BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV

Átírás

1 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV Megbízó Balatonalmádi Város Önkormányzata Keszey János Polgármester 8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1. Tervező Völgyzugoly Műhely Kft Solymár, Bimbó u. 20. Tel.: , , , Településrendezés: Ferik Tünde okl. építészmérnök, településtervező vezető tervező TT/ Südi Beáta építészmérnök Korsós Renáta okl. településmérnök március VZM 1307/15 balmadi_vizpartrehab_munk_ doc

2 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE A TERVEZÉSI TERÜLET LEHATÁROLÁSA, A MÓDOSÍTÁSOK CÉLJA A JELENLEGI TERÜLETHASZNÁLAT ÉS A HATÁLYOS TERVEK ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA SZENNYVÍZÁTEMELŐ ÉS KÖRNYEZETE Jelenlegi területhasználat A vízpart-rehabilitációs terv előírásai A hatályos településrendezési eszközök előírásai SPORTPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE Jelenlegi területhasználat A vízpart-rehabilitációs terv előírásai A hatályos településrendezési eszközök előírásai A SZENT ERZSÉBET LIGETTŐL ÉSZAKKELETRE FEKVŐ KIKÖTŐK KÖRNYÉKE Jelenlegi területhasználat A vízpart-rehabilitációs terv előírásai Hatályos településrendezési eszközök BUDATAVA STRAND ÉS KÖRNYÉKE Jelenlegi területhasználat A vízpart-rehabilitációs terv előírásai Hatályos településrendezési eszközök TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK ADTA LEHETŐSÉGEK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉRTÉKVÉDELMI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, VÉDETT, VÉDENDŐ TÁJI- ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Nemzetközi jelentőségű természeti és táji értékek Országos jelentőségű természeti és táji értékek Helyi jelentőségű természeti és táji értékek AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI Országos védelem Helyi értékvédelem Régészeti területek TULAJDONVISZONY VIZSGÁLAT MAGASABB SZINTŰ JOGSZABÁLYOK VIZSGÁLATA ÉVI CXII. TÖRVÉNY A KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok Balaton törvény általános szabályai Országos övezetek ismertetése Kiemelt térségi övezetek ismertetése Balatonalmádi módosítással érintett partmenti területei és a Btv. kiemelt térségi övezeteinek összefüggései SZABÁLYOZÁS ÉS VÍZPART REHABILITÁCIÓ Partvonal-szabályozási terv Nádrendelet Nádkataszter A vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló kormányrendelet Vízpart-rehabilitációs tanulmányterv módosításának előkészítése VÁLTOZÁSI JAVASLATOK BEMUTATÁSA 47

3 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 3 1. BEVEZETŐ 1.1. ELŐZMÉNYEK, A MEGBÍZÁS ISMERTETÉSE Jelen dokumentáció Balatonalmádi Város Önkormányzat megbízásából készülő, a település területére jelenleg hatályos Balatonalmádi vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló 7/2005. (III.25.) TNM rendelet (a továbbiakban: TNM rendelet) és tervi melléklete (a továbbiakban VpRT) módosítását megalapozó tanulmányterv megvalósíthatósági vizsgálata. A terv célja, hogy a módosítással érintett területek részletes vizsgálatát és az Önkormányzati, tulajdonosi érdekek számbavételét követően - azokat a hatályos vízpart-rehabilitációs tervvel és a magasabb rendű jogszabályokkal összevetve a vízpartrehabilitációs tanulmányterv módosítására reális javaslatok szülessenek. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény (a továbbiakban: Balaton törvény vagy Btv.) június 1-től hatályos módosítása lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára a vízpart-rehabilitációs terv módosításának kezdeményezésére, amennyiben javaslata megalapozott és jogszabályba nem ütközik: Btv. 59. (1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti településein a településrendezési eszközöket a vízpartrehabilitációs szabályozási követelményeknek megfelelően, a vízpart-rehabilitációval érintett területekre készülő vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel, első felülvizsgálatukat követően a partvonalszabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekkel összhangban kell felülvizsgálni és módosítani. (2) A Balaton kiemelt üdülőkörzet parti településeinek önkormányzata a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatáig kezdeményezheti a települést érintő vízpart-rehabilitációs tanulmánytervről szóló miniszteri rendeletben szereplő területhasználatok megváltoztatását. A kezdeményezés akkor támogatható, ha a változtatási kérelem megalapozott és végrehajtása nem ütközik jogszabályba. A kialakult gyakorlat szerint a területrendezésért felelős minisztérium - Miniszterelnökség Területrendezési és Településügyi Főosztály - lefolytatja a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv módosításának egyeztetését, amennyiben a megalapozó tervet az Önkormányzat elkészítteti. A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló 283/2002. (XII.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: balatoni OTÉK) tartalmazza a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, illetve partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjét. Jelen megvalósíthatósági vizsgálatban bemutatásra kerül, hogy a felmerült módosítási igények mennyiben vannak összhangban a jelenlegi jogszabályi környezettel. A megvalósíthatósági vizsgálatot az Önkormányzat áttekinti, s az abban foglaltak alapján dönt a TNM rendelet módosításának kezdeményezéséről, illetve egyeztető tárgyalást hív össze az érintett, területileg illetékes államigazgatási szervekkel.

4 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV A TERVEZÉSI TERÜLET LEHATÁROLÁSA, A MÓDOSÍTÁSOK CÉLJA A megvalósíthatósági vizsgálatban Balatonalmádi város Balaton parti területén négy módosítással érintett terület szerepel: 1. Szennyvízátemelő és környéke 2. Sportpálya és környezete 3. A Szent Erzsébet ligettől északkeletre fekvő kikötők környéke 4. Budatava Strand és környéke Áttekintő térkép változtatási javaslatokhoz (Forrás: maps.google.hu)

5 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 5 1. SZENNYVÍZÁTEMELŐ ÉS KÖRNYÉKE A vizsgált terület lehatárolása A vizsgált terület Almádi településrész déli részén, a 71-es számú főút és a Balaton között helyezkedik el, a Balaton partján. A terület a Véghely Dezső utca déli szakaszáról és a Kócsag utcából közelíthető meg. A terület kiterjedése 1,18 ha. A területet a TNM rendelet 5/2 szelvénye ábrázolja. A módosítás célja A módosítás célja, hogy a területen található szennyvízátemelő területe és közvetlen környzete a természetbeni állapotnak megfelelően kerüljön feltüntetésre a VpRT-n, vagyis a VpRT-ben kijelölt közműterület kiterjedésének csökkentése, a közműterületet keletről megkerülő közterület kijelölés megszűntetése. A közműterület csökkentésével felszabaduló területen parkolási célra szolgáló közterület és további zöldterület kijelölése a cél. 2. SPORTPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE A vizsgált terület lehatárolása A vizsgált terület Almádi településrész parti sávjának központi részén található. A terület a Véghely Dezső utcáról közelíthető meg. A terület kiterjedése 9,5 ha. A területet a TNM rendelet 5/2 szelvénye ábrázolja. A módosítás célja A jelenleg városi sportpályként használt terület Balatonalmádi egyetlen nagy kiterjedésű, beépítésre szánt területként kijelölt, azonban eddig beépítetlen vízparti területe. A szomszédos Kristóf kemping és parkoló területével együtt az önkormányzat a terület átfogó fejlesztését tűzte ki célul. A tervezett fejlesztések nyomán a parti sétány, a közlekedési rendszer és a parkolási rendszer megújításával egyidejűleg szálloda és egyéb kereskedelmi, kulturális, lakó és turisztikai célú létesítmények létesítése tervezett, melyhez a területet érintő VpRT módosítása szükséges.

6 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 6 3. A SZENT ERZSÉBET LIGETTŐL ÉSZAKKELETRE FEKVŐ KIKÖTŐK KÖRNYÉKE A vizsgált terület lehatárolása A vizsgált terület Almádi városrészben, a Szent Erzsébet ligettől (volt Öregpark) északkeletre a hajókikötő mellett fekvő terület, amely a 71-es számú főút és a Balaton között helyezkedik el, a Balaton partján. A terület a Véghely Dezső és a Neptun utca találkozásánál fekszik, mindkét utcáról egyaránt megközelíthető. A terület kiterjedése 2,19 ha. A területet a TNM rendelet 5/3 szelvénye ábrázolja. A módosítás célja A terület fejlesztése érdekében cél a 1629/1 hrsz területen a kikötés lehetőségének biztosítása kikötésre alkalmas partszakasz és kikötői infrastruktúrát biztosító területfelhasználás kijelölésével. A terület tulajdonosa a 1631 és 1629/1 hrsz területek összevonását és együttes fejlesztését tervezi, ezért a 1629/1 hrsz strandfürdő művelési ágú területet átsorolását kéri a 1631 hrsz területtel azonos különleges vízisport terület építési övezetbe. Igényként merült fel továbbá a legnagyobb megengedett beépítettség 10%-ról 15%-ra való emelése, mely módosítás a településrendezési eszközök módosítása során kezelhető.

7 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 7 4. BUDATAVA STRAND ÉS KÖRNYÉKE A vizsgált terület lehatárolása A vizsgált terület Budatava településrész parti sávjában, a 71-es számú főút és a Balaton között helyezkedik el, a Balaton partján. A terület a Neptun utca és az Eötvös utca találkozásánál fekszik, mindkét utcáról egyaránt megközelíthető. A terület kiterjedése 3,13 ha. A területet a TNM rendelet 5/3 szelvénye ábrázolja. A módosítás célja Az Önkormányzat a strand környékének rendezését tűzte ki célul, melyhez a VpRTben a strand területéhez kapcsolódóan kijelölt parkoló terület és zöldterület rendszerének átalakítása szükséges. A módosítás célja továbbá a strandtól délre fekvő meglévő mólóhoz kapcsolódóan kikötő létesítésére alkalmas partszakasz jelölése és a 1607 és 1603/2 hrsz ingatlanok övezeti besorolásának módosítása.

8 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 8 2. A JELENLEGI TERÜLETHASZNÁLAT ÉS A HATÁLYOS TERVEK ÖSSZEFÜGGÉSEINEK BEMUTATÁSA 2.1. SZENNYVÍZÁTEMELŐ ÉS KÖRNYEZETE Jelenlegi területhasználat A vizsgált terület jelentős részén alulhasznosított zöldterület található. A 2314 hrsz-ú ingatlan északi felén egy szennyvízátemelő helyezkedik el. A szennyvízátemelőtől délre elterülő rendezetlen zöldterületet gyakran parkolási célra használják. A terület déli részén, a 2315 hrsz-ú telken egy átépítés alatt álló földszintes épület található, mely korábban gázcsere telep volt. Az épület fejlesztését követően a kerékpáros turizmus kiszolgálását szolgálja majd, néhány szálláshelyet is kínálva. Az épület jelenleg átépítés alatt áll. A területtől északra a Vitorlás Kikötő Zrt. jelentős kiterjedésű vízisport-telepe (2313/13 hrsz), keletre pedig egy horgásztanya (2313/15 hrsz) található. A horgásztanya területe a vízisporttelephez hasonlóan közvetlen vízparti kapcsolattal rendelkező zárt terület. A területén álló faszerkezetű, magastetős földszintes épület túlnyúlik a telekhatáron, igénybe véve a nyugati telekhatár mentén lévő, a földhivatali nyilvántartásban közterületként szereplő területsávot. A horgásztanya megközelítése a tervezési területen kívül eső, délre fekvő vasúti átjárón keresztül lehetséges. A telek bejárata délről nyílik, amelyhez a rendezetlen zöldterületen átvezető földút vezet. A horgásztanya területét elsősorban csónaktárolásra használják, amelyet egy kb. 150 állásos csónakkikötő segít. A vizsgált területet nyugatról végigkíséri a balatoni kerékpárút, a vasút és a 71- es számú főút. Fontos kiemelni, hogy a területre vonatkozó hatályos tervekben jelöltekkel ellentétben a szennyvízátemelőtől északra és keletre a valóságban nincsen közterületi területsáv.

