SZAKDOLGOZAT. Fazekas András 2014.

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Fazekas András 2014.

2 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK A CSALÁS SZABÁLYOZÁSA ÉS JOGGYAKORLATA A MAGYAR IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSBAN Szakdolgozat Szerző : Fazekas András Konzulens: Csemáné Dr. Váradi Erika Szak : jogász egyetemi docens Tagozat : diplomás levelező Évfolyam: IV. MISKOLC,

3 UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW AND POLITICAL DEPARTMENT OF CRIMINAL LAW AND CRIMINOLOGY THE REGULATION OF THE FRAUD AND HIS LEGAL PRACTICE IN THE HUNGARIAN IURISDICTION Thesis Writer : Fazekas András Consultant: Csemáné Dr. Váradi Erika Field of study : lawyer associate professor Course : correspondence graduate Class : IV. MISKOLC,

4 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés. 4 II. A csalás szabályozásának magyar története 6 1. A csalás fogalma 6 2. A csalás története az államalapítástól a Csemegi-kódexig 6 3. A Csemegi-kódex és az azt követő jogalkotás 1978-ig A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény. 9 III. A csalás hatályos magyar szabályozása A csalás törvényi tényállása az új Btk-ban A csalás jogi tárgya A csalás passzív alanya A csalás elkövetési magatartása A csalás eredménye: a kár Az okozati összefüggés A csalás stádiumai A csalás alanya és a bűnösség A csalás minősítő körülményei Egység, halmazati és elhatárolási kérdések, valamint a magánindítvány A csalás, mint tulajdon elleni szabálysértés IV. A csalás kriminológiai és kriminálstatisztikai aspektusai A csalás kriminológiai oldala Kriminálstatisztikai adatok a csalás esetében. 43 V. A csalás nyomozása.. 46 VI. A csalás a szocpolos ügyekben Előszó A fészekrakó program A szocpolos csalások A nyomozás során felmerült nehézségek VII. Összegzés.. 66 VIII. Irodalomjegyzék

5 I. BEVEZETÉS A szakdolgozatom témaválasztásának a fő szempontja az volt, hogy a foglalkozásom végzése során megszerzett tapasztalataimat felhasználjam. Gazdaságvédelmi vizsgálóként a fehérgalléros bűnözés üldözése a feladatom, ezért a munkámban a jog számos területe, úgy mint a polgári jog, a kereskedelmi jog, a közigazgatási jog, de leginkább a büntetőeljárás-jog és a büntetőjog kerül alkalmazásra. 1 A csalás gazdaságvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű, arra tekintettel is, hogy ezen a területen a leggyakrabban előforduló bűncselekmény. A csalás ősi magatartás, amely az idők kezdetétől jelen volt az emberiség történetében és rendkívül sokszínű a megjelenése a hétköznapokban, mivel akár az átlagos emberek, de a kifinomult értelmiségiek és a vállalkozók is elkövethetik és a gyakorlat szerint el is követik az ugyanúgy változatos sértetti kör sérelmére. A dolgozatomban bemutatásra kerül a csalás története, a hatályos Büntető Törvénykönyvben szereplő törvényi tényállás dogmatikai elemzésén keresztül a csalás joggyakorlata a magyar igazságszolgáltatás területén, azon belül is elsősorban a rendőrség nyomozati szerepét kihangsúlyozva. Habár a szakdolgozat alapvetően büntetőjogi témában készült, de magában foglal több más jogterületet is, így elemzés alá kerülnek a csalás nyomozására (kriminalisztika), a nyomozás büntetőeljárásban rögzített szabályaira, illetve a csalás kriminológiai, és statisztikai aspektusaira vonatkozó tételek. A célom az, hogy a témakör interdiszciplináris megközelítésén túl a gyakorlatot is szemléltessem ben a Rendőrtiszti Főiskolán gazdaságvédelmi szaknyomozóként végeztem, majd július 01. napon a Nyíregyházi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Vizsgálati Osztályának vizsgálója lettem március 01. naptól kezdődően a Miskolci Rendőrkapitányságon dolgozok, jelenleg a Vizsgálati Osztály Gazdaságvédelmi Alosztályán főhadnagyi rendfokozatban és fővizsgáló beosztásban. A gazdaságvédelmi területen végzett munkám jelentős részét a csalás bűncselekmények nyomozása teszi ki, de a rendőri hivatás sokoldalúságából kifolyólag a bűnügyi terület egyéb bűncselekményeivel is foglalkoztam már

6 Gazdaságvédelmi vizsgálóként számtalan csalással találkoztam már, melyek között érdekes és nagy kihívást jelentő feladattal álltam szemben az ún. szocpolos ügyek nyomozása során. Az elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén megyére jellemző szocpolos, fészekrakós csalások a helyi igazságszolgáltatás résztvevőire az utóbbi években jelentős mennyiségű feladatot róttak figyelemmel arra, hogy ezen ügyek rendkívül komplexek és szerteágazóak, ezáltal megfelelő gyakorlati például szolgálnak arra, hogy a csalás megvalósulása a mindennapokban milyen sokszínű és változatos

7 II. A csalás szabályozásának magyar története 1. A csalás fogalma A csalás szó hallatán az egyes emberek más-más jelentést társítanak a kifejezéshez. Beszélhetünk a csalás köznyelvi, azaz hétköznapi értelméről és a büntetőjogi fogalmáról is. A hétköznapokban az emberek a csalás szót használják, ha valaki játék közben észrevétlenül kicserél egy kártyalapot vagy ha megtévesztő, csalárd magatartást tanúsít, amely nem jár együtt vagyoni értelemben vett károkozással, pusztán elegendő lehet az erkölcsi megaláztatás is. 2 Jogi értelemben a csalás fogalma már a római jogban a császárkor idején ismert volt, többek között a crimina extraordinaria-ban sorolták fel. 3 A köznyelvi fogalommal szemben büntetőjogilag nem elegendő a csalás megvalósításához a megtévesztés, az átverés és a csalárdság, hanem szükséges a károkozás is, mert a Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény a szerint csalást az követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz. 2. A csalás története az államalapítástól a Csemegi-kódexig 4 Szent István a Dekrétumainak Második Könyvében már túlnyomórészt a büntetőjoghoz köthető szabályokat alkotott, melyek között a lopás jellegű cselekmények mellett az 52., tizedről szóló fejezet 1. -a adócsalásszerű cselekményt rendelt büntetni: És ha valaki elrejti a tizedet, kilencz részt adjon érte. Ezen pontban átvitt értelemben már megjelent a tévedésbe ejtés, mint tényállási elem. A későbbiek során Szent László Dekrétumainak Első Könyvében is megjelent a fent említett adócsalásszerű cselekmény, azonban itt az elrejtésen túl már szerepelt egy másik elkövetési magatartás is, a valótlan tartalmú nyilatkozat megtétele. 2 Madai Sándor: A csalás büntetőjogi értékelése HVG ORAC, Budapest, o. 3 Koncz Ernő büntetőjogi értekezése: A csalás bűntette és vétsége Debrecen, (megtekintés időpontja: ) 4 lásd részletesen: Madai Sándor: A csalás büntetőjogi értékelése HVG ORAC, Budapest, o

8 Szent Lászlót követően a büntető anyagi jog terén érdemi változás vagy fejlődés hosszú évszázadokon át nem történt. A következő jelentős alkotás 1514-ben Werbőczi István Tripartituma, egy szokásjogi gyűjtemény volt, amely soha nem emelkedett törvényerőre, de ennek ellenére a bíróságok sokáig alkalmazták. A csalást, mint önálló deliktumot a Hármaskönyv sem tartalmazta, de az álarc vagy névbitorlás és a vértagadás, mint csalásszerű bűncselekmények, szerepeltek a szokásjogi gyűjteményben. Az álarc vagy névbitorlás elkövetési magatartása az idegen nemzetségbe való haszonszerzési célzattal történő betolakodás volt, de Madai Sándor álláspontja szerint valószínűleg el lehetett követni más módon is. A vértagadás alatt a ravaszul, alattomosan és ármányosan történt jogfosztást értették. A Tripartitumot követő időszakban olyan jelentős mértékben megváltoztak a társadalmi viszonyok, hogy új deviáns magatartásformák jelentek meg, ezért szükségessé vált a büntetőjogra vonatkozó joganyag áttekintése, aktualizálása és rendszerezése annak érdekében, hogy kiszámíthatóbb és rendezettebb viszonyokat teremtsenek. A fenti szándék vezérelte az évi büntető kódextervezet alkotóit. Ezen tervezet volt az első olyan átfogó munka Magyarországon, amely az anyagi jogi szabályok mellett tartalmazta az eljárásjogi szabályokat is. A végül csak tervezetként megmaradt kódex második rész XL. szakaszában szerepelt egy a csalásról, vagy egyes szerzők szerinti fordításban csalárdságról szóló tényállás. A kódextervezet szerint csalásnak minősült az igazságnak bármilyen álnok ravaszsággal történő, mások becsapására, vagy megkárosítására irányuló megváltoztatása vagy elkendőzése. Az évi Deák féle Büntető anyagi jogi javaslat XXXVIII. fejezete a ban A csalásról cím alatt az alábbi tényállást rögzítette: A ki olly célzattal, hogy mást valaminek cselekvésére vagy elhagyására álnokul reá vegyen, s az által valakinek kárával magának vagy másnak jogtalan hasznot hajtson, valamelly dolognak tettlegi valóságát tudva és szándékosan vagy elferdíti, vagy akkor midőn azt felfedezni jogszerűleg köteles lett volna, eltitkolja, ha az által valakinek csakugyan kárt okozott, csalónak tekintik A javaslat szubszidiáriussá nyilvánította a csalást, mivel az elkövető csak akkor minősült csalónak, ha tette más súlyosabb bűntettbe át nem ment

9 3. A Csemegi-Kódex és az azt követő jogalkotás 1978-ig 5 Az es forradalmat követő széttagolt, már-már követhetetlen szabályozás miatt szükségessé vált az első egységes büntető törvénykönyv megalkotása, amely a Csemegi-kódex lett és az évi V. törvénycikkel lépett hatályba. Csemegi Károly a csalás alaptényállását a Kódex második Különös Részének XXXI. fejezetében a ban szabályozta: A ki azon czélból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit ravasz fondorlattal tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezáltal annak vagyoni kárt okoz: csalást követ el. A fenti tényállás kapcsán rögtön szembeötlik, hogy a régies kifejezésmódtól eltekintve a felépítés és már-már a szövegezés is hasonlít a mai szabályozáshoz. A kódex hosszú idő után először a vagyoni jellegét hangsúlyozta a csalásnak, továbbá pontosan meghatározta azt is, hogy mi minősült elkövetési magatartásnak, mivel a tévedésbe ejtésen és tévedésben tartáson túl a kár már a bűncselekmény eredménye lett és nem elkövetési magatartása. A Csemegi-kódex meghatározó jelentőségű alkotása volt a magyar büntetőjogtörténetnek, azonban a csalás tényállását a gyakorlat és a tudomány több ponton kifogásolta, ezek voltak a ravasz fondorlat kifejezés pontos meghatározásának problémája, valamint a megtévesztett személy és a károsult személy azonossága, illetve a csalás vétségi alakzata kísérletének büntetlen volta. A felsorolt hiányosságokat az I. Büntető novella korrigálta. A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló évi V. törvény a személyi javak és a társadalmi javak sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmények között tett különbséget, de a társadalmi tulajdon elleni magatartásokat súlyosabban szankcionálta, vagy csak azokat rendelte büntetni. 5 lásd részletesen: Madai Sándor: A csalás büntetőjogi értékelése HVG ORAC, Budapest, o

