AZ USA ALKOTMÁNYA I. BŐVEBBEN: AZ USA KIALAKULÁSA ÉS ALKOTMÁNYOS FEJLŐDÉSE

Átírás

1 AZ USA ALKOTMÁNYA I. BŐVEBBEN: AZ USA KIALAKULÁSA ÉS ALKOTMÁNYOS FEJLŐDÉSE AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ Észak-Amerika atlanti partvidékén tizenhárom egymással részben határos, de igazgatásában különálló angol gyarmat jött létre a XVIII. századig. (Ezek mellé a hétéves háborút követően újabb angol fennhatóságú területek csatlakoztak (1763), itt azonban évtizedekig még alig éltek angol telepesek.) A tizenhárom gyarmat a XVIII. század folyamán óriási fejlődésen ment keresztül. Lakóinak száma nagyjából tízszeresére (kb. 3 millió) növekedett, gazdaságának növekedése pedig még ennél is nagyobb mértékű. Az egyes területek szakosodtak az ott megfelelő termékre, és élénk kereskedést folytattak egymással, Angliával és Anglia engedélye nélkül Európa más országaival is. Elsősorban a mezőgazdaság volt fejlett (északon gabona, len, délen pedig olcsó fekete rabszolgákkal művelt gyapot, dohány, rizs, indigó ültetvények), de északon manufaktúrák is alakultak. Az átlag életszínvonal a XVIII. századra magasabb volt mint Angliában, ugyanakkor adót nem fizettek. A hétéves háború alatt mely részben éppen az amerikai telepesek érdekében folyt a franciák ellen Anglia súlyosan eladósodott. Hiába kívánta azonban a telepeseket megadóztatni. ők, akik nemzedékek óta nem csak a természettel és a franciákkal harcoltak keményen létfeltételeikért, de könyörtelenül szorították vissza az indiánokat és elevenítették fel a rabszolgaságot a feketék számára, ők, ha a saját jogaikról és társadalmi szerződésükről volt szó, akkor rettenthetetlenül szálltak szembe uralkodójukkal is. Azt vallották, hogy mivel nincs képviseletük az angol parlamentben, adózni sem kötelesek. Anglia megijedt a telepesek gyorsan fejlődő öntudatától és gazdaságától melyben az anyaország veszedelmes versenytársát látták ezért korlátozni akarták további gyarapodásukat. Megtiltották újabb területek betelepítését, egyre újabb adófajták bevezetésével próbálkoztak. Ezek túlnyomó részét a gyarmatosok ellenállása miatt kénytelenek voltak visszavonni, ám ragaszkodtak a szimbolikus nagyságú teaadóhoz, amit az öntudatos telepesek elvből utasítottak el. Egy angol teaszállítmányt a tengerbe szórtak (bostoni teadélután, 1773), megtagadták az adófizetést és mindenféle angol áru behozatalát, s létrehozták a gyarmatok együttműködését az ellenállás megszervezésére (1774). Anglia, a spanyol, francia és holland birodalmak legyőzője nem viselte el saját alattvalói engedetlenségét, fegyveresen próbált rendet teremteni. Háború robbant ki az Egyesült Királyság és gyarmatai között ( ). Utóbbiak 1776-ban Függetlenségi Nyilatkozatban hozták a világ tudtára elszakadásukat az emberi jogokat eltipró, a társadalmi szerződést felrúgó zsarnoki hatalomtól. (A nyilatkozat megfogalmazói között volt Thomas Jefferson és Benjamin Franklin.) Számos európai uralkodó főleg a francia (XVI. Lajos), de a spanyol és a holland is fegyveresen támogatta a királyukat zsarnoknak nyilvánító, fellázadt gyarmatokat. Anglia meggyengítésének lehetőségét ugyanis nem akarták elszalasztani, s közben nem vették tekintetbe, hogy az újféle elvek az ő koronájukra is veszélyeket tartogathatnak. A franciáktól megszerzett területek angol kézben maradtak, de a tizenhárom gyarmat Amerikai Egyesült Államok néven függetlenné vált. A harcot George Washington vezette, ő lett a független ország első államfője, majd fővárosának névadója.