9 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV A vízpart-rehabilitációs terv előírásai A 2314 hrsz ingatlan teljes területét a VpRT vízgazdálkodási terület tómedren kívül területfelhasználási egységbe sorolja. A déli területrészek zöldterületként lettek kijelölve, melyek kötelezően megtartandó közterületként kerültek feltüntetésre. A vízgazdálkodási területet északról, nyugatról és délről kötelezően megtartandó közterületek határolják. A vizsgált területtől északra különleges terület, nyugatra kötöttpályás, vasúti közlekedési terület, délre zöldterület, keletre a Balaton vízgazdálkodási területe fekszik. A vizsgált területen jelölt zöldterület északnyugati részén a VpRT zöldterületen elhelyezhető építmények számára kijelölt területet jelöl, így a zöldterületen épület elhelyezhető. A part menti zöldterületen parti sétány kialakítására alkalmas nyomvonal került ábrázolásra, míg a különleges terület, valamint a tómedren kívüli vízgazdálkodási terület mellett a VpRT elsődlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonalat ábrázol. A közlekedési területen szerepel a Balatoni kerékpárút önálló kerékpárút vagy kijelölt kerékpársáv - kialakítására alkalmas nyomvonal. A területtől keletre elhelyezkedő tómeder a tervlap jelölése szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területéhez tartozik, ahol III.b minősítésű nádasterületek kerültek ábrázolásra, továbbá ahol a VpRT megőrzendő természetes partvonalat jelöl. A Nemzeti Park területtől keletre a nádas minősége V.a minősítésű. Itt érdemes megjegyezni, hogy a jelölt terület a valóságban nem képezi részét a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak A hatályos településrendezési eszközök előírásai TSZT kivágat SZT kivágat

10 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 10 A településrendezési eszközök a tervezési terület déli részét a VpRT-nek megfelelően zöldterület közpark területfelhasználásba sorolják. A zöldterület északi részén a szabályozási terv építési helyet jelöl. A terv a szennyvízátemelő területét közműterület területfelhasználásba sorolja és a valós felhasználásnak megfelelően, a VpRT-től eltérően kisebb területen ábrázolja. A szennyvízátemelő területe körül 20 méteres védőtávolságot jelöl. A 2314 telek fennmaradó részét közlekedési területként jelöli. A terület nyugati határában feltüntetésre került a Balatoni kerékpárút nyomvonala. A part menti területrészen gyalogutat jelöl a hatályos szerkezeti terv, ami a VpRT-en jelöltektől eltérően nem csak keletről, hanem nyugatról is megkerüli a szennyvíztisztító területét SPORTPÁLYA ÉS KÖRNYEZETE Jelenlegi területhasználat A vizsgált terület déli részén, a 2306/1 hrsz-ú ingatlanon helyezkedik el a Lottó üdülőtelep. A szépen rendezett üdülőtelep területén két sorban, a vízpartra merőlegesen, hat földszintes, könnyűszerkezetes apartmanház található. A telek beépítettsége 15%-os. Az üdülőtelep területét zöldterületek veszik körül. Az üdülőterület nem rendelkezik közvetlen vízparti kapcsolattal, hiszen a Balatontól a Szent László sétány választja el. Gépkocsival való megközelítése a telek nyugati oldalán húzódó útról lehetséges. A Lottó teleppel szomszédos északi, kb. 3 ha-os telken (2305 hrsz) a BSE Sporttelep található. A sporttelep területe, habár kerítéssel körülkerített, szinte közterületként funkcionál, az északi és déli végén található kapuk egész nap nyitva állnak szabad átjárást engedve az arra járónak. A területen található futballpályának köszönhetően a telek nagy része gyep. A telek északi oldalán álló földszintes, lapostetős épületben öltöző és kiszolgáló funkciók, valamint egy vendéglátóhely található. Megközelítése mind közterületről, mind a pálya felől lehetséges. A nyugati telekhatár mentén található, egyenként 55 m 2 -es, földszintes, nyeregtetős, könnyűszerkezetes épületekkel együtt a terület beépítettsége alig haladja meg a 2%-ot. A sporttelep mentén parti sétány került kialakításra, melyet 4 méteres -ként szoktak említeni. A 2302 hrsz-ú ingatlanon található a Kristóf Motel és Kemping, amely nem rendelkezik közvetlen Balaton parti kapcsolattal, sőt a Wesselényi strand menti sétányról sem közelíthető meg, egyetlen bejárata a telek nyugati oldalán, a Véghely Dezső utcáról nyílik. A bejárattal szemben található a terület főépülete, a 15 apartmant magában foglaló földszintes, lapostetős szállásépület. Az északdél irányban elnyúló épület nyugati oldalán minden apartmanhoz kialakításra került egy-egy

11 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 11 parkolóhely, míg a keleti homlokzaton minden szálláshely terasszal nyílik a kertre. A szállásépülettől északra található még két egészen egyszerű faszerkezetes, földszintes, nyeregtetős vendéglátó épület, amelyektől nyugatra található egy teniszpálya. Az ismertetett épületek alig több mint 9%-át veszik igénybe a teleknek. A telek keleti részén kerültek kialakításra a sátorhelyek. A kemping területén 33 db parcella található a területét behálózó aszfaltburkolatú utak mentén. A m 2 között változó méretű sátorhelyeket a kemping gazdag faállománya szinte egész nap kellemesen árnyékolja. A vizsgált terület északi részén a Szent Erzsébet liget részeként egy nagy parkoló került kialakításra, mely a parti sávot, elsősorban a Wesselényi strandot hivatott kiszolgálni. A területen egy szennyvízátemelő is található. A vizsgált terület északkeleten a Wesselényi strand területével határos, nyugaton a balatoni kerékpárút, a vasút és a 71-es számú főút szegélyezi. Délre a Yacht Kemping területe fekszik. A főúttól nyugatra fekvő területeken jellemzően kisvárosias lakóterületek és intézményterületek helyezkednek el A vízpart-rehabilitációs terv előírásai A tervezési terület déli része (Lottó üdülőtelep) a VpRT-ben üdülőterületként, középső része (sportpálya területe) különleges szabadidőközpont területként, északi része (Kristóf Motel és Kemping) különleges kempingterületként lett kijelölve. Az üdülőterületet érinti a 30 méteres part menti sávjában beépítetlenül megőrzendő parti területsáv, rálógva a meglévő épületekre. A különleges területeket és üdülőterületeket kötelezően megtartandó közterületek veszik körül, melyek egy része zöldterületbe sorolt. A zöldterület part menti részén parti sétány kialakítására alkalmas nyomvonal került ábrázolásra, míg északkeleten a különleges terület, valamint délnyugaton az üdülőterület mellett a VpRT elsődlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonalat ábrázol. A kempingterületet északról jelentős méretű kötelezően megtartandó meglévő közterületi parkolóterület határolja, melytől északra szintén kötelezően megtartandó közterületi zöldterület található. A zöldterület és a parkolóterület határán halad a meglévő helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa. A terület nyugati határán, a közlekedési területen szerepel a Balatoni kerékpárút önálló kerékpárút vagy kijelölt kerékpársáv - kialakítására alkalmas nyomvonal. A területtől délkeletre elhelyezkedő tómederben, a Lottó üdülőtelep előtt egy keskeny sávban III.a minősítésű nádasterületeket ábrázol a VpRT. TNM rendelet 5/2 szelvény kivágat

12 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV A hatályos településrendezési eszközök előírásai A tervezési terület déli része, a Lottó telep területe a településrendezési eszközökben üdülőházas üdülőterületként, középső része különleges beépítésre szánt szabadidőközpont területként, északi része különleges beépítésre szánt kempingterületként lett kijelölve, rajta építési hely került feltüntetésre. A különleges területeket és üdülőterületeket keletről, délről és nyugatról a VpRTvel összhangban zöldterület határolja. A zöldterület part menti részén, valamint az üdülőterület és a kempingterület mentén gyalogút került ábrázolásra. A kempingterületet északról jelentős méretű parkoló határolja, melytől északra zöldterület - közpark található. A VpRT-től eltérően a zöldterület keleti felén elhelyezkedő szennyvízátemelő területét a TSZT közműterületként ábrázolja, a szennyvízátemelő területe körül 20 méteres védőtávolságot jelöl. A VpRT-től eltérően a helyi jelentőségű természetvédelmi terület határa a kemping és a parkolóterület határán halad. A terület nyugati határán, a közlekedési területen a Balatoni kerékpárút nyomvonala feltüntetésre került TSZT kivágat SZT kivágat

13 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV A SZENT ERZSÉBET LIGETTŐL ÉSZAKKELETRE FEKVŐ KIKÖTŐK KÖRNYÉKE Jelenlegi területhasználat A 3. számú terület a Balatoni Hajózási Zrt. Balatonalmádi Hajóállomása mellett, attól nyugatra található. A terület nyugaton és északon az Erzsébet ligettel határos, keleten a MTA üdülője található. A tervezési területet északról a balatoni kerékpárút, a vasút és a 71-es számú főút határolja. A terület északi oldalán szintbeni vasúti kereszteződésen keresztül közelíthetjük meg a területet. A terület partjainál 3 vitorlás kikötő létesült. A parti sáv területhasználata jellemzően üdülő célú, melyet a kikötők fenntartásához szükséges létesítmények egészítenek ki. A 1629/1 hrsz terület művelési ága strandfürdő, a teleknek közterületi kapcsolata nincs A vízpart-rehabilitációs terv előírásai A tervezési terület teljes egésze különleges területként került kijelölésre a VpRT-ben. A terület északnyugati részén különleges szabadidőközpont, délnyugati részén különleges kikötő és különleges strandterület került lehatárolásra. A keleti területrész teljes egészében különleges kikötőterület területfelhasználásba került. A területfelhasználásoknak megfelelően a Balaton tómedrében nyugaton és keleten hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötők létesítésére felhasználható partszakaszt jelöl a terv. A területen három meglévő, engedéllyel renelkező vitorláskikötő található. A kikőtőterületek közötti szakaszon strandolásra alkalmas partszakaszt ábrázol. A teljes terület 15 méteres part menti sávjában beépítetlenül megőrzendő parti területsáv került feltüntetésre. A terület délkeleti sarkában tervezett új szabályozási partvonalat, illetve megszűnő, korábbi jogi partvonalat jelöl a terv. TNM rendelet 5/3 szelvény kivágat

14 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 14 Az új szabályozási partvonalhoz igazodik a beépítetlenül megőrzendő parti területsáv határa is. A területtől délre elhelyezkedő tómederben nyugaton I.a, keleten II.a minősítésű nádasterületek kerültek ábrázolásra. A terület északi határában kötelezően megtartandő közterületi sáv húzódik, melynek teljes hosszában elsődlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonalat ábrázol a VpRT. Továbbá a közlekedési területen keleti részében szerepel a Balatoni kerékpárút önálló kerékpárút vagy kijelölt kerékpársáv - kialakítására alkalmas nyomvonal Hatályos településrendezési eszközök A VpRT-nek megfelelően tervezési terület teljes egésze különleges területként került kijelölésre a településrendezési eszközökben. A strandterület kivételével mely különleges beépítésre szánt strandterületbe került - a teljes vizsgált terület különleges beépítésre szánt vízisportterületbe sorolt. A VpRT-nek megfelelően a Balaton tómedrében nyugaton és keleten hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötők létesítésére felhasználható partszakaszt jelöl a terv, s a meglévő kikötők is feltüntetésre kerültek. A kikőtőterületek közötti szakaszon, a különleges strandterület hosszában, strandolásra alkalmas partszakaszt ábrázolnak a településrendezési eszközök. A terület délkeleti sarkában a VpRT-vel megegyezően tervezett új szabályozási partvonalat jelöl a terv. A terület északi határában, annak teljes hosszában gyalogút került kijelölésre. Továbbá a közlekedési területen keleti részében feltüntetésre került a Balatoni kerékpárút nyomvonala. hatályos TSZT kivágat hatályos TSZT kivágat

15 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV BUDATAVA STRAND ÉS KÖRNYÉKE Jelenlegi területhasználat A 4. számú terület északi részén a Budatava strand található, mellette közvetlenül a Neptun strand. A 1607 hrsz telken és egy leromlott állapotú üdülőépület áll. A terület déli részén további két kisebb üdülőtelek fekszik. A strand bejárata előtt jelentős méretű fásított parkolóterület található. A terület északi és déli szomszédságában nagyobb üdülőépületek fekszenek. Nyugatra húzódik a balatoni kerékpárút a vasút és a 71-es számú főút. A strand északi sarkában szintbeni vasúti kereszteződésen keresztül közelíthetjük meg a területet A vízpart-rehabilitációs terv előírásai A vizsgált terület jelentős részét különeges strandterület területfelhasználásba sorolja a VpRT. A budatava strand északi 915 m 2 -es - része zöldterületbe tartozik, melyen a kötelezően megtartandó közterület jelölés is szerepel. A két nyugati telek üdülőterület besorolást kapott. A teljes terület 30 méteres part menti sávjában beépítetlenül megőrzendő parti területsáv került feltüntetésre. A Balaton tómedrében keleten, a Budatava strand partvonala mentén strandolásra alkalmas partszakaszt ábrázol a terv. A további különleges strand területek esetében strandolásra alkalmas partszakasz nem került feltüntetésre. A zöldterülettel szomszédos területrész kötelezően megtartandó közterület, melyen parkolóterület található. TNM rendelet 5/3 szelvény kivágat A területet északról szintén közterület határolja, melyen a VpRT elsődlegesen gyalogút kialakítására alkalmas nyomvonalat ábrázol, valamint a közlekedési területen szerepel a Balatoni kerékpárút önálló kerékpárút vagy kijelölt kerékpársáv - kialakítására alkalmas nyomvonal.a területtől délre elhelyezkedő tómederben nyugaton II.a minősítésű nádasterületeket ábrázol a terv. A terület középső, part menti részén, a két móló területén új szabályozási partvonalat jelöl a terv.

