A fémkereskedelmi készletnyilvántartás havi zárásának jogcímei

Átírás

1 Az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló évi LXI. törvénnyel (továbbiakban: Fémtörvény), valamint az e törvény végrehajtásáról szóló 312/2009. (XII.28.) Kormányrendelettel (továbbiakban: Korm. rendelet) kapcsolatosan érkezett beadványt áttekintettem, arra vonatkozóan az alábbiakról adok tájékoztatást: A fémkereskedelmi napi adatszolgáltatással kapcsolatosan jogértelmezési vita merült fel a vámhivatalok és a gazdálkodók között. A vitát az képezi, hogy abban az esetben miért kell küldeniük napi adatszolgáltatást az ügyfeleknek, amikor nincs fémkereskedelmi engedélyköteles anyagvásárlásuk vagy értékesítésük? A Fémtörvény 5. (1) bekezdése írja elő az adatszolgáltatási kötelezettséget. Ennek végrehajtását a Korm. rendelet 19. és 20. -a állapítja meg. E szerint a fémkereskedő a napi bejelentést elektronikus formában naponta, a tárgynapot követő munkanapon köteles teljesíteni. A Korm. rendelet 13. (1) bekezdése szerint a fémkereskedőnek a telephely nyitvatartási rendjét az engedély kézhezvételétől, illetve változás esetén, annak bekövetkeztét követő 3 munkanapon belül be kell jelenteni a területileg illetékes vám- és pénzügyőri hivatalhoz. A fémkereskedelmi készletnyilvántartás havi zárásának jogcímei A Magyar Közlöny 47. Fentiekre tekintettel jelen hírlevél a fémkereskedelmi készletnyilvántartás havi zárásának jogcímeit hivat A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tárgyhavi forgalmáról, a bevételi és kiadási jogcímeken szerepeltetett, valamint a tárgyhavi nyitó és záró készletről a hatóság honlapján közzétett nyomtatványkitöltő program segítségével kitöltött nyomtatványon a fémkereskedőnek havi zárást kell teljesítenie. A havi zárásról legkésőbb a tárgyhót követő 20. napjáig -1. alkalommal az engedély kiadásának napján készleten lévő mennyiség lesz a nyitókészlet a tárgyhavi zárás tekintetében - adatszolgáltatást kell teljesítenie. A bejelentés kötelező adattartalmát a Korm. rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. A havi zárás mindig az aktuális készletet mutatja, míg a napi bejelentés gyakorlatilag egyfajta vevőnyilvántartásként szolgál. 1 / 14

2 b) Növekedés és csökkenés adatok ba) Növekedés jogcímek: 1. összes bevételezés eladóktól - a készletnövekedést a fémkereskedő által történő fémkereskedelmi engedélyköteles anyag vásárlása és annak a telephelyre történő betárolása eredményezi - gyakorlatilag a nyilvántartásban az aktuális hónapban az eladói oldalon feltüntetett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyiségét jelenti. Telephelyen végzett tevékenység esetén a tényleges árumozgásnak megfelelően kell a nyilvántartást vezetni, vagyis a telephelyre ténylegesen beérkezett - felvásárolt - fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyiségéről. 2. saját keletkezésű növekedés - bevétel selejtezésből - leltártöbblet (pl.: időjárási körülmények miatt a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tömege nőtt.) 3. átosztályozás miatti növekedés (vámtarifaszám változással járó) - átosztályozás (pl.: 1. vegyes fémként átvett anyag szétválogatása során keletkezett egyes fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok nyilvántartásba vétele 2. Az alkatrészként értékesíthetetlen áru fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggá történő visszaminősítését az autóbontó a havi zárásban átosztályozás miatti növekedés jogcímen jelzi.) 2 / 14

3 4. feldolgozás miatti növekedés - feldolgozási növekedés (pl.: valamely feldolgozási folyamat eredményeképp nő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tömege) 5. bevételezés bontásból - bontás során keletkezett más fém (pl.: A vasként átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tartalmaz rezet is. A bontás alkalmával keletkezett réz mennyiségét kell e helyen feltüntetni.) 6. bevételezés bérmunkából - tárolásra, raktározásra a fémkereskedő részére történő átadás-átvétel - bérmunkára a fémkereskedő részére történő átadás, átvétel - bérmunkából visszavétel a fémkereskedő által (pl.: bérmunkára átadott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, így bontásra alvállalkozó részére átadott elektronikai hulladék visszavételezése) 7. szállítási többlet - vasúti szállítás esetén a bevallott, a MÁV által mért súly és a vevő által mért súly közti különbség 3 / 14