10 A Büntető Törvénykönyv módosításáról és kiegészítéséről szóló évi 28. tvr. általánosságban megszüntette, és az eltérő jogi megítélést a hanyag kezelésre, gondatlan rongálásra és a feljelentés elmulasztására korlátozta, így megszűnt a különbség a személyek javait és a társadalmi tulajdont károsító csalás között. A csalás törvényi tényállása a következőképpen módosult: Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. Az új tényállás szövegéből már kimaradt a fondorlattal történő cselekvés és a magának vagy másnak történő nyerészkedésre hivatkozás is, így az teljes egészében megegyezik a mai magyar szabályozással. 4. A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Az évi IV. törvény kodifikátorainak álláspontja szerint az évi törvény szövegezése a csalás törvényi tényállás esetében olyan jól sikerült, hogy annak módosítása nem volt szükséges, így nem alkottak új törvényi tényállást. 6 A csalást a törvényalkotó a Büntető Törvénykönyv XVIII. fejezetében a vagyon elleni bűncselekmények elején helyezte el. Az évi IV. törvényt július 01. naptól kezdődően már csak régi Btk. néven emlegetik, azonban ez nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban ne lenne még jelen évekig, figyelemmel arra, hogy az új Btk. 2. -a is akként rendelkezik, hogy a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő büntető törvény szerint kell elbírálni. Ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új törvényt kell alkalmazni. Az új büntető törvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az az elkövetés idején a magyar büntető törvény szerint nem volt büntetendő. A fentiekre és arra való tekintettel, hogy az új Btk. a csalás törvényi tényállása tekintetében lényegi változást nem hozott, így a július 01. nap előtt elkövetett 6 Madai Sándor: A csalás büntetőjogi értékelése HVG ORAC, Budapest, o

11 csalás bűncselekmények esetében azok elévülésének bekövetkeztéig még a régi Btk. rendelkezései az irányadóak, ezért álljon itt a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény ban rögzített teljes törvényi tényállás: (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz, vagy a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást a) bűnszövetségben, b) közveszély színhelyén, c) üzletszerűen d) [hatályon kívül helyezve] követik el. (3) [hatályon kívül helyezve] (4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon követik el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon c) [hatályon kívül helyezve] követik el. (7) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, c) [hatályon kívül helyezve] követik el

12 III. A csalás hatályos magyar szabályozása 1. A csalás törvényi tényállása az új Btk-ban Az új Büntető Törvénykönyv tervezetét egy 15 fős csapat Miskolczi Barna ügyész vezetésével novemberétől kezdődően 20 hónap alatt készítette el, majd az Országgyűlés június 25. napján 243 igen, 45 nem és 43 tartózkodás mellett fogadta el és ezt követően július 01. napon lépett hatályba felváltva ezzel az évi IV. törvényt. Az új törvénnyel kapcsolatban kritikaként fogalmazódott meg, hogy többségében a korábbi Btk. rendelkezéseit emelte át, de azért találhatóak benne kisebb és nagyobb változtatások is. Az új kódex megalkotásának indokaként a jogalkotó megemlíti, hogy az évi IV. törvény hatályba lépése óta több mint 90 alkalommal lett módosítva és tíznél több alkotmánybírósági határozat érintette. Az említett változások több mint 1600 rendelkezést módosítottak vagy helyeztek hatályon kívül. A módosítások nagy számának okaként a kormányzatok eltérő büntetőpolitikai irányvonalait, a bűnözés irányának és szervezettségének változását, illetve az Európai Unióhoz történt csatlakozást jelölték meg. A csalás tényállása az új Btk. XXXVI. fejezetében, a vagyon elleni bűncselekmények között található, a ban. A csalás alaptényállása nem változott; olyan megfogalmazást kapott 1971-ben, mely azóta is időtállónak bizonyult függetlenül a társadalomban lezajlott jelentős politikai, gazdasági, szociális változásoktól. Tehát a csalás törvényi tényállása az új Btk-ban az alábbi: 373. (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás kisebb kárt okoz, vagy b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó csalást ba) bűnszövetségben, bb) közveszély színhelyén,

13 bc) üzletszerűen, bd) jótékony célú adománygyűjtést színlelve követik el. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás nagyobb kárt okoz, vagy b) a kisebb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (4) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás jelentős kárt okoz, b) a nagyobb kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el, vagy c) a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. (5) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, vagy b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követik el. (6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés ba)-bc) pontjában meghatározott valamely módon követi kel. (7) E alkalmazása szempontjából kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. 2. A csalás jogi tárgya A csalás jogi tárgya a vagyoni jogok egésze, így az nem csak a tulajdonjogot foglalja magába, annál szélesebb körű (kötelmi jog, öröklési jog). A bűncselekmény a megtévesztettnek olyan akaratnyilatkozatával valósul meg, amely a korábban fennállott vagyoni állapotot a sértettre (megkárosítottra) nézve hátrányosan megváltoztatja. 7 7 Blaskó-Miklós-Schubauer: Büntetőjog Különös Rész II. Rejtjel Kiadó, Budapest, o

14 3. A csalás passzív alanya A bűncselekménynek nincs elkövetési tárgya, de van passzív alanya, akit megtévesztenek, azonban ő nem feltétlenül ugyanaz a személy, mint aki a kárt elszenvedi (sértett). 8 A sértettől eltérő passzív alanyra példa az alábbi jogeset, mely szerint évben a londoni székhelyű vállalat nevében egy angol nyelven beszélő férfi felhívta a miskolci székhellyel rendelkező informatikai vállalat kereskedelmi munkatársát és sürgősen rendelt 10 millió Ft értékben notebook, illetve PDA eszközöket. Az elkövető ezt követően faxon küldött egy hamis átutalási bizonylatot és egyúttal megbízást adott egy Budapest környéki áruszállítással foglalkozó cégnek arra vonatkozóan, hogy az informatikai eszközöket szállítsák el a repülőtérre, majd adják fel egy londoni járatra. A csomagok elküldését követően a megrendelő elérhetetlenné vált, így megkárosította az informatikai vállalatot (és az áruszállító céget is a szintén faxon megküldött hamis átutalási bizonylat felhasználásával), azonban a megtévesztett személy nem a vállalat tulajdonosa vagy vezetője volt, hanem az egyik alkalmazottja (egyébként az elkövető kilétét nemzetközi bűnügyi jogsegély kérését követően sem sikerült megállapítani) A csalás elkövetési magatartása A csalás elkövetési magatartásai a tévedésbe ejtés és a tévedésben tartás. A tévedés a valóságtól eltérő képzettartalom, amely az elkövető magatartásával összefüggésben következik be. 10 A tévedésbe ejtésnek nem kell fondorlatosnak, átláthatatlannak vagy elháríthatatlannak lennie, mert akár egyszerű és könnyen felismerhető magatartás is lehet; pusztán arra kell alkalmasnak lennie, hogy a sértett személyéhez kapcsolódóan károkozást idézzen elő, függetlenül a sértett gondatlan, hiszékeny és nem kellően körültekintő eljárásától Fehér Lenke-Görgényi Ilona-Gula József-Horváth Tibor-Lévay Miklós-Sántha Ferenc-Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész Complex Kiadó Kft., Budapest, o /2008.bü. Miskolci Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Gazdaságvédelmi Alosztály 10 Blaskó-Miklós-Schubauer: Büntetőjog Különös Rész II. Rejtjel Kiadó, Budapest, o. 11 Kónya István: Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára 3. kiadás II. kötet HVG-ORAC Kft., Budapest, o

15 A fenti elkövetési magatartás esetében a téves képzettartalmat az elkövető idézi elő, amely kivételesen mulasztással, de jellemzően aktív magatartással (tevéssel) történhet (szóbeli, írásbeli közlés vagy ráutaló magatartás). Tevéssel történő szóbeli közlés útján megvalósuló magatartásra gyakorlati példa, amikor az elkövető olcsó kínai edényeket drága minőségi árában adott el az idős sértettnek. A csalás gyakori elkövetési magatartása az írásbeli közlés, melyre példaként szolgál, amikor az elkövető hamis munkáltatói igazolás felhasználásával igényelt hitelt, melyet egyáltalán nem kívánt visszafizetni. A következő jogeset a ráutaló magatartást szemlélteti: az arab pénzváltó olyan vételi ajánlatot tett a sértett felé, melyben a szokásosnál kedvezményesebb árfolyamot kínált a valutáért, majd a sértett meggyőzése érdekében bemutatott és leszámolt egy valódi köteg pénzt. Ezt követően az áldozat a valutát átadta, azonban az elkövető egy másik ügyesen összefogott 500 Ft-osokból álló köteget nyújtott át, amelyet a sértett már nem számolt meg, így csak később vette észre, hogy kárt szenvedett el figyelemmel arra, hogy a megbeszéltnél lényegesen kevesebb forintot kapott. 12 Mulasztással történő tévedésbe ejtésről akkor beszélhetünk, ha az elkövető a jogszabály által előírt felvilágosítási kötelezettségének célzatosan nem tesz eleget. Erre gyakorlati példaként szolgál az alábbi jogeset, mely szerint több miskolci kisebbséghez tartozó személy az egész családjával, így iskolaköteles gyermekeivel együtt Kanadába vándorolt ki menekültként, azonban a jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségüknek nem tettek eleget a Magyar Államkincstár felé, amikor elmulasztották bejelenteni, hogy 3 hónapot meghaladó időtartamban EU-n kívüli országban tartózkodtak, így éveken át jogtalanul vették igénybe a gyerekek után járó családtámogatási ellátást. A csalás másik elkövetési magatartása, a tévedésben tartás esetén nem az elkövető idézi elő a téves tudattartalmat, az tőle függetlenül alakul ki a sértettben, és az elkövető ezt a /2008.bü Miskolci Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Gazdaságvédelmi Alosztály

