Utak és környezetük tervezése

Átírás

1 Dr. Fi István Utak és környezetük tervezése 22A. előadás: A környezeti hatások számítása, határértékek. Példák a környezeti szempontú kialakításra

2 A közúti forgalom következtében kialakuló levegőszennyezés A levegőszennyezés befolyásoló tényezőinek áttekintése A gépjárművek közepesen nagy forgalom esetén csaknem folyamatos oszloppá állnak össze, és az utak környezetét mint vonalszerű szennyező források kipufogógázzal terhelik. Ezeknek a vonali forrásoknak a káros anyag kibocsátását a forgalmi körülmények és a gépjárműforgalom műszaki, emissziós jellemzői határozzák meg. A forgalmi körülmények közül a kipufogógáz mennyiségeket elsősorban az alábbiak befolyásolják: - a forgalom nagysága, - a forgalom összetétele (a személygépkocsik, a tehergépkocsik, ezen belül is a nehéz tehergépkocsik aránya), - a forgalom akadályozottsága (a haladási sebesség nagysága és szórása), - az útvonal geometriai kialakítása.

3 A közúti forgalom következtében kialakuló levegőszennyezés A járművek műszaki-emissziós jellemzői a következő tényezőktől függenek: - a járműmotorok működési módja (benzin vagy diesel üzem, 2 vagy 4 ütem, közvetlen befecskendezésű vagy örvénykamrás égési eljárású), - a járművek műszaki berendezésekkel való felszereltsége (katalizátor, kipufogógáz visszavezetés, utánégető), - a járművek terhelése (nehézjárművek), - az alkalmazott hajtóanyag minősége (oktánszám, ólom-mentes benzin).

4 A közúti forgalom következtében kialakuló levegőszennyezés A kibocsátott kipufogógázok előbbiek által meghatározott mennyisége az emisszió az utak környezetében felhígul, szétterjed és a folyamatból kialakuló légszennyezés, az imisszió mértékét elsősorban befolyásolják: - az átlagos szélsebesség és szélirány, - a légállapot stabilitása, - az útpálya magassága, - az út környezete (beépítettség, erdősáv, zajvédő fal, stb.), - az úttól mért távolság, - az egyes légszennyező anyagok átalakulása.

5 A közúti forgalom következtében kialakuló levegőszennyezés Az imisszió tehát számos tényezőtől függ, amelyek önmagukban is széles határok között ingadoznak rövid időtartamon belül is. A tervezési munka során ezért mindig a mértékadó vagy az átlagos jellemzőket kiválasztva kell az esetlegesen káros, mértékadó, ill. az átlagos légszennyezési szintet meghatározni az utak környezetében. A következőkben összefoglalt magyar számítási eljárás számos egyszerűsítést, így pontatlanságot tartalmaz. Igazán pontos helyzetértékelés csak imissziós mérések alapján történhet. Az emisszió számítható értéke A kibocsátott anyagok meghatározásához a járműfolyam mint vonalszerű szennyeződés emissziója használandó. A következő táblázatok a személygépkocsi és a tehergépkocsi fajlagos emisszió-értékeit tartalmazza a sebességek függvényében (álló helyzetben is), sebességlépcsőnként g/km dimenzióban.

6 Sebesség /üzemmód/ km/h Fajlagos emisszió értékek (személygépkocsi, év) Szénmonoxid g/km Szénhidrogén FID g/km Nitrogéndioxid NO 2 g/km Ólom g/km Fogyasztás l/100 km 10 21,8 2,58 1, , ,1 1,64 1, ,2 30 8,4 1,24 1,13 0 8,4 40 6,3 1,03 1,20 0 7,4 50 4,9 0,89 1,28 0 6,6 60 4,3 0,70 1,38 0 6,1 70 3,7 0,56 1,51 0 6,0 80 3,7 0,53 1,63 0 6,3 90 3,8 0,53 1,74 0 6, ,9 0,55 1,90 0 7, ,0 0,57 20,8 0 8, ,1 0,59 2,32 0 9,1