16 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV Hatályos településrendezési eszközök A tervezési terület jelentős részét a VpRT-nek megfelelően különeges beépítésre szánt strandterület területfelhasználásba sorolják a településrendezési eszközök. Nyugton két telket üdülőházas üdülőterület, míg a Budatava strand északi részét zöldterület területfelhasználásba sorolják a tervek. A Balaton tómedrében keleten strandolásra alkalmas partszakaszt került feltüntetésre. A zöldterülettel szomszédos nagyobb területrészen parkolóterület található. A területet északról határoló közterületen gyalogút került kijelölésre, valamint a közlekedési területen a Balatoni kerékpárút nyomvonala is feltüntetésre került. TSZT kivágat TSZT kivágat

17 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOK ADTA LEHETŐSÉGEK Balatonalmádi város Önkormányzata képviselő-testülete szeptember 27-én 205/2012. (IX.27.) Ökt. számú határozattal jóváhagyta Balatonalmádi város településfejlesztési koncepcióját és integrált városfejlesztési stratégiáját. Az azóta eltelt időszakban a stratégia megvalósítását befolyásoló belső és külső tényezőkben olyan jelentős változások mentek végbe, ami indokolttá tette annak felülvizsgálatát. Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája a 247/2015. (IX.24.) Ökt. számú határozattal került jóváhagyásra TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott jövőkép szerint Legyen Balatonalmádi az a város, ahol érdemes élni, ahová élmény ellátogatni!. A jövőkép 4 fő elv mentén került megalkotásra: Környezeti értékek megóvása Helyi közösség aktivizálása Helyi erőforrásokra alapozott, diverzifikált fejlesztések Fenntarthatóság A fejlesztések célja Balatonalmádi környezeti, társadalmi, gazdasági adottságainak figyelembe vételével illetve ezen adottságok erőforrásokká alakításával a város versenyképességének javítása, miközben a táji környezet egyensúlya nem borul fel. Ezen túlmenően cél az élhető és vonzó lakókörnyezet megőrzése és további fejlesztése. Ezek a célok összességében mind azt kell szolgálják, hogy a lakosság életminősége érezhető módon emelkedjen. Célok kiemelten: A település népességmegtartó erejének növelése; Erős belső társadalmi kohézió; Gazdasági szinergiahatások kihasználása. Fejlesztések prioritásai és pillérei: Komplex turizmus fejlesztés Turisztikai kínálat fejlesztése Turisztikai szolgáltatások fejlesztése Idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztése Helyi gazdaság diverzifikációja Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése Vállalkozás élénkítés Városi funkciók megerősítése Humán szolgáltatások fejlesztése Műszaki infrastruktúra fejlesztése Lakó és üdülési környezet fejlesztése Humán erőforrás fejlesztés Oktatás és képzési funkciók fejlesztése Közösségi funkciók fejlesztése A jövőképben megfogalmazott elvek alapján Balatonalmádi vízparton cél, hogy olyan fenntartható turisztikai fejlesztések valósuljanak meg, melyek a gazdaság élénkítésével párhuzamosan megfelelő szolgáltatásokat biztosítanak, és hozzájárul az idegenforgalmi időszak meghosszabbításához. Az alábbiakban felsorolásra kerülnek a településfejlesztési koncepció célrendszerének azon elemei, melyek a vízparti területek fejlesztéséhez kapcsolódik: Komplex turizmusfejlesztés Az alapvető cél, hogy Balatonalmádinak a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzeten belül, illetve országos szinten turisztikai pozíciója megerősödjön és ezen keresztül versenyképessége nőjön. Ezt a célt az idegenforgalmi termékpalettájának optimális kihasználásával, desztinációs összefogással és az idegenforgalmi vállalkozások ösztönzésével kívánja elérni. Mindezt komplex fejlesztés keretében kívánja végrehajtani a város, ahol kiemelt jelentősége van a szinergia hatások kihasználásának. A turisztikai fejlesztések során törekedni kell a környezetei egyensúly megőrzésére.

18 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 18 Célok kiemelten: Turizmus jövedelemtermelő képességének növelése; A város versenyképességének javítása; Egyedi arculatot adó turisztikai fejlesztések ösztönzése; Turisztikai kínálat szélesítése; A településen eltöltött vendégéjszakák növelése; A turisztikai szezon meghosszabbítása. Turisztikai kínálat fejlesztése Balatonalmádi rendkívül jó turisztikai adottságokkal rendelkező város. Az ebben rejlő lehetőségek azonban nem minden esetben vannak megfelelően kihasználva. A cél, hogy a város által nyújtott turisztikai kínálat egy csomagban jelenjen meg, ami élményt nyújt a városban lakónak és az ide látogatónak. Balatonalmádi a következő turisztikai területekre kíván építeni: Fürdő turizmus; Rendezvény turizmus (lokális, regionális); Aktív turizmus (sport, életmód, táji környezet felfedezése); Kulturális turizmus (művészet, szakrális emlékhelyek); Konferencia turizmus. Lakó és üdülési környezet fejlesztése A lakókörnyezet azt az épített és természeti teret jelenti, amiben a lakosság a mindennapjait éli. Egyáltalán nem mindegy, hogy ez a lakókörnyezet milyen minőségi állapotban van, milyen kisugárzással rendelkezik. Az Önkormányzat számára fontos szempont a harmonikus, rendezett településkép kialakítása, ami egyaránt vonatkozik az épített és a természeti környezetre. Célok kiemelten: Természetvédelmi értékek megóvása, fenntartása; Zöldfelületek minőségmegőrzése, megújítása; Közösségi funkciók fejlesztése; 3.2. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA A település stratégiája a koncepciója alapozva az alábbi középtávú tematikus célokat fogalmazza meg: T1 - A turisztikai infrastruktúra fejlesztése T2 - A turisztikai szolgáltatások körének kiszélesítése mind időben, mind fajtában T3 - A helyi gazdasági aktivitás fokozása T4 - A városi élet infrastruktúrája legyen magas színvonalú és sokrétű T5 - A környezettudatosság érvényesüljön a közösségi- és magán beruházásokban valamint az üzemeltetésben T6 - A város ellátó rendszerei legyenek magas szintűek és jussanak el mindenkihez T7 - A város biztosítson változatos és színvonalas lehetőségeket a képzésre, művelődésre T8 - A város nyújtson sok és változatos támogatást a közösségi lét számára Az alábbiakban a településfejlesztési stratégia célrendszerének kizárólag azon elemeit ismertetjük, amelyek a vízparti területek fejlesztéséhez kapcsolódnak:

19 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 19 T2 - A turisztikai szolgáltatások körének kiszélesítése mind időben, mind fajtában Cél: A turisztikai szolgáltatáskínálat differenciáltságának növelése a nagyobb kínálat érdekében, a szezonalitás mérséklése érdekében, a szinergiahatások elérése érdekében. A Balaton-part állandó problémája a szezonalitás. Az őszi, téli, tavaszi időszakban is szabadidős lehetőségeket kell kínálni a vendégek és a város állandó lakosai számára is. A szabadidős tevékenységek számára fedett létesítményeket is kell biztosítani, melyekben az időtöltés nincs kitéve az időjárás változásainak. A közvetlen Balaton-parti szórakozástól térben távolabb is turisztikai lehetőségeket kell teremteni. Ennek egyik iránya a dombvidék, tágabb értelemben az egész Bakony, másik iránya maga a tó: vitorlásélet, horgászélet. A szárazföldi és vízi túrázás, időtöltés lehetőségeit részben programszervezéssel, részben infrastruktúra kiépítésével lehet kiterjeszteni. A turisztikai szolgáltatások kiszélesítésében a környező településekkel való együttműködésre, az ebben rejlő szinergiákra is lehet építeni. Balatonalmádi jól megalapozott négy évszakos rendezvénysorozata - Hungaricum Fesztivál / Tavaszi Zsongás / Pálinka Fesztivál / Adventi Vásár - kapcsolódni tudna a régión belüli hasonló programcsomagokhoz. A turisztikai fejlesztésekkel a helyi foglalkoztatás növelésére lehet számítani. T4 - A városi élet infrastruktúrája legyen magas színvonalú és sokrétű Cél: A meglévő, magas városi színvonalú intézményhálózat értékeit fenn kell tartani. A hiánypótló fejlesztésekkel fokozni kell a város megtartó erejét és vendégvonzó képességét. A városi intézményeken túl a magángazdaság szolgáltatási színvonal emelkedését is elő kell segíteni. A közterületek minőségére gondot kell fordítani, azok kisugárzásával ösztönözni lehet a csatlakozó vállalkozások (szolgáltatás, vendéglátás, kereskedelem) igényes működését. Kényelmes és biztonságos közlekedési kapcsolatokat kell kiépíteni a városi közterületeken. A tematikus és területi célok közötti összefüggések kapcsán a stratégia a parti sáv városrész tekintetében a Balaton, mint turisztikai potenciál kihasználása célt határozza meg. A parti sáv a város számára legfontosabb fejlesztési terület. A város számára kulcsfontosságú idegenforgalom létesítményeit itt találjuk most is, itt találunk számukra új fejlesztési lehetőségeket. Az elmúlt években elkezdődött fejlesztéseket folytatni szükséges (partfal megerősítések, sétány felújítások), de ennél nagyságrenddel nagyobb kulcsprojektek megvalósítása az igazi cél. Ezek megvalósítása során figyelmet kell fordítani arra, hogy a terület őszi és téli idegenforgalmat is bonyolítani tudjon. A tematikus - a város egészére vonatkozó - nyolc stratégiai cél összevetése a városrészek összesen nyolc területi céljával az alábbi táblázatban kerül bemutatásra. A tematikus és a területi célok közötti kapcsolat erősségét háromfokozatú skála mutatja. Forrás: Balatonalmádi város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

20 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 20 Parti sáv akcióterület Forrás: Balatonalmádi város Integrált Településfejlesztési Stratégiája A Balaton-part a város legnagyobb fejlődési potenciállal rendelkező területe, ezért indokolt volt, hogy az ITS itt akcióterületet jelöljön ki. Az akcióterületen részben a meglévő rekreációs és szolgáltató funkciók fejlesztése, másrészt új vonzerők elhelyezése a cél. Az üdülőházas terület stagnálása kedvezően hagyta meg a víz-parti területeket a közösségi használat számára. Az átfogó célok megvalósításának érdekében a következő akcióterületi célokat fogalmazza meg az ITS: 1. a Balaton és a Balaton-part sokrétű egyúttal környezetkímélő felhasználása, 2. új turisztikai vonzerőkkel biztosítsuk az egész éves idegenforgalmi használatot, 3. a meglévő létesítmények színvonalának, szolgáltatásainak emelése, 4. a helybéli lakosság mindennapjainak váljék részévé a Balaton-part. A közösségi területek (strand, zöldterület, sétány, kikötő, szálláshely/kemping) fejlesztése a városban élők életében minőségi javulást eredményez, a szolgáltatást igénybe vevő turisták számára minőségi vonzerőt jelent. A korábbi években megvalósított fejlesztések ebbe az irányba mutatnak. A Szt. István és Szt. László sétány, a Szt. Erzsébet rendezvény-tér, a Wesselényi strand (első két ütem), az Európa Kultúrpark (szoborpark), a teniszpályák világítása - mind a beindult fejlődés egy-egy eleme. A vasút és a 71. sz. főút túloldalán elterülő városmaggal való kapcsolat nehézkessége változatlanul jelentős probléma.

