MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Átírás

1 GÖD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ Göd,

2 MEGBÍZÓ: GÖD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2131 Göd, Pesti út 81. TERVEZŐ: Építész, Tervező Bt Budapest, Lehel u

3 TERVEZŐK NÉVSORA Településrendezés: Zöldfelületek, környezetvédelem: Csarkóné Kelemen Ágnes terület- és településfejlesztési szakokleveles építészmérnök településtervező vezető tervező TT/ Nemes Zoltán okl. kert- és tájépítészmérnök, táj és környezetrendező szakmérnök TR , K Dobos Ivett Katalin okl. kertészmérnök, okl. tájépítészmérnök TK Közlekedés: Közműellátás: Hírközlés: Huszár Dezső okl. építőmérnök településtervezési közlekedési tervező TKö Dima András okl. építőmérnök településtervezési vízközmű, településtervezési energiaközmű tervező TV TE Hódos Jenő okl. villamosmérnök településtervezési hírközlési tervező TH

4 TARTALOMJEGYZÉK 1. HELYZETFELTÁRÁS Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata EU 2020 stratégia Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció OFTK) Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos Területrendezési Terv Pest Megyei Területrendezési Terv céljai: Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek - az adott település fejlesztését befolyásoló - vonatkozó megállapításai Sződliget Sződ Vácrátót Csomád Fót Dunakeszi Szigetmonostor Pócsmegyer Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos településfejlesztési koncepció Az integrált városfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A település társadalma Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság

5 Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya, szerepköre A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők Ingatlanpiaci viszonyok Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás- és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Védett, védendő táji-természeti értékek, területek Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái

6 1.14. Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálat A telekstruktúra vizsgálata Önkormányzati tulajdon kataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Az épített környezet értékei Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Vasúti közlekedés Kerékpáros közlekedés Közművesítés Vízellátás Szennyvízcsatornázás Csapadékvíz-elvezetés Energiaközművek Villamos-energia ellátás Földgázellátás Hírközlés Környezetvédelem Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság védelme Zaj és rezgésterhelés Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés

7 Árvízvédelem Katasztrófavédelem Építésföldtani korlátok Vízrajzi veszélyeztetettség Egyéb katasztrófavédelmi tényezők Ásványi anyag lelőhely Városi klíma HELYZETELEMZÉS Területrendezési tervek elemzése Településszerkezet Épített környezet Tájhasználat Zöldfelületi rendszer Közlekedés Közművesítés HELYZETÉRTÉKELÉS A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Problématérkép/értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Központi városrész (Központ) Alsógöd Felsőgöd Újváros - Oázis lakópark Bócsa Újtelep városrész Nevelek városrész Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek

8 1. HELYZETFELTÁRÁS 1.1 TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ÖSSZEFÜGGÉSEK, A TELEPÜLÉS HELYE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN, TÉRSÉGI KAPCSOLATOK A Dunakanyar közelében fekvő tizennyolcezer lakosú Göd a Dunakeszi járás tagja. A Pest megyei települést előszeretettel nevezik a Dunakanyar kapujának, mivel vonzó nyaralóhelynek számít kiváló természeti adottságai miatt. Gödöt Dunakeszi, Sződ, Sződliget Csomád és Vácrátót határolja, de a Duna túlpartján található Szigetmonostor és Pócsmegyer, mely községekkel szintén közös közigazgatási határa van a városnak. Göd Budapesttől északra, a 2. sz. főút mellett helyezkedik el, a Duna bal partján, Budapest és Vác között, a fővárostól mintegy 20 km-re. Megközelíthető: Budapestről a 2. sz. főúton, Dunakeszin keresztül és az M2 jelű autóúton, valamint a Budapest-Szob villamosított nemzetközi vasútvonalon, Alsógöd, Göd és Felsőgöd MÁV állomásokon. Dunai vízi úton a Szigetmonostort és Gödöt összekötő réven. A Dunakeszi járást négy település Dunakeszi, Göd, Fót és Csomád alkotja. A járás települései országos viszonylatban kifejezetten nagylélekszámúnak tekinthetőek (1/ ábra), hiszen a járásközpont Dunakeszi több hazai megyeszékhelynél is népesebb ( fő), Fót és Göd a ezer fős népességével a középvárosi kategóriába esik. A térség legkisebb lélekszámú települése Csomád, a maga 1500 fős lélekszámával már sokkal közelebb áll a magyar települési átlaghoz. A járás egésze a fővárosi agglomeráció részét képezi, s általában jellemző a kiváló közlekedési lehetőség, amelyet az M2-es gyorsforgalmi út, illetve a 2-es számú országos főközlekedési út, valamint elővárosi vasútvonalak biztosítanak (70-es és 71-es vasútvonal révén). A fővárosi agglomeráció településein Budapest térszervező ereje határozza meg a térségi kapcsolatokat, még a megyeszékhely méretű Dunakeszi sem képes erős térségi centrummá válni, a járás települései sok tekintetben inkább a fővároshoz kötődnek (munkavállalás, közszolgáltatások). 8

9 1. ábra. Göd elhelyezkedése és a Dunakeszi járás településeinek lélekszáma (2013) Forrás: Lechner Nonprofit Kft Göd a Közép-Magyarországi Régió területén található, Pest megyében, a Budapesti agglomeráció gyűrűjében. Budapesti agglomeráció alatt Budapest fővárost és a körülötte kialakult településgyűrűt értjük, ahová hivatalosan 81 települést sorolunk. Göd ezek közül az északi szektorba tartozik. A településgyűrű valamennyi települése Pest megyéhez tartozik (A főváros és Pest megye együttesen alkotja a Közép-Magyarországi régiót.) 9

10 1.2 A TERÜLETFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKKAL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSEK VIZSGÁLATA EU 2020 stratégia Az Európa 2020 az Európai Unió 2010-ben útnak indított, 10 évre szóló növekedési és foglalkoztatási stratégiája. Célja, hogy az EU gazdasága intelligens, fenntartható és inkluzív legyen. E három, egymást kölcsönösen erősítő prioritás azt hivatott elősegíteni, hogy az Unióban és a tagállamokban magas legyen a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erősödjön a társadalmi kohézió. Az EU öt nagyszabású célt tűzött ki maga elé a foglalkoztatás, az innováció, az oktatás, a társadalmi befogadás és az éghajlat/energiapolitika területén, melyeket 2020-ig kíván megvalósítani. Mindegyik tagállam saját nemzeti célokat fogadott el az említett területeken. Magyarország számára a legfontosabb fejlesztéspolitikai célkitűzés az ország gazdasági teljesítményének (GDP), valamint a foglalkoztatás szintjének, minőségének növelése, amelyek révén az életminőség és az életkörülmények érdemi javulása érhető el. Mindehhez kapcsolódva a Nemzeti Reform Program vállalásai a következők: - a évesek foglalkoztatási rátájának a jelenlegi 60%-ról legalább 75%-ra növelését; - a kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8%-ra növelését; - az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedését a évi szinthez képest; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra történő növelését; a 10 százalékos energia megtakarítás elérését; - a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelését a éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentését a éves népességen belül; - a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség számának fővel való csökkentését, amely 5 százalékpontos csökkentést jelent Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció OFTK) Az OFTK felszámolva az ágazati (Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció) és a területi (Országos Területfejlesztési Koncepció) fejlesztés dualitását - a kormányzati fejlesztéspolitika 2030, illetve között megvalósítandó stratégiai céljait, prioritásait jelöli ki. A koncepcióban foglaltak szerint Magyarország 2030-ban Kelet-Közép-Európa egyik vezető gazdasági és szellemi központja lesz, lakosságának biztonságos megélhetést biztosító, az erőforrások fenntartható használatára épülő versenyképes gazdasággal, azzal összefüggésben gyarapodó népességgel, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal. Ennek érdekében az OFTK négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt, valamint 13, az átfogó célokénál egyenként jóval szűkebb tárgykörű ágazati és területi specifikus célt fogalmaz meg. 10

11 Az OFTK célrendszere (Forrás: OFTK) 11

12 A január 1-től hatályos, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Településrendezési kódex) alapján a helyzetfeltáró munkarészben szükséges a területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval, valamint a területileg releváns megyei, illetve térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata is a területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata mellett. A Parlament 1/2014. (I. 3.) OGY határozatával elfogadta a Nemzeti Fejlesztés Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót (OFTK). Az új OFTK Göd településsel összefüggésbe hozható alábbi megállapításokat tartalmazza: Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg, valamint kijelöli a as fejlesztési időszak nemzeti és szakpolitikai súlypontjait. A közötti európai uniós fejlesztési időszakra való felkészülés idején (az elmúlt években) hazánkban alapvetően megváltoztak a terület-és településfejlesztés törvényi és szervezeti keretei. Az Országgyűlés január 3-án elfogadta a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló határozatot, ezzel új irányt szabott az ország, a térségek és a települések fejlesztéséhez. Az Országgyűlés döntése alapján a Nemzeti Fejlesztés 2030 Koncepcióban elfogadott alapelveket és stratégiai célkitűzéseket úgy a jogalkotásban, mint a szakpolitikai stratégia-és programalkotásban folyamatosan érvényre kell juttatni. A Nemzeti Fejlesztés 2030 koncepció integrálja a hazai fejlesztési célokat és igényeket, valamint meghatározza azok területi dimenzióit, ami a as európai uniós tervezési és költségvetési időszakra készülő tervdokumentumok megalapozását is szolgálja, valamint az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből, illetve az EU2020 Stratégiához illeszkedve hosszú távú jövőképet, fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg az ország egésze, valamint térségei illetve városai számára. A Nemzeti Fejlesztés 2030 koncepció a további tervezés horizontális szempontként határozta meg: a befogadás a társadalmi felzárkózás támogatását, az esélyegyenlőség megteremtését, a nemzetiségi identitás erősítését, a fenntartható fejlődést fenntartható növekedést, az értékmegőrzést és az intelligens növekedést. A fejlesztési források felhasználásának Nemzeti Fejlesztés 2030 koncepcióban rögzített alapelvei: nemzeti fejlesztési célok és prioritások érvényesítése, a közpénzfelhasználás a közhasznot eredményezzen, partnerség és közösségi részvétel, foglalkoztatáshoz való hozzájárulás, a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése, a környezet állapotának és értékeinek megőrzése, javítása a megtermelt értékek hasznosulása a helyi közösség javára, kedvezményezettség, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések fejlesztésére rendelkezésre álló forrásokat meghatározott támogatási szabályok alapján indokolt felhasználni, a területfejlesztési szempontból kedvezményezett, ezen belül a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből és településekről benyújtott pályázatokat a pályázatok értékelése során a felzárkóztatás elősegítése érdekében indokoltelőnyben részesíteni 12

13 A Nemzeti Fejlesztés 2030 koncepció a nemzeti jövőkép elérése érdekében négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt jelölt ki. értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet. Az átfogó célok megvalósulása érdekében az országos fejlesztési dokumentumban specifikus és területi célkitűzések kerültek meghatározásra. A szakpolitikában érvényesítendő specifikus célok: versenyképes, innovatív gazdaság, gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség-és sportgazdaság, életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I, értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, jó állam, szolgáltató állam és biztonság, stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme, A területi specifikus célok: a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat, a vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, a területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, összekapcsolt terek, az elérhetőség és mobilitás biztosítása. A város-vidék együttműködést érvényesítő várostérség fejlesztés Nemzeti Fejlesztés 2030 koncepcióban meghatározott szempontjai: Teret kell nyerniük a várostérségi települések által közösen kialakított és megvalósított fejlesztéseknek, és csökkennie kell a települési szinten kiosztott és a pályázati úton elérhető fejlesztési közpénzek jelentőségének. A városi fejlesztések is a térség egészének javát szolgálják, az erőforrások települések közötti funkcionális és harmonikus elosztásával. Mindez dedikált forráskereteken, térségi együttműködésben kialakított helyi, térségi projektcsomagok vagy programok formájában nyilvánulhat meg, különösen az uniós fejlesztési források felhasználásakor A nagyobb városainkban különösen a húszezer fő feletti városainkban külön erőforrásokat kell fordítani a városi központok fejlesztését szolgáló sajátos akciókra is Ugyanakkor kialakítandók a vidékies települések sajátosságainak megfelelő fejlesztések is, és a kettőnek szinergiában kell lennie egymással. A várostérségek fejlesztéseit központilag orientálni kell, összhangban a kormányzati és megyei szintű fejlesztésekkel. Fontos, hogy e tárgykör sokszínű legyen, lehetőséget adva a komplex és integrált megközelítések alkalmazására, kiterjedve a települési infrastruktúrára, a közösségi és közúti közlekedésre, a gazdaságra és helyi gazdaságra, a foglalkoztatásra, a közszolgáltatásra, a társadalmi felzárkózásra, a tudatformálásra vagy akár a képzésekre. Minden területi alapú tematikus fejlesztés esetében törekedni kell arra, hogy a beavatkozás terei itt is egy vagy több várostérségből épüljenek fel (pl. a területpolitika vagy egyes ágazati politikák kiemelt térségei). Így válhat a fejlesztések területi építőelemévé e valós helyi szintű térszerveződés. Együtt-tervezés. nemcsak a közpénzekből megvalósuló térségi fejlesztésekben, de a települések 13

14 gazdálkodásában és tervezésében (ld. terület-településrendezési- és településfejlesztési tervezés, helyi adópolitika) is a térségi, a várost és vonzáskörzetét szerves egységben kezelőszemléletet és gyakorlatot kell alkalmazni. Törekedni kell a természeti környezet értékeinek megőrzésére, a belső városi zöldfelületek és a várost övező ökológiailag értékes területek közti kapcsolatok erősítésére. Nemzeti prioritások és fejlesztési célkitűzések Forrás: Nemzeti Fejlesztés 2030 Stratégiai várostérség-fejlesztés követelményei a Nemzeti Fejlesztés 2030 dokumentum szerint: Nemzeti szinten összehangolt, reális adottságokra alapozott, városgazdasági szempontokat is integráló várostérség fejlesztési, és különösen várostérségi gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása szükséges a nemzetgazdasági növekedés élénkítése érdekében Olyan városi jövőképek kialakítására van szükség, melyek egységes koordináció révén elősegítik, hogy a városok térségi és gazdasági szempontoknak is megfelelve integrált stratégiai szemléletet képviselhessenek, melyekben a térségalkotó, hasonló adottságokkal rendelkező települések egymás fejlesztési intézkedéseit nem kioltva, hanem összehangolt tervezésük és fejlesztéseik révén hatékonyabbés fenntarthatóbb rendszereket alakítanak ki, egyeztetve a helyi társadalom képviselőivel, a települést használó csoportok preferenciáival 14

15 Pest megye és az agglomeráció (a metropolisz térség) fejlesztése a Nemzeti Fejlesztés 2030 dokumentumban Pest megye és az agglomeráció: a metropolisz térség kohéziójáért A budapesti agglomeráció kiterjedésében és funkcióiban egyedi világvárosi jelenség hazánkban, sajátos kihívásokkal és lehetőségekkel. Az agglomeráció alapvetően Pest megye északi részén húzódik, de a szomszédos megyékben is található több település, amelyeknek Budapest felé irányuló napi kapcsolatai vannak. Az agglomerációt az európai nagyvárosok közvetlen vonzáskörzetében tapasztalt kihívások jellemzik. Ezek közül kiemelhető az óriási tömegigényeket kiszolgáló közlekedés, amelyet a Budapest felé irányuló és az agglomeráción belüli kapcsolatok nehézségei mellett még a Budapest központú országos közlekedési hálózat átmenő forgalma is terhel. Szintén külön említendő a stratégiailag és térségi szinten kevéssé koordinált fokozódó beépítés és a települések összenövése, melynek eredményeként fenntarthatóságában sérül a területhasználat (ritkul az ökológia-rekreációs hálózat, károsodik a táji és kulturális örökség), a lakó és a termelő-szolgáltató funkciók kedvezőtlenül keverednek, hiányoznak a valós települési központok. Továbbá a társég az ország legkedvezőbb demográfiai adottságú területeként nagy kihívások elé állítja az oktatási-nevelési közszolgáltatásokat. Az agglomerációs kihívások eredményes kezelése csak a települési és a megyei szereplők koordinált együttműködésében képzelhető el. Pest megyei települése többsége nem tagja az agglomerációnak, de a megye városainak mindegyike csatlakozhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén található belső gyűrű városai fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált várostérségi gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hogy a metropolisz térség valós gazdasági egységbe forrjon, hogy gazdasági fejlődése több központ köré szerveződjön és kiegyensúlyozottabb, összességében erőteljesebb legyen. Mindez nyilván nem támogathatja az urbanizáció területi kiterjedését, sőt, alapvetően (de nem kizárólagosan) Pest megye egyes térségeiben fejleszthető tovább a népesség-tömörülés rekreációs és egészségügyi igényeit kiszolgáló zöld gyűrű. Ugyanakkor Pest megye önmagában is egy komplex fejlesztési térség, melynek az agglomerációs és a belső gyűrű városai kapcsolódások mellett léteznek önálló fejlesztési igényei, témái is. A városoknak itt is meg kell szervezniük térségük közszolgáltatását, közigazgatását, helyi gazdaságát és e megyében is megtalálható a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból országosan is elmaradott térségek problémaköre. E megyei szintű fejlesztésekkel is foglalkozik Pest megye önálló fejezete az OFTK egyik megyei decentralizált fejezeteként. Az országos fejlesztési dokumentum szerint Pest megye városainak mindegyike csatlakozhat a Budapest üzleti nagytérségének peremén található belső gyűrű városai fűzér egyes tagjai körül kialakuló markáns és specializált várostérségi gazdaságfejlesztéshez. Ez elengedhetetlen eleme annak, hogy a metropolisz térség valós gazdasági egységbe forrjon, hogy gazdasági fejlődése több központ köré szerveződjön és kiegyensúlyozottabb, összességében erőteljesebb legyen. Mindez nyilván nem támogathatja az urbanizáció területi kiterjedését, sőt, alapvetően Pest megye egyes térségeiben fejleszthető tovább a népesség-tömörülés rekreációs és egészségügyi igényeit kiszolgáló zöldgyűrű. 15

16 A Nemzeti Fejlesztés 2030 dokumentumban a sikeres város stratégiájának alapelemei iránymutatóak lehetnek Göd város számára is. Sikeres város stratégiájának alapelemei Forrás: Nemzeti Fejlesztés 2030 Területfejlesztési igények és feladatok - Pest megye Pozícionálás Hazánk legnépesebb, legsűrűbben lakott, és legnagyobb gazdasági teljesítményű megyéje. Kelet- Közép-Európa egyik legjobb adottságokkal rendelkező térsége természeti, térszerkezeti és társadalmi erőforrásai, azok sokszínűsége, a gazdaság diverzitása, a lakosság mobilitása, valamint a közösségek által nyújtott életminőség miatt. Dinamikusan fejlődő városhálózata szerves része a Budapest környezetében fejlődő metropolisztérségnek. Térszerkezete egyedülálló az országban: a 16

17 Főváros központi szerepe, a centrális hálózati elemek, az M0-ás körgyűrű, a nemzetközi repülőtér jelenléte, a Duna, a kisvárosokkal átszőtt tér nagy fejlődési lehetőséget hordoznak. A további fejlődés, valamint a közép-európai régiós központok nagytérségi csomópontok közötti pozícióverseny tekintetében azonban komoly kockázatot jelentenek a megyén belüli területi különbségek növekedése, a peremvidék lemaradása, a külső, valamint belső közlekedési kapcsolatok hiányosságai. A megye gazdasága szorosan összekapcsolódik a Fővárossal a javak, a tudás, a szakképzett munkaerő kétirányú áramlásával, a vállalkozások, tudásközpontok, intézmények közötti együttműködéssel. A megyében jelen vannak a gazdaság exportorientált tudás- és technológia-intenzív feldolgozóipari ágazatai, valamint az ezek tevékenységét támogató szolgáltatások is. A gazdaság összteljesítményét különösen a feldolgozóipar, a kereskedelem és logisztika, az információs technológiák, a turisztika, a kulturális- és kreatív ipar határozzák meg. A mezőgazdasági termelés, és az élelmiszer-feldolgozás visszaesése komoly gondot jelent a leszakadó térségekben; a helyi gazdaság teljesítménye jelentősen elmarad a lehetőségektől. Fejlesztési irányok A gazdaság dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a feldolgozóipari- és agrár-tradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére. Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén erőforrásaira alapozva. A gazdaság húzótérségek innovációs- és versenyképességének javítása, az M0-ás körgyűrű és a Ferihegyi gazdasági Övezet logisztikai-vállalkozási zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági felzárkóztatására kiemelten építve a KKV szektorra. Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi és társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása. A térszerkezet fejlesztése és kihangsúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteinek tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció A Koncepció tartalmi követelményeit a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program, és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet határozza meg. A jogszabály mellett a program kidolgozásához a megyék részletes tervezési segédleteket kaptak, melyet a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal állított össze. Fenti dokumentumok közül Pest Megye Önkormányzata 2012 őszére elkészítette a területfejlesztési koncepciót megalapozó helyzetfeltáró dokumentumot, valamint a megye hosszú távú fejlesztési céljait rögzítő Pest Megyei Területfejlesztési Koncepciót, melyet széles körű szakmai- és társadalmi egyeztetés után az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció elfogadását követően november. 29-i ülésén jóváhagyott Pest megye közgyűlése is. 17

18 Az elfogadott Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció - a jogszabályokkal összhangban - megfogalmazza a megye hosszútávra szóló (14 év) horizontális céljait és átfogó célját, valamint nagytávra és nagytávon túlmutatóra (20-25 év) szóló jövőképét. Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójának átfogó, stratégiai és horizontális céljai Forrás: Pest Megye Területfejlesztési Koncepciója Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójának átfogó célkitűzései. Társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, önmaga sorsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint az egyén és közösségek között Gazdaság dinamizálása- az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása- a lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet A célrendszer struktúrájának felépítése során három nagy átfogó célt határoz meg a koncepció, melyeken belül ágazati és területi stratégiai célok kerültek kitűzésre. A stratégiai célok teremtik meg a Programalkotás fázisának gerincét. A horizontális célok olyan jellegű kitűzések, melyeknek jellegüknél fogva szükséges valamennyi stratégiai célt áthatniuk, hatásuk nem korlátozódhat egyetlen szegmensre sem önállóan. Pest megye fejlesztésének horizontális céljai A területi-és az ágazati stratégiai célok mellett a koncepció meghatároz néhány olyan horizontális célt is, amelyek folyamatos szem előtt tartása, és a bennük megfogalmazott célkitűzések megvalósítására történő folyamatos odafigyelés elengedhetetlenül szükséges/ Ezek a horizontális célok olyan értékválasztásbeli-, gazdasági-, környezeti-és szemléletbeli szempontokat jelenítenek meg, amelyeket a megye fejlesztéspolitikájában, a programozásban és majd 18

19 a megvalósítások során is következetesen érvényre kell juttatni. Területi kohézió Társadalmi kohézió, szociális felzárkóztatás Fenntarthatóság, klíma és energiapolitika Partnerség, együttműködés! térségi identitás és Pest megye profiljának erősítése Hatékonyság Értékmegőrzés, értékteremtés Pest megye fejlesztésének stratégiai céljai Átfogó cél. társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, együttműködő egyén és közösségek A szociális és közbiztonság megerősítése, a közösségek megújítása, a családi értékek előtérbe helyezése, családbarát megye, a társadalmi bizalom erősítése/ Az együttműködések intézményesítése a térségi szereplőkkel, a megye belső intézményfejlesztése, menedzsment szervezetének felállítása/ Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítása, kiemelt hangsúlyt fektetve az egészséges életmódra és a prevencióra Kreatív, tudásalapú társadalom, korszerű gyakorlati tudás biztosítása, az oktatás intézményrendszerének infrastrukturális és tartalmi megújítása, a kultúra, kulturális értékek megőrzése és fejlesztése, a térségi és helyi identitás erősítése Átfogó cél. gazdaság dinamizálása az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve A gazdaság teljesítményének, hatékonyságának és stabilitásának erősítése-több lábon álló gazdaság-a technológia és tudás intenzív, valamint a foglalkoztatást erősítő hagyományos ágazatok kiegyensúlyozott fejlesztése/ Gazdasági húzótérségeink innovációs teljesítményének, versenyképességének, exportjának növelése/ Makroregionális logisztikai funkciók és a rászervezhető értékteremtő képesség erősítése kiemelten az M0 mentén a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségében/ A fejlődésben elmaradott Szobi és Nagykátai illetve a lemaradó!szódi, Ceglédi és Ráckevei térségek gazdasági-társadalmi felzárkóztatása Átfogó cél. térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása a lokális-és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet Pest megye térségének nemzetközi és országos multimodális közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése a transzfer szerep ellátása és hálózatos térstruktúra kialakulása érdekében A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpontok és vonzáskörzetük közlekedését és az elővárosi közlekedést Tervezett, koordinált térségfejlesztés, policentrikus települési struktúra, takarékos területhasználat, az épített és a környezet értékeinek megóvása és fejlesztése Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek és települések fejlődésének szolgálatában 19

20 Speciális stratégiai cél a Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság térségének komplex fejlesztése. Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása Göd lehetséges kapcsolódási pontjai Pest megye területfejlesztési koncepciójához a megyei dokumentum agglomerációs fókuszú céljain keresztül látszanak. A megye kettősségét az is mutatja, hogy míg az agglomerációban a további koordinálatlan szuburbanizációt, a kapacitásproblémák elmélyülését szükséges megakadályozni, addig az agglomeráción túl a szükséges felújítások elmaradása okoz problémát. A Duna ismert márkanév, nemzetközi víziút, sportolási lehetőség, turisztikai, rekreációs cél, továbbá több országot összekötő tengely. Pest Megye Területfejlesztési Koncepciója Göd várossal összefüggésbe hozható alábbi megállapításokat tartalmazza: A Duna évezredek óta számtalan lehetőséget nyújt az itt élők számára, döntően ennek köszönhetően alakult ki az ország központi térsége is épen ezen a helyen. A Duna Pest megye egyik olyan kiemelkedő kincse, értéke, amelyre jobban kell építenünk a jövőben. Ezzel egy időben problémák is fakadnak a Dunamenti létezésből, gondoljunk csak a rendszeresen jelentkező áradásokra, vagy arra a tényre, hogy ahogyan az ország egészét, úgy Pest megyét is kettévágja a Duna. A Duna jobb és bal partja mentén elterülő tréségek, az itt található települések adottságai, sajátosságai emiatt nagymértékben eltérnek egymástól, kevés, valamint elégtelen átjárási lehetőség a különbségeket hosszú távra is konzerválja. A megyei Duna stratégia megvalósításával (kapcsolódva az EU-s és a nemzeti hasonló fejlesztési programokhoz) azt szeretnénk elérni, hogy a Duna, mint ökológiai, közlekedési, turisztikai, kulturális tényező súlyának, fontosságának megfelelően legyen kezelve. A Duna menti együttműködések (mind a megyén belüliek, 20

21 mind a megyehatáron-országhatáron átnyúlóak) szorosabbá váljanak, segítve a Duna-mente társadalmi-, gazdasági és a térszerkezeti megújulását egyaránt. A Duna egy olyan kapocs, amely európai léptékben is összekötni képes országokat, tájakat, embereket, az ebben rejlő lehetőségeket felelős, ökológiai szemléletű megoldásokkal és gazdálkodással jól lehetne hasznosítani a területfejlesztésben is. Meggyőződésünk, hogy a Dunának meghatározó szerepe lehet Magyarország, és benne Pest megye Kárpát-medencében betöltendő térszervező erejének, pozíciójának erősítésében is. Operatív célok A Duna, mint nemzetközi- és belföldi vízi út fejlesztése, a Duna menti közlekedési lehetőségek jobb kihasználása, a Dunához kapcsolódó-, hiányzó közlekedési hálózati elemek megépítése, a környezetbarát kereskedelmi és turisztikai hajózás fejlesztése, az áruszállítás, a logisztika és a kapcsolódó szolgáltatások terén meglévő lehetőségek jobb kihasználása: - A Duna és a közúti közlekedés kapcsolatának erősítése. - A Duna, mint vízi út alkalmassá tétele a nemzetközi- és belföldi áruszállításra. - A dunai személyszállítás feltételeinek megteremtése. - Új hidak (közúti, vasúti, gyalogos) építése. - Kikötők, kompok és a kapcsolódó közlekedési infrastruktúrák komplex fejlesztése. - Logisztikai kapacitások bővítése a kikötőfejlesztésekhez kapcsolódóan. - A Duna menti és az azt keresztező kerékpáros- és gyalogos közlekedés, vasúti közlekedés fejlesztése. - Légi közlekedési kapcsolat erősítése hidroplán leszálló pálya és kikötő létesítésének feltételeinek megteremtése a Dunán, vagy annak közelében. a turisztikai hajókikötők kapcsolatának biztosítása. Pest megyének a Duna mint víziút és mint turisztikai potenciál is egyaránt fontos. A vízi sportok, extrém vízi sportok, a Dunára alapozott újszerű turisztikai megközelítésmódok növelhetik a térség márkaértékét Duna, mint turisztikai potenciál erősítése: - Jó szomszédsági viszony, a határok (ország/megye) átjárhatóságának javítása. - A Limes és a Dunakanyar turisztikai potenciáljában rejlő lehetőségek jobb kihasználása. - A sport célú hajózás és a kapcsolódó infrastruktúra helyzetének javítása (kikötők, csónakházak, javító- és üzemanyag töltő bázisok kialakítása, fejlesztése). - A dunai strandok, szálláshelyek, kempingek, vendéglátóipari létesítmények fejlesztése. - Sport célú egyesületek, szervezetek programjainak támogatása. - A horgászturizmus feltételeinek javítása. - A természeti örökség, a vizes élőhelyek bemutatása, ökológiai szolgáltatások erősítése. - Duna SPA a Duna menti gyógy-potenciálok harmonizált fejlesztése. - Duna Régió Főutcája a vízparti sáv élmény-szerűvé tétele, Duna-völgyi panoráma út kialakítása. - Tematikus utak kidolgozása. - A dunai identitás erősítése a természeti és épített örökségek védelmével, egyéb kulturális-, történelmi örökségek, hagyományok megőrzésével. - Dunai Tudományos klaszter és kutatási tér fejlesztése. - Duna-völgye tudástár létrehozásának támogatása. 21

22 A Duna vízgazdálkodási lehetőségeinek kihasználása: - Mezőgazdasági területek öntözési lehetőségének bővítése, fenntartható, versenyképes mezőgazdaság vízgazdálkodási feltételeinek biztosítása. - A klímaváltozásra való felkészülés a Duna vízgyűjtőjén, hőszigetek minimalizálása. - Duna menti Zöld Gazdaság erősítése. - Árterületek erdő és vadgazdálkodási lehetőségeinek kihasználása. - Dunai vízgyűjtő-gazdálkodás a jó ökológiai állapot elérése, a Duna-vízgyűjtőn lévő felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása. A Duna természetes élővilágának védelme és a Duna-menti területek természetvédelme: - Az élővíz értékeinek, a part menti területek biodiverzitásának megőrzése és növelése. - a Nagymarosi vízlépcső elmaradása miatti ökológiai károk csökkentése. - A Duna és mellékvízfolyásai vizes élőhelyeinek rehabilitációja. Árvízvédelmi, katasztrófavédelmi feladatok elvégzése: - Összehangolt árvízvédelem árvízvédelmi előrejelző, monitoring rendszerek állapota, azok továbbfejlesztése. - Vízvédelmi infrastruktúra fejlesztése. - klímaváltozás hatásainak mérséklése. 8. Lakófunkciók a Duna mentén biztonságos Duna térség: - Minőségi lakóterületek kialakítása lehetőségének megvizsgálása a Duna szűkebb vonzáskörzetében, kiemelt figyelemmel az Ipoly-mente térségre (Szobi kistérség). - Lakóhajók elhelyezésének lehetőségei parkok a Dunán. - Az energia-ellátás biztonságának javítása. Feladatok A Stratégia elkészítése, figyelembe véve a már elkészült, a Dunával kapcsolatos fejlesztési dokumentumokat illetve az egyes ágazati fejlesztési programokat. Budapest Dunára vonatkozó elképzeléseinek és a Pest Megyei Duna Stratégia lehetséges kapcsolódási pontjainak feltérképezése, azok összhangjának megteremtése. A Duna-térség köz- élet- és vagyonbiztonságának javítása érdekében a bűnözés elleni közös fellépés összehangolása, vízi sürgősségi központok létrehozása. Az energia-ellátás biztonságának javítása érdekében a megújuló energiahasznosításra vonatkozó stratégiák és kutatási együttműködések, valamint kistérségi megújuló energia rendszerek létrehozása A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A területrendezési tervek és ezeken keresztül a területrendezés célja az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét. Az országos szinten, illetve országos érdekből meghatározott területfelhasználási és övezeti szabályok megszabják a kiemelt térségek és megyék területrendezési tervei, és így közvetve a településrendezési eszközök mozgásterét is, mivel az összhang megteremtése érdekében a különböző szintű (országos, megyei, települési) rendezési tervek egymásra épülő rendszert alkotnak, az alacsonyabb szintű tervnek meg kell felelnie a magasabb szintű terv előírásainak. Így az országos területfelhasználási kategóriák területén kiemelt 22