7 Fajlagos emisszió értékek (Nehéz tehergépkocsi, járműszelvény, év, közepes terhelés) Sebesség /üzemmód/ km/h Szénmonoxid g/km Szénhidrogén FID g/km Nitrogéndioxid NO 2 g/km Fogyasztás l/100 km 10 19,2 1,73 12,4 41, ,4 0,90 10,15 32, ,3 0,43 9,17 28,7 40 9,6 0,28 8,84 26,3 50 8,1 0,21 8,84 25,5 60 6,8 0,17 9,30 25,3 70 6,1 0,15 10,15 26,0 80 6,6 0,16 11,5 28,7 90 7,8 0,17 13,1 32, ,3 0,19 14,8 36,4

8 A várható légszennyezés számítása A táblázatok és a forgalom adatai alapján a vizsgált útszakasz káros anyag kibocsátásának számítása a következő módon lehetséges: E i = 2 j= 1 n j e 3,6 10 ij 6 ahol: E i - a vizsgált útszakaszon áthaladó gépjárműfolyam teljes káros anyag kibocsátása az i -edik kipufogógáz komponensből [g/s m vagy mg/s m]. A kibocsátást 1 s-ra és 1 m-re vonatkozóan adja meg az összefüggés e ij - a j -edik járműfajta kibocsátása az i -edik kipufogógáz-fajtából az előző táblázatok alapján, a járműfolyam tényleges sebességénél [g/km] n - a járműfolyam járműszáma személygépkocsiban, tehergépkocsiban (j = 1, 2)

9 A várható légszennyezés számítása Mivel az emissziós mérési eredmények csak az említett két típusra állnak rendelkezésre, a többi eltérő járműfajta az alábbi táblázat emissziós egyenérték-tényezőivel személygépkocsira számítható át. Járműfajta Egyenértéktényező 1 db személygépkocsi 1,0 db egységjármű 1 db benzinüzemű kistehergépkocsi 1,4 db egységjármű 1 db dieselüzemű kistehergépkocsi 0,15 db egységjármű 1 db dieselüzemű tehergépkocsi 0,25 db egységjármű 1 db dieselüzemű autóbusz 0,25 db egységjármű 1 db dieselüzemű csuklós autóbusz 0,30 db egységjármű 1 db dieselüzemű nyergesvontató 0,30 db egységjármű 1 db motorkerékpár 0,40 db egységjármű

10 A várható légszennyezés számítása A légszennyezés terjedési egyenlete Folytonos vonalforrás gázállapotú szennyezőanyag kibocsátása következtében rövid idejű átlagolási időtartamra (1 óra) vonatkozóan, a koncentráció számítása felszín közeli receptor pontban az alábbi képlettel történhet (figyelmen kívül hagyva az ülepedés és az átalakulás hatását). 2 Ei Ci = π sinα u σ zv ahol: C i - az imissziós koncentráció [mg/m 3 ] E i - az emisszió értéke [mg/s m] u - a szélsebesség [m/s] σ zv - folytonos vonalforrás esetén a függőleges turbulens szóródási együttható [m] α - a szélirány és az út által bezárt szög [fok]

11 A várható légszennyezés számítása A σ zv érték számítása: σ zv = ( σ zo2 + σ z2 ) 1/2, ahol: σ z - folytonos pontforrás esetén a függőleges turbulens szóródási együttható [m] σ zo - a függőleges irányú kezdeti szóródási együttható [m] (ha a vonalforrás gépkocsi, akkor értéke: 1,5) A σ z érték az alábbi egyenletből határozható meg: σ z = 0,38 p 1,3 (8,7 ln (H/z o )) x 1,55 exp(-2,35p), ahol: H - a kibocsátás effektív magassága (szgk esetén: 0,3 m) x - a kibocsátó forrástól mért távolság (m) z o - az érdességi paraméter, értékeit a következő táblázat tartalmazza