21 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 21 A tervezett fejlesztések egyik csoportja folytatja a megkezdett folyamatokat. Ide tartoznak a strandrekonstrukciók: A Wesselényi strand III. üteme, a budatavai strand felújítása, a zöldterületi fejlesztések: a Szt. Erzsébet rendezvénytér, a Szt. László sétány rekonstrukciójának folytatása. A Balaton jobb kihasználása felé tett alapvető fontosságú lépés a kikötők fejlesztése mind a vitorlázás, mind a horgászat céljára. A Balaton-part jobb és méltóbb kihasználását segíti elő, ha a meglévő alulhasznosított területek igényszintjét meg tudjuk emelni. (Neptun strand, Panoráma Klub, Kristóf motel, Építők/E-ON sporttelep) A parton fekvő labdarugó pálya áttelepítése a további, a helyszínhez méltó idegenforgalmi beruházások számára szabadít fel területet. A meglévő, léptékében a partra illő sportfunkciók (tenisz) fejlesztése, országos szintű versenyre alkalmassá tétele a parti vonzerők sorába illeszkedik. A közlekedési problémák kezelésére a vasút és a 71.sz főút átjárhatóságát kell kedvezőbbé tenni és parkoló területeket kell biztosítani a nyári csúcsforgalmi időszakokra. A parti sáv akcióterületen megvalósításra kerülő, a vízparti területek fejlesztéséhez kapcsolódó fejlesztések: Wesselényi strand Aquatorium (kulcsprojekt) A Balaton partján fedett létesítmény épül az Aquatorium megvalósításával. Itt rossz időben is, átmeneti és téli időszakban is élvezni lehet a vízi rekreációval kapcsolatos szolgáltatásokat (melegített víz, fitnesz centrum). A létesítményben nyújtott szolgáltatások a turisztikai főszezonban is növelik a kínálatot. 300 férőhelyes vitorláskikötő (kulcsprojekt) A Szent László sétánnyal határos területén nagyszabású fejlesztés keretében egy 300 férőhelyes, több móló szárral kialakított vitorláskikötő épül. A beruházást komplexen kiszolgáló egységekkel együtt valósítjuk meg a fejlesztést. A létesítmény környezetrendezése igényes zöldfelületeket és megfelelő parkoló területeket biztosít. A kulcsprojekt a Sportpálya és környezete tervezési területet érinti. Budatava strand rekonstrukció A strand teljes rekonstrukciójával alkalmassá kell tenni azt a jelenleginél nagyobb létszámú strandi szolgáltatásra. A szolgáltatások színvonalával és bővítésével - új épülettel - növelni kell a kényelmet az ott tartózkodók számára. A létesítmény környezetrendezése igényes zöldfelületeket és parkoló területeket biztosít. A projekt a Budatava Strand és környéke tervezési területet érinti. Szent László sétány rekonstrukciója, bővítése A magas vízállás miatt a parti védőművek megemelése, helyreállítása történik. További munkák: a sétány burkolása, utcabútorok elhelyezése, növénytelepítés, a hagyomány szerint kialakult horgászási lehetőség kulturáltabbá tétele. A sétányhoz kapcsolódó parkolót felújítjuk a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően. A projekt a Sportpálya és környezete tervezési területet érinti. Erzsébet liget fejlesztése A közpark magas színvonalú kialakítása. A létesítmény környezetrendezése igényes zöldfelületeket biztosít. Parkoló helyek a parti sáv részére A parti sáv mellett, általában a vasúti terület hulladékterületein, továbbá közlekedési területek rendezésével parkolók kialakítása. A hálózatos projekt a Budatava Strand és környéke illetve a Szennyvízátemelő és környéke tervezési területeket érinti.

22 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 22 Egyedi idegenforgalmi beruházás A parti sportpálya felszámolása, áthelyezése Budatavára. További lehetőség: a csatlakozó Kristóf Motel önkormányzati tulajdonba vétele. A vízi rekreációra épülő turisztikai beruházás létesül magas színvonalú szolgáltatásokkal, szálláshelyekkel. A létesítményben nyújtott szolgáltatások a turisztikai főszezonban is, de teljes éven át növelik a kínálatot. A projekt a Sportpálya és környezete tervezési területet érinti. EON vízi sporttelep fejlesztése Az EON (korábban: Építők) sporttelepén a meglévő létesítmények fejlesztésével magas színvonalú rekreációs lehetőségek valósulnak meg. A beruházást komplexen kiszolgáló egységekkel együtt valósítjuk meg a fejlesztést. A projekt a Szent Erzsébet ligettől északkeletre fekvő kikötők környéke tervezési területet érinti. Neptun strand fejlesztése A vendéglátás és a szálláshely szolgáltatás kiépítése. Új létesítmények fejlesztésével magas színvonalú rekreációs lehetőségek valósulnak meg. A beruházást komplexen kiszolgáló egységekkel együtt valósul meg a fejlesztés. A projekt a Budatava Strand és környéke tervezési területet érinti. A hajó kikötő fejlesztése A fejlesztéssel jól kihasználható, magasabb ellátási színvonalú kikötő épül. A beruházást komplexen kiszolgáló egységekkel együtt valósul meg a fejlesztés.

23 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV ÉRTÉKVÉDELMI ADOTTSÁGOK VIZSGÁLATA 4.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, VÉDETT, VÉDENDŐ TÁJI- ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEK Nemzetközi jelentőségű természeti és táji értékek Natura 2000 területek Balatonalmádi területének egy részét érinti Natura 2000 SCI terület. Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek a Balaton SCI tómeder területe - (HUBF30002), illetve a Megye-hegy SCI (HUBF20018), mely a közigazgatási terület északnyugati része. A Balaton (HUBF30002) egyben különleges madárvédelmi terület is. A 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékletében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén meghatározott Natura 2000 hálózathoz tartozó területek az alábbiak: Balaton (HUBF30002) és Megye-hegy (HUBF A Balaton (HUBF30002) hrsz-os felsorolása: 0113/21, 0113/34. A vizsgált területek nem tartoznak a Natura2000 hálózathoz, azonban a szomszédos Balaton tómedre igen. Balatonalmádi Natura 2000 területek, Nemzeti Park terület (Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer)

24 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 24 A Balaton medre a Ramsari területek közé tartozik március 17. óta. Az Egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. Az Egyezmény a vizes területek erőforrásainak hasznosítását olyan módon célozza meg, hogy a rövid távú kizsákmányolás helyett a hosszabb távú, fenntartható hasznosításra törekszik. A vizsgált területek nem tartoznak a Ramsari területek közé Országos jelentőségű természeti és táji értékek Nemzeti Park terület A Balaton-felvidéki Nemzeti Park létesítéséről szóló 31/1997. (IX. 23.) KTM rendelet Balatonalmádi közigazgatási területén az alábbi hrsz-ú ingatlanokat határozza meg: 0113/5, 2313/5-6, 2313/8, 2313/11, 2313/14, 2712/2, 2713, 2721/7-10 hrsz. Nemzeti parki terület a tervezési területeket közvetlenül nem érinti, csupán a szennyvízátemelő melletti tómeder területét érinti. Ökológiai Hálózat A város közigazgatási területén az OTrT Országos Ökológiai Hálózat övezetei közül megtalálható a magterület, illetve a pufferterület. A Magterület övezetébe tartozik a Balaton tómeder, az Öreghegy és a Remete-völgy közötti rész, a Malom-völgy és a Várhegy, továbbá a Megye-hegy bányaterületen kívüli része. Pufferterület a Remete-völgy északnyugati része. Országos Ökológiai Hálózat övezetei a tervezési területeket közvetlenül nem érintik, a területekkel szomszédos tómeder azonban teljes egészében magterület övezetébe tartozik. Balatonalmádi Országos Ökológiai Hálózat (Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer)

25 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV Helyi jelentőségű természeti és táji értékek A településen a természetes, illetve a természetközeli élőhelyek elsősorban az üdülőterületek térnyerésével visszaszorultak. A megmaradt, nagy diverzitású, értékes növény- és állatpopulációval rendelkező területek helyi táj- és természetvédelmi oltalom alatt állnak, vagy a településrendezési tervben védelemre javasoltak. Ezek közül a vízpartot kizárólag a Szent Erzsébet-liget érinti. Szent Erzsébet-liget helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról szóló - Balatonalmádi Város Önkormányzatának 17/2007. (X.31.) sz. rendelete. A Szent Erzsébet liget ingatlanjai: 1633, 1634, 1635, 1637, 1639, 1640, 2285, 2286, 2287, 2296/1, 2297, 2298, 2299, 1638, 2288 hrsz. A helyi jelentőségű természeti és táji értékek közül a Szent Erzsébet liget érinti a 2. számú, Sportpálya és környezete megnevezésű területet AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉRTÉKEI Országos védelem Az országos nyilvántartás szerint Balatonalmádi területén 18 országos védelem alatt álló építészeti érték található. A tervezési területen országos védelem alatt álló építészeti érték nincs Helyi értékvédelem Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011. (II.25.) önkormányzati rendelete szól az épített környezet helyi védelméről. A rendelet részletesen szabályozza a helyi védelem alatt álló épületekkel, építményekkel, műtárgyakkal, keresztekkel és a védett utcaképpel érintett területekkel kapcsolatos építésügyi szabályokat. Rendelkezik továbbá arról, hogy a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjában biztosít forrást. Balatonalmádi területén 74 helyi védelem alatt álló érték található, melyek közül egy fekszik, a 3. számú területen. Az épület az 1913-ban megalakult Balatoni Yacht Club Almádi Osztályának ben épített klubháza. A házat a klub tagjai saját pénzükön valósították meg. Jellegzetesen almádi épület, amit a helyi vörös homokkő domináns alkalmazása reprezentál. Az eredetileg vitorlás klubház céljára épült épület amelyet 1952-ben államosítottak, lényegében ma is ezt a funkciót tölti be. Több tulajdonosváltozás után ma a Videoton vállalat tulajdonát képezi és részben üdülési célokat is szolgál. A bejárati kapu közelében álló kis gondnoki épület Györgyi Dénes neves építész terve alapján készült. szabályozási terv kivágat

26 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV Régészeti területek A nyilvántartás szerint Balatonalmádi területén 20 nyilvántartott régészeti lelőhely található melyek közül az alábbiak érintik valamelyik tervezési területet: Azonosító Név Érintett terület sorszáma 7347 Budatava Wesselényi strand A vizsgált területeket érintő régészeti területek

27 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV TULAJDONVISZONY VIZSGÁLAT Szennyvízátemelő és környezete Balatonalmádi Város Önkormányzatának ingatlanvagyona A tervezési területen elhelyezkedő szennyvízátemelő területe (2314 hrsz) a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. tulajdonában van, melyet a 2313/17 hrsz-ú, önkormányzati tulajdonú, forgalomképtelen ingatlanról közelíthetünk meg. A 2313/18 hrsz-ú forgalomképes, és 2313/19 forgalomképtelen ingatlanok szintén Balatonalmádi Város Önkormányzatának tulajdonában vannak. A 2315 hrsz-ú ingatlan magántulajdonban van. A vizsgálat területtel szomszédos horgásztanya is az önkormányzat tulajdonát képezi. Sportpálya és környezete A tervezési területen található sportpálya telke (2305 hrsz) és a szennyvízátemelőnek helyet adó 2298-as hrsz-ú ingatlan az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes ingatlan. A sportpályától délre elhelyezkedő Lottó telep (2306/1), valamint a tőle északra fekvő kemping területe (2302) magántulajdonban van. A területek megközelítésére szolgáló közterületek, valamint a Szent Erzsébet liget az önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen ingatlan.

28 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 28 A Szent Erzsébet ligettől északra fekvő kikötők környéke A teljes vizsgált terület magántulajdonban van. A megközelítésére szolgáló 1632 hrsz-ú ingatlan Balatonalmádi Város Önkormányzatának tulajdonában álló forgalomképtelen ingatlan. A mólótól északnyugatra elhelyezkedő 1629/2 hrsz-ú vízállás a Magyar Állam tulajdonában van. Budatava Strand és környéke A strand területe, a 1597 hrsz-ú ingatlan Balatonalmádi Város Önkormányzatának forgalomképes ingatlana. A strand parkolóterülete, a 1599 hrsz-ú forgalomképtelen ingatlan szintén az önkormányzat tulajdonában áll. A tervezési terület egyéb részei magántulajdonban vannak. 6. MAGASABB SZINTŰ JOGSZABÁLYOK VIZSGÁLATA ÉVI CXII. TÖRVÉNY A KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK ELFOGADÁSÁRÓL ÉS A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (OTrT) legutóbb 2013-ban került átfogó felülvizsgálat alá, melynek során a törvény jelentősen módosult. A Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló évi CXII. törvény (Btv) OTrT-vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT átmeneti rendelkezéseit kell alkalmazni. A következőkben a területrendezési tervekben meghatározott területfelhasználási kategóriák, az országos és térségi övezetek, valamint az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok Balatonalmádira vonatkozó előírásait ismertetjük az OTrT átmeneti rendelkezéseit figyelembe véve. A térségi területfelhasználás rendjére vonatkozó szabályok Az OTrT 31/B. d) bekezdése kimondja, hogy a Btv.-ben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a Btv. térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait kell alkalmazni. A Btv. 4/B. rendelkezik a térségi területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységekre vonatkozó szabályokról. A Btv. térségi szerkezeti tervlapja a vizsgált területek mindegyikét települési térségként jelöli. A települési térséget beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területbe kell sorolni. Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok Balatonalmádi közigazgatási területét és a vizsgált területeket is érintő infrastruktúra hálózati elemek: - Országos kerékpáros törzshálózat elemei: T1. Balatoni kerékpárút: OTrT szerint közvetlenül az 1-4. számú tervezési területek mellett halad el. - Országos törzshálózati vasúti pályák: Szabadbattyán Tapolca vasútvonal közvetlen az 1-5. számú területek mellett halad el.