16 tudattartalmat vagy megerősíti, tehát tevéssel valósítja meg, vagy valamilyen felvilágosítási kötelezettségének nem tesz eleget, így mulasztással követi el a bűncselekményt. 13 A fenti magatartásra gyakorlati példa, amikor a passzív alany összetévesztette a címzettet egy másik személlyel, így másnak adta át a sértett által vele elküldött csomagot, azonban az átvevő nem közölte a kézbesítővel, hogy tévedés történt, hanem elvette a csomagot. Az említett esetben mulasztással történt az elkövetés, de ha az elkövető még meg is köszönte a csomagot és hozzátette, hogy már várta, akkor ráerősített a passzív alany tévedésére és ezzel aktív, azaz tevőleges magatartást fejtett ki a tévedésben tartás érdekében. A mulasztást szemlélteti az a jogeset is, amikor a vevő a vásárlás során észleli, hogy a pénztáros többet adott vissza, mint amennyi jár és mégsem szól. A tévedésben tartás joggyakorlatát mutatja be a BH számú döntés, mely szerint csalást követett el az a terhelt, aki bérbeadóként tudva, hogy a bérleti szerződés már megszűnt a bérlő által tévedésből hosszabb ideig tovább folyósított bérleti díjat átvette és ezáltal a sértett tévedését nem oszlatta el. A többség álláspontja szerint az elkövetési magatartásnak a tévedésbe ejtés vagy a tévedésben tartás csak az első fázisa, a második szakasz a passzív alany vagyoni tartalmú rendelkezése, amely szükséges ahhoz, hogy a csalás befejezetté váljon, e nélkül csupán kísérletről beszélhetünk. 14 A csalás elkövetési magatartásával, a megtévesztéssel kapcsolatban Tóth Orsolya PhD. hallgató évben készített egy tanulmányt. Véleménye szerint nem alakult ki egységes álláspont a tekintetben, hogy a csalás elkövetési magatartása kizárólag a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás, így az egymozzanatú bűncselekmények körébe sorolható, vagy kétmozzanatú cselekményről van szó, melynél a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás mellett az elkövetési magatartás részét képezi a vagyoni haszonszerzés. 13 Görgényi Ilona-Gula József-Horváth Tibor-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha Ferenc-Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész Complex Kiadó, Budapest, o. 14 Madai Sándor: A csalás büntetőjogi értékelése HVG ORAC, Budapest, o

17 Az 1/2005. évi változatlanul fenntartott büntető-polgári jogegységi határozat szerint: a csalás elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. A tanulmány részletesen taglalja továbbá a magánjogi és a büntetőjogi megtévesztés fogalmát. A magánjogban a megtévesztést a Ptk. A szerződés megkötése, illetve Semmisség, megtámadhatóság című fejezetekben tárgyalja. A polgári jog szerint tévedésről akkor beszélhetünk, ha a nyilatkozat nem fedi le az érintett fél akaratát, tehát akarati hibáról van szó. A törvény abban az esetben engedi meg a kötelem megtámadását tévedésre hivatkozva, ha az lényeges elemre vonatkozik és azt a másik fél okozta, vagy azt felismerhette. A jogi tévedés megállapításához szükséges, hogy a tévedés lényeges legyen, a jogszabály tartalmára vonatkozzon, a felek együttesen jelen legyenek, a tájékoztatást jogi szakértő adja, aki munkakörében járjon el, és a tévedés nyilvánvaló legyen. Megtévesztésről akkor van szó, ha a szerződő felet a jognyilatkozat megtételénél, illetőleg elfogadásánál valamely lényeges körülményre vonatkozólag tévedésbe ejtették vagy tévedésben tartották. A megtévesztés nem más, mint szándékos tévedésbe ejtés, melynek általában a másik szerződő féltől kell származnia, feltéve, ha bizonyítja, hogy a megtévesztésről nem tudott, vagy azt nem ismerte föl. A büntetőjogi és a polgári jogi megtévesztés fogalmának összevetésekor felmerül a kérdés, hogy mikor és melyik jog szabályai kerüljenek alkalmazásra. Csalás bűncselekményről akkor beszélhetünk, ha a passzív alany tévedésbe ejtése vagy tévedésben tartása jogosulatlan gazdasági előny megszerzése végett történik, és a harmadik elengedhetetlen elem a kár bekövetkezése. Ahhoz, hogy a csalás megállapítható legyen, mindhárom feltételnek egyszerre kell megvalósulnia. Amennyiben károkozás nem történt, vagy a gazdasági előny, mint cél hiányzik, nem beszélhetünk csalásról. Ekkor jöhet képbe a polgári jog, de csak abban az esetben, ha kötelemről van szó, mivel a szerződés megkötésekor a másik fél megtévesztése, tévedésbe ejtése vagy tévedésben tartása megtámadási oknak minősül. Másik lényeges elem a csalás esetében a célzat, amely azt jelenti, hogy a cselekménynek jogtalan haszonszerzésre kell irányulnia és csak szándékosan követhető el

18 A szerző példaként említi meg azt az esetet, amikor valaki véletlenül, akaratán és legjobb tudásán kívül téveszti meg a másik felet arról, hogy a tulajdonában lévő festmény egy híres festő műve, majd a későbbiek során kiderül, hogy a kép nem ér semmit. Jelen esetben nem a büntetőjog lesz a károsult személy segítségére, mivel a megtévesztés, a jogosulatlan gazdasági előny az elkövető oldalán és a kár a másik oldalon nem az elkövető szándékos magatartásának eredménye, ezért itt csak gondatlanságról beszélhetünk. A kötelmi jog körében ismeretes jogi tényben való tévedés is csak addig számít polgári jogi fogalomnak, ameddig az eljáró jogi szakember nem szándékosan és jogosulatlan haszonszerzési célból tévesztette meg a feleket A csalás eredménye: a kár A csalás materiális bűncselekmény. A kár fogalma a Btk. Záró rendelkezéseinek 16. pontja szerint a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés, így a lucrum cessans, azaz az elmaradt haszon kárként nem vehető figyelembe. A fenti rendelkezést egészíti ki a Btk (7) bekezdése, mely szerint kárnak kell tekinteni az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is. A jogalkotó a Kódex Indokolásában utal arra, hogy a gyakorlatban problémát okozott azon csalásszerű magatartások megítélése, ahol a kár valamely szolgáltatás ellenértékeként merült fel (pl. szállodai szoba fizetés nélküli igénybe vétele, fizetés nélküli lakásbérlések). Erre figyelemmel a törvény kifejezetten kiterjeszti a kár fogalmát az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének haszonszerzési célból, megtévesztéssel történő meg nem fizetésének eseteire is. Ezáltal büntethetővé válnak azok a cselekmények, amelyek a csalás tényállási elemeit megvalósítják, azonban az eredmény nem kifejezetten kárként, hanem összegszerűen meghatározható elmaradt vagyoni előnyként jelennek meg. (Megjegyzem, hogy korábban is csalásként minősítette nyomozó hatóságunk és velünk egyetértve az ügyészség is a hasonlóan igénybe vett, de ki nem fizetett szállodai szolgáltatással okozott kár esetét.) 15 lásd részletesen Tóth Orsolya: A megtévesztés jogi természete tanulmány c4a2a408b3f002bed9c4d2fba megtekintés időpontja:

19 Hasonlóképpen foglalt állást a bíróság is a következő jogesetben: Csalást valósít meg a terhelt, aki a sértettet tévedésbe ejtve, fizetési szándék nélkül vesz igénybe szállodai szolgáltatást, amelynek meg nem fizetése vagyonban bekövetkezett értékcsökkenésnek (kárnak) és nem elmaradt vagyoni előnynek tekintendő. 16 A kár magába foglalja az általános forgalmi adó összegét is, melyet jól szemléltet az alábbi jogeset: Vagyon elleni bűncselekmények esetében az elkövetési érték, az okozott kár és a vagyoni hátrány összegébe az általános forgalmi adó (ÁFA) összeg is beletartozik, amelyet a cselekmény érték szerinti jogi minősítése szempontjából abban az esetben is figyelembe kell venni, ha az elkövető erre nézve az adózás során a befizetési kötelezettségét teljesítette. 17 A kár az értéknél tágabb kategória, mivel beletartozik a pénzben kifejezhető vagyoni értékű jogok sérelme is. A kárnak mindig pénzben kifejezhetőnek kell lennie, de abban az esetben, ha a kár nem pénz, akkor a dolog forgalmi értékét kell figyelembe venni. 18 A kár meghatározásánál nehézséget jelenthet, ha valamilyen külföldi fizetőeszközben következik be, figyelemmel arra, hogy az átváltással veszteséget szenvedhet el a sértett. Az átváltás általában a Magyar Nemzeti Bank által kiadott deviza középárfolyamon történik. 19 A kár mértékének jelentősége van abból a szempontból, hogy adott elkövetési magatartás bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősül. Az új szabálysértési törvény, a évi II. törvény április 15-től az értékhatárt Ft-ban határozta meg, így bűncselekménynek csak az e fölött okozott kár minősül, kivéve azt az esetet, ha fennáll valamilyen felminősítő körülmény. A kár összege befolyásolja az adott minősítés büntetőjogi értékelését is, mivel minél magasabb az okozott kár összege, annál magasabb büntetési tételkeretet rendel a Btk. a bűncselekményhez. 16 BH BH Blaskó-Miklós-Schubauer: Büntetőjog Különös Rész II. Rejtjel Kiadó, Budapest, o. 19 Madai Sándor: A csalás büntetőjogi értékelése HVG ORAC, Budapest, o

20 A kár mértéke kihat közvetetten a bűncselekmény elévülésére is figyelemmel arra, hogy a Btk. 26. (1) bekezdése szerint a büntethetőség - a (2)-(3) bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével, szemben a régi Btk. 33. (1) bekezdés b. pontjával, amelynél még de minimis 3 év került meghatározásra. A csalásra jellemző még az is, hogy nem csak a passzív alany és a sértett személye különülhet el, hanem még a haszonnak sem kell feltétlenül az elkövető oldalán bekövetkeznie, az megtörténhet akár egy harmadik személynél is. 20 A fentiekhez hasonlóan foglalt állást a bíróság, amikor elvi határozatában kimondta, hogy a csalás bűntette megvalósulásának nem akadálya, ha a vagyoni előny nem a megtévesztő kezéhez jut. 21 Végül a károkozás jellemzője az is, hogy nem minősül célzatnak, ezért e tekintetben elegendő az elkövető eshetőleges szándéka is. 6. Az okozati összefüggés A csalás bűncselekményt kétszeres okozati összefüggés jellemzi, egyrészt a tévedésbe ejtésnek, illetve a tévedésben tartásnak okozati összefüggésben kell lennie a sértett tévedésével, másrészt okozati összefüggésnek kell fennállnia a tévedésben lévő vagyonjogi intézkedése és a bekövetkezett kár között is. 22 Ezt az okozatosságot állapította meg a bíróság, amikor kimonda, hogy csalás akkor állapítható meg, ha a kár az elkövető részéről kifejtett tévedésbe ejtéssel okozati összefüggésben kialakult tévedés eredményeként tett vagyonjogi rendelkezés hatására következik be. 23 A fentiek alapján az elkövetési magatartásból nem közvetlenül következik a kár bekövetkezése, hanem az egy ok-okozati láncolat eredménye, mivel a kárt a sértett vagyonjogi intézkedése idézi elő. 20 lásd részletesen: Madai Sándor: A csalás büntetőjogi értékelése HVG ORAC,Budapest, o. 21 EBH Blaskó-Miklós-Schubauer: Büntetőjog Különös Rész II. Rejtjel Kiadó, Budapest, o. 23 FBK 1996/