4 - közúti szállítás esetén az indított súly és az átvett súly közötti különbség 8. áttárolás másik telephelyről - telepközi átvétel (pl.: a fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot egyik telephelyről áttárolja a másik telephelyére) 9. összes bevételezés eladóktól telephely nélkül végzett tevékenység esetén - a készletnövekedést a fémkereskedő által történő fémkereskedelmi engedélyköteles anyag vásárlása eredményezi, mely a telephelyére betárolásra nem kerül, tekintettel arra, hogy a fémkereskedő azt telephely fenntartása nélkül végzett tevékenység keretében vásárolta. - a nyilvántartásból és a napi jelentésből levezethető 10. korrekciós növekedés- Az aktuális készlet helyreállítása céljából, illetve a Korm. rendelet 20. (11) bekezdésében foglaltaknak való megfelelés, javítás lehetőségének megteremtése. (pl.: elírás) bb) Csökkenési jogcímek: 1. összes kiadás vevőknek - a készletcsökkenést a fémkereskedő által történő fémkereskedelmi engedélyköteles anyag eladása és annak a telephelyről történő kitárolása eredményezi 4 / 14

5 - gyakorlatilag a nyilvántartásban az aktuális hónapban a vevői oldalon feltüntetett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyiségét jelenti. Telephelyen végzett tevékenység esetén a tényleges árumozgásnak megfelelően kell a nyilvántartást vezetni, vagyis a telephelyről ténylegesen kiszállított - értékesített - fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyiségéről. 2. saját keletkezésű csökkenés - leltárhiány (pl.: 1. eszközként a telephelyen saját használatba vett tárgyak súlya. 2. gépjárműbontó fémkereskedőnél szárazra fektetés alkalmával az eltávolított veszélyes hulladék mennyisége e helyen tüntethető fel) 3. átosztályozás miatti csökkenés (vámtarifaszám változással járó) - átosztályozás (pl.: A vasként átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag - pl.: villanymotor - tartalmaz vörösrezet is. Szétszerelés során a keletkezett vörösréz az átvett vas mennyiségét csökkenti, melyet e cím alatt kell a havi zárásban feltüntetni.) 4. feldolgozás miatti csökkenés - feldolgozási veszteség (pl.: valamely feldolgozási folyamat eredményeképp csökken a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tömege) 5. kiadás bérmunkára - tárolás, raktározás, feldolgozás (pl.: bontásra) céljából más cég számára átadott fémkereskedelmi engedélyköteles anyag telephelyről történő kiszállítása miatti súlycsökkenés) 6. szállítási hiány 5 / 14

6 - mérlegelési különbözet a szállítás során (pl.: vasúti szállítás esetén a bevallott, a MÁV által mért súly közti különbség, illetve közúti szállítás esetén az indított súly és az átvett súly közötti különbség) 7. áttárolás másik telephelyre - telepközi átadás (pl.: a fémkereskedő a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot egyik telephelyről áttárolja a másik telephelyére) 8. összes kiadás vevőknek telephely fenntartása nélkül végzett tevékenység esetén - a készletcsökkenést a fémkereskedő által történő fémkereskedelmi engedélyköteles anyag eladása keletkezteti, mely a telephelyére kitárolásra nem kerül, tekintettel arra, hogy a fémkereskedő azt telephely fenntartása nélkül végzett tevékenység keretében vásárolta. - a nyilvántartásból és a napi jelentésből levezethető 9. korrekciós csökkenés - Az aktuális készlet helyreállítása céljából, illetve a Korm. rendelet 20. (11) bekezdésében foglaltaknak való megfelelés, javítás lehetőségének megteremtése. (pl.: elírás) Felhívom a Tisztelt Ügyfelek figyelmét, hogy fenti jogcímek alatt szerepeltetett adatok csak igazolt esetben szerepeltethetők és fogadhatók el. VPOP Rendészeti Igazgatóság 6 / 14