29 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV Balaton törvény általános szabályai A Btv. általános szabályai közül csak azokat közöljük, melyeknek a vípartrehabilitációstanulmányterv módosítása során jelentősége lehet. Zöldterület A Balaton-törvény 2013 júniusáig a zöldterületekre vonatkozóan szigorú megkötéseket tartalmazott. A évi XLVII. törvény 4. -val jóváhagyott június 1-től hatályos módosítása ezen a helyzeten változtatásokat léptetett életbe. A módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy a korábban kijelölt zöldterületek helye és területfelhasználási határai változhatnak. A változtatás a korábban zöldterületként jelölt terület településen belül elfoglalt helye és tulajdoni viszonya alapján különböző. A Balaton törvény előírásai továbbra is segítik, hogy a települési zöldterületek nagysága ne csökkenjen. A vízpart-rehabilitációval érintett területen - amennyiben a VpRT zöldterületként szabályoz egy területet - a Btv. 6. ad iránymutatást, hogy a zöldterület kiterjedése milyen módon módosítható:

30 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV (1) E alkalmazásában zöldterület: a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területre készült vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben, illetve első felülvizsgálatát követően a partvonalszabályozási és vízpart-rehabilitációs tervben zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolt terület. (2) Zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolni kívánt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével és az alábbi feltételek egyidejű megléte esetén jelölhető ki: a) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá, b) a vízpart-rehabilitációs tervben kijelölt közhasználatú parti sétány hossza nem csökkenhet, c) a vízpart-rehabilitációs tervben kijelölt közhasználatú parti sétány legalább 10 m szélességgel a természetes vízparti vegetáció sérelme nélkül biztosítható, d) az újonnan kijelölt zöldterület a települési önkormányzat vagy a magyar állam tulajdonában van, e) az újonnan kijelölt zöldterület a vízpart-rehabilitációs szabályozással érintett területen van, vagy az átsorolást követően megmaradó és az újonnan kijelölt zöldterület összefüggő zöldterületet alkot, f) az ingatlan-nyilvántartás szerint állami vagy önkormányzati tulajdonban álló közpark vagy közkert esetén az átsorolás legfeljebb az átsorolással érintett zöldterület 15%-ára, egyéb zöldterületek esetén 40%-ára terjedhet ki, és g) az átsorolni kívánt zöldterület nem váltható ki természetvédelmi oltalom alatt álló terület zöldterületi kijelölésével. (4) Az átsorolni kívánt, az ingatlan-nyilvántartás szerint közpark vagy közkert esetén az újonnan kijelölt zöldterületet legkésőbb a közpark vagy közkert zöldfelületének megbontásáig meg kell valósítani. A zöldterület megvalósítottnak tekinthető, ha az újonnan kijelölt zöldterületen az aktív zöldfelület aránya legalább 70%, és a beültetett életképes növényzet háromszintű. (5) Az ingatlan-nyilvántartás szerint állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő zöldterületen az ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy a magyar állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából. Az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló zöldterület közcélú használata - a legszükségesebb vagyonvédelmi intézkedések kivételével - nem korlátozható. (6) Zöldterületen - ide nem értve a már meglévő, felöltött zagyterek területén kialakított zöldterületet - nem alakítható ki olyan vízfelület és medencés kikötő, amely a vízgazdálkodási terület tómederben települési területfelhasználási egységbe sorolt területtel közvetlenül érintkezik. (7) Zöldterületen csak szállásférőhelyet nem tartalmazó vendéglátó rendeltetésű épület, pihenést és testedzést szolgáló műtárgy és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény helyezhető el, legfeljebb 4,5 m beépítési magassággal. Vízpart-rehabilitációs tanulmányterv tartalmára vonatkozó szabályok A partvonal-szabályozási terv és a vízpart-rehabilitációs (tanulmány)terv kötelező tartalmi elemeit tartalmazza a 16. (1)-(6) bekezdések. A Btv. 16. (7) bekezdése rendelkezik a szabályozási partvonal és a jogi partvonal közötti területek felhasználásáról, rehabilitációjáról, a (8)-(12) az illegális feltöltések felszámolásáról: 16. (1) Az e törvényben meghatározott célok, valamint a külön jogszabályok szerinti környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási célok (a továbbiakban együtt: környezeti célok) megvalósítása érdekében a környezetvédelemért felelős miniszter a vízgazdálkodásért felelős miniszter és a területrendezésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendelettel a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatát követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervet fogad el.

31 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 31 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok megvalósítása érdekében a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatát megelőzően a vízgazdálkodásért felelős miniszter rendelettel partvonal-szabályozási tervet fogad el. (2a) A partvonal-szabályozási terv a hatályos állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis felhasználásával készül, és - az alaptérképi elemeken túl - kötelezően tartalmazza a (3) bekezdés a)-d) pontjában és i) pont ia) alpontjában foglaltakat. (3) A partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv az ingatlanügyi hatóság által hitelesített ingatlan-nyilvántartási térképmásolat felhasználásával készül és - az alaptérképi elemeken túl - kötelezően tartalmazza: a) a part szabályozási vonalát (a továbbiakban: szabályozási partvonal), b) az annak módosítására tett javaslatokat (a tervezett szabályozási partvonalat), c) az engedély nélküli mederfeltöltéseket, d) a minősített nádasok területét, e) a védett és védelemre tervezett természeti területeket, továbbá a természeti területeket, természeti értékeket, f) a természetes partszakaszokat, g) a területfelhasználási egységeket, h) a közterületeket, i) a környezeti célokkal összhangban ia) a kikötő létesítésére alkalmas partszakaszokat, ib) a parti sétány létesítésére alkalmas nyomvonalakat (a sétány jellegű és gyalogos útvonalakat) ic) a kerékpárút létesítésére alkalmas nyomvonalakat, id) a strandok kijelölésére alkalmas partszakaszokat. (5) A partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv meghatározása során figyelembe kell venni a) az ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő, a Balatonnal érintkező telkek határvonalát, b) a mértékadó vízállást, a jégjárást és hullámverést, valamint a mederben kialakuló áramlási és fenék viszonyokat, c) a természeti területek, védett természeti területek, valamint a védett természeti értékek, megőrzésének szempont- és feltételrendszerét, d) a parti zóna ökológiai funkcióját, e) környezeti célból megszüntetendő engedély nélküli mederfeltöltéseket, f) a meder egyes területein (szennyzugok) összegyűlő hordalékok és uszadékok rendszeres figyelemmel kíséréséhez és szükség szerinti eltávolításához fűződő környezeti célokat. (6) Az (5) bekezdésben foglaltakat a (2) bekezdés szerint elfogadásra kerülő partvonalszabályozási terv meghatározása során is alkalmazni kell. (7) A szabályozási partvonal és a jogi partvonal közötti a) területen, amely a meder részének minősül, a feltöltés felülvizsgálatára, megszüntetésére hatósági eljárást kell indítani; b) meder részének nem minősülő terület feltöltésére, és a partvonal-szabályozási tervben meghatározott kikötésre alkalmas partszakaszon kikötő létesítésére, az erre vonatkozó feltételekre figyelemmel vízjogi engedély alapján kerülhet sor; c) feltöltésre került terület területfelhasználását a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervnek - első felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpartrehabilitációs tervnek - megfelelően, valamint a d) és e) pontban foglalt tilalommal összhangban kell meghatározni; d) feltöltésre, illetve a Balaton medréből kiszabályozásra került terület beépítésre szánt területbe - a külön jogszabályban meghatározott különleges területen lévő strandterület és kikötőterület kivételével - nem sorolható; e) a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben - első felülvizsgálatát követően a partvonalszabályozási és vízpart-rehabilitációs tervben - meghatározott zöldterületek előtt létesített feltöltés csak zöldterület települési területfelhasználási egységbe sorolható. (8) A (7) bekezdés a) pontjában szereplő feltöltések felszámolásáról, illetve a (7) bekezdés b) pontjában szereplő feltöltések elvégzéséről a vízügyi hatóság határoz.

32 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 32 (10) A (7) bekezdés a) pontjában szereplő feltöltések felszámolására az köteles, aki a feltöltést engedély nélkül megvalósította. (11) Amennyiben az engedély nélküli feltöltés megvalósítója ismeretlen, a feltöltéshez közvetlenül kapcsolódó parti ingatlan földhasználója köteles a feltöltés felszámolására. Több földhasználó esetében e kötelezettség egyetemlegesen terheli őket. Amennyiben földhasználó nincs, e kötelezettség a tulajdonost terheli. (12) A Balaton medrének területe a (7) bekezdés b) pontja szerinti vízjogi engedély alapján változtatható meg. Medencés kikötő létesítésére ad felhatalmazást vízgazdálkodási terület esetén a 16/A. (3) bekezdése. 16/A. (3) A vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolt területek medencés kikötők létesítésére a vízügyi hatóság engedélyével felhasználhatóak. A Btv. 19. szigorú előírásokat tartalmaz a kempingek, strandok beépítésére, kijelölésére, telekalakítására stb. vonatkozóan. A 19. (3) bekezdés csak a településrendezési eszközökre vonatkozik, hogy abban hogyan csökkenthető a strandterület nagysága. 19. (1) A kempingek területének más célra történő igénybevétele csak zöldterületként 4%-os beépítettséggel vagy a turizmus fejlesztését szolgáló vegyes területként, üdülőházas üdülőterületként, illetve a különleges területfelhasználási egységek közül a vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott települési területfelhasználási egységként a) közvetlen Balaton-parti kapcsolat esetén 15%-os beépítettséggel; b) amennyiben a közvetlen parti kapcsolattal rendelkező 30 méter széles - közhasználatú parti sétány kialakítására alkalmas - zöldterület települési területfelhasználási egységbe tartozó terület tulajdonjogát a települési önkormányzat megszerezte, a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, eredetileg közvetlen Balaton-parti kapcsolattal rendelkező területen a visszamaradó telekre meghatározott települési területfelhasználási egység vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával; c) a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett, közvetlen Balaton-parti kapcsolattal nem rendelkező területen meghatározott települési területfelhasználási egység vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekben meghatározott beépítési százalékával; d) a kiemelt üdülőkörzet parti és partközeli településeinek területén lévő, a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel nem érintett területen a településrendezési eszközökben meghatározható beépítési szabályok szerint történhet. (2) A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területeken, ahol a kempingek területe nem került átsorolásra, a kempingek beépítettségének mértéke legfeljebb 15% lehet. (3) A meglévő strandok területe a településrendezési eszközökben csak zöldterület kialakítása céljából csökkenthető. A strandok területén telekfelosztás csak zöldterület kialakítása céljából, telekhatár-rendezés csak zöldterületbe sorolás vagy a strandterület növelése, illetve a telekhatár kiigazítása céljából végezhető. A telekhatár-rendezés során a strandterület parthossza nem csökkenthető. A strandok területének a) legfeljebb 10%-a építhető be a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint, b) legkevesebb 65%-át - legkésőbb a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig - növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. Balatonalmádin a kijelölt parti sétány hossza meghaladja a Btv.-ben meghatározott nagyságot. Fontos a települési fejlesztések szempontjából, hogy a parti sétány, illetve gyalog- vagy kerékpárút nem jelölhető ki az I-III. osztályú minősített nádas területén.