12 A várható légszennyezés számítása Az érdességi paraméter értékei A talajfelszín jellege z o [m] Sík, növényzettel borított terület 0,1 Erdő 0,3 Település 1,0 Város 1,2 2,0 Nagyváros 3,0

13 A várható légszennyezés számítása p - a szélprofil egyenlet kitevője, értéke a Pasquill-féle stabilitás-indikátortól függ: Pasquill-féle stabilitás indikátor A B C D E F és F* p 0,079 0,143 0,196 0,270 0,363 0,440 A stabilitás-indikátor megfelelő értéke a következő táblázat alapján választható ki: Felszínközeli szélsebesség [m/s] Nappali besugárzás Éjjeli erős mérsékelt gyenge vékony felhőréteg < 1,9 A F* 2,0 2,9 E F B 3,0 4,9 C E 5,0 5,9 > = 6,0 C D felhő 3/8 <

14 A várható légszennyezés számítása A táblázatban szereplő stabilitás indikátorra vonatkozó betűk jelentése: A - erősen labilis B - mérsékelten labilis C - gyengén labilis D - semleges E - gyengén stabil F - mérsékelten stabil F* - erősen stabil

15 A várható légszennyezés számítása A besugárzás mérsékelt, ha az égbolt derült és a napmagasság 35 és 60 között van. Erős a besugárzás, ha a nap 60 fölött jár, és gyenge, ha 35 alatt. A felhőzet a besugárzást csökkenti. Közepes szintű felszakadozott felhőzet az erős besugárzást mérsékelt erősségűre, alacsony szintű, felszakadozott felhőmennyiség gyenge mértékűre csökkenti. Borult égbolt esetén a D semleges kategória alkalmazandó nappal is és éjszaka is. A fenti módon kiszámított koncentrációk a környezeti levegő előírásaiban rögzített értékekkel hasonlítandók össze (lásd a következő táblázatot).

16 A környezeti levegő előírásai CO NOx O3 HC Egyéb fotokémiai oxidáló szerek Pb SO2 Szemcsés anyagok EC 1 órás max. 40 mg/m 3 1 órás 1 órás max: 1 éves max.2 éves átl µg/m 3, 8 órás max. 10 mg/m µg/m 3 max. 120 µg/m 3 µg/m 3 24 órás átl. 150 µg/m 3 Japán (Ambient Air Quality Standard) 1 órás átlag:10 ppm 1 órás max: 20 ppm 1 órás átlag:12 mg/m 3 (1 órás max:24 mg/m 3 ) 1 órás átlag: 0,04 és 0,06 ppm között (76 és 114 µg/m 3 1 órás 1 órás átlag: átlag: 160 µg/m 3 0,06 ppm 1 órás átl. 0,04 ppm 1 órás max. 0,1 ppm 1 órás átl. 0,1 mg/m 3 1 órás max. 0,2 mg/m 3 USA (State and National Air Quality Standard) 1 órás max.35 ppm 8 órás max::9 ppm (1 órás max:40 mg/m 3 ) 8 órás max. 10 mg/m 3 éves átlag: 0,05 ppm (100 µg/m 3 ) 1 órás átlag: 235 µg/m 3 3 órás átlag: 0,24 ppm 1 órás átlag: 0,08 ppm (160 µg/m 3 ) éves átl. 0,03 ppm (80 µg/m 3 ) 24 órás átl. 0,14 ppm (365 µg/m 3 ) éves átl. 75 µg/m 3 24 órás átl. 260 µg/m 3 Németország (Technischen Anleitung zur Reinhaltung der Luft 1989) Magyarország (MSz ) ½ órás megengedett max., amelynél nagyobb csak 2%-ban fordul elő évente: 30 mg/m 3 (25 ppm) ½ órás max: Kiemelt öv 5 mg/m 3 Védett I: 10 mg/m 3 Védett II: 20 mg/m 3 ½ órás megengedett max amelynél nagyobb csak 2%-ban fordul elő évente: 0,20 mg/m 3 (0,10ppm) ½ órás max. Kiemelt öv. 0,08mg/m 3 Védett I: 0,20 mg/m 3 Védett II: 0,40 mg/m 3 ½ órás max. minden övezetben 0,2 mg/m 3 ½ órás max.kiemelt és I.övezetben 0,3 µg/m 3 II.övezetben 2 µg/m 3 ½ órás max. (nagyobb csak 2%-ban évente) 0,4 mg/m 3 ½ órás max. Kiemelt övezet: 0,15mg/m 3 Vé-dett I.öv.0,5 mg/m 3, védett II.öv. 1 mg/m 3 ½ órás max. nagyobb csak 2%-ban évente 0,3mg/m 3 Szálló por ½ órás max. Kiem. öv.: 0,1mg/m 3 Védett I: 0,2 mg/m 3 Védett II: 0,3 mg/m 3 Korom ½ órás max. Kiem. öv.: 0,05 mg/m 3 Védett I: 0,15 mg/m 3 Védett II: 0,3 mg/m 3

