WORKSHOP. TÁMOP-4.2.1/B A SZÁNTÓFÖLDTŐL AZ ASZTALIG alprogram

Átírás

1 WORKSHOP TÁMOP-4.2.1/B A SZÁNTÓFÖLDTŐL AZ ASZTALIG alprogram

2 1

3 A TÁMOP-4.2.1/B program és a NymE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar szervezésében WORKSHOP a TÁMOP-4.2.1/B Szellemi, szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen c. kutatási projekt A SZÁNTÓFÖLDTŐL AZ ASZTALIG alprojekt Alprojektvezető: Prof. Dr. Schmidt Rezső CSc keretében Helyszín: Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Biotechnológiai Oktató és Bemutató Központ Mosonmagyaróvár, Lucsony u. 2. Időpont: november 24. 2

4 PROGRAM Projektvezetői tájékoztató Prof. Dr. Neményi Miklós CMHAS projektvezető tudományos és külügyi rektorhelyettes A szántóföldtől az asztalig című alprojekt bemutatása, jelenlegi helyzete Prof. Dr. Schmidt Rezső alprojektvezető egyetemi tanár, dékán Az alprojekt értékelése a projektmenedzsment szemszögéből Dr. Kovács Attila József projektmenedzser helyettes Tématerületek rövid beszámolója Részprojekt felelősök Műszaki informatikai fejlesztések Dr. Neményi Miklós-Dr. Milics Gábor Technológiai fejlesztések, tápanyag visszapótlás Dr. Szakál Pál- Dr. Milics Gábor Technológiai fejlesztések, N-táplálás szenzoros rendszere Dr. Schmidt Rezső Technológiai fejlesztések, vetés Dr. Milics Gábor Precíziós növényvédelem Dr. Reisinger Péter KÁVÉSZÜNET Öko-baromfi termék előállítása Kovácsné Dr. Gaál Katalin Minőségi élelmiszer-előállítás lehetőségei az őshonos magyar mangalica sertésnél Dr. Bali Papp Ágnes Minőségi halltermék előállítás Dr. Szathmári László Tejelő tehenek takarmányozási technológiájának fejlesztése Dr. Schmidt János Állati eredetű élelmiszerek n-3 zsírsav és konjugált linolsavtartalmának növelése Dr. Zsédely Eszter Hatékony biológiai tartósítószer kifejlesztése nehezen erjeszthető zöldtakarmányok konzerválásához Dr. Schmidt János

5 Élelmiszer-tudományi és -technológiai kutatások, fejlesztések Dr. Szigeti Jenő Az eddig felmerült problémák, módosítási javaslatok megvitatása Hozzászólások, kerekasztal beszélgetés a meghívott vendégekkel A workshop zárása Vacsora

6 SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓ Kutatási célkitűzések A SZÁNTÓFÖLDTŐL AZ ASZTALIG Alprojektvezető: Prof. Dr. Schmidt Rezső CSc A jelenkor mezőgazdaságának egyre nagyobb kihívásokkal kell megküzdenie. A növekvő népesség, a csökkenő termőföldterület, a változó klíma és agroökológiai potenciál mind nagyobb feladatok elé állítja korunk mezőgazdasági termelőjét és kutatóját. Az élelmiszer-termelésnek egyfelől ki kell elégítenie azt a mennyiségi igényt, amely lehetővé teszi, hogy a szegényebb, rosszabb adottságú, a klímaváltozás és egyéb kedvezőtlen környezeti és társadalmi folyamatok által sújtott régiók lakóit is megfelelő mennyiségű élelmiszerrel lássuk el, ugyanakkor, a nyugati világ fejlettebb országaiban az élelmiszerkérdés egészen más okból kerül a figyelem középpontjába. Az igényes, tudatos élelmiszerfogyasztás, a táplálkozás-élettani vonatkozások figyelembevétele általános igénnyé vált, a fogyasztók elvárják a korszerű, jó minőségű, teljes értékű, egészséges élelmiszerekkel való folyamatos ellátást. Karunk rendelkezik mindazzal az elméleti és gyakorlati tudással, illetve eszközállománnyal, amelyeknek birtokában hatékony válaszokat tud megfogalmazni korunk előzőekben részletezett kihívásaira. A NymE Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kara a következőkben bemutatandó kutatási területeken hosszú évekre visszanyúló eredményes kutató és oktató tevékenységet folytat, amit leginkább a több százmillió Ft-nyi elnyert K+F+I támogatás, ill. megbízás, valamint a két akkreditált doktori iskolánk (Ujhelyi Imre Állattudományi Doktori Iskola és Precíziós növénytermesztési módszerek Alkalmazott Növénytudományi Doktori Iskola) szerteágazó, eredményes tevékenysége fémjelez. Az egyes kutatási témák témavezetői a két doktori iskola programvezetői közül kerülnek ki.