21 A bűncselekmény megállapítása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a sértett milyen személyes kvalitásokkal rendelkezik, így esetleg azért vált áldozattá, mert a kellő körültekintést elmulasztotta vagy gondatlanul járt el. A Btk. azt sem szankcionálja külön, hogy a sértett esetleg egy gyermekkorú személy, a minősítésen ez nem változtat, de a büntetés kiszabása során a bíróság súlyosító körülményként figyelembe veheti. 24 A büntethetőség megállapításának nem lehet akadálya, hogy az elkövető olyan személyt téveszt meg, aki nem tehet önállóan érvényes jognyilatkozatot (14 éven aluli vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy), mert a Legfelsőbb Bíróság eseti döntése szerint a csalás bűncselekménye a kár beálltával válik befejezetté. 25, így a semmis szerződés esetében nem szükséges a kár megállapításához megvárni a pénz visszakövetelhetetlenségét, mivel a cselekvőképtelen személy vagyonjogi rendelkezése folytán a kár már bekövetkezett és a cselekmény befejezetté vált. A fentiekre tekintettel nincs büntetőjogi relevanciája annak, hogy a vagyoni rendelkezés milyen megítélésű a polgári jog aspektusából. 26 A vagyoni rendelkezés esetén fontos jellemző az érintett fél önkéntes vagyonjogi rendelkezése, döntési szabadságának birtokában kell lennie, mert ha külső kényszer hatására cselekszik, akkor egy másik bűncselekmény, a zsarolás valósul meg. Lényeges annak vizsgálata, hogy a személynek volt-e választási lehetősége, mert ha nem, akkor fennállt a döntési kényszerhelyzet és nem beszélhetünk csalásról. A vagyoni rendelkezés másik jellemzője, hogy a passzív alanynak közvetlenül kell a kárt létrehoznia, mert ha ez a folyamat indirekt, akkor nem beszélhetünk csalásról. A közvetlenség hiánya akkor áll fenn, ha egy harmadik személy vagy az elkövető további cselekvése szükséges a kár bekövetkezéséhez, ilyen esetben az okozatosság megszakad. Madai Sándor általam is osztott álláspontja szerint nem zárja ki az okozati összefüggést, ha a konkrét károsító cselekményt technikailag nem a passzív alany hajtja végre. 24 Madai Sándor: A csalás büntetőjogi értékelése HVG ORAC, Budapest, o. 25 BH Madai Sándor: A csalás büntetőjogi értékelése HVG ORAC, Budapest, o

22 Példaként hozza erre a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét, aki nem saját maga eszközli az utalást, hanem erre utasítja a beosztottját, azonban ő nem bír tudomással annak okáról, egyszerűen csak végrehajtja az utalást. Ha az okozatosságot ennyire szigorúan vennénk, akkor ez a cselekmény nem minősülhetne csalásnak, figyelemmel arra, hogy nem konkrétan a passzív alany utalt, azonban az e fajta okozatosság nem szolgálná megfelelően a jogi tárgy védelmét. A probléma megoldása az, hogy a törvény nyelvtani értelmezése szerint nem szükséges feltétel a csalás megvalósulásához, hogy a vagyon átadását ténylegesen a passzív alany realizálja A csalás stádiumai Abban az esetben, ha az elkövető a megtévesztéshez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosította, de az elkövetési magatartást még nem kezdte el, akkor előkészületről beszélhetnénk, azonban az előkészület a csalás esetében nem büntethető. Példaként említhető erre, amikor az elkövető elkészítette a hamis munkáltatói igazolást, de azt még nem nyújtotta be a hitelintézet felé. Előkészületet állapított meg a bíróság azon jogesetnél is, amikor az elkövetők elhatározták, hogy egyikük motorkerékpárjára hamis biztosítási bejelentést tesznek, ezért a motorkerékpárt először elrejtették, majd a tulajdonos feljelentést tett ismeretlen tettes ellen lopás miatt. A későbbiek során a rendőrség a járművet megtalálta, ezért a nyomozást megszüntette. A valótlan rendőrségi feljelentés még nem a sértett felé irányult, csupán a tévedésbe ejtés majdani feltételeit igyekezett megteremteni. Kísérleti szakba akkor jutott volna a cselekmény, ha az elkövetők már magához a biztosítóhoz fordultak volna a valótlan bejelentéssel. Az elkövetési magatartás kifejtésével a csalás kísérleti szakba lép, egészen addig amíg a konkrét esetben a kár nem következik be. Kísérletnél fontos annak tisztázása, hogy az elkövető milyen összegű jogtalan haszon megszerzésére törekedett. 28 A kísérlet vonatkozásában a Büntető Kollégium 11/2007. számú véleménye is megerősíti, hogy az elkövető szándékának kiemelt jelentősége van a kísérleti szakban 27 lásd részletesen Madai Sándor: A csalás büntetőjogi értékelése HVG ORAC, Budapest, o 28 Kónya István: Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára 3. kiadás II. kötet HVG-ORAC Kft., Budapest, o

23 rekedt bűncselekmény minősítése kapcsán figyelemmel arra, hogy a csalás esetében többek között az értékhatár szolgál a minősítés alapjául. 29 Önmagában az a tény, hogy a sértett a megtévesztés hatása alatt vagyoni intézkedést tett, a bűncselekményt nem teszi befejezetté, ha abból kár nem keletkezett. A csalás befejezetté akkor válik, ha az elkövetési magatartással összefüggésben a megtévesztettnél vagy harmadik személynél okozati kár következik be a célzott haszon tényleges elérése nem szükséges a befejezett csaláshoz. 30 A fenti tételt jól igazolják az alábbi jogesetek is: A csalás bűntettének nem az előkészületét, hanem a kísérletét valósítja meg, aki a más nevére szóló személyi igazolvány meghamisításával olyan fiktív adásvételi szerződést köt, amely szerint az ingatlant a saját nevére megvásárolta, majd ezt a hamis aláírásokkal ellátott ingatlan-adásvételi szerződést a földhivatalnál a széljegy bejegyzése érdekében benyújtja és ezt követően pedig az ingatlanra nézve, az adásvételi szerződés létrejötte miatt mint tulajdonos az ingatlant megvásárolni szándékozó, megtévesztett személlyel tárgyalásba bocsátkozik, és előszerződést köt. 31 Totócsalás esetén alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet csak akkor állapítható meg, ha az elkövetés módja eleve kizárttá tette az illetéktelenül megszerezni kívánt nyeremény, vagy kártérítés kifizetését. 32 Ezzel szemben nem alkalmatlan a csalás kísérlete akkor, ha az elkövető a betétszámlakönyv meghamisítása útján, hamis személyi igazolvány felhasználásával kísérel meg a postahivataltól pénzt felvenni. 33 Befejezett ellenben a csalás, amikor a jogtalan haszonszerzés végett megtévesztéssel visszaigényelt ÁFA-t az APEH átutalta a vádlott OTP Banknál vezetett számlájára, de 29 Görgényi Ilona-Gula József-Horváth Tibor-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha Ferenc-Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Általános Rész Complex Kiadó, Budapest, o. 30 Blaskó-Miklós-Schubauer: Büntetőjog Különös Rész II. Rejtjel Kiadó, Budapest, o. 31 BH BH BH

24 azt az OTP a számla számának téves megjelölése miatt visszautalta az APEH-nek. A kár megtérülése a büntetés kiszabása során került értékelésre A csalás alanya és a bűnösség A csalás alanya bárki lehet, aki az elkövetési magatartás kifejtésében részt vesz. Amennyiben az elkövető a folytatólagos csalás egyes részcselekményeit tettesként, másokat részesként valósítja meg, akkor terhére egységesen a súlyosabb tettesi alakzat állapítandó meg. 35 Társtettesek azok, akik az elkövetési magatartást szándékegységben közösen valósítják meg, így a társtettesnek is tényállásszerű cselekményt kell kifejtenie célzatosan, de az nem szükséges, hogy a törvényi tényállásban leírt teljes magatartást megvalósítsa. Társtettese a csalásnak az a hitelintézeti vezető, aki annak tudatában, hogy az igénylő a hitelt nem képes visszafizetni, a gyorshitel fedezetének megléte tekintetében közreműködik a hitelintézet tévedésbe ejtésében. 36 A csalás részese lehet azon személy, aki az elkövetésre szándékosan rábír (felbujtó) vagy, aki a megtévesztés feltételeit szándékosan megteremti, az elkövetéshez segítséget nyújt, például hamis okiratot készít (bűnsegéd), azonban a részesi magatartás nem lehet tényállásszerű és csak a tettesi alapcselekménnyel összefüggésben valósulhat meg. 37 A felbujtó, mint részesi magatartás bemutatására jól szolgál az alábbi jogeset: Nem tettese (társtettese), hanem felbujtója a csalásnak, aki újsághirdetés közzététele útján valótlan tartalmú olyan bizonylatok kiállítására (számlagyártásra) vállalkozik, amelynek a felhasználásával a vállalkozók az APEH megtévesztésével károsítják meg az állami költségvetést. 34 BH BH BH Görgényi Ilona-Gula József-Horváth Tibor-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha Ferenc-Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Általános Rész Complex Kiadó, Budapest,

