Építésügy, területrendezés településügy közlekedési aspektusai Közlekedési konferencia

Átírás

1 Építésügy, területrendezés településügy közlekedési aspektusai Közlekedési konferencia Balatonföldvár, május Dr. Szaló Péter helyettes államtitkár Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság

2 A leg- versenyképesebb A város dinamikusabb eleme a térnek nagyobb mértékű népességkoncentráció nagyobb piac attraktívabb környezet nagyobb adaptációs képességű differenciáltabb helyi társadalom 2

3 A leg- A város sebezhetőbb eleme a térnek nagyobb mértékű szegregáció nagyobb függőség szlömösebb nagyobb energiafogyasztó nagyobb környezetet terhelő (ÜHG 70 %) nagyobb generálója a közlekedésnek 3

4 OTrT felülvizsgálat okai: Törvényi előírás az ötévenkénti felülvizsgálat, ezen kívül az OTrT módosítását indokolják: ágazati jogszabályok változása, új ágazati koncepciók, stratégiák és tervek készültek (csak ágazati terveket tud az OTrT szintetizálni), megyei önkormányzatok OTrT-re vonatkozó módosító javaslatai. 4

5 Tftv. (23. ) Területfejlesztési célok figyelembe vétele területrendezésben OFTK tervezete meghatározta Az OFTK és OTrT közös céljait: társadalmi felzárkózás, esélyegyenlőség megteremtése, fenntartható fejlődés és fenntartható növekedés értékmegőrzés. 5

6 térségi szerkezeti terv térségi övezetek Az OTrT felülvizsgálata során az alábbi célokat érvényesítettük: fenntartható fejlődés elvének megfelelő területhasználat meghatározása, műszaki infrastruktúra hálózatok összehangolása, társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térszerkezet kialakítása, elmaradott térségek fejlődésének elősegítése (pl. műszaki infrastruktúra-hálózati kapcsolat biztosítása), természeti, táji, ökológiai, kulturális adottságok, értékek védelme, természeti erőforrások védelme (pl. termőföld mennyiségi védelme), OTrT egyszerűsítése (15 országos övezet helyett 8 marad, 16 kiemelt térségi és megyei övezet helyett 8 marad). 6

7 2. az országos jelentőségű infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét közúti, vasúti, vízi és kerékpár közlekedési hálózatok és építmények (hidak, repülőterek, kikötők) villamosenergia, szénhidrogén, földgáz hálózatok erőművek szükségtározók, kiemelt jelentőségű vízi létesítmények Az Ország Szerkezeti Terve meghatározza: 1. az 1000 ha-nál nagyobb országos területfelhasználási kategóriákat erdőgazdálkodási térség mezőgazdasági térség vegyes területfelhasználású térség települési térség vízgazdálkodási térség 7

8 Települési térség Lehatárolás célja: - az elfogadott településszerkezeti tervek alapján az 1000 ha-nál nagyobb települési térségek visszacsatolása a megyei tervek alapján Lehatárolása: - 0,5 %-os növekedés Szabályozása: - nem változik A települési térségek növekedését 5 térségi övezet korlátozza 8

9 Közlekedési infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények Gyorsforgalmi úthálózat Főúthálózat Lehatárolás célja: - a közlekedési infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények megvalósításához a terület biztosítása A kijelölés változásának oka: - A gyorsforgalmi- és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programja és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI. 29) Korm. határozat Szabályozás: - A Tftv-ben lévő infrastruktúra-hálózatokra vonatkozó pontositási szabályok átkerültek az OTrT-be. Szabályozásra vonatkozó további javaslat: az országos jelentőségű elem OTrT-be történő beillesztését ki kellene terjeszteni a közlekedési infrastruktúra-hálózatra. 9

10 Közlekedési infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények országos vasúti törzshálózat elemei A kijelölés változásának oka: Ágazati jogszabály változása (az országos törzshálózati, regionális és egyéb vasúti pályák felsorolásáról szóló 168/2010 (V.11.) Korm. rendelet) 10

11 Közlekedési infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények országos repülőterek A kijelölés változásának oka: Új jogszabály alkalmazása (a repülőterek osztályba sorolásával a III-VI. osztályú repülőterek kikerültek az országos repülőtér kategóriából) közforgalmú kikötők A kijelölés változásának oka: az országos kikötők köre az NFM állásfoglalása alapján lecsökkent, csak a meglévő országos szerepkörű kikötő kerül be az OTrT-be 11

12 EU városfejlesztési keretek ) Város-specifikus beruházási prioritások 2) Fenntartható városfejlesztés és ITI 3) Innovatív városfejlesztési akciók 4) Városfejlesztési platform 5) Közösség által irányított helyi fejlesztés 6) Megerősített stratégiai és integrált programozás 12

13 A városi dimenzió megerősödése Uniós prioritások koncentrálása Európa 2020 stratégia Területi kohézió megerősítése (a Lisszaboni Szerződés új célja) A városi dimenzió továbbra is a mainstream része, de továbbfejlődik: Nagyobb hangsúly az integrált megközelítésen Városok nagyobb bevonása Kísérleti elem újra megjelenik 13

14 Kohéziós politikai támogatások és eszközök a városok és városi térségek számára Integrált és ágazati beruházások: ITI a városoknak delegálva (minimum 5% -a a tagállami ERFA forrásnak) Tematikus célok, (városi) beruházási prioritások Közösség által irányított helyi fejlesztés Pénzügyi eszközök (visszaforgatható alapok) Területi együttműködés Városfejlesztési platform Innovatív városfejlesztési akciók (a teljes ERFA forrás 0,2%) 14