23 térségi, illetve megyei területfelhasználási kategóriákat, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák területén települési területfelhasználási egységeket lehet kijelölni, az országos és térségi övezetek területi lehatárolásának figyelembevételével, pontosításával. Göd esetében az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve a mérvadó, melyekkel az összhangot a településszintű településszerkezeti tervnek kell biztosítani, de keretet adnak a fejlesztési célok és a stratégia kialakításához is. Göd város közigazgatási területét az alábbi területrendezési tervek érintik. Országos Területrendezési Terv (OTrT) Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve (BATrT) Az OTrT előírásait Göd területén alapvetően a BATrT értelmezi, pontosítja tovább. Jelenleg azonban a 2014-es OTrT és a - még az új OTrT alapján nem módosított, jelenleg felülvizsgálat alatt álló - BATrT között átmenetileg eltérés van. A kiemelt térségi és a megyei területrendezési terveknek az OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat az OTrT előírásainak alkalmazásával kell kijelölni Országos Területrendezési Terv Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényt (továbbiakban: OTrT törvény) az Országgyűlés 2003-ban fogadta el. A törvény első átfogó módosítására 2008-ban került sor, a évi L. törvényt az Országgyűlés június 9.-i ülésén fogadta el. Az OTrT törvény 29. -a úgy rendelkezett, hogy a terv felülvizsgálatát legalább 5 évente el kell végezni. Ennek megfelelően a törvény soron következő módosítása 2013-ban megtörtént: az Országgyűlés a módosító javaslatot a CCXXIX. törvénnyel december 9-én elfogadta, a törvény január 1-jén hatályba lépett. Az Ország Szerkezeti Terve szerint Göd településen a meglévő erdőterületek kivételével a település területe mezőgazdasági és vegyes területfelhasználási, valamint vízgazdálkodási térségbe sorolt. Az Országos Településrendezési Tervről (OTrT) szóló évi XXVI. törvény előírásait a településrendezési tervekkel való összhang megteremtése érdekében be kell tartani. A törvény 2. számú rajzi melléklete, az Ország Szerkezeti Terve szerint Göd város területe: települési térség, erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, vegyes területfelhasználású térség vízgazdálkodási térség területfelhasználási kategóriákra osztható. 23

24 GÖD 2. számú melléklet Kivonat az Ország Szerkezeti Tervéből Az OTrT Göd területét érintő szerkezeti elemei a következőek: A település területének a települési térségen kívüli legnagyobb része a mezőgazdasági, kisebb része a vízgazdálkodási, vegyes területfelhasználású, illetve erdőgazdálkodási térségbe tartozik. M0 és M2 gyorsforgalmi utak 2 sz. főút Budapest, VI. kerület, Nyugati pu. Szob (Szlovákia), egyéb országos törzshálózati vasúti pálya Budapest, XV. kerület, Rákospalota - Újpest Vácrátót Vác, egyéb országos törzshálózati vasúti pálya 1.C. Pilismarót Szob Nagymaros Verőce Vác Göd Dunakeszi Budapest, az országos kerékpárút-törzshálózat eleme Bicske Pomáz Göd, a 400 kv-os átviteli hálózat távvezeték eleme 401 Zsámbok Gödöllő Fót - Alag Szentendre földgázszállító vezeték 412 Fót - Alag Sződ Vác földgázszállító vezeték A ban módosított Országos Településrendezési Terv Göd városra vonatkozó meghatározásai, országos övezetei az alábbiakban foglalhatók össze. Az OTrT térségi övezetei közül az alábbiak érintik Göd területét: - 3/1. számú melléklet - Országos ökológiai hálózat övezete - 3/4. számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - 3/5. számú melléklet - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - 3/6. számú melléklet - Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete 24

25 - 3/7. számú melléklet - Országos vízminőség-védelmi terület övezete - 3/8. számú melléklet - Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete Az országos övezetekkel való összhang megteremtése érdekében az OTrT törvény érintett övezetekre vonatkozó előírásait be kell tartani. 3/1. számú melléklet - Országos ökológiai hálózat övezete érinti a közigazgatási területet SZŐD GÖD 3/2. számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete - nem érinti a közigazgatási területet SZŐD GÖD 3/3. számú melléklet - Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete - nem érinti a közigazgatási területet SZŐD GÖD 25

26 3/4. számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - érinti a közigazgatási területet SZŐD GÖD 3/5. számú melléklet - Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete érinti a közigazgatási területet SZŐD GÖD 3/6. számú melléklet Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete érinti a közigazgatási területet SZŐD GÖD 26

27 3/7. számú melléklet - Országos vízminőségvédelmi terület övezete érinti a közigazgatási területet SZŐD GÖD 3/9. számú melléklet - Kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezete nem érinti a közigazgatási területet SZŐD GÖD 3/8. számú melléklet - Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete - a Nagyvízi meder övezete érinti a közigazgatási területet SZŐD GÖD Tekintettel arra, hogy a megyei terv kidolgozásának időszaka egybeesett a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény módosításának előkészítésével, parlamenti megvitatásával és elfogadásával, lehetőség volt a két terv közötti összhang teljes körű megteremtésére. Mivel a Budapesti agglomeráció területe nem része Pest megye területrendezési terve területi hatályának, a 27

28 tervet jóváhagyó megyei közgyűlési rendelet nem vonatkozik arra a területre, amelyre az Országgyűlés törvényben határozta meg a területrendezés szabályait. A megyei közgyűlési határozattal elfogadásra vonatkozó területrendezési ajánlások, illetve a területrendezési intézkedések azonban úgy kerültek megfogalmazásra, hogy azok a megye egész közigazgatási területére vonatkozhatnak Pest Megyei Területrendezési Terv céljai: elősegíteni Pest megye térszerkezetének az OTrT-ben 2008-ban történt változtatásokat is figyelembe vevő további fejlesztését, a települések, településcsoportok számára a kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtését, biztosítani a Budapesti agglomeráció és Pest megye területrendezési tervi elhatározásainak összhangját, elősegíteni a megye elmaradott és fejlettségben élen járó térségei között a térszerkezet fejlesztésével, valamint a térségi szabályozás alakításával a településközi kapcsolatok erősítését, az együttműködés elmélyítését, biztosítani a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítását és védelmét, elősegíteni a megye településrendszerének kiegyensúlyozott fejlesztését, a térszerkezetben meglévő aránytalanságok kiegyenlítését, a meglévő központok erősítését, a településrendszer központjai számára kedvező működési feltételek valamint a megfelelő hozzáférhetőség biztosítását, meghatározni a térségi terület-felhasználás rendszerének, optimális hosszú távú szerkezetét, elősegíteni a terület-felhasználási és környezethasználati konfliktusok feloldását, meghatározni a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését, azok térbeli rendjét, összehangoltan érvényesíteni az ökológiai, társadalmi elvek és értékeket, a megye területén található ökológiailag értékes és a tájképvédelem szempontjából értékes területek megőrzésével biztosítani a táji, természeti és épített környezeti értékek védelmét, a területrendezés sajátos eszközeivel elősegíteni a turizmus-, s idegenforgalom fejlesztését, a lehetőségek mind szélesebb körének kihasználását lehetővé tevő területszerkezet kialakítását, a fejlesztések lehetséges helyszíneinek biztosítását. A megyei területrendezési terve módosításánál figyelembevételre kerültek a települések által elfogadott településszerkezeti tervek, amelyek adott település fejlesztési céljainak szem előtt tartásával kerültek megfogalmazásra és elfogadásra. Pest megye területrendezési tervéről a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Pest Megye Területrendezési Tervéről szóló 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete rendelkezik. A Területrendezési terv megyei szabályozási ajánlásairól a 19/2012. (04.27.) Kgyh. határozat, a Területrendezési terv intézkedési javaslatairól a 20/2102. (04.27.) Kgyh. határozat van hatályban. A rendelet célja, hogy meghatározza Pest megye egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható térségfejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve természeti erőforrások védelmére, és fenntartható használatára. 28

29 1.2.7 Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve A kiemelt térségi területrendezési terv a készítésére vonatkozó tartalmi követelményeket rögzítő 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet előírásaival összhangban térségi területfelhasználási kategóriákat alkalmaz. A településszerkezeti terv OTÉK szerinti kategóriáit összevontan, a megfelelő kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák részeként tartalmazza a BATrT. Göd hatályos településszerkezeti tervében meghatározott valamennyi meglévő és tervezett beépítésre szánt terület a települési térség részeként épült be a BATrT szerkezeti tervébe. A gyorsforgalmi úthálózaton túl a BATrT főút és mellékút kategóriákat alkalmaz. Göd belső úthálózatát a BATrT teljes egészében nem tartalmazhatja. A kiemelt térségi terv több útkapcsolatot tartalmaz, amely Göd területét is érinti, az alábbiak szerint. M2 gyorsforgalmi út 8Budapest (M0) Vác Rétság Hont (Szlovákia) 2. sz. főút A várost érintő vasútvonalakat teljes körűen tartalmazza a kiemelt térségi terv az alábbiak szerint. Budapest (Szob Szlovákia), a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonal Budapest Vácrátót Vác, egyéb országos törzshálózati vasútvonal Kerékpáros közlekedésben a BATrT Göd területére vonatkozóan egy országos kerékpárútvonalat határoz meg, amely egyben az EUROVELO 6-os vonalát jelenti: 1.A. (Szlovákia és Ausztria Rajka OTrT szerint) Visegrád Dunabogdány Tahitótfalu Leányfalu Szentendre Budapest A konkrét BATrT betartandó szabályok ismertetését megelőzően kiemeljük, hogy az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló évi CCXXIX. törvény az alábbi kiemelt térségi övezeteket megszűntette, így a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál ezeket már nem kell alkalmazni: 3.7. sz. melléklet. Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete 3.9. sz. melléklet. Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete sz. melléklet. Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete sz. melléklet. Világörökség és világörökség-várományos terület övezete sz. melléklet. Történeti települési terület övezete sz. melléklet. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezete sz. melléklet. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezete sz. melléklet. Nagyvízi meder övezete sz. melléklet. Vízeróziónak kitett terület övezete sz. melléklet. Széleróziónak kitett terület övezete A település területét érintő különböző korlátozó övezetek és a hozzájuk kapcsolódó előírások meghatározzák, hogy a közigazgatási területen belül hol esik korlátozás alá az új beépítésre szánt területek kijelölése a településrendezési tervekben. 29

30 A BATrT évi felülvizsgálat célkitűzései az alábbiak voltak (Forrás: A BATrT-ről szóló évi tv. módosításának tervezete, II. kötet, Pestterv Kft május): 1. Az elfogadás előtt álló agglomerációs koncepció és program célrendszerének figyelembevétele a tervezésnél és annak szolgálata a területrendezés rendelkezésre álló valamennyi eszközével. 2. A régió és az agglomeráció policentrikus településrendszerének (a területrendezési terv tartalmi követelményei szerint is kötelező) településrendszer meghatározása és továbbfejlesztése, a települések és központok közötti munkamegosztás érvényesítése érdekében. 3. A térségi szerkezeti terv módosítása során mennyiségében és minőségében is megfelelő területkínálat biztosítása a gazdaság, továbbá a valós társadalmi igényeknek megfelelő lakóterületek, közösségi szolgáltatások, a rekreáció számára 4. A beépítésre szánt területek további bővítéséhez kapcsolódó jogok differenciált megállapításánál figyelembe kell venni az egyes települések sajátosságait, a területi potenciálokat, a területfelhasználást korlátozó (az OTrT-vel összhangban meghatározott) elemeket, a beépítésre szánt területek növelésének korábbi dinamizmusát (a területek környezeti érzékenységét és megközelíthetőségét is figyelembe véve), illetve vizsgálva a fejlesztésre - a hatályos településszerkezeti tervben - kijelölt és a még fel nem használt területek nagyságrendi arányát. 5. A települések fejlesztéshez indokoltan szükséges területek biztosítása mellett az új fejlesztési területek kijelölése során a természetvédelemből, illetve az OTrT-ben meghatározott korlátozásokból adódó korlátozásokat egyértelműen érvényesíteni kell. 6. Kiemelt cél a fejlesztések területi koncentrációja az urbanizált területekre, a fővároson kívül főként az övezet alközpontjaira, illetve a kötöttpályás tömegközlekedéssel megközelíthető területrészekre, a fejlesztési csomópontokra, a természeti területek beépítetlenül hagyásával. A szabályozás módosításával és finomításával csökkenteni kell az új területek igénybevételének dinamizmusát. Kiemelt feladat a területtakarékosságra, illetve a korábban már igénybe vett (de alulhasznosított) területek felhasználására ösztönző szabályozás kialakítása. 7. A terv és a törvény felülvizsgálata során a hatályos törvényben települési térségként megjelölt területek közül azon területek visszaminősítése mezőgazdasági térségbe, amelyeket a törvény hatálybalépése óta a települések nem vettek figyelembe településszerkezeti terveik módosítása során. 8. Elő kell segíteni a szabad területek megfelelő hasznosítását a legjobb minőségű mezőgazdasági területeken kívül eső területeken a rekreációs funkció erősítését a Zöldövezet filozófiája szerint (a táj- és természetvédelem érdekeivel összehangolva). 9. Elsősorban a térszerkezeti összefüggések, valamint a termőhelyi adottságok figyelembevételével alkalmas területeken kell törekedni új erdőterületek kijelölésére. 10. Kiemelt cél a térszerkezet fejlesztéséhez szükséges térségi infrastruktúrahálózat (területigényes) elemeinek rögzítése, a hálózatok kiegészítése (illetve azok nyomvonalának, területigényének pontosítása az időközben elkészült tervek figyelembevételével). 11. Szükséges a hatályos településrendezési tervekben megfogalmazott új térszerkezeti, területfelhasználási elhatározások értékelése, a térségi érdekeltségű elemek beépítése a törvény módosításába. 30

31 12. A térség egészére is iránymutató Budapesti közlekedésfejlesztési rendszerterv elhatározásainak érvényesítése (kiemelten az elővárosi vasút, a kapcsolódó P+R rendszerek és a térségi kerékpárút hálózat rögzítésével) 13. A tervezés, illetve a törvénymódosítás célja fentieken túl az értékvédelem bővülő szempontú érvényesítése, a természeti-, a táji-, tájképi-, a kulturális örökség elemei megőrzésének területrendezési eszközökkel történő elősegítése. 14. A területrendezés elhatározásai járuljanak hozzá a térség egésze környezeti állapotának, azon belül kiemelten a települési térségi területek - környezetminőségének javításához. Göd közigazgatási területe a BATrT területéhez tartozó település. A BATrT területén az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. tv.-ben (továbbiakban: OTrT) a térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályokat eltérésekkel kell alkalmazni. Az eltéréseket a BATrT 1/A -a tartalmazza. A BATrT a évi LXXXVIII. törvénnyel módosításra került. Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének Göd közigazgatási területére vonatkozó térségi területfelhasználási kategóriái a következők: városias települési térség magas zöldfelületi arányú települési térség erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség különleges rendeltetésű térség vízgazdálkodási térség 31

32 A BATrT 2. sz. mellékletének a Szerkezeti tervnek Göd városra vonatkozó részlete 32

33 A kiemelt térségi övezetek közül az alábbiak érintik Göd közigazgatási területét: 3.1 Magterület övezete 3.2 Ökológiai folyosó övezete 3.3 Puffer terület övezete 3.5 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.6 Erdőtelepítésre alkalmas/javasolt terület övezete 3.15 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási/vagyon terület övezete A kiemelt térségi övezetek közül az alábbiak nem érintik Göd közigazgatási területét: 3.4 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3.16 Rendszeresen belvízjárta terület övezete 3.18 Földtani veszélyforrás területének övezete 3.21 Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete 3.22 Honvédelmi terület övezete A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény (BATrT) 3.1. sz. melléklet Magterület övezete 3.2. sz. melléklet Ökológiai folyosó övezete 3.3. sz. melléklet Puffer terület övezete Új közigazgatási határ Göd település közigazgatási területét a BATrT szerint a Magterület övezete, az Ökológiai folyosó övezete és a Puffer terület övezete is érinti. 33

34 A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény (BATrT) 3.5. sz. melléklet Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.6. sz. melléklet Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete Új közigazgatási határ Göd település közigazgatási területét a Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és az Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete is érinti. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvény (BATrT) sz. melléklet Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete Új közigazgatási határ Göd Településszerkezeti terve tényleges területükkel ábrázolja az ásványi vagyonnal érintett területek lehatárolását. 34

35 1.3 A SZOMSZÉDOS TELEPÜLÉSEK HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVEINEK - AZ ADOTT TELEPÜLÉS FEJLESZTÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ - VONATKOZÓ MEGÁLLAPÍTÁSAI A szomszédos települések településszerkezeti terveinek Göd város fejlesztését befolyásoló megállapításai: a közigazgatási határ menti területek területfelhasználásának vizsgálata, közlekedési infrastruktúra elemek kapcsolódása, összekötő és elkerülő funkciók, védett területek, védőterületek, védőtávolságok átfedése a közigazgatási határokon. Göd szomszédos települései: Sződliget Sződliget település jelenleg hatályos Településszerkezeti Tervét a M Érték Építészeti Tervező Kft. készítette el és a község Képviselő-testülete a 121/2016.(XII. 09.) Kt. határozattal hagyta jóvá. A két települést összekötő szerkezeti elemek: - 2. sz. Budapest Vác Rétság - Hont elsőrendű főút, - Budapest-Vác M2 autóút - Budapest Vác - Szob vasútvonal - a Duna. Göd beépült lakóterülete kiterjed északon Sződliget közigazgatási határig. 35

36 1.3.2 Sződ 1. terület 2. terület Sződ jelenleg hatályos településrendezési tervét 2009-ben készítette az Archi-Profil Építész Tervező Bt. Sződ Község Településszerkezeti Terve Sződ Község Képviselő-testületének 73/2009. (VI. 23.) sz. határozatával került jóváhagyásra október 12- én közigazgatási határ módosítás történt a két település között, Gödhöz kerültek az M2 út sződligeti határvonalától Göd felé eső teljes belés külterületek (1. terület), a csomádi közigazgatási határ menti terület (2. terület). Sződ község településrendezési terveinek felülvizsgálata is folyamatban van. Egyik településen sem tervezett a másik település fejlesztési elképzeléseit befolyásoló módosítás Vácrátót Vácrátót módosított, egységes szerkezetű településszerkezeti tervét a M Érték Építészeti Tervező Kft. készítette 2011-ben. A hatályos településszerkezeti terv a 12/2011. (III. 10.) sz. Kt. határozattal került jóváhagyásra. A település Göd közigazgatási határához egy rövid külterületi szakaszon csatlakozik, a Sződ községgel történt közigazgatási határ változás óta. Vácrátót és Göd város közös közigazgatási határához csatlakozó területei mezőgazdasági és erdőterületek, így a meglévő területfelhasználás nem befolyásolja Göd településfejlesztését. Göd településszerkezeti tervében a vácrátóti közigazgatási határhoz 200 méteres Egyéb településszerkezeti kapcsolat nincs a két település között 36

37 1.3.4 Csomád Csomád Településszerkezeti tervét 2001-ben a M Érték Építészeti Tervező Kft készítette, amely a 43/2001. (X. 18.) számú határozattal került jóváhagyásra. A terv azóta többször módosításra került, de nem foglalták egységes szerkezetbe. A településrendezési eszközök felülvizsgálata jelenleg folyamatban van. Első lépésként a Településfejlesztési koncepció készült el, mely a 15/2016. (III. 07.) sz. Kt. határozattal került jóváhagyásra. (Tervező: M Érték Építészeti Tervező Kft.) A két település közös közigazgatási határa mentén Gödön erdő, mezőgazdasági és az északi részen ipari gazdasági terület található. Utóbbi hatással lehet Csomád szomszédos területére, melyre az elfogadott Településfejlesztési koncepció gazdasági központot jelöl ki az alábbiak szerint: Gazdasági központ Az Északi gazdasági központ a település ÉNy-i részén, a mezőgazdasági terület és az északi közigazgatási határhoz tervezett út mellett, 83 ha-os területen. A terület a tervezett út megvalósulása után kiválóan megközelíthető, a települési területet nem zavarja. A terület Csomád kereskedelmi szolgáltató központjává válhat, mely jelenleg még nem épült be. (Részlet az elfogadott Településfejlesztési koncepcióból) Csomád településszerkezeti tervének felülvizsgálata során az északi területrészen gazdasági terület kijelölése összhangban lenne Göd Településszerkezeti Tervével. 37

38 1.3.5 Fót Fót Város Településszerkezeti Terve 2004-ben készült. A város településrendezési eszközeinek évi módosítása áprilisban elkezdődött, az új településrendezési eszközök augusztustól hatályosak. Mivel Fót és Göd rövid szakaszon rendelkezik közös közigazgatási határral és annak mentén mindkét településen erdőterület található, a településszerkezeti tervek ne lesznek kedvezőtlen hatással egymásra, a tervezett változtatások nem érintik és nem sértik a városok területhasználatát Dunakeszi Dunakeszi Város hatályos Településszerkezeti tervét a KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. készítette. A terv 280/2012 (XII. 13.) sz. KT. határozattal került jóváhagyásra. Dunakeszi Város polgármestere XVIII- 65/2/2015. számú előzetes véleménye szerint: Önkormányzatunk a jogszabályi kötelezettség miatt szintén készíti új településrendezési eszközeit, viszont a területfelhasználás jelentős, Göd fejlesztési elképzeléseit befolyásoló módosítása nem várható. Javaslom azonban a tervezés során figyelembe venni a hatályos településszerkezeti tervünkben szereplő újonnan kijelölt gazdasági területet, amely városunk észak-keleti részén, Göd határában található. 38

39 Szigetmonostor Szigetmonostor Településszerkezeti Tervét 2012-ben készítette az A.D.U. Építész Iroda Kft. Új településrendezési eszközök készítése folyamatban van, a tervek jóváhagyás előtt állnak. A két települést a Duna választja el egymástól, közös közigazgatási határuk ezen húzódik. Közvetlen kapcsolatot teremtő szerkezeti elem a települések között nincsen. 39

40 Pócsmegyer Pócsmegyer Településszerkezeti Tervét ban készítette az A.D.U. Építész Iroda Kft. A két települést a Duna választja el egymástól, közös közigazgatási határuk ezen húzódik. Pócsmegyer Duna parti sávját véderdő, illetve egy rövid szakaszon Surány meglévő lakóterület határolja, közvetlen kapcsolatot teremtő szerkezeti elem a települések között nincsen. 1.4 HATÁLYOS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK BEMUTATÁSA A hatályos településfejlesztési koncepció Göd Város településfejlesztési Koncepciója 41/2008. (III. 26.) sz. Ök. határozattal került elfogadásra. A település jövőképének meghatározása Göd legyen önálló, önfenntartó kisváros A magasan kvalifikált, Budapesten dolgozó munkaerő lakóhelye önálló, saját identitástudatot mutató nyugodt kertváros, egyedi, más hasonló adottságú településektől jól megkülönböztethető jegyek kiépítésével, erősítésével, szépen kialakított, és belakott közösségi tereivel, programkínálatával, ahol a turizmus, a sport, a szabadidő aktív eltöltésének meglévő feltételei (elsősorban a Duna és a strand révén) biztosíthatják a helyi lakosság igényeinek kielégítése mellett a szomszédos területek, elsősorban a főváros lakosainak rekreációs igényeit (maximum egy napos időtartamúak), és 40

41 ahol a főváros közelsége és a rendkívül jó közlekedési infrastruktúra teszi lehetővé a bejárást a képzett lakosság számára, ahol megjelenik a helyben foglalkoztatottság is, amelynek jellege megmarad a szigorúan szabályozott keretek között (környezetkímélő iparágak, amelyeket a nagy fajlagos termelékenység, jelentős hozzáadott érték jellemez), ugyanakkor lazul a Budapesttől való függősége, miközben a közelség előnyeit továbbra is kihasználja (intézményi ellátottság, munkahelyi bejárás lehetősége, turisták idelátogatása) Akciópontok kiemelése: A központ (ófalu) megújítása, revitalizálása Pesti út menti kiskereskedelem erősítése Közösségi kohézió építése; közösségi terek kialakítása, növelése Rugalmas zónaszerű terület-felhasználás (vegyes), szomszédsági egységek kialakítása A helyi gazdaság fejlesztése érdekében egy olyan fejlődési arculat, főáram meghatározása a cél, amely a kistérség múltbeli szerepein és a térségben bevált szolgáltatásain alapul és épít a Metropolis térségi szabadidőiparban meglévő keresletre és kialakult hiányokra. Az újonnan kiépülő magisztrális közlekedési infrastruktúrák területfejlesztő hatását kihasználva a megformált arculatnak megfelelő fejlesztési projektekkel strukturálható a térség. Az intelligens terek, témaparkok rendszere megteremti a szórakoztatóiparral kapcsolható foglalkoztatási környezete és egyben a megfelelő sikeres arculatot is, amelyik vonzza a befektetőket és egyben az innovatív középosztálybeli lakókat. Általános célok 1.) Identitástudat kialakítása Településkép alakítása, egyénivé formálása fő utca, központok revitalizációja A település használata, programok, rendezvények, lakossági aktivitás 2.) Saját megélhetés biztosítása Környezetkímélő, lágy ipar betelepedése (a helyben foglalkoztatottság egyik ága) Turizmus háttér szolgáltatási hálózatának fejlesztése (foglalkoztatottság másik ága) 3.) Épített környezet Nyugodt ligetes kialakítású csendes kertváros, az alvóvárosi jelleg megőrzésével A jó természeti adottságok kiaknázása (sportolás, rekreációs igények kiszolgálása) A közlekedési infrastruktúra megújulásával lehető válik a települések mikrostruktúrájának megújítása, egyfajta millenniumi városiasodás. A főutcák megújításával, a közösségi és kommunikációs terek agórák létrehozásával, a kiskereskedelemnek a belvárosokba, települési gyújtópontokba koncentrálásával, a belvárosok és körzetközpontok rendszerének előmozdításával kialakul egy összetett és vonzó szabadidő szolgáltatásokon és intelligens szolgáltatásokon alapuló lakókörnyezet, egyfajta önálló arculattal, önálló gazdasággal rendelkező élhető vonzó multifunkcionális lakótér. A vázolt alapelképzelés magában foglalja a város elképzeléseit, strukturálja és szinergikusan egybekapcsolja azokat a törekvéseket, amelyek megalapozhatják a fejlődést. Az elképzelés épít egy új 21. század elejét. Befolyásoló technológiára, a térség meglévő és közeljövőben kiépülő (ezért a spontán folyamatokban még alig-alig érzékelhető) magisztrális infrastruktúráira, a térség fekvésére, a Metropolis erőterében, a térségben élők szakértelmeire, szorgalmára, valamint a települési minőségjavítással bevonható innovatív rétegekre. A koncepció számít a térségkormányzásban a vezetők hozzáértésére, a vezetői szakértelemre és a fentiekben felvázolt perspektívával, azaz a jó projekttel felkelthető befektetői érdeklődésre, az attraktív jövőképpel elérhető tőkére. 41

42 Problémák és kezelésük A települések fejlődésének dinamikája általában azt mutatja, hogy - éppen úgy, mint az élő szervezetek "evolutívan" változik: szerves folyamat során öregszik, és ezáltal is tud megújulni. Ezek a dinamikák többnyire autonóm módon működnek. Nem lehet, vagy nagyon komoly kockázatokkal jár, ha nagy ugrást, hirtelen változást kívánunk a szerves folyamatokban elérni. A kínálati tényezőkben bekövetkező módosítások hozzák létre a változó igényekhez való alkalmazkodás folyamatát. Vagyis a változást az igények változása hozza létre. Az új igények kielégítésére megjelenő új funkciók majdnem állandóan új beruházásokat hoznak létre a meglévő településszerkezeten (struktúrán) belül. Amint egy funkció iránti igény megszűnik, az azt kiszolgáló létesítmény is megszűnik, vagy új helyre költözik, a régi helyen más helyettesíti. Stratégiai programjavaslat 1. Identitástudat kialakítása Településkép javítása; fő utca revitalizációja (őstelepülés megújítása) Központ mínőségjavítás, alközpontok fejlesztése Marketing; programok, rendezvények, lakossági aktivitás növelése (közösségi terek, találkozási pontok, karakteres helyszínek fejlesztése) 2. Megélhetés, szociális környezet Helyben foglalkoztatottság növelés; környezetkímélő, lágy ipar telepítése (új vállalkozói zóna kijelölése) Általános szolgáltatási és infrastruktúra hálózat minőségjavítása, bővítése (egészségügy, intézmények bölcsőde, óvoda, oktatás) Turizmus háttérszolgáltatási hálózatának fejlesztése (termálfürdő fejlesztés, szálláshelyek bővítése, sportterületek fejlesztése) 3. Épített környezet Nyugodt ligetes kialakítású csendes kertvárosi jelleg erősítése (lakóterületek minőségjavítása, sűrítése) Változatos lakóterületi kínálat kialakítása Természeti és rekreációs, szabadidő szolgáltatás fejlesztése (alkalmas helyszínek megőrzése, fejlesztése, gödi-sziget, láprét, Szakáts-kert, stb.) 42

43 2. terület Kiegészítése, megjegyzések Probléma területek fő témák VÁROSSZERKEZET Fejlesztési területek szétaprózzák a területeket Fő-, és alközpontok hiánya Területek funkcionális definiálása A település főbb közlekedési útvonalain a kiskereskedelmet elősegítő szabályozás kialakítása, és az intenzív lakóterületek megjelenésének megakadályozása. A településen változatos lakóterületi kínálat kialakítása, megfelelő zöldfelület és a lakosság igényeit maximálisan kiszolgáló központok kijelölésével. A településrészeket összekötő területek funkcióváltása, illetve a rekreációs területek megfelelő kialakítása. TERVEZÉS / MONITORING A menedzsment és az irányítás működési problémáiból adódóan a hosszú távú stratégiai tervezés hiányzik a településen Hiányos a felügyeleti jogkör gyakorlása Mielőbbi szabályozási kérdések tisztázása, kialakítása. TELEPÜLÉSMENEDZSMENT Civilek közigazgatás közötti együttműködés hiánya, problémái Nincs koordinátor Közösségi terek kialakítása, megfelelő érdekérvényesítői, beszélgetői fórumokra lehetőség biztosítása. KÖZLEKEDÉSI Az M2 út problémái (az M2-2 összekötő és az elkerülő utak hiánya, INFRASTRUKTÚRA forgalom elvezetése) Belső úthálózat, K-Ny főútvonalak, különösen az Ady Endre út zsúfolt. A K-Ny úthálózat hiányzik, Fót, Csomád, Veresegyház, stb. csak Dunakeszin keresztül érhető el Gyalogos közlekedés Szomszédsági egységek, vegyes használatú, csillapított zónák, kerékpár utak kialakítása, megfelelő parkolási rend biztosítása. VÁROSIRÁNYÍTÁS Hiányzik a kétoldalú kommunikáció A politikai döntéshozók kapcsolata, érdekegyeztetés hiánya Közösségi terek kialakítása, megfelelő érdekérvényesítői, beszélgetői fórumokra lehetőség biztosítása. TURIZMUS HÁTTÉR Az igények változását nem követte a kínálat SZOLGÁLTATÁSI RENDSZER A településszerkezeti tervben számos rekreációt biztosító terület kijelölése, átminősítése a lakossági igényeknek megfelelően, a zsúfoltság, túlépítés elkerülése, és a változatos lehetőségek érdekében. KÖZÖSSÉGI TEREK /VÁROSKÖZPONT (funkcionális, építészeti kialakítás) Egységes, több igényt kielégítő intézményi központ Találkozó helyek, közösségi programokra alkalmas helyek Az integrált városfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A város átfogó jövőképe Göd élhető kisváros, ahol magasan kvalifikált munkaerő él. Göd versenyképes város. A települést képzett emberi erőforrások és minőségi életkörülmények jellemzik. A tudásalapú gazdaság növekvő jelentősége, a gazdasági szerkezet változása és a szolgáltató ágazat növekedése, a munkaigényes termelés áthelyezése többféle feladatot ró az országra és településeire. Egyrészt rendkívül fontos a megfelelően képzett munkaerő, a lakosság fizikai és mentális állapotának, egészségének fenntartása, javítása. Másrészt elengedhetetlen a gazdasági környezet változásához történő igazodás, az iparszerkezet átalakítása, az aktív részvétel az információs társadalomban, és az ebben való részvétel elősegítése a lakóhelyen. 43