7 A gépjárműbontók Fémtörvénnyel kapcsolatos kötelezettségeiről Az egyes fémek begyű A jogalkotó akarata szerint a Fémtörvény hatálya kiterjed a gépjárműbontókra is, így a szükséges enged Fentiekre tekintettel jelen hírlevél a gépjárműbontók Fémtörvénnyel kapcsolatos kötelezettségeit hivatott A gépjárműbontó tevékenységet végző vállalkozásoknál két lehetséges kezelési eljárás létezi k: A) Alkatrész kereskedő gépjárműbontó: melynek elsődleges célja az alkatrész kinyerése, az alkatrészre bontás, vagyis kék vagy piros jelzéssel ellátott, tovább használatra alkalmas vagy alkalmassá tehető alkatrészek elkülönítése és értékesítése, mely fő tevékenység mellett természetszerűleg keletkezik újra használatra alkalmatlan fémhulladék, azaz fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, amelyet hasznosítási céllal továbbértékesítenek. Figyelemmel a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag fogalmi meghatározására (Fémtörvény 2. ), a hulladékká vált gépjárművekből kinyert alkatrészek nem hasznosítási célú kereskedelme nem tartozik a Fémtörvény hatálya alá. B) Hulladékkezelő gépjárműbontó: mely az A.) pontban meghatározottakkal szemben alkatrész kereskedelemmel nem foglalkozik, e vállalkozások a hulladékká vált gépjárművek 7 / 14

8 bontására és a bontásból származó hulladékok kezelésére szakosodtak. A Fémtörvény 3. (1) bekezdésében foglalt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag begyűjtése, értékesítése, a 4. (2) bekezdésében foglalt fémkereskedelmi engedélyköteles anyag beszerzése, valamint a 10. (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott hasznosítás írás ba foglalt megállapodás alapján történhet. A Fémtörvény a természetes személytől történő beszerzés esetén lehetővé teszi az anyag jogszerű szerzésének igazolását az írásbeli megállapodáshoz képest egyszerűsített, írásbeli nyilatkozat formájában. Tekintettel arra, hogy a gépjárműbontók tevékenysége más jogszabályok alapján is engedélyköteles, így írásbeli megállapodásként, illetve nyilatkozatként - amennyiben annak tartalma megegyezik a Fémtörvény végrehajtására kiadott 312/2009. (XII.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 5. és 6. számú mellékletében meghatározott tartalmi követelményeknek - az alábbi dokumentumok is elfogadhatók: - bontási átvételi igazolás - adásvételi szerződés, vételi jegy, számla. Felhívom a Tisztelt Ügyfelek figyelmét, hogy a Fémtörvény 4. (5) bekezdésben foglalt 6 napos tárolási kötelezettségtől - mely szerint a természetes személytől, illetve üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytató személytől átvett fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot a fémkereskedő a telephelyén 6. naptári napig tárolni köteles -, a gépjárműbontók esetén sem lehetséges eltekinteni. Figyelemmel azonban a más jogszabály által előírt és a környezetvédelmi hatóság által szigorúan szankcionált veszélyes anyagok haladéktalanul történő eltávolítási kötelezettségre, illetve az alkatrésznek a Fémtörvény hatálya alóli mentességére, a 6 napos tárolási kötelezettség kizárólag csak a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra vonatkozik. 8 / 14

9 A bontási tevékenység fázisai és a hozzá kapcsolódó kötelezettségek: 1. A telephelyre beszállított jármű súlya: a forgalmi engedélyben feltüntetett tömege/ becslés alapján megállapított súlya/ mérlegelés során megállapított kg-ban mért tömege A súly megállapításának lehetőségei: - amennyiben a gépjárműbontó rendelkezik hiteles mérleggel, hiteles mérési súly kerül a nyilvántartásba - hiánytalan hulladékká vált gépjármű átvétele esetén a forgalmi engedélyben feltüntetett súllyal kerül nyilvántartásba vételre a gépjármű - hiányos hulladékká vált gépjármű átvétele esetén becsléssel állapítható meg a súly. Ez esetben 10%-os súlyeltérés fogadható el. Tájékoztatom, hogy a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mennyiségének meghatározása az engedélyes felelőssége, melynek hiánya esetén a hatóság szankciót alkalmazhat. A gépjárműbontó fémkereskedőként a Fémtörvény 5. alapján nyilvántartás vezetésére kötel ezett. Tekintettel arra, hogy a gépjárműbontók más jogszabályok alapján több nyilvántartás vezetésére is kötelezettek, - például kiadási és felhasználási napló, illetve bemeneti üzemkönyv vezetésére - így amennyiben az megfelel a fémkereskedelemre vonatkozó jogszabályi előírásokban foglalt feltételeknek és a fémkereskedelmi hatóság engedélyezte, illetve hitelesítésette, nyilvántartásként elfogadható. A Fémtörvény 5. (1) bekezdés alapján a nyilvántartásból a fémkereskedő naponta, a nap végén elektronikusan köteles a fémkereskedelmi hatóság részére adatot szolgáltatni. 9 / 14