17 A forgalmi zaj számítása (az MSz alapján) A számítás elve A számítás a közúti forgalomból származó, a terhelési pontban várható, az előírásokkal összevethető mértékadó A-hangnyomásszintet adja eredményül. A számítás során valamennyi olyan közutat figyelembe kell venni, amely befolyásolhatja az eredményt. A közutakat olyan homogén szakaszokra kell bontani, amelyeken belül a forgalom, a beépítés, a távolság állandó.

18 A forgalmi zaj számítása A szakaszokon meghatározott (lásd később) egyenértékű hangnyomásszintet (L Aeq ) összegezni kell: n 0,1 L, Aeq i LAeq = 10 lg 10 i= 1 ahol n - az útszakaszok száma. Az egyes szakaszokon, a nappali és éjszakai forgalomra vonatkozóan külön-külön, a legnagyobb megengedett sebesség alapulvételével, az adott útszakasz középvonalától 7,5 m-es referencia távolságra számítandó a kiindulási egyenértékű A- hangnyomásszint.

19 A forgalmi zaj számítása Ebből korrekciós tényezők hozzáadásával a középvonaltól d távolságra lévő és h magasságú észlelési ponton adódik az egyenértékű hangnyomásszint. Ha a forgalom irányonként is ismert, akkor irányonként is el kell végezni a számítást. Kettőnél több sáv esetén a forgalom a szélső sávokba helyezendő. Irányonkénti megosztás hiányában a forgalom a két szélső sávba egyformán osztandó meg.

20 A forgalmi zaj számítása A kiindulási egyenértékű A-hangnyomásszint számítása A kiindulási A-hangnyomásszintnek a referenciatávolságban várható értéke, szabadon áramló forgalom és akadálytalan hangterjedés esetén: L Aeq (7,5) = 10 lg 10 1 ahol L Aeq,i (7,5) értékei három járműkategóriára vonatkozóan: L Aeq,1 (7,5) = 15, lg Q ,7 lg v 1 L Aeq,2 (7,5) = 17, lg Q ,0 lg v 2 L Aeq,3 (7,5) = 23, lg Q ,7 lg v 3 Az előző képletekben: v 1 v 3-3 0,1 L Aeqi (7,5) az egyes járműkategóriák legnagyobb megengedett menetsebességei [km/h] (a legkisebb alkalmazható értékek v 1 = 60, v 2 = 50, v 3 = 50 km/h) Q 1 Q 3 - az egyes járműkategóriák mértékadó nappali és éjszakai forgalmai.