44 Fejlesztési irányok, célok Hosszú távú átfogó fejlesztési cél évre A célok megvalósításához megfelelő terveknek, iránymutatásoknak, stratégiáknak kell, hogy a települések, vállalkozók, lakosság rendelkezésére álljanak. Természetesen ezeknek a stratégiáknak is folyamatosan követniük kell a változásokat, ám mindig kell, hogy legyen valamilyen kapaszkodó amit követni lehet, amiben hinni lehet. Mivel Göd városa sem lehet kivétel a változás alól, az itt élőknek, itt dolgozóknak és a város vezetőinek is szembe kell néznie a globalizált világ folyamataival, jelenlegi viszonyaival és jövőbeni lehetőségeivel. Göd annak érdekében, hogy megteremtse a magasan képzett munkaerő élhető, barátságos életkörülményeit többféle feladatot láthat el és kell is ellátnia. Természetesen ezen célok csak az európai intézmények,az állami, gazdasági és nonprofit szektor együttműködésével, segítségével valósíthatók meg, de a városnak el kell látnia a ráháruló feladatait ahhoz, hogy vonzó célpont legyen és maradjon mind a társadalom, mind a gazdaság szereplőinek és ne maradjon le a települések közti globális versenyben. Egyrészt fontos, hogy a város lehetőségeihez mérten elősegítse az emberi erőforrások fejlesztését. Ennek érdekében fontos az egész életen át tartó tanulás jegyében az oktatási tevékenységek kibővítése, egy Göd méretű, agglomerációban elhelyezkedő városnak nem lehet célja felsőfokú intézmények létre hozása, nagyszámú középiskola fenntartása. Sokkal reálisabb elérendő cél, az iskolán kívüli oktatás és képzés szélesítése. Nemcsak az idősebbek, megváltozott munkaképességűek, gyermeket nevelők, hanem az aktív dolgozók is rákényszerülnek a folyamatos tanulásra, amit sokkal szívsebben folytatnak, nyugodt, kellemes, családias körülmények között. Ezeket a megfelelő körülményeket és a színvonalas oktatást a lakóhelynek kell biztosítania. A képzés nem merülhet ki az egyszerű szak és nyelvismeretek közvetítésében, a tudásalapú gazdaságban dolgozók alapvető ismereteinek bővítése szintén fontos feladat, de szükség van speciális ismeretek oktatására, mind a szakképzés, mind a vezetőképzés területén. De ugyanilyen fontos a környezet és egészségtudatos szemlélet terjesztése, a lakosság ismereteinek növelése minden téren. Elengedhetetlen a kis és középvállalkozók folyamatos képzése, adaptációs képességük növelése céljából. A kutatás és fejlesztés, a K+F ne csak egy szólam legyen, hanem a város a maga szintjén adjon lehetőséget arra, hogy az emberi tudás szinergiái kifejeződhessenek. Ehhez szükséges a kis és középvállalkozók, tudósok, kutatók kapcsolathálóinak fejlesztésére,a tudásbázis megteremtésére és a jövedelemtermelő képességeik fejlesztésére. Amennyiben ezek a hálózatok létrejönnek, abban az esetben lehetőség lesz az innovációkra, amelyet a város lakói hoznak létre, lehet, hogy pont lakóhelyükön az információ technológiai eszközöknek köszönhetően. A városi IT hálózat fejlesztése és azt ezt kiszolgáló vonalas közművek bővítése, stabilitásuk növelése továbbá az e-önkormányzatiság megteremtése ezért is fontos feladat. Az oktatás, képzés, tudásbázisok lehetővé teszik a kis és középvállalkozások rugalmas hálózatának kialakulását, az együttműködéseket, mely amellett hogy növeli az országban annyira hiányzó bizalmi tőkét a városban, elősegíti a helyi gazdaság versenyképesség növelését és ezzel a globális versenyben történő helytállást. Göd adottságai miatt, a versenyképes helyi gazdaság csak a kreatív és kulturális iparágakban képzelhető el a jövőben. (Megjegyzés: A közeljövőben kormányzati informatikai központ létesül, valamint a Samsung is újrakezdi gazdasági tevékenységét a városban található telephelyén.) A kreatív ipart minden olyan szellemi és tárgyi terméket és szolgáltatást előállító iparágnak és tevékenységnek az összefoglaló neveként használjuk, amelynek alapját a művészi teljesítmény, az egyéni kreativitás és képesség jelenti (építészet, divat, szoftver és számítástechnikai szolgáltatások, adatfeldolgozás, grafika, kiadói tevékenységek, dizájn és ipari formatervezés, kézművesipar, zene, 44

45 irodalom, multimédia). A kreatív ipar által előállított szimbolikus javak gazdasági értékét kulturális értékük adja. A kreativitás mellett e tevékenységek nagy részéhez manapság nem kell más, mint megfelelő szakmai hálózatok és együttműködések és megfelelő műszaki, számítástechnikai, mobilkommunikációs eszközök és stabil szélessávú internet. A kulturális iparágak ennél bővebb fogalom, beletartozik a turizmus, sport és szabadidős szolgáltatások, az építészeti örökség, múzeumok és könyvtárak. A régió kiemelt programjaihoz is igazodva, Göd bele esik és minden adottsága és lehetősége is megvan ahhoz, hogy részt vegyen az ún. Duna völgy illetve Termál klaszter kiemelt fejlesztési területekbe. Göd Duna partjának természeti környezete és a termálfürdő mindkét esetben megteremti az alapokat a fejlesztéshez, és ezek fontos szerepet játszanak, és kell, hogy játszhatnak a kulturális ipar és szolgáltatások bővítésekor is. Az egészségturizmus fejlesztése mellett kiemelt területként kell kezelni a szállás és vendéglátóhelyek fejlesztését, a szórakozási, sportolási lehetőségek bővítését, az épített környezet megóvását, a jövő igényeinek megfelelő fejlesztésété, miközben szükséges figyelembe venni a hagyományok,a kultúra tiszteletét és ennek bemutatását.. Ezekkel a fejlesztésekkel lehet és kell is megteremteni a hely versenyképességét és érdekességét. A turizmus és a kultúra egymást jól kiegészítő, egymásra épülő és egymást erősítő gazdasági ágak lehetnek, ha a kulturális kínálat vonzóvá teszi a települést, amelyet egyre több vendég keres fel. A növekvő számú látogató fokozza a kulturális kínálat iránti keresletet, növekvő bevételhez juttatva az ágazatot. Az egyre színesebb kulturális kínálat egyre vonzóbb turisztikai célponttá teszi a települést, és beköszönt a kulturális turizmuson alapuló, hosszú távon is fenn tartható gazdasági fejlődés. Amellett, hogy a kulturális gazdaság munkahelyeket teremthet, a kulturális és szabadidős programkínálat fejlesztése, a turisztikai lehetőségek bővítése teszi lehetővé nemcsak az idelátogatók, hanem az itt élők számára is a pihenést, sportolást, kikapcsolódást. Ha a településen ezek a humán és gazdasági erőforrások rendelkezésre állnak, akkor a város tőkevonzó képessége is növekedni fog. A lakosság és a vállalkozások minőségi életkörülményeinek, az élhető kisváros megteremtésének (kreatív társadalomfejlesztés) fizikai, infrastrukturális és társadalmi, szociális követelményei is vannak, melyek fejlesztése rövid és hosszútávon is elengedhetetlen a célok megvalósításához. Szükség van a településközpont, a fő utcák rehabilitációjára, az épített környezet emberbarát megújítására mind a város központjában (2. sz. főút mentén a Polgármesteri Hivatal környékén), mind pedig az alközpontokban (Felsőgödön a vasútállomás környékén és az Ady Endre utca Bozóky tér területén, továbbá a termálfürdő és az új lakóterületek, lakóparkok környékén). A városrehabilitációs fejlesztés célja az emberközeli, de urbánus ( kreatív ) helyek megteremtése, a találkozási pontok létrehozása, a sajátos miliő kialakítása. Azokat az identitást erősítő közösségi helyeket kell megteremteni, melyek a város sajátosságai miatt hiányoznak Gödről. További teendő az épületek és terek és a köztük lévő kapcsolatok fejlesztése révén a biztonságos városi környezet megteremtése. A város történelmi adottságai szerencsére lehetővé teszik, hogy a fejlesztések hagyományokhoz, történelmi eseményhez, ma is meglévő helyekhez, épülethez nyúljanak vissza, ezzel is keretet adva és támaszt nyújtva a jövőbeli célok eléréséhez. Az élhető városhoz szükséges a természeti környezet megóvása, zöldfelületek minőségének fejlesztése, a tiszta levegő, ivóvízkészletek megvédése. Cél a magas színvonalú kommunális ellátottság biztosítása és a környezetvédelmi szolgáltató rendszer fejlesztése (szennyvíztisztítás, hulladékgazdálkodás, alternatív energetika) a fenntarthatóság figyelembevételével. A fizikai közeg részét képezi és éppen ezért fontos elérendő cél a közforgalmú közlekedés fejlesztése, a minőségi és környezetkímélő közösségi és kerékpáros közlekedés elősegítése, valamint a haránt irányú közlekedési kapcsolatok és belső közlekedés fejlesztése. A lakosság mentális és fizikai egészségének javítását a szociális és társadalmi viszonyok javításával is elő kell segíteni. Egy Göd méretű városban, illetve a fővároshoz ilyen közelségben nem lehet cél olyan 45

46 volumenű beruházás, mint például egy kórház létrehozása, fenntartása, ezt a környező települések együttműködésével kell megteremteni, a város célja leginkább az lehet, hogy minél kevesebb embernek kelljen egészségügyi szolgáltatásokat igénybe venni. Elsősorban az egészségvédelem erősítésével, a megelőzésre koncentráló, megfelelő helyi egészségügyi szolgáltatásokkal és a sportolási, rekreációs lehetőségekkel tudja a város elősegíteni ezen célok elérését. Javítani kell a szociális és közbiztonságot és az esélyegyenlőséget. Meg kell előzni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok szegregációját, elő kell segíteni a válságterületek integrációját. A társadalom egészséges működéséhez elengedhetetlen a civil társadalom önfejlődésének támogatása is, ezt pedig a városnak segítenie kell, úgy infrastrukturálisan (hellyel, információkkal), mint szervezetileg (fórumok, partnerség, részvétel). Ahhoz, hogy a város ne élje föl erőforrásait a folyamatos népességnövekedést korlátok között kell, hogy tartsa, de fel kell készülnie az esetleges ellentétes, dezurbanizációs folyamatokra és esetleg Gödöt is ismét elérő negatív demográfiai trendekre és az ezt megoldani hivatott bevándorlásra. Olyan feltételeket kell a városnak teremtenie, hogy azok megfelelőek legyen, nemcsak a még be sem költözött népesség, hanem a még meg sem született generációk befogadására és megtartására is. Középtávú tematikus fejlesztési célok 7 8 évre 1. Élhető kisváros megteremtése, városi környezet minőségének javítása, új közösségi terek létrehozása, saját identitástudat elősegítése, megjegyezhetőbb városi terek és épületek segítségével. 2. Minőségi közterületek kialakítása, épített és természeti környezet megóvása, fejlesztése. Kreatív közösségi terek létrehozása, zöldterületek növelése, minőségének javítása, fásítása, virágosítása, Erdők megóvása, ültetése, folyók, patakok, lápok védelme. 3. Alapszolgáltatások fejlesztése, intézményi ellátottság biztosítása, e közigazgatás kiépítése, információs társadalom fejlesztése. 4. Rekreációs szerep, kultúra, egészségvédelem, sport, gyógy turizmus, vízi, horgász és kerékpáros turizmus, termálfürdő turizmus, lovas és golfturizmus. 5. Versenyképes vállalkozásfejlesztés, helyben foglalkoztatás erősítése a kreatív és kulturális ipar kiaknázásával, iparterület bővítése, szabályozása, vegyes földhasználat kialakítása. 6. Települési infrastruktúra fejlesztése. Magas színvonalú kommunális ellátottság kialakítása, környezetvédelmi szolgáltató rendszer kiépítése, minőségi közösségi, kerékpáros és gyalogos közlekedés fejlesztése, úthálózat javítása. 7. Helyi társadalom fejlesztés, humánerőforrás fejlesztése, civil társadalom erősítése, közösségfejlesztés, szociális és közbiztonság erősítése, esélyegyenlőség biztosítása, szegregáció megakadályozása, túlnépesedés megállítása Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A városfejlesztéssel összefüggő szerződések létrejöttének elsődleges célja az egyes, településrendezési eszközökben (településszerkezeti tervben, építési szabályzatban) rögzített célok megvalósítására irányuló településfejlesztési törekvések jogi, pénzügyi, időbeli és műszaki részleteinek külön megállapodásban történő rögzítése és összehangolása, a településrendezési eszközök megfelelő előkészítésének és a közterületek, utak és közművek kiépítésének érdekében. Az épített környezet 46

47 alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (Étv.) lehetőséget biztosít az egyes területek fejlesztésében érdekelt beruházó és az önkormányzat közötti jogviszony szerződéses rendezésére. A településrendezési szerződés megfelelő biztosítékul szolgálhat a szerződő felek számára a fejlesztési cél megvalósíthatóságának körülményeinek meghatározásánál, a fejlesztési irányvonalak kijelölésénél, és a nyújtandó biztosítékok, garanciák rögzítésénél is. Az Étv. meghatározza, hogy a településrendezési szerződést telepítési tanulmánytervvel kell megalapozni (ennek részletes tartalmi követelményeit a 314/2012. Korm. rendelet határozza meg). Göd Város Önkormányzata és a fejlesztésben érdekelt gazdasági szereplők, vállalkozások között Göd Temető-tábla területe szabályozási tervének elkésztésével kapcsolatban telepítési tanulmányterv készítése van folyamatban, de még nincs aláírt településfejlesztési, ill. településrendezési szerződés. Göd Város Önkormányzata vállalkozók bevonása nélkül településrendezési szerződést kötött az Archi- Profil Építész Bt.-vel Göd Város Településszerkezeti Tevének, Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének egyszerűsített eljárással történő módosítására, illetve Göd Város Településfejlesztési Koncepció tervezetének kidolgozására. A településfejlesztési és településrendezési dokumentumok kidolgozása folyamatban van. 1.5 A TELEPÜLÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVI ELŐZMÉNYEINEK VIZSGÁLATA A hatályban lévő településrendezési eszközök Göd város jelenleg hatályos településrendezési eszközei az alábbiak: a 192/2016. (XII. 08.) számú Kt. határozattal elfogadott Göd Város Településszerkezeti Terve a 24/2016. (XII. 09.) sz. önkormányzati rendelettel elfogadott Göd Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási Terve A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A településszerkezeti terv összhangban az országos és a térségi, kistérségi szintű tervekkel hosszú távra meghatározza Göd fejlődésének térbeli irányait, lehetőségeit, korlátait, kialakítja a településszerkezet fejlesztésének újabb elemeit. A hatályos településszerkezeti terv a településfejlesztési koncepcióban szereplő célok elérése érdekében az alábbi területfelhasználási változásokat tartalmazta: kijelöli a város növekedésének megfelelő lakóterületi bővítéseket, a szükséges intézmények és szabadidős szolgáltatások biztosításának érdekében kijelöli a településközpont vegyes övezeteket, a munkahelyteremtés távlati biztosításának érdekében kijelöli a lehetséges gazdasági területeket, a szükséges szabadidős szolgáltatások biztosítása, a Dunapart hasznosítása érdekében kijelöli a szabadidős, sportcélú zöldterületeket. 47

48 48

49 1.6 A TELEPÜLÉS TÁRSADALMA Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság Göd állandó lakosainak száma ( ) fő, üdülőnépessége mintegy 4500 fő. A településen élők 90,1%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát. A településen szerb nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat alakult. A település népességének változása: (Forrás: 49

50 (Forrás: 50

51 (Forrás: 51

52 Gödön a foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül kb. 60 %-os. A regisztrált munkanélküliek aránya 1 % körül mozog. Az alacsony munkanélküliség valószínűleg annak is köszönhető, hogy a városba inkább magasan kvalifikált, jól képzett munkaerő költözött, akik kevésbé érzékenyek a recesszió által érintett gazdaságra. A regisztrált munkanélküliek demográfiai megoszlásainál azt látni, hogy hasonlóan az országos viszonyokhoz több a női regisztrált munkanélküli, mint a férfi. (Forrás: 52

53 1.6.2 Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Bócsa Újtelep a központi városrésztől és a város belterületétől történő fizikai különállása történeti okokra is visszavezethető. A különállás megnyilvánul mind infrastrukturálisan, mind az ott élő lakosok életvitelében. (Árvíz, majd repülőtér építés miatt kötelező elköltözést róttak ki a Bács Kiskun megyei Bócsa falu egyik felének lakosságára, innen költöztek sokan fél évszázada, 1942 ben e területre. Hiába láthatóak még mindig a korabeli, klasszikus építésű házak, sajnos úgy tűnik ez az adottság több hátrányt hordoz, mint előnyt.) A központi városrésztől való különállása több problémában is kicsúcsosodik. Ilyen problémák: - a közművek alacsony szintű kiépítettsége jellemző - a város közúti autóforgalmának jelentős része a településen keresztül halad (M2 lehajtó, ráhajtó) - hiányoznak az alapvető szolgáltatások Az épületek állapota nagyon vegyes képet mutat, nagy számban található új építésű és régi leromlott ház is a városrészben. Az infrastrukturális problémákon túl a lakosság iskolai végzettsége a városi átlaghoz képest itt a legalacsonyabb, a munkanélküliségi mutató pedig a legmagasabb, akárcsak a szociális segélyezettek száma a lakosságarányhoz képest. Bócsa Újtelep esetében a szegregálódási folyamat előrehaladott. Bócsa Újtelep a város legrosszabb státuszú területe, ahol mind a népesség társadalmi összetétele, mind a terület fizikai jellemzői a legkedvezőtlenebbek. (IVS) Települési identitást erősítő tényezők Fontos, hogy olyan városi identitástudat alakuljon ki, ami erősíti a településhez való kötődést. A települési identitást erősítik a helyi állandó vagy alkalomszerű kulturális és tematikus rendezvények, a városi programok, a megvalósult projektek, és a civil szervezetek tevékenységei. A városi rendezvények célja nemcsak a kikapcsolódás és a szórakozás helyi szintű nyújtása, hanem a lakosok számára lehetőséget biztosítani a közösség-és identitástudat formálásához. Hagyományos rendezvények Belépés Családostul 2003-ban kezdődött sportmozgalom a hétvégi szabadidő sportos eltöltésére. Kerékpározás, túrák, kirándulások, sportversenyek keretében tapasztalhatják meg a gyerekek és felnőttek a mozgás, a családi közös sport örömét. Fétis Crossfutás és Hagyományőrző délután 2000-ben indult útjára a hagyományosan nagy sikerű családi rendezvény a Fétis Kft. támogatásával. Ebben az évben közel 350 futó, az ovisoktól a profikig, valamint labdarúgók és strandröplabdások mérték össze erejüket. Az éppen nem sportolók koncertek, kézműves foglalkozások, családi versenyek, zenés lovasbemutató, néptánc és népzenei előadások gazdag kínálatából válogathatnak. Gödi Juniális 2003 óta szervezi Wagner László Gödön nagy sikerrel a Piarista Juniálist ben új helyszínek is bekapcsolódtak a programsorozatba, amely Gödi Juniálissá teljesedett ki. Az érdeklődőket minden évben igényes zenei előadások, sportrendezvények, kulturális programok és finom falatok várják. 53

54 Göd Kupa A Dunakanyar egyik legrangosabb vízi rendezvénye, a Göd Kupa, melyet 1994 óta rendeznek. A kajakés kenufutamok résztvevőit minden évben lelkes szurkolótábor bíztatja. Képzőművészeti Alkotótábor 1993 óta rendezi meg a József Attila Művelődési Ház kéthetes táborát kerámia, rajz, tűzzománc, szobrász, kis kézműves, ötvös osztályokban. Képzőművészeti Alkotótábor 1993 óta rendezi meg a József Attila Művelődési Ház kéthetes táborát kerámia, rajz, tűzzománc, szobrász, kis kézműves, ötvös osztályokban. Nemzetközi Akkusztikusgitár Fesztivál Szabó Sándor, a magyarországi és európai akusztikusgitár fesztivál körút szervezője már nyolcadik éve örvendezteti meg a gödi közönséget is koncertjével, melyen szokás szerint teltház fogadja őt és külföldről érkezett virtuóz zenésztársait. Madarak és fák napja A Nemeskéri kiserdőben 1994 óta rendezik meg a gödi Erők, madarak és fák Napját. Nagy Gábor tiszteletbeli erdőőr, a városi könyvtár és a művelődési ház munkatársai minden évben lelkesen várják a természetszerető gyerekeket és felnőtteket gyermekrajzversennyel, gombabemutatóval, odúkészítéssel, sportprogramokkal, táncbemutatókkal. Magyar Kultúra Napja Minden évben január 22-én ünnepli a város azokat a pedagógusokat, könyvtárosokat és népművelőket, akiket saját munkatársaik jelölnek az Év pedagógusa kitüntetésre. Szüreti Lovas Fesztivál és Bográcsfőző verseny 2007-ben került először megrendezésre a Göd Fejlesztéséért és Közbiztonságáért Kiemelten Köszhasznú Közalapítvány rendezésében. Minden évben lovas és hintó és lovaskocsi felvonulásával indul, amelyek évente különböző útvonalakon haladnák át a városon Felső-Gödről, az alsó gödi Sportpályára. Itt a felvonulással egyidőben Bográcsfőző verseny zajlik. A bográcsfőző versenyen évente csapat vesz részt. A helyszínen kézműves foglalkozások, sportprogramok és különböző játékok, néptánc és népzenei előadások biztosítják a látogatók jó kedvét. Közművelődés Göd Városi Könyvtár (Központi Könyvtár) Göd Városi Könyvtár Ady Fiókkönyvtára József Attila Művelődési Ház Színes programokkal, tanfolyamokkal, klubokkal, szakkörökkel várja az érdeklődőket. 54

55 Katica Gyermekkönyvtár Olajfa Művészház Az Olajfa Művészház ház, amely 2001-ben nyitotta meg kapuit, a gödi és Göd környéki művészek illetve művészetpártfogók összefogásával, magánkezdeményezésre jött létre. Szellemiségében a keresztény és a nemzeti értékeket kívánja képviselni. Otthont teremtett a képzőművészet, iparművészet, fotóművészet, népművészet, a zene és az irodalom jeles képviselőinek. Kiállítások, irodalmi-, zenei- és előadói estek, szakmai előadások sorozatát rendezi heti rendszerességgel, havonta több alkalommal. A rendezvények felpezsdítették a helyi szellemi életet, a művészet szerető közönség kedvelt találka helyévé, a közélet számon tartott eseményeivé váltak. Ezt bizonyítja a galéria szép számú látogatottsága. A földszinti üzletben a művészeti alkotások és szakrális jellegű tárgyak mellett nívós irodalmi művekből válogathat az érdeklődő, valamint kaphatók lelkiségi, kulturális, művészeti kiadványok, mesekönyvek. Sportegyesületek Fenyves Tenisz Park Gödi Horgász Egyesület Gödi Lovas SE Western Szakág Gödi Postagalamb Egyesület Gödi Sakk Club Gödi SE Gödi SE - Kajak-kenu Szakosztály Gödi SE - Kézilabda Szakosztály Gödi SE - Kosárlabda Szakosztály Gödi SE - Labdarúgó Szakosztály Gödi SE - Sakk Szakosztály Gödi SE - Tollaslabda Szakosztály GDSE - Táncszakosztály 55

56 Civil szervezetek (alapítványok, egyesületek): Gödön a társadalmi igények kielégítésére, programok szervezésére, egyes esetekben hagyományőrzésre, valamint az azonos vagy hasonló érdeklődésű lakosok számára az elmúlt években különéle civil szervezetek alakultak, amelyek a település közösségi életét hivatottak felpezsdíteni. Cukorbetegek Klubja A Cukorbetegek Budapesti Egyesülete Alsógödi Klubjaként működünk januártól havi rendszerességgel. A klubnapok célja oktatás, tanácsadás, a cukorbetegség szövődményei megelőzésének teendői, mindez az életminőség fenntartása érdekében. A klubnapokon minden esetben szakemberek tartanak előadást, vércukor, vérnyomás és testsúlymérést végzünk. Civil iroda Dunai Vízisport Alapítvány Dunakanyar Babahordozó Klub Dunakanyar Néptánc Egyesület Felsőgödi Munkásdalkör Gödi Dunavirág Néptáncegyüttes Gödi Sirály Egyesület Kulturális és tömegsport rendezvények szervezése, hátrányos helyzetűek segítése. Képzés, oktatás, nevelés. Göd település országos és kistérségi ismertségének növelése. Mindezeken keresztül életmód és életminőség javítása. Gödi Szövő Klub Göd Városi Polgárőrség Gödön élő erdélyiek és szimpatizánsok baráti körekaritasz - Alsógöd Az Alsógödi Karitasz Csoport 1993 óta működik. Célunk felkutatni a hátrányos helyzetben élőket, és hozzánk fordulóknak segítséget nyújtani, amennyire szűkös kereteink engedik. Élelmiszerrel, ruházattal, látogatással nyújtunk segítséget, és gondot fordítunk szellemi és lelki támogatásra is. Raktárunkban rendszeresen gyűjtjük a használt és tiszta ruhaneműt, cipőt, amit továbbadunk a sokgyermekes családoknak, rászorulóknak és mindenkinek, aki felkeresi az új plébániát. Szeretettel várunk mindenkit, aki adománnyal segít, amit élelmiszercsomagok készítésére fordítunk. Kertbarát Klub Lámpás '92 Alapítvány Alapítványuk 1992-ben szerveződött. Elsősorban az intézetekben gondozott sérült embereket karolják fel, akik családi kapcsolattal nem rendelkeztek, mert szüleik már régen meghaltak vagy, mert sohasem vállalták fel őket. Egy részük volt intézeti gondozott, de vannak hajléktalan, volt állami gondozott fogyatékos fiatalok is. Hosszú idő szükséges, míg talpra állnak, munkához szoknak, alkalmassá vállnak értelmes, tartalmas interperszonális kapcsolatok kialakítására. Egy olyan otthont kell teremteni, mely valóban az övék, a településhez integráltan helyezkedik el, ami felemel, emberré tesz, ahol nagyobb esélyük van arra, hogy megtanuljanak egy olyan életvitelt, amit mindenki tud, de ők sohasem tanultak. Egy ilyen környezet igazi perspektívákat ad és módot egy emberibb életre. Ma három intézményi típusban (Értelmi Fogyatékosok Lakóotthonai, Családok Átmeneti Otthona és Utógondozó Otthon) 10 lakóegységben biztosít alap és szakosított ellátást biztosító szociális szolgáltatásokat 118 fő számára: Budapesten (3), Csömörön (3), Valkón (2), Bakonykutiban (1) és Gödön (1). Mozgáskorlátozottakat Pártoló Klub A gödi Mozgáskorlátozottak Szervezete tagjainak érdekvédelme. Kulturális, egészség védelmi, rehabilitációs, esélyegyenlőségi, oktatási, sportolási, öntevékenységi, stb. tevékenységének kutatása, szervezése. Kirándulás, színházlátogatás szervezése. 56

57 A Mozgáskorlátozottak Gödi Szervezete egy klubot működtet, összejöveteleit a gödi József Attila Művelődési Ház földszinti nagytermében tartja. A Szervezet ellátja a mozgáskorlátozottak érdekvédelmét, szorgalmazza a város intézményeinek akadálymentesítését. Napos Oldal Nyugdíjas Klub Gödi Művészetoktatásért Alapítvány Németh László Általános Iskola Az alapítvány célja: - Az iskola oktatási eszközeinek korszerűsítése, a tehetséges tanulók képzésének elősegítése, az idegen nyelv oktatásának segítése, a diáksport és a hátrányos helyzetű tanulók támogatása. - Szakkönyvek, folyóiratok beszerzése. - Németh László kitüntetésben részesülő kitűnő tanulók jutalmazása. - Tanórán kívüli foglalkozások, szakkörök segítése. - Zene-művészetoktatás támogatása. - Az Alapítvány nyitott, vagyonát gyarapíthatják hazai és külföldi magánszemélyek, vállalkozók, gazdálkodási szervezetek, intézmények, pénznemben nyújtott, illetve természetbeni adományai. Neveleki Szomszédok Egyesület Nyelv és Tehetség Iskola Alapítvány a Huzella Tivadar Általános Iskola alapítványa Tevékenységének főbb jellemzői: - az idegen nyelv oktatás feltételeinek fejlesztése, - a kiemelkedő tehetségű tanulók támogatása, - anyanyelvi és az idegen nyelvi versenyek támogatása, - a számítástechnika oktatás feltételeinek javítása, - a sport támogatása, feltételeinek javítása, - hagyományőrzés, egészséges életmódra nevelés, - diákok művészeti tevékenységének támogatása. Őszikék Egészségmegőrző klub Pedagógus klu Retró Ady Klub Rákóczi Szövetség Szeretet Klub 57

58 Vallási közösségek, egyházak Felsőgödi Református Társegyházközség Római Katolikus Jézus Szíve Plébánia Római Katolikus Szent István király Plébánia Alsógödi Katolikus templom Kossuth tér 58

59 1.7 A TELEPÜLÉS HUMÁN INFRASTRUKTÚRÁJA Humán közszolgáltatások Gödön a következő közoktatási intézmények működnek: Gödi Kastély Óvoda 2131 Göd, Béke u. 3. Gödi Kincsem Óvoda 2132 Göd, Lenkey u Karácsony S. Waldorf Óvoda 2132 Göd, Tél u. 2. Csiga-Biga Óvoda 2131 Göd, Pesti út 152. Kuckó Óvoda 2131 Göd, Kazinczy u. 15. Ugri-bugri Óvoda 2132 Göd, Rákóczi F. u (Forrás: intézmény neve Huzella Tivadar Általános Iskola Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Géza fejedelem Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde Piarista Szakiskola, Gimnázium és Kollégium önálló típusa többcélú, általános iskola és művészeti intézmény tagiskola, többcélú, általános iskola, óvoda, bölcsőde többcélú, szakiskola, gimnázium és kollégium 59

60 Huzella Tivadar Ált. Iskola 2131 Göd, Petőfi u. 48. Évfolyamonként 3 illetve 4 osztállyal működő, jelenleg 621 tanulót befogadó általános iskola, mely évfolyamonként egy osztályban a Jövőformáló Alapítvány támogatásával magyar-angol két tanítási nyelvű oktatást folytat. Valamennyi emelt szintű (tagozat) foglalkozást választó diáknak matematikainformatika, idegen nyelv, testnevelés tantárgyakból kínál a kötelezőnél magasabb tudást és óraszámot. Helyi tantárgyak alsóban a kézműves foglalkozás, 7-8. évfolyamon a gépírás. A média oktatáshoz különleges felszereltséggel rendelkeznek. Németh László Ált. Iskola 2132 Göd, Ifjúság u A Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a felsőgödi vasútállomás közelében helyezkedik el. Nemcsak a múltja jelentős, hanem a jelene is. Az évenkénti felmérések alapján a diákok szeretnek ide járni, jól érzik magukat az iskolában, szüleik pedig elégedettek a pedagógusok oktató-nevelő munkájával. A kollégák hagyománytisztelők, az új módszerek iránt elkötelezettek, elhivatottak. Pedagógiai munkájuk egyik fő pillére a differenciálás: a tehetségfejlesztés és a felzárkóztatás. Másik fontos alapelv: sokféle lehetőséget nyújtani a gyerekeknek, hogy ki-ki megtalálhassa az érdeklődéséhez, képességeihez leginkább illőt. Céljuk, hogy minél többen jussanak sikerélményhez. Sokféle tanulmányi versenyre készítik fel diákjaikat, akik sokszor kiemelkedően teljesítenek. Az iskolai alapítvány biztosítja többek között a nevezési díjak befizetését is. Az idegen nyelvek terén az angol, német, olasz és orosz nyelvek tanulására van lehetőség tagozatos oktatás keretében is. Azok között, akik heti öt órában tanulnak angolt, vagy németet, többen rendelkeznek Junior nyelvvizsgával. A sportolást kedvelők választhatnak a labdarúgás, asztalitenisz, tollas-, kosár- és kézilabda közül. A tornaterem mellett egy sportcsarnok is helyet ad a testedzésnek. A két, összesen 40 korszerű géppel felszerelt informatika teremben kiscsoportos magyar- és matematika órákat is tartanak. Az iskolai könyvtárban szintén van lehetőség az internetes ismeretszerzésre. A művészetek iránt érdeklődők a zenetagozaton a zongora, klarinét, fuvola, furulya, rézfúvósok, ütőhangszerek, hegedű és klasszikus gitár közül választhatnak. A városi rendezvényeken nagy tetszést aratnak kamaraegyütteseik koncertjei. A képző- és iparművészeti tanszak évente többször kiállítja legjobb munkáit. A táncgálákon a magyar néptáncosoknak, a kreatív táncosoknak tapsolhat a mindig nagyszámú közönség ben művészetoktatásuk kiváló minősítést kapott. Intézményük 2009-ben Miniszteri Elismerő Oklevelet érdemelt ki. Városi Pedagógiai Szakszolgálati Int Göd, Ady E. u. 6. Búzaszem Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 2131 Göd, Vécsei Károly u. 1. Keresztény és magyar szellemű, magas színvonalú oktatást, családias nevelést adó általános iskola. A magyar hagyományok, a népművészet, a népzene és a néptánc áthatják az oktatást-nevelést. Piarista Szakiskola, Gimnázium és Kollégium 2131 Göd, Jávorka u