10 Fentiekre, illetve arra tekintettel, hogy a gépjárműbontó fémkereskedelmi engedélyköteles tevékenységet végez, adatszolgáltatási kötelezettsége (napi jelentés) a gépjármű hasznosítási célból történő átvételével beáll. 2. Szárazra fektetés A gépjármű szárazra fektetés veszélyes hulladékok (motor-, váltó-, hajtómű-, fék-, hidraulikaolaj, akkumulátor, fagyálló, gumi, műanyagok, üveg, stb.) eltávolítását, mérlegelését, nyilvántartásba vételét (naprakész nyilvántartás), fedett gyűjtőhelyre történő elhelyezését jelenti. A havi zárásban a veszélyes anyag súlya, annak eltávolítása után saját keletkezésű csökkenés jogcímen a készletből leírható (súly=a KvVM részére jelentett súly kg-ban). Tekintettel arra, hogy a hulladékká vált gépjármű szárazra fektetése során veszélyes hulladékként eltávolításra kerülő hulladékká vált akkumulátor is fémkereskedelmi engedélyköteles anyag, így a nyilvántartásra és tárolásra vonatkozó szabályoktól az akkumulátor esetén eltekinteni nem lehetséges. A Fémtörvény 5. (2) bekezdés a) pontjára tekintettel, az akkumulátort a Vám- és Pénzügyőrség hivatalos honlapján közzétett felismerésre alkalmas jellemző szerint kell nyilvántartani. 3. Szárazra fektetés után tényleges bontási tevékenység megkezdése A.) Az alkatrész kereskedő gépjárműbontó a vizsgálat során elvégzi a bontás során kinyerhető alkatrészek minőség-ellenőrzését, melynek eredménye alapján az alkatrészt, illetve tartozékot színjelzéssel látja el. 10 / 14

11 A bontási tevékenység során a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag alkatrésszé történő átminősítése eredményeként azok a Fémtörvény hatálya alól kikerülnek. [Fémtörvény 2. a.)] Fentiekre tekintettel a havi zárásban a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag átosztályozás miatti csökkenés címén az aktuális készletből kikerül (súly=telephelyre érkezéskor nyilvántartásba vett súly a veszélyes hulladék súlyával csökkentve). Továbbiakban az alkatrészek mellett kibontott nem fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok szintén a havi zárásban, átosztályozá s miatti csökkenés címén kerülnek ki az aktuális készletből. B.) A hulladékkezelő gépjárműbontó a szárazra fektetés során fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot, illetve nem fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot nyer ki. Fentiekre tekintettel a havi zárásban a nem fémkereskedelmi engedélyköteles anyag átosztál yozás miatti csökkenés címén az aktuális készletből kikerül. 4. Az alkatrészek visszaminősítése fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggá A.) Az alkatrészként értékesíthetetlen áru fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggá történő visszaminősítését a gépjárműbontó a havi zárásban átosztályozás miatti növekedés jogcímen jelzi. Tekintettel arra, hogy az így keletkezett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag a továbbiakban a gépjárműbontó számára már nem hasznosítható, az fémkereskedőhöz kerül továbbhasznosítás céljából (térítésmentesen vagy ellenérték fejében). A fémkereskedő a napi bejelentéssel az értékesítésről adatszolgáltatást köteles teljesíteni a vámhatóság felé (a súly tekintetében az átvevő hulladékhasznosító cég adatai az irányadóak). B.) A hulladékkezelő gépjárműbontó a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hulladékkezelési eljárását követően hasznosítási célból értékesíti, a napi bejelentéssel az 11 / 14