7 Precíziós növénytermesztési módszerek fejlesztése Témavezető: Prof. Dr. Neményi Miklós Dsc, Dr. Schmidt Rezső CSc Az elmúlt két évtizedben a GPS technológia, az egyéb alkalmazások után a mezőgazdaságban is elterjedt. Az egyre pontosabb, hozzáférhető térinformatikai alkalmazások lehetővé teszik, hogy a növénytermesztési technológiák különböző elemeit olyan módon optimalizálva alkalmazhassuk, hogy a legkisebb költséggel a lehető legkedvezőbb termelési eredményeket érhessük el. Ez az új megközelítési mód, azonban számos elméleti és gyakorlati fejlesztést igényel ahhoz, hogy a benne rejlő előnyöket a gyakorlati mezőgazdaság is hasznosítani tudja. A térinformatika kínálta előnyök több ponton épülhetnek be a növénytermesztési technológiákba. Ezek közül a legnagyobb hozadéka a térinformatikára alapozott tápanyag-gazdálkodásnak, a hely specifikus vetésnek és növényvédelemnek lehet. Az optimális termés-, illetve energiahozam elérésének gyakran jelenti akadályát a nem megfelelő növénytáplálás, a makro- és mikroelem-ellátottság kedvezőtlen volta. A visszapótláshoz tervezéséhez szükséges általános irányelvekkel rendelkezünk, de további lehetőségek rejlenek a precíziós gazdálkodás alkalmazásában, a tekintetben, hogy a jelenleginél pontosabb, számszerűsített függvénykapcsolatokat állapítsunk meg az egyes növények tápelem igényére, felvehetőségére és más tápelemekkel való kölcsönhatásaira vonatkozóan. Ma még nem kellően kihasznált lehetőségek rejlenek a precíziós vetés elméleti alapjainak és gyakorlati megvalósításának kidolgozásában, amely lehetővé teszi, hogy az eddig homogén egységként kezelt tábla, különböző részein eltérő tőszámot alkalmazzunk, jobban kihasználva ezzel az adott helyen rendelkezésre álló erőforrásokat. A precíziós növényvédelem megvalósítása anyag- és költségtakarékos, ugyanakkor környezetkímélő megoldásokat biztosít. A precíziós növényvédelem fő alkalmazási területe a gyomirtás, amelynek folyamata önmagában is összetett (észlelés, talajtulajdonságok figyelembevétele, kijuttatás szabályozása), így az eredményes alkalmazás érdekében számos elméleti és gyakorlati kérdést tisztázni kell. A precíziós gazdálkodásra irányuló programjainkat alátámasztja, hogy karunk növénytudományi doktori iskolájának fő profilja a

8 precíziós gazdálkodás különböző elemeinek vizsgálata, a precíziós növénytáplálástól kezdve, a hozamtérképezésen és a térinformatikára alapozott növényvédelmen át, a szükséges műszaki háttér biztosításáig, ilyen módon ez a kutatási téma a növénytudományi tématerület teljes integrálásával és összefogásával valósul meg. Állattudományi kutatások és fejlesztések Témavezető: Kovácsné Prof. Dr. Gaál Katalin Csc Az élelmiszer-termelés minőségi fejlesztéséhez nyújt kiváló kutatási lehetőséget a Karon 1948 óta folytatott fajtafenntartás, melynek feladata a sárga magyar őshonos tyúkfajta génmegőrzése. Kitörési pont lehet a sárga magyar tyúkfajtával előállítható termékek (hús, tojás) különleges minősége, az ökológiai (bio) típusú tenyésztés és a tartási feltételek kidolgozása. Célkitűzésként fogalmazódik meg továbbá a 32 sárga magyar tyúk törzsénél a prolaktin (PRL) gén vizsgálata. A PRL promóter régiójában 24 bázispáros inszerciót lehet kimutatni, mely homozigóta formában való megjelenésekor a kotlási hajlam csökkenéséhez vagy akár elmaradásához vezethet. Az ökotojás előállításánál az erre a génre történő szelekció csökkentheti a termeléskiesést. A minőségi élelmiszer-előállítás lehetőségei az őshonos magyar mangalica sertés esetében is adottak. Célkitűzésünk az őshonos, tisztavérű mangalica sertések (szőke, fecskehasú, vörös), valamint a mangalica duroc F 1 állományok genetikai analízise alapján útmutatást nyújtani a szelekcióhoz, egyes fajták piaci igényekhez történő könnyebb alakításához (pl. hátszalonnavastagság csökkentése, hatékonyabb takarmány-értékesítés, alomszám növelése). Korábbi kutatási eredményeink alapján számos, a zsíranyagcserét és a húsminőséget befolyásoló gén vizsgálatát tervezzük elvégezni. A minőségi haltermék-előállítás témakörében a korábbiakban egy NKTH-pályázat keretében olyan egészségvédő, ill. egészségmegőrző élelmiszerek kialakítása volt a cél, amelyek busából és speciálisan takarmányozott afrikai harcsa, valamint kéksügér (tilapia) fajokból készültek. A kutatás eredményeként olyan feldolgozott halászati termékeket (füstölt busa filé, natúr halpástétom, füstölt halpástétom, halburger, halkolbász) fejlesztettünk ki, amelyeknek esszenciális zsírsav-tartalma közelít a tengeri halakéhoz. A nevelés során alkalmazott takarmány