15 ERFA beruházási prioritások Az Európa 2020 Stratégia céljainak megvalósulásához járul hozzá intelligens, fenntartható és befogadó növekedés 11 tematikus cél - koncentráció Különböző beruházási prioritások (alcélok), többek között: 4. cél Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság: (e) a fenti stratégiák támogatása városi területeken 6. cél Környezetvédelem: (e) városi környezet fejlesztése 7.cél Fenntartható közlekedés: (c) fenntartható városi közlekedés 9.cél Társadalmi befogadás elősegítése: (b) leromlott városrészek fizikai és gazdasági megújítása 15

16 A programozás kiinduló pontja: Európa 2020 célok koncentrációja Tematikus dimenzió: Intelligens növekedés K+F és innováció IKT KKV Fenntartható növekedés Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság Erőforrás-hatékonyság Környezetvédelem, kockázat megelőzés Fenntartható közlekedés Befogadó növekedés Foglalkoztatás Társadalmi befogadás Szegénység elleni küzdelem Oktatás Területi dimenzió: Integrált stratégiák és beavatkozások Városok és városi térségek Leromlott városok, városrészek Város-régiók, nagyvárosi térségek Vidéki területek, stb. Módszer: I T I 16

17 Városi dimenzió Tagállami szinten az ERFA források min. 5%-a ITI-re Végrehajtás a városokra (részben) delegálva (a közigazgatási berendezkedéstől és kapacitásoktól függően) A Partnerségi Szerződésben/Megállapodásban és OP-ban a városok nevesítése Összehasonlítva a időszakkal uniós szinten: Városi dimenzió (ERDF rendelet 8.cikk) és az integráltság nem volt kötelező Főleg ágazati beruházások (különösen az új tagállamokban) Városfejlesztési célokra fordított ERFA források EU átlagban csak nagyjából 3%-ot tettek ki Városok bevonása korlátozott 17

18 Regionális ERFA OP Fenntartható városfejlesztés és ITI Nemzeti/ágazati ERFA OP Teljes összeg ITI-re a tagállami ERFA forrás min. 5%-a, városoknak delegálva I T I Város 3 Város 1 Város 2 Város 25 Város ESZA OP KA OP + további ESZA és KA források ahol ez indokolt 18

19 Hazai felkészülés - a városfejlesztés keretei Önkormányzati törvény módosítása, a településfejlesztés és területrendezés helyi önkormányzati hatáskör továbbra is Építésügyi törvény módosítása Kormányrendelet a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök tartalmának, elkészítésének és elfogadásának részletes szabályairól 19

20 Hazai felkészülés Stratégiai tervezés (új OFK, OTK, ágazati stratégiák, Partnerségi Megállapodás, operatív programok) előterjesztések, rendeletek előkészületben Programok, projektek kidolgozása különös tekintettel a komoly felkészülést igénylő ITI (városfejlesztési) programokra ROP forrásból új pályázati kiírás a megyei jogú városok tervezésre, ezen belül ITI előkészítésre 20

21 1181/2013 (IV.5). Kormány határozat a várostérségi integrált programok tervezési térségeinek lehatárolásával kapcsolatos irányelvekről kiemelt jelentőséget tulajdonít az integrált városfejlesztés kérdésének a területfejlesztési és településfejlesztési tervek összhangjának biztosítása és az ehhez szükséges térségi és helyi egyeztető és partnerségi mechanizmusok kialakítása, 21

22 a térség kapcsolatrendszerének fejlesztése és együttműködésének erősítése érdekében az integrált várostérségi fejlesztések előtérbe helyezése, a fejlesztések hatékonysága érdekében a közös várostérségi tervezést, az együttműködést és a közös fejlesztéseket megfelelő támogatással szükséges ösztönözése, széleskörű partnerség biztosítása 22

23 a lehatárolás témakörében javasolja a Budapest és agglomerációja együttes tervezésén alapuló integrált városfejlesztési program kidolgozását ebben az esetben a várostérséget Budapest főváros és kijelölt agglomerációja jelentik együttesen a évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről, 1/1. sz. mellékletének megfelelően ami a vonzások, a tömegközlekedés és a közös fejlesztési igények vonatkozásában kiterjedhet a szomszédos megyék más településeire, 23

24 a megyei jogú városok esetében integrált városfejlesztési programok kidolgozása, kiterjesztve azokat vonzáskörzetükre, amit a városok a környező településekkel közösen, a megyei önkormányzat bevonásával, az elérhető legfrissebb adatok, helyi felmérések és tapasztalatok alapján határolhatnak le. A lehatárolás során ajánlott szempontok kiemelten: Ba) a térség kapcsolatrendszere, kiemelten a munkaerőpiac szempontjából (pl. térségi ingázási zóna, közösségi és egyéni közlekedési kapcsolatok), bb) a településekkel közös érdekeltségű fejlesztések (pl. közös közműszolgáltatások, humán szolgáltatások körzetei, közlekedési kapcsolatok fejlesztési lehetőségei, közös gazdasági alapokon nyugvó együttműködések), bc) egyéb földrajzi és kulturális tényezők (pl. domborzati viszonyok, közös hagyományok, kisebbségek megoszlása), 24

25 a megyei szintű tervezési folyamat során ca) a megyei jogú városokkal való egyeztetésen túl a kis- és középvárosok fejlesztési igényeinek tekintetbe vétele, cb) a járási székhelyek megerősítése és a város-vidék kapcsolatrendszerének fejlesztése, a térség egészének javát szolgáló fejlesztések tervezése, cc) kiegyensúlyozott településhálózati struktúra létrehozása érdekében a települések közötti együtt-tervezés, cd) a városok és települések közötti térségi együttműködések ösztönzése, a közös érdekeltségű fejlesztések együttes tervezés, ce) a fejlesztések igény és szükség szerint átnyúlhatnak a közigazgatási (járási és megyei) határokon. 25

26 Köszönöm a figyelmet! 26