61 Az iskolák a legutóbbi országos kompetencia felmérésen mind az országos, mind a régiós átlagnál jobb eredményt mutattak föl, ez az oktatás-nevelés magas színvonalát jól tükrözi. Művészetoktatási intézményük, mely sok zeneművészeti, táncművészeti és képző- és iparművészeti ágakban mindkét általános iskola helyszínén, ám a Németh László iskola szervezetén belül működik, kiváló minősítést érdemelt ki. Az iskolákban végzett diákok továbbtanulási adatai is alátámasztják ezt. Mindkét iskolában igénybe vehetik a kisiskolások a napközit vagy az iskolaotthonos ellátást, a nagyobban a tanulószobát. Az általános iskolák integráltan ellátják a legtöbb típusba tartozó sajátos nevelési igényű gyermeket a Pedagógiai Szakszolgálatra támaszkodva. Pedagógiai szakszolgálatunk a gyermekek sajnos jelentős részét érintő óvodai és iskola gyógytestnevelés mellett ellátja a nagyobb óvodások és az utángondozásra szoruló iskolások logopédiai ellátását, a jellemzően kisebb gyermekek alapozó terápiáját, mely a különböző fizikai és szellemi részkészségek egymásra hatásával fejleszti azokat, továbbá a hasonló célokat szolgáló HRGt, mely lényegében ugyanezt teszi vízben. Mindkét óvodában, mindkét általános iskolában és a művészetoktatásban is részt vesz az Önkormányzat a TÁMOP programban a kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés gödi innovatív intézményekben című programban. 61

62 Egészségügy Orvosi rendelők (Egészségház): - Cserfa u. - Kisfaludy u. - Pesti út Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Gyógyszertár 4 db (Forrás: Idősek Klubja Az Idősek Klubja nappali ellátást biztosító intézmény, amely a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak napközbeni gondozására szolgál. Az intézmény az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő közösségi szolgáltatásokat szervez. Célunk az idős emberek aktivitásának, életkedvének megőrzése, (visszaállítása) a közösség erejével. TOPhÁZ Speciális Otthon TOPhÁZ Speciális Otthon november 1-jén kezdte meg működését mint Egészségügyi Gyermekotthon Gödön, az egykori Schaffer-kastélyból átalakított épületben, 100 férőhellyel az értelmi fogyatékos, mozgás- és halmozottan sérült gyermekek ápolására, gondozására, amely az első ilyen intézete volt Pest megyének. 62

63 Városi Önkormányzat Szivárvány Bölcsőde A szociális ellátórendszeren belül, a gyermekjóléti alapellátás részeként, a családban nevelkedő 3 év alatti gyermekek napközbeni ellátását végző intézmény. Székhely: 2131 Göd, Komlókert u Telephely: 2132 Göd, Rákóczi út Esélyegyenlőség biztosítása Göd Város Önkormányzata fontos feladatnak tekinti a lakosság életminőségének folyamatos javítását, a társadalmi szolidaritás megteremtését, a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózási esélyeinek biztosítását. Legfőbb célként a lakosság és az intézmények illetve egyéb szervezetek összefogásának erősítését tűzte ki, ennek szellemében dolgozta ki a Helyi Esélyegyenlőségi Programot. Az Önkormányzat számos hosszú távú, már kialakított stratégiai tervekkel összhangban alkotta meg a város Helyi Esélyegyenlőségi Programját, úgymint a szociális szolgáltatásszervezési koncepció, az integrált városfejlesztési stratégia valamint a bűnmegelőzési program. Göd HEP-je abszolút mértékben alulról építkező folyamatként valósult meg. A munkacsoportokban széles körben képviseltették magukat a helyi civil szervezetek, az önkormányzati intézmények vezetői, közalkalmazottai, illetve a város vezetése is elkötelezetten vett részt a dokumentum kidolgozásában. A program a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életkörülményeinek javítását szolgálja. Célja az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése, valamint az ebből származó társadalmi előnyök megfogalmazása és elfogadtatása. A tervek végrehajtásának feladatai célcsoportonként kerültek kiosztásra az érintett intézmények részére. Egyik legnagyobb vállalkozás az idősek célcsoportjára vonatkozó önkormányzati eltartási szerződés létrehozása. A családi hátteret nélkülöző, egyedülálló nyugdíjasok kiszolgáltatottságát kívánják visszaszorítani ezen megállapodás segítségével. A lehető legszélesebb körben igyekeznek mindent megtenni azért, hogy a rászorultak helyzetén javítsanak, a jogosultak hozzájussanak támogatásokhoz, segélyekhez. Ennek érdekében segítik a gödi lakosokat a Hatósági Osztály munkatársai. 63

64 Az Önkormányzat által biztosított segélyek - Aktív korúak ellátása - Adósságkezelési szolgáltatás - Ápolási díj - Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása - Átmeneti segély - Közlekedési támogatás súlyos mozgáskorlátozott személynek - Köztemetés - Temetési segély - Rendszeres gyermek támogatások A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Göd Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel) A TELEPÜLÉS GAZDASÁGA A település gazdasági súlya, szerepköre A település gazdasági fejlődését nagyban meghatározta a főváros közelsége, valamint a város földrajzi fekvése. A város gazdasági szerkezetét elsősorban két tényező határozza meg, az egyik az urbanizációs szuburbanizációs társadalmi folyamatok, a másik a település földrajzi elhelyezkedése Duna közelsége mely a turisztikai ágazatot fejlesztette. A szuburbanizációs folyamatok miatt olyan gazdasági vállalkozások alakultak, melyek közvetve vagy közvetlenül kapcsolódnak a migrációs folyamatokhoz, mint például ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások (K-ágazat) vagy más kereskedelmi szolgáltatások. A város gazdaságának ágazati szerkezetét elsősorban nem a nehézipar vagy más, több száz embert foglalkoztató vállalkozások határozzák meg elsősorban Dunakeszi közelség miatt, ahol több ipari park található, ahová a nagyobb üzemek települtek hanem inkább a szolgáltató szektorban lévő, a kis- és középvállalkozások A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői Göd város agglomerációban betöltött szerepe következtében, a település gazdaságának ágazati szerkezete sajátos, egyedi képet mutat. A gazdasági szerkezetet elsősorban a folyamatos bevándorlás, 64

65 a migráció alakította. Azok a gazdasági ágazatok prosperálnak a városban, melyek közvetve vagy közvetlenül haszonélvezői a bevándorlásnak. Ilyen ágazatok elsősorban az építőipar, ingatlanfejlesztés, valamint a szolgáltató szektorhoz tartozó tevékenységek. Viszonylag nagy számban vannak vállalkozások a kereskedelemben, valamint más feldolgozóipar, vízellátás gázszolgáltatásban. Az építőipari tevékenység is számottevően bővült. Göd város földrajzi fekvése lápos talaj, Duna vonala nem tette lehetővé a mezőgazdasági vállalkozások kialakulását A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A városnak olyan gazdaságfejlesztési lehetőségei vannak, melyek igazodnak a település agglomerációs funkciójához, továbbá támaszkodik a közelben lévő természeti erőforrásokra. Gödnek elsősorban a szolgáltató szektorban, az építőiparban, valamint a turizmus fejlesztésében vannak lehetőségei. Látható, hogy nagyobb ipari vagy logisztikai központok, az ipari parkok hiánya, valamint nagyobb közelben lévő hagyományos iparvárosok (Dunakeszi) miatt, a településen csak kis számban tudnak gyökeret verni. Nagyobb üzem, logisztikai központ, az ipari infrastruktúra hiánya miatt a településen nem tud letelepedni. A városnak, többek között a természeti értékek adta lehetőségeket, a településen lévő turisztikai és szolgáltató szektorban lévő potenciált kell kihasználnia. A turisztikai, valamint a szolgáltatói szektor gazdaságfejlesztés eszközei lehetnek, elsősorban az infrastruktúra fejlesztése a meglévő kerékpárút hálózat fejlesztése, Duna parton lévő strand fejlesztése, a rendelkezésre álló vízi sportok bővítése, golfpálya jobb kihasználtsága, vendéglátó ipari helyiségek bővítése élhető környezet fenntartása, kialakítása, valamint a kereskedelmi szolgáltató szektor bővítése. 65

66 (Forrás: A 2014-ben zárta be a gödi gyárát, miután a képernyők iránti kereslet erősen megcsappant a plazmatechnológia magas áramigénye miatt. A Samsung SDI Magyarország Zrt. korábban képcsőgyárat üzemeltetett a telephelyen, és bár az ipari trendek változásával ezzel a tevékenységgel felhagyott a koreai cég, a gyárat megtartotta. Úgy tűnik azonban, hogy újraindulna a gyártás, elektromos autókhoz gyártanának akkutelepeket. Az autógyártásban egyre nagyobb szerepük lesz az akkumulátoroknak A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényező elsősorban a város kiváló elhelyezkedése jelenti. Göd Kelet-Közép-Európa egyik meghatározó metropolisztérségébe tartozik, s ezen agglomeráción belül is kiemelkedően jó megközelíthetőség jellemzi, ami a gazdaság fejlődése, fejlesztése szempontjából kiváló alapnak tekinthető. Ez a közép és hosszú távú fejlesztési tervekben szereplő 66

67 közlekedés beruházások megvalósításával várhatóan tovább erősödik. Ilyen fejlesztés a TEN T hálózat részét képező M2 autóút 2*2 sávos kiépítése, a Helsinki folyosóként meghatározott Szob- Budapest vasútvonal fejlesztése, illetőleg az M0 körgyűrű nyugati szakaszának megépülése. A kiváló megközelíthetőség nagy lehetőséget, fejlesztési potenciált jelent. A munkaerő képzettsége, felkészültsége, valamint a kutatás-fejlesztés is fontos gazdaságfejlesztő tényező Ingatlanpiaci viszonyok Lakóingatlanok esetén Göd településen az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár forintról forintra nőtt, ami forintos emelkedést jelent. A lakóingatlanok között 2016 augusztusában a legmagasabb négyzetméter ár forint, a legalacsonyabb forint, valamint az átlag ár forint. A lakóingatlanok száma Göd településen 2009-ben darab volt, mely 2014-re darabra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy Göd településen a lakóingatlanok száma 5 év alatt 7,18%-kal, azaz 469 darabbal bővült. Ez alatt az időszak alatt a lakóingatlanok száma átlagosan egy évben 94 darabbal növekedett meg. Családi házak esetén Göd településen az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár forintról forintra nőtt, ami forintos emelkedést jelent. A családi házak között 2016 augusztusában a legmagasabb négyzetméter ár forint, a legalacsonyabb forint, valamint az átlag ár forint. Tégla lakások esetén Göd településen az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár forintról forintra nőtt, ami forintos emelkedést jelent. A tégla lakások között 2016 augusztusában a legmagasabb négyzetméter ár forint, a legalacsonyabb forint, valamint az átlag ár forint. Panellakás esetén Göd településen az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár forintról forintra nőtt, ami forintos emelkedést jelent. Sorházak esetén Göd településen az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár forintról forintra nőtt, ami forintos emelkedést jelent. A sorházak között 2016 augusztusában a legmagasabb négyzetméter ár forint, a legalacsonyabb forint, valamint az átlag ár forint. 67

68 (Forrás: 1.9 AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA, A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE Költségvetés, vagyongazdálkodás A költségvetéssel kapcsolatos feladatokat a Pénzügyi Osztály látja el: - döntésre előkészíti az önkormányzat éves költségvetését, annak önkormányzati rendeletét az önállóan gazdálkodó intézmény vezetőjének bevonásával;, - vezeti a költségvetés módosítását és figyelemmel kíséri annak végrehajtását,; - elkészíti a költségvetési beszámolókat, az adott költségvetési év teljesítésének zárszámadási rendeletét; - részt vesz az egyéb pénzügyi gazdálkodási tervek kialakításában, elkészítésében, - végzi az önkormányzatokra háruló, jogszabályokban meghatározott egyéb pénzügyi feladatokat, - elkészíti a költségvetést illető pénzügyi-gazdasági jellegű előterjesztéseket, részt vesz azok végrehajtásában, - ellátja az éves költségvetési törvény által az önkormányzatra háruló feladatok teljes körű szervezését, koordinálását, - figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek előírását, gondoskodik a számlázásról és a behajtásról, - ellátja az intézmények finanszírozását. A vagyongazdálkodási feladatokat a hivatalon belül elsősorban a Beruházási Osztály látja el. Feladatai: - önkormányzati beruházások gazdasági előkészítése, gazdaságossági számítások elkészítése, 68

69 - fejlesztési programok, pályázatok előkészítése, - ellátja a vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatokat (licitálási eljárás, ingatlanfelmérés), - vezeti az ingatlanvagyon-kataszternyilvántartást, - a település területén saját beruházásban történő közműépítések előkészítése, szerződéskötések lebonyolítása, egyeztetés a közreműködő felekkel, esetenként műszaki ellenőrzés Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere A hivatal szervezeti felépítését az alábbi ábra mutatja be. 69

70 1.9.3 Gazdaságfejlesztési tevékenység A térségi fejlesztési dokumentumok Kistérségi fejlesztési stratégia (2004) az iparfejlesztésre (telephelyi feltételek, infrastruktúra) és a turizmus fejlesztésére (arculat, marketing) helyezik a hangsúlyt. A kistérségi fejlesztési dokumentumban megjelenik továbbá a mezőgazdaság stabilizálásának célja, illetőleg a képzési kínálat formálása is, amelyek közül főként a képzéssel, szakképzéssel összefüggő prioritás bír (-t) relevanciával a város számára. A 2004-ben készített kistérségi fejlesztési stratégia releváns elemei az alábbiak: II.1. Ipartelepítési tényezők minőségének fejlesztése - II.1.1. Technológiai-műszaki innováció fejlesztésének ösztönzése - II.1.2. A további lehetséges ipai területek kijelölése, és fejlesztése - II.1.3. Potenciális befektetőkkel való kapcsolatfelvétel II.2. Az idegenforgalom komplex fejlesztése - II.2.1. Térségi turisztikai program kidolgozása - II.2.2. Az egész térséget érintő programok megvalósítása - II.2.3. Turisztikai fejlesztési fórumok szervezése mind a három város bevonásával 70

71 - II.2.4. Kistérségi turisztikai kiadványok készítése II.3. A mezőgazdasági szféra helyzetének stabilizálása, versenyképességnek javítása - II A termelési szerkezet módosításának támogatása a helyi lehetőségekhez igazodva - II A mezőgazdasági feldolgozottsági szint növelése, piaci lehetőségek felmérése - II.3.3. Mezőgazdasági fórumok működtetése agrárpályázati tanácsadó részvételével - II.3.4. Mezőgazdasági szereplők közti összetartás erősítése, integrátori kapcsolatok II.4. Vállalkozásvonzó kistérségi gazdaságpolitika kidolgozása (technológiai és műszaki innováció ösztönzése) - II.4.1. A kistérség vállalkozásbarát gazdaságpolitikájának kidolgozása - II.4.2. Hatékony vállalkozói fórumok szervezése - II.4.3. Vállalkozói fejlesztési és pályázati ügyekkel foglalkozó személy kijelölése III.3. A képzési kínálat versenyképessé tétele - III.3.1. Oktatási fórum a középfokú oktatási intézmények és a munkaadók között - III.3.2. Középtávú oktatási-szakképzési politika kidolgozása III.4. Felnőttképzés, munkanélküliek átképzése - III.4.1. Felnőttképzési és átképzési programok kidolgozása - III.4.2. Mezőgazdasági munkanélküliek átképzése - III.4.3. Vállalkozói ismeretek fejlesztése, gazdaképzés - III.4.4. Új vállalkozások munkaigényét követő képzési rendszer kialakítása IV.1. A térségmarketing személyi, tárgyi és működési feltételeinek biztosítása - IV.1.1. A térségmarketing stratégia kidolgozása - IV.1.2. Az intézményi háttér feladatkörének pontosítása - IV.1.3. A térségmenedzserek továbbképzése - IV.1.4. A működést biztosító tárgyi feltételrendszer továbbfejlesztése - IV.1.5. Egyéb működési feltételek biztosítása IV.2. A gazdaságfejlesztést segítő, befektetést vonzó tevékenységek kialakítása - IV.2.1. Civil fórumok a kommunikáció fejlesztése érdekében - IV.2.2. Lakossági rendezvények, belső településmarketing - IV.2.3. Rendszeres vállalkozói, lakossági fórumok Foglalkoztatáspolitika A lakosság munkaerőpiaci helyzetének javítása, a munkahelyteremtés, a foglalkoztathatóság megteremtése és fenntartása valamennyi települési önkormányzat elemi érdeke. A foglalkoztatást segítő szolgáltatások, így a közfoglalkoztatások is állami szervezésben, finanszírozásban valósulnak meg, a városnak inkább előkészítő (igényfelmérés), illetve operatív feladatai vannak ezzel kapcsolatban. A közfoglalkoztatottak részben önkormányzati intézményekben látnak el feladatokat, részben pedig közterületeken végeznek településüzemeltetési feladatokat. A helyi gazdaság fejlesztése, a munkahelyteremtés érdekében végzett önkormányzati munka ugyanakkor szorosan összefügg a foglalkoztatáspolitikával, miként a helyi esélyegyenlőségi terv megvalósítása is. 71

72 1.9.5 Lakás- és helyiséggazdálkodás Szociális, valamint gazdaságfejlesztési szempontból az önkormányzati lakás-és helyiséggazdálkodás rendkívül fontos terület. Az önkormányzati lakás- és helyiséggazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátását a Hatósági Osztály végzi Intézményfenntartás Településellátó Szervezet (2132 Göd, Duna u. 5.) A TESZ közvetlen irányítása alá tartozó tevékenységek: Egészségügyi feladatok vonatkozásában: Egészségügyi ellátás biztosítása * Védőnői szolgálat * Labor Egészségházak működtetése Egyéb szolgáltatás jellegű feladatok vonatkozásában: Konyhák üzemeltetése (A hozzá kapcsolódó gépjármű üzemeltetéssel.) * Temetők fenntartása * Önkormányzati ingatlankezelés (az önkormányzat által kezelésbe átadott ingatlanok esetében) * Huzella T. Tornacsarnok és Balázsovits J. Sportcsarnok üzemeltetése Melegvizű strand üzemeltetése Albérlők Házának működtetése (A *-gal jelzett feladatok az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatok.) Göd Város önkormányzati intézményeinek finanszírozása Göd Város Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály feladata Energiagazdálkodás Az energia felhasználás hatékonyságának javításával mérsékelhető a természeti környezet terhelése, illetve csökkenthetőek az üzemeltetési költségek. A klímaváltozás elleni küzdelem, illetve a felelős gazdálkodás egyaránt az energiafelhasználás racionalizálására, az energiahatékonyság javítására kényszeríti az önkormányzatot, annak intézményeit, a gazdasági élet szereplőit és természetesen a lakosságot is. Göd Város Önkormányzata 2014-ben csatlakozott az Energiahatékony Önkormányzatok Szövetségéhez. 72

73 Az EHÖSZ célja a hatékony energiagazdálkodás magyarországi megszervezése és koordinálása, az önkormányzati működés fejlesztése, közös önkormányzati érdekek képviselete, hazai és külföldi önkormányzati érdekszövetségekkel való kapcsolatfelvétel. Együttműködés és kapcsolattartás nemzeti és Európai Uniós helyi, területi és központi szervekkel, más gazdasági, társadalmi érdekképviseleti szervekkel. Az évi LXC tv (2) bekezdésének alapján az önkormányzati szövetségek álláspontjának közvetítése a képviseleti, kormányzati szervek, valamint a nyilvánosság felé TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK Göd Város Önkormányzata a Képviselő-testület december 22-i ülésének döntése alapján elhatározta a városi tulajdonban lévő Göd Városi Kommunikációs Nonprofit Kft. létrehozását (167/2010. [XII. 22.] számú Ök. határozat). A Kft. állandó feladatai közé tartozik a Gödi Körkép című havonta megjelenő városi közéleti magazin kiadói jogainak gyakorlása, a Göd Városi Televízió műsorszolgáltatásának biztosítása, a városi sportcsarnokok üzemeltetése, valamint a Duna-part Nyaralóházak fenntartása és üzemeltetése. A város vezetése a Kommunikációs Kft. létrehozásával törekedett arra is, hogy a kft. tevékenységei időről időre bővíthetőek legyenek egyéb, szolgáltatási típusú feladatokkal. A Kommunikációs Kft.-nek a megalakulása óta a következő projektfeladatai voltak: Göd városában a házszámtáblák kihelyezésének ösztönzése a lakosság körében; az utca névtáblák állapotának felmérése, majd az új táblák kihelyezése; a város közterületi hirdető-berendezéseinek állapotfelmérése. Gödi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Környezetvédelmi engedélyünk száma: KTVF: /2013 A törvényi előírásoknak megfelelően június 1-jén megalakult a Gödi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. A 100 %-ig Önkormányzati tulajdonú NKft január 1-től átvette a Településellátó Szervezettől a hulladékgazdálkodási feladatok ellátását. A Kft. fő tevékenysége a nem veszélyes hulladék gyűjtése TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉSI SZOLGÁLTATÁSOK Göd Város Önkormányzata a Képviselő-testület december 22-i ülésének döntése alapján elhatározta a városi tulajdonban lévő Göd Városi Kommunikációs Nonprofit Kft. létrehozását (167/2010. [XII. 22.] számú Ök. határozat). A Kft. állandó feladatai közé tartozik a Gödi Körkép című havonta megjelenő városi közéleti magazin kiadói jogainak gyakorlása, a Göd Városi Televízió műsorszolgáltatásának biztosítása, a városi sportcsarnokok üzemeltetése, valamint a Duna-part Nyaralóházak fenntartása és üzemeltetése. 73

74 A város vezetése a Kommunikációs Kft. létrehozásával törekedett arra is, hogy a kft. tevékenységei időről időre bővíthetőek legyenek egyéb, szolgáltatási típusú feladatokkal. A Kommunikációs Kft.-nek a megalakulása óta a következő projektfeladatai voltak: Göd városában a házszámtáblák kihelyezésének ösztönzése a lakosság körében; az utcanév táblák állapotának felmérése, majd az új táblák kihelyezése; a város közterületi hirdető-berendezéseinek állapotfelmérése. Gödi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Környezetvédelmi engedélyünk száma: KTVF: /2013 A törvényi előírásoknak megfelelően június 1-jén megalakult a Gödi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. A 100 %-ig Önkormányzati tulajdonú NKft január 1-től átvette a Településellátó Szervezettől a hulladékgazdálkodási feladatok ellátását. A kft. fő tevékenysége a nem veszélyes hulladék gyűjtése A TÁJI ÉS TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA Természeti adottságok Göd közigazgatási területe a Duna mellett található. Északról Sződliget, északkeletről Sződ, keletről Vácrátót, délkeletről Csomád, délről Fót és Dunakeszi, nyugatról a Duna határolja. A Pestihordalékkúp síkság kistáj észak-nyugati részterülete. A terület domborzati jellemzője, hogy a Duna menti jellemzően sík terület keleti irányban a Duna partjától lépcsőzetesen emelkedik. Földtani jellemzője, hogy a terület alapját paleozoos mezozoos formációk képezik, melyekre harmadkori rétegek rakódtak. A terület jelenlegi felszínét a pleisztocén kori dunai hordalékokból képződött homokbuckák, a közöttük kialakult mélyebb fekvésű vizenyős területek, futóhomokkal és löszös üledékekkel takart síkok alkotják. A tágabb térség egyetlen előforduló ásványkincse a kavics. A térség éghajlata mérsékelten meleg- mérsékelten száraz. Az éves napfénytartam óra, melyből nyáron 770, télen 180 órát süt a nap. Az évi középhőmérséklet 10,0-10,2 C, a nyári félév középhőmérséklete 16,5-17 C. Az évi legmagasabb hőmérséklet sokévi átlaga 34-34,5 C, mely érték jelenleg emelkedő tendenciájú. Az évi átlagos csapadékmennyiség mm, melyből a tenyészidőszakban mm hull le. A térség eredeti természetes növényzete folyóparti galéria erdők, homoki sztyepprétek, homoki tölgyesek és borókások voltak, melyekből eredeti állapotban szinte semmi sem maradt. Az egykor nagy területen meglévő nedves mocsárrétek késői hírmondói a Gödi láprét, valamint az ex lege védett lápterületek a golfpálya területén belül. Az egykor kiterjedt Duna melletti ártéri erdők maradványa a füzes- nyáras erdővel borított Gödi sziget, mely országos védelem alatt álló természetvédelmi terület. A település területének túlnyomó része ma már beépítésre szánt lakott terület, valamint művelt mezőgazdasági terület és telepített erdő. A külterületeken megjelenő özönfajok jellemző fajai a zöld juhar, a bálványfa és a gyalogakác Tájhasználat, tájszerkezet Göd az Alföld és az Észak Magyarországi Középhegység találkozásánál, a Duna bal partján található. A Pesti Hordalékkúp Síkság kistáj északi szélén van Tájtörténeti vizsgálat Göd tájtörténetét a katonai felmérések térképi adatainak alapján ismertetjük. 74

75 Az 1. katonai felmérés ( ) adatai szerint Göd területe a XVIII. században még lakatlan volt. A térség egyetlen térképen szereplő falva Sződ. A váci országút földútként nagyjából a jelenlegi 2. út nyomvonalán haladt, tőle keletre homokos dombok, ligetes erdők és pusztai legelők voltak. Szántóföldek csak Sződtől délre kerületek feltüntetésre. A térképen jól látszanak a tendenciájukban keletről nyugatra a Duna felé futó kisvízfolyások, patakok. A Duna partján emberi településnek ekkor még nincs nyoma. A táj tehát ekkor csaknem egészében természet közeli volt. Göd térsége az 1. katonai felmérés adatai szerint A második katonai felmérés ( ) térképén, azaz a XIX. század második felében már jól felismerhető a váci országút nyomvonalán túl a Pest- Vác között épített vasút nyomvonala is. Települési területek a fejlesztések ellenére még nem voltak Göd területén, csak a Gödi csárda és Göd puszta fás legelős területe szerepel jelzett pontként a térképen. A terület a magasabban fekvő területrészeken ligetesen erdősült legelőkkel és erdőkkel borított volt, Sződtől délre szántóföldek voltak. Göd térsége a 2. katonai felmérés adatai szerint 75

76 A terület tájtörténetének vizsgálatát a XIX. század végéig a harmadik katonai felmérés ( ) térképe alapján tekinthetjük át. Ekkor már jól azonosítható létesítmény volt a Gödi szigettel szembeni parton a század közepén már meglévő Gödi csárda, közelében ekkorra megépült már a gödi vasúti megálló. Beépített terület volt a vasútállomástól dél-keletre fekvő Puszta-Gödnek nevezett tanyás jellegű település kezdemény és a mai Alsó-Göd térségében a Duna parton lévő néhány házból álló, Adélháza nevű épületcsoport. A mai Felső-Göd Duna partján a Halász háznak jelzett, néhány épületből álló épületcsoportot jelzi a térkép, egyébként a mai települési terület teljes egészében mezőgazdasági művelés alatt állt, illetve a homokdombokon kisebb facsoportok voltak. A táj túlnyomó része tehát a XIX. század végén még jellemzően természetközeli terület volt Tájhasználat értékelése Göd térsége a 3. katonai felmérés adatai szerint Göd területének táji adottságait jelentősen befolyásolta, hogy napjainkra a település nyugati fele belterületté vált és a Duna partjáig észak déli irányban a település csaknem teljes hosszában beépült. A beépített területeket a régi 2. számú főútvonal és a vasútvonal hosszirányban tagolja, elsősorban a vasútvonal hosszú szakaszokon szinte átjárhatatlanul szétválasztja. A település karakteres sajátossága táji értelemben, hogy a beépített területek között mintegy 28,6 ha-os összefüggő zöldfelületként, az ex lege lápok területét is magában foglalva golf park létesült, mellette a termálkút vizét felhasználva fürdő épült. A település északi határa mellett a Sződrákosi patak és az Ilka patak között az egykori természeti táj maradványaként mocsaras terület, a tőzegtavak térsége, mint védett terület fennmaradt. A település nagy kiterjedésű ipari-gazdasági területei kedvező módon a lakóterületeken kívül, azoktól keletre találhatók (Samsung, OVIT, Penta stb.), így a lakott település táji arculatát nem befolyásolják károsan. Göd lakóterületei jellemzően kertes-családiházas jellegűek, ezért fásítottságuk, zöldfelületi borítottságuk jelentős, arculatuk és ökológiai viszonyaik kedvezőek. A település külterületi jellegű keleti oldala eredeti természeti adottságait lényegében teljesen elveszítette. A település keleti oldalának jellemzően mezőgazdasági és erdőgazdasági használatú területeit a közelmúltban megépített, észak-déli irányban haladó M2 országos főútvonal két, egymástól 76

77 lényegében teljesen elszakított területrészre bontja, megszakítva a folyamatos kapcsolatot a mezőgazdasági részterületek és a jellemzően kelet-nyugati irányban haladó hossztengelyű erdő részterületek között Védett, védendő táji-természeti értékek, területek Göd Város területén az alábbi táj- és természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek találhatóak: - országos jelentőségű védett természeti terület, a Duna-Ipoly Nemzeti Park; - a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 23. (2) bekezdése alapján (ex lege) védett lápok, melyek a Tvt. 28. (4) bekezdése alapján országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek; - a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) 23. (2) bekezdése alapján (ex lege) védett források, melyek a Tvt. 28. (5) bekezdése alapján országos jelentőségű védett természeti területnek minősülnek; - európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeletetésű terület (Natura 2000 terület), a Duna és ártere elnevezésű, HUDI jelű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek; - az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben (OTrT.) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló évi LXIV. törvényben (BATrT) megjelent országos ökológiai hálózat övezete; - az OTrT-ben megjelent tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeket övezetként a kiemelt térségi területrendezési tervek- Göd esetében a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve- a természeti és/vagy kulturális örökség adottságai alapján határolják le. Ez a zóna Göd esetében a Duna partját kísérő m változó szélességű sáv, melybe a folyópartot kísérő beépített és be nem épített, helyenként természetvédelem alatt álló összes terület egyaránt tartozik. A területen kiemelt figyelemmel kell lenni a fejlesztések során a kilátás-rálátás szempontjaira. 77

78 Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló, természeti területek és értékek Göd területén nemzetközi Natura 2000 védelem alatt áll a város területéhez tartozó Duna meder, valamint a Gödi sziget és a mellette lévő holtág. Természetvédelem alatt áll a Gödi sziget füzes- nyáras galéria erdeje. Természetvédelem alatt áll a kékperjés láprét a település északi határánál. A védett terület átnyúlik Sződliget területére is. A két település területére eső védett területet a Sződrákosi patak két területrészre bontja, melyből a keleti kékperjés rész Göd területén, a tőzegtavak Sződliget területén vannak. Ex lege védett lápok találhatók a volt golfpálya területén, illetve mellette. Védett területként lehatárolt a golfpálya melletti teniszteleptől délre lévő kis tó és környezete. Védett vegyes fafaj-összetételű hársas, vadgesztenyés fasor díszlik a régi 2. út, a mai út mellett. Védett szürke nyárfák veszik körül a Duna parton lévő Feneketlen tavat. Az érvényben lévő HÉSZ függeléke szerint védelem alatt áll a Kék Duna Sporttelep. 78