33 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV (1) A kiemelt üdülőkörzet valamennyi parti településén a belterülethez csatlakozó parthossz legkevesebb 30%-án legalább 5 méter széles közhasználatú parti sétány helye biztosítandó a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek - első felülvizsgálatukat követően partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek - alapján felülvizsgált településrendezési eszközökben, figyelemmel a természetes vegetáció megtartására. (2) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekkel - első felülvizsgálatukat követően partvonalszabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekkel - közterületbe sorolt területekre vonatkozóan a települési önkormányzatokat - külön jogszabályban meghatározottak szerinti védett természeti területeken az államot - elővásárlási jog illeti meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott területre készült vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján felülvizsgált és módosított településrendezési eszközök alapján meghatározott ingatlanokra, a települési önkormányzat kérelmére, az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. (4) A parti sétány kialakítására alkalmas területet a településszerkezeti tervben zöldterület vagy vízgazdálkodási terület települési területfelhasználási egységbe kell sorolni. A IV-V. osztályú nádas területén lévő parti sétány csak vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolható. Vízgazdálkodási területen elhelyezkedő parti sétányon kizárólag gyalog- és kerékpárút alakítható ki. (5) Parti sétány, illetve gyalog- vagy kerékpárút nem jelölhető ki az I-III. osztályú minősített nádas területén. Országos övezetek ismertetése A vizsgált területeket az alábbi országos övezetek érintik: Országos övezetek Érintett tervezési terület sorszáma Országos ökológiai hálózat Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Országos vízminőségvédelmi terület OTrT előírásait kell alkalmazni OTrT előírásait kell alkalmazni OTrT előírásait kell alkalmazni 1, 2, 3, 4 1, 2, 3, 4 1, 2, 3, 4

34 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 34 Országos ökológiai hálózat övezete OTrT 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni. Az övezetbe tartozik az 1-4 számú területekkel szomszédos Balaton tómedre Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete OTrT 14/A. (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg

35 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 35 (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. Az övezet érinti az 1-4 számú területeket. Országos vízminőség-védelmi terület övezete OTrT 15. (1) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a HÉSZ-ben az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. Az övezet érinti az 1-4 számú tervezési területeket Kiemelt térségi övezetek ismertetése Kiemelt térségi övezetek Ö-1 Magterület övezete BTV és OTrT előírásait együtt kell alkalmazni T-2 Történeti települési BTV előírásait terület övezete SZ-1 Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete F-1 Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete kell alkalmazni BTV előírásait kell alkalmazni BTV előírásait kell alkalmazni D-1 Tómeder övezete BTV előírásait kell alkalmazni U-1 Települési terület BTV előírásait övezete kell alkalmazni M-1 Általános BTV előírásait mezőgazdasági terület kell alkalmazni övezete Érintett tervezési terület sorszáma 1, 2, 3, 4 1, 2, 3, 4 1, 2, 3, 4 1, 2, 3, 4 1, 2, 3, 4

36 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 36 Magterület övezete (Ö-1) OTrT 17. (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető. Btv 23. A magterület övezete (Ö-1) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a magterület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg; b) a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni; c) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el; d) települések beépítésre szánt területének növelése és fejlesztése a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével történhet; e) új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet; f) új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el; g) 10 m beépítési magasságot meghaladó építmény kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető; h) erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; i) energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető. Az övezetbe tartozik az 1-4 számú területekkel szomszédos Balaton tómedre.

37 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 37 Történeti települési terület övezete (T-2) Btv 27. (1) A történeti települési terület övezetének (T-2) területét - a kulturális örökségvédelmi hatóság állásfoglalása alapján - a településrendezési eszközökben a tényleges kiterjedésnek megfelelően a (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében szükség szerint védőövezetével együtt kell lehatárolni és e törvény előírásait a településrendezési eszközökben lehatárolt területen kell érvényesíteni. (2) A történeti települési terület övezete (T-2) tekintetében az OTrT által meghatározott kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület országos övezetre, valamint a történeti települési terület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: 4. a) a helyi építési szabályzatban és a helyi építészeti örökség védelméről szóló 3. rendeletben - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - meg kell 2. határozni, és elő kell írni a 1. látványvédelmet, a településképvédelmet, a zöldfelületek fejlesztését, az épületek paramétereit, az építmények helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenését meghatározó előírásokat és a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő építési anyagok használatát; b) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani; c) új üzemanyagtöltő állomás, hulladéklerakó, hulladéktároló telep, valamint hulladékártalmatlanító és hulladékátrakó állomás nem létesíthető. Az övezet érinti az 1-4 számú területeket.

38 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 38 Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) Btv 31. A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete (SZ-1) tekintetében az OTrT által meghatározott kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület országos övezetre vonatkozó övezeti előírásokés a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet előírásai mellett a következő előírások alkalmazandók: a) korlátozott vegyszer- és műtrágyahasználatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható; b) új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás és vegyszertároló nem létesíthető Az övezet érinti az 1-4 számú területeket. Tómeder övezete (D-1) Btv 35. A tómeder övezetén (D-1): a) a Balaton tómedre az érvényes partvonalszabályozási tervben meghatározottakon túlmenően nem csökkenthető; b) a Balaton jogi partvonalát a partvonalszabályozási tervtől eltérően megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni nem lehet; c) a parti móló, hullámtörő, kikötői építmény és a fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető; d) a tómederhez kapcsolódó élőhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, ideiglenes jellegű, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos műtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhető el; e) az I III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, a környezeti kárelhárítás vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozás, valamint az engedély nélkül létrehozott feltöltés és vízi állás visszabontásának eseteitől eltekintve, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónakút-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti;

39 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 39 g) a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül, természetvédelmi kezelés kivételével amelynek módját a természetvédelmi kezelési terv határozza meg tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti, vagy károsítja; h) a tómeder nádasában, a kihirdetett vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek első felülvizsgálatukat követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek által kijelölt kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők esetén legfeljebb 5 méter széles bejáró, valamint a meglévő közhasználatú strandok előtt, fövenyes strandszakasz kialakítása érdekében, a IV V. osztályú nádasban, legfeljebb 30 méter széles bejáró a vízügyi hatóság engedélyével fenntartható; i) az üzemeltetési engedélyköteles vízi jármű, amely nem rendelkezik üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolható; Az övezetbe tartozik az 1-4 számú területekkel szomszédos Balaton tómedre. Települési terület övezete (U-1) Btv 37. A települési terület övezetén (U-1): a) a településszerkezeti terveknek a történeti, építészeti, településszerkezeti, környezeti és természeti adottságokkal, valamint a felszíni vízrendezéssel, közművesítéssel, környezetalakítással, tájrendezéssel foglalkozó szakági munkarészeit, illetve a vízpartrehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területekre készült tanulmányterveket a helyi építési szabályzatban kötelezően figyelembe kell venni; b) új beépítésre szánt terület határa utcahatárosan nem alakítható ki; c) az új beépítés szabályozásakor a meglévő beépítési magassághoz kell igazodni; d) a meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni; e) a közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani. Az övezet érinti az 1-4 számú területeket.

40 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 40 Balatonalmádi módosítással érintett partmenti területei és a Btv. kiemelt térségi övezeteinek összefüggései Kiemelt térségi övezet Megjegyzés jele megnevezése Ö-1 Magterület övezete Az övezetbe tartozik az 1-4 számú területekkel szomszédos Balaton tómedre. A területen kijelölhető területfelhasználásokat, fejlesztéseket meghatározó előírások: új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki; a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg. T-2 Történeti települési terület övezete A térségi övezetre vonatkozó szabályok szerint a településrendezési eszközökben kell lehatárolni a tényleges kiterjedését. A településrendezési eszközökben pontosított történeti települési terület Sz-1 Felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete övezete nem érinti a VpRT hatálya alá eső területeket. A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny terület övezete a település nagy részét, így a vizsgált területeket is érinti. A tervezési területeken nem jelöl ki a módosítás új hulladéklerakó vagy bányaterületet. D-1 Tómeder övezete Az övezetbe tartozik a Balaton tómedre. A tómeder területén található nádasokra vonatkozó szabályokat tartalmaz. A nádasokra vonatkozó legfontosabb szabályok, melyek hatással vanak a környező területhasználatra, illetve a kikötőkre: a parti móló, hullámtörő, kikötői építmény kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető; élőhelyek védelme érdekében a tómederbe a nád gyökérzónáit kevésbé sértő, ideiglenes jellegű, csak az üdülési, illetve horgászidényben használatos műtárgy (pl. horgász- és napozóstég) helyezhető el; az I-III. osztályú nádasban, illetve attól legalább 2 m-re, tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, építés, vízi állás-, csónak- út-, horgászhely-létesítés), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetőleg a nádas pusztulását eredményezheti; a védett természeti területen található nádasban osztályba sorolástól függetlenül, természetvédelmi kezelés kivételével tilos a kotrás, valamint minden olyan tevékenység, amely a nádas állományát veszélyezteti, vagy károsítja; a tómeder nádasában, a kihirdetett vízpart-rehabilitációs tanulmányterv által kijelölt kikötésre alkalmas partszakaszokon engedéllyel rendelkező kikötők esetén legfeljebb 5 méter széles bejáró a vízügyi hatóság engedélyével fenntartható; U-1 Települési terület övezete Az övezet érinti az 1-4 számú területeket. A településrendezési eszközök készítése során figyelembe kell venni a meglévő adottságokat. A meglévő építmények felújításának, helyreállításának, átalakításának és korszerűsítésének lehetőségét e törvény szabályozási előírásainak figyelembevételével a helyi építési szabályzatban kell meghatározni.

41 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV SZABÁLYOZÁS ÉS VÍZPART REHABILITÁCIÓ A Balaton törvény elfogadásával a partvonal-szabályozási tervek elkészítésére a vízpart-rehabilitációs követelményekkel érintett területek kijelölésére vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények megalkotására és a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelmények alapján a partvonal-szabályozási tervek elkészítésére és elfogadására adott felhatalmazást az országgyűlés. A Balaton törvény előírta továbbá, hogy az elkészített és jóváhagyott partvonal-szabályozási tervek alapján kell a parti területeket a településrendezési eszközökben szabályozni. Balatonalmádi part menti vízpart-rehabilitációval érintett területek szabályozásánál tehát az egyéb magasabb rendű tervek és országos szabályozók mellett figyelembe kell venni: a Balaton törvényt, a balatoni OTÉK előírásait, a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervet, illetve az abban foglalt partvonal szabályozási tervet, nádkatasztert Partvonal-szabályozási terv Balatonalmádi partvonal-szabályozási terve 2002-ben készült el. Tartalmazta a part menti területek nádfelmérését és a nádas minősítését, a földhivatali nyilvántartás szerinti partvonalat, a meglévő szárazulat határát, a vízpart javasolt szabályozási vonalát, a meglévő kikötőket és a kikötő fejlesztésre alkalmas területeket. A Btv a meghatározza, hogy a partvonal szabályozási terv: az alaptérképi elemeken kívül miket tartalmaz kötelezően (Btv. 16. (3) bekezdés); milyen Balatonra speciálisan jellemző szempontokat (Btv. 16. (5) bekezdés) kell figyelembe venni; a szabályozási partvonal és a jogi partvonal közötti területre milyen szabályok vonatkoznak (Btv. 16. (7) bekezdés). A Balaton törvény záró rendelkezése értelmében: a partvonal szabályozási terveket első alkalommal a vízpart rehabilitációs tanulmánytervek felülvizsgálatával egyidejűleg kell felülvizsgálni - Btv. 59. (4) bekezdés; a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terveket szükség szerint, de legalább 10 évenként felül kell vizsgálni, és szükség szerint módosítani- Btv. 59. (5) bekezdés. A magasabb rendű jogszabályokkal összhangban a VpRT módosítása nem ad javaslatot a partvonal módosítására, arra a partvonal-szabályozási terv felülvizsgálatáig nincs mód Nádrendelet A nádgazdálkodás szabályairól még 1998-ban jóváhagyásra került egy kormányrendelet: 22/1998. (II. 13.) Korm. rendelet a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól (a továbbiakban: nád rendelet). E jogszabály rendelkezett a nádminősítéséről is, s ez alapján a vízügyi hatóság határozatában megállapított nádas minősítést kell figyelembe venni. Ez alapján készült a nádfelmérés és nádminősítés a partvonal-szabályozási tervhez. A nádrendelet célja biztosítani, hogy a Balaton medrében, továbbá a parti zónájában a biológiai sokféleség megőrzését és a tó vízminőségének védelmét is szolgáló nádgazdálkodás történjen. Jogszabály rendelkezik, hogy ötévenként újra fel kell mérni és minősíteni a balatoni nádast, ami a hatósági engedélyezés alapdokumentuma. A nádrendelet tartalmazza a nádasok minősítését és osztályozását, illetve a nádgazdálkodás szabályait. A nádgazdálkodás általános szabályait rögzítik a 7-8. előírásai. Fontos, hogy természeti területek esetében a nádasok minőségétől függetlenül - természetvédelmi hatóság engedélyével, vagy szakhatósági hozzájárulásával folytatható a nádgazdálkodással kapcsolatos, valamint egyéb tevékenység a 8. (2) bekezdés alapján.