2 A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ALKOTMÁNYÁNAK ALAPELVEI szeptember 17-én a philadelphiai konvenció elfogadta az Amerikai Egyesült Államok alkotmányát. Az USA alapokmánya nemcsak a független tagállamok együttműködésének kereteit biztosító történelmi dokumentum, hanem a modern demokrácia első gyakorlati kísérletének bizonyítéka. Az addig ismert államfejlődésben minta nélkül álló alkotmányos konstrukció a polgári államnak korábban csak elméletben létező demokratikus köztársasági modelljét valósította meg. Nem kevés sikerrel: a képlet életképesnek bizonyult, az alkotmány még ma is hatályban van, melyhez 1789 óta mindössze 27 módosítást csatoltak. Az Amerikai Egyesült Államok július 4-én jött létre azáltal, hogy a 13 brit gyarmat elfogadta a Thomas Jefferson által megfogalmazott Függetlenségi Nyilatkozatot. Thomas Jefferson az emberi jogokat veleszületett jogoknak tartotta. A nyilatkozat első megfogalmazásában még szerepelt a rabszolgaság eltörlése is, de a déli államok ezt elvetették. Elidegeníthetetlen jogként rögzítették az élethez, a szabadsághoz és a boldogságra való törekvéshez való jogot, az államot pedig ezen jogok biztosítására való intézményként definiálják. Ezért szintén a nép joga a kormányok választása és leváltása, amennyiben azok nem látják el ezeket az alapvető feladatokat. A 13 gyarmat függetlenségének kinyilvánítása után ezen nyilatkozat értelmében kezdte meg az államszervezet alapjainak lerakását és hozta meg alkotmányát 1787-ben. A szövetségi alkotmányozó gyűlés által elfogadott alkotmány az 1791-es kiegészítésekkel vált teljessé. AZ ELSŐ MODERN ALKOTMÁNY Az Egyesült Államokban a Montesquieu-féle hatalommegosztást valósították meg (törvényhozó és végrehajtó hatalom, bírói hatalom), a felvilágosodás eszméinek megfelelően. Az alkotmány az elnököt ruházza fel a végrehajtó hatalommal, akit 4 évre közvetlenül

3 elektorok által választanak. Az elnök államfő, a hadsereg vezetője és a végrehajtó hatalom feje. (külön miniszterelnök nincs, a miniszterek nem felelősek a kongresszusnak, csak az elnöknek, a hadsereg főparancsnoka, és háromszori vétójogával a törvényhozást is befolyásolhatja. Bár hatalma időben korlátozott és felelős a kongresszusnak, befolyása óriási. Ezért az ilyen típusú államot prezidenciális - elnöki demokráciának nevezik) A törvényhozó hatalom a kongresszusé, amely a képviselőházból és a szenátusból áll. A képviselőházba az egyes tagállamok lélekszámuk arányában küldhetnek képviselőket, míg a szenátusba minden állam két-két képviselőt delegálhat. A törvényhozás és a végrehajtó hatalom bizonyos kérdésekben korlátozhatja egymás tevékenységét a túlzottan erős hatalmi erők kialakulásának megakadályozása érdekében. A bíróságok függetlenedtek az egyéb szervektől, ezeknek szétválasztásáról több biztosíték is gondoskodott. Elvben általános választójogot mondtak ki. Ám az egyes államok a választójogot korlátozhatták, s nem rendelkeztek azzal a színes bőrűek és a nők. A rabszolgaságot sem törölték el. (AZ összlakosság kb. 3-4%-ának volt választójoga.) itt is két nagy párt alakult, a konzervatívabb demokrata és a liberálisabb republikánus (arculatuk később megváltozott, ma a republikánus a konzervatív). Az 1791-es kiegészítések deklarálták a vallás-, a szólás- és a gyülekezés szabadságát. Fontos jellemzője az alkotmánynak, hogy biztosítja a többségi akarat és a kisebbségi jogok érvényesítését. Az USA Alkotmánya több kiegészítése ellenére mind a mai napig hatályban van, és így az egyik legrégebbi alaptörvény. Az USA államrendszerében az alkotmány szentsége és sérthetetlensége a legfontosabb elv. Az alkotmány törzsszövege megváltoztathatatlan, csupán ún. alkotmánykiegészítéseket lehet szigorú feltételekkel hozzáfűzni. Természetesen ha egy alkotmánykiegészítés valamely korábbi, akár az eredeti szöveg szerinti rendelkezéssel ellentétes, akkor az időben későbbit kell alkalmazni (tipikusan ilyen példa az 1787-ben még érinthetetlennek tőnő kérdés, a rabszolgaság problémaköre). Valamennyi polgári demokráciára jellemző alapelv a LOCKE és MONTESQUIEU államelméletéig visszavezethető hatalommegosztás és ahhoz kapcsolódóan a klasszikus hatalmi ágak, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elválasztása, önálló, zavartalan működésének biztosítása. Ez az amerikai jogrendszerben is megvalósul, mind tagállami, mind szövetségi szinten VÁZLAT: A GYARMATOSÍTÁS: angol puritánok- Mayflower spanyolok: délről Sziklás-hg. És Florida vidékére franciák: Szent-Lőrinc folyó mentén nyomultak előre brit telepesek: harc az indiánokkal és a természettel (hálaadás) indiánok: harc és kereskedelem (prémek) 1756/63. hétéves háború: az irokézek a franciák oldalán harcoltak A 13 ANGOL GYARMAT: az angol telepesek hozták létre önálló törvényhozó testületek létrehozása Észak-Amerikában 13 angol gyarmat - önkormányzattal rendelkező kolóniák, egykori puritánok (szólásszabadság, önigazgatás igénye). folytonos nyugatra vándorlás: önálló farmergazdaságok engedményeket kellett nekik tenni. (politikai jogok, szabad földfoglalás és vallásszabadság terén)