9 összetételének természetes adalékanyagokkal (halolaj, növényi olajok), és algakészítményekkel történő módosítása jelenti a tervezett kutatómunka innovációs tartalmát. A program megvalósítása során az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) mellett a tokfélék, mint pl. a lénai tok (Acipenser baeri), kecsege (Acipenser ruthenus) és azok hibridjeinek vizsgálatokba történő bevonását tervezzük. Az alkalmazott kutatások keretében a kialakítani kívánt teljes értékű keveréktakarmányok adalék-anyagokkal történő kiegészítését végezzük el laboratóriumi és üzemi kísérletek során. A részletezett módszerekkel (rendszerekben) nevelt halak átfogó, számos táplálkozás-élettani paraméterre kiterjedő vizsgálata új, eddig nem gyártott egészségvédő- és megőrző élelmiszerek előállítását teszi lehetővé. A kutatási program sikere érdekében halnevelő laboratórium létesítését tervezzük, ahol a kutatási cél a vizsgálandó halfajok szaporítása, előnevelése és laboratóriumi kísérleti takarmányozása. Takarmányozási kutatások és fejlesztések Témavezető: Dr. Schmidt János MHAS Az Állattudományi Intézet Takarmányozástani Intézeti Tanszékének kutatási tevékenysége az elmúlt évtizedben három lényeges tématerületre koncentrálódott: (1) a kérődzők bendőjében zajló mikrobás fermentációt tekintetbe vevő takarmányozási technológiák kialakítása; (2) állati eredetű funkcionális élelmiszerek előállítása takarmányozási módszerekkel; (3) a takarmánytartósítás technológiáinak fejlesztése, korszerű, hatékony biológiai tartósítószer kifejlesztése. Az elért eredmények azt indokolják, hogy kutató tevékenységünk fő területei a következő években is változatlanul a fentiek maradjanak. A szarvasmarha takarmányozási technológiák fejlesztése kérdéskörében fontos feladat lesz a bendőben folyó mikrobás fermentáció törvényszerűségeinek az eddiginél is részletesebb megismerése. A szarvasmarha-tenyésztésben a tehénállományok termelésének további növekedése várható. Tovább nő a 10 ezer liternél nagyobb tejtermelésű állományok száma, amelyek táplálóanyag szükségletét csak speciális takarmányokkal (pl. bypass készítményekkel) és a mikrobás fermentáció hatékonyabbá tételével lehet fedezni. Kritikus kérdés lesz az állatok glükóz igényének kielégítése, valamint az etetett takarmányfehérje bendőbeli degradabilitásának csökkentése.