21 A forgalmi zaj számítása A forgalmak megállapítása, ha rendelkezésre áll napszaktényező: NAF nappali,i = ÁNF i (1/a n,i ) EAF éjjel,i = ÁNF - NAF nappal,i ahol: ÁNF i - az átlagos napi forgalom az i járműkategóriában, NAF nappali,i - a 6 22 óráig tartó átlagos forgalom az i járműkategóriában, EAF éjjel,i - a 22 6 óráig tartó átlagos forgalom az i járműkategóriában, a n,i - a nappali órákra járműkategóriánként meghatározott napszaktényező.

22 A forgalmi zaj számítása Napszaktényezők hiányában használandó összefüggések: NAF nappali,i = 0,92 ÁNF i EAF éjjel,i = 0,08 ÁNF i Innen Q értékei: Q nappal,i = NAF nappal,i /16 Q éjjel,i = EAF éjjel,i /8 A járműkategóriák: 1. kategória: személygépkocsi, segédmotorkerékpár, mikrobusz; 2. kategória: tehergépkocsi, autóbusz, trolibusz, villamos, munkagép; 3. kategória: nehéz tehergépkocsi, csuklós autóbusz, betonlemezes felépítményen közlekedő villamos.

23 A forgalmi zaj számítása Az észlelési ponton várható hangnyomásszint számítása A védendő létesítmény előtti megítélési pontokban (épület homlokzata előtt 2 m-rel, beépítetlen területen az építési vonal előtt szintén 2 m-rel, az egyes födémek fölött 1,5 m-rel, épületek közötti tereken a terep fölött 1,5 m-rel, szabad területen terepszinten) a közúti közlekedés várható L Aeq (d,h) egyenértékű hangnyomásszintje: L ( d, h) = L (7,5) + Aeq Aeq i= d ahol K i - a korrekciós tényezőket jelenti. z K i

24 A korrekciós tényezők számítása A távolságtól függő korrekció K d (db) általában K d = 12,5 lg(7,5/d) ahol d - az út középvonala és az észlelési pont közötti távolság A d távolság értékét a zajforrás és az észlelési pont magasságának figyelembevételével kell megállapítani. A zajforrás 0,5 m magasra választandó. Ha az útvonal és az észlelő közötti szabad terület hangelnyelő tulajdonságú, akkor a távolsági korrekció: K d = 15 lg(7,5/d)

25 A korrekciós tényezők számítása Az emelkedéstől függő korrekció K e [db] ahol e - K e = 0,6 (e - 0,5) az emelkedés mértéke %-ban (a korrekció 5 % fölött alkalmazandó) Az útburkolattól függő korrekció K b [db] Csendes aszfalt -1,5 2,5 (technológiától és sebességtől függően) Aszfalt, öntöttaszfalt, aszfaltbeton, beton 0 Érdesített aszfalt +1 Kiskockakő +2

26 A korrekciós tényezők számítása Az útkereszteződéstől függő korrekció K k /db/ A K k keresztezési korrekció akkor alkalmazandó, ha a keresztezés az út tengelye mentén mért 150 m-es távolságon belül van. 150 m felett korrekció nem szükséges. Nehézgépjármű Távolság a kereszteződéstől [m] arány [%] ,5 1,0 1,0 0, ,5 2,0 1,5 1,0 25 felett 3,0 2,5 2,0 1,5

27 A korrekciós tényezők számítása A hangvisszaverődéstől függő korrekció K h [db] A visszaverődési korrekciót az észlelési pont relatív magassága (h/sz), az észlelési pont h magassága [m], az út épülethomlokzattól épülethomlokzatig mért sz szélessége [m] és az észlelővel szembeni beépítés függvényében kell az alábbi táblázatból kiválasztani: Az észlelési pont Az észlelővel szembeni beépítés relatív magassága szabad tér laza zárt 0,3 alatt 0,5 0,5 1,0 0,3 0,65 0,5 1,5 2,0 0,66 1,30 0,5 1,5 2,5 1,3 felett 0,5 2,0 3,0 Ha az észlelési pont magassága nagyobb mint a szemben lévő oldalon az épületmagasság, akkor a megfelelő értékek 1 dblel csökkentendők (minimális érték 0,5 db).