25 Felbujtás esetén a csalási cselekmény kárösszeg szerinti jogi minősítése a bűnrészesség járulékos jellege folytán a tettesi alapcselekmény elkövetője által ténylegesen megvalósított eredményhez igazodik. 38 A felbujtó tudati oldalával kapcsolatos megállapításokat tett a bíróság a most következő határozatában: Amennyiben valaki mást szándékosan csalás elkövetésére rábír, a felbujtás megvalósulásához a részéről elegendő annak tudata, hogy a felbujtott (a tettes) haszonszerzési célzattal cselekszik. Az nem szükséges, hogy saját személyét is ilyen célzat vezesse. 39 A csalás szándékos bűncselekmény, de azon belül a jogtalan haszonszerzési célzatra tekintettel csak egyenes szándékkal (dolus directus) követhető el, így nem elegendő az eshetőleges szándék (dolus eventualis). Az elkövető tudatának át kell fognia a kétszeres oksági tényezőket, miszerint a cselekményével tévedésbe ejtette vagy tévedésben tartotta a passzív alanyt, aki ennek hatására vagyonjogi rendelkezést tett és ebből eredően a sértettnek kára keletkezett. A haszonszerzés csak akkor lehet a csalás célzata, ha már az elkövetési magatartás kifejtése előtt fennállt az elkövető tudatában és fontos, hogy a haszonszerzés jogtalan legyen, azaz az elkövetőnek sem objektíve, sem szubjektíve ne legyen jogcíme. 40 A csalás kapcsán a teljesítőképesség és a teljesítési készség nem ugyanaz, a bűnösség kérdését ez utóbbi akarati tényező dönti el. 41 A teljesítési készség nehezen bizonyítható, mivel a bíró nem láthat bele az elkövető fejébe, így csak következtetni lehet az egyes körülményekből a tudati tartalomra és sok esetben az elkövető anyagi helyzete, a fizetés elmaradása, azaz teljesítőképessége segíthet ennek eldöntésében, de csak ebből önmagában nem lehet mindig megnyugtatóan dönteni a csalásról. Munkám során találkoztam már olyan ügyészi utasítással is csalással történő gyanúsításra vonatkozóan, mely értelmében bár az elkövetőnek volt arra reális lehetősége, hogy fizessen, ezt mégsem tette meg és az ügyészség szerint pont ez alapozta meg a jogtalan haszonszerzési szándékot. 38 BH EBH Blaskó-Miklós-Schubauer: Büntetőjog Különös Rész II. Rejtjel Kiadó, Budapest, o 41 BH

26 Egy teljesítőképességhez kapcsolódó bírósági határozat szerint csalást valósít meg a fővállalkozó, ha a fizetésképtelensége tudatában köt szerződést az alvállalkozóval, akinek a díját az elvégzett munka ellenére nem fizeti ki. 42 Ebben az esetben az elkövető abban a tudatban kötött szerződést, hogy nem volt pénze, azonban nem állapítható meg csalás bűncselekményében a bűnössége annak a terheltnek, akinek a kölcsön felvételekor szándékában áll a kölcsön visszafizetése és ennek reális lehetősége is adott, azt rendszeresen törleszti, de a hitel megszerzése érdekében a köztisztviselők részére biztosított és kiegészítő kamattámogatással nyújtott hitel folyósításának a feltételei tekintetében a hitelintézetet tévedésbe ejti. 43 Ezen pont kapcsán szükségesnek tartom a 3/2009. Büntető jogegységi határozat részletes ismertetését, tekintettel arra, hogy ez a kötelező érvényű határozat a hitelintézetek megtévesztésével elkövetett csalásokról számos fontos megállapítást tartalmaz. A fenti határozat kimondta, hogy a hitelintézet megtévesztésével megszerzett pénzkölcsön rendszeres törlesztése, illetve visszafizetése általában a visszafizetési szándék komolyságára és a károkozási szándék hiányára utal. Ezzel szemben piaci alapú kölcsön esetében, ha a szükséges feltételek fennállnak, azaz gazdasági tevékenység gyakorlásához folyósítandó hitel nyújtása érdekében valótlan tartalmú okirat felhasználása történik, akkor a fenti cselekmény hitelezési csalás bűntettének a megállapítására lehetne alkalmas, azonban a hatályos Büntető Törvénykönyv ilyen törvényi tényállást már nem tartalmaz. Amennyiben a hitelnyújtás nem piaci feltételek mellett történt, hanem arra valamely gazdaságpolitikai célból az állam vagy más szervezet által támogatott kedvezményes feltételekkel és/vagy céljelleggel került sor, akkor a költségvetési csalás valamely alapesetének megállapítására kerülhet sor. A Legfelsőbb Bíróság Jogegységi Tanácsa szerint sem a Csemegi Btk. sem pedig az évi V. törvény nyomán kialakult joggyakorlat nem állapította meg a jogtalan haszonszerzési célzatot a hitel megtévesztéssel történő megszerzése esetén és nem tekintette kárnak a fondorlattal kieszközölt hitel nyomán keletkező anyagi veszteséget. 42 BH BH , illetve a 3/2009. Büntető jogegységi határozat

27 A hitel megtévesztéssel történő megszerzése terén a Csemegi Btk. hatálya alatt kialakult gyakorlat nem változott a jelenleg hatályos Btk-ban sem. A Legfelsőbb Bíróság határozatának indokolása tartalmazza, hogy az ítélkezési gyakorlat nem követeli meg, hogy a tévedésbe ejtés fondorlatos, átláthatatlan vagy elháríthatatlan legyen. Arra kell alkalmasnak lennie, hogy a sértett személyéhez kapcsolódóan előidézze a károkozást. A megtévesztésnek nem kell kiterjednie a jogügylet egészére, csak az szükséges, hogy olyan elemeit fogja át, amelyek a károkozással okozati összefüggésben állnak. A csalás valójában tévedésből eredő vagyoni károsodás előidézése. A tévedés közvetlenül és önmagában károsodást nem okoz. A csalási kár ennél fogva közvetve, a tévedésbe ejtett vagy a tévedésben tartott személy cselekvéséből származik azáltal, hogy a megtévesztett személyt a tévedés cselekvésre, rendelkezésre, intézkedésre indítja, amelynek következtében valakinek (a tévedésben lévőnek vagy harmadik személynek) a vagyonában károsodás áll be. A tévedésbe ejtés, illetve a tévedésben tartás és a vagyoni kár között okozati összefüggésnek kell fennállnia, tehát a kár a megtévesztett személy magatartásának a következménye. A csalás tényállása akkor teljes, ha az eredmény, a kár bekövetkezik. A kár fogalmába tartozik minden olyan vagyoni jelentőségű jogsérelem, amelynek pénzben kifejezhető értéke van. Sem a Csemegi Btk. sem az évi V. törvény, sem pedig a hatályos Btk. alapján kialakult joggyakorlat nem tekintette kárnak a fondorlattal kieszközölt hitel nyomán keletkező anyagi veszteséget. Ha viszont a kár bekövetkezett, akkor a csalás befejezetté vált akkor is, ha a károsodás nem volt tartós vagy pótolható. A kár utólagos megtérítése a minősítést nem érinti, csupán a büntetés kiszabása körében értékelhető. Amennyiben az adós a hitelnyújtás feltételei tekintetében megtéveszti a hitelezőt, de a kölcsönt vissza kívánja fizetni és erre képes, akkor a kölcsön visszafizetésének elmaradása nem tekinthető kárnak, mert nem haladja meg a piaci alapú hitelezés üzleti kockázatát. A Legfelsőbb Bíróság változatlanul irányadónak tekinti azt a korábban is

28 következetes ítélkezési gyakorlatot, hogy a büntetőeljárás nem szolgálhat a követelések behajtásának az eszközéül. A Jogegységi Tanács kimondta azonban, hogy a lakásépítési kedvezmény (szociálpolitikai támogatás) nem piaci alapú hitel (kölcsön), hanem az állam által biztosított olyan nem gazdasági jellegű és vissza nem térítendő pénzügyi támogatás, amelynek a jogosulatlan igénybe vétele esetén a csalás valóban megállapítható. A Tanács vizsgálta még azt is, hogy a csalás megállapítása körében a megtévesztés módjának van-e, illetve lehet-e jelentősége annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy adott cselekmény csalásként minősül-e vagy sem, majd végül e kérdést nemlegesen döntötte el. A csalás tényállásában szereplő megtévesztés kapcsán annak van meghatározó jelentősége, hogy a megtévesztés a sértettet ingyenes (illetve részben ingyenes), vagy visszterhes jogügylet megtételére indítja-e. Amíg ugyanis ingyenesség (pl. ajándékozás) vagy részben ingyenesség (pl. kamattámogatott kölcsön) esetén releváns az, hogy milyen indítékból, illetve céllal adta azt a sértett, ez az indok, illetve cél a visszterhes jogügylet (pl. kölcsön) esetén közömbös. Visszterhesség esetén ugyanis - mivel egyenlően kétoldalú kötelem keletkezik, szolgáltatások állnak egymással szemben - nem beszélhetünk sem jogtalan haszonszerzési célzatról, sem pedig kár okozásáról. Végül a Tanács döntött a tekintetben is, hogy a piaci feltételekkel folyósított hitelezés esetében a pénzintézetet fogalmilag nem érheti kár, ha az általa folyósított pénzkölcsön a járulékaival együtt visszafizetésre kerül, ugyanakkor megállapította azt is, hogy amennyiben az elkövető visszafizetési szándék nélkül, a pénzintézet megtévesztésével vesz fel kölcsönt, a csalás bűncselekménye nem a futamidő végén válik befejezetté. A kölcsön összegének a kiutalásával a kár bekövetkezik, a hitelintézet vagyonában beállott értékcsökkenés véglegessé válik, tehát a bűncselekmény befejezett alakzata megvalósul. A hétköznapi életben gyakran előfordult már, hogy egy személy úgy vett igénybe valamely pénzintézetnél hitelt, hogy kénytelen volt fiktív munkáltatói igazolást benyújtani, mivel a munkáltatója nem volt hajlandó őt bejelenteni. Az ilyen hiteligénylő jövedelemmel rendelkezik és szándékában is áll a hitel visszafizetése, azonban ha a

29 bank értesülne arról, hogy feketén dolgozik, akkor elutasítaná a kérelmét a kockázat miatt. Ebben az esetben, mivel rendszeresen fizetik a hitelt, így kárt nem okoznak a hitelintézetnek, illetve hiányzik a célzat is, ezáltal hiába tévesztették meg a bankot, akkor sem követték el a csalást. Sőt még ha több éven át tartó folyamatos fizetés után hirtelen súlyosan megbetegedik az adós és a munkáját elveszti, majd ebből kifolyólag nem tud törleszteni, akkor sem lehet megállapítani a jogtalan haszonszerzési szándékot annak ellenére sem, hogy a banknak kára keletkezik. 9. A csalás minősítő körülményei A jogalkotó a csalás és más vagyon elleni bűncselekmények esetében is kétnyomú minősítési rendszert alkotott meg, melyek közül az egyik fő vonal az okozott kár mértéke, amely megfelelően érzékelteti, hogy a növekvő kárérték nagyobb társadalomra veszélyességet rejt magában, így súlyosabb büntetési tételkeret megállapítása szükséges. Az egyes büntetési kereteken belül a bíróság a büntetés kiszabása során értékeli azt, ha a kár összege az adott tételkeret felső vagy az alsó határához közelít. A Btk. Záró részének 459. (6) bekezdése szerint a kár a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb, b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb, c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős, d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy, e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős. A csalás minősítési rendszerének másik iránya, amelyben a jogalkotó bizonyos a csaláshoz kapcsolódó körülményeket súlyosabban rendel büntetni. 44 A bűnszövetség az egyik az 5 értéken kívüli minősítő körülmény közül, amely úgy szól a Btk. Záró részének 459. (1) bekezdés 2. pontja szerint, hogy bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben 44 Madai Sándor: A csalás büntetőjogi értékelése HVG ORAC, Budapest, o