10 A funkcionális élelmiszerek a jövőben egyre nagyobb szerephez jutnak az egészségtudatos táplálkozásban. Ugyanakkor a takarmányozás számos lehetőséget nyújt az állati eredetű termékek összetételének szabályozható megváltoztatására, a termékek táplálóanyag-tartalmának a humán igényekhez való közelítésére. Mindenekelőtt a termékek zsírsavösszetételének megváltoztatására, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében fontos n-3 zsírsavak arányának, továbbá számos kedvező élettani hatással bíró konjugált linolsavak mennyiségének növelésére nyílik lehetőség célzott takarmányozással. Kiemelendő, hogy a legtöbb állati termék E-vitamin tartalma jól reagál a takarmányozási hatásokra. A takarmánytartósítás területén eddigi eredményeinkre támaszkodva a fehérjében gazdag szálastakarmányok konzerválását célozzuk meg különböző erjeszthető szénhidrátforrásokkal. Ezek felkutatásával, enzimes hidrolízis útján történő lebontásukkal, valamint a kifogástalan szilázs-minőséget biztosító starterkultúra összeállításával kívánunk hatásbiztos és gazdaságos biológiai tartósítószert kifejleszteni. Élelmiszer-tudományi és -technológiai kutatások, fejlesztések Témavezető: Prof. Dr. Szigeti Jenő Csc Az élelmiszer-előállítás, fejlesztés és minőségbiztosítás területén elsődleges célunk volt és lesz az alapkutatás megvalósítása a teljes innovációs láncon át a gyakorlati alkalmazásig. K+F tevékenységünk a megelőző években és a jövőben is három fő területre fókuszálható: Az egészséges élelmiszerek előállítása vonatkozásában sous-vide eltarthatóság-növelő technológiák kialakítása prémium kategóriás élelmiszerek esetében, különös tekintettel a hungarikum jellegű termékekre. Ebben a témakörben legfőbb kutatási feladatunk a víziszárnyas májak nyers állapotban történő fogyaszthatóságának, minőségének javítására már általunk korábban kifejlesztett technológiák továbbfejlesztése a májvéresség, flokkulumosodás, zöldülés meggátlásának vonatkozásában. További kutatásaink a víziszárnyas kábítás és kopasztás technológiájának teljes átalakítására, a víziszárnyas máj, fél- és háromnegyed konzervek kíméletes hőkezelésére, továbbá máj késztermékek más hungarikum jellegű termékekkel történő házasítására irányulnak. A funkcionális élelmiszerek vonatkozásában az emelt élősejt-számú probiotikus hatású, valamint a kis laktóztartalmú

11 savanyú tejtermékek előállítását célozzuk meg. Ennek előzménye a Németországban már bejegyzett, cianobaktériumokkal dúsított tejtermékekre, ill. Japánban a cukormentes joghurt előállításra elfogadott világszabadalmunk. E termékcsaládok továbbfejlesztésénél célunk a megnövelt probiotikus hatáson kívül az élvezeti érték javítása természetes adalékokkal. A hungarikumok körének bővítése, különböző tradicionális és új típusú hús- és pékáru-készítmények kifejlesztése. Ezek közül jelenleg a tokaji aszús és pálinkás kacsamáj konzervek ipari gyártása már folyamatban van. Több új, rövid eltarthatóságú, vagy tartósított termékcsoportba tartozó készítmény kifejlesztését tervezzük. A Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar a mezőgazdasági tevékenység minden területét lefedő tíz intézetével igazi, a természettudományos és elméleti felkészültségét felhasználó agrárkar, amely elég gyakorlatias ahhoz, hogy a laboratóriumokban kidolgozott ötleteit át is tudja ültetni a gyakorlatba, megfelelve jelmondatának: A SZÁNTÓFÖLDTŐL AZ ASZTALIG AZ ELMÉLETTŐL A GYAKORLATIG

12 AZ ALPROJEKT STRUKTÚRÁJA 1. Precíziós növénytermesztési módszerek fejlesztése Témavezető: Prof. Dr. Neményi Miklós, Prof. Dr. Schmidt Rezső 1.1 Műszaki-informatikai fejlesztések Résztéma felelős: Prof. Dr. Neményi Miklós NymE MÉK Biológiai Rendszerek Műszaki Intézete I. félév: A hozam-mérőrendszer, illetve a műholdas helymeghatározást segítő műszaki eszközök beépítése és tesztelése. Aktuális adatgyűjtések elvégzése. II. félév: Térinformatikai rendszer felépítése, és tesztelése. Adatok elemzése. III. félév: A rendelkezésre álló technológiai elemek integrálása, az informatikai adatátvitel egységesítése. IV. félév: A kiépített műszaki informatikai rendszer üzemeltetése. 1.2 Technológiai fejlesztések, tápanyag visszapótlás Résztéma felelős: Prof. Dr. Szakál Pál, Dr. Milics Gábor NymE MÉK Környezettudományi Intézet/Biológiai Rendszerek Műszaki In tézete szakalp@mtk.nyme.hu; milics@mtk.nyme.hu I. félév: Helyspecifikus talajmintavétel. A talajminták laboratóriumi elemzése. II. félév: A tápanyag visszapótlási terv elkészítése, helyspecifikus tápanyag kijuttatás III. félév: Ismételt talajmintavétel és elemzés. A terméseredmények és a kémiai vizsgálatok alapján visszacsatolás algoritmus fejlesztés IV. félév: Ismételt tápanyag visszapótlási terv és kijuttatás. 1.3 Technológiai fejlesztések, Nitrogén-táplálás rendszere szenzoros és térinformatikai támogatással Résztéma felelős: Prof. Dr. Schmidt Rezső NymE MÉK Növénytermesztési Intézet schmidtr@mtk.nyme.hu