42 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV Nádkataszter A nádrendelet szerinti nádfelmérésre először ben került sor, amit 2004-ben követte a második. A vízpart-rehabilitációs terv előkészítéseként évben megindult a nádkataszter felülvizsgálata. A Nádkataszterben megtalálható a 2010-ben lezajlott helyszíni bejárás (vízpart és a szárazulat felől) és a 2008-ban készített ortofoto alapján lehatárolt nádas területek, azok minősítése, valamint a természetközeli társulások kiterjedése. Ábrázolásra kerültek a partvonal-szabályozási tervben ábrázolt nádfelmérés és minősítés óta eltelt időszak változásai is. A nádkataszter felmérését a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság készítette el. Nádfelmérés eredménye Balatonalmádiban Balatonalmádi nagy, 8,2 km hosszú Balaton-parti területtel rendelkezik. A természetes partszakaszokon, illetve a nem bolygatott területeken nagy nádas területek találhatók, ilyenek a Káptalanfüred és Lozsánta előtti partszakaszok. Balatonalmádi középső partszakaszán csak kisebb foltokban található nád, mivel az intenzív területhasználat üdülő, strand, kemping, kikötő nem kedvez neki. A nádasok összterülete a Földhivatal adatszolgáltatása alapján 7,49 ha, a természetvédelmi oltalom következtében közel megduplázódott a területe, azonban valós területe megközelíti a 72,60 ha-t. A nádasok szélessége m között változik, a minősége és ezzel összefüggésben a gazdasági és természetvédelmi értéke jelentősen eltér. Található az első osztályú nádas mellett rosszabb minőségű negyedik és ötödik minőségi osztályba tartozó területek is. A Balaton jogi partvonalán kívüli és azon belüli nádas állományt a évben készült felmérés alapján az érintett települések közigazgatási területe szerint az alábbiak szerinti minőségi osztályokba sorolja a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség április 5-i határozata. Jelmagyarázat e egyéb gy gyékény k káka h hínár ku kultúrterület v víz v_5a víz korábbi nádas területén z zátony 1-5a/b/ab nádas osztály Kivonat a határozattal jóváhagyott nádkataszterből A nádfelmérés rajzi mellékletét lásd: 2. sz. melléklet

43 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV Nádfelmérés okozta területfelhasználási konfliktusok A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósággal, a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséggel, a Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítésszel, valamint Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Területrendezési és Településügyi Főosztályával folytatott korábbi egyeztetések alapján megállapítást nyert, hogy a kihirdetett nádfelmérést kell alkalmazni, azonban a VpRT módosításakor a korábbi nádfelmérést kell megőrizni, mivel így biztosítható a VpRT szelvényeinek összedolgozhatósága.

44 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 44 A nádasok kiterjedése a környező területhasználat, vízállás, vízminőség stb. következtében dinamikusan változik. Mindez azt jelenti, hogy a között készített nádasminősítés nem tükrözi több esetben a valóságos állapotot, így az esetleges fejlesztések gátja lehet A vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló kormányrendelet A Btv. 16. meghatározza a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs terv, illetve annak felülvizsgálatakor szükséges legfontosabb szabályait, illetve megbízza a felelős minisztert a vízpartrehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló jogszabály előkészítésére. A partvonal-szabályozási tervek készítésével egy időben került megalkotásra a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv tartalmát meghatározó balatoni OTÉK. E rendelet határozza meg tulajdonképpen a part menti területekre vonatkozó szabályozási követelményeket. A rendelet megalkotását követően, a partvonal-szabályozási tervben foglaltak figyelembevételével készült el a Balaton melletti települések vízpart-rehabilitációs tanulmányterve. A következőkben csak a Balatoni OTÉK legfontosabb előírásait ismertetjük, melyek befolyásolhatják Balatonalmádi VpRT módosítását. A balatoni OTÉK előírásait a településrendezési eszközök készítése során kell figyelembe venni. A TNM rendelet módosítása nem teremt lehetőséget a Balatoni OTÉK-ban foglaltaktól eltérő területfelhasználási egységek kijelölésére. 6. (1) A vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területen a településrendezési eszközökben a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervvel, illetve annak felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervvel összhangban a) a beépítésre szánt területek közül kizárólag aa) kertvárosias lakóterület, ab) vegyes terület, ac) gazdasági terület, ad) üdülőterület és ae) különleges terület, b) a beépítésre nem szánt területek közül kizárólag ba) közlekedési és közműelhelyezési terület, bb) zöldterület, bc) erdőterület, bd) vízgazdálkodási terület, be) mezőgazdasági terület, bf) természetközeli terület vagy bg) különleges beépítésre nem szánt terület területfelhasználási egység, építési övezet, illetve övezet jelölhető ki. Kertvárosias lakóterület 7. (1) Kertvárosias lakóterületen kizárólag az OTÉK 13. (2) bekezdése szerinti rendeltetések helyezhetők el. (2) Kertvárosias lakóterületen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m. Vegyes terület 8. (1) Vegyes területen kizárólag az OTÉK ában foglalt rendeltetések helyezhetők el, továbbá nem helyezhető el parkolóház, üzemanyagtöltő állomás, gazdasági és termelő kertészeti építmény. (2) Vegyes területen a) a megengedett legnagyobb beépítettség 50%, b) a legkisebb zöldfelület 30% és c) a megengedett legnagyobb beépítési magasság 12,5 m. Üdülőterület (1) A hétvégi házas területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m. (2) Az üdülőházas területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m, kialakult beépítés esetén legfeljebb az elbontott építmény beépítési magassága, de legfeljebb 12,5 m.

45 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 45 Különleges terület területfelhasználás A hatályos VpRT a Sportpálya és környezetén, a Kikötő területén és a Budatava Strand területén különleges terület strandterület területfelhasználást jelöl. Strandterület beépítésére vonatkozóan a Balaton törvény 19. (3) bekezdése határozza meg a megengedett legnagyobb beépítettséget (legfeljebb 10%), illetve a legkisebb zöldfelület nagyságát (legalább 65%). A balatoni OTÉK ezen túl a megengedett legnagyobb épületmagasságot 8,0 méterben határozza meg. 11. (1) Különleges területen és különleges beépítésre nem szánt területen a) kemping-, b) szabadidőközpont, c) strand-, d) sport-, e) oktatási központ, f) kutatási-fejlesztési, g) honvédelmi, h) egészségügyi és i) víziközlekedési, honvédelmi, sport- és turisztikai célú kikötő rendeltetés helyezhető el. (2) Beépítésre szánt különleges területen a megengedett legnagyobb beépítettség az (1) bekezdés b), d), e), f) és g)pontjában foglalt esetben 30%, az (1) bekezdés h) és i) pontjában foglalt esetben 10%. (3) Beépítésre szánt különleges területen a legkisebb zöldfelület az (1) bekezdés a) a) pontjában foglalt esetben 70%, b) b), e), f) és g) pontjában foglalt esetben 50%, c) h) és i) pontjában foglalt rendeltetés esetében 40%. (4) Beépítésre szánt különleges területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m, kialakult beépítés esetén az (1) bekezdés e), f) és g) pontjában foglalt rendeltetésű területen az elbontott épület beépítési magassága, de legfeljebb 12,5 m. (5) Különleges beépítésre nem szánt területen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 8 m, a legkisebb zöldfelület 70%. (6) Szálláshelyet tartalmazó vendéglátó rendeltetés az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt esetben nem helyezhető el, az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben kizárólag a beépítésre szánt különleges területen, és csak a sportrendeltetés elsődleges rendeltetésként való megtartásával helyezhető el. (7) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben csak közösségi szórakoztató, kulturális, vendéglátó rendeltetés, valamint sport és játék céljára szolgáló építmény helyezhető el. (8) Az (1) bekezdés i) pontjában foglalt esetben a telek legfeljebb 50%-án alakítható ki vízfelület. Közlekedési terület A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben, illetve azok felülvizsgálatát követően a partvonalszabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekben tervezett parkolók alapterülete a tényleges igények szerint a településrendezési eszközökben csökkenthető. A településrendezési eszközökben parkolók számára igénybe nem vett területek csak zöldfelületként alakíthatók ki. Zöldterület 13. (1) Zöldterületen kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó-, sport- és szabadidő rendeletetés, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el. (2) Zöldterületen épület a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervekben, illetve azok felülvizsgálatát követően a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervekben kijelölt helyen helyezhető el. (3) Zöldterületen a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m, a legkisebb zöldfelület 80%. Vízgazdálkodási terület A vízgazdálkodási területbe sorolt területek vízgazdálkodási terület tómederben vagy vízgazdálkodási terület tómedren kívül területfelhasználási egységbe sorolhatók.

46 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 46 A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, illetve partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervek egyeztetésének és elfogadásának rendje Az előírást a 342/2014. (XII.19.) Korm. rendelet 2. iktatta be, s december 22-től hatályos. A jogalkotó az alábbi előírással pontosan meghatározza a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek módosításának ügyrendjét azt követően, hogy az Önkormányzat kérelmet nyújt be a területrendezésért felelős miniszternek. 19/A. (1) A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek önkormányzat 17. (1) bekezdése szerinti kérelmére történő módosítása esetén a területrendezésért felelős miniszter felhívja a 19. (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott szerveket az egyeztetési anyag véleményezésére, melynek elérhetőségét a TeIR-n keresztül biztosítja. A miniszter a 19. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szervezetek számára a véleményezési határidőt a TeIR-n keresztül teszi közzé. A miniszter a véleményezésre legalább 15 napot biztosít. (2) Az önkormányzat kérelmére módosított vízpart-rehabilitációs tanulmányterv kihirdetését követő 15 napon belül az önkormányzat az elfogadott terv a) szöveges munkarészeit ISO :2008 szabványnak vagy ezzel egyenértékű műszaki megoldásnak megfelelő PDF (Portable Document Format) formátumban, b) rajzi munkarészeit ISO 19136:2007 szabványnak megfelelő minimum 2.0 verziójú GML (Geography Markup Language),.shp vagy.dxf formátumban, valamint ezen állományok egyértelmű megfeleltetése érdekében az a) pont szerinti formátumban megküldi a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott Dokumentációs Központnak. (3) A (2) bekezdés szerinti dokumentációt 100 MB terjedelemig elektronikus úton a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, 100 MB terjedelem felett egyszer írható elektronikus adathordozón postai úton kell megküldeni a Dokumentációs Központ részére. (4) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást követő 15 napon belül a területrendezésért felelős miniszter a módosított vízpart-rehabilitációs tanulmánytervet a TeIR-ben elérhetővé teszi Vízpart-rehabilitációs tanulmányterv módosításának előkészítése A Balaton Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: BFT) megalakításáról az 1059/1997. (V.28.) Korm. határozat rendelkezett, így a régió fejlesztésével kapcsolatos feladatokat a többször módosított évi XXI. törvény értelmében a BFT látja el. A Balatoni Integrációs és Nonprofit Kft. (a továbbiakban Balatoni Integrációs Kft.) jogelődjét a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht.-t januárban alapította a BFT. A Kht január 1-től Kft.-vé alakult át. Feladata a Balaton térségének fejlődését elősegítő, a BFT tevékenységi köréhez kapcsolódó szakmai, operatív feladatok ellátása. Balatoni Integrációs Kft keretein belül - a nádfelméréssel egyidőben - Euroscapes projekt támogatásával a vízpart-rehabilitációs tervek elkövetkező években történő módosításának előkészítéseként megindult egy Önkormányzati egyeztetési folyamat. A Balatoni Integrációs Kft. 43 db tóparti település körében részletes felmérést végzett a területhasználatokkal kapcsolatban. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal, és a Belügyminisztérium Önkormányzati Gazdálkodási Főosztályával történt egyeztetéseket követően egy részletes adatgyűjtő kérdőívet dogozott ki, s küldött ki az Önkormányzatoknak. Az adatgyűjtés a későbbi rehabilitációs fejlesztések érdekében a parti területek földhivatali nyilvántartási, tulajdonjogi, kezelési helyzetének feltérképezésére, valamint a hatályos vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek megfelelőségére vonatkozott, azaz a területhasználatokkal, besorolásokkal, nyilvántartásokkal kapcsolatos egyedi változtatási igényeket is feltérképezték.