30 megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. A bűnszövetség társas bűnelkövetési alakzat, amelyhez legalább két elkövető szükséges, de az egyik személy lehet csupán bűnsegéd, illetve az sem akadály, ha a bűnszervezet valamennyi tagja nem ismeri egymást és végül az sem probléma, ha az egyik résztvevő nem rendelkezik beszámítási képességgel. Fontos feltétel, hogy legalább két bűncselekmény elkövetésében előre megállapodjanak az elkövetők és egyet meg is kíséreljenek végrehajtani. Nem elegendő az előkészületi szak, legalább kísérletig el kell juttatni egy bűncselekményt. Annak viszont nincs jelentősége, hogy az elkövetők ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményeket követnek el. Végül vizsgálandó még a szervezettség, amely a feladatok, szerepek szétosztásából, a bűncselekmények tervezettségéből állapítható meg. 45 Negatív kritérium, hogy bűnszervezet nem jöhet létre. 46 A közveszély színhelyén történő elkövetés valószínűleg a legritkábban alkalmazott minősítő körülménye a csalásnak. A közveszély fogalmát nem határozza meg a Btk., ezért azt az elmélet és a bírói gyakorlat alakította ki. A közveszély a helyszínen túl időpontot is magába foglal, így közveszély akkor jön létre, ha valamely anyag vagy energia pusztító hatása következtében egy vagy több, meg nem határozott vagy nagyobb számú meghatározott személy, avagy jelentős értékű dolgok kerülnek veszélybe. 47 Ezen minősítő körülmény rendkívül ritka esetben kerül alkalmazásra, gyakorlati példával nem is találkoztam ez idáig és bár érthető a törvényalkotó azon jogpolitikai indoka, hogy a veszélyhelyzetben lévő passzív alany állapotát kihasználó elkövető erkölcsileg erősen megvetendő módon követi el a csalást, de a gyakorlati alkalmazás ritkaságára figyelemmel álláspontom szerint sokkal kevésbé releváns ezen minősítés, mint például a lopás esetében. Az üzletszerűség a leggyakoribb minősítő körülmény, amely a Btk. Záró részének 459. (1) bekezdés 28. pontja szerint úgy szól, hogy üzletszerűen követi el a 45 Görgényi Ilona-Gula József-Horváth Tibor-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha Ferenc-Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Általános Rész Complex Kiadó Kft., Budapest Bűnszervezet a Btk (1) bekezdés 1. alpontja szerint: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. 47 Madai Sándor: A csalás büntetőjogi értékelése HVG ORAC, Budapest, o

31 bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Üzletszerűen elkövetett cselekmények esetén általában bűnhalmazatról beszélünk, amely állítást a bíróság következő határozata is megerősít, amikor kimondja, hogy különböző sértettek sérelmére üzletszerűen elkövetett cselekmények nem alkotnak egységet, ha az üzletszerűség az elbírált cselekmény minősítő körülménye. 48, azonban amennyiben folytatólagos üzletszerű elkövetésről beszélünk a magatartás folyamatos jellege miatt, akkor a részcselekmények a folytatólagosság egységébe olvadnak. A következő példa bemutatja, hogy a korábbi jogerős ítéletek is megalapozhatják az üzletszerűséget, mivel az eljárás tárgyául szolgáló egyetlen vagyon elleni bűncselekmény elkövetése is alapja lehet az üzletszerű elkövetés megállapításának, ha a terheltet az eljárást megelőzően az elbírált cselekménnyel közvetlen időbeli kapcsolatban elkövetett ugyanolyan vagy hasonló több bűncselekmény miatt más büntetőeljárás(ok)ban jogerősen elítélték. 49 Az üzletszerűség megállapításának az sem akadálya, ha a rendszeres haszonszerzésre törekvés más személy vagyoni gyarapodása érdekében elkövetett cselekményekkel történt 50, azonban ezzel szemben önmagában a több vagyon elleni bűncselekmény elkövetése még nem alapozza meg az üzletszerűséget, ha a rendszeres haszonszerzésre törekvés nem állapítható meg. 51 Végül a bírói gyakorlat szerint a fenti minősítő körülmény az ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményeknek rendszeres haszonszerzést biztosító elkövetése esetén a terhelt bűnözői életvitelére vont következtetés nélkül is megállapítható. 52 A minősítő körülmények esetében az egyik változás az új Btk-ban, hogy a szabálysértési értékhatár esetében a jogalkotó bevezette a jótékony célú adománygyűjtést színlelve elkövetési módot, amelynek az indoka az lehetett, hogy az utóbbi évek során jelentős mértékben elszaporodtak az olyan jellegű bűncselekmények, 48 BH BH BH BH BH

32 amelyeknél az elkövetők a sértettek jóindulatát, segítőkészségét és együttérzését használják fel. Az adomány nem csak a pénzadományt, hanem a tárgyadományt is magában foglalja. Az elkövetés sokszor valamely alapítvány vagy szervezet nevére, illetve súlyos beteg személyre, jellemzően gyermekre történő hivatkozással történik, így az elkövetők nem csak az adományt átadó személyeknek okoznak kárt, hanem közvetve a szervezeteknek, alapítványoknak is, amelyek ténylegesen valamilyen nemes cél érdekében gyűjtenek és ezáltal az emberek bizalmatlanná válnak velük szemben. Az adománygyűjtéssel kapcsolatos csalások jellemzően korábban is bűncselekménynek minősültek, mivel az elkövetők általában nem csak ad hoc jelleggel kéregettek, hanem több személyt felkeresve, akár több városban is megfordulva, így a rendszeres haszonszerzésre törekvés miatt az üzletszerűség megállapítható volt, mely körülmény felminősítette a cselekményt bűncselekménnyé. Az üzletszerűség megállapítása esetében sokszor problémát okozott az, hogy nem derült fény az elkövető által megvalósított összes cselekményre, illetve mivel több városban követte azokat el, így csak szabálysértésként kerültek elbírálásra. Ezt a nehézséget küszöbölte ki a jogalkotó azzal, hogy a szabálysértési érték felminősítéseként bevezette a jótékony célú adománygyűjtést színlelve elkövetési módot. Szintén az új Btk.-ban jelent meg a csalás esetében is alkalmazott, de ez idáig nem létező minősítő körülmény, amely úgy szól, hogy ha a csalást a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. E feltétel megállapíthatósága az eset összes körülményeinek függvényében vizsgálandó, önmagában az életkor vagy a sértett fogyatékossága még nem alapozza meg, annak további feltétele, hogy az életkor vagy a fogyatékosság ténylegesen korlátozza a passzív alany felismerési és elhárítási képességét, s ennek tényét az elkövető tudata átfogja Görgényi Ilona-Gula József-Horváth Tibor-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha Ferenc-Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész Complex Kiadó, Budapest, o

33 Figyelemmel a gyakorlati tapasztalataimra, aránytalannak tűnik ezen minősítés büntetőjogi szankcionálásának mértéke. Álláspontom szerint az elkövető fenti minősítő körülmény megvalósításával elkövetett cselekményének társadalomra veszélyessége legfeljebb csak a büntetés kiszabása körében kellene, hogy értékelésre kerüljön. Az aránytalanság érzékeltetésére példa a következő két eset. Az első esetben egy 75 éves idős és szellemileg leépült sértettől ezen állapotát felismerve és kihasználva az elkövető különböző hamis állításokkal elkéri a megtakarított pénzét, majd ezzel Ft kárt okoz. A fenti cselekményért a tettes akár 5 évig terjedő szabadságvesztés büntetést is kaphat, amely nincs egyensúlyban és nem mérhető össze a másik példával, melyben a vállalkozó eleve azzal a szándékkal bízza meg az alvállalkozóját, hogy nem fogja őt kifizetni, így 45 millió Ft kárt okoz és ezáltal az alvállalkozó sem tudja az ő hitelezői felé a tartozásait kiegyenlíteni. A második esetben az elkövető cselekményének számos ember életére lehet kihatása, lényegesen nagyobb a társadalomra veszélyessége, mégis ugyanaz a büntetési tételkeret áll a bíró rendelkezésére. 10. Egység, halmazati és elhatárolási kérdések, valamint a magánindítvány A csalás rendbelisége a sértettek számától függ. A folytatólagosság kapcsán a Büntető Kollégium 43/2007. számú véleménye leírja, hogy a vagyoni jogokat sértő bűncselekmények az egyéb alanyi és tárgyi feltételek fennállása esetén általában akkor tartoznak a folytatólagosság törvényi egységébe, ha az elkövető a több cselekményt ugyanannak a természetes személynek a sérelmére vagy az önálló jogképességgel rendelkező azonos jogi személynek az ugyanazon vagy különböző gazdasági egységei sérelmére valósítja meg. Az azonos vagy különböző sértettet érintő vagyoni jogokat sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények esetében az elkövető tudatától független tárgyi tényezőknek van meghatározó jelentősége annak eldöntése szempontjából, hogy a folytatólagosság tárgyi feltétele megvalósult-e, vagy a bűnhalmazat megállapításának van-e helye. A csalás nem kerül alaki halmazatba azokkal a bűncselekményekkel, amelyekkel egészben vagy részben a specialitás viszonyában áll, ilyen például a befolyással üzérkedés, pénzhamisítás, költségvetési csalás és az egyéb csalás jellegű tényállások,

34 illetve a vagyon elleni bűncselekmények, mivel azoknak ugyanúgy, mint a csalásnak, specifikus tényállási elemei vannak. 54 A fent leírtakat erősíti meg a bírói gyakorlat is, amikor egy eset kapcsán kimondta, hogy nem vagyon elleni bűncselekményt sikkasztást vagy csalást -, hanem az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó elvonásával járó költségvetési csalást valósít meg a terhelt, aki exportbizományosi szerződés megkötésével azzal a megtévesztéssel veszi át a finomszeszt, hogy azt az országból kiszállítja, de azt belföldön visszatartva értékesíti. 55 Egy másik jogesetben a bíróság úgy döntött, hogy a hivatali befolyással üzérkedés súlyosabban minősülő esetét és nem a csalás bűncselekményét követi el, aki valótlanul azt állítja vagy azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megtévesztéssel befolyásol, s ezért jogtalan vagyoni előnyt kér vagy fogad el, kivéve, ha a cselekményt csalásként minősítve az a befolyással üzérkedés minősített eseténél súlyosabb büntetéssel fenyegetett. 56 A következő példában a bíróság a csalásnak a csődbűncselekménytől történő elhatárolását végezte el és megállapította, hogy csalásnak és nem csődbűncselekménynek minősül az ésszerű gazdálkodás következményeivel ellentétes, eleve tudatos károkozásra irányuló csalárd, mást tévedésbe ejtő cselekmény 57 A lopás és a csalás elhatárolási kérdése az elkövetési magatartás alapulvételével oldható fel. Az egyik jogeset szerint nem lopást, hanem csalást követ el, aki a sértett nyilvános szórakozóhelyen felejtett táskáját úgy szerzi meg, hogy az őrzési kötelezettséget teljesítő alkalmazott kérdésére azt magáénak mondja. A terhelt ekként az idegen dologhoz nem elvétellel jutott, hanem a dolog birtokosa adta azt át neki, megtévesztő magatartásának hatására Btk. Nagykommentár Csalás 42. pótlás BH BH BH BH