13 I. félév: Greenseeker nitrogén szenzor üzembe helyezése és tesztelése. II. félév: A nitrogén státusz felmérése és értékelése a területen. A talajvizsgálati eredmények és növény analízis adatok felhasználásával. Mérések a Greenseeker szenzorral nitrogén visszapótlási vizsgálatok. III. félév: Hozammérés, terméseredmények értékelése. Nitrogén visszapótlási algoritmus fejlesztése. Az eredmények beépítése a tápanyag visszapótlási modellbe. IV. félév: További vizsgálatok a nitrogén szenzorral, a tapasztalok alapján a tápanyag visszapótlási technológiák fejlesztése az alap és kiegészítő trágyázás tekintetében. 1.4 Technológiai fejlesztések, vetés Résztéma felelős: Dr. Milics Gábor NymE MÉK Biológiai Rendszerek Műszaki Intézete milics@mtk.nyme.hu I. félév: Vetőgép beszerzése, vezérlés kiépítése, tesztelés. II. félév: Helyspecifikus vetés módszertanának fejlesztése, a termesztéstechnológiai paraméterek figyelembe vételével. Helyspecifikus vetés gyakorlati megvalósítása. III. félév: A vetés minőség ellenőrzése, a technológia ellenőrzése helyspecifikus hozamméréssel. IV. félév: A tapasztalatok alapján ismételt helyspecifikus vetési kísérlet visszacsatolás módszerfejlesztés. 1.5 Precíziós növényvédelem Résztéma felelős: Prof. Dr. Reisinger Péter NymE MÉK Környezettudományi Intézet reisinge@mtk.nyme.hu I. félév: A modell terület gyomfelvételezésének elvégzése, térinformatikai támogatással. II. félév: Helyspecifikus gyomirtási technológia kidolgozása, kijuttatási programok elkészítése, helyspecifikus gyomirtás. Szántóföldi felvételezés, eredmények értékelése. Módszerfejlesztés. III. félév: A kiterjesztett kutatási terület gyomfelvételezésének elvégzése, térinformatikai támogatással. Az előző évi gyomirtási eredmények értékelése, különös tekintettel az évelő gyomfajokra.

14 IV. félév: Helyspecifikus gyomirtás elvégzése, szántóföldi felvételezés, eredmények értékelése. Közreműködők: Prof. Dr. Kacz Károly, Dr. Kovács Attila József, Dr. Lakatos Erika, Dr. Csiba Mátyás, Ásványi László, Némethné Varga Márta, Szabó László, Wurm János, Sellingné Dovigyel Katalin, Dr. Gergely István, Dr. Beke Dóra, Dr. Kajdi Ferenc, Dr. Petróczki Ferenc, Dr. Pap János, Bognárné Médl Katalin, Miksó István Damjánné, Horváth Józsefné, Kiisné Takács Erika, Klausz Gyuláné, Dr. Makai Sándor, Dr. Csavajda Éva, Dr. Iváncsics József, Dr. Érsek Tibor, Dr. Lantos Zsuzsanna PhD hallgatók: Virág István, Smuk Norbert, Mogyorósi Barbara, Pap Nárcisz Publikációk: I. Virág; Cs. Szőke (2011): Field and laboratory examinations of corn plants by means of hyperspectral imaging technology. 10th Alps-Adria Scientific Workshop. Opatija, Croatia Akadémia Kiadó, Szerk: M. Harcsa, (Növénytermelés Vol. 60.) pp N. Smuk; M. Neményi; L.; L. Salamon (2011): Modeling of return of excess investment in precision agriculture. 10th Alps-Adria Scientific Workshop. Opatija, Croatia Akadémia Kiadó, Szerk: M. Harcsa, (Növénytermelés Vol. 60.) pp G. Milics; J. Deákvári; T. Morschhauser (2011): On-site and hyperspectral airborne measurements of precision crop production site characteristics. 10th Alps-Adria Scientific Workshop. Opatija, Croatia Akadémia Kiadó, Szerk: M. Harcsa, (Növénytermelés Vol. 60.) pp L. Nagy; P. Szakál; M. Barkóczi; L. Matus; R. Schmidt (2011): Copper- Carbohydrate complexes in wheat production. 10th Alps-Adria Scientific Workshop. Opatija, Croatia Akadémia Kiadó, Szerk: M. Harcsa, (Növénytermelés Vol. 60.) pp M. Neményi; G. Milics (2011): Thermodynamic approach of optimalization of biomass production. Pollution and water resources. Columbia University Seminar Proceedings (szerk.: George J. Halasi-Kun) Vol. XL , pp I. Virág; M. Csiba; G. Milics; N. Smuk; M. Neményi (2011): Evaluation of Variable Rate Fertilization Technology with the help of geospatial processing programs. 8 th European Conference on Precision Agriculture, július , pp Állattudományi kutatások és fejlesztések Témavezető: Kovácsné Prof. Dr. Gaál Katalin CSc