47 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV VÁLTOZÁSI JAVASLATOK BEMUTATÁSA A módosítási javaslat Balatonalmádi vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról szóló 7/2005. (III.25.) TNM rendelettel elfogadott Balatonalmádi vízpart-rehabilitációs tanulmánytervet érinti. A módosítások ábrázolása hiteles nyilvántartási alaptérkép felhasználásával, a vízpart-rehabilitációs terv méretarányával azonos, 1:2000 méretarányban történik. A módosítások a évi nádkatasztert tartalmazzák. Jelen fejezetben összefoglalásszerűen bemutatásra kerülnek az egyes területeket érintő fejlesztési elképzelések, valamint hogy az egyes tervezési területeken tervezett fejlesztések megvalósításához milyen lehetőségeket biztosítanak a magasabb szintű tervek és jogszabályok, illetve hogy milyen korlátozások érintik az egyes területeket. A fejezetben található térképi kivágatokon bemutatjuk a jelenleg érvényes vízpart-rehabilitációs tanulmányterv tartalmát, valamint a javasolt módosításokat, továbbá külön tervlapon szerepel a VpRT módosításának M=1:2000 méretarányú javaslata. Tájékoztatásként mellékeljük a TNM rendelet jelkulcsát is Szennyvízátemelő és környezete A vizsgált területen konkrét fejlesztési igények nem merültek fel, cél elsősorban a tényleges területhasználathoz igazodó területfelhasználás jelölése a VpRT-ben. A VpRT módosítására vonatkozó javaslatok az alábbiak: A szennyvízátemelő tényleges területigényének megfelelő méretű (1700m2) vízgazdálkodási terület kijelölése; A szennyvízátemelőtől északra és keletre jelölt kötelezően megtartandó közlekedési célú közterületek megszüntetése és a valós használatnak megfelelően különleges kikötő területbe történő átsorolása; 950 m2 nagyságú új zöldterület kijelölése 16 méter szélességben; újonnan kialakítandó közterület, önkormányzati elővásárlási joggal terhelt terület jelű közterület kijelölése a megszűnő vízgazdálkodási terület fennmaradó részén. kivágat Balatonalmádi hatályos VpRT-ből módosítási javaslat Balatonalmádi VpRT-re vonatkozóan

48 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 48 A nádasok területét a VpRT módosítási javaslata nem érinti. A Balatoni OTÉK előírásai szerint a kijelölt zöldterületen kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó-, sport és szabadidő rendeltetés, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el. Zöldterületen csak a kijelölt helyen helyezhető el épület, a legnagyobb beépítési magasság 4,5 m, a legkisebb zöldfelület 80%. A hatályos településrendezési eszközökben a szennyvízátemelő telkét övező közterületek zöldterületként szerepelnek. A megszüntetésre javasolt zöldterület a VpRT hatálya alá eső területen fekszik, de a VpRT nem sorolja zöldterületbe, így megszüntetésekor a Btv 6/B. szerint kell eljárni: (2) Zöldterületen más települési területfelhasználási egység csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésével, és csak akkor jelölhető ki, ha a) az újonnan zöldterületbe sorolt terület a települési önkormányzat tulajdonában van, b) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá, és c) az újonnan kijelölt zöldterület településszerkezeti adottságainál fogva (elhelyezkedése, egyéb területfelhasználási egységekkel való kapcsolata) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében. Ahogyan a fentiekben bemutatásra került, összességében a magasabb szintű tervek és jogszabályok nem jelentenek jelentős korlátozást a tervezett módosítások megvalósítását illetően. A VpRT módosítása után a településrendezési eszközök (TRE) módosítása is szükséges. A TRE módosítás során gondoskodni kell arról, hogy a területen megszűnő 1135m 2 zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület kijelölésére lesz szükség, olyan területen, amely az Önkormányzat vagy állam tulajdonában van és a megszűnő zöldterülettel legalább azonos funkciót tud betölteni a város zöldfelületi rendszerében Sportpálya és környezete A sportpálya és környzete Balatonalmádi komplex part menti fejlesztési területe. A parton fekvő labdarugó pálya áttelepítése a helyszínhez méltó idegenforgalmi beruházások számára szabadít fel területet. Az Önkormányzat további fejlesztési területként számol a Kristóf kemping területével. A fejlesztési elképzelések között hotel építése, kereskedelmi és szolgáltató funkciók létesítése és lakóépületek építése szerepel. A part mentén, a Szent László sétánnyal határos területen továbbá egy 300 férőhelyes vitorláskikötő létesítése a cél. A beruházás a kikötőhöz kapcsolódó kiszolgáló egységekkel kerülne megvalósításra. A létesítmény környezetrendezése igényes zöldfelületeket és megfelelő parkoló területeket biztosítana. A terület újragondolásával az eddigieknél nagyobb, a parti sávot kiszolgáló összefüggő parkolóterület létesítése is cél, a vasút menti területsávban. A felvázolt fejlesztési elképzelések alapján a VpRT módosítására vonatkozó javaslatok az alábbiak: a parkolóterület céljára kijelölt közterület kiterjedésének növelése úgy, hogy az a vasút melletti kb. 55 m-es területsávban (XX m 2 ) valósuljon meg - újonnan kialakítandó közterület, önkormányzati elővásárlási joggal terhelt terület jelölésével, a sportpálya és a strand melletti sétány menti területen kijelölt 50 m-es területsáv, mint potenciális fejlesztési terület vegyes területbe sorolása, kikötő létesítésére alkalmas partszakasz jelölése a sportpálya előtti partszakaszon. A nádasok területét a VpRT módosítási javaslata nem érinti, a módosított tervlapon a legutóbbi nádfelmérés szerinti nádasok területe került feltüntetésre. A Balatoni OTÉK előírásai határozzák meg a vegyes területeken alkalmazható szabályozási paramétereket, melyek az alábbiak: 8. (1) Vegyes területen kizárólag az OTÉK ban foglalt rendeltetések helyezhetők el, továbbá nem helyezhető el parkolóház, üzemanyagtöltő állomás, gazdasági és termelő kertészeti építmény. (2) Vegyes területen a) a megengedett legnagyobb beépítettség 50%, b) a legkisebb zöldfelület 30% és c) a megengedett legnagyobb beépítési magasság 12,5 m.

49 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 49 A Btv. 4. h) bekezdése alapján: a vitorláskikötő-hálózat bővítése a vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek, első felülvizsgálatukat követően a partvonal-szabályozási és vízpartrehabilitációs tervek alapján történhet. A Btv. 16/A. (3) bekezdés alapján: A vízgazdálkodási települési területfelhasználási egységbe sorolt területek medencés kikötők létesítésére a vízügyi hatóság engedélyével felhasználhatóak. Fentiek alapján amennyiben a VpRT-ben feltüntetésre kerül a kikötő létesítésére alkalmas partszakasz úgy a vízgazdálkodási területen medencés kikötő létesítésére nyílik lehetőség a vízügyi hatóság engedélyével. A kikötésre alkalmas partszakasz kizárólag a sportpálya előtt kerül jelölésre, mivel attól délre található III.a minőségű nádas nem teszi lehetővé a fejlesztési terület további növelését. Magterület övezetbe tartozik a Balaton tómedre. A magterület övezete (Ö-1) tekintetében az OTrT által meghatározott országos ökológiai hálózat országos övezetre, valamint a magterület kiemelt térségi és megyei övezetre vonatkozó övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók: a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg. Fentiek alapján a sportpálya és környezete esetében a javasolt módosítások a magasabb szintű jogszabályok előírásaival összhangban vannak, a magasabb szintű jogszabályok előírásai nem jelentenek jelentős korlátozást a területen, nehézségekbe a kikötő kijelölése ütközhet a Btv. 4. h) előírása alapján, azonban korábbi tervezői tapasztalatok alapján a kikötő terület kijelölése véghez vihatő. kivágat Balatonalmádi hatályos VpRT-ből módosítási javaslat VpRT-re vonatkozóan

50 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV A Szent Erzsébet liget északkeletre fekvő kikötők környéke A terület fejlesztése érdekében a tulajdonos Videoton Zrt. kérelmezte a 1629/1 hrsz területen a kikötés lehetőségének biztosítását kikötésre alkalmas partszakasz és kikötői infrastruktúrát biztosító területfelhasználás kijelölésével. A terület tulajdonosa a 1631 és 1629/1 hrsz területek összevonását és együttes fejlesztését tervezi, ezért a 1629/1 hrsz strandfürdő művelési ágú területet átsorolását kéri a 1631 hrsz területtel azonos különleges vízisport terület építési övezetbe. A Btv.19. (3) előírásai szerint: A meglévő strandok területe a településrendezési eszközökben csak zöldterület kialakítása céljából csökkenthető. A strandok területén telekfelosztás csak zöldterület kialakítása céljából, telekhatár-rendezés csak zöldterületbe sorolás vagy a strandterület növelése, illetve a telekhatár kiigazítása céljából végezhető. A telekhatár-rendezés során a strandterület parthossza nem csökkenthető. A strandok területének a) legfeljebb 10%-a építhető be a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint, b) legkevesebb 65%-át - legkésőbb a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig - növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. Fentiek alapján a 3. sz. terület vonatkozásában a megalapozó vizsgálat nem tesz javaslatot a VpRT módosítására vonatkozóan, ugyanis a tulajdonos által kért módosítások nincsenek összhangban a magasabb szintű jogszabályok (Btv.) előírásaival.

51 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV Budatava strand és környéke Az Önkormányzat a strand környékének rendezését tűzte ki célul, melyhez a VpRT-ben a strand területéhez kapcsolódóan kijelölt parkoló terület és zöldterület rendszerének átalakítása szükséges. A strandot érintő fejlesztési elképzeléseket az alábbi tervrajz szemlélteti: A fejlesztési elképzelések megvalósíthatósága érdekében a VpRT-ben kijelölt 915 m 2 -es zöldterület és a strand északkeleti részéből további 1050 m 2 közlekedési célú területbe való átsorolása javasolt. Ezen felül a jelenlegi parkolóterület déli részén, egy 1456 m 2 -es terület különleges strandterületbe való átsorolása javasolt. Így a strand területe összességében közel 400 m 2 -rel, a parkoló területe pedig több, mint 500 m 2 -rel növekszik. A megszűnő zöldterület a Btv. 6. hatálya alá esik. Amennyiben a megszűnő zöldterület kiterjedésével legalább azonos nagyságban új zöldterület kerül kijelölésre a VpRT hatálya alá eső egyéb területen, úgy a Btv vonatkozó előírásai teljesülnek. Az 1. számú területen a módosítási javaslat tartalmazza egy új 915 m 2 -es zöldterület kijelölését, tehát a zöldterület megszüntetésének jogszabályi akadálya nincs, a magasabb szintű előírások teljesülnek.

52 BALATONALMÁDI VÍZPART-REHABILITÁCIÓS TANULMÁNYTERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERV 52 A Budatava strandtól délnyugatra fekvő ingatlanok tulajdonosai is kezdeményezték a területre vonatkozó VpRT módosítását: - A 1603/2 hrsz telken részben az ott lévő épületek felújításával, átalakításával, részben új, villaszerűen elhelyezett épületek építésével - a tulajdonos vitorlás-klubot kíván létrehozni. A villaépületek a vitorlás-klub üdülővendégeinek biztosítanának szállást, melyet a telekhez kapcsolódó érvényes vízjogi engedéllyel rendelkező kikötő bővítésével terveznek kiszolgálni. - A 1607 hrsz esetében a telken álló leromlott állapotú kétegységes üdülőépületet a tulajdonos tetőtér beépítéssel egybekötött átalakítással kívánja felújítani és benne két üdülőegységet kialakítani. Jogerős építési engedély alapján a beruházás már meg is kezdődött. A fenti két telek esetében a VpRT módosítási javaslata a terület különleges strandterületből üdülőterületbe való átsorolását tartalmazza, feltüntetve a meglévő, engedéllyel rendelkező kikötőt és jelölve a kikötő létesítésére felhasználható partszakaszt is. A Btv.19. (3) előírásai szerint: A meglévő strandok területe a településrendezési eszközökben csak zöldterület kialakítása céljából csökkenthető. A strandok területén telekfelosztás csak zöldterület kialakítása céljából, telekhatár-rendezés csak zöldterületbe sorolás vagy a strandterület növelése, illetve a telekhatár kiigazítása céljából végezhető. A telekhatár-rendezés során a strandterület parthossza nem csökkenthető. A strandok területének a) legfeljebb 10%-a építhető be a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint, b) legkevesebb 65%-át - legkésőbb a használatbavételi engedélykérelem benyújtásáig - növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani. A módosítási javaslat szerint különleges strandterületből üdülőterületbe sorolni javasolt területek művelési ága nem strandterület, és a telkek ténylegesen nem funkcionálnak strandként. A VpRT-ben a különleges strandterület előtti szakaszon nem is került feltüntetésre a strandolás céljára alkalmas partszakasz. Tekintettel arra, hogy a Btv. nem definiálja pontosan a strand terület fogalmát, így a vonatkozó rendelkezések értelmezését kell kérni a Miniszterelnökségtől. A 1609/1 és 1610/2 hrsz telek esetében igényként merült fel lakóépület építésének lehetősége, illetve a közterület határának korrigálása. Ennek érdekében a javaslat a két telek kertvárosias lakóterületbe való átsorolását és a kísérő közterület határának módosítását tartalmazza. kivágat Balatonalmádi hatályos VpRT-ből módosítási javaslat VpRT-re vonatkozóan