Az illetékről szóló évi XCIII. törvény (Itv.) évközi és január 1-jétől hatályos módosításai

Átírás

1 Az illetékről szóló évi XCIII. törvény (Itv.) évközi és január 1-jétől hatályos módosításai I JÚNIUS 20-TÓL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI LXXVII. 1. Bejelentési kötelezettség [Itv ának (5) bekezdése] A módosítás a 91. (5) bekezdésében utal azokra az ajándékozási illetékmentes jogügyletekre, amelyeket az adózónak nem kell bejelenteni az állami adóhatóság felé. A módosítás kibővíti a kört további illetékmentességi rendelkezésekkel, így a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzését, a Tao.tv. szerinti kedvezményezett átalakulás és kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyonszerzést, illetve az ügyvédi iroda illetékmentes átalakulását sem kell a vagyonszerzőnek bejelenteni az állami adóhatósághoz. Átmeneti intézkedés szerint az előbbieket a hatályba lépés napján az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell. 2. Jogharmonizációs követelményeknek való megfelelés [Itv ának (6)-(7) bekezdése] A kiegészítő előírás rögzíti, hogy a sportcélú ingatlan, illetve a sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet tulajdonjogának, illetve vagyoni értékű jogának megszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentességek egyfelől a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásról szóló, másfelől a bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal való összeegyeztetővé nyilvánításáról szóló bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatásokat tartalmaznak. 3. Szövegcserés módosítások 3.1. Mentes az ajándékozási illeték alól [Itv a (1) bekezdésének h) pontja] Nemcsak a földhasználat megszerzése illetékmentes, a kiegészítés szerint a földhasználat megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés is Haszonélvezet visszterhes vagyonátruházási illetéke [Itv ának (1) bekezdése] A módosítás egyértelművé teszi, hogy kizárólag az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezet, használat jogával csökkenthető a tulajdonjogot szerző illetékalapja, ha a tulajdonjog megszerzése és a haszonélvezet, használat alapítása egyidejűleg (egy napon) történik Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól [Itv a (1a) bekezdésének e) pontja, (16)-(17) bekezdése, valamint (18a) bekezdése] Nemcsak a földhasználat ellenérték fejében történő megszerzése mentes az illeték alól, a kiegészítés szerint a földhasználat megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés is. A sportcélú ingatlan, illetve a sportcélú ingatlan létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet tulajdonjogának, illetve vagyoni értékű jogának megszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség uniós jogi megítélésével összefüggő szövegpontosítás: regionális beruházási támogatás helyett sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatás bizottsági rendeletre hivatkozással. A módosítás szerint a földművesek termőföldszerzéséhez kapcsolódó illetékmentesség érvényesítésekor az állami adóhatóságnak a hatályos Itv.doc

2 2 szabályozással ellentétben nem kell előzetesen ellenőriznie, hogy a vagyonszerző földművesnek minősül-e, az illetékmentességet a vagyonszerző ez irányú nyilatkozatára, illetve az illetékmentesség feltételeinek vállalására tekintettel alkalmazhatja. A módosítás az állami adóhatóság terheit könnyíti Illetékmentesség [Itv a a (2) bekezdésének 48. és 57. pontja] A módosítás szerint nemcsak a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése, hanem valamilyen ilyen döntése miatt kezdeményezett elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás is mentes a közigazgatási hatósági eljárás illeték alól. Miután nemcsak a népi iparművész minősítő címről szóló igazolvány, hanem a népművész igazolvány kiállítása is állami feladat lesz, indokolt, hogy a tárgyi illetékmentesség hatálya ezen eljárásra is kiterjedjen Fizetési meghagyás [Itv ának (1) bekezdésében] A módosítás szerint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat illetékmentes megszerzésével összefüggésben sem kell az állami adóhatóságnak a Nulla-forintos illetékfizetési kötelezettségről fizetési meghagyást kiállítania Átmeneti intézkedés A 3.1. pont, a 3.3. pont első bekezdése, a 3.5. pont szerinti módosításokat a június 20-án az állami adóhatóság által jogerősen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell. 4. Hatályát veszti 4.1. Ajándékozás bejelentése [Itv ának (2) bekezdésében] A módosítás törli azokat az ajándékozási illetékmentes eljárásokat, amelyeket a megajándékozottaknak nem kell bejelentenie Illetékmentesség [Itv a (2) bekezdésének 44. pontjában] Miután a családi pótlékra való jogosultság igazolást már nem a Magyar Államkincstár állítja ki, szükséges az erre utaló szövegrészt elhagyni az eljárási illetékmentességi rendelkezésekből Másolat és kivonat illetéke [Itv. Melléklet IV. Címének 2. pontjában] A módosítás megszünteti a papíralapú és az elektronikus úton benyújtott adóbevallások másolatának eltérő illetékjogi megítélését, és generális illetékmentességet biztosít az adóbevallások másolatának a kiadására. II OKTÓBER 13-TÓL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI CXXII. 1. A cégbírósági eljárás illetéke [Itv ának (1a) bekezdése] A módosítás szerint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet bejegyzésére irányuló eljárás is illetékmentes. 2. Átmeneti rendelkezés [Itv. 102/B. -a] Az 1. pont szerinti módosítást a október 13-án bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló közérdekű nyugdíjas szövetkezet esetében is alkalmazni kell. A közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek a megfizetett illetéket az állami adóhatóság a cégbíróság visszatérítésről szóló végzése alapján, a végzés közlésétől számított 30 napon belül, hivatalból téríti vissza. A végzést a cégbíróság az állami adóhatósággal elektronikus úton közli.

3 3 III NOVEMBER 24-TŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI CLVIII. 1. Termőföldszerzés illetékmentessége [Itv a (18) bekezdésének b) pontja, (18a) bekezdése] A módosítás összhangba hozza a termőföldszerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség alkalmazási körét a földforgalmi törvény szabályaival. A mentességet továbbra is azok a földművesek vehetik igénybe, akik vállalják, hogy a földet legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától vagyoni értékű joggal terhelt termőföld esetén a vagyoni értékű jog megszűnésétől, megszüntetésétől, de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezését követő 5. év utolsó napjától számítva 5 évig mező- és erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítják. A mentesség feltétele, hogy a termőföldet ezen időtartam alatt nem idegeníthetik el, illetve azon vagyoni értékű jogot nem alapítanak. A módosítás szerint nem minősül az illetékmentessé feltételei megszegésének az az eset, amikor a földműves a termőföld használatát a legalább 25 százalékban tulajdonában vagy közeli hozzátartozója tulajdonában álló, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át. Ez esetben az is feltétel, hogy a mezőgazdasági termelőszervezet a földet az 5 éves időtartam hátralévő részében mező- és erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítsa és a vagyonszerző vállalja, hogy a termelőszervezetben ugyanezen időtartam alatt a tulajdoni hányada, illetve a közeli hozzátartozójának a tulajdoni hányada nem csökken 25 százalék alá. Az illetékmentes termőföldszerzés feltételei enyhítésével összefüggésben a módosítás kiegészíti a termőföld-művelési kötelezettség megszegését szankcionáló szabályt (kétszeres illetékfizetési kötelezettség) a mezőgazdasági termelőszervezetre történő utalással (elidegenítés, vagyoni értékű jog alapítása, nem mező- és erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítás, a tulajdoni hányad 25 százalék alá történő csökkenése). 2. Átmeneti rendelkezés [Itv. 99. Q -a] A kedvező illeték-rendelkezést mindazon vagyonszerzési ügyekben alkalmazni kell, amelyekben a művelési kötelezettség időtartama nem telt le (az 5 éves időtartam még nem telt el) vagy eltelt ugyan, de az állami adóhatóság jogerősen (véglegesen) pótilleték-fizetési kötelezettséget még nem állapított meg (az állami adóhatóság eljárása jogerősen vagy véglegesen nem zárult le). IV/A JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI LXXVII. 1. Lakásvásárlás illetékkiszabásának felfüggesztése [Itv ának (6) bekezdése] Azok a magánszemélyek, akik legkésőbb a lakásvásárlásuk illetékkiszabásra történő bejelentéséig nyilatkoznak arról, hogy a lakásvásárlásuktól számított egy éven belül értékesítik a másik lakástulajdonukat, kérhetik a hatályos előírás szerint, hogy az állami adóhatóság a szerzett lakás forgalmi értékének megállapítását követően függessze fel az illetékkiszabási eljárást annak érdekében, hogy már az illeték kiszabásakor érvényesüljön a cserét pótló vétel illetékkedvezménye. Az említett illetékalap-kedvezmény lényege, hogy a magánszemély nem a vásárolt lakás forgalmi értéke után, hanem a szerzett és értékesített lakástulajdonok forgalmi értékének különbözetét alapul véve fizethet visszterhes vagyonátruházási illetéket.

4 4 A módosítás szerint egyértelművé válik, hogy a magánszemély akkor is kérheti az illetékkiszabási eljárás felfüggesztését, ha a szerzett lakás forgalmi értéke várhatóan kisebb az egy éven belül értékesítendő lakása forgalmi értékénél, vagyis ebben az esetben a cserét pótló vétel illetékkedvezménye helyett alkalmazható az Itv ában rögzített illetékmentességi rendelkezés. 2. Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés [Itv. 23/A. -ának új (9) bekezdése] A hatályos illeték-szabályok szerint a lízingcégnek az ingatlan-szerzés után 2 %-os illetékmértékkel számított illetéket kell fizetnie, ha vállalja, hogy az ingatlant két éven belül pénzügyi lízingbe adja és a lízingbe-adásról szóló szerződés teljesedésbe megy (bekövetkezik a lízingbe vevő tulajdonszerzése). Ha a szerződés nem megy teljesedésbe, akkor a lízingcéget pótlólagos (szankciójellegű) illetékfizetési kötelezettség terheli. A módosítás enyhít ezen a szabályozáson és rendelkezik arról, hogy az adóhatóság a pótilletéket nem állapítja meg, ha az ingatlan lízingbe-adásáról szóló szerződés azért nem megy teljesedésbe, mert a lízingbe vevő a szerződés hatályának időtartama alatt meghalt vagy jogutód nélkül megszűnt, vagy a szerződés a lízingbe vevő lízingszerződésből eredő fizetési kötelezettségének elmulasztása miatt szűnt meg, és ezt a pénzügyi lízinget folytató vállalkozó igazolja. 3. A forgalmi érték megállapítása [Itv a] Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az un. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Bár a hatályos Itv. részletes szabályokat fogalmaz meg e tárgyban, a rendelkezés nem igazán ad támpontot a forgalmi érték megállapítására, az összehasonlítható érték-megállapítás módszerre vonatkozó részletszabályok nem segítik a forgalmi érték megállapítását. A hatályos szabályozás nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy összehasonlító értékadatok hiányában miként kell (lehet) a forgalmi értéket megállapítani. A törvénymódosítás újrakodifikálja a forgalmi érték megállapítására vonatkozó szabályokat azzal, hogy a forgalmi érték megállapításának a lényege változatlan marad. A forgalmi értéket az állami adóhatóság állapítja meg. Többféle érték megállapítási módszert alkalmazhat. Főszabály továbbra is, az összehasonlító forgalmi értékadatok alapján kell a forgalmi értéket megállapítani. Az érték-megállapításhoz az adóhatóság a vagyonszerző által meghatározott bejelentett értéket figyelembe veheti (ami a legtöbb esetben a vételár). Amennyiben az adóhatóság értékadatokról vezetett nyilvántartása és a rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy a vételár elfogadható forgalmi értékként, nincs szükség helyszíni szemle tartására és egyéb bizonyítási eszközök igénybe vételére. Az un. típusingatlanok (panellakások) forgalmi értéke egyszerű módon megállapítható. Azon vagyontárgyak forgalmi értéke, amelyek vonatkozásában nem állnak az adóhatóság rendelkezésére összehasonlító értékadatok, az értékmegállapítás egyéb módszereivel (pl. nettó pótlási költségalapú, hozamszámításon alapuló értékbecslés stb.) meghatározható. Az adóhatóság a forgalmi érték megállapítása érdekében szükség esetén helyszíni szemlét tarthat, illetve külső szakértőt is bevonhat. A módosítás külön rendelkezik arról, hogy az állami adóhatóság nyilvántartást vezet a már értékelt ingatlanok vételáráról, forgalmi értékéről, rendelkezésre álló

5 5 műszaki jellemzőiről, annak érdekében, hogy az összehasonlító érték-megállapítási módszer alkalmazásához az összehasonlító értékadatok megismerhetők legyenek. 4. Gazdálkodó szervezet [Itv a (1) bekezdésének h) pontja] A joggyakorlatban egyesek vitatták, hogy a külföldi szervezetek gazdálkodó szervezetnek minősülnek-e az Itv., alkalmazásában miközben az Itv. hatályos szabályozása nem utal arra, hogy csak a magyar jog alapján létrejött szervezetek tekintendők gazdálkodó szervezetnek. A módosítás egyértelművé teszi, hogy azokat a külföldön bejegyzett társaságokat, szervezeteket, amelyek megfeletethetők az Itv. szerinti gazdálkodó szervezet fogalmi körébe tartozó valamely jogalanynak, illetőségétől függetlenül gazdálkodó szervezetnek kell tekinteni az Itv. alkalmazásában. 5. Hatályát veszti az Itv a a forgalmi érték megállapítására vonatkozó szabályozás újrakodifikálásával összefüggő módosítás (3. pont) miatt. IV/B JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI CLIX. 1. Közigazgatási eljárási illeték alól mentes eljárások [Itv a (2) bekezdésének új 69. pontja] A közigazgatási eljárási illeték alól mentes eljárások köre január 1-jével kibővül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és a megakadályozásáról szóló törvény szerinti belső szabályzat jóváhagyására irányuló eljárással. Így ezen eljárás kezdeményezésével összefüggésben nem kell eljárási illetéket fizetni. 2. Mulasztási bírság, adóbírság [Itv. 83. ] Az új Art. már nem jeleníti meg az eljárási illeték megfizetéséhez és az ingatlan, valamint a gépjármű és pótkocsi megszerzésének bejelentéséhez kapcsolódó ellenőrzéshez és a leletezéshez kapcsolódó részletes szabályokat. Ezért a módosítás ezeket az illeték-specifikus rendelkezéseket újrakodifikált formában január 1-jétől az Itv.-ben helyezi el. Az újrakodifikált szöveg tartalmi szempontból a hatályos szabályokkal azonosan, felesleges normatartalom nélkül írja elő, hogy a bíróságnak vagy hatóságnak leletet kell készítenie, ha feltárja, hogy az ügyfél/fél nem vagy nem maradéktalanul tett eleget eljárási illetékfizetési kötelezettségének. Szintén lelet-készítési kötelezettség terheli a közlekedési igazgatási és ingatlanügyi hatóságot, ha tudomására jut, hogy a vagyonszerzést nem jelentették be. Nem kell leletet készítenie az állami adóhatóságnak, valamint a hatóságnak, amennyiben az eljárást az illetékfizetés elmaradására tekintettel megszüntette vagy a beadványt visszautasította. A leletet az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített űrlap felhasználásával kell elkészíteni, és az állami adóhatóságnak kell megküldeni az illeték kiszabása végett. Az állami adóhatóság az illetékkötelezettség teljesítését ellenőrzi. 3. Az illeték megállapítására való jog elévülése [Itv ának (1) bekezdése] Az új Art. az illeték megállapításához való jog elévülésére vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz. Ezért az Itv.-be került beépítésre.

6 6 Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, illetve az a tény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott. 4. Az ingatlanszerzés bejelentése [Itv ának (1) bekezdése] január 1-jétől az új Art. már nem tartalmazza az ingatlanszerzés bejelentésére vonatkozó szabályokat. A módosítás kiegészíti az Itv. szabályait az ingatlannyilvántartási eljárást igénylő jogügyletek bejelentésének részletszabályaival. Az új szabályozás normatartalma változatlan. Az ingatlanszerzést továbbra is az ingatlanügyi hatóságnál kell bejelenteni az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelem előterjesztésével egyidejűleg, az ingatlanszerzést tartalmazó szerződés, valamint az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatvány benyújtásával, amelyen fel kell tüntetni a felek adóazonosító számát vagy az ennek hiányára utaló nyilatkozatot. Az ingatlanügyi eljárásra vonatkozó jogszabályokban lévő azon rendelkezések továbbra is hatályosak maradnak, amelyek szerint a hiányosan benyújtott irat esetén hiánypótlási eljárást kell lefolytatni, és annak eredménytelensége esetén az ingatlanügyi eljárást meg kell szüntetni. 5. Közigazgatási hatósági eljárás [Itv a (1) bekezdésének w) pontja] Az Ákr. hatályba lépésével a módosítás megújítja az Itv. közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó értelmező rendelkezését. A módosítás szerint január 1-jétől az Itv. alkalmazásában közigazgatási hatósági eljárásnak kell tekinteni az Ákr. szerinti hatósági ügy fogalmával azonosan definiált közigazgatási ügy intézésére vonatkozó hatósági eljárást. Az Itv. alkalmazásában közigazgatási hatósági eljárásnak minősülnek az Ákr. hatálya alá nem tartozó un. kivett eljárások is, továbbá a jegyzői hatáskörbe tartozó birtokvédelmi ügyek, valamint a szabálysértési ügyek is, mert természetük szerint megfelelnek az Ákr. szerinti hatósági ügy intézésére vonatkozó eljárás fogalommeghatározásának. A módosítás szerinti értelmező rendelkezés továbbra is közigazgatási hatósági eljárásnak tekinti a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott bejelentés nyilvántartásba vételét. 6. Kisebb módosítások Az Ákr január 1-jétől arról rendelkezik, hogy a hatóság döntése nem jogerős, hanem végleges. Erre tekintettel módosításra kerültek az Itv.-ben a jogerőre utaló szövegrészek (a 3., a 16., a 17., a 86., a 89. -okban). Az ügyvédi tevékenységről szóló évi LXXVIII. törvény új jogintézményként iktatta a magyar jogrendbe a kamarai formaváltás lehetőségét. Ezért az ügyvédi irodák átalakulásához kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség bővül a kamarai formaváltással történő vagyonszerzésre való utalással [26. (1) bekezdés]. Az Ákr január 1-jétől arról rendelkezik, hogy a hatóság a kérelmet (adott esetben) nem érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, hanem visszautasítja. Ezért szükséges az Itv.-ben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására utaló szövegrészeket módosítani (a 28., a 80. -okban).

7 január 1-jétől a felügyeleti eljárás és az adóhatósági ellenőrzés részletes szabályait nem az Art., hanem az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályozza, a módosítás a hivatkozást megváltoztatja (a 29., a 90. -okban). A módosítás egyértelművé teszi, hogy a nyugdíjfolyósítással kapcsolatos eljárások is illetékmentesek [Itv a (2) bekezdésének 15. pontja]. 7. Hatályát vesztő rendelkezések Az Ákr. megváltoztatta a Ket. terminológiát. Az így szükségtelenné váló rendelkezéseket helyezték hatályon kívül: a 28. (2) bekezdésének a) pontjában az ide nem értve az érdemi vizsgálat nélkül történő elutasítást szövegrész, a 67. (3a) bekezdésében az a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti szövegrészek, a 78. (2) bekezdése (az adóhatóság közlése a döntés módosításáról.) IV/C JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI CLXXXVI. 1. Illetékmentes eljárás [Itv a (2) bekezdésének 60. és új 71. pontja] a lakás célú állami támogatás igénylésével kapcsolatos hatósági eljárások, az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatás megállapítására irányuló hatósági eljárás. IV/D JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI CXC. 1. Lakáscseréhez kapcsolódó illetékalap-kedvezmény [Itv ának (2) és (4) bekezdése] Az úgynevezett cserét pótló vétel illeték-kedvezményének a lényege, hogy a magánszemély vevő csökkentheti a lakásvásárlással keletkező illetékalapját a vásárlást megelőzően három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül értékesített lakás forgalmi értékével, így végső soron az eladott és megvásárolt lakások forgalmi értékének különbözete után kell a visszterhes vagyonátruházási illetéket megfizetnie. Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. 2. Illetékmentesség [Itv a (1) bekezdésének y) pontja, (19) bekezdése] A módosítás illetékmentességet biztosít azoknak a magánszemélyeknek, akik a lakásvásárlásukat megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül a megvásárolt lakás forgalmi értékénél nagyobb forgalmi értékű lakást adtak el. Ez esetben is minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű egyetlen értékesítést lehet figyelembe venni. 3. Nem lép hatályba a évi LXXVII. törvény 114. és a, mivel azokat a jelen törvénymódosítás felülírta. [Összeállításunk ezeket már nem tartalmazza!]

8 8 V JÚLIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁSOK A ÉVI CLXXXVI. 1. Illetékmentes eljárás [Itv a (2) bekezdésének 51. és új 72. pontja] évente egy alkalommal az állandó személyazonosító igazolvány és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadására irányuló eljárás, a fiatalok B kategóriás közúti járművezetői engedélyének megszerzéséhez nyújtott támogatás megállapítására irányuló eljárás. VI JANUÁR 1-JÉTŐL HATÁLYOS MÓDOSÍTÁS A ÉVI CLXXXVI. 1. Illetékmentes eljárás [Itv a (2) bekezdésének új 70. pontja] társasház esetén a közösség ügyintézését ellátó közös képviselő vagy a intézőbizottság elnöke adatainak a bejegyzésére, törlésére, megváltoztatására, valamint a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámoló benyújtására és helyesbítésére irányuló eljárás.