15 2.1 Öko-baromfitermék előállítás Résztéma felelős: Prof. Dr. Kovácsné Dr. Gaál Katalin NymE MÉK Állattudományi Intézet I. félév: A rendelkezésre álló kifutózott tartástechnológia kihasználásával az öko(bio)tojástermelés technológiájának kidolgozása. Takarmányozási technológiák kidolgozása. A takarmánytermő területek átállítása az öko-gazdálkodásra a tangazdaság területén. Az így előállított termékek marketingmonitorizálása II. félév: Az okö- tojás paramétereinek (súly, héjszilárdság, sárgája, fehérje beltartalmi értékei, sárgája színe, stb.) meghatározása. Ehhez társul még a folyamatos tojástermelés ellenőrzés (tojás db). Termékmarketing monitorozás. III. félév: Tyúk a vérplazma prolaktin tartalmából a prolaktin gén (PRL) promóter régiójában 24 bázispáros inszerciót kimutatása, mely homozigóta formában való megjelenésekor a kotlási hajlam csökkenéséhez vagy akár elmaradásához vezethet. Az ökotojás előállításánál az erre a génre történő szelekció elvégzése csökkentheti a termeléskiesést IV. félév: Az előállított öko-tojás piacra helyezése, marketingtevékenység. 2.2 Minőségi élelmiszer-előállítás lehetőségei az őshonos magyar mangalica sertésnél Résztéma felelős: Prof. Dr. Bali Papp Ágnes NymE MÉK Állattudományi Intézet bali@mtk.nyme.hu I. félév: Az alomszámot befolyásoló gének vizsgálata a PRLR (prolaktin receptor) gén vizsgálatával kezdődik. II. félév: A következő gének vizsgálata a minőségi termékelőállítás érdekében: A-FABP (Adipose-Fatty Acid Binding Protein), H-FABP (Heart [and muscle] Fatty Acid Binding Protein), ACLY (ATP citrate lyase), APP (Amyloid beta (A4) precursor protein), SORT1 (sortilin 1), ACACA (acetyl-coenzyme A carboxylase alpha), FASN (fatty acid synthase), CES2 (carboxylesterase 2)

16 III. félév: A következő gének vizsgálata a minőségi termékelőállítás érdekében: CELRS2 (cadherin, EGF LAG seven-pass G-type receptor 2), OXCT1 (3-oxoacid CoA transferase 1), PCSK1 (proprotein convertase subtilisin/kexin type 1). IV. félév: A kapott eredmények alkalmazása a tenyészsertések szelekciós módszerének megválasztásában. 2.3 A minőségi haltermék előállítás Résztéma felelős: Dr. Szathmári László NymE MÉK Állattudományi Intézet szathmaril@mtk.nyme.hu I. félév: Takarmányreceptúrák kidolgozása. A takarmányok összetételének természetes adalékanyagokkal (halolaj, növényi olajok), és algakészítményekkel történő módosítása jelenti a tervezett kutatómunka innovációs tartalmát. Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus), a tokfélék, mint a lénai tok (Acipenser baeri), kecsege (Acipenser ruthenus) és azok hibridjeinek vizsgálatokba történő bevonása. II. félév: A len- illetve repceolajjal, algával történő takarmánykiegészítés különböző szintjeinek kísérleti kipróbálása, az etetett különböző szintű takarmányok közül a legkedvezőbb meghatározása. Laboratóriumi vizsgálatok halhúsból, EPA, DHA zsírsav meghatározás. III. félév: A len- illetve repceolajjal, algával történő takarmány kiegészítés különböző szintjeinek kísérleti kipróbálását követően üzemi méretű kísérlet beállítás. Laboratóriumi vizsgálatok halhúsból, EPA, DHA zsírsav meghatározás. IV. félév: A haltermékek piaci bevezetése a kiskereskedelmi és nagyáruházi forgalomba. Közreműködők: Dr. Konrád Szilárd, Dr. Tóth Tamás, Lengyelné Thurner Hajnalka, Szücs Tamás, Szücsné Rigó Lívia, Tölts Sándorné, Vedrődi Istvánné, Tóthné Erdős Gyöngyi PhD hallgatók: Tempfli Károly, Káldi Jenő Publikációk: L. Szathmári E. Molnár T. Tóth E.Zsédely G. Szilágyi Cs. Hancz (2010): Nutritional analysis in value added food products made of silver carp