28 A korrekciós tényezők számítása A hangárnyékolástól függő korrekció K á [db] A K á érték számításához először számítandó a zajárnyékolási tényező z a, amelynek számítása az alábbi ábra alapján: A D B z a = A + B D K á = 10 lg(0,6 z a + 6)/(150 z a + 20) ha z a 0,01 m K á = -( z a ) ha 0,01 z a > 0 K á = 0 ha 0 > z a Többféle árnyékoló objektum esetén a legnagyobb K á veendő figyelembe.

29 A korrekciós tényezők számítása A vizsgált útszakasz rálátási szögétől függő korrekció K sz [db] Ha a belátható útszakasz rövidebb mint 600 m, és részben objektumok által takart, akkor az ábra szerinti rálátási szög számítandó: K sz = 10 lg (β/180), ahol β - a rálátási szög fokban. ÉSZLELŐ

30 A korrekciós tényezők számítása A növénysávtól függő korrekció K z [db] K z = 0,05 d z ahol d z - a hangút növénysávba eső hossza méterben. A növénysáv hatása akkor vehető figyelembe, ha a sáv legalább 30 m széles. A korrekció 0-tól 5 db-ig terjedhet. Az ilyen módon számított zajszint a következő táblázatban adott megengedett terhelési értékekkel hasonlítandó össze.

31 Mintapélda Mintapélda a számítás végrehajtására A hosszú távú forgalmi becslés alapján nappal, egy forgalmi sávra: Q 1 = 419 j/h v 1 = 60 km/h Q 2 = 111 j/h v 2 = 50 km/h Q 3 = 32 j/h v 3 = 50 km/h Éjjel, egy forgalmi sávra: Q 1 = 52 j/h v 1 = 60 km/h Q 2 = 14 j/h v 2 = 50 km/h Q 3 = 4 j/h v 3 = 50 km/h

32 Mintapélda Nappali zajkibocsátás egy forgalmi sávra: L Aeq,1 (7,5) = 15,0+10 lg Q 1 +16,7 lg v 1 = 70,92 db(a) L Aeq,2 (7,5) = 17,3+10 lg Q 2 +19,0 lg v 2 = 70,03 db(a) L Aeq,3 (7,5) = 23,2+10 lg Q 3 +16,7 lg v 3 = 66,62 db(a) L Aeq (7,5) = 74,32 db(a) Nappali zajkibocsátás két forgalmi sávra: L Aeq (7,5) = 10 lg (2*10 0,1*74,32 ) = 77,33 db(a) Éjszakai zajkibocsátás egy forgalmi sávra: L Aeq,1 (7,5) = 61,86 db (A) L Aeq,2 (7,5) = 61,04 db (A) L Aeq,3 (7,5) = 57,59 db (A) L Aeq (7,5) = 65,29 db (A) Éjszakai zajkibocsátás két forgalmi sávra: L Aeq (7,5) = 10 lg (2*10 0,1*65,29 ) = 68,30 db (A)

33 Mintapélda A kritikus pontokon védelem nélkül várható egyenértékű hangnyomásszint: L Aeq (d,h) = L Aeq (7,5) + K d + K e + K b + K k + K h + K á + K sz + K z Jelen esetben a helyi adottságok miatt figyelmen kívül hagyhatóak: K e, K k, K h, K z, K b Számítandók: K d = 12,5 lg(7,5/d) K á = 10lg((0,6 z a + 6)/(150 z a + 20)) ha z a > 0,01 K á = - ( z a ) ha 0,01 > z a > 0 K sz = 10lg(B/180)

34 Mintapélda Vizsgálati pontra vonatkozó számítás: d = 26 m, K d = - 6,75 db(a), K á = 0, K sz = 0 L Aeq,nappali (d,h) = 77,33 6,75 = 70,58 db(a), amely a megengedett határértéknél 5,58 db (A) értékkel rosszabb, és L Aeq,éjjeli (d,h) = 68,30 6,75 = 61,55 db(a), amely a megengedett határértéknél 6,55 db (A) értékkel rosszabb. A helyi adottságok miatt a zajcsökkentés egyedüli formája a zajvédő fal építése.