4 Északon: farmergazdálkodás, önállóság, önellátás. itt ipar is kialakul: malomipar, hajóépítés, kereskedelem központ: Boston középső területek központja: New York Délen: ültetvényes rendszer, rabszolgamunkával műveltetik.( gyapottermelés) ELLENTÉT ANGLIÁVAL Szoros kapcsolat az anyaországgal - nyersanyagtermelő, árufelvevő piac, de fokozatosan kialakuló belső piac. Gyarmatok szövetkezése, önállósulási törekvés: Benjamin Franklin. a hétéves háború után az anyaország a térség védelmét és közigazgatását építi ki ezt a gyarmatoknak kell megfizetniük. adónövelés cukoradó, pénzadó, vámok, illetékek kivetése, bélyegtörvény, földfoglalás tiltása, beszállásolási törvény Az anyaország nem akarja a túlzott erősödést: a gyarmati önigazgatást vissza akarják szorítani, nyugatra település megtiltása, az amerikaiaknak nincs az angol parlamentben képviseletük. KÖV.: Angol áruk bojkottja,- ez sérti a brit üzleti körök érdekeit sértette, a kormány azonban mégse lépett vissza. adófizetés megtagadása. képviselet nélkül nincs adózás azaz csak a saját kormányuk vethet ki rájuk adót bostoni mészárlás az adóemelésre tömegtüntetés a válasz, a brit katonaság a fegyverét használta. Teavám Bostoni teadélután. ( a Kelet Indiai Társaság megkapta a teakereskedelem monopóliumát) - köv.: a britek blokád alá vették Bostont., korlátozták a helyi kormányzat hatáskörét és továbbra is tiltották a nyugatra költözést. A FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ Philadelphia - a gyarmatok első kongresszusa (Első Kontonentális Kongresszus) kimondta a gyarmatok önrendelkezési jogát + az angol intézkedések törvénytelenségét- köv.: a függetlenségi háború kitörése. (1775. Lexington) Kontinentális Szövetség létrehozása: a gyarmatok irányítására júl. 4. FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT elfogadása (Thomas Jefferson szövegezi) - USA születése.- az emberi szabadságjogok megfog. + a képviseleti kormányzat szükségessége hadba lépés megszavazása Patrióták harca az angolokkal - szétszórt alakzat alkalmazása, francia támogatás Saratoga, tengeren: mindvégig angol fölény (blokád) FRO, Hollandia, SPO. A gyarmatok oldalára állt Yorktown Versailles-i béke: USA függetlenségének elismerése. AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK ALKOTMÁNYA alkotmányozó nemzetgyűlés összeül. (Philadelphia) az USA alkotmánya: föderatív, prezidenciális rendszer

5 . képviseleti rendszeren alapuló, a hatalmi ágakat megosztó államberendezkedés Választópolgárok (eredetileg): fehér felnőtt férfiak A végrehajtó hatalmat a négy évre választott, széles jogkörrel rendelkező elnök gyakorolja, aki nem tartozik felelősséggel a kongresszusnak. az elnök az államfő és a kormányfő is egyben fő feladata a törvények végrehajtása, amelyekbe beleszólási joga van kezdeményezési és vétójoga van a kongresszus felé a szárazföldi és tengeri haderő főparancsnoka ő nevezi ki a minisztereket és a nagyköveteket külföldön hosszabb ideig csak a kongresszus beleegyezésével tartózkodhat A törvényhozó hatalom a kongresszus, két házból áll: szenátus és képviselőház. A szenátusban minden államot két-két szenátor képvisel, a képviselőházba a lakosság számarányában választják a képviselőket. A bírói hatalmat a Legfelsőbb Bíróság gyakorolja, tagjait az elnök nevezi ki, szenátusi beleegyezéssel. Legfelső bíróság: független, ellenőrzést gyakorol Emberi szabadságjogok: kiegészítések: szólás-, vallás-, sajtószabadsággal, szabad gyülekezési-, szabad fegyverviselési joggal, a tulajdon biztonságával, az egyén védelmével a bíráskodásban, tagállamok törvényhozói jogával, és ezeket egymás rovására nem lehetett korlátozni. Állam és egyház szétválasztása