17 (Hipopthtalmichthys nobilis). Aquaculture Europe October 5-8 th, Porto, Portugália E. Varga G. Farkas Á. Bali Papp (2011): Sertéspetesejtek kémiai aktiválása. Magyar Állatorvosok Lapja p. Tempfli, K. Simon, Zs. Bali Papp, Á. (2011): Polymorphism of prolactin receptor gene and effect on the litter size of native Hungarian pig breed. Plant & Animal Genome Conference XIX, San Diego, USA, január E. Gajdócsi K. Lee C. Wang J. M. Chaille Á. Bali Papp Z. Macháthy (2011): A sertéspetesejtek kalciumoszcillációját befolyásoló expressziója. Magyar Állatorvosok Lapja p. Tempfli, K. Farkas, G. Simon, Zs. Bali Papp, Á. (2011): Effects of prolactin receptor genotype on the litter size of mangalica. Acta Veterinaria Hungarica p. E. Gajdócsi K. Lee Ch. Wang - J. M. Chaille Á. Bali Papp Z. Macháthy (2011): Expression of genes influencing the calcium oscillation in pig oocytes. 15th annual ESDAR Conference, September th, Antalya, Törökország Sz. Konrád K. Kovácsné Gaál (2011): The effect of genotypes and housing conditions on colour of chicken meat. The 62 nd Annual Meeting of European Federation of Animal Science. August 29 th -September 2 nd, Stavanger, Norvégia Szathmári L. Varga L. Zsédely E. Molnár E. Káldy J. Németh Á. Szilágyi G. Hancz Cs. (2011): Zsírsav struktúra alakulása a fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix) alapú feldolgozott termékeken. LIII. Georgikon Napok, szeptember , Keszthely 3. Takarmányozási kutatások és fejlesztések Témavezető: Prof. Dr. Schmidt János MHAS 3.1 Tejelő tehenek takarmányozási technológiájának fejlesztése Résztéma felelős: Prof. Dr. E. Schmidt János MHAS NymE MÉK Állattudományi Intézet, Takarmányozástani Tanszék schmidtj@mtk.nyme.hu I. félév: Növényi eredetű, fehérje-szénhidrát kötésen alapuló bypass fehérjekészítmény kifejlesztése. Bypass hatás mérése in sacco eljárással. II. félév: A készítmény bendőfermentációra gyakorolt hatásának vizsgálata. A készítmény mikrobafehérje szintézisre gyakorolt hatásának megállapítása. A készítmény hatása a nyersrost bendőbeli lebomlására. III. félév: A készítmény üzemi gyártási technológiájának kidolgozása.

18 IV. félév: A kifejlesztett készítmény üzemi tejtermelési kísérletekben történő tesztelése. A tejtermelésre és a tej összetételére gyakorolt hatás vizsgálata. Néhány, a szaporodási teljesítménnyel összefüggő élettani paraméter vizsgálata. 3.2 Állati eredetű élelmiszerek n-3 zsírsav és konjugált linolsavtartalmának növelése Résztéma felelős: Dr. Zsédely Eszter NymE MÉK Állattudományi Intézet, Takarmányozástani Tanszék zsedelye@mtk.nyme.hu I. félév: A konjugált linolsav előállítás technológiájának fejlesztése, az eljárás költségeinek csökkentése. II. félév: A brojlerhús és a tojás konjugált linolsavtartalmának növelése takarmányozással. A konjugált linolsavkiegészítés hatása a brojlerhús és a tojás zsírsavösszetételére. III. félév: Az n-3 zsírsavak bendőfermentáció során történő változásának tanulmányozása kanülözött ürükkel. A bárányhús n-3 zsírsavtartalmának növelésére alkalmas takarmányozási technológia kialakítása. IV. félév: Üzemi bárányhízlalási kísérlet a javasolt új takarmányozási technológiával. Az n-3 zsírsavtartalom növelésének hatása a bárányhús organoleptikus tulajdonságaira és húsipari feldolgozhatóságára. 3.3 Hatékony biológiai tartósítószer kifejlesztése nehezen erjeszthető zöldtakarmányok konzerválásához Résztéma felelős: Prof. E. Dr. Schmidt János MHAS NymE MÉK Állattudományi Intézet, Takarmányozástani Tanszék schmidtj@mtk.nyme.hu I. félév: Olcsó hidrolízis eljárás kifejlesztése a kukorica keményítőjének szabályozott körülmények közötti lebontása. A hidrolizált kukorica szárítási technológiájának kidolgozása. II. félév: Erjedésdinamikai vizsgálatok a hidrolizált kukorica szárazanyagtól függő dózisának megállapítására. A szénhidrátbázisú biológiai tartósítószerrel készített szilázs emészthetőségének vizsgálata. III. félév: A készítmény adagolási technológiájának kidolgozása falközi silóban, és bálázással történő silózás során.

