Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása ( as lap kitöltése)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása (0553-08-as lap kitöltése)"

Átírás

1 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 65 Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása ( as lap kitöltése) Tisztelt Ôstermelô! Ez a lap szolgál a mezôgazdasági ôstermelésbôl származó jövedelem (veszteség) kiszámítására. Az ôstermelôi, vagy közös ôstermelôi igazolvánnyal rendelkezô magánszemélyek, valamint a regisztrált mezôgazdasági termelô magánszemélyek az ôstermelôkre vonatkozó szabályok alapulvételével kötelesek teljesíteni az állami adóhatóság felé az adókötelezettségüket. A családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagjainak a személyi jövedelemadó törvény szerinti ôstermelôi tevékenységük tekintetében ugyancsak az ôstermelôkre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteniük az adókötelezettségüket. Az adókötelezettség teljesítésének része az adózási és a jövedelemszámítási módra vonatkozó nyilatkozattétel is. A választott adózási és jövedelemszámítási módról a es bevallási lapon lehet nyilatkozni. (Amennyiben a mezôgazdasági ôstermelô munkáltatói adóelszámolást vagy adóhatósági adómegállapítást kér, akkor ezeket a nyilatkozatokat a munkáltatójának, illetve az adóhatóságnak adott nyilatkozatában teheti meg.) A tételes költségelszámolást választó mezôgazdasági kistermelô a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén ennek a bevallási lapnak a kitöltése helyett egyszerûsített bevallási nyilatkozatot tehet a es bevallási lap III. pontjának soraiban. Ha Ön ilyen nyilatkozatot tesz, akkor a es bevallási lapot is ki kell töltenie, mert a nyilatkozatában feltüntetett bevétele után egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalók a es bevallási lap kitöltési útmutatójából ismerhetôk meg. Ezzel a bevallási lappal együtt a 0507-es bevallást is ki kell töltenie, ha az abban felsorolt adók bármelyikének a fizetésére kötelezett. A 0507-es bevallást amelynek a benyújtási határideje február 15-e mindenképpen ki kell töltenie akkor, ha alkalmazottat is foglalkoztatott az adóévben. Ha a 0507-es bevallásban felsorolt adónemek egyikében sincs kötelezettsége, akkor a 0507-es bevallást nem kell benyújtania, de a es bevallási lap VI. pontjának 209. sorában a kötelezettségekrôl szóló nyilatkozatot ki kell töltenie. (Ha a mezôgazdasági kistermelô a munkáltatójával számol el vagy adóhatósági adómegállapítást kér, akkor a munkáltatójának, illetve az adóhatóságnak adott nyilatkozatában teheti meg ezt a nyilatkozatát is.) Az átalányadózás választásával kapcsolatos nyilatkozat a évre A évben az a mezôgazdasági kistermelô alkalmazhatja az átalányadózást, akinek az adóévben elszámolt támogatás összegével csökkentett ôstermelôi tevékenységbôl származó éves bevétele nem több 7 millió forintnál. Az átalányadózás idôszakában nem ôstermelôi, hanem más önálló tevékenységbôl származó bevételként kell elszámolni a költségek fedezetére, valamint a fejlesztési célra jogszabály alapján folyósított vissza nem térítendô támogatást. Nem minôsül ilyen támogatásnak a területalapú támogatás, így azt az ôstermelôi bevételek között kell elszámolni. (Olvassa el az útmutatónak a támogatások elszámolására vonatkozó részét is!) Az átalányadózás választása esetén az ôstermelôi tevékenységbôl származó bevételbôl a törvényben meghatározott költséghányadok levonásával kell kiszámítani az átalányadó alapjául szolgáló jövedelmet. Ezeknek a költséghányadoknak a figyelembevételével az állat vagy állati termék értékesítésébôl származó bevételnek a 6 százaléka, más egyéb ôstermelôi tevékenységbôl származó bevételnek pedig a 15 százaléka a jövedelem. Az így megállapított jövedelem nem része az összevont adóalapnak, de a jövedelem után az adótábla szerint meghatározott adókulcsokkal kiszámított adót kell fizetni. Az átalányadó választása esetén az átalányadózás évében felmerült összes költséget elszámoltnak kell tekinteni, beleértve a korábban és az átalányadózás idôszakában beszerzett tárgyi eszközök beszerzési (elôállítási) értékének az átalányadózás idôszakára jutó értékcsökkenési leírását is. Nem vonatkozik ez a szabály azokra a költségekre és fejlesztési kiadásokra, amelyekre jogszabály alapján vissza nem térítendô támogatást kapott az átalányadózó. (Az ilyen támogatással összefüggô bevételt és kiadást önálló tevékenységbôl származó bevételként, illetve költségként kell elszámolni az átalányadózás idôszakában.) Az átalányadózást megelôzôen elhatárolt veszteségbôl az átalányadózás idôszakában évenként százalékot elszámoltnak kell tekinteni. Az átalányadózás választására tett nyilatkozata ellenére sem teljesítheti az átalányadózás szabályai szerint az adókötelezettségét az az ôstermelô, akinek az átalányadózásra jogosító értékhatárnál több bevétele volt az adóévben. Ebben az esetben tételes költségelszámolással vagy a 10 százalékos költséghányad levonásával állapíthatja meg a jövedelmét. Ha Ön a évben nem az átalányadózás szabályai szerint adózott, de a évre ezt az adózási módot kívánja választani, akkor errôl nyilatkoznia kell a bevallási lap I. pontjának a 201. sorában. (Az a mezôgazdasági kistermelô, aki munkáltatói adóelszámolást vagy adóhatósági adómegállapítást kér, ezt a nyilatkozatát is a munkáltatónak, illetve az adóhatóságnak adott nyilatkozatában teheti meg. A személyi jövedelemadó bevallás benyújtására nem kötelezett mezôgazdasági kistermelô az átalányadózás évre szóló választását levélben jelentheti be a lakóhelye szerint illetékes adóhatóságnál legkésôbb május 20-áig.) Az elôzôekben leírt nyilatkozattételi szabályok vonatkoznak a közös ôstermelôi igazolványt kiváltókra, valamint a családi gazdálkodókra és a családi gazdaságoknak a nem foglalkoztatottként közremûködô tagjaira is. A bevallás benyújtására elôírt határidô (2006. május 20-a) az átalányadózás választása szempontjából jog-

2 66 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ vesztô. Ha ezt a határidôt elmulasztja, késôbb már nem tehet érvényes nyilatkozatot a évi átalányadózásra. Az átalányadózással kapcsolatos nyilatkozat a bevallási határidô letelte után a törvényi feltételek hiányában tett nyilatkozat kivételével nem vonható vissza. Ha Ön a évre az átalányadózást választotta és ezt az adózási módot a évre vonatkozóan is fenntartja, akkor az átalányadózás évre szóló választásáról nem kell újból nyilatkoznia, mert a korábbi választása visszavonásig érvényes. Amennyiben Ön évre az átalányadózást választotta, de a évre ezt az adózási módot nem kívánja fenntartani, akkor errôl a bevallási lap II. pontjának a 202. sorában nyilatkozzon. A bevallás fôlapján a megfelelô kódkockában ne felejtse el jelölni azt, ha a bevallásához a es bevallási lapot is csatolta. A 0553-as bevallás fôlapjához írt kitöltési útmutató általános tudnivalói (a bevallás benyújtására vonatkozó határidô, az adófizetés módja és határideje, a képviselet stb.) Önre is vonatkoznak. Az azonosító adatait a A lapon is ki kell töltenie. A B lapra viszont csak akkor kell az azonosító adatait beírnia, ha nem az adóhatóság által nyomdai úton elôállított nyomtatványt, hanem az Internetrôl lekért nyomtatványt használja. A