79 Göd ex lege védett láprétje 15,51 ha területű, a 6241, 6322/7, 6607/1, 6604/2, 6604/3, , 2052/75, 2052/2-7, 2052/82-86, 2052/88, 6604/4, 6605, 6610, 6612/1 hrsz. területeken található (forrás Dunakeszi kistérség környezetvédelmi program). Göd Natura 2000 védett területei a 0109 hrsz. (HUDI 20040),valamint a 02 és 03 hrsz. (HUDI 20034) területeken találhatók. Göd helyi védettségű természetvédelmi területei: Göd Felsői Kékperjés láprét 05/1-24 hrsz, területe 24,0 ha. Göd Homokpusztagyep 6607/2, 6324 hrsz, területe 7,6 ha. Göd Felsői Kék Duna Sporttelep 3658 hrsz, 3,3 ha területű gyűjteményes kert. Göd Nemeskéri Park Kiserdő hrsz 1934, területe 13,3 ha. Védettségét értékes vegyes faállománya, madár és rovarvilága indokolja Ökológiai hálózat A nemzeti ökológiai hálózat a település területét a Duna mellett, a Sződrákosi patak mellett, továbbá a golfpálya területén, valamint az autópályán túli külterületeken érintik Göd területét. 79

80 Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Göd területének legfontosabb tájhasználati konfliktusai a következők: Duna parti zóna A partok megőrzendő zöldfelületi karaktere és a vízpartokon jelentkező fejlesztések esetenként konfliktusba kerülnek egymással. Hasonlóan konfliktusokat jelenthet a tervezett beépítések területfejlesztési igényeinek és az árvízvédelem szempontjainak az összeegyeztetése. Belterületi zöldfelületek A belterületi zöldfelületek általános konfliktusa, hogy a színvonalas fenntartást szolgáló anyagi erő és szervezettség esetenként nem áll arányban az ideálisnak tekinthető üzemeltetési igényekkel. A parkok, sétányok, játszó és sportterületek korszerűsítése, új, modern berendezésekkel, felszerelésekkel való kiegészítése a későbbiek során fokozott fenntartási igényeket gerjeszt mind anyagi, mind szakmai értelemben. Külterületi zöldfelületi rendszer és tájhasználat konfliktusai A külterületeken általános problémát jelent az illegális hulladéklerakás elleni küzdelem. Problémát jelent továbbá, hogy sok esetben hiányoznak a vonalas külterületi épített elemek (utak, főutak, autópálya) melletti elválasztó zöldsávok, melyek szerepe mind a zaj és levegőszennyezés, mind a defláció káros hatásainak ellensúlyozásában, mind tájképi értelemben meghatározó. 80

81 1.13 A ZÖLDFELÜLETI RENDSZER VIZSGÁLATA A települési zöldfelületi rendszer elemei Göd települési zöldfelületi rendszerének legnagyobb területű részét magánkertek alkotják. Alapvetően ezek határozzák meg a város zöldfelületi arculatát, helyi klímáját és vonzó településképét. Ugyanakkor nagyon jelentős adottság a mintegy 5,9 km hosszú Duna part, mely séta, pihenő, üdülő és sportterületként egyaránt szolgál. Mind a városkép, mind a szabadidős funkciók szempontjából nagyon jelentősek az Önkormányzat által fenntartott korlátlan és korlátozott használatú zöldfelületek, sportterületek, közterek, parkok, temetők, belterületi erdők és vízpartok is. Értékes, helyi védelem alatt is álló belterületi erdő az Önkormányzat kezelésében lévő Nemeskéri Parkerdő. A belterületi zöldfelületek összefoglaló táblázatát a Dunakeszi Kistérség Környezetvédelmi Programja adatai alapján közöljük Szerkezeti, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Vízpartok Göd vízparti területeinek legfontosabbja Duna partja, ahol galéria erdők (Gödi sziget), sétányok, parkok, strand és üdülő területek találhatók. Ezek jelentős része valamelyik természetvédelmitájvédelmi kategóriába sorolt. A külterületeket átszelő kisvízfolyások mellett egyes szakaszokon erdősávok találhatók. A kisvízfolyások mellett magterület, ökológiai folyosó helyezkedik el. A Karajos mellett található a golfpálya a maga védelmével, valamint a Szakáts kert tájképi szempontból értékes területe. A védett természeti értékek közé tartozó lápterületeket külön fejezetben ismertetjük. Erdőterületek Göd legértékesebb erdőterületei a város nyugati szélén a Duna partján találhatók, mint az eredeti természeti állapotot részben őrző, megmaradt galéria erdők. 81

82 Az erdőterületek nagyobb része pedig a várost keletről szegélyező mezőgazdasági zónába ékelődő, a gyengébb talajadottság miatt mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeken jött létre. Mezőgazdasági területek Göd mezőgazdasági területeinek általános tulajdonsága a termőföldek gyenge minősége miatt az alacsony haszontermelő képesség (lásd talajadottságok). A mezőgazdasági területeken jellemzően gabonafélék és takarmánynövények termesztése történik. Göd területén az állattartás szerepe az elmúlt évtizedben jelentősen visszaszorult, lényegében megszűnt. Nagy kiterjedésű zöldfelület jellegű intézmények Ebbe a kategóriába sorolható a volt Gödi Golfklub jelentős területméretű golfpályája vasútvonal mellett Zöldfelületi ellátottság értékelése Göd zöldfelületi rendszere komplex, gazdag, minden fontos zöldfelületi elemet tartalmaz. Ezért kellemes városkép és városklíma jellemzi. Fentiek is indokolják és érthetővé teszik, hogy a korábban elsősorban Duna parti üdülő település jellege átalakulóban van Budapest közeli lakóvárossá A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Göd zöldfelületi rendszere komplex. A kellemes lakókörnyezethez szükséges összes adottsággal rendelkezik a város, bár közparkjai egymástól távol, szigetszerűen helyezkednek el. A hiányosságokat 82

83 ugyanakkor jelentős mértékben kompenzálja a jól fenntartott, faállományban gazdag, dekoratív magánkertek nagy kiterjedése és összefüggő hálózata. A zöldfelületi rendszer közterületi alapelemeinek megőrzése és minőségi továbbfejlesztése, valamint a színvonalas üzemeltetés-fenntartás jelentik a jövő fő kihívásait. A külterületi zöldfelületi rendszer továbbfejlesztésénél a külterületi fasorok hálózatának bővítése, a mezővédő erdősávok kiegészítése, a környezetvédelmi célú védősávok kiegészítése jelenti a legfontosabb feladatokat AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VIZSGÁLATA Területfelhasználás vizsgálat Természetesen a tájhasználatot, a kül-és belterületek tényleges terület-felhasználását itt is alapvetően meghatározzák a természet-, közlekedés-és gazdaságföldrajzi, valamint a táji, történeti adottságok. A város településszerkezetét és -képét a természeti környezet adottságain kívül az épített környezet is lényegileg befolyásolja. Az igazgatási területen áthaladó autópálya és egyéb közutak, illetőleg a vasút nyomvonala meghatározója a gödi településszerkezetnek, -arculatnak. A Budapest-Szob MÁV vasútvonal a belterületet tagolja és egyúttal vasúti kapcsolattal látja el a lakóterületeket. A település belterületének legjelentősebb kiterjedésű beépítésre szánt területei a lakóterületek. A jelenlegi belterület meghatározó részét a lakóterületek alkotják. A lakóterületeket a beépítési jellegzetességük és telekállomány adottsága alapján az OTÉK szerinti kisvárosias, kertvárosias és falusias lakóterületi kategóriába soroltak. Göd a Duna partján helyezkedik el, ezért a település fekvéséből, elhelyezkedéséből adódóan meghatározó szerepe van a Dunának. Belterülete a közigazgatási terület nyugati részén helyezkedik el, keleti irányban pedig jelentős méretű gazdasági, vállalkozási és rekreációs területek találhatók. Nyugati határként a Duna és ártere helyezkedik el, ami ebben az irányban gátat szab a további terjeszkedésnek, keleti irányban a közigazgatási határ mellett az M2 autópálya található. A beépítésre szánt területek növekedése következtében a legnagyobb terület igénybevétel az Alsó és Felsőgödi belterület között hagyományosan üresen álló, részben mélyfekvésű, vasút menti terület nemzetközi golfpályaként való kiépítésével indult meg. A természeti területeket is magában foglaló, alacsony termőhelyi értékű volt gyep és parlag területeket rekreációs sport célú rendezett zöldfelületként alakították ki, alacsony intenzitású beépítettséggel. A golfparktól keletre, a termálfürdő mögött nagykiterjedésű új lakóterület kialakítása van folyamatban, intenzív paraméterekkel: sűrű telekosztással, kis telekméretekkel és nagy beépítettséggel. Az épülő új lakónegyed a város egyik legsűrűbben lakott lakóterületévé válik. A város keleti belterületétől, Bócsa Újteleptől délre, az M2 út nyugati oldalán épült fel a város legnagyobb ipari beruházása, a Samsung gyár. Szerkezeti szempontból a legjelentősebb fejlesztés az M2 út forgalomba helyezése volt, ami részben megalapozta a város településfejlesztését is. A település mai területhasználatára a kelet-nyugati irányú megosztottság jellemző. A beépített (lakó) területek a megélhetési lehetőséget biztosító folyó mellett két gócpont körül alakultak ki, a közigazgatási terület keleti része jellemzően beépítésre nem szánt terület. A lakóterületet magába foglaló belterületen a területhasználat harmonikusnak tekinthető. A város 83

84 lakóterületeinek legnagyobb része a kertvárosias lakóterületek közé tartozik a városban Az alsógödi részen kis-és kertvárosias, Felsőgödön a falusias beépítés jellemző. A két településrész közti egykori nyaralóterületek folyamatosan alakulnak át lakóterületté. A beépítésre szánt területektől elszakadva, a település nyugati részén egy kisebb falusias beépítésű terület, a bócsai újtelep helyezkedik el. Új kertvárosias jellegű beépítések találhatók Alsógödön közvetlenül a Duna-parton, illetve a gödi vasútállomástól nyugatra és Felsőgödtől délkeletre, a termálfürdő mögött. Ez utóbbi sűrű beépítésével, kis telekméreteivel a város egyik legsűrűbben lakott területévé válik. A felsőgödi részre kis telkeken, oldalhatáron épült földszintes házak jellemzők, Alsógödön ezek inkább a vasúttól nyugatra találhatók. Az alsógödi kertvárosias területeken leggyakoribb a szabadonálló földszint+tetőteres beépítés. Ipari-gazdasági terület a jelentős helyigénnyel rendelkező OVIT telephely, amely a város belterületétől keletre helyezkedik el. Az MVM OVIT Zrt. Magyarország energetikai iparának legkiterjedtebb tevékenységi körű létesítő, kivitelező és üzemeltető vállalata. A nagyfeszültségű távvezetékek és transzformátorállomások létesítését, karbantartását és fejlesztését végzi. Az OVIT környezetében további gazdasági funkcióra kijelölt területek találhatók. Bócsától délre épült fel a település legnagyobb gazdasági beruházása, a Samsung gyár. Vasúti, közlekedési területek három helyen vágják át a települést észak-dél irányban. A belterületi részen halad át a 2-es számú főút és a Budapest Vác vasútvonal. A külterület nyugati részén az M2 autóút fut keresztül. A mezőgazdasági területek a külterület keleti felén találhatók. A 2/a sz. főút területén, a két új lakóterületi beépítés helyén és a belterület növekedése során területük jelentősen csökkent. A még meglévő mezőgazdasági területeken elsősorban szántóföldi művelést folytatnak. Erdők a parti sávban és a mezőgazdasági területekbe ékelődve fordulnak elő. A Duna-menti ártéri erdő az őshonos állomány része. Ezek nagyrészt fűz-nyár ligeterdők. A szántóföldekbe ékelődve telepített akácosok és erdei fenyvesek helyezkednek el. A belterületen is találhatók erdők, beerdősült területek. legjelentősebb a Nemeskéri park-kiserdő, amely helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A városban a lakónépesség döntően a központi belterületen koncentrálódik. A belterület a közigazgatási terület nyugati oldalán, a Duna partján és ahhoz közel helyezkedik el. A település belterületének nagy része lakóterület, melyek a kertvárosias és a kisvárosias lakóterületbe sorolhatók be az OTÉK szerint. A lakóterületi részek karakterük, beépítési módjuk szerint több részre tagolhatók, de jellemzően családiházas lakóterületek. Göd egész területének utcahálózata szabályos, tervezett településre utal, a település központjai közelében és a külső részeken is jellemző a szabályos utcahálózat és tömbök kisméretű telkekkel. A település központjai környékén találhatók vegyes területfelhasználású részek is, ahol már megindult a területek több funkcióra való felhasználása is a lakófunkció mellett, elsősorban intézményi, esetleg kereskedelmi, szolgáltató jellegű tevékenységekkel. A településközpontoktól távolodva minden irányban többnyire lakóterületek helyezkednek el, szintén jellemzően kis telekméretekkel. A város sajátos, helyi karaktert is befolyásoló problémája a központ hiánya, a központképző intézmények térbeli szórtsága, mivel az intézmények szétszórt elhelyezkedése miatt egyik területet sem nevezhetjük valóságos, sok funkciót ellátó településközpontnak. Ennek ellenére Alsógöd és Felsőgöd területén is központnak nevezhető egy-egy terület. A Polgármesteri Hivatal és attól délre fekvő terület a Pesti út mentén és környezete Alsógöd kisebb központjának, a vasútállomás, az általános iskola és az óvodák, tehát az Ady Endre út környezete pedig Felsőgöd központjának tekinthető. A településszerkezeti terv is ezeknek a területeknek a bővítését javasolja. A központok további alakulásának kell további lehetőséget biztosítani azzal, hogy ezek terjeszkedésére lehetőséget adunk a központi területeken úgy, hogy ezzel minőségi településközpont épüljön az egyre növekvő lakosság színvonalas ellátására alkalmas módon. Felsőgödön a Duna utca és 84

85 az Ady Endre utca mentén a Latabár K. tértől a Teleki Pál utcáig terjedően egy-egy tömb, illetve sáv területe is településközponti vegyes övezetbe sorolt területek lesznek, mivel a településnek ezeken a központi területein várható az üzleti, kereskedelmi funkció előtérbe kerülése is az igazgatási, oktatási funkciók bővítési szándéka mellett. Ezeken a területeken a szerkezeti és a szabályozási terv általában vegyes területfelhasználást tesz lehetővé, kereskedelmi-szolgáltató, igazgatási, oktatási-művelődési, egészségügyi és lakó funkciójú épületek helyezhetők el majd itt A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A településszerkezetet meghatározó fő elemek: - A település belterületét É-D -i irányba átszelő 2. számú főút; - A belterületen áthaladó É-D-i irányú Budapest-Szob vasútvonal; - A közigazgatási terület K-i részén áthaladó M2 gyorsforgalmi út területe; - Nagy kiterjedésű, jellemzően lakóterületi funkciójú központi belterület; - Szolgáltatási és intézményi funkciót befogadó településközponti vegyes területek; - Ipari és kereskedelmi funkciójú gazdasági területek; - Sajátos funkció befogadására alkalmas különleges területek; - A külterületek meghatározó területhasználatai: mezőgazdasági és erdőterületek; - Vízgazdálkodási területek (Duna folyam, Ilka-patak); - Táji jellegzetességet hordozó természeti-természetvédelmi területek; Helyi karakter vizsgálat. A belterületen tömbjeit elsősorban a területhasználat és az intenzitás osztja karakteres egységekre: Kialakult lakótömbök: jellemző a lakófunkció, foghíj, átépítendő épület viszonylag kevés. Kiépített, vagy könnyen kiépíthető, egyenes vezetésű utcákkal. Az 1870 ben még csak 177 lakost számláló pusztából mára (2014 dec. 31.) lakosú város lett. Az előkelő nyaralótelepekből, valamint az I. világháborút követően elcsatolt területekről menekített sok állami alkalmazott letelepedésével létrejött községekből 1970 ben egységes Göd alakult. Ennek nyomán három elkülöníthető városrész alakult ki: a mára már teljesen összenőtt Alsó és Felsőgöd, valamint a továbbra is különálló szerkezeti egységet alkotó Bócsa és a 2014 óta a városhoz tartozó Nevelek. A legkésőbb beépült keleti belterületi területek is ma már önálló szerkezeti egységet alkotnak. A város fő közlekedési tengelye és településszerkezetileg meghatározó eleme, a 2. sz. főút és a Budapest Szob vasútvonal. E markáns észak dél irányú vonalas elemekre szerveződtek a város feltárását szolgáló kelet nyugat irányú utcák. A város gyors, az utóbbi 140 évben történt kiépülésének köszönhetően a feltáró utcákra szerveződött tömbök és keresztutcák szabályos kialakítása a város egész területén tervezettségre utal. A sűrű úthálózattal jellemezhető településszerkezet homogén, a terület nagy részét alkotó családi házas övezetet nem tagolják, illetve alig szakítják meg más jellegű közterületek. 85

86 Az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala adatszolgáltatása szerint. Göd Város területe összesen 2223,51 hektár, amelynek 46,8 %-a termőterület. Ebből a mezőgazdaságilag hasznosított terület 703,84 hektár (ez a teljes terület 31,7 %-a). Az alábbi táblázat a település viszonylatában meglévő átlagosnál jobb minőségű termőföldterületek művelési ágát, minőségi osztályát és területnagyságát mutatja az adott művelési ágban átlagos aranykorona érték megjelölésével. Művelési ág Minőségi osztály AK érték Területnagyság (ha) Átlagos AK érték gyümölcsös 5 40,00 0, ,81 szántó 3 31,30 22, , ,10 107, ,90 75,0977 gyep (rét) 4 38,20 0, , Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A beépítésre szánt területek az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak (L) Lakóterületek (falusias, kertvárosias, kisvárosias), (Ü) Üdülőterületek (hétvégi házas, üdülőházas) (V) Vegyes területek (településközpont vegyes terület, intézmény terület) (G) Gazdasági területek (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, ipari gazdasági terület) (K) Különleges terület (strand, temető, sportterület, sport-rekreációs, katasztrófavédelmi, oktatási, egészségügyi, növénykert, szálló terület) A beépítésre nem szánt területek az alábbi terület-felhasználási egységekre tagolódnak (Kö) Közlekedési és közműterületek (Z) Zöldterületek (E) Erdőterületek (M) Mezőgazdasági területek (V) Vízgazdálkodási terület (K) Különleges terület (bánya, burkolt közterület, sétány) Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatok) Oktatás - intézmények Búzaszem Katolikus Általános és Művészetoktatási Iskola Csiga-Biga Óvoda Huzella Tivadar Általános Iskola 86

87 Karácsony Sándor Waldorf Óvoda Gödi Kastély Óvoda Gödi Kincsem Óvoda (Lenkey utcai) Németh László Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Piarista Szakközépiskola, Szakgimnázium és Kollégium Ugri-Bugri Óvoda Közművelődés - intézmények Göd Városi Könyvtár (Központi Könyvtár) Göd Városi Könyvtár Ady Fiókkönyvtára József Attila Művelődési Ház Katica Gyermekkönyvtár Olajfa Művészház Egészségügyi és szociális intézmények Alapszolgáltatási Központ Családsegítő Szolgálat Dunakeszi Szakorvosi Rendelőintézet Egészségház Cserfa u. Egészségház Kisfaludy u. Egészségház Pesti út Gyermekjóléti Szolgálat Gyógyszertárak Idősek Klubja TOPhÁZ Speciális Otthon Városi Önkormányzat Szivárvány Bölcsőde Közszolgáltatók ÁNTSZ Váci, Szobi, Dunakeszi Kistérségi Intézete ÁNTSZ Váci, Szobi, Dunakeszi Kistérségi Intézete Dunakeszi Ügyfélszolgálati Iroda Budapesti Elektromos Művek Váci Fiókiroda Dunakanyar Takarékszövetkezet Kirendeltsége Göd-alsó Dunakanyar Takarékszövetkezet Kirendeltsége Göd-felső Dunakeszi Járási Hivatal Dunakeszi Járási Hivatal Földhivatali Osztály Dunakeszi Járási Hivatal Okmányirodai Osztály Dunakeszi Járási Hivatal Okmányirodai Osztály Gödi Kirendeltsége Dunakeszi Rendőrkapitányság Dunakeszi Városi Bíróság Egyenlő Bánásmód Hatóság Göd Városi Kommunikációs Nonprofit Kft. Gödi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Gödi rendőrjárőr Gödi Rendőrőrs Gyepmester Magyar Államkincstár (Központ) 87

88 Váci Katasztrófavédelmi Kirendeltség Polgári Védelmi Parancsnokság Postahivatal 1. Postahivatal 2. Településellátó Szervezet Göd Termálvizű Strand Tűzoltó Parancsnokság Vác Vidékfejlesztési Iroda Alulhasznosított barnamezős területek Barnamezős területnek nevezzük azt a területet, amelyet korábban ipari vagy bizonyos kereskedelmi célokra használtak, és amely terület alacsony koncentrációjú veszélyes hulladékkal vagy más egyéb szennyezéssel lehet terhelt, ugyanakkor lehetséges a terület újra-használata a terület megtisztítását követően. Néha a barnamezős terület fogalmát olyan korábban hasznosított területek megjelölésére is használják, melyeket már felhagytak, és nem szükségszerűen szennyezettek. Általában barnamezős területek a városok ipari körzetében találhatók, olyan területeken, ahol elhagyott gyárak, kereskedelmi épületek, illetve egyéb korábban szennyező tevékenységek örökségei vannak jelen. Kisebb barnamezős területek lelhetők fel a régebbi lakónegyedekben vegytisztítók, benzinkutak stb. környékén. Míg egyes szennyezett barnamezős területek évtizedek óta használaton kívül vannak, újabban nagy hangsúlyt fektetnek ezek kármentesítésére és rehabilitációjára, mivel a kereslet egyre nő a fejleszthető területek iránt A telekstruktúra vizsgálata A város kialakult utcarendszere szabályosnak mondható, így a telkek döntő többsége is szabályos téglalap alakú. A tudatosan tervezett telekalakítás eredményeként merőleges utcahálózat alakult ki a kertvárosias és a falusias lakóövezetben szinte a település egészére jellemzően. 88

89 Önkormányzati tulajdon kataszter Az Önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatosan fő feladat az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok üzemeltetése, bérbeadása, fenntartása, részleges, ill. teljes felújítása, valamint a kezelt önkormányzati teljes ingatlanvagyon nyilvántartása az ingatlankataszter vezetésével. Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok három elkülöníthető csoportba sorolhatók. A forgalomképtelen ingatlanok között vannak a közutak, terek, közterületek, árkok, emlékhelyek, parkok, köztemetők, játszóterek. Ezek karbantartásáról, felújításáról az önkormányzat folyamatosan gondoskodik, melyeket önerőből, valamint pályázati úton elnyerhető pénzekből kívánja megoldani. Tervei közt szerepelnek az elmúlt évek útépítéseiből kimaradt szilárd burkolat nélküli utak megépítése. A korlátozottan forgalomképes ingatlanok közé soroltak az általános iskolák, orvosi rendelők, óvodák, könyvtár épületei. Ezek elidegenítését az önkormányzat nem tervezi, azokat lehetőségéhez mérten karban tartja és lehetőség szerint felújítja és bővíti, korszerűsíti is, részben pályázati források megszerzésével. A forgalomképes ingatlanok közt találhatóak az önkormányzat tulajdonában lévő kül és belterületi ingatlanok Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A tervezési alaptérkép alapját földhivatali eredetű hivatalos alaptérkép (DAT) digitális állománya képezi. Ez a térkép további információként tartalmazza az EOV ma-ú térkép (FÖMI) rétegvonalait és a korábbi alaptérképek egyéb kiegészítő adatait (pl. burkolatokat, közműnyomvonalakat) is. Tervezési alaptérképként az önkormányzattól származó összedolgozott digitális városrendezési alaptérkép szolgált. Göd város és Sződ község közötti közigazgatási határ változás után a hivatalos alaptérképet a Dunakeszi Földhivatal dolgozta össze az Önkormányzat megbízásából. A tervezési alaptérkép az állami alapadatok felhasználásával készült, kizárólag településrendezési célra használható Az építmények vizsgálata A házak között ugyanúgy megtalálhatók a 19. század végén, 20. század elején épült nyaraló villák felújított épületei, mint a falusias jellegű földszintes lakóházak és az utóbbi évtizedben épült családi házak, de többlakásos társasházak és lakóparkok is létesültek. A házak nagy része jó állapotú, csak néhány felújítandó, illetve romos épület ékelődik közéjük. A város területén számos olyan régi lakóházat, villát találunk, melyek őrzik a XIX. század végi, és a XX. század eleji építészeti hagyományokat, jellegzetes Gödi vonásokat. Göd területén a századfordulós villaépületek nagy része átépült és iskola, óvoda, vagy egyéb intézmény működik bennük, de külső megjelenésük az állagromlástól eltekintve nem sokat változott. Közülük jelenleg helyi védelem alatt a Polgármesteri Hivatal épülete, a József Attila Művelődési Ház, (korábban Biciklista nagyvendéglő, 1902) épülete és egy lakóházként használt épület áll. A városban egyetlen műemlék épület található, az alsógödi Nemeskéri Kiss kúria (XIX. század eleje). 89

90 Nemeskéri-Kiss kúria Göd területén számos nevezetes újkőkori, rézkori, vaskori és bronzkori régészeti lelet vagy lelőhely található ben tárták fel egy római tábor alapjait, egy sarok és egy bástyatorony maradványait Bócsa Újtelep és Dunakeszi között az Ilka pusztán. A római település neve Contra Constantia Superior volt, Krisztus után 370 körül épülhetett 12 kör alakú toronnyal. A Dunánál pedig római őrtorony maradványa található, ennek alapjaira építettek a XV. sz ban ismét őrtornyot. Az erőd falai védelmet nyújtottak a leletek szerint a hunoknak és a honfoglaló magyaroknak is. A régészeti leletek tanúsága szerint a XII XIII. században Göd templomos helynek számított, Felsőgöd déli részén, a Templom dombon állt a falu középkori temploma. A falu, templom és temető a török idők elején megszűnt, ezt követőn 1683 ból származik említés templomról a mai vasút mellett, mely szintén elpusztult körül alakul ki ismét Göd puszta, 1736 tól kezdődött a Göd pusztai központ kiépítése, a Kincsem telep, pálinkaház és sörfőzde felépítése. A felépült csárdánál (kocsmánál) Postakocsi lóváltója, majd 1830 tól gyors postajárat üzemelt. (1830 ból származik egy névelírás Kódi Puszta, Kódi Csárda) ig volt a Kincsem versenyló a gödi istállóban. A Kincsem istálló romos épülete máig áll, a lakóépületet 1983 ban bontották le. További kiemelt nevezetességek: Madách kastély (1710 körül) Shäffer kastély (1920) Szapáry Hajcsi kastély (Madách utca, ) Németh László iskola (Szécsi kastély) Piarista Szakmunkásképző (Tost Wigner villa) MTA Ökológiai és az ELTE Botanikai Kutatóintézete (Arany László Huzella villa 1846). A településen egyéb művi érték is megtalálható, mint például számos plasztika: Iván Kovács László mellszobra 90

91 Petőfi szobor (Sziklai Gyula helyi lakos 1968) Kossuth szobor (1948) Beck Ö. Fülöp mellszobra Szudi Elemér síremléke (Kisfaludy Stróbl Zsigmond 1944) Nemeskéri Kiss Miklós honvédezredes emléktáblája (Nemeskéri út 64.) A gödi állomás falán Pesti Ferenc első magyar vonat mozdonyvezetőjének emléktáblája (1999) és a vasút megindulásának 150. évfordulójának emléktáblája. / én épült fel a Vasúti megálló Gödön, a vonat Pest, Rákospalota, Dunakeszi, Göd és Vác megállókkal üzemelt ekkor./ A Huzella család síremléke - a botanikus kertben óta a Nemzeti Kegyeleti Bizottság döntése alapján része a nemzeti sírkertnek. A 935 hrsz. területen a Pázmány utcában található - a pozsonyi csata emlékére állított - emlékkövek Funkció, kapacitás Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) A kisvárosias lakóterületeknél szabadon álló beépítési mód a meghatározó. A jellemző beépítési mérték 30%. A kertvárosi lakóterületeken oldalhatáron álló és szabadon álló beépítési mód és épület elhelyezés található. A jellemző beépítettség %. A falusias lakóterületnél az oldalhatáron álló beépítési mód a leginkább jellemző. A beépítettség legnagyobb mértéke 25-30%. A településközponti vegyes területeknél a szabadon álló beépítési mód a jellemző. A beépítettség legnagyobb mértéke 40 %. Az intézmény területekre is a szabadon álló beépítési mód a jellemző. Az üdülőterületeken a szabadon álló a jellemző beépítési mód és 20 % a beépítettség legnagyobb mértéke. A gazdasági területen belül a szabadon álló beépítési mód a meghatározó. A beépítési intenzitása 40-50%. 91

92 A különleges területeknél a beépítési mérték jelentősen eltérő, az eltérő funkciókból adódóan, 10-40%.. A beépítési módnál a szabadon álló beépítési mód a meghatározó Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Göd és környéke ősidők óta lakott hely lehetett, az itt feltárt számtalan régészeti lelet alapján. Területén római erőd-, avar-kori földvár- maradványai kerültek napvilágra. Számos őskori régészeti emlék maradt fent, tártak fel a település területén. Újkőkori, majd réz-és bronzkori emberek telepedtek le, szarmaták települést alapítottak. A római uralomból számos pénzérme került elő, valamint római őrtorony a Duna parton, a Csörsz-árok Dunakeszi közelében és az Újtelepnél feltárt erődépítkezés, melyet I. Valentinianus császár rendelt el, mely a limestől mélyen az ellenséges területen belül épült volna fel, így áttételesen háború, egy király és egy császár halálokozója volt. (részletes leírás: Várak, kastélyok, templomok folyóirat 2008/június). A mai Felsőgöd területén található az avar kori földvár, melyről az utat és a Dunát lehetett védelmezni. Itt alakult ki a kör alapú templom és falu Gud, Göde néven. Göd Juditot még 1640-ben is említik. A váci püspökség birtoka ekkor Göd. A pusztító tatárjárás után Göd a Gyula-Zsombor nemzetségből származó Sebrethez kerül, aki Fejér megye ispánja. Ekkor említik először oklevélben a települést 1255-ben. Ez az évszám található a címerben is. Gödöt 1317-ben Károly Róbert Szécsi Dénesnek. A 15. században a római őrtorony alapjaira ismét felépítettek egy őrtornyot. A Sződ-rákosi patakon vízimalom épült ben a váci országgyűlésre érkező Mátyás király átvonult a falun. A település nevét 1255-ben említik először az oklevelek. Göd a honfoglalás korában idetelepedett Göd-nemzetség lakóhelye, s egyben névadója is volt. Az első írásbeli feljegyzésből megállapítható, hogy a hajdani Göd falu a Gyula- Zsombor nemzetségé volt. Következő birtokosa I.Károlytól kapta a birtokot. A következő adománylevél Zsigmond kézírását viseli. A konstanzi zsinat közben adta Nőtincs,Göd, Sződ és Keszi birtokait Széchy Miklós tárnokmesternek ben II.Rudolf Lobkoviczi Poppel László trencséni főispánnak adja. Buda eleste után 1541-től az egész vidék török megszállás alá kerül. A mohácsi csata után a terület folyton rablások áldozatává vált, ezt bizonyítja az az adat, mely szerint 1684-ig 38 esetben dúlták a vidéket a török és a keresztény hadak. A lakosság elmenekül, templom, temető falu elpusztul körül a Madáchoké lett Göd. A török kiűzése után a feljegyzések szerint elhagyott, kiégett puszta, mely Sződhöz tartozik. A török pusztítások alatt ez a település is elpusztult, templomával együtt, csak néhány épület, többek között egy csárda, és egy szélmalom maradt fenn ben a Göd nemzetségbeliek birtokaként említik az oklevelek. Az 1690-es összeírás Gödöt az elhagyott helyek kötött sorol-ja fel körül alakul ki Göd-puszta, a mai Nemeskéri kúria és környéke. Az 1715-ös összeírás alapján Vác pusztája ban Madách László lesz a birtokosa Sződdel együtt. Felépül a Madách kastély és birtok ban a Grassalkovich családi uradalom része lesz, kiépül a Göd-pusztai központ, a Kincsem telep, pálinkaház és sörfőzde épül. A falu újjáépülése színtiszta magyar lakosokkal. A Gálnapi marha és baromfivásárok visszaállítása, postakocsi járat indul. Mayerffy József bérli a pusztát, juhtenyésztés, pincészet, gazdasági épületek épülnek. A sírja a Göd-pusztai temetőben található környékén megjelennek a hajómalmok a Dunán. Az 1700-as években a Madách családé, majd a családtól Grassalkowich Antal szerezte meg a birtokot, aki Mayerffy Ferencnek adta bérbe. Mayerffi József, Ferenc fia felvirágoztatta a te-lepülést. Kúriát, kikötőt, sörgyárat, birtokközpontot hozott itt létre, s magyar telepesekkel népesítette be Gödöt. 92