19 IV. félév: Üzemi silózási kísérletek az új tartósítószerrel. Az új tartósítószerrel végzett erjesztés gazdaságosságának vizsgálata. Közreműködők: Dr. Zsédely Eszter, Németh Valéria, Lengyelné Thurner Hajnalka, Szücs Tamás, Szücsné Rigó Lívia, Tölts Sándorné, Vedrődi Istvánné, Tóthné Erdős Gyöngyi Publikációk: Rigo E.- Zsédely E. - Tóth T. - Schmidt J. (2011): Ensiling alfalfa with hydrolyzed corn meal additive and bacterial inoculant. Acta Agronomica Ovariensis (megjelenés alatt). 4. Élelmiszer-tudományi és -technológiai kutatások, fejlesztések Témavezető: Prof. Dr. Szigeti Jenő CSc NymE MÉK Élelmiszertudományi Intézet szigetij@mtk.nyme.hu I. félév: A hungarikumok körének bővítése, különböző tradicionális és új típusú hús- és pékáru-készítmények kifejlesztése. Több új, rövid eltarthatóságú, vagy tartósított termékcsoportba tartozó készítmény kifejlesztését tervezzük. II. félév: Sous-vide eltarthatóság-növelő technológiák kialakítása prémium kategóriás élelmiszerek esetében, különös tekintettel a hungarikum jellegű termékekre. Az új technológiákkal készült termékek kémiai és mikrobiológiai minőségének ellenőrzése. III. félév: Kiváló kémiai és mikrobiológiai minőségű víziszárnyastermék előállítási technológiák kialakítása. A termékek mikrobiológiai és kémiai stabilitásának növelése az eltarthatóság idő hosszabbítása céljából. Emészthető nyersfehérje tartalom előírások szerinti biztosítása. IV. félév: Cianobaktériumokkal dúsított probiotikus hatású laktóz szegény savanyított tejtermék család kifejlesztése. Különböző hasznos makro- és mikro tápanyag- komponensek analízise, illetve optimalizálása a termékekben. Közreműködők: Dr. Varga László, Dr. Farkas László, Dr. Ásványi Balázs, Lökösházi Éva, Ankhelyi Istvánné, Göncz Ferencné PhD hallgatók: Szűcs Petra, Süle Judit, Bártfai Liza

20 Publikációk: Hucker, A., Császár, G., Finta-Bieber, Á. & Varga, L. (2011) Occurrence of pathogenic and spoilage bacteria in Hungarian raw bovine milks: a comprehensive survey ( ). International Association for Food Protection European Symposium on Food Safety. Technical and Poster Abstracts, Ede, P2-14. Peles, F., Béri, B., Győri, Z. & Varga, L. (2011) Occurrence of Escherichia coli and Staphylococcus aureus on dairy farms in Hungary. International Association for Food Protection 2011 Annual Meeting. Abstracts, Milwaukee, Wisconsin: Journal of Food Protection 74 (Supplement A), Varga, L. (2011) Examination of microbiological and physicochemical quality of raw materials and end products during manufacture of cheeses from caprine and ovine milk. American Dairy Science Association American Society of Animal Science 2011 Joint Annual Meeting. Abstracts, New Orleans, Louisiana: Journal of Animal Science 89 (E-Supplement 1) / Journal of Dairy Science 94 (E-Supplement 1), Varga, L. (2011) Influence of powdered Chlorella vulgaris on acid production, growth, and viability of Enterococcus faecium in milk. 4th Congress of European Microbiologists FEMS Program Book, Geneva, p Varga, L. (2011) Seasonal changes in chemical composition of Hungarian raw goat milk. American Dairy Science Association American Society of Animal Science 2011 Joint Annual Meeting. Abstracts, New Orleans, Louisiana: Journal of Animal Science 89 (E-Supplement 1) / Journal of Dairy Science 94 (E-Supplement 1), Varga, L. (2011) Seasonal changes in microbial quality of raw caprine milk. Gesellschaft für Milchwissenschaft / Society of Milk Science e.v. Milk Conference Abstracts, Bern, p. 66. Varga, L., Molnár-Ásványi, N. & Süle, J. (2011) Development of a novel functional fermented milk containing powdered Spirulina (Arthrospira) platensis. Gesellschaft für Milchwissenschaft / Society of Milk Science e.v. Milk Conference Abstracts, Bern, p. 87.