35 Mintapélda 1,5 m magas zajvédő falat feltételezve a kritikus ponton a zajnyomásszint számítása a következő: Geometriai adatok: ZAJVÉDŐ FAL ÉSZLELÉSI PONT 20,5 26 A 2 B 1 =B 2 1,5 7,25 A 1 3,75

36 Mintapélda A számítás: A 1 = 3,88; B 1 = 20,5; s 1 = 24,25, így z 1 = A 1 + B 1 s 1 = 0,13 A 2 = 7,32; B 2 = 20,5; s 2 = 27,75, így z 2 = A 2 + B 2 s 2 = 0,07 K d1 = 12,5 lg(7,5/d 1 ) = - 6,37 K d2 = 12,5 lg(7,5/d 2 ) = - 7,10 K á1 = 10lg((0,6 z 1 + 6)/(150 z )) = - 8,13 K á2 = 10lg((0,6 z 2 + 6)/(150 z )) = - 7,03 L Aeq,nappal 1 = 74,32 6,37 8,13 = 59,82 L Aeq,nappal 2 = 74,32 7,10 7,03 = 60,19 L Aeq,éjjel 1 = 65,29 6,37 8,13 = 50,79 L Aeq,éjjel 2 = 65,29 7,10 7,03 = 51,16

37 Mintapélda Két sávra összesen: L Aeq,nappal = 10 lg(10 0,1 59, ,1 60,19 ) = 63 db (A) = 10 lg(10 0,1 50, ,1 51,16 ) = 54 db (A) L Aeq,éjjjel

38 A zajra vonatkozó előírások A zajterhelés Magyarországon megengedett értékei az alábbi táblázatban láthatóak. Magyarország A gyűjtő és főforgalmi út mellett fekvő terület jellemzői A zajterhelés mértéke [db(a)] Nappal Éjjel Üdülőterület, gyógyhely, szanatórium, védett természeti terület Lakóterület, intézményterület laza beépí Lakóterület, lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen Iparterület, lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen 65 x 55 x x A közegészségügyi hatóság 5, kivételesen 10 db (A) túllépést engedélyezhet (a környezetvédelmi hatóság véleményének figyelembevételével). Forrás: 4/1984. /I.23./ EüM rendelet

39 A közúti forgalom által okozott rezgések Az elhaladó járművek az épületeken belül kétféleképpen okozhatnak rezgéseket: légrezgéssel és talajrezgéssel. A járművek motorjából kibocsátott zaj által keltett légrezgés könnyen áthatol egy épület nyílászáróin, és rezgésbe hozza a könnyű, elmozdítható szerkezeti elemeket. A talajrezgések frekvenciája a légrezgésénél kisebb, tartománya jellemzően 8 és 20 Hz közötti. A talajrezgés az út és a kerekek kölcsönhatásaként fellépő, változó erők hatására keletkezik.

40 A közúti forgalom által okozott rezgések Új épületek esetében a külső környezetből származó rezgések megengedett nagyságát a 4/1984. EÜM rendelet rögzíti. A forgalom összetételéből, jellegéből adódó rezgésgyorsulások értékei a következő táblázatban épületkategóriánként feltüntetett határértékek alatt kell, hogy maradjanak. A tényleges forgalmi rezgések gyorsulási értékeinek megállapítása mérések útján lehetséges.