nyomtatványnak csak a fehéren hagyott részeit töltse ki nyomtatott betûkkel (tollal) vagy írógéppel. Mielôtt a as lapot kitölti, gondosan olvassa el az általános tudnivalókat. Az útmutatóban leírtak nemcsak az egyes sorok kitöltésében segítik Önt, hanem az ôstermelôk adózásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat is ismertetik. A kitöltési útmutató a törvény alapján készült, de minden tekintetben nem pótolja azt. Általános tudnivalók Mezôgazdasági ôstermelô az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadó törvényben felsorolt mezôgazdasági termékeket állít elô, illetve mezôgazdasági tevékenységeket folytat, és ennek igazolására ôstermelôi igazolvánnyal rendelkezik. Ôstermelôi tevékenységük tekintetében ôstermelônek minôsülnek a családi gazdálkodók, és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagjaik is évtôl a regisztrált mezôgazdasági termelô magánszemély is ôstermelônek minôsül. Mezôgazdasági kistermelônek az az ôstermelô tekinthetô, akinek az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett ôstermelôi tevékenységbôl származó éves bevétele nem több 7 millió forintnál. (2005. évtôl a 7 millió forintos bevételi értékhatár szempontjából nem kell figyelembe venni az adóévben bevételként elszámolt támogatások összegét.) Az ôstermelôi igazolvány az ôstermelôi tevékenységbôl származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, az errôl szóló kormányrendelet által elôírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány. Az ôstermelôi igazolvány az adóévre kiadott értékesítési betétlappal együtt érvényes. Ha Ön az ôstermelôi igazolványa alapján folytatott tevékenységét január elsejét megelôzôen kezdte meg, akkor az értékesítési betétlapot a évre érvényesíttetnie kellett. Amennyiben az értékesítési betétlap érvényesítését március 20-át követôen kérte, akkor a évben csak az értékesítési betétlap érvényesítésének a napjától tekinthetô Ön ôstermelônek. Ebben az esetben a január 1-je és a betétlap érvényesítésének napja közötti idôszakban érkezett (kézhez vett) bevétele és felmerült költsége nem tekinthetô az ôstermelôi tevékenységgel összefüggésben kapott bevételnek és költségnek. Ezt a bevételét és költségét a 0553-as bevallás 12. sorába írja be. (Olvassa el a kitöltési útmutatónak a 12. sorhoz tartozó magyarázatát is!) Regisztrált mezôgazdasági termelô magánszemély: a 141/2003. (IX. 5.) Kormányrendelet szerinti regisztrációs számmal rendelkezô magánszemély. Családi gazdálkodó: az a személy, aki a termôföldrôl szóló törvény szerinti családi gazdaságot az illetékes földmûvelésügyi hivatal nyilvántartásába bejegyezteti. Mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységnek minôsül: a saját gazdaságban történô növénytermesztés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, továbbá a termékfeldolgozás is, ha az a saját gazdaságban elôállított alapanyag felhasználásával történik, a saját gazdaságban egyes mezôgazdasági termékek jogszabályba nem ütközô gyûjtése, a saját tulajdonú földterületen végzett erdôgazdálkodás, feltéve, hogy az elôállított termék vagy a végzett tevékenység a személyi jövedelemadó törvény 6. számú mellékletének II. pontjában felsorolt mezôgazdasági ôstermelôi termékek és tevékenységek körébe tartozik. Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végzô magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (a bérelt eszközei), a termelés szervezése és a termelés eredményének felhasználása felett. A saját gazdaság fogalmába beletartozik a vetômagbértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása is, függetlenül attól, hogy a termelés eredményének felhasználása felett ebben az esetben nem az ôstermelô rendelkezik. A mezôgazdasági termékek gyûjtése esetén saját gazdaság alatt a terület felett rendelkezési jogot gyakorlónak legalább a szóbeli hozzájárulását és a gyûjtést folytató magánszemélynek a gyûjtés eredményének felhasználása feletti rendelkezési jogosultságát kell érteni. (Az éti csiga a természetvédelemrôl szóló évi LIII. törvény szerint engedélyhez kötötten gyûjthetô. Amennyiben az éti csiga gyûjtése az erre vonatkozó engedély alapján történik, akkor az mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységnek minôsül.) Az egyéni erdôgazdálkodói tevékenység akkor minôsül ôstermelôi tevékenységnek, ha a magánszemély a saját tulajdonában lévô és az erdészeti hatóság által önálló erdôgazdálkodásra alkalmasnak minôsített erdôterületen maga gazdálkodik. Ilyen esetben az ôstermelôi igazolvány kiváltása mellett az erdôgazdálkodási tevékenységbôl és e tevékenység termékeibôl származó bevétel ôstermelésbôl származó bevételnek számít. Az erdôbirtokossági társulatokban lévô erdôtulajdonosok esetén a haszonvételbôl származó bevételt az ôstermelôi igazolvány kiváltása mellett akkor lehet az erdô tulajdonosánál mezôgazdasági ôstermelésbôl származó bevételként figyelembe venni, ha a szóban forgó

3 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 67 haszonvételt a társulat alapszabálya nem a társulat, hanem az erdôtulajdonos jogai között sorolja fel. Ebben az esetben ôstermelôi bevételként és költségként számolható el az erdôgazdálkodó által kiállított bizonylatok alapján az erdôgazdálkodótól kapott és az erdôgazdálkodónak fizetett összeg. Azok a magánszemélyek, akik az erdôterület megszerzésekor az árverésen kárpótlási jeggyel azonos módon mezôgazdasági utalványt is felhasználtak a kárpótlásról szóló évi XXV. törvény 24. -a értelmében kötelesek az erdôterület megvásárlásától, vagy kimérésétôl, illetôleg birtokbavételi lehetôségétôl számított öt évig egyéni vállalkozóként gazdálkodni. A saját gazdaságban elôállított virágok és dísznövények értékesítésébôl származó bevételt akkor lehet ôstermelôi tevékenységbôl származó bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Amennyiben ennél több bevétele volt a virágok, dísznövények eladásából az adóévben, akkor ez a bevétele nem számít ôstermelésbôl származó bevételnek. Ebben az esetben a virágok és dísznövények eladásából származó bevételének a teljes összegét (és az ebbôl származó jövedelmét) a 0553-as bevallás 12. sorában kell feltüntetnie. (Olvassa el a bevallás kitöltési útmutatójának a 12. sorhoz fûzött magyarázatát is!) A karácsonyfa értékesítésébôl származó bevételre ez a szabály nem vonatkozik. A saját gazdaságban termelt szôlôbôl, saját gazdaságban készített szôlômust, sûrített szôlômust, szôlôbor értékesítésébôl származó bevétel akkor számít az ôstermelôi tevékenység bevételének, ha ezeket a termékeket az adott évben kizárólag kifizetônek és/vagy termelôi borkimérésben végsô fogyasztó részére 2 litert meghaladó kiszerelésben értékesítette, és az ebbôl származó bevétele az adóévben a 4 millió forintot nem haladta meg. Az elôzôekben ismertetett feltételek megléte esetén sem tekinthetô ôstermelôi bevételnek a vtsz. alá tartozó szôlôbor értékesítésébôl származó bevétel. (Az ilyen besorolású szôlôbor a személyi jövedelemadó törvény 6. számú melléklete szerint nem tartozik a mezôgazdasági termékek körébe.) Amennyiben az elôzôekben felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül, úgy az említett termékek értékesítésébôl származó bevételének a teljes összegét (és az ebbôl származó