35 Ezzel ellentétben viszont nem csalás, hanem lopás valósul meg, ha a megtévesztés a dolog elvételének a megkönnyítését szolgálja, és a megtévesztés hatására nem maga a sértett rendelkezik a vagyontárgy átadásáról. (fondorlatos lopás) 59 A sikkasztás elhatárolása szintén a tényállási elemek alapján történhet meg. Csalás állapítandó meg, ha az elkövető megtévesztéssel jut a dolog birtokába és hozza létre a jogügyletet, majd ezt követően a dolgot elidegeníti, ezzel szemben a megbízott által vagyonátruházási illeték befizetése végett átvett összeg eltulajdonítása sikkasztás és nem csalás. 60 A csalás halmazata megállapítható a hamis magánokirat felhasználása bűncselekménnyel abban az esetben is, ha a hamis okiratot a csalás eszközeként használták fel. 61 Polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntette valósul meg, ha az elkövető hamis végrendeletet készít és használ fel a közjegyző előtt azért, hogy az örökséget jogtalanul megszerezze. 62 Ezen cselekményt szokta a jogirodalom a perben csalás bűncselekményeként is emlegetni, mivel korábban ez a cselekmény a csalás egyik esete volt, azonban jelenleg hamis tanúzásnak minősül. A Büntető Kollégium 29/2007. véleménye szerint a kétszeres értékelés tilalma miatt nem létesül halmazat, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy sikkasztást, hűtlen kezelést vagy szándékos rongálást követ el és az így keletkezett kárt vagy vagyoni hátrányt utóbb a sértett megtévesztésével eltünteti vagy csökkenti. Amennyiben azonban a keletkezett hiány hanyag kezelés eredménye, a hanyag kezelés és a csalás halmazata állapítandó meg BH Görgényi Ilona-Gula József-Horváth Tibor-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha Ferenc-Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész Complex Kiadó, Budapest, o. 61 BH és BH BH Görgényi Ilona-Gula József-Horváth Tibor-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha Ferenc-Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész Complex Kiadó, Budapest, o

36 A magánindítvány esetében a Btk a kimondja, hogy Lopás, rongálás, sikkasztás, csalás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, orgazdaság, illetve jármű önkényes elvétele miatt az elkövető csak magánindítványra büntethető, ha a sértett a hozzátartozója. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka. Hozzátartozónak minősül a Btk. Záró részének 459. (1) bekezdés 14. pontja szerint a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, d) a házastárs, az élettárs, e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére A Btk. felsorolása taxatív jellegű, így csak az ott szereplő és a külön meghatározott hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében szükséges az elkövető felelősségre vonásához a sértett oszthatatlan és visszavonhatatlan magánindítványa. 11. A csalás, mint tulajdon elleni szabálysértés 64 A szabálysértést szűkebb értelemben véve a közigazgatás büntetőjogának szokták nevezni. A korábbi szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény indokolása kijelentette, hogy a szabálysértés a közigazgatás büntetőjoga, melynek esetében függetlenül attól, hogy ezeket a jogsértéseket az adott állam belső joga közigazgatási jogellenességnek vagy bűncselekménynek definiálja úgy kell eljárni mintha bűncselekményekről lenne szó. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012.évi II. törvény kivette a szabálysértési jogból azon tényállásokat, amelyeket alapvetően igazgatás-ellenesnek tartott és ezáltal a szabálysértési jogban csak azokat a cselekményeket hagyta meg, amelyekről úgy tartotta, hogy kriminális jelleggel rendelkeznek. 64 Jacsó Judit-Sántha Ferenc: Közigazgatási büntetőjog Miskolci Egyetemi Kiadó o

37 Az új Szabálysértési törvény preambuluma szerint a szabálysértés a társadalmi együttélés általánosan elfogadott szabályait sértő, vagy veszélyeztető, a bűncselekményként történő büntetni rendeléshez szükséges kockázatokkal és veszélyességgel azonban nem rendelkező kriminális cselekmények. A szabálysértési anyagi jog és a büntetőjog között szoros kapcsolódás tapasztalható az alábbi pontokon: - a szabálysértés és a bűncselekmény fogalmának is meghatározó eleme a társadalomra veszélyesség, - szabálysértést és bűncselekményt is csak törvény rendelhet büntetni, - a szabálysértési jog és a büntetőjog is csak természetes személy felelősségét vizsgálja, - a büntetőjoghoz hasonlóan a szabálysértési jog is a bűnösségen alapuló felelősségen nyugszik, hasonló a felelősséget kizáró okok rendszere, a büntetést az elkövetett cselekmény és az elkövető személyi körülményeihez igazítva kell kiszabni, - a Szabálysértési törvény több fogalom esetében visszautal a Btk. meghatározásaira, - több bűncselekménynek van szabálysértési alakzata is. A fentiek alapján figyelemmel a szoros kapcsolódásra szükségesnek tartok egy kisebb kitekintést a szabálysértési jog területére és azon belül is a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012.évi II. törvény XXIII. fejezetében található elzárás büntetéssel is sújtható tulajdon elleni szabálysértésre, amelynek elbírálása rendőrségi előkészítő eljárást követően a bíróság hatáskörébe tartozik. A Szabálysértési törvény 177. (1) bekezdése szerint, aki a) ötvenezer forintot meg nem haladó értékre lopást, sikkasztást, jogtalan elsajátítást, orgazdaságot, b) ötvenezer forintot meg nem haladó kárt okozva csalást, szándékos rongálást, c) ötvenezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva hűtlen kezelést követ el, úgyszintén, aki e cselekmények elkövetését megkísérli, szabálysértést követ el. (5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt szabálysértési eljárásnak csak magánindítványra van helye, ha a sértett az elkövető hozzátartozója. (6) Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1)

38 bekezdés a)-c) pontjában meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye értékegybefoglalásnak, ha az üzletszerű elkövetés megállapítható. A csalás tulajdon elleni szabálysértésre a Btk ban meghatározott tényállás az irányadó. A szabálysértés megállapításának alapvető feltétele az, hogy a kár összege ne haladja meg az Ft-ot és ne álljon fenn a Btk.-ban szabályozott és korábban már részletesen tárgyalt valamely felminősítő körülmény, illetve ne teljesüljön az értékegybefoglalás feltétele. Érték-egybefoglalás útján csalás bűncselekmény elkövetését akkor kell megállapítani, ha az eljárás alá vont személy egy éven belül több szabálysértési értékre elkövetett csalást valósít meg, és ezeket egy eljárásban bírálják el, feltéve, ha az okozott kár együttes értéke az Ft-ot meghaladja. A csalás szabálysértési alakzat esetében hasonlóan a Btk.-hoz csak a szándékos elkövetés büntetendő, illetve a stádiumok között a kísérlet is szankcionálható. A Btk. szabályozásához hasonló büntethetőségi feltétel, mely szerint amennyiben a sértett az elkövető hozzátartozója, akkor magánindítvány előterjesztése szükséges, a csalás szabálysértése esetében is megtalálható. A szabálysértési eljárás célja a szabálysértés felderítése, bizonyítása, az elkövetők gyors felelősségre vonása, illetve a speciális és generális prevenció megvalósítása és ezen eljárás részben a büntetőeljárás vonásait mutatja. A szabálysértés is feljelentéssel, illetve hivatalból (hatóság, bíróság, helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy észlelése alapján) indulhat. A csalás vonatkozásában az előkészítő eljárás lefolytatása a rendőrség hatáskörébe tartozik, az illetékesség szabályait pedig az általános, a kivételes és a megelőzéses illetékesség szabályai alapján kell meghatározni. A büntetőeljárás szabályaival szemben az elkövető megnevezése nem terhelt, gyanúsított, illetve vádlott, hanem eljárás alá vont személy. A bizonyítás során eszközként felhasználható tanúvallomás, szakvélemény, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat, szemle és az eljárás alá vont személy vallomása, de a szabálysértési törvény lehetővé teszi más bizonyítási eszköz felhasználását is hasonlóan a büntetőeljáráshoz. A felsorolt bizonyítási eszközök közül a csalás szabálysértés vizsgálata során jellemzően a tanúvallomásnak, az okiratnak és az eljárás alá vont

39 személy vallomásának lehet jelentősége, de akár szakvélemény és tárgyi bizonyítási eszköz felhasználása sem kizárt. A rendőrség az előkészítő eljárást csalás tulajdon elleni szabálysértés esetében 30 napon belül folytatja le, de egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható a határidő, majd az eljárást lefolytató hatóság jelentést készít, melyet megküld a helyi bíróság felé. A helyi bíróság meghallgatás nélküli eljárás vagy tárgyalás tartásával dönthet. Szabálysértés esetében nyilvánvalóan nem olyan részletekbe menő és alapos bizonyítás zajlik, mint a csalás bűncselekmény nyomozása során, már csak arra való tekintettel sem, hogy ezt a lényegesen rövidebb határidők nem teszik lehetővé, illetve a cselekmény kisebb fokú társadalomra veszélyessége sem indokolja

40 IV. A csalás kriminológiai és kriminálstatisztikai aspektusai 1. A csalás kriminológiai oldala 65 A csalás bemutatása, illetve a gyakorlati életben való megjelenése érdekében szükséges a kriminológiai szempontok vizsgálata is, ezért következik egy rövid kitérő ezen tudomány területére. A kriminológia a bűnözéssel, mint társadalmi és a bűnelkövetéssel, mint egyedi jelenséggel foglalkozó tudomány. Lényegében a bűnözés okainak feltárásával és ezen keresztül a megelőzés, a visszaszorítás lehetőségeinek kidolgozásával foglalkozik. 66 A csalás tudomány-rendszertani elhelyezkedésével kapcsolatban jellegzetesség, hogy a kriminológia már abban sem egyértelmű, hogy milyen bűncselekményi körben értékelendő figyelemmel arra, hogy nem csak a vagyon elleni bűncselekmények közé, hanem a fehér galléros bűnözéshez is besorolható és a kriminálstatisztikai elemzések terén ennek jelentősége annyiban lesz, hogy az elemzést végző személy annak megfelelően fogja egyik vagy másik kategóriába besorolni a csalást, hogy ő melyik felfogást követi. A bűncselekmény elkövetése során domináns szerepe van a pszichológiai momentumnak. A csalás általában önkárosító jellegű, mivel a passzív alany önszántából rendelkezik a vagyonról és figyelemmel arra, hogy többnyire a saját vagyonára irányul a rendelkezés, így a megtévesztett személy maga a sértett lesz. Az alábbi idézet a csalás elkövetési magatartását szemlélteti: Lenyűgözték a szellemét, s ezzel feleslegessé vált a testet lenyűgözni, mint ez a rablásnál és a zsarolásnál történik Madai Sándor: A csalás büntetőjogi értékelése HVG ORAC, Budapest, o. 66 Balláné Füszter Erzsébet, Kunos Imre, Lakatos János: Bevezetés a kriminalisztikába Rejtjel Kiadó, Budapest, o. 67 Fayer László: A magyar büntetőjog kézikönyve, II. kötet, Franklin-társulat, Budapest, o