93 Mayerffi József a reformkor kiemelkedő alakja volt, barátság fűzte Széchenyi Istvánhoz és Wesselényi Miklóshoz is ban itt ment keresztül az ország első vasútja között itt készült fel a versenyekre a híres versenyló: Kincsem ben Mayerffy József magyar feliratú harangja, ez van a címerben is ban a bérleti viszony megszűnik, Mayerffyak megvásárolják Gödöt. A tulajdonos Mayerffy Ferenc Xavérius, serfőző mester, a Lovaregylet alapítója, Széchenyi István barátja. Montreál csehországi herceg Széchényi előtt vette bérbe ban felavatták az ország első vasútját Pest és Vác között. A kezdeti palotai és dunakeszi állomás után Göd lett a harmadik állomás. A szabadságharc ideje alatt a birtokot és a kúriát feldúlják. A Sina család tulajdona a terület 1864-ig, majd egy belga bank parcellázza. Floch- Reichersberg, Schöffer Bódog, Arany László, Nemeskéri-Kiss Miklós és dr. Széchy Kálmán birtokosok. A Kiegyezés után Nemeskéri Kiss Miklós itt belterjes mezőgazdaságot alakított ki, s területén sok telket parcellázott fel, lehetővé téve ezzel Göd későbbi kiépülését. Gödnek az 1870-es összeíráskor még csak 177 lakosa volt, 1999-re már 15 ezer lakos élt a településen ban megjelenik Felsőgödtelep, birtokosa Szapáry gróf, kastélya a Madách utcában től 1880-ig Kincsem, a csodaló a gödi istálló lakója, tenyésztője Blaskovics Ernő, aki idehozta, így kialakult egy versenyló tréningtelep. Kincsem minden idők legeredményesebb versenylova. A ma is álló Kincsem istálló Göd egyik legrégibb épülete. Göd-pusztán iskola, posta-ügynökség a kúria épületében. Nemeskéri-Kiss Miklós honvédezredes és Nemeskéri-Kiss Pál szeszgyárat, gazdasági vasutat és svájci mintára istállókat épített. Megjelenik Kis-Göd, a Villatelep környékén Tégla és cementlapgyár üzemel 100 munkással, épületei egy része ma is áll, vendéglők boltok találhatók benne a főúton. Huzella Tivadar megvásárolja Arany Lászlótól a birtokot től az MTA tulajdona. Parcellázás Felsőgödön ben felépül a mai Művelődési ház a Biciklista Nagyvendéglő, melyben később mozi üzemel. A Budapest-Göd kerékpár verseny célállomása. Alsógödön katolikus kápolna épül ban száz éve megindul Felsőgödön a tanítás. Felsőgöd gyorsan fejlődik, felépül a postaügynökség, vasúti megálló létesül, helyi újság, másik iskola indul, kaszinó nyílik, katolikus harangláb a későbbi templom helyén ben Felsőgöd kiválik Sződből és különálló településéé válik. Megépül az első gyógyszertár, az első mozi, temető. Az első világháború hős halottai számára a felsőgödi temetőben emlékmű, az alsógödi Dunaparton 10 fűzfa 1-1 névvel. Felsőgöd nagyközség lesz, postahivatal épül. Alsógöd is követi Felsőgödöt a fejlődésben ben kisközséggé alakul, iskola nyílik az egykori téglagyár egyik épületében. Eközben Felsőgödön felépül a katolikus templom a Bozóky téren, Iparoskör alakul. Létrejön a Fecskefészek, cserkész mozgalom indul és Alsógödön is mozi nyílik. Megindul Felsőgödön a villanyvilágítás, önkéntes tűzoltó egyesület alakul, a plébánia épülete felépül. Alsógödön, postahivatal állandó iskola, református imaház, evangélikus templom épül. Csendőrőrs jön létre a megnövekedett lakosságszám miatt. Felépül a felsőgödi állami elemi iskola Mikle Károly tervei alapján. Megnyílik az Árpád mozi, melyet 1948-ban államosítanak, majd gazdaságtalan működése miatt megszűnik. A református templom és a zsinagóga felépül Felsőgödön ben Anatómusok világkongresszusát a Huzella villában tartották. Ilka majorba betelepülnek a bócsaiak, a Schöfferkastélyban 1944-ben művészkongresszus ben meleg vízforrást találnak, erre épül rá a mai Termál strand. Egészségház, népkönyvtár nyílik ben Alsógöd és Felsőgöd Göd néven egyesül. Megindul a Gödi Körkép, Piarista Szakmunkásképző megindítja a tanítást ban az alsógödi katolikus templom leég, 1996-ra újjáépül augusztus 20-án Göd városi rangot kap. Felépül a golfhotel, a Samsung gyár, a városi sportcsarnok, befejeződik a csatornázás, az utak aszfaltozása még ma is folyik. A középkori elpusztult falu újjáépült, 1877-ben még csak 118 lakosa volt, ma már meghaladja a 18 ezret. 93

94 Az ipar megjelenése a Grassalkovich család nevéhez fűződik, akik megépítették a későbbi Kincsem telepnek nevezett majort hatalmas magtárral és a Duna-parton sörgyárral Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A régészeti leletek tanúsága szerint Göd területe már a régmúlt időkben is lakott volt. A település határában számos újkőkori, rézkori, vaskori és bronzkori emléket többnyire használati tárgyakat találtak. A mai Bócsa-újtelepen (Ilkamajor) pedig II. Constantinus uralkodása idején épített nagyméretű katonai tábor (Contra Constantinum), valamint egy sarok-, és egy bástyatorony maradványait tárták fel. Az erod falai nagy valószínűséggel menedéket nyújtottak a hunoknak, és a magyaroknak is. A népvándorlás korából a csomádi réten avar cserepek, az Ilka-patak mentén az Árpád-korból származó, X-XI. századi fazéktöredékek, a középkorból XII-XV. századi kerámiák maradványai, pénzek és sírok kerültek elő. A felsőgödi Várdomb XII. századi földvár maradványait őrzi. Régészeti lelőhelyek jegyzéke 1 A B C D E AZONOSÍTÓ NÉV LELŐHELY- SZÁM HELYRAJZI SZÁM MEGJEGYZÉS (VÉDELEM) Juhász-halom (Lyukas-halom) , 021/12, 021/ Malomárok , 937, 938, 939, 940, 02/25, 02/26, 03, 02/ Alba-kert , 2769/13, 2769/14, 2769/46, 2770/1, 2770/2, 2771, 2776, 2777, 2778, 2779, 2780, 2781, 2782, 2783, 2785, 2788, 2789, 2790, 2791, 2792, 2793, 2800, 2808, 2809, 2810, 2811, 2838, 2839, 2840, 2844, 2845, 2846, 2847, 2848, 2849, 2850, 2851, 2852, 2853, 2854, 2855, 2856, 2857, 2858, 2859, 2860, 2861, 2862, 2863, 2864, 2865, 2866, 2867, 2868, 2869, 2870, 2871, 2872, 2873, 2874, 2875, 2876, 2877, 2878, 2879, 2880, 2881, 2882, 2883, 2884, 2885, 2886, 2887, 2888, 2889, 2890, 2891, 2892, 2893, 2894, 2895, 2896, 2897, 2898, 2899, 2900, 2901, 2902, 2903, 2904, 2905, 2906, 2907, 2908, 2909, 2911, 2912/1, 2912/2, 2912/3, 2912/4, 2912/5, 2912/6, 2912/7, 2912/8, 2913, 2914, 2915, 2916, 2917, 2918, 2919, 2920, 2921, 2922, 2923, 2924, 2925, 2926, 2927, 2928, 2929, 2930, 2931, 2932, 2933, 2934, 2935, 2936, 2937, 2938, 2939, 2940, 2941, 2942, 2943, 2944, 2945, 2946, 2947, 94

95 2948, 2949, 2950, 2951, 2952, 2953, 2954, 2955, 2956, 2957, 2958, 2959, 2960, 2961, 2962, 2963, 2964, 2965, 2966, 2967, 2968, 2969, 2970, 2971, 2972, 2973, 2974, 2975, 2976, 2977, 2978, 2979, 2980, 2981, 2982, 2983, 2984, 2985,2986, 2987, 2988, 2989, 2990, 2991, , 2994, 2995, 2996, 2997, 2998, 2999, 3000, 3001, 3002, 3003, 3004, 3005, 3006, 3007, 3008, 3009, 3010, 3011, 3012, 3013, 3014, 3015, 3016, 3017, 3018, 3019, 3030, 3031/1, 3031/2, 3032, 3033, 3034, 3035, 3036, 3037, 3038, 3039, 3040, 3041, 3042, 3043, 3044/1, 3044/2, 3044/3, 3045, 3046, 3047, 3048, 3049, 3050, 3051, 3052, 3053, 3054, 3055/1, 3055/2,,056, 3079/ Duna-part 2 173, 174, 175, 176, 177, 178/1, 178/2, 180/2, 2738, 2739, 2740, 2746, 2747, 2748, 2749, 2750, 2751, 2752, 2753, 2754, 2755, 2756, 2757, 2758, 2759, 2760, 2761, 2762, 2763, 2764,2772, 2765, 2766, 2767, 2768, 2769/3, 2769/4, 2769/16, 2769/17, 2769/18, 2771, 2772, 2775/ Pesti út , 2482, 2483, 2484, 2485, 2486, 2487, 2488, 2489, 2493, 2494, 2495, 2496, 2497, 2498, 2499, 2500, 2501, 2505, Dózsa György utca , 2441, 2442, 2443, 2444, 2445, 2446, 2447, 2448, 2449, 2450, 2451, 2452, 2453, 2454, 2455, 2456, 2458, 2459, Gödpuszta , 1196, 1197, 1198, 1199, 1200, 1203/6, 1203/7, 1203/8, 1203/9, 1203/10, 1204, 1205, 1206, 1207, 1208, 1209, 1210, Bócsaújtelep (Ilkamajor) Bócsaújtelep (Ilkamajor) védőövezete 6 039/38, 039/39, 039/40, 039/41, 039/42, 039/43, 039/44, 039/45, 039/46, 039/47, 039/48, 039/49, 039/50, 039/51, 039/52, 039/66, 039/67, 039/68, 039/69, 039/70, 039/71, 039/72, 039/73, 039/74, 039/75, 039/76, 039/77, 039/78, 039/79, 039/80, 039/81, 039/82, 039/83, 039/84, 039/85, 046, 047/10, 6401, 6408, 6422, 6424, 039/101, 039/102, 039/103, 039/104, 039/105, 039/106, 039/107, 039/108, 6407/2, 6409, 6410, 6411, 6412, 6413/2, 6414, 6415, 6423, 6424, 6426, 6428, 6508, 6510, 6511, 6512, 6513, 6514, 6515, , 6408, 6422, 6511, 039/101, 039/102, 039/104, 039/105, 039/106, 039/107, 039/108, 039/38, 039/39, 039/40, 039/41, 039/42, 039/43, 039/51, 039/52, 039/66, 039/75, 039/83, 039/84, 046, 039/108, 039/100, 039/103 kiemelten védett 30/2005. (XII. 7.) NKÖM, 44/2013. (VIII. 9.) BM védőövezet 44/2013. (VIII. 9.) BM 95

96 Öregfutó-tábla 7 013/8, 013/9, 013/10, 013/11, 013/16, 013/17, 013/18, 013/19, 013/20, 013/21, 013/22, 5151, 5154, 5155, 5156, 5157, 5158, 5159, 5160, 5161, 5162, 5163, Bajcsy-Zsilinszky utca , 127, 128/1, 128/2, 134/1, 134/2, 2688, 2694, 2695, 2696, 2697, 2698, 2699, 2700, 2701, 2702, 2712, 2713, 2714, 2715, 2717, 2718, 2719, 2723, 2724, Öregfutó-tábla 9 013/25, 013/26, 013/ Öregfutó-tábla /31, 013/32, 013/ Öregfutó-tábla /41, 013/42, 013/43, 013/44, 013/46, 013/47, 013/48, 013/49, 013/50, 013/54, 013/55, 013/56, 013/ Pulyka-házi-dűlő , Ilkamajor , 6431, 6432, 6433/1, 6433/2, 6434/1, 6434/2, 6435, 6436, 6437/1, 6437/2, 6438/1, 6438/2, 6442, 6462/1, 6462/2, 6475/1, 6476, 6478, Csomádi-rét /20, 078/21, 078/3, 078/14,078/15, 078/7, 078/19, 078/17, 078/16, 078/18, 078/8, 078/55, 078/22, 078/ Csomádi-rét /10, 3827, 3828, 3829, 3830, 3831, 3832, 3833, 3834, 3838, 3841, 3842, 3843, 3844, 3845, 3846, 3847, 3848, 3849, 3850, Belterület (Pusztatemplom) /6, 4384, 4697, 4698, 4707, 4712, 4713, 4714, 4715/1, 4715/2, 4715/3, 4717, 4718, 4720, 4721/1, 4721/2, 4722, 4723, 4724/1, 4724/2, 4725, 4726, 4727, 4732/3, 4750/5, 4750/6, 4750/7, 4750/9, 4750/10, 4750/11, 4751,4752, 4753, 4754, 4755, 4756, 4757, 4759, 4760, 4761, 4763, 4764, 4765, 4766, 4767, 4768, 4773, 4774, 4775, 4776, 4777, 4778, 4779, 4780, 4781, 4782, 4783, 4784, 4785, 4786, 4787, 4788/1, 4788/2, 4789, 4790, 4791, 4792, 4793, 4794, 4795, 4796, 4797, 4798, 4799, 4800, 4801, 4802, 4803, 4804, 4805, 4806,4807, 4808, 4809, 4810, 4811, 4812, 4813, 4814, 4815/1, 4815/2, 4816/1, 4816/2, 4816/4, 4818, 4819, 4821/1, 4821/2, 4822, 4823/1, 4823/2, 4824, 4825, 4826, 4827, 4828, 4829, 4830, 4832, 4837, 4838/1, 4838/2, 4838/3, 4839, 4843, 4844, 4845, 4846, 4847/1, 4847/2, 4848, 4849, 4850, 4851, 4852, 4853, 4854, 4855, 4856/1, 4856/2, 4856/3, 4857, 4858, 4859, 4860, 4861, 4862, 4863, 4864, 4865, 4866, 4867/1, 4867/2, 4868, 4869, 4870, 4871,, 4873, 4874, 4875, 4876/1, 4876/2, 4877/1, 4877/2, 4877/3, 6011, 6023, 6024, 96

97 6025, 6026, 6027, 6028, 6029, 6030, 6031, 6032, 6033, 6034, 6046, 6050/1, 6050/2, 6051, 6052, 6053, 6054, 6055, 6056, 6057, 6058/1, 6058/2, 6061, 6062, 6063, 6064, 6065, 6066/1, 6066/2, 6067,6068, 6069, 6070, 6071, 6072, 6073, 6074, 6075, 6076, 6077, 6078, 6079/1, 6079/2, 6080, 6081, 6082, 6083, 6084, 6085, 6227, Várdomb /10, 4750/11, 4752, 4750/7 kiemelten védett 59108/1991. MKM Könyök-utca 20., , 3977, 3979, 3980, 3981, 3986, 3987, Kisfaludy utca , 4374/2, 4375, 4376, 4377, 4395, 4415, 4416, 4437, 4438/2, Nevelek-dűlő 23 06/4, 06/9, 07/1, 3395/8, 3605/242, 0228/63, 3498, 3605/249, 3605/ Nevelek-dűlő 24 06/4, 06/9, 06/10, 07/1, 07/2, 07/3, 3605/253, 3605/265, 3605/252, 3605/41, 3605/266, 3605/279, 3605/278 97

98 Limes Település Hrsz. Göd 039/83 Göd 6408 Göd 039/50 Göd 039/51 Göd 039/103 Göd 6422 Göd 039/80 Göd 039/81 Göd 039/104 Göd 039/102 Göd 039/82 Göd 039/69 Göd 039/101 Göd 6423 Göd 6411 Göd 039/84 Göd 6413/2 Göd 6412 Göd 039/107 98

99 Göd 6415 Göd 039/43 Göd 039/76 Göd 039/38 Göd 039/39 Göd 039/40 Göd 039/41 Göd 6514 Göd 039/42 Göd 6401 Göd 6511 Göd 6410 Göd 6409 Göd 039/49 Göd 6515 Göd 6513 Göd 039/48 Göd 6512 Göd 039/44 Göd 039/73 Göd 039/74 Göd 039/79 Göd 039/72 Göd 039/78 Göd 039/77 Göd 6414 Göd 039/105 Göd 039/70 Göd 039/47 Göd 039/71 Göd 039/106 Göd 039/46 Göd 039/75 Göd 039/45 Göd 039/67 Göd 039/ Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A város számos, a XX. század elején épült hangulatos villa mellett, egy országos jelentőséggel védett műemlékkel is rendelkezik: a volt Nemeskéri Kúriával. Az épületben jelenleg a hangulatos Szt. Hubertus étterem üzemel. A Kúria számos társadalmi eseménynek, hangversenynek is otthont ad. Jelenleg magántulajdon A város legrégibb, ma is meglévő épülete az ún. Kincsem istálló. Az épület feltehetőleg a XVII. században épült, postakocsi állomásként működött a Budapest-Vác vasútvonal elkészültéig (XIX. század közepe). A XIX. század végén versenylóistálló üzemelt benne, nevét a világ máig legeredményesebb versenylováról, Kincsemről kapta. Az épület helyi védelem alatt áll, felújítása jelenleg folyik. Az önkormányzat terveiben kulturális célú hasznosítása szerepel, közösségi ház lesz benne. Az épület előtt Göd város díszpolgárának, az 1956-os forradalom miatt kivégzett Iván-Kovács Lászlónak a szobra áll Világörökségi és világörökségi várományos terület Göd város területén található Római erdő, mint limes világörökség-várományos terület Műemlék, műemlék együttes A városban egy műemlék található, műemlék III [7045] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria; II [14877] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria kertje 99

100 A településrendezési terveken a műemlék és környezete feltüntetésre került Műemlékvédelem sajátos tárgyai Göd város területén nem található Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet A B /28 műemléki környezet 7352 [13266] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria műemléki környezete /47 műemléki környezet 7352 [13266] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria műemléki környezete /80 műemléki környezet 7352 [13266] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria műemléki környezete /81 műemléki környezet 7352 [13266] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria műemléki környezete /95 műemléki környezet 7352 [13266] Nemeskéri-Kiss Miklós Kúria műemléki környezete Nemzeti emlékhely Göd város területén nem található. 100

101 Helyi védelem Helyi értékvédelemre javasolt épületek és építmények Göd közigazgatási területén: Sorszám A védendő érték megnevezése Helyrajzi szám Fotók 1. Tost-villa (piarista iskola) 417 Jávorka Sándor utca 18. Eklektikus stílusú, egykori nyaraló-villa Sivó villa (óvoda) 529 Béke utca 3. Eklektikus stílusú, egykori nyaraló-villa Walch-ház (ált. isk.) 378 Petőfi Sándor utca 49. Eklektikus stílusú, egykori nyaraló-villa Művelődési ház Pesti út Eklektikus stílusú, egykori nyaraló-villa

102 5. Pich-villa (Városháza) 206 Pesti út 84. Eklektikus stílusú, egykori nyaraló-villa Régi nyaraló-villa 17 József Attila utca 17. Romantikus stílusú, egykori nyaraló-villa 1860 körül 7. Régi nyaraló-villa 58/1 József Attila utca 4. Eklektikus stílusú, egykori nyaraló-villa 1890 körül 8. Irma-lak 58 József Attila utca 14. Eklektikus stílusú, egykori nyaraló-villa 1890 körül 9. Régi nyaraló-villa 63 József Attila utca 4. Eklektikus stílusú, egykori nyaraló-villa 1890 körül 102

103 10. Régi nyaraló-villa 523 Béke utca 24. Eklektikus stílusú, egykori nyaraló-villa 1890 körül 11. Régi nyaraló-villa 508 Pesti út 61. Eklektikus stílusú, egykori nyaraló-villa 1890 körül 12. Régi nyaraló-villa 513 Pesti út 57. Eklektikus stílusú, egykori nyaraló-villa 1890 körül 13. Régi nyaraló-villa 726 Pesti út 49 mellett Eklektikus stílusú, egykori nyaraló-villa 1890 körül 103

104 14. Harangláb Deák Ferenc u Magyar feliratú harangos, vas vázas harangláb / Régi nyaraló-villa 122 Bajcsy-Zsilinszky utca. 8. Romantikus stílusú egykori nyaraló-villa 1890 körül 16. Régi nyaraló-villa Bajcsy-Zsilinszky utca. 11. Romantikus stílusú egykori nyaraló-villa 1890 körül 240/2 17. Délibáb-villa 381/1 Petőfi Sándor utca 45. Eklektikus stílusú egykori nyaraló-villa 1930 körül 104

105 18. Régi nyaraló-villa 63 József Attila utca 10. Eklektikus stílusú, egykori nyaraló-villa 1890 körül 19. Lakóház 4864 Rákóczi u Cserépfedésű, sárgára vakolt, barokkizáló épület,nyílászárók körül fehérre festett vakolatdíszekkel 1900 körül 20. Lakóház (bölcsőde) 4869 Rákóczi u Eklektikus stílusú egykori lakóház. Jelenleg bölcsődeként funkcionál Régi nyaraló-villa (ált. isk) 4362 Ifjúság köz 1-3. Eklektikus stílusú egykori nyaraló villa, hajlított és ún. szemöldökpárkányos ablakokkal. Jelenleg általános iskola üzemel benne

106 22. Latabár-villa 3268/1 Latabár K. u. 2. neoklasszicista stílusú, egykori nyaraló villa,utcafront felől oda nem illő vascsövekkel Lakóház 3280/1 Attila u. 11 Dr. Héder László egykori nyaralóvillája, manzárdtetővel Régi nyaraló-villa 3247 Regős u. 27. Klasszicista stílusú, egykori nyaralóvilla, Dunára néző oldalszárnnyal Lakóház 3155 Regős u. 8. Eklektikus stílusú, egykori nyaraló-villa, boltíves ablakokkal 1910 körül 106

107 26. Régi nyaraló-villa 3245 Regős u. 40. Század elején épült, egykori nyaralóvilla, Duna-partra néző oszlopos terasszal, néhol befalazott ablakokkal. Korábban önkormányzati tulajdonban volt 1900-as évek eleje 27. Lakóház 4158 Lajos u. 4. Eklektikus stílusú lakóház, csúcsíves ablakokkal, utcafront felé néző emeleti terasszal 1900 körül 28. Lakóház 5594 Vasút u. 30. Sütő Endre nevű kőműves mester alkotása, ugratott tetőszerkezettel, csúcsíves ablakokkal 1900-as évek eleje 29. Lakóház (ikerház) Árpád u. 14/A-B Sütő Endre kőműves mester alkotása, ugratott tetőszerkezettel, szamárhátíves ablakokkal 1900-as évek eleje 107

108 30. Lakóház 5299 Deák F. u. 16. Ugratott tetőszerkezetű lakóház, csúcsíves ablakokkal, falon kívül vezetett gázcsövekkel XX. sz. eleje 31. Iparoskör háza 5571 Lenkey u. 10. Eklektikus stílusú épület, dupla homlokzattal, ablakokon oda nem illő vasrácsokkal. Egykor színházi előadásokat, táncesteket rendeztek itt körül 32. Felsőgödi református templom 5344 Kálmán u. 7. Neoromán stílusú templom, görögkereszt formájú alaprajzzal Bozóki téri Katolikus templom 5637 Bozóki tér Neoromán stílusú templom, terméskőből készült boltíves bejárattal, jobb oldalán harangtoronnyal

109 34. Héder villa Az épített környezet konfliktusai, problémái A társadalmi és az épített környezeti rendszer közti konfliktusok valójában a társadalmi rendszeren belül zajlanak, és az épített környezet pedig visszatükrözi ezeket. 1. Az épített környezet településszerkezeti szintű konfliktusai: A város beépített területeinek összenövése a szomszédos településekkel Az "épített környezet" minősége, a települési karakter nagy kiterjedésű településrészekre kiterjedő hiánya A központi belterülettől leszakadó Bócsa lakóterületi településrész helyzete A várost kettészelő Budapest-Szob vasúti nyomvonal térszerkezeti elhelyezkedése A városközpont hiányos funkciói, strukturálatlansága, az alközpontok esetenkénti hiánya, az alközpontok funkcióinak tisztázatlansága. 2. Zavaró élettani hatások, konfliktusok: Megnövekedett közlekedésből eredő zajterhelés Lakóterületek közlekedésből eredő korlátozott használata Vendéglátóhelyek üzemeltetéséből eredő konfliktusok Parkolás problémaköre a városközponti övezetekben és az intézmények környékén Illegális szemételhelyezés a települési zöld és erdőterületeken Műveletlen területek allergén hatása KÖZLEKEDÉS Göd közlekedésföldrajzi helyzete jónak mondható. A város hatályos településrendezési tervében lefektetett távlati közúthálózat a továbbiakban is megfelel. A város alapvető közlekedésföldrajzi helyzete változatlan marad, de az úthálózati fejlesztések nem hayják érintetlenül Gödöt sem Közúti közlekedés A település országos főúthálózati kapcsolatait jelenleg a 2. sz. főút és az M2 autóút biztosítja. Ezen kívül országos közút az M2 autóút és a 2. sz. út kapcsolatát biztosító sz. összekötő út, valamint a 2. sz. út és Göd vasútállomás kapcsolatát biztosító sz. út. A város úthálózatában a 2. sz. főút a Pesti út, a sz. út a Duna út-ady Endre út-munkácsy Mihály u. útvonal, a sz. út pedig a Köztársaság út-rákóczi Ferenc u. útvonal 109

110 A város közlekedési helyzetét nagymértékben meghatározza a 2. sz. főút városi átkelési szakasza. Az útvonal áthalad a település központi belterületének közepén, és az adott paraméterek mellett a forgalom számottevőnek mondható, ami jelentősen zavarja a város belső életét Közösségi közlekedés Jelenleg a város közösségi közlekedési kapcsolatait főleg a 2. sz. főúton közlekedő Volánbusz járatok adják. A 300 sz. autóbuszjárat Újpest-Városkaputól indul és Dunakeszin át jut Gödre majd Vácra. A járat 30 percenként jár és az Újpest-Városkapu végállomáson keresztül jó kapcsolata van a fővárosi hálózatokkal. A 301 sz. járat szintén Újpest-Városkaputól indul és Göd autópihenő megállóig közlekedik. A 371 sz. járat is a 2. sz. főúton halad végig Göd területén, Vác-Dunakeszi - Fót útvonalon közlekedik. A város M2 és 2. sz. út közötti területét tárja fel a 345 sz. buszjárat, amely Göd újtelep és Vác között közlekedik. A közintézmények és a különböző városrészek közötti közlekedési kapcsolatot két helyi autóbuszjárat biztosítja. Mindkét járat Göd, Autópihenő végállomással körforgalomban működik a város területén. Az autóbusz-közlekedés tehát jó, a jelenlegi igényeket követi és további hálózatfejlesztésre is adott a lehetőség Vasúti közlekedés A települést kettészeli a Budapest Vác - Szob vasútvonal, ezért jó vasúti kapcsolatokkal rendelkezik. A Nyugati pályaudvarról induló járat félóránként közlekedik és szintén 30 perc alatt érhető el a város. Gödön 3 vasúti megállóhely található, az Alsógöd, Göd és Felsőgöd állomások. Ezért a vasút és sűrű állomás kiosztásai kielégítő adottságok, a szükséges járatsűrítések utasszámlálás alapján, a MÁV hatáskörébe tartoznak. 110

111 Kerékpáros közlekedés A kerékpáros közlekedést a Duna-part közeli, észak-déli irányú kerékpárút, valamint a Göd vasútállomás közeléből induló hivatásforgalmi kerékpárút biztosítja. Ezek elsősorban szabadidős, sportolási és regionális célok mellett napi közlekedési feladatok ellátására is szolgálnak KÖZMŰVESÍTÉS Göd városa a Duna bal partján fekvő települése. A városában a vízi- (ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz), az energiaközművek (villamos-, hőenergia), valamint az elektronikus hírközlés (távbeszélő hálózat, mobil távközlés, telekommunikáció) kiépítésre kerültek. A városban a vízi-közművek kiépítettsége vízellátásnál közel 100%-os, a szennyvízcsatornázás tekintetében (a teljesen csatornázatlan Nevelek településrész kivételével) %, míg az energiaközműnél, a gázellátásnál és villamosenergiaellátásnál szintén 100 %-osnak tekinthető. A leggyorsabban fejlődő hírközlés vezetékes illetve vezeték nélküli rendszerei összességében teljes ellátottságúnak tekinthető. A közművek közül a csapadékcsatornázás kíván az elkövetkezendőkben jelentősebb fejlesztéseket, mivel a burkolt utak mentén nem mindig valósult meg a vízelvezetés rendszere, pedig azt alapkövetelménynek kell tekinteni. Mint látható a közműellátás mennyiségi oldala megvalósításra került a városban. A közműfejlesztések a továbbiakban a minőségi igények kielégítése felé kell, hogy irányuljanak. A városban a közműellátásnál a következő években a minőségi követelmények a földkábeles elektromos és hírközlő vezetékek, zárt csapadékcsatorna rendszerek - teljesítésére kell fordítani a fő hangsúlyt. A közműhálózatok minőségi követelményeinek teljesítését a rekonstrukciók során lehet gazdaságosan, az útrekonstrukciókkal összekötve végrehajtani. A városban továbbra is a lakóterületi, a nem zavaró gazdasági funkciójú, beépítések iránti igények jelentik az új beépítés-fejlesztéseket, terület-felhasználási módosításokat, amelyek nem igényelnek jelentősebb közműfejlesztési feladatokat. Az új beépítés-fejlesztések mellett továbbra sem szabad figyelmen kívül hagyni, a régi közművezetékek vízellátás, csatornázás rekonstrukcióját, valamint a kertvárosi területek még ki nem épült szennyvízelvezetését, csapadékcsatornázását. Az előző településrendezési eszközök részleges módosításának indításakor meghatározásra kerültek Göd fejlesztési irányelvei. A terv felülvizsgálata és részleges módosítása nem befolyásolja a közművesítés feladatait, mivel azok a hatályos szerkezeti tervben meghatározásra kerültek, és a településszerkezeti tervnek megfelelő fejlesztéseket tartalmaz. A jelen terv terület-felhasználási módosításokat és az új övezeti besorolásokat a terv városrendezési munkarésze részletesen ismerteti. A szerkezeti terv felülvizsgálatához és részleges módosításához megismételjük azokat a közművesítési teendőket, melyek a további fejlesztéseknél is iránymutatóak, illetve amelyek betartása szükséges. - A belterületen, illetve a beépítésre szánt területen már csak a teljes közműellátás biztosításával adható építési engedély az új övezeti besorolású területeken is. A teljes közműellátáshoz a már beépített, a beépítésre szánt területen a vízellátást (ivóvíz és tűzi-víz ellátást), a közcsatornás szennyvízelvezetést, a felszíni vízrendezést, a villamos-energia ellátást és a földgázellátást, valamint a vezetékes hírközlést kell biztosítani. 111