12 értékesítésről adatszolgáltatást köteles teljesíteni a vámhatóság felé. Fentieket példával szemléltetve a gépjárműbontó a Fémtörvénynek megfelelve az alábbiak szerint köteles eljárni: A.) Alkatrész kereskedő gépjárműbontó 1. A gépjármű beérkezik a telephelyre, melyet a bontó mérlegelés (hiteles) útján megállapított vagy a forgalmi engedélyben feltüntetett 1500 kg tömeggel vesz át a tulajdonostól. 2. A bontási átvételi igazolás kiadásával egyidejűleg a járművet a vámhatóság által engedélyezett és hitelesített nyilvántartásba veszi 1500 kg-mal. A nyilvántartásban szereplő adatokról elektronikus úton adatot szolgáltat, melyet a tárgynapot követő munkanapon a napi bejelentés formanyomtatvány útján teljesít. 3. A szárazra fektetés során a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tényleges mennyisége az eltávolított és lemért veszélyes hulladék súlyával, jelen esetben 200 kg-mal csökken, melyet a havi zárásban saját keletkezésű csökkenés jogcímen ír le a bontó üzemeltetője a készletből. (súly=a KvVM részére jelentett súly kg-ban) Ennek megfelelően a KvVM részére jelentett 200 kg veszélyes hulladék a havi zárásban a saját keletkezésű csökkenés jogcímen kerül feltüntetésre. 4. A szárazra fektetés során, a fentieken túlmenően a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mellett kinyert nem fémkereskedelmi engedélyköteles anyag a havi zárásban a nem fémkereskedelmi engedélyköteles anyag átosztályozás miatti csökkenés címén kerülhet ki az aktuális készletből. 5. Tekintettel arra, hogy a tényleges bontási tevékenység során a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag alkatrésszé történő átminősítése történik és az alkatrész nem tartozik a Fémtörvény hatálya alá, ezért a havi zárásban a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag átos ztályozás miatti csökkenés címén az aktuális készletből kikerül. Ennek megfelelően a havi zárásban az 1500 kg-200 kg, 12 / 14

13 azaz 1300 kg átosztályozás miatti csökkenés címén kerül feltüntetésre. 6. Végezetül az alkatrészként értékesíthetetlen áru visszaminősül fémkereskedelmi engedélyköteles anyaggá, melyet a fémkereskedő a havi zárásban átosztályozás miatti növekedés jogcímen jelez. Az így keletkezett fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hulladékhasznosító részére történő értékesítéséről szintén napi bejelentést köteles teljesíteni. Ez esetben a súly tekintetében az átvevő hulladékhasznosító cég által mért súly irányadó, tehát ha például az általa a telephelyén lemért 500 kg súlyt jelez vissza, úgy a havi zárásba, illetve napi bejelentésbe e súlyt kell feltüntetni. B.) Hulladékkezelő gépjárműbontó 1. A gépjármű beérkezik a telephelyre, melyet a bontó mérlegelés (hiteles) útján megállapított vagy a forgalmi engedélyben feltüntetett 1500 kg tömeggel vesz át a tulajdonostól. 2. A bontási átvételi igazolás kiadásával egyidejűleg a járművet a vámhatóság által engedélyezett és hitelesített nyilvántartásba veszi 1500 kg-mal. A nyilvántartásban szereplő adatokról elektronikus úton adatot szolgáltat, melyet a tárgynapot követő munkanapon a napi bejelentés formanyomtatvány útján teljesít. 3. A szárazra fektetés során a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag tényleges mennyisége az eltávolított és lemért veszélyes hulladék súlyával, jelen esetben 200 kg-mal csökken, melyet a havi zárásban saját keletkezésű csökkenés jogcímen ír le a bontó üzemeltetője a készletből. (súly=a KvVM részére jelentett súly kg-ban) Ennek megfelelően a KvVM részére jelentett 200 kg veszélyes hulladék a havi zárásban a saját keletkezésű csökkenés jogcímen kerül feltüntetésre. 4. A szárazra fektetés során, fentieken túlmenően a fémkereskedelmi engedélyköteles anyag mellett kinyert nem fémkereskedelmi engedélyköteles anyag a havi zárásban a nem fémkereskedelmi engedélyköteles anyag átosztályozás miatti csökkenés címén kerülhet ki az aktuális készletből. 13 / 14

14 5. A fémkereskedelmi engedélyköteles anyag hulladékkezelési eljárását követő hasznosítási célú értékesítés kapcsán napi bejelentést küld a vámhatóságnak. Felhívom a Tisztelt Ügyfelek figyelmét, hogy fenti jogcímek alatt szerepeltetett adatok csak igazolt esetben szerepeltethetők és fogadhatók el. VPOP Rendészeti Igazgatóság 14 / 14