41 Gyakran aktív és passzív tevékenység kifejtésével követik el a csalást, a sértett (passzív alany) pedig hisz, mert hinni akar, különben az elkövetőnek esélye sem lenne befejeznie a cselekményt a másik fél közreműködése nélkül. A csaló akkor hatékony, ha kellő meggyőző erővel képes hatni áldozata pszichéjére, és amennyiben a felek előzetesen nem ismerték egymást, akkor az első benyomásnak döntő hatása lehet. Az elkövető meggyőző képességét növelő eszköz lehet egy elegáns öltöny vagy kosztüm, ápolt külső vagy megnyerő modor. A csalás sikeressége jelentős részben a felek pszichológiai ütközetének eredményén fog múlni. Az elkövető iskolai végzettsége nyilvánvalóan kihatással van a meggyőző erőre. A csalást megvalósító személyek az átlagot meghaladó kvalifikáltsággal rendelkeznek szemben például az erőszakos bűnözéssel, azonban nem csupán az iskolázottsága miatt lesz valakiből csaló. A sértett iskolázottsága is jelentőséggel bírhat a megtévesztés során, de nem feltétlenül segít a magasabb iskolai végzettség, akkor ha a sértett valamilyen ok folytán hinni akar az elkövetőnek. Egy alapvetően kétkedő, bizalmatlan személy kisebb eséllyel válik áldozattá tekintet nélkül az iskolázottságára, ellenben egy nyitottabb, barátságosabb személy sokkal hamarabb lesz csalás áldozata szintén az iskolázottságra való tekintet nélkül. A magasabb képzettség azért jelenthet előnyt, hogy egy ilyen egyén tájékozottabb a világ dolgairól és nagyobb eséllyel jöhet arra rá, ha éppen megtévesztik. Kriminológiai szempontból jelentős körülmény, hogy a sértett mennyire képes körültekintően eljárni, mivel minden megtévesztés a sértett szellemi képességeihez mérten vizsgálandó. Más lesz a mérce egy alapos, megfontolt, tájékozott, esetleg magas iskolai végzettséggel rendelkező, a világ dolgaiban jártas, jól tájékozódó személy esetében és más egy szerény értelmi képességekkel rendelkező, alapvetően hiszékeny személy esetében. Az elkövetővé válás, illetve az elkövetés okai esetében közvetlen és közvetett okokról beszélhetünk

42 A csalás közvetlen oka, hogy az elkövető profitra, haszonra szeretne szert tenni, de a bűncselekmény elkövetéséhez nem szükséges, hogy a haszon az elkövetőnél jelenjen meg, viszont jellegzetesen saját javára és érdekére cselekszik. A közvetlen okok azok a tényezők, amelyek a csalót arra ösztönözték, hogy elkövesse a tettét. A csalás esetében szemben a lopással, nem az alkalom találja meg az elkövetőt, mivel az elkövető keresi az alkalmat, készül az elkövetésre. A vagyon elleni bűncselekmények esetében gyakori motívum a létfenntartás biztosítása, azaz a megélhetési bűnözés. A csalás e tekintetben is kivételnek tekinthető, ahol nem feltétlenül vagy nem olyan mértékben, illetve arányban jelenik meg a hétköznapokban a megélhetési bűnözés. A csalás elkövetésének közvetett okai között lényegesen fontosabb szerepet tölt be az egzisztencia teremtésére, illetve annak fenntartására irányuló motiváció, amelyet alátámaszt Virág György kutatása, mely szerint a társadalmi tulajdont támadó csalások elkövetése során az elkövetők több mint 80%-a, míg a személyi tulajdont támadó csalások esetében az elkövetők több mint 50%-a átlagos vagy azt meghaladó mértékű jövedelemmel rendelkezett. 68 Az elkövetők relatív anyagi biztonsági foka a szubjektumtól függ, azaz attól, hogy az elkövető hogyan éli meg saját vagyoni helyzetét. Külső szemlélő számára kedvezőnek tűnhet egy elkövető anyagi helyzete, azonban a benne élő csaló megélheti azt ellentétesen is, mert például előzőleg még jobb körülmények között élt, de lecsúszott és ragaszkodik a korábbi életviteléhez. Egy ilyen egyén számára a legkézenfekvőbb és talán a személyiségével leginkább összeegyeztethető bűncselekmény a csalás. A sértetté válás számos okai közül az egyik, amikor az elkövető olyan kedvező anyagi lehetőséget kínál fel, amely felébreszti a sértettben a könnyű, kevésbé nehéz pénzszerzés reményét. Ilyen esetben a nagyobb hihetőség kedvéért eleinte még vagyoni 68 Virág György: A csalás néhány alaktani kérdéséről, Kriminológiai tanulmányok, 27. kötet, o

43 előnyhöz is juthat az áldozat, így akár további összegeket is átadhat és ezzel még nagyobb lesz a kára. A fenti okot szemlélteti a következő példa a gyakorlatból. A történeti tényállás szerint a jól szituált adószakértő egy szlovák bankszámlán tartott több mint 45 millió Ft összegű EUR pénzeszközének egy részét a svájci székhellyel rendelkező, de Magyarországon is képviselettel rendelkező cég nevében eljáró ügynökök által felajánlott devizatőzsdei kereskedéssel foglalkozó honlapon befektette. Az ügynökök havi szinten rendkívül magas hozamot ígértek (5-10%) és annak érdekében, hogy az ajánlat hitelesebbnek tűnjön, az első hónapot követően még a haszon kifizetése is megtörtént, majd miután a sértettet a elkövetők meggyőzték a befektetés valódiságáról, az összes EUR pénzeszközét befektette. A második, de nagyobb összegű befizetést követően a svájci cég által üzemeltetett honlap és a képviseleti iroda egyik napról a másikra megszűnt, így a befektető az összes pénzét elveszítette. 69 A sértetté válás másik oka lehet, ha valaki az elkövető csapdájába esik, mert ilyenkor a csalást az emberek szociális érzékenységére építve valósítják meg. Erre például szolgál az az eset, amikor a csaló közcélú adomány (éhező, beteg gyerekek, szegények részére történő) gyűjtésének az indokával kér pénzt a sértettől. Az említett cselekmény manapság rendkívül gyakran fordul elő, nagyobb városokban szinte hetente, havonta csengetnek be a lakásokba idegen személyek és kétes eredetű nyomtatott igazolásokkal próbálják igazolni azt, hogy mely alapítvány nevében járnak el, majd ha elég ügyesek, akkor sokan adakoznak, azonban az adomány végül nem arra a célra kerül felhasználásra, amelyre azt a sértett szánta. Az utóbbi magatartás sokkal inkább társadalmat romboló hatású az előbbi esetnél, mert hosszabb távon az emberek bizalmukat veszítik egymással szemben és ez odavezet majd, hogy akkor sem segítenek, ha arra valóban szükség lenne /2010.bü. Miskolci Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Gazdaságvédelmi Alosztály

44 2. Kriminálstatisztikai adatok a csalás esetében 70 A statisztika tömegjelenségeket számadatokkal leíró tudomány és ezen belül a kriminálstatisztika a bűnözés, a bűnüldözés és a bírósági ítélkezés, továbbá a büntetésvégrehajtás és utógondozás statisztikája, az igazságügyi statisztika része, amely számszerűen kifejezi a bűnözés volumenét és ennek alapján elemzi a bűnözés dinamikáját (fejlődését, csökkenését, növekedését) és strukturáját. 71 A statisztikai adatok nagyon fontos üzenetek, illetve visszajelzések a jogalkotó és a jogalkalmazó számára azzal kapcsolatban, hogy a bűnözés hogyan változik és milyen irányú lépéseket szükséges megtenni. A statisztikai célú szemlélet erőteljesen jelen van az igazságszolgáltatás egész területén, de azon belül a rendőrségnél ez fokozottan érvényesül. Az említett szemlélet álláspontom szerint nem mindig célravezető, mert több jelenséget nem lehet kellően számokkal visszaadni, illetve a statisztikai adatok sok esetben félrevezetőek, pontatlanok és torzítottak lehetnek. A továbbiakban bemutatásra kerül néhány statisztikai adat a csalással kapcsolatban. Magyarországon az összbűnözésen belül a vagyon elleni bűncselekmények az ismertté vált bűncselekmények jelentős részét teszik ki. A csalások száma között csökkenő tendenciát követett, majd 1972-től kezdve jelentős emelkedésnek indult, azonban 1978-ban ismét megtorpant és csökkent a száma, de 1985-től újra emelkedő tendencia következett. 70 Madai Sándor: A csalás büntetőjogi értékelése HVG ORAC, Budapest, o. 71 Balláné Füszter Erzsébet, Kunos Imre, Lakatos János: Bevezetés a kriminalisztikába Rejtjel Kiadó, Budapest, o

45 A fenti két diagramból jól látható, hogy 1980-ban a csalások a vagyon elleni bűncselekmények 5,6 %-át, az összes bűncselekménynek pedig a 3,4 %-át tették ki ban ez az adat 26 %-ra, illetve 20 %-ra változott. A 2000-es évek során eleinte folyamatos emelkedés volt tapasztalható a csalások számában, amely 2007-re majdnem a duplájára emelkedett, majd években markáns csökkenés mutatkozott. Az alábbi táblázat pedig szemlélteti a vagyon elleni bűncselekményeken belül a csalás arányának változásait 2003-tól 2009-ig terjedő időszakban

46 A következő statisztika a Miskolci Rendőrkapitányság gazdaságvédelmi szakterületén csalás miatt indult nyomozásokról szól, amelyből látható, hogy az elmúlt 5 év során a csalások terén a év számottevő emelkedést hozott, majd 2012-ben visszacsökkent a számuk a korábbi években megszokott mennyiséghez, sőt 2013-ban további csökkenés mutatkozott. Az utóbbi két év tendenciájában nyilvánvalóan szerepe lehet annak is, hogy április 15. naptól a bűncselekményi értékhatár Ft-ra emelkedett. Továbbá az is látható az adatokból, hogy a gazdaságvédelem területéhez tartozó bűncselekmények között a csalás minden esetben legalább 50% körüli arányban képviseli magát, így ezen delictum teszi ki a gazdaságvédelmi munka dandárját