41 A közúti forgalom által okozott rezgések Épületkategória Rezgésre különösen érzékeny munkahelyek (pl. műtő) épületei Lakóépületek, üdülőtelep, szociális otthon, kórház, szanatórium, szálloda, szálló jellegű épületek Bölcsőde, óvoda, iskola, egyetem, rendelőintézet, orvosi rendelő Művelődési épület, igazgatási és irodaépület, üzletház, áruház, vendéglátó üzem Egyenértékű súlyozott gyorsulás [10-3 m/s 2 ] Nappal (06-22 h) Éjjel (22-06 h)

42 A közúti forgalom által okozott rezgések A leginkább hatékony környezetjavító beavatkozás, a területfelhasználás módosulásait és az ahhoz tartozó optimális közlekedési kiszolgálást megvalósító területrendezés. A fontosabb területrendezési elveket a következő ábrák mutatják be, először a kisebb, majd a koncepcionális kérdéseket érintve.

43 A lakóterület és a munkahely kapcsolata A lakóterületen a lakó és az intézmény, illetve munkahelyek úttal elválasztva Minden területhasználat azonos oldalon

44 A munkahely és a parkoló kapcsolata A munkahely és parkolója elválasztva A munkahely és parkoló azonos oldalon

45 Lakóterület és megközelítése Útvonal kialakítás lakóterületen keresztül Nincs lehetőség átvágásra

46 Átkelési szakasz és elkerülő út Hagyományos főúti átkelés Település-elkerülés

47 Csomópont kialakítása lakóterületen Szűk, veszélyes beépítés Megfelelő helybiztosítás

48 Az utak hierarchiája Új lakóterület közvetlen főúti kapcsolata Közvetett kapcsolat

49 Csomóponti beláthatóság külterületen Rossz, takart csomóponti elhelyezkedés Megfelelő csomóponti elhelyezkedés

50 Építmények elhelyezése csomópont közelében Csomóponti ágak helytelen kihasználása Helyes megoldás

51 Út menti építmények kapcsolata az úttal Sok és fölösleges kapcsolat Megfelelő kapcsolatok

52 Út menti lakóterület fejlesztése Lakóterület és közút helytelen fejlesztése Megfelelő fejlesztés

53 Kerékpárút külön szintű kialakítása

54 A káros környezeti hatások elleni védelem Egy svájci főút Wangen-Hegnau és Rüti elkerülő szakaszánál, valamint az Uster-Wetzikon elkerülő szakaszánál alkalmazott keresztmetszetei láthatók a következő ábrán. Az ábrából látható, hogy az utat szinte eldugták, elsősorban a közúti közlekedés okozta zaj elleni védelem miatt; környezetbarát zajvédő töltést építettek (Vigyázat, a töltés tetején telepített növényzet könnyen kiszárad!); a bevágási rézsűt bokrokkal, fákkal ültették be; párhuzamos, burkolt, 3,0 m széles utat létesítettek mindkét oldalon (Ez nagyon fontos!).

55 Az Oberlandstrasse elkerülő szakaszainak mintakeresztszelvényei

56 A káros környezeti hatások elleni védelem Az alábbi ábra egy lefedett útszakasz mintakeresztszelvényét mutatja. Az utat környezetvédelmi okok miatt minimum 1,0 méteres bevágásban vezetik.

57 A káros környezeti hatások elleni védelem Az alábbi ábra egy, a vadátvezetésre szolgáló műtárgy keresztmetszetét tünteti fel, a hídon létesített, 3,0 5,0 m széles, burkolt úttal.

58 A káros környezeti hatások elleni védelem A Zürich Észak-nyugati elkerülésénél található gyorsforgalmi utat Opfikon térségben 350 m hosszban és Uldorf térségben 440 m hosszban környezetvédelmi okok miatt lefedtek, a következő ábrán látható keresztmetszet szerint. Az ábra fél-fél keresztmetszetet tüntet fel.

59 A gyorsforgalmi út lefedésénél alkalmazott keresztmetszet Stelzen és Urdorf térségében

60 A káros környezeti hatások elleni védelem A zajvédelem érdekében az alábbi ábrán látható támfalat alakították ki.

61 Vége az előadásnak