112 - A külterületen, a beépítésre nem szánt területen, a mezőgazdasági övezetekben is elsődlegesen csak a belterületi közműhálózathoz csatlakozóan teljes közműellátással engedélyezhető területfejlesztés. A központi belterülettől, illetve a közművesített területektől távolabbra eső területen építési engedély a szabályozási előírásokban a közművekre vonatkozó előírások teljesítése esetén adható. - A cél, hogy a település teljes közigazgatási területén biztosítható legyen a környezetvédelmi igényeket kielégítő közműellátás lehetősége és építést engedélyezni nagyobb távlatban már csak a környezet védelmét fokozottabban biztosító közműellátással lehessen. - A település Duna-parti adottságából eredően néhány Dunába torkolló patak, vízfolyások, árkok, kialakult tavak találhatók a településen, ezért a vízgazdálkodási területként jelzett (patak, árkok, vízjárta terület, stb.) területet mindaddig vízgazdálkodási területként kell kezelni, amíg annak felülvizsgálata meg nem történik. A funkcióját megváltoztatni csak vízjogi létesítési engedély birtokában lehet. Amíg a terület vízgazdálkodási területként lejegyzett, addig sem út, sem közmű nem helyezhető el benne. - A település hatályos településrendezési tervében rögzítésre került a kül-, és belterület távlati hasznosítási lehetősége. Kijelölésre kerültek a távlati funkcióváltással - falusias, kertvárosias, kisvárosias lakóterületi, üdülőházas, településközpont vegyes, kereskedelmi ipari - gazdasági, egyéb sport, szabadidő stb. fejlesztésre figyelembe vehető területek. A fejlesztési területek közműellátása mellett a már beépített területeken jelentkező igénynövekedésből eredő többletigény kielégítésével is kell számolni. A közművek szakágankénti kiépítettségének rövid ismertetése Vízellátás Göd vízellátását jelenleg is a DMRV Zrt. Bal-parti Üzemigazgatóság biztosítja a Duna - partra telepített vízbázis kútsoraiból. A vízműnek a regionális rendszeren túlmenően lehetősége van vízhiány esetén a Fővárosi Vízművek Zrt.-től is vizet vételezni. Göd városát a környező településekkel együtt egy regionális körvezetékes rendszer látja el. A regionális körvezetékes rendszeren térszíni és magas tározók, valamint gépházak üzemelnek. Ezen regionális körvezeték lényeges szerepű közbenső tározói Göd - Dunakeszi határán megépített regionális térszíni magas tározók. Ezek a tározók a gödi ellátó hálózat számára ellennyomó tározóként és a regionális rendszer számára üzemi tározóként működnek. A tározókat a gödi és a sződligeti vízbázisok felől a város belterületén keresztül vezetett 2 db 300-as átmérőjű regionális vezetéken keresztül töltik fel. A város vízellátásának bázisa a szolgáltató regionális rendszere, amely megfelelő tartalék kapacitással rendelkezik, így a településen a hatályos településszerkezeti terv távlatáig, illetve a jelen terület-felhasználási változások a prognosztizált többlet vízigényt vízbázis oldalon biztosítani tudják. Göd belterületének minden utcájában megépült a vízellátó vezeték, a hálózat nagyrészt körvezetékes rendszerű, de a hálózaton találhatók ágvezetékek is. A terület-felhasználási változások vízellátására a meglévő vízvezeték hálózatot kell továbbépíteni, amennyiben még nem épült ki a módosításra került terület közterületén a vízvezeték. A vízvezetékek építéséhez vízjogi létesítési engedélyezési terveket, majd kiviteli terveket kell készíttetni. A továbbépítendő hálózat méretezését úgy kell elvégezni, hogy az új vezetékek ne csak a kommunális vízigényeket elégítsék ki, hanem a gazdasági területeknél rendszerint nagyobb tűzi-víz igényeket is. A hálózatra a szükséges sűrűségben föld feletti tűzi-víz csapokat kell felszerelni. 112

113 Szennyvízcsatornázás A városban elválasztott rendszerű csatorna-hálózat épült ki, mely része a kistérségi regionális szennyvízelvezető rendszernek. A kistérségi regionális szennyvízelvezető rendszer Dunakeszi, Göd, Fót településeken összegyülekező a szennyvizeket a kiépített csatorna-hálózatokon keresztül Dunakeszi déli területén felépített biológiai fokozattal rendelkező regionálisnak tekinthető szennyvíztisztító telepre szállítja. A tisztítótelep kapacitása m 3 /nap, jelenleg szabad kapacitással rendelkezik. A tisztított szennyvizek befogadója az Óceán-árok, majd végül a Duna. Göd városában a szennyvízcsatornázás gyűjtőhálózata nagyrészt gravitációs rendszerű, melyek befogadói a gyűjtőrendszerek átemelői. (A gravitációs szennyvízvezeték azonban helyenként keveredik a nyomott rendszerrel) A gravitációs rendszerű hálózattal összegyűjtött szennyvizeket átemelők és szennyvíz nyomóvezetékek segítségével a Dunakeszi szennyvízcsatorna hálózatába kerül elvezetésre. A város végátemelője a Pázmány Péter u. Schcweidel József u sarkon alakították ki. Az átemelőhöz D 500 mm-es gravitációs főgyűjtő szállítja a szennyvizeket. Gödön jelen terület-felhasználási változások területeinek szennyvízcsatornázására ahol a csatornahálózat nem épült, ki a meglévő hálózatot kell továbbépíteni, amennyiben a területfelhasználás során a módosításra került terület közterületén a szennyvízcsatorna nem épült ki Csapadékvíz-elvezetés Göd a Duna vízgyűjtő területén fekszik. A területére eső csapadékvizeket időszakos és állandó vízfolyások, árkok szállítják a település nyugati oldalán végighaladó Dunába. A település burkolt felületeinek csapadékvíz elvezetése zárt nagyrészt felszín közeli csapadékcsatornákkal és nyílt árkokkal történik, melyek jellemzően föld medrűek. A település beépített, illetve beépítésre szánt területein a csapadékvizeket Göd Város csapadékvíz rendezése című tanulmánytervéhez illeszkedve kell elvezetni. Általános elvként elfogadható, hogy a csapadékvizeket a keletkezésük helyén kell elszikkasztani. Az utak leburkolását csak vízelvezetéssel együtt szabad engedélyezni. A tervezési terület ingatlanjain épült házak tetőfelületén összegyülekező csapadékvizeket csapadékvíztározókban javasoljuk felfogni, és annak vízét locsolásra felhasználni. A tervezési területen a csapadékvíz-elvezetés megoldását kezdeményezni kell, amennyiben bármelyik utcában útépítés kezdődik, abban az utcában egyidejűleg engedélyezett tervek alapján meg kell építeni a csapadékvíz elvezetést, illeszkedve a meglévő rendszerhez. A gyűjtő-utak mentén zárt, vagy zárt felszín-közeli csapadékcsatornát javaslunk kiépíteni, vegyes funkcióval ellátva szivárogtatás és elvezetés kombinálva Energiaközművek A település energiaellátására a vezetékes energiahordozók közül a villamos-energia és a földgáz áll rendelkezésre. A belterületen, illetve a beépítésre szánt területen nem vezetékes energiahordozók közül a szén, fa, olaj használata termikus célra egyaránt jellemző a vezetékes gázzal el nem látott, illetve a gázhálózatra nem csatlakozó telkeken. A külterületen, a beépítésre nem szánt területen a villamos energia az egyetlen általánosan igényelt és ezért gazdaságosan kiépíthető vezetékes energiahordozó. Ahol a vezetékes gázellátás kiépítése várhatóan nem gazdaságos, ott a villamosenergia ellátáson túl jelentkező összes egyéb energiaigényt nem vezetékes energiahordozóval kell megoldani, főleg a megújuló energiahordozók alkalmazásával. A megújuló energiahordozók közül elsődlegesen a napenergia hasznosítás lehetőségét kell kiemelni. 113

114 Villamos-energia ellátás A település villamos-energia ellátását az ELMŰ Hálózati Kft. biztosítja. Göd külterületén helyezkedik el az ország villamos-energia ellátásának egyik nagy gócközpontja,a Gödi OVIT alállomás, ahol 400/220/120 kv-os transzformálás történik. A Gödi OVIT alállomásba fut be a Sajószöged-Göd, Léva-Göd egyrendszerű 400 kv-os távvezeték és a Göd-Albertirsa kétrendszerű 400 kv-os nagyfeszültségű távvezeték, továbbá a Léva-Göd és a Zugló-Göd 220 kvos nagyfeszültségű távvezeték. A Gödi alállomásból indul a Göd-Vác, Göd-Pomáz, Göd-Dunakeszi és Göd - Káposztásmegyer - Angyalföld mindegyik kétrendszerű 120 kv-os nagyfeszültségű távvezeték oszlopsora. Az Gödi OVIT alállomás, az oda befutó és induló nagyfeszültségű távvezetékek oszlopsora és a vezetékek biztonsági övezete korlátozó tényezőként veendő figyelembe az esetleges továbbtervezések során. A település villamos-energia ellátásának a bázisa a Dunakeszi 120/20 kv-os alállomás, ahonnan induló 20 kv-os hálózatok fűzik fel a fogyasztói transzformátorokat. A transzformátorokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése. A település közvilágításának fejlesztése. A már beépített területeken a közvilágítás korszerűsítését az utak rekonstrukciójához kapcsolódóan célszerű megvalósítani Földgázellátás A település földgázellátását a TIGÁZ Rt. Gödöllői üzemigazgatósága szolgálja. A település földgázellátásának bázisa a település gázátadó állomása. A települési gázátadótól az elosztás középnyomású hálózattal épült ki. A középnyomású bekötés táplálja a telkenként elhelyezett nyomáscsökkentőket, amelyről induló kisnyomású hálózattal lehet közvetlen a fogyasztói igényeket kielégíteni. A település már beépített területén a gázelosztó hálózat szinte valamennyi utcában megtalálható. Az elosztóhálózat olyan paraméterekkel épült, hogy az egyes utcákban valamennyi még el nem látott ingatlan ráköthető és a meglevő beépítés távlati igényeinek kiszolgálására is alkalmas Hírközlés Göd település a 27-es körzetszámon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz. A meglevő hálózat továbbépítése műszaki hátteret biztosít az új beépítési területek vezetékes távközlési ellátására. Vezetékes hírközlési létesítmények A hírközlési létesítmények elhelyezésénél és engedélyeztetésénél az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013 (IX.25.) NMHH rendelet és az MSZ 7487szabvány előírásait kell betartani. Vezetékes hírközlési létesítmények elhelyezhetőségére vonatkozóan: Az új tervezési területeken ingatlanonként 1 fővonal kiépítésével célszerű számolni. A vezetékes hálózat elhelyezése a szabályozási előírásokban rögzítetten történhet, amely előírja, hogy tervezett új távközlési hálózatot a tervezési területen belül földkábelbe, vagy légvezetékes formában javasolt kivitelezni. Az új tervezési területek látványjavítása érdekében a telkenként elhelyezendő egyéni antennák helyett a műsorvételt kedvezőbben lehet vételezni kábelhálózat segítségével. A település vezetékes adatátviteli- és távközlési hálózata az INVITEL Rt. fóti kirendeltség üzemeltetésében van, mely a 27 es váci góc körzethez tartozik. Az itt lévő helyi előfizetői elosztóhálózatot két DLU típusú központ, valamint ezekről üzemeltetett két db kihelyezett MUX látja el. A központokról 19 db elosztó van a település területén telepítve. Ezek közül 14 db elosztó u.n. 114

115 FTTH típusú -, míg a további 5 db pedig u.n. VDSL rendszerű kimenő hálózattal rendelkeznek. Az FTTH típusú rendszerrel ellátott területeken az előfizetők közvetlen optikai kábeles csatlakozást kapnak. A VDSL típusnál az elosztó optikai betáplálást kap és onnan a hagyományos rézvezetőjű kimenő hálózat található az ingatlanok csatlakozási pontjaihoz. Az elosztóhálózat a fentiek alapján a település nagy részén földalatti alépítménybe húzott, ill. közvetlenül földbefektetett kábelekkel kiépített. A hagyományos rézvezetőjű hálózat földfeletti oszlopokon rögzített nyomvonal vezetésű. A település teljes vezetékes távközlési hálózattal lefedett, jól ellátott. A távközlési szolgáltatás mellett a szélessávú internetet is biztosítja az előfizetők számára. Minden ingatlannak saját önálló csatlakozása van, idegen ingatlanról leágazás nem található. Újtelep a központ felől optikai kábeles táplálást kap a helyi elosztó, és onnan rézerű földfeletti elosztóhálózat üzemel. Korábban Sződ településhez tartozó Nevelek rész időközben közigazgatásilag átkerült Gödre. Ezzel egyidejűleg a közmű- és a vezetékes távközlés táplálások is áthelyeződtek ezen településre a tájékoztatások szerint. A településszerkezeti tervben szereplő javaslatokban történő változásoknál jelentkező távközlési-, ill. adatátviteli igényeket a jelenlegi Üzemeltetőnél célszerű bejelenteni. A felmerülő igények biztosításához szükséges létesítések, bővítések műszaki vonatkozású megoldásokat az Üzemeltető saját hatáskörében intézi megbízás esetén. / tervezés, kivitelezés. engedélyeztetés stb. / Vezeték nélküli hírközlési létesítmények: A távközlési ellátottságot a településen és térségében is lényegesen növelheti a mobiltelefonok használata. Ennek szabad kereskedelmi forgalma és műszaki területi korlátja nincs, így igényekhez igazodóan korlátlanul használható. Gödön valamennyi vezeték nélküli táv-és hírközlési szolgáltató (T- Mobile, Telenor, Vodafone) vételi lehetőséget tud biztosítani. A település MOBIL távközlése biztosított. A Telekomnak szándékában áll új mobiltornyot telepíteni, hogy Felsőgödön javuljon a vétel minősége KÖRNYEZETVÉDELEM Talaj Göd földtanilag a Vác- Pesti-Duna völgyben található, ahol a pliocén végén, a pleisztocén elején dunai hordalékkúp képződött. A felszínen holocén öntésiszap található. A maximális szeizmicitás mértéke 6 MS. A harmadkori rétegek nyugatról keletre haladva egyre fiatalabbak és egyre magasabban helyezkednek el. A térség legjelentősebb hasznosítható nyersanyaga a kavics, a téglaagyag, a tőzeg, a lápföld és a homok. Gödön fel nem tárt homokvagyon található. A terepfelszínt jellemzi, hogy túlnyomóan 98 m tengerszint feletti magasságú ártéri síkság. A relatív relief 3m/km2. Az alacsony és a magas ártér 3-6 m-el magasabb a Duna 0 pontjánál. Göd talajai jellemzően váztalajok, homokos humusztalaj, futóhomok és réti talaj. Túlnyomó részük jó vízelnyelő és gyenge raktározó képességű. Göd észak-nyugati térségében az agyagon képződött talajok közepes víznyelő képességűek és gyenge vízvezető képességűek. A szerves anyag tartalom jellemzően t/ha, az észak-nyugati térségben t/ha, a futóhomokos területeken 50 t/ha. A település szántóföldjei jellemzően AK értékűek. 115

116 Felszíni és felszín alatti vizek A kistérség a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik. A folyó Göd természetes nyugati határát jelenti. Göd kisvízfolyása a Felsőgödön futó Ilka patak, mely a Dunába torkollik. A Duna vízminősége a 2. számú mintavételi mederszelvényben a következő adatokkal jellemezhető: (forrás: Dunakeszi kistérség környezetvédelmi Programja, KDvKTVF) oxigénháztartás III. (oldott oxigén tartalom) tápanyagháztartás III. (magas alga tartalom) mikrobiológiai paraméterek III. (bevezetett szennyvizek) szerves és szervetlen mikroszennyezők III. (kőolaj származékok, nehézfémek) Minősítés: III.= tűrhető A kisvízfolyásokról mért adat nem áll rendelkezésre, de ezek feltehetően a tűrhető vagy szennyezett kategóriába esnek. Ennek oka, hogy a kereskedelmi-logisztikai ingatlanokról elfolyó, a vízfolyásokba vezetett csapadékvizek azokat szennyezik. Állóvíz: Feneketlen tó a szabadidő park mellett. Sétálók, horgászok, télen korcsolyázók használják. Egykor agyagbánya volt, partja rendezett, rehabilitált. A térségben előfordulnak a felszíni és felszín alatti vizekbe folyó, a mezőgazdasági kemikáliák használatából keletkező szennyezések. Göd a térség egyéb településeihez hasonlóan a nitrátérzékeny területek közé tartozik (27/2006. sz. kormányrendelet). A felszín alatti vizek tisztasága szempontjából fontos, szennyezési szempontból kockázatot fokozó tényező, hogy a térség talajai jellemzően jó vízáteresztő képességű homoktalajok. Ahol alattuk agyagos fekü található, ott az átszivárgó víz összegyűlik. A talajvíz általános mélysége 2-4 m. A talajvíz kémiai jellegét a kalcium-magnézium hidrokarbonát tartalom jellemzi. A település közelében a víz keménysége 25 nk. A Gödi Termálfürdő termálkútja, melyet 1978-ban fúrtak 698 m mély, vízhozama 1200 l/perc, hőmérséklete 52 C. A felszín alatti vízkészletek minőségének sérülékenysége különösen a Duna melletti vízbázisok miatt jelentős tényező. Göd a 7/2005 (III.1) sz. rendelet értelmében érzékeny besorolású. 116

117 A felszín alatti vizek védelme: A felszín alatti vizek védelmi övezete BATrT szerint Göd felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekvő település, a felszínalatti vizek védelméről alkotott 219/2004. (VII. 21.) számú Korm. rendelet 2. számú mellékletet, valamint a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete alapján. A Magyarország felülvizsgált, évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló 1155/2016. (III. 31.) Korm. határozat mellékletei alapján Göd területét az alábbi felszínalatti víztestek érintik: Víztest sh. 1.7 Börzsöny, Gödöllői dombvidék Duna vízgyűjtő sekély hegyvidéki Minősítések Mennyiségi állapot jó Kémiai állapot gyenge sp Duna bal parti vízgyűjtő Vác-Budapest sekély porózus h. 1.7 Börzsöny, Gödöllői dombvidék Duna-vízgyűjtő hegyvidéki jó jó gyenge gyenge kt. 1.4 Visegrád Veresegyház termálkarszt gyenge jó A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestekre meghatározott környezeti célkitűzés a jó állapot elérése illetve fenntartása. A hivatkozott 219/2004. (VII. 21.) számú Korm. rendelet 4. -a szerint: (1) Alapvető célkitűzésként legkésőbb a Kvt.-ben meghatározott időpontig el kell érni, hogy a felszín alatti víztestek állapota feleljen meg a jó állapot, azaz a jó mennyiségi és minőségi állapot követelményeinek. 117

118 (2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében úgy kell eljárni, hogy a felszín alatti vizek, illetve víztestek esetében: a) azok állapota ne romoljon; b) a tevékenység következtében kialakult jelentős és tartósan kedvezőtlen irányú állapotváltozás megforduljon; d) a gyenge állapotú és a külön jogszabály szerinti kritériumok alapján veszélyeztetett helyzetűnek jellemzett víztestek állapota fokozatosan javuljon; e) azok a területek, ahol a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg károsodott, nyilvántartásba és ellenőrzés alá kerüljenek, és állapotuk szennyezés-csökkentési intézkedések, illetve kármentesítés révén javuljon. Fenti jogszabályi előírások teljesülésének feltétele a szennyezőanyagok talajba és felszín alatti vizekbe való bejutásának megakadályozása, a keletkező szennyvizek és tisztított szennyvizek ártalommentes, nem szikkasztással történő elhelyezésének megoldása. Göd település Duna part menti területének északi része érinti a Göd Regionális Vízmű és a Felső-Gödi vízbázis védőterületeit. A Göd Regionális Vízmű vízbázisa előzetesen becsült védőterülettel rendelkezik. Felszíni vízgazdálkodás: Göd közigazgatási területe érinti a Duna Szob-Rajka között (AEP444) víztestet, ezért a tervezett beavatkozásoknak összhangban kell lenniük a Magyarország felülvizsgált, évi vízgyűjtőgazdálkodási tervéről szóló 1155/2016. (III. 31.) Kormányhatározat mellékletében szereplő, erre a víztestre vonatkozó intézkedési tervekkel, melyek az Európai Únió Víz keretirányelvében (2000/60/EK) megfogalmazott célkitűzések elérését teszik lehetővé. Vízrajzi létesítmény: Göd közigazgatási területét az alábbi vízrajzi létesítmények érintik: Törzsszám Állomásnév EOV x EOV y Állomás jellege Állomás elhelyezkedése Göd Felszín közeli törzsállomás (regisztrált) Göd Felszín közeli üzemi állomás (regisztrált) Felsőgöd Felszíni üzemi állomás Göd belterületén az Alagút utcában a vasúti átjáró után az utca bal oldalán a játszótérnél a járdától kb. 10 m-re. A KDVVIZIG felsőgödi gátőrházánál A KDVVIZIG felsőgödi gátőrházánál Ilka zsilip felvíz Ilka patak alvíz Árvízi üzemi állomás Árvízi üzemi állomás Az Ilka patak torkolati műtárgyánál Az Ilka patak torkolati műtárgyánál 118

119 Levegőtisztaság védelme A levegőszennyezést okozhatják pontszerű források, valamint felületi (diffúz) források. Ahogyan általánosságban mindenhol, úgy Gödön is a levegőszennyezettség jelentkezhet emisszió, transzmisszió és immisszió formájában. Pontszerű források az üzemi területek és a lakossági fűtés kibocsátói. Diffúz források a közlekedési sávok. Transzmissziós külső eredetű Göd esetében például a Vác irányából érkező szennyezett levegő, mely lerakódva immisszióként mérhető. Gödön egyes környezetvédelmi rendeletek 6/2000. (II. 22.) Önkormányzati rendelet és a 35/2004. (XII. 10) módosítás rendelkeznek levegővédelmi fejezettel. Göd üzemi légszennyező forrásai és azok éves adatai a Dunakeszi Kistérség Környezetvédelmi Programja alapján A telephelyek száma 7 db, ahol a keletkező szennyezőanyagok mennyisége a következő: Szilárd: 141,74 kg/év, SO2 11,46 kg/év, CO2 724 kg/ év, Co ,9 kg/év, CO 724 kg/év, NOX 3184,5 kg/év, szerves anyag 7064,56 kg/év. (forrás KDVKTVF 2006) A levegő szennyezettség emissziós mért adatai: Göd szmog információk adatok mérésének időpontja: PM10 szálló por 16% 8 µg/m3 természetes NO2 nitrogén dioxid 5%, 5.1 µg/m3, természetes SO2 kén dioxid 3% 4.1 µg/m3 elfogadható NOx nitrogén-oxidok % nincs adat 0% O3 ózon 05 Nincs adat Göd összesített szmog-index: 20.5 Elfogadható Domináns szennyezőanyag: PM10 Mérőállás jellege: Adatok forrása: Göd (mérőállomás) Levegőminőség értékelése: A levegő szennyezettsége az egészségügyi határérték alatt van. Jelenlegi ismereteink szerint a szennyezettség aktuális szintje csak minimális egészségügyi kockázatot jelent, és az esetleges károk csak hosszú távú, folyamatos hatás esetén jelentkezhetnek. Egészségügyi javaslat: Érzékeny csoportok: A levegő minősége nem ideális, de nincs szükség óvintézkedésekre. 119

120 Zaj és rezgésterhelés Göd városának legjelentősebb zajterhelését a város területét észak-déli irányban végig átmetsző közlekedési létesítmények ( 2.sz. főút, M2 gyorsforgalmi út, Budapest-Szob vasútvonal) okozzák. A 2. számú főútvonal (Pesti út) melletti stratégiai zajtérképezés munkálatait a Közlekedéstudományi Intézet 2007-ben készítette el. A kutatás fő megállapításai a következők voltak: Az útszakaszon évente több mint 6 millió jármű halad át. A viszonylag laza beépítés miatt az útvonal hosszának ellenére a terhelés viszonylag kevés lakost érint. Az útszakasz mellett lévő Általános Iskola zajterhelése magas. A kutatásba bevont útszakaszt kísérő sáv területhasználatát városias funkciók, intenzív beépítésű lakóterületek, családi házas lakóterületek megléte jellemzi. A nappali mérések szerint a zajterheléssel érintett útszakasz mellett az db terheltségű lakókörnyezetben lakó lakosok száma 804 fő, a db terheltségű lakókörnyezetben lakó lakosok száma 562 fő, a db terheltségű lakókörnyezetben lakó lakosok száma 586 fő, az igen magas db terheltségű lakókörnyezetben lakó lakosok száma 85 fő, a 75 db-nél magasabb terheltségű lakókörnyezetben lakó lakosok száma 12 fő volt. Az éjszakai mérések szerint a zajterheléssel érintett útszakaszok mellett db terheltségű lakóterületeken lakó lakosok száma 620 fő, az db terheltségű lakókörnyezetben élő lakosok száma 587 fő, a db terheltségű lakókörnyezetben élő lakosok száma 146 fő, a db terheltségű lakókörnyezetben élő lakosok száma 14 fő volt. A közlekedési zajterhelésre főútvonal mellett vonatkozó határérték nappal 65 db, éjszaka 55 db. Így megállapítható, hogy a vizsgált időszakban nappal 683 fő lakos, éjszaka 747 fő lakos határérték feletti, helyenként igen magas zajterheléssel sújtott volt. A mért adatok a Pesti út mindkét oldalán kb m széles sávot érintenek. A területen a vizsgálat időszakában fokozott hangszigeteléssel (20 db zajszint csökkentés a szigetelt homlokzat mögött) készült homlokzat nem volt. A település belterületeinek csökkenő terhelését tette lehetővé a város keleti oldalán elhaladó M2 gyorsforgalmi út megépítése és üzembe helyezése. Ugyanakkor ennek közvetlen közeli m-es sávjában és csomópontjainál a zajterhelés a lakóterületekre vonatkozó határértékeket messze meghaladó mértékben jelentkezett. A gyorsforgalmi út mellett Göd térségében zajvédelmi berendezés nem került kiépítésre és zajvédő erdősávok telepítésére sem került sor. A belterületek zajterhelését idézi elő a Budapest-Szob vasútvonal vasúti forgalma is, mely a vasútvonal melletti lakóterületeket m széles sávban nappal db éjszaka db zajterhelést okoz. A belterületi közlekedési zajhatások káros hatásainak mérséklése érdekében épület akusztikai, épületszigetelési eszközökkel, a nyílászárók korszerű eszközökre történő cseréjével lehet védekezni. Az M2 gyorsforgalmi út mellett a fejlesztési területek közelében zajgátló berendezések ( domb, zajvédő fal) létesítésével, illetve védőzöldsávok telepítésével lehet védekezni. 120

121 Sugárzás védelem Göd területén sugárzás szempontjából veszélyes létesítmény vagy tevékenység nincs Hulladékkezelés Göd hulladékkezelési problémáinak megoldásáról a települési szilárd hulladékokra vonatkozóan a 36/2002. (XII. 18), a folyékony hulladékokra vonatkozóan a 22/2004 (IX. 30) számú önkormányzati rendeletek intézkednek. A keletkező hulladékok mennyisége a Dunakeszi Kistérség Környezetvédelmi Programja szerint a következő: Nem veszélyes hulladékok Települési szilárd Folyékony Építési bontási hulladék 7096 t/év t/év 276 t/év Veszélyes hulladékok és gumi Akkumulátorok 0,086 t/év Elektronikai hulladék 1,22 t/év Gépjármű (becsült) 360 t/év Egészségügyi hulladék 0,16 t/év Növényvédő szerek 1,3 t/év Gumi 65,0 t/év Göd területén nem üzemel szilárd hulladéklerakó. A kommunális hulladék gyűjtését az Önkormányzat végezteti, a gyűjtött hulladék a településen kívül kerül szervezetten lerakásra Vizuális környezetterhelés A vizuális környezetszennyezés szempontjából az elhanyagolt külterületek, illegális hulladéklerakók említhetők problémaként Árvízvédelem Göd város Pest északi részén helyezkedik el a Duna fkm szelvényeinek magasságában. A település árvízvédelmét jelenleg számú Gödi I. rendű árvízvédelmi mű látja el. A nagyvízi mederrel való érintettségét, valamint az érintett ingatlanok beépíthetőségét és követelményeit a 83/2014. (III. 14.) Kormányrendelet előírásai alapján kell figyelembe venni. Göd térségére vonatkozóan a főbb vízügyi paraméterek új épületek esetleges elhelyezésével kapcsolatban az alábbiak: A MÁSZ értékeket a folyók mértékadó árvízszintjeiről szóló 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet tartalmazza A legnagyobb vízszint (LNV) térséghez tartozó paraméterei az alábbiak: Duna folyam: fkm-nél LNV 2013 : 105,41 mbf; fkm-nél LNV 2013 : 105,45 mbf; fkm-nél LNV 2013 : 105,69 mbf; 121

122 fkm-nél LNV 2013 : 105,70 mbf; fkm-nél LNV 2013 : 105,77 mbf; fkm-nél LNV 2013 : 106,78 mbf; 1.18 KATASZTRÓFAVÉDELEM Építésföldtani korlátok Gödön csúszásveszélyes területek nem találhatók. A maximális szeizmicitás mértéke 6 MS Vízrajzi veszélyeztetettség A település egy része a nagyvízi mederben található, amelyek árvíz idején rendszeresen elöntötté válnak. Ilyenkor és a Dunán érkező szennyeződéstől a vízmű kutak is szennyezetté válhatnak. A település földtanilag fokozottan érzékeny mindennemű szennyezésre, ráadásul nitrát érzékeny település is. A szennyezés megelőzéséhez szükséges víztakarékos növénytermesztési módok bevezetése, vízfolyások menti, rendszeresen elöntött területeken, illetve állóvizek parti zónájában a megfelelő területhasználat kialakítása és fenntartása partmenti védősáv (erdősáv és/vagy füves növényzónák) kialakítása és fenntartása belterületi csapadékvíz-elvezetés és elhelyezés település szintű természetközeli szennyvíztisztítás és elhelyezés kommunális rendszerbe történő ipari használt-és szennyvízbevezetések felülvizsgálata, módosítása illegális szennyvízbevezetések megszüntetése, a rákötések számának növelése a csatornahálózatra, ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása, engedély nélküli vízkivételek visszaszorítása Egyéb katasztrófavédelmi tényezők Az ország településeit az adott település vonatkozásában lefolytatott kockázatbecslési eljárás eredményeként katasztrófavédelmi osztályokba kell sorolni. A besorolást a települést érintő veszélyeztető hatások komplex elemzése alapján, kockázatbecslés útján kell megállapítani. A kockázatazonosítás során az adott területen a helyi sajátosságokra és jellemzőkre tekintettel, valamennyi ismert veszélyeztető hatást figyelembe kell venni. A kockázatazonosítást követően a kockázatelemzés és értékelés során meg kell határozni a település területére vonatkozó egyes veszélyeztető hatások következményeit, valamint a bekövetkezés valószínűségét (gyakoriságát), figyelemmel az egyes veszélyeztető hatások egymásra gyakorolt és együttes hatására is. Árvízi veszélyeztetés a Duna és Ipoly folyók mentén alakulhat ki, mely jelentős kockázatot jelent az ott fekvő települések esetében. Ezek a Szentendrei-, Váci-, Szobi, Dunakeszi- Érdi-, Százhalombattai, Szigetszentmiklósi-, Ráckevei, Nagykátai Járásokban lévő településeket veszélyezteti. A település az azonosított veszélyeztető hatások és a bekövetkezési gyakoriság, valamint a korrekciós tényező alapján kapott értékeknek megfelelően kerül katasztrófavédelmi osztályba besorolásra. Az éves besorolás felülvizsgálatát követően Pest megye területén 6 település I., 63 település II., 118 település III. katasztrófavédelmi besorolásúvá vált. 122

123 Göd II. katasztrófavédelmi osztályba tartozó település. GÖD 1.19 ÁSVÁNYI ANYAG LELŐHELY Katasztrófavédelmi osztályok Pest megyében Forrás: Göd területén működő bánya nincs. A nyilvántartott ásvány vagyon homok. Göd Város közigazgatási területén a következő élő bányatelek található: Göd II. homok, mely a BBK/ /2014 iktatószámú határozat alapján június 30-ig szóló jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi tervvel rendelkezik. (0108/2-4 hrsz területen) A Bányavállalkozó, akinek a bányászati jogosultságában áll a bánya, az Ezüstföld Bányászati, Szállítási és Szállítmányozó Kft. (2131 Göd, Schweidel József u. 16.) Göd Város közigazgatási területén felszínmozgásos terület nincs. Nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyek a következők: A volt Göd I. homok, kavics, a volt Göd III. homok, kavics, valamint a bezárás folyamatában lévő Göd IV. homok védnevű bányatelkek területe nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhely, mert a nyersanyag nem lett kitermelve (a 092, 087 hrsz. területen) 1.20 VÁROSI KLÍMA A térség éghajlata mérsékelten meleg, száraz. Gödön az éves napfénytartam óra, ebből nyáron 800 órát, télen 180 órát süt a nap. Az évi középhőmérséklet 10-10,2 C. A nyári félév középhőmérséklete 16,5-16,8 C, a közvetlen Duna menti sávban 16,9 C. A 10 C alatti napok száma X. 20 és IV. 15 között 190. Az évi csapadék mennyisége mm, a tenyészidőszakban mm. A hótakarós napok száma évente átlagosan 30, de számuk és a hótakaró átlagosan 20 cm-es magassága a globális felmelegedés hatására csökkenő, az átlaghőmérséklet pedig emelkedő. Az uralkodó szélirány észak-észak nyugati, a szélsebesség átlaga 2,5-3 m/sec. 123

124 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ELEMZÉSE Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2. számú rajzi melléklete, az Ország Szerkezeti Terve szerint Göd város területe: települési térség, erdőgazdálkodási térség, mezőgazdasági térség, vegyes területfelhasználású térség vízgazdálkodási térség területfelhasználási kategóriára osztható. Az OTrT térségi övezetei közül az alábbiak érintik Göd területét: - 3/1. számú melléklet - Országos ökológiai hálózat övezete - 3/4. számú melléklet - Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - 3/5. számú melléklet - Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - 3/6. számú melléklet - Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete - 3/7. számú melléklet - Országos vízminőség-védelmi terület övezete - 3/8. számú melléklet - Nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területének övezete Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének Göd közigazgatási területére vonatkozó térségi területfelhasználási kategóriái a következők: Városias települési térség Magas zöldfelületi arányú települési térség Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Különleges rendeltetésű térség Vízgazdálkodási térség A kiemelt térségi övezetek közül az alábbiak érintik Göd közigazgatási területét: 3.1 Magterület övezete 3.2 Ökológiai folyosó övezete 3.3 Puffer terület övezete 3.5 Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete 3.6 Erdőtelepítésre alkalmas/javasolt terület övezete 3.15 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási/vagyon terület övezete A kiemelt térségi övezetek közül az alábbiak nem érintik Göd közigazgatási területét: 3.4 Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete 3.16 Rendszeresen belvízjárta terület övezete 3.18 Földtani veszélyforrás területének övezete 3.21 Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete 3.22 Honvédelmi terület övezete A területrendezési tervek vizsgálatai során a város közigazgatási területén, a település adottságai alapján kijelölt térségi és övezeti kategóriák elsősorban területi értelemben meghatározzák a település fejlesztési irányainak lehetőségeit. A település térségi és övezeti kategóriái alapján a hatályos Agglomerációs törvény lehetőségeket és korlátokat jelöl meg, valamint értékeket véd. 124

125 2.2. TELEPÜLÉSSZERKEZET A településszerkezet és települési funkciók és beépítési lehetőségek a minőségi életkörülményekhez biztosítanak lehetőséget. Értve ez alatt a lakónépesség helyi munkahely teremtési lehetőségét a gazdasági területeken, a kiváló közlekedési kapcsolatokat a fővároshoz és a régióhoz, illetve a kikapcsolódási lehetőséget a turisztikai, rekreációs területek kiépítési lehetőségével élve. A rendelkezésre álló településrendezési tervek, melyek biztosítják a keretfeltételeket a településfejlesztés különböző területein, elsősorban a gazdasági és turisztikai fejlesztések vonalán. A város legnagyobb jelentőségű gazdasági szereplői a munkahelyteremtés, lakossági jólét lehetőségeinek és a település számára is bevételi forrásokat biztosító tevékenységei a környezetvédelem betartása mellett működnek. Göd a következő elkülöníthető városrészekre osztható: Központi városrész, Alsó és Felsőgöd, Újváros és a továbbra is különálló szerkezeti egységet alkotó Bócsa, valamint Nevelek. A legkésőbb beépült keleti belterületi területek is ma már önálló szerkezeti egységet alkotnak. A város fő közlekedési tengelye és településszerkezetileg meghatározó eleme, a 2. sz. főút és a Budapest Szob vasútvonal. E markáns észak dél irányú vonalas elemekre szerveződtek a város feltárását szolgáló kelet nyugat irányú utcák. A város gyors, az utóbbi 140 évben történt kiépülésének köszönhetően a feltáró utcákra szerveződött tömbök és keresztutcák szabályos kialakítása a város egész területén tervezettségre utal. A sűrű úthálózattal jellemezhető településszerkezet homogén, a terület nagy részét alkotó családi házas övezetet nem tagolják, illetve alig szakítják meg más jellegű közterületek ÉPÍTETT KÖRNYEZET A házak között ugyanúgy megtalálhatók a 19. század végén, 20. század elején épült nyaraló villák felújított épületei, mint a falusias jellegű földszintes lakóházak és az utóbbi évtizedben épült családi házak, de többlakásos társasházak és lakóparkok is létesültek. A házak nagy része jó állapotú, csak néhány felújítandó, illetve romos épület ékelődik közéjük. A város területén számos olyan régi lakóházat, villát találunk, melyek őrzik a XIX. század végi, és a XX. század eleji építészeti hagyományokat, jellegzetes Gödi vonásokat. Göd területén a századfordulós villaépületek nagy része átépült és iskola, óvoda, vagy egyéb intézmény működik bennük, de külső megjelenésük az állagromlástól eltekintve nem sokat változott. Közülük jelenleg helyi védelem alatt a Polgármesteri Hivatal épülete, a József Attila Művelődési Ház, (korábban Biciklista nagyvendéglő, 1902) épülete és egy lakóházként használt épület áll. A városban egyetlen műemlék épület található, az alsógödi Nemeskéri Kiss kúria (XIX. század eleje) TÁJHASZNÁLAT Göd területének táji adottságait jelentősen befolyásolta, hogy napjainkra a település nyugati fele belterületté vált és a Duna partjáig észak déli irányban a település csaknem teljes hosszában beépült. A beépített területeket a régi 2. számú főútvonal és a vasútvonal hosszirányban tagolja, elsősorban a vasútvonal hosszú szakaszokon szinte átjárhatatlanul szétválasztja. Eredeti természetközeli folyópartok lényegében, a Gödi sziget ártéri erdeje és a Sződrákosi patak torkolati térsége kivételével, nem maradtak. A település karakteres sajátossága táji értelemben, hogy a beépített területek között mintegy 28,6 ha-os összefüggő zöldfelületként, az ex lege lápok területét is magában foglalva golf park létesült, mellette a termálkút vizét felhasználva fürdő épült. 125

126 A település északi határa mellett a Sződrákosi patak és az Ilka patak között az egykori természeti táj maradványaként mocsaras terület, a tőzegtavak térsége, mint védett terület fennmaradt. A település nagy kiterjedésű ipari-gazdasági területei kedvező módon a lakóterületeken kívül, azoktól keletre találhatók (Samsung, OVIT, Penta stb.), így a lakott település táji arculatát nem befolyásolják károsan. Göd lakóterületei jellemzően kertes-családiházas jellegűek, ezért fásítottságuk, zöldfelületi borítottságuk jelentős, arculatuk és ökológiai viszonyaik kedvezőek. A település külterületi jellegű keleti oldala eredeti természeti adottságait lényegében teljesen elveszítette. A település keleti oldalának jellemzően mezőgazdasági és erdőgazdasági használatú területeit a közelmúltban megépített, észak-déli irányban haladó 2/A országos főútvonal két, egymástól lényegében teljesen elszakított területrészre bontja, megszakítva a folyamatos kapcsolatot a mezőgazdasági részterületek és a jellemzően kelet-nyugati irányban haladó hossztengelyű erdő részterületek között. Göd területének legfontosabb tájhasználati konfliktusai a következők: A Duna parti zóna megőrzendő zöldfelületi karaktere és a vízpartokon jelentkező fejlesztések esetenként konfliktusba kerülnek egymással. Hasonlóan konfliktusokat jelenthet a tervezett beépítések területfejlesztési igényeinek és az árvízvédelem szempontjainak az összeegyeztetése. A belterületi zöldfelületek általános konfliktusa, hogy a színvonalas fenntartást szolgáló anyagi erő és szervezettség esetenként nem áll arányban az ideálisnak tekinthető üzemeltetési igényekkel. A parkok, sétányok, játszó és sportterületek korszerűsítése, új, modern berendezésekkel, felszerelésekkel való kiegészítése a későbbiek során fokozott fenntartási igényeket gerjeszt mind anyagi, mind szakmai értelemben. A külterületeken általános problémát jelent az illegális hulladéklerakás elleni küzdelem. Problémát jelent továbbá, hogy sok esetben hiányoznak a vonalas külterületi épített elemek (utak, főutak, autópálya) melletti elválasztó zöldsávok, melyek szerepe mind a zaj és levegőszennyezés, mind a defláció káros hatásainak ellensúlyozásában, mind tájképi értelemben meghatározó ZÖLDFELÜLETI RENDSZER Göd zöldfelületi rendszere komplex. A kellemes lakókörnyezethez szükséges összes adottsággal rendelkezik a város, bár közparkjai egymástól távol, szigetszerűen helyezkednek el. A hiányosságokat ugyanakkor jelentős mértékben kompenzálja a jól fenntartott, faállományban gazdag, dekoratív magánkertek nagy kiterjedése és összefüggő hálózata. A zöldfelületi rendszer közterületi alapelemeinek megőrzése és minőségi továbbfejlesztése, valamint a színvonalas üzemeltetés-fenntartás jelentik a jövő fő kihívásait. A külterületi zöldfelületi rendszer továbbfejlesztésénél a külterületi fasorok hálózatának bővítése, a mezővédő erdősávok kiegészítése, a környezetvédelmi célú védősávok kiegészítése jelenti a legfontosabb feladatokat. 126

127 2.6. KÖZLEKEDÉS Göd közlekedésföldrajzi helyzete jónak mondható. A város hatályos településrendezési tervében lefektetett távlati közúthálózat a továbbiakban is megfelel. A település országos főúthálózati kapcsolatait jelenleg a 2. sz. főút és az M2 autóút biztosítja. Ezen kívül országos közút az M2 autóút és a 2. sz. út kapcsolatát biztosító sz. összekötő út, valamint a 2. sz. út és Göd vasútállomás kapcsolatát biztosító sz. út. A város közlekedési helyzetét nagymértékben meghatározza a 2. sz. főút városi átkelési szakasza. Az útvonal áthalad a település központi belterületének közepén, és az adott paraméterek mellett a forgalom számottevőnek mondható, ami jelentősen zavarja a város belső életét. Jelenleg a város közösségi közlekedési kapcsolatait főleg a 2. sz. főúton közlekedő Volánbusz járatok adják. A közintézmények és a különböző városrészek közötti közlekedési kapcsolatot két helyi autóbuszjárat biztosítja. Mindkét járat Göd, Autópihenő végállomással körforgalomban működik a város területén. Az autóbusz-közlekedés tehát jó, a jelenlegi igényeket követi és további hálózatfejlesztésre is adott a lehetőség. A települést kettészeli a Budapest Vác - Szob vasútvonal, ezért jó vasúti kapcsolatokkal rendelkezik. A kerékpáros közlekedést a Duna-part közeli, észak-déli irányú kerékpárút, valamint a Göd vasútállomás közeléből induló hivatásforgalmi kerékpárút biztosítja. Ezek elsősorban szabadidős, sportolási és regionális célok mellett napi közlekedési feladatok ellátására is szolgálnak KÖZMŰVESÍTÉS A városában a vízi- (ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz), az energiaközművek (villamos-, hőenergia), valamint az elektronikus hírközlés (távbeszélő hálózat, mobil távközlés, telekommunikáció) kiépítésre kerültek. A városban a vízi-közművek kiépítettsége vízellátásnál közel 100%-os, a szennyvízcsatornázás tekintetében %/, míg az energiaközműnél, a gázellátásnál és villamosenergia-ellátásnál szintén 100 %-osnak tekinthető. A leggyorsabban fejlődő hírközlés vezetékes illetve vezeték nélküli rendszerei összességében teljes ellátottságúnak tekinthető. A közművek közül a csapadékcsatornázás kíván az elkövetkezendőkben jelentősebb fejlesztéseket, mivel a burkolt utak mentén nem mindig valósult meg a vízelvezetés rendszere, pedig azt alapkövetelménynek kell tekinteni. 127

128 3. HELYZETÉRTÉKELÉS 3.1. A HELYZETELEMZÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE, SZINTÉZIS A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása A folyamatok értékelése A rendszerváltozás óta eltelt időszakban Magyarországon jelentősen átalakult a gazdasági és társadalmi környezet. Ebben az időszakban az ország településeinek, köztük Göd városának is számos kihívással kellett szembenéznie. Ezek voltak a piacgazdaságba való átmenet, a globalizáció, az európai integráció, vagy a gazdasági világválság okozta recesszió A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése Pozitív külső tényezők: Göd kialakulását, eddigi fejlődését, jövőjét, fejlődésének irányát is alapvetően meghatározza főváros melletti fekvése, kedvező helyzete. Budapest közelsége, a fővárossal kiépített és működtetett közúti, vasúti és a tömegközlekedési kapcsolatok önmagukban jelentős fejlesztési erőforrást jelent Göd számára. Az M2 autópálya kiépítése javítja a közlekedés feltételeit és az elérési időket. A vasút szerepe az ingázó forgalom lebonyolításában, a korszerű elővárosi közlekedésben A természeti adottságok alapján védelmet és korlátozott felhasználást élvező ökológiai, tájképvédelmi, valamint erdő és vízgazdálkodási területek. Negatív külső tényezők: A helyben foglalkoztatásból kiszoruló munkavállalók ingázásra kényszerülnek, döntően a budapesti és váci munkaerőpiacra. Pozitív belső tényezők: A településrendezési tervek, melyek biztosítják a keretfeltételeket a településfejlesztés különböző területein, elsősorban a gazdasági és turisztikai fejlesztések vonalán. A város belterületén készült, zömében lakóterületi szabályozási terveknek megfelelő területek kialakítása, mely a város jelenlegi lakásszükségleteit kielégítik. A város lakóterületein az oldalhatáron álló, szabadon álló, ikres és zártsorú beépítési mód is megtalálható. A telekméretet tekintetve a település lakóterülete változatos képet mutat 128

129 A település mai belterületén még találhatók beépítetlen foghíj telkek és területek. A város összközműves ellátása A város oktatás-nevelési és egészségügyi intézményi kapacitásainak bővítései részben megtörténtek, ezáltal a város intézményei - 100%-os kihasználtság felett ugyan, de - követni tudták a népességnövekedésből adódó többlet ellátási igényeket. A város legnagyobb jelentőségű gazdasági szereplői a munkahelyteremtés, lakossági jólét lehetőségeinek és a település számára is bevételi forrásokat biztosító tevékenységei a környezetvédelem betartása mellett. Göd társadalmát a civil szervezetek gazdag hálózata és aktív működése jellemzi. Ezt jelzi a Gödön működő civil szervezetek és sportegyesületek nagy száma és rendkívül széles tevékenységi köre. A város rendelkezik ökológiai értékeket képviselő területekkel Negatív belső tényezők: A várost kettészelő Budapest-Vác-Szob vasúti nyomvonal térszerkezeti elhelyezkedése, amely a kompaktabb városi infrastruktúra ellátására, a városközponti kedvezőbb kialakításra és az egységes intézményi és egyéb szolgáltatás igénybevételére hatással van. A város beépített területeinek összenövése a szomszédos településekkel A központi belterülettől leszakadó Bócsa lakóterületi településrész helyzete. A gazdasági területfejlesztések megvalósíthatóságának korlátai településrendezési és településfejlesztési szerződések alapján, melyek elsősorban a területtulajdonosok kötelezettségvállalásának hiánya okoz. A város oktatási-nevelési intézményeiben a népességnövekedés folyamatos kapacitásbővítést igényel leginkább az általános iskolai ellátásban. Konfliktussal terhelt, szlömösödött területek előfordulása. 129

130 ERŐSSÉGEK Fekvés, közlekedési megközelíthetőség Megyei, regionális környezet Budapest közelsége Közművesítettség magas foka (kivéve Nevelek és Bócsa településrészek esetében) Beépítetlen fejlesztési területek Kertvárosi jelleg Épített értékek Jó tömegközlekedési adottságok Kerékpárút megléte, fejlesztése Rekreációs területekkel való bőséges kínálat Duna part, Duna közelsége Kedvező természeti viszonyok (vizek, tájak) Folyamatosan gyarapodó, fiatal, aktív korú lakosság, képzett munkaerő Kulturális értékek megőrzése Jó életkörülmények A település környezetében sokszínű turisztikai kínálat Városi élet együttműködése a gazdasággal civil szervezet érdekérvényesítése LEHETŐSÉGEK A Duna part gödi szakasza rekreációs célterületté válik Göd Budapest rekreációs célterülete Fejlődő kerékpárút-hálózat Turizmus Strand fejlesztése, gyógyturizmus kialakulása Természetközeli területek Logisztikai fejlesztés Elérhető közelségű turisztikai attrakciók, helyszínek Magas életszínvonal Világörökség várományos terület M2 autópálya kiépülése M2 út 2. út összekötő út javíthatja Göd közlekedési helyzetét Közlekedési kapcsolatok javítása Fejleszthető, jó közúti kapcsolatok Dunai tömegközlekedés GYENGESÉGEK Egységes, városi arculat hiánya Közösségi terek, zöldterületek hiánya a lakótömbökben Központok, alközpontok hiánya Egyes intézmények nem megfelelő kapacitása hiánya (pl. rendőrőrs) Épített örökség állapota Gyermekintézmények túlterheltsége Haránt irányú közlekedési kapcsolatok hiánya Belső úthálózat gyenge minősége 2. sz. főút túlterheltsége Parkolás megoldatlansága A települést elkerülő utak hiánya Jelentős a városban az átmenő forgalom Gyenge a megállító-képesség Ipari infrastruktúra (ipari park) hiánya Munkaerő-megtartás gyenge VESZÉLYEK Nem fenntartható fejlesztések (pl. Golf pálya) 2 es út forgalma nem csökken Folyamatos népességnövekedés következtében nem kezelhető önkormányzati intézménybővítés, úthálózat fejlesztés A piaci befektetők túlépítési szándékának megvalósulása Társadalmi konfliktusok kiéleződése civil, helyi lakosok és a betelepülők, fejlesztők között Gyenge térerő 130

131 A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata Göd Településszerkezeti Terv 192/2016. (XII. 08) Kt. határozat Göd Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási Terv 24/2016. (XII. 09.) Önk. rendelet 131

132 3.2. PROBLÉMATÉRKÉP/ÉRTÉKTÉRKÉP A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása 132

133 3.3. ELTÉRŐ JELLEMZŐKKEL RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSRÉSZEK Központi városrész (Központ) A városrész Göd lakott területének a Duna és a Budapest Szob vasútvonal által határolt területsáv központi részén található. A városrész megközelítése a város legfőbb közlekedési tengelyét jelentő 2. sz. főúton, a városrész szívében fekvő Göd vasútállomáson, keletről pedig az Alagút utcai vasúti aluljárón és a Béke utcai felszíni átjárón át lehetséges. A városrész gazdasági szerkezetét meghatározza a városban betöltött nevéből is adódóan központi funkciója, centrális elhelyezkedése. A területen jellemző lakóterületi túlsúly mellett e településrészen helyezkednek el a legfontosabb városi szintű intézmények (városháza, közösségi ház, rendőrség, okmányiroda, orvosi rendelő, oktatási intézmények). Ki kell továbbá emelni a Duna parti területeket, ahol a korábbi üdülőket lakóépületek váltják/váltották fel. Közvetlenül a Duna part mentén végig, változó minőségű sétány húzódik, s itt találhatók még a város nagyobb összefüggő zöldfelülettel rendelkező intézményi területei és közösségi zöldterületei is. A városrész központi szerepe ellenére nem alakult ki markáns városközpont, az intézmények és a kereskedelmi egységek jellemzően a 2. sz. főút mentén sorakoznak, építészeti kialakításuk és léptékük nem egységes. Hiányoznak az intenzívebb beépítésű, zártsorúan beépített területek, ahol az épületek lakóházaktól eltérő léptéke és a kialakult térfal hangsúlyozná a terület jelentőségét. Beépítetlen, fejleszthető területek a városrészben nem találhatók, ezért az értékes városrész déli részén korábban nagyméretű, általában 1500 m2 körüli lakótelkek felosztása jellemző, az északi később beépült városrész pedig eleve meglehetősen kisméretű telkekkel jött létre. A sűrű úthálózatú területen a családi házas beépítés jellemző. Az új építésű, jellemzően tetőtérbeépítéses lakóházak mellett meghatározó még a múlt század elején épült érékes villaépületek jelenléte. A központi városrész kiemelkedő építészeti értékei a helyi védelem alatt álló polgármesteri hivatal és a közösségi ház épülete, valamint egy további értékes, lakóépületként használt villaépület. A Kincsem istálló épülete is kimagasló értéket képvisel, azonban a romos állapotban levő épület elsősorban nem építészeti, hanem helytörténeti jelentősége miatt érdemes említésre. A városrésze területén műemlék épület nem található. A középületek általában régi, más funkciót betöltő épületek átalakításával jöttek létre, ezért sokuk bővítésre szorul, illetve minőségi fejlesztésük időszerű. A közterületek kialakítása elsősorban a nagy arányú átmenő forgalomnak kedvez, a városközponti jelleget erősítő közösségi találkozóhelyként funkcionáló városi főtér, valamint teresedések, közparkok, sétányok nem alakultak ki sem a főút mentén, sem a lakótömbökben. A központi funkcióknak köszönhetően a városrészben nagyarányú a gyalogosforgalom, amely azonban az elégtelen közlekedési infrastruktúra (biztonságos gyalogosátkelők, a kiépített járdák alacsony aránya és a forgalomcsillapítás hiánya) miatt teljesen háttérbe szorul a gépjárműforgalom mellett. A kelet nyugati irányú közlekedést indukáló, nyugatra fekvő Duna és a városrész keleti oldalán található vasútállomás 133

134 miatt szükséges lenne a haránt irányú kapcsolatok fejlesztése, ám a város kialakult szerkezete ennek lehetőségét erősen korlátozza. Elégtelen a közterületi parkolók mennyisége és kialakítása, így magas a főút mentén parkoló autók száma, aminek következtében a nagyarányú forgalom miatt egyébként is nehezen megközelíthető, illetve keresztezhető 2. sz. főútra való felhajtást tovább nehezítik a rálátást korlátozó parkoló autók. Tömegközlekedés tekintetében a terület ellátottsága jó. A helyi és távolsági autóbuszok a 2. sz. főúton közlekednek ugyanazt a 4 pár buszmegállót érintve, a vasút pedig a városrész középső részén található gödi vasútállomáson, illetve a városrész déli részén fekvő alsógödi megállónál érhető el. A központi városrész közművesítettsége teljes, minden közműre való rákötés lehetősége biztosított Alsógöd Alsógöd a város belterületének déli részén található városrésze. Az elsősorban beállt jellegű lakóterületek feltárása a 2. sz. főútról nyíló keresztutcákon át lehetséges. Keleti irányú, a vasutat keresztező közlekedési kapcsolatait a Nemeskéri Kis Miklós és a Béke utca vonalán található vasúti kereszteződések biztosítják. Alsógödön nem alakult ki alközponti szerepet betöltő településrész. Ez elsősorban a Központi városrész közelségével, a két városrész szoros kapcsolatával magyarázható. A városrészben elsősorban a beállt lakóterületek dominálnak, intézmények és szolgáltató egységek egyáltalán nem kaptak helyet. A lakóterülettől eltérő területhasználatával kiemelkednek a Duna part zöldterületei, a Nemeskéri Kiss kúria környezetében kialakult szálláslehetőséget is kínáló vendéglátóhelyek és a nagyobb kiterjedésű, jelentős zöldfelületi elem a Nemeskéri erdő. A városrész beépítetlen, új fejlesztésekre lehetőséget adó területekkel, illetve funkcióváltó területekkel nem rendelkezik. A városrész meghatározó szerkezeti eleme a területét kettészelő vasútvonal, amelynek keresztezése három vasúti kereszteződésen biztosított. A vasúttól keletre fekvő, később létrejött területeken a településszövet sűrűbb, azonban a teljes városrészre jellemző a szabályos utcahálózat, amelyet a Petőfi tér kivételével nem tagolnak közterek. Alsógöd jellege, építészeti karaktere nem tér el jelentősen a Központi területétől, kertvárosias és kisvárosias jellegű lakóterületek jellemzik. A város Budapesthez legközelebb eső részén a tetőtérbeépítéses lakóházak jellemzőek. E városrészben található Göd egyetlen műemléke, a Nemeskéri Kiss kúria, amelyhez három hektáros őspark is tartozik. A gödi építészeti vonásokat hordozó értékes villaépületek a vasútvonal és a Duna között találhatók, helyi védelem alatt azonban egyetlen épület sem áll. Kiemelkedő értéket és fejlesztési potenciált jelent továbbá a rendkívül magas zöldfelületi aránnyal jellemezhető Duna parti Szakácskert, volt úttörőtábor, amelynek legnagyobb része jelenleg hasznosítatlan. 134

135 Felsőgöd Felsőgöd a város 350 ha kiterjedésű történelmileg elkülönülő, az Ilka pataktól északra eső településrésze. Közúton a 2. sz. főúton és az M2 gyorsforgalmi út irányából a város legjelentősebb haránt irányú közlekedési útvonalán, az Ady Endre utcán át közelíthető meg. Habár mára az egyes városrészek szorosan összenőttek, Felsőgöd részben mégis elkülönül a többi településrésztől, saját ellátását biztosító alközponttal rendelkezik. Az Ady Endre utca vasútállomás közeli szakasza tölt be az alközponti szerepet. Az alközponti területen elsősorban kereskedelmi egységek és alapfokú intézmények, illetve orvosi rendelők kaptak helyet. A központi funkciót ellátó terület városképileg nem különül el az egyébként lakóterületi túlsúllyal jellemezhető városrésztől, térszervezése, közterületeinek kialakítása és az épületek tömeg, valamint részletképzése nem mutat városias karaktert. A Központi városrészhez hasonlóan itt sem alakult ki főtér. Felsőgöd lakóterületein a falusias és kertvárosias jegyek fedezhetők fel. Az általában kis méretű telkeken az oldalhatáron álló beépítés jellemző. Kisvárosias jellegű lakóterület egyedül az újváros településrésszel szomszédos délkeleti területen alakult ki. Felsőgöd területén az emeletes és tetőtérbeépítéses lakóházak mellett nagy arányban vannak még jelen a földszintes házak is. E városrészben nem fordulnak elő nagy arányban a Gödre jellemző üdülővillák, elsősorban a városrészben található templomok építészeti értékét kell kiemelni. Városrész szintű zöldterületek, hasonlóan a többi városrészhez, a Bozóky tér kivételével a lakóterületeken nem alakult ki. A városrész legjelentősebb zöldfelületi eleme a Duna part területe, de a lakóterületektől északra, Sződ határában két kiterjedt beépítetlen terület található, amelyek zöldterületi fejlesztések potenciális helyszínei lehetnek a jövőben. Az Ady Endre utca a városrész főutcája, amely egyben az egész város legjelentősebb keleti irányú közúti kapcsolata is. Az Ady Endre utca forgalma ezért nagyon nagy, s az egyre növekvő terhelést a keskeny szabályozási szélességű, rossz minőségű út egyre nehezebben tudja ellátni. Elsősorban a központi területeken jelent gondot a közterületi parkolás megoldatlansága. A Dunaparti kerékpárút kivételével nem biztosított a kerékpáros közlekedés biztonsága valamint a járdák állapota és kiépítettsége is elmarad a városi rangú településtől elvárható minőségtől. A városrész tömegközlekedési kapcsolatait a településrész szívében elhelyezkedő felsőgödi állomással a Budapest Szob vasútvonal, valamint a 2. sz. főúton közlekedő távolsági buszok biztosítják. 135

136 Újváros - Oázis lakópark Az Újváros Oázis lakópark elnevezésű városrész Göd 280 ha területű, változatos területhasználattal jellemezhető, várhatóan nagyarányú fejlesztések elé néző, folyamatosan változó keleti településrésze. A városrész megközelítése a 2. sz. főútról a városban található négy vasúti átjárón át, illetve a 2/A útról a Bócsa nevű településrészen át történhet. Tömegközlekedési kapcsolata a helyi buszjáratnak köszönhetően csak a lakóterületeknek van. A terület folyamatosan változik, fejlődik, ebben a városrészben vannak meg potenciálisan a legnagyobb fejlődési lehetőségek, illetve itt összpontosulhatnak a legnagyobb problémákat gerjesztő folyamatok is. A városrész nyugati, vasúttal határos részén, a belterület szívében természeti területekkel tarkított 60 ha os golfpálya található. A golfpálya szomszédságában fekszik a város tulajdonát képező 1988 tól üzemelő termálstrand, amelynek bővítési lehetőségei erősen korlátozottak a közelmúltban beépült környező területek miatt. A városrész keleti része a közelmúltban megindult nagyarányú lakóterületi fejlesztéseknek köszönhetően a város legintenzívebben beépült, illetve beépülő területe. Az elhibázott szabályozások miatt a kialakuló új lakóterületek minősége kifogásolható, tudatos városrendezési elvek hiányában nem alakulnak ki az élhető környezethez szükséges zöldterületek és az intenzív beépítés okán az egyes telkek zöldfelületi aránya sem kedvező. Elmaradt az újonnan beépülő terület központjának tudatos kiépítése, ezért hiányoznak a városrészt ellátó intézmények és kereskedelmi létesítmények, illetve ezek helybiztosítása. A megindult építkezésekhez délről kapcsolódóan további nagyarányú lakóterület fejlesztések várhatók. A lakóterület fejlesztéssel egy időben nem indult meg a kereskedelmi tevékenység és az intézmények fejlesztése, egyetlen kivétel a közelmúltban létesül bölcsőde. A lakóterületek közvetlen szomszédságában, a városrész északkeleti részén fekszik az Országos Villamostávvezeték Zrt. ipari telephelye. A településrendezési terv szerint ugyancsak e városrész beépítetlen, külső keleti területei adhatnak otthont a jövőben a településen megtelepedni kívánó, zavaró hatással nem bíró vállalkozások telephelyeinek. Az Újváros Oázis lakópark városrészben található továbbá a város temetője is. 136

137 Göd Újváros elnevezésű városrésze tehát óriási területi tartalékokkal rendelkezik, a város szinte minden beépítetlen, új beépítésre szánt területe itt található. Tekintve, hogy a városrész a közelmúltban még beépítetlen volt, kiemelkedő építészeti érték nem említhető meg a területén. Ki kell emelni azonban a városrész természeti értékeit, a golfpálya területén található ex lege védett lápterületeket Bócsa Újtelep városrész A Bócsa Újtelep Göd központi belterületétől teljesen különálló, attól keletre fekvő, korábban teljesen különálló falusias karaktert mutató, 79 ha os településrésze. A városrész közvetlenül az M2 autóút gödi lehajtójánál fekszik, így a fő közlekedési útját jelentő Munkácsy Mihály utca tulajdonképpen Göd M2 gyorsforgalmi útról történő feltárását szolgálja, s ennek köszönhetően nagymértékű átmenő forgalommal terhelt. Bócsa mindig is különálló, napjainkra leszakadó városrész, kis számú lakosságának, társadalmi összetételének és a központi belterülettől való távolságának köszönhetően a fejlődés jeleit kevéssé mutató falusias jellegű terület. A szabályos, merőleges rendszerű utcákkal jellemezhető településszövet lakótelkein jellemzően oldalhatáron álló, földszintes lakóházak állnak. Meghatározó a lakóházak mellett létesült lovasturizmussal foglalkozó major és a lakóterülettől délre fekvő, azzal szinte megegyező méretű Samsung gyár telephelye. Bócsa Újtelep a központi városrésztől és a város belterületétől történő fizikai különállása történeti okokra is visszavezethető. A különállás megnyilvánul mind infrastrukturálisan, mind az ott élő lakosok életvitelében. (Árvíz, majd repülőtér építés miatt kötelező elköltözést róttak ki a Bács Kiskun megyei Bócsa falu egyik felének lakosságára, innen költöztek sokan fél évszázada, 1942 ben e területre. Hiába láthatóak még mindig a korabeli, klasszikus építésű házak, sajnos úgy tűnik ez az adottság több hátrányt hordoz mint előnyt.) Az épületek állapota nagyon vegyes képet mutat, nagy számban található új építésű és régi leromlott ház is a városrészben. Az infrastrukturális problémákon túl a lakosság iskolai végzettsége a városi átlaghoz képest itt a legalacsonyabb, a munkanélküliségi mutató pedig a legmagasabb, akárcsak a szociális segélyezettek száma a lakosságarányhoz képest. Mindezeket tekintve megállapítható, hogy Bócsa Újtelep a város legrosszabb státuszú területe, ahol mind a népesség társadalmi összetétele, mind a terület fizikai jellemzői a legkedvezőtlenebbek 137