jövedelmét) a 0553-as bevallás 12. sorában tüntesse fel. (Olvassa el a bevallás kitöltési útmutatójának a 12. sorhoz fûzött magyarázatát is!) Ha a saját termelôi borkimérésében bármely más terméket is értékesít (pl. nem saját elôállítású ôstermelôi terméket, borosüveget stb.) és/vagy szolgáltatást is nyújt (pl. étkezést biztosít), akkor az ebbôl származó bevételeit sem tekintheti ôstermelôi bevételnek. Ezek a bevételek önálló tevékenységbôl (vagy egyéni vállalkozásból) származó bevételnek minôsülnek. Ennek megfelelôen az ilyen bevételeit a 0553-as bevallás 12. sorában, illetve az egyéni vállalkozóknak készült es bevallás 251. sorában tüntesse fel. (Olvassa el az e sorokhoz tartozó magyarázatokat is.) Mezôgazdasági termékek és tevékenységek köre a évben A) Állat, állati termék Sor- Megnevezés Vámtarifaszám szám 1. Élô állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a méhrajt is) kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, a vadon élô, a vadasparkban és a vadaskertben élô fajok, a természetvédelmi oltalom alatt álló, gyûjtési tilalom alá esô állatfajok ból, 0301-bôl, 0306-ból, 0307-bôl 2. Tej és tejipari termék Madártojás héjában 0407 kivéve: a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élô madár tojása 4. Természetes méz 0409 (ideértve a lépes-, a termelôi és az egyéb természetes mézet is) 5. Állati eredetû termék: nyers állati szôr nem , textilipari célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, a 0505-bôl, nyers gyapjú, nyers finom vagy durva állati szôr az 5101-bôl, Nyers méhviasz és ból feldolgozási maradék termék ból 7. Propolisz (méhszurok), bôl továbbá méhpempô 0410-bôl nyers virágpor ból méhméreg bôl máshova nem sorolt méhészeti termék bôl B) Növény, növényi termék 8. Élônövény a 0601-bôl, kivéve: a hínár, az alga a 0602-bôl 9. Díszítés vagy csokorkészítés céljára 0603, a 0604-bôl szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész kivéve: a moha, a zuzmó, a tûlevelû ág 10. Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók frissen, hûtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya 11. Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hûtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs 12. Fûszernövények és fûszerek: fûszerpaprika ból borókabogyó bôl sáfrány kakukkfû bôl ánizsmag köménymag kapormag bôl egyéb hazai fûszernövények bôl, bôl

4 68 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 13. Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres , rozs, árpa, zab, kukorica, rizs, cirokmag, , hajdina, köles, kanárimag, triticale és más hibrid kivéve: a malomiparban megmunkáltakat 14. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag 15. Vetômag, gyümölcs vagy spóra vetési célra Ipari növények: 1210 komlótoboz és lupulin, 1211-bôl növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédôszer- és hasonló iparban alapanyaga (angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágófû, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza, fenyôrügy, galangagyökér, gyermekláncfû, gyûszûvirág, hársfavirág és -levél, hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin, macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya, nôszirom, orvosi pemetefû, ökörfark-kóró, papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos müge, szárcsagyökér, tárnics, útifû, vadmajoranna, vasfû, veronikafû, vidrafû, zsálya stb.), hazai gyógynövények szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack bôl és szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér gabonaszalma és -pelyva 1213 takarmánynövény: karórépa, marharépa, 1214 takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny 17. Növényi eredetû nyersanyag fonásra, illetve 1401, 1403 seprû vagy ecset készítésére: nád, sás, fûzfavesszô 18. Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió 19. Szôlôbor, kivéve a bôl 20. Szôlômust Állatok etetésére szolgáló növényi eredetû termék: , makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, bôl -csuhé, -levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb. 22. Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva 2401-bôl vagy fermentálva, dohányhulladék 23. Szerves trágya Szôlôvenyige 4401-bôl 25. Fából kizárólag hasítással készített karó, 4404-bôl cölöp, cövek, pózna, bot stb. 26. Len és valódi kender 5301-bôl (Cannabis sativa L), nyersen 5302-bôl 27. Karácsonyfa 0604-bôl 28. Borseprô, borkô 2307-bôl 29. Szôlôtörköly 2308-ból C) Tevékenységek 1. Erdôgazdálkodás és e tevékenység termékeibôl TEÁOR ból is 2. Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik. Az ôstermelésbôl származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó általános tudnivalók Adómentes bevétel Ha az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett mezôgazdasági ôstermelésbôl származó éves bevétele nem több forintnál, akkor az ôstermelôi bevételének a teljes öszszege adómentes. Ezt az adómentes bevételét nem kell bevallania még akkor sem, ha más egyéb jövedelme miatt adóbevallás benyújtására kötelezett. (2005. évtôl a 600 ezer forintos értékhatár szempontjából nem kell figyelembe venni az adóévben bevételként elszámolt támogatások összegét. Olvassa el az útmutatónak a támogatások elszámolására vonatkozó részét is!) Az adómentes értékhatárt meghaladó bevételekre vonatkozó szabályok Ha az adóévben megszerzett (elszámolt) ôstermelôi tevékenységbôl származó bevétele meghaladja az adómentes értékhatárt, akkor az éves összes bevételével számolva kell a jövedelmét megállapítania. A jövedelem megállapításánál a költségelszámolás kétféle módszere közül választhat. Az elsô módszer szerint a 10 százalék vélelmezett költséghányad levonásával a bevétel 90 százaléka minôsül jövedelemnek. Ha a jövedelem megállapítására ezt a módszert választotta, akkor a tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javaknak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a 20 százalékát az adóévre elszámoltnak kell tekintenie. A második módszer a tételes költségelszámolás. Ha ezt a módszert alkalmazza, akkor a törvényben költségként elismert és igazoltan felmerült kiadások tételes elszámolásával kell a bevételébôl a jövedelmét megállapítania. A mezôgazdasági kistermelô a törvényben meghatározott feltételekkel az elôzôekben ismertetett költségelszámolással történô jövedelemszámítás helyett átalányadózást is választhat. Egyszerûsített bevallási nyilatkozat Ha a jövedelem megállapítására a tételes költségelszámolást választotta és az ôstermelésbôl származó bevétele az adómentesség értékhatárát meghaladja, de az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatások összegével csökkentett éves bevétele nem több 4 millió forintnál és legalább a (támogatásokkal együtt számított) bevételének a 20 százalékát elérô összegû, az ôstermelôi tevékenységével kapcsolatosan felmerült, költségként elismert kiadásait számlával (bizonylattal) tudja igazolni, akkor nem kötelezô jövedelmet számolnia feltéve, hogy az egyszerûsített bevallási nyilatkozatot benyújtja. (2005. évtôl a 4 millió forintos értékhatár szempontjából nem kell figyelembe venni az adóévben bevételként elszámolt támogatások összegét. Olvassa el az útmutatónak a támogatások elszámolására vonatkozó részét is.)

5 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 69 A jármû használattal kapcsolatos számlával igazolt költségeit csak akkor veheti számításba a nyilatkozat kitöltésénél, ha útnyilvántartást vezet. Az útnyilvántartás vezetése nélkül havi 500 km figyelembevételével érvényesíthetô költséggel a nyilatkozatában nem számolhat. A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató ôstermelôk, valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagok is élhetnek nyilatkozattételi jogukkal, de csak különkülön és csak akkor, ha mindannyian ezt a módszert választják. Amennyiben egyszerûsített bevallási nyilatkozatot tesz, akkor a tárgyi eszközeinek és a nem anyagi javainak az értékcsökkenési leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteségének a 20 százalékát az adóévre elszámoltnak kell tekintenie. Kistermelôi költségátalány Ha tételes költségelszámolást alkalmaz és az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett éves bevétele nem több forintnál, akkor a bevallásában a kistermelôi költségátalányt is érvényesítheti. Kistermelôi költségátalány címén az igazolt költségeken felül a bevételt csökkentô tételek figyelembevételével megállapított bevételének (217. sor adata) a 40 százaléka számolható el igazolás nélkül költségként. Ha kistermelôi költségátalányt számol el, akkor tárgyévi veszteséget nem határolhat el. Ôstermelôi adókedvezmény Ha a tételes költségelszámolást választotta és nem él a nyilatkozattételi jogával, vagy ha a 10% költséghányad levonásával állapítja meg a jövedelmét, akkor az ôstermelésbôl származó jövedelme után adókedvezmény illeti meg. Az adókedvezmény mértékét és az érvényesítés feltételeit a 0553-as bevallás 134. sorához tartozó magyarázat ismerteti. A közös ôstermelôi igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok A mezôgazdasági ôstermelô a vele közös háztartásban élô közeli hozzátartozóival (ideértve a házastársat, az egyeneságbeli rokont, az örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermeket, az örökbe fogadó mostoha vagy nevelôszülôt is) közös ôstermelôi igazolványt válthat ki. A családtagok közös igazolványát annak a családtagnak a nevére állítják ki, akit az együttesen tett nyilatkozatukban a családtagok megneveznek. Közös ôstermelôi igazolvány kiváltása esetén az igazolványba bejegyzett minden egyes családtagnak az ôstermelésbôl származó jövedelmére a személyi jövedelemadóban és az általános forgalmi adóban egyaránt azonos adózási módot kell alkalmaznia. A közös ôstermelôi tevékenység idôszakában az igazolványba bejegyzett családtagok egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítô családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. Az ôstermelôi tevékenységet közösen folytató családtagoknak külön-külön kell eleget tenniük adókötelezettségüknek és külön-külön jogosultak az ôstermelôket megilletô kedvezményekre is. A közös gazdálkodás idôszakában a bevételekrôl és a költségekrôl elegendô egy nyilvántartást vezetni. A bevételeket és a költségeket a közösen gazdálkodó családtagok között egyenlô arányban kell felosztani, függetlenül attól, hogy a termést melyik családtag értékesítette vagy a kiadást igazoló számla melyik családtagnak a nevére szól. Kivétel ez alól a gépjármû használattal összefüggô, számlák alapján elszámolt kiadás. Az ilyen kiadást csak a gépjármû használattal összefüggô költségek elszámolására jogosult családtag nevére és a gépjármû rendszámára kiállított számla és a jármûrôl vezetett útnyilvántartás alapján lehet elszámolni. Útnyilvántartás vezetése nélkül a közös ôstermelôi igazolványban feltüntetett személyek a saját tulajdonú (ideértve a házastárs tulajdonát is) személygépkocsijuk üzemi célú használata címén külön-külön havi 500 km utat számolhatnak el az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül. A közösen gazdálkodó családtagoknak az elôzôekben ismertetett lehetôségek közül választva azonos módon kell elszámolniuk a gépjármû használattal kapcsolatos kiadásaikat az adóévben. Ha a korábbi adóévekben egyénileg gazdálkodó mezôgazdasági ôstermelô veszteséget határolt el, akkor ez a veszteség a késôbbiekben a közös gazdálkodást választó családtagok között nem osztható meg. Az ilyen veszteséget csak az a családtag számolhatja el a közös ôstermelôi tevékenységbôl származó jövedelmével szemben, akinél ez a veszteség a korábban egyénileg végzett ôstermelôi tevékenysége során keletkezett. Ha a közös ôstermelôi tevékenységet folytató családtagok egyike évközben kiválik a közös gazdálkodásból, akkor a kiválás idôpontjáig megszerzett bevételt és tételes költségelszámolás esetén a költséget fel kell osztani a közös tevékenységet folytató családtagok között. A közös ôstermelôi tevékenységet tovább folytató családtagok ezt követôen érkezett bevételét és elismert költségét a lecsökkent létszám figyelembevételével kell felosztani. A kiválást megelôzô idôszakot érintô, de azt követôen érkezô bevételek és felmerült költségek megosztásának a módjáról a családtagok megállapodhatnak. Ilyen megállapodás hiányában a bevételt attól függôen kell figyelembe venni, hogy azt a továbbra is közösen gazdálkodó családtagok valamelyike vagy a közös gazdálkodásból kivált családtag kapta-e meg ténylegesen. Ha a közös ôstermelôi tevékenységbôl kivált családtag az ôstermelôi tevékenységét tovább folytatja, akkor az év hátralévô részére is csak olyan adózási módot választhat, amilyet a közös ôstermelôi tevékenység idejére választott a családtagjaival, mivel egy adóévben csak egyféle jövedelemszámítási mód alkalmazható. Az adóév végén a közös gazdálkodásból kivált családtag jövedelmének a megállapításánál figyelembe kell venni a kiválás idôpontjában felosztott, ôt megilletô bevételnek (és költségnek) az összegét is.

6 70 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ Családi gazdaságok adózása A családi gazdaság és a családi gazdálkodó fogalma Családi gazdaság: a legfeljebb 300 hektár nagyságú termôföld (ideértve a mezô-, erdôgazdasági mûvelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetôleg haszonbérletével, használatával rendelkezô gazdálkodó család valamennyi termôföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezôgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közremûködésén alapuló gazdálkodási forma. Családi gazdálkodó az a személy lehet, aki élethivatásszerûen mezôgazdasági, illetve mezôgazdasági és kiegészítô tevékenységet folytat, mezôgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytat mezôgazdasági, illetve mezôgazdasági és kiegészítô tevékenységet és ebbôl árbevétele származott, a bejelentett állandó lakóhelye legalább 3 éve a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van. A családi gazdálkodó a nyilvántartásba vett családi gazdaság vezetôjeként, annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A családi gazdálkodó a gazdaságban közremûködô családtagok közös kérelmének a benyújtásával az erre rendszeresített nyomtatványon kérheti a családi gazdaság nyilvántartásba vételét az illetékes megyei (fôvárosi) földmûvelésügyi (FM) hivataltól. A családi gazdaság székhelye szerint illetékes földmûvelésügyi (FM) hivatal a családi gazdaságot akkor veszi nyilvántartásba, ha a családi gazdálkodó a) a kitöltött kérelemhez nyilatkozatot csatol arról, hogy a termôföldrôl szóló törvény szerint élethivatásszerûen kívánja végezni a mezôgazdasági és kiegészítô tevékenységet; b) bemutatja a szakirányú, legalább középfokú képzettségét igazoló okiratot; c) a b) pontban foglalt okirat hiányában a legalább 3 éve folytatott mezôgazdasági termelô tevékenységét igazoló ôstermelôi, egyéni vállalkozói igazolványának és az adóbevallásának a másolatát csatolja; d) nyilatkozik arról, hogy a lakóhelye legalább 3 éve a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van; e) nyilatkozik arról, hogy a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételérôl, mûködtetésérôl, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Kormányrendelet 3. -a szerinti szerzôdést a gazdálkodó család tagjai megkötötték; f) rendelkezik ôstermelôi vagy egyéni vállalkozói igazolványnyal, és g) az említett kormányrendelet szerint szerzôdô családtagok nyilatkoznak arról, hogy a családi gazdaság rendelkezésére bocsátott termôföldterületekre vonatkozó, általuk bejelentett adatok megegyeznek a nevükre szóló földhasználati lapokon szereplô adatokkal. A termôföldrôl szóló törvény szerint a családi gazdaságban mezôgazdasági és kiegészítô tevékenységek folytathatók. Mezôgazdasági tevékenységnek minôsül a növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, a szaporító anyagtermesztés, a vadgazdálkodás, az erdôgazdálkodás és a vegyes gazdálkodás. (Az elôzôekben felsorolt a családi gazdaságban végezhetô mezôgazdasági tevékenységek köre nem azonos a személyi jövedelemadó törvény szerinti ôstermelôi tevékenységek körével!) Kiegészítô tevékenység a falusi- és agroturizmus, a kézmûvesipari tevékenység, a fûrészáru feldolgozás, az elsôdleges élelmiszer feldolgozás, a mezôgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetû hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekbôl a termékekbôl keletkezett termékek közvetlen termelôi értékesítése, és a mezôgazdasági szolgáltatás (pl. bérszántás). A gazdálkodó család tagja lehet a családi gazdálkodó házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke (ideértve az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is) vagy szülôje. Nem lehet a családi gazdaság tagja többek között a családi gazdálkodó házastársának vagy élettársának a szülôje, a nagykorú gyermekének a házastársa, továbbá a családi gazdálkodó testvére és a testvérének a házastársa sem. A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagjai az ôstermelôi bevételükbôl a közös ôstermelôi igazolvány alapján gazdálkodó ôstermelôkre vonatkozó szabályok figyelembe vételével kötelesek megállapítani a jövedelmüket. Ez azt jelenti, hogy az ôstermelôi tevékenységbôl származó bevétel és az annak megszerzése érdekében felmerült kiadás összegét el kell osztani a családi gazdaságban közremûködô a családi gazdálkodót is beleértve tagok számával, és ebbôl kiindulva kell megállapítani családtagonként a jövedelmet. A gazdálkodó család tagjai az éves jövedelmüket csak azonos jövedelemszámítási szabályok szerint állapíthatják meg. Ha a közös gazdálkodást megelôzôen az önállóan gazdálkodó családtagok között tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt, akkor a korábbi választásuktól függetlenül az adóév egészére azt az adózási módot kötelesek alkalmazni, amelyet a családi gazdaság tagjai közösen választottak. Így az év elsô napjától megszerzett valamennyi ôstermelésbôl származó bevétel után a közösen választott jövedelemszámításra vonatkozó szabályok szerint kell adózni, és ugyanígy kell a költségeket is figyelembe venni. Ha a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket adtak a családi gazdaság használatába, amelyek után korábban az ôstermelôi vagy az egyéni vállalkozói tevékenységükben értékcsökkenési leírást számoltak el, akkor a családi gazdaságban az értékcsökkenési leírás (a teljes leírásig) folytatható. A családi gazdaság részét képezô vagy ahhoz tartozó forint feletti egyedi értékû tárgyi eszközök (nem anyagi javak) beruházási költsége értékcsökkenési leírás helyett az üzembe helyezés évében egy összegben elszámolható. A gazdálkodó család tagjai a tételes költségelszámolás során az ôstermelôi tevékenységbôl származó jövedelmüket csökkenthetik annak a veszteségnek az összegével, amelyet

7 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 71 a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elôtt határoltak el. Ez a veszteség a családtagok között nem osztható meg, így adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után fognak adózni. Amennyiben a családi gazdálkodó, vagy a gazdaság mûködtetésében közremûködô családtagok bármelyike olyan kiegészítô tevékenységet folytat, amelyet a vállalkozói igazolványába bejegyeztetett, akkor az e tevékenységébôl származó bevételébôl a jövedelmet a es bevallási lapokon kell kiszámítania. Ugyancsak a es bevallási lapon (a 283. sorban) kell feltüntetni azt az összeget, amelyet a korábbi adóévekben egyéni vállalkozóként érvényesített kisvállalkozói kedvezmény miatt a évi bevallással egyidejûleg azért kell befizetni, mert a törvényben meghatározott feltételeket az egyéni vállalkozó nem teljesítette. Ha az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezô családi gazdálkodónak (vagy a gazdaságban közremûködô családtagnak) a családi gazdaságokra vonatkozó különös adózási szabályok miatt az adóévben nem keletkezett vállalkozói bevétele, akkor az egyéni vállalkozói jogállása miatt kötelezôen befizetett járulékok összegét az ôstermelésbôl származó bevételével szemben a A lap 223. sorában költségként elszámolhatja. Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezô családi gazdálkodó és a családi gazdaság nem foglalkoztatottként közremûködô tagja akkor is köteles az egyéni vállalkozásból származó jövedelem kiszámítására rendszeresített es bevallási lapokat benyújtani, ha az adóévben csak ôstermelôi tevékenységbôl volt bevétele. (Ilyen esetben a nyomtatvány összesítô soraiba nullát kell beírni.) Ne felejtse el a 0553-as bevallás fôlapján jelölni azt, ha a bevallásához a es bevallási lapokat is csatolta. Részletes tudnivalók az egyes sorok kitöltéséhez A jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás vagy 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén Bevételek 211. sor: Ebben a sorban a mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységével összefüggésben az adóévben megszerzett (kézhez vett, jóváírt) bevételét kell feltüntetnie, amennyiben a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányad levonásával történô jövedelemszámítást választotta. Ha Ön jogszabály alapján támogatást kapott, akkor feltétlenül olvassa el az útmutatóban a támogatások elszámolására vonatkozó részt is. Bevételnek minôsül különösen: az értékesített termék, a tevékenység ellenértékeként vagy ezek elôlegeként befolyt, vagy váltóval kiegyenlített összeg, a természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés figyelembevételével); a szállításért, vagy csomagolásért külön felszámított összeg; az elôállított terméknek vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azt saját célra használja fel, illetôleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi és az elôállításával (beszerzésével) kapcsolatosan bármely évben költséget számolt el; (Nem kell a saját célra történô felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével a bevételt növelni, ha az azzal kapcsolatos kiadásokat nem számolta el költségként, vagy ha e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, vagy a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtotta.) az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének visszatérítése, ha a befizetést az ôstermelésbôl származó bevételével szemben költségként bármely évben elszámolta; a káreseménnyel összefüggésben kártérítés címén felvett összeg, ideértve a felelôsségbiztosítás címén felvett összeget is, továbbá annak a biztosítási szolgáltatásnak az értéke, amelynek esetében az arra jogosító biztosítási díjat korábban elszámolta költségként; a kapott kamat; a kapott kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, a kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha ez utóbbiakat korábban költségként nem számolta el; a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetôleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, elôállítási költségét bármelyik évben költségként érvényesítette, vagy értékcsökkenési leírással elszámolta; (Ha az év során olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékû jogot idegenített el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebbôl származó jövedelem után a személyi jövedelemadó törvény ingó, illetve ingatlan értékesítésre vonatkozó szabályai szerint kell az adóbevallási és az adófizetési kötelezettségét teljesítenie.) az erdô véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítésébôl származó bevétel; (Az erdôfelújításhoz szükséges kiadások fedezetére az erdészeti hatóság határozata alapján az erdôfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatást és az Ön által befizetett összeg terhére visszautalt összeget akác és lágy lombos célállomány esetén az erdôfelújítás kezdô évét követô öt éven belül abban az adóévben kell bevételként figyelembe vennie, amely évben az igazolt kiadásokat költségként elszámolja. Egyéb fafajtáknál a rendelkezésre álló idôszak az erdôfelújítás kezdô évét követô 8 év. Az elôzôek szerinti határidôkön túl visszautalt összeg teljes egészében bevételnek számít. Az erdészeti hatóság által kiutalt összeggel szemben az igazolt kiadások költségként elszámolhatók. Ezen túlmenôen a normatív támogatás mértékéig terjedô összeg igazolás nélkül levonható a bevételbôl.) az január 1-je elôtti beszerzés esetén forintnál magasabb egyedi értékû, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor ha annak beszerzési árát egy összegben elszámolta a beszerzés idôpontjától számított egy éven belül a beszerzési ár 100 százalékával, két éven belül a

8 72 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 66 százalékával, három éven belül a 33 százalékával kell a bevételt növelni. Ha az ellenszolgáltatás nélküli átruházásra 3 éven túl kerül sor, akkor a bevételt nem kell növelni. Vetômag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén ôstermelôi tevékenységbôl származó bevételnek minôsül a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy az állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthetô. Ha az ôstermelôi tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor ôstermelôi bevételként kell figyelembe vennie az ôstermelôi tevékenység során elôállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít. (Ez az ôstermelôi bevételként elszámolt érték az egyéni vállalkozói tevékenységnél költségként érvényesíthetô.) Támogatások elszámolása A jogszabály alapján kapott vissza nem térítendô támogatásokkal összefüggô adókötelezettségét a december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell teljesítenie akkor, ha a támogatást december 31-éig kiutalták Önnek, vagy ha a támogatásra vonatkozó igényét az említett idôpontig bejelentette. A évi szabályok szerint a tevékenységéhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott, vissza nem térítendô támogatások összegébôl az adóévben bevételként kellett elszámolnia annyit, amennyit a támogatásból annak célja szerint felhasznált. Ugyanakkor a bevételként figyelembe vett támogatás összegével megegyezô összegû költséget (értékcsökkenési leírást) is elszámolhatott. Amennyiben a kapott támogatás összegét a felvétel évében annak célja szerint teljes egészében még nem használta fel, akkor a fennmaradó összeget abban az adóévben kell bevételként (és költségként is) elszámolnia, amikor azt a támogatás céljának megfelelôen felhasználja. Ha a támogatás összegét a folyósítását követô harmadik évben sem használja fel teljes egészében, akkor a fel nem használt összeget a folyósítást követô harmadik évben bevételként el kell számolnia. Ha évben olyan támogatást kellett visszafizetnie, amelyet a megelôzô adóévekben bevételként már elszámolt, akkor a visszafizetett támogatás összegével az adóévi bevételét csökkentse. A január 1-jétôl igényelt és kiutalt támogatások elszámolása A jogszabály alapján költségek fedezetére, fejlesztési célra kiutalt támogatásnak azt a részét kell az adóévben bevételként figyelembe venni, amelyet a támogatásból teljesített kiadás címén költségként (értékcsökkenési leírásként) elszámolt. Ha a támogatás folyósításáról szóló jogszabály szerint az adott támogatás költségként egyébként el nem ismert kiadásokra (pl. személyes célokra) is felhasználható, akkor az ilyen kiadásokra fordított összeg költségként érvényesíthetô, de ezzel megegyezô összegû bevételt is el kell számolni. A jogszabály alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejûleg, vagy azt követôen utólag, a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást a jövedelem kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni. Az ilyen bevételként el nem számolt támogatásból teljesített kiadást viszont költségként (értékcsökkenési leírásként) sem lehet elszámolni. Ha a támogatás csak részben nyújt fedezetet a kiadásra, akkor a támogatás összegét meghaladó kiadás az általános szabályok figyelembevételével költségként (értékcsökkenési leírásként) érvényesíthetô. Ha a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra elôre folyósított és az adóévet megelôzôen bevételként elszámolt támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetni, akkor a már elszámolt bevétel önellenôrzés benyújtásával helyesbíthetô. Ebben az esetben a visszafizetési kötelezettség miatt felszámított késedelmi kamat, késedelmi pótlék, vagy más hasonló jogkövetkezmény címén teljesített kiadás költségként nem számolható el. Egységes területalapú támogatás A támogatások elszámolása során egységes területalapú támogatásnak kell tekinteni az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlegébôl finanszírozott területalapú támogatást és annak a nemzeti támogatásból történô kiegészítését. A Szja. törvény rendelkezése szerint az egységes területalapú támogatás (a továbbiakban területalapú támogatás) augusztus 22-tôl nem minôsül költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatásnak. A területalapú támogatás elszámolására vonatkozó új rendelkezés a idôszakban kiutalt támogatásokra is alkalmazható. A évben folyósított területalapú támogatás az ôstermelô döntése szerinti megosztásban és években számolható el bevételként. A évtôl azonban már a folyósítás évében bevételként kell figyelembe venni az adóévben kiutalt területalapú támogatás teljes összegét! Ha a bevételként elszámolt területalapú támogatást a késôbbiekben vissza kell fizetni, akkor a visszafizetett öszszeggel annak az adóévnek a bevételét kell csökkenteni, amely évben a visszafizetés történt. Az elôzôekben nem említett más egyéb jogcímen kapott, jogszabály alapján kiutalt támogatást a folyósítás évében bevételként kell elszámolni. A mezôgazdasági ôstermelôi tevékenység megszüntetése Ha az ôstermelôi tevékenységét az adóévben megszüntette, akkor az e tevékenységbôl származó jövedelmét a megszûnés szabályai szerint kell kiszámítania. Az ôstermelôi tevékenység megszüntetése esetén az elôzôekben felsoroltakon túl bevételként kell elszámolnia: a korábban költségként elszámolt és a megszûnéskor meglévô összes készlet (anyag, félkész és késztermék) leltári értékét; az 50 ezer (1991. december 31-ét követôen és január 1-jét megelôzôen történt beszerzés esetén a 30 ezer) forintot meg nem haladó tárgyi eszköz (ideértve a tartalék alkatrészt is) leltári értékét; a gazdasági épület, a jövedelemszerzô tevékenységhez használt egyéb ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenértéket akkor, ha a használati, vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadást korábban költségként elszámolta. (Ha ez az ellenérték a

9 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 73 megszûnés évében még nem ismert, akkor a használati vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadás összegét kell bevételként figyelembe venni.); Amennyiben a tevékenységét megszüntette, de az éves adóbevallás benyújtását megelôzôen érkezett még bevétele az ôstermelôi tevékenységével összefüggésben, akkor ezt a bevételét még évi bevételként vegye figyelembe. (Pl. ha a felvásárlónak leadott állatok, növények ellenértékét csak évben, de még a bevallásának a benyújtása elôtt kapta meg.) Ha az adóbevallásának a benyújtását követôen is érkezik még az ôstermelôi tevékenységével összefüggésben bevétele, akkor arra majd az önálló tevékenységre vonatkozó jövedelemszámítási szabályokat kell a évrôl benyújtott adóbevallásában alkalmaznia. Ez azt jelenti, hogy a bevételébôl levonhatja a korábbi ôstermelôi tevékenységével kapcsolatosan felmerült és még el nem számolt kiadásait. Ha ennek a kiadásnak az összege több lenne mint az utóbb megszerzett bevétele, akkor azt a kiadását, amelyet az adóbevallásában nem tud elszámolni, a tevékenység megszüntetése évérôl készített adóbevallásának az önellenôrzésével érvényesítheti. Ha ezzel a lehetôséggel élni kíván, akkor a évrôl benyújtott adóbevallásába ne írja be annak a kiadásnak az összegét, amelyet az önellenôrzés benyújtásával érvényesít majd. Bevételt csökkentô kedvezmények Bevételt csökkentô kedvezmények érvényesítésére csak akkor van lehetôsége, ha nem alkalmaz átalányadózást. A 212. és a 213. sorban felsorolt kedvezményeket családi gazdaságok esetében csak a családi gazdálkodó veheti figyelembe a jövedelemszámítás során, tehát ezeket a kedvezményeket nem lehet megosztani a bevételhez és a költségekhez hasonló módon sor: Amennyiben legalább 50 százalékban csökkent munkaképességû alkalmazottat foglalkoztatott az adóévben, akkor személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bér, de legfeljebb a hónap elsô napján érvényes havi minimálbér öszszegével csökkentheti az ôstermelésbôl származó bevételét sor: Ha az adóévben olyan magánszemélyt alkalmazott, aki közvetlenül az alkalmazást megelôzôen munkanélküli volt, akkor az ilyen munkavállaló után a foglalkoztatásának az idejére, de legfeljebb 12 hónapra befizetett társadalombiztosítási járulék összegével csökkentheti az ôstermelésbôl származó bevételét. A kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a munkavállaló alkalmazását megelôzô hat hónapon belül, és az alkalmazása óta azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli munkavállaló az alkalmazását megelôzô hat hónapon belül nem állt Önnél munkaviszonyban. A bevételt csökkentô kedvezményt az említett mértékig elszámolhatja akkor is, ha pártfogói felügyelet alatt álló személyt vagy szabadságvesztésbôl szabaduló személyt (a szabadulását követô 6 hónapon belül) alkalmazott. Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezô családi gazdálkodó dönthet úgy, hogy az ôstermelésbôl származó bevételét csökkenti a szakképzô iskolai tanulók és a sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott magánszemélyek után igénybe vehetô egyéni vállalkozóként ôt megilletô kedvezménnyel. Ennek különösen akkor van jelentôsége, ha a családi gazdálkodónak kiegészítô tevékenység hiányában az adóévben nincs vállalkozói bevétele. (Az alkalmazottat is foglalkoztató egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezô családi gazdálkodó szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége attól függetlenül fennáll, hogy a jövedelmét az ôstermelôkre vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.) Ennek a sornak a b oszlopába az Önt megilletô elôzôekben említett kedvezmények együttes összegét írja be. Az erre kijelölt helyen külön is tüntesse fel azt az öszszeget, amelyet a b oszlopba írt összegbôl a pártfogói felügyelet alatt álló személy, vagy a szabadságvesztésbôl szabaduló személy foglalkoztatására tekintettel érvényesített sor: Amennyiben a helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint helyi iparûzési adó fizetésére is kötelezett, akkor a költségként elszámolt adóévben megfizetett helyi iparûzési adó összegének 50 százalékával csökkentheti az ôstermelésbôl származó bevételét. Nem számolhat ezzel a bevételcsökkentô kedvezménnyel akkor, ha a adóév utolsó napján az állami vagy az önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása volt sor: Ebbe a sorba a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítésébôl származó bevételébôl azt a részt írja be, amelyet az erdészeti hatóságnál elkülönített számla javára befizetett. Ha az Ön által befizetett összeg több mint a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhetô normatív erdôfelújítási támogatás értéke, akkor ez utóbbi összeget írja ebbe a sorba, mert legfeljebb csak a támogatás értékének megfelelô összeggel csökkentheti a bevételét sor: Ebbe a sorba a bevételt csökkentô tételek ( sorok) együttes összegét írja be sor: Az adóalapba beszámító bevételébôl (a 211. sorba írt összegbôl) vonja le a bevételt csökkentô tételek együttes összegét (216. sor) és a különbözetet írja ebbe a sorba. Ha a bevételt csökkentô tételek összege (216. sor) meghaladja a 211. sorba írt bevételének az összegét, akkor ebbe a sorba nullát írjon. Költségek Költségnek csak a bevételszerzô tevékenységgel közvetlenül összefüggô, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerûen igazolt kiadás minôsül, kivéve, ha a törvény a kiadás tényleges kifizetésétôl függetlenül minôsít költségnek valamely tételt. Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett adózótól történô vásárlás esetén a kiadás igazolására kizárólag a számla, az egyszerûsített számla alkalmas. Egyéb esetekben a kiadást olyan bizonylattal kell igazolni, amely tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot. Erre alkalmas lehet például az adásvételi szerzôdés. (Így például, ha permetezôgépet vásárol adószámmal nem rendelkezô magánszemélytôl, akkor a vételárat akkor tudja költségként vagy értékcsökkenési leírással, ha a vételár több 50 ezer forintnál elszámolni, ha a jogügyletre adásvételi szerzôdést kötnek.) Ha Ön a mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységét évben kezdte meg, akkor a legfeljebb 3 évvel korábban felmerült és az e tevékenységének megkezdését megelô-

10 74 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ zôen még nem érvényesített, igazolt kiadásait ebben az évben költségként elszámolhatja, továbbá a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását megkezdheti. Az értékcsökkenési leírást idôarányosan a tevékenység megkezdésének idôpontjától az adóév végéig hátralévô napok számának figyelembevételével lehet elszámolni. Amennyiben az ôstermelôi igazolványt március 20-a elôtt kiváltotta, vagy ha az adóév utolsó napján családi gazdaságnak a tagja, akkor az értékcsökkenési leírás éves összegét teljes egészében elszámolhatja, mert ez esetben úgy járhat el, mintha a tevékenységét az év elsô napjával kezdte volna meg. Az a mezôgazdasági ôstermelô, aki az errôl szóló kormányrendelet szerint regisztráltatta magát, valamint a családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagja a családi gazdaságba tartozó vagy annak részét képezô Ft egyedi értéket meghaladó tárgyi eszközöknek és nem anyagi javaknak a beszerzési (beruházási) költségét az üzembe helyezés idôpontjában egy összegben elszámolhatja. Ha a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat többféle önálló tevékenységhez használja, akkor választhat, hogy melyik (az ôstermelôi vagy a vállalkozói) tevékenységének a bevételével szemben számolja el az egyébként érvényesíthetô költséget. A költség (az értékcsökkenés a teljes leírásig) nem osztható meg a különbözô tevékenységek között. Ha például az ôstermelôként megtermelt zöldséget a saját teherautójával szállítja a piacra és emellett fuvarozó egyéni vállalkozó is, akkor választania kell, hogy a teherautó beszerzési árát és üzemeltetési (fenntartási, javítási) költségeit az ôstermelôi, vagy pedig a vállalkozói tevékenységének a bevételével szemben számolja el. Ugyanígy kell eljárnia akkor is, ha a traktorjával nemcsak a saját földjét mûveli, hanem egyéni vállalkozóként bérmunkát is vállal. Az elôzôekben nem említett minden más, az ôstermelôi és a vállalkozói tevékenységgel összefüggésben felmerült költséget tevékenységenként külön-külön kell nyilvántartani. A mindkét tevékenységgel összefüggô költségeket pedig a bevételek arányában meg kell osztani. A költségelszámolásnál vegye figyelembe a jogszabály alapján kapott támogatás elszámolására vonatkozó (211. sornál leírt) szabályokat is. Az ôstermelôi tevékenységet közös igazolvány alapján folytatóknak, valamint a családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagjainak a bevételhez hasonlóan a költségeket is egy fôre vetítve kell a bevallásukban szerepeltetniük sor: Ebbe a sorba kell beírnia a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök után az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírás összegét, továbbá a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt értékcsökkenési leírását. Nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzése esetén a személygépkocsi kivételével a használatbavétel évében legfeljebb a beszerzési ár 50 százaléka számolható el átalányban értékcsökkenési leírás címén, de ez az összeg nem haladhatja meg az ôstermelésbôl származó éves bevételének (211. sor adata) az egy százalékát. Ezen túlmenôen a évben vagy korábban vásárolt, de a évben használatba vett személygépkocsi után az éves bevétel 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka is elszámolható. (A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a személygépkocsit nem lehet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek tekinteni.) Az ôstermelôi tevékenységgel összefüggô, fontosabb leírási kulcsok jegyzéke (a teljesség igénye nélkül) a) Épületek Az épület jellege Évi leírási kulcs% 1. Hosszú élettartamú szerkezetbôl 2,0 2. Közepes élettartamú szerkezetbôl 3,0 3. Rövid élettartamú szerkezetbôl 6,0 A felsorolt csoportokon belül az épületek mûszaki ismérvek szerinti besorolása: Csoport Felmenô (függôleges) Kitöltô (nem teherhordó) Vízszintes teherhordó teherhordó szerkezet falazat szerkezet (közbensô és tetôfödém, ill. egyesített teherhordó, térelhatároló tetôszerkezet) Hosszú élettartamú Beton- és vasbeton, Tégla, blokk, panel, Elôregyártott és monolit szerkezet égetett tégla-, kô-, kohó- öntött falazat, fémlemez, vasbeton acéltartók salak- és acélszerkezet üvegbeton és profilüveg közötti kitöltô elem, valamint boltozott födém Közepes élettartamú Könnyûacél és egyéb Azbeszt, mûanyag Fagerendás (borított szerkezet fémszerkezet, gázszilikát és egyéb függönyfal és sûrûgerendás), szerkezet, bauxitbeton mátrai födém, szerkezet, tufa- és salak- könnyû acélfödém, blokk szerkezet, fûrészelt ill. egyesített acél, faszerkezet, vályogfal tetôszerkezet könnyû szigetelt alapokon kitöltô elemekkel Rövid élettartamú Szerfás, és deszkaszerkezet, Deszkafal, lemezkeretbe Szerfás tapasztott szerkezet vályogvert falszerkezet, sajtolt lapfal és egyéb egyszerû ideiglenes téglafalazat falfödém Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentô alapján kell meghatározni. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettôl elkülönülve is el lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettôl függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani. b) Építmények Építménycsoportok Évi leírási kulcs% Ipari építmények 2,0 Mezôgazdasági építmények 3,0 ebbôl: önálló támrendszer 15,0 Melioráció 10,0 Mezôgazdasági tevékenységet végzô egyéni vállalkozónál a bekötô és üzemi út 5,0 Vízi építmények 2,0 Hidak 4,0 Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is 8,0 Kôolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0 Gôz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút 10,0

11 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 75 Egyéb, minden más vezeték 3,0 Alagutak és földalatti építmények (a bányászati építmények kivételével) 1,0 Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0 Hulladéktároló 20,0 Minden egyéb építmény (kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) 2,0 Hulladékhasznosító létesítmény 15,0 c) Ültetvények Ültetvény csoportok Évi leírási kulcs% Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szôlô, szôlôanyatelep, mandula, mogyoró 6,0 Ôszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fûztelep 10,0 Spárga, málna, szeder 15,0 Dió, gesztenye 4,0 Egyéb ültetvény 5,0 d) Gépek, berendezések, felszerelések, jármûvek da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök többek között: a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz-okból a fluidágyas szénportüzelésû berendezések, valamint a mezôgazdasági és erdôgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelô hôfejlesztô berendezések; a HR vtsz-alszám, valamint a 8514 vtsz-ból a hulladékmegsemmisítô, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések; a HR vtsz-alszámok; a HR 8419, 8421 vtsz-okból a szennyezôanyag leválasztását, szûrését szolgáló berendezések; a HR és a vtsz-alszámok; a HR vtsz-alszám, továbbá a HR vtsz-okból az orvosi, gyógyászati, laboratóriumi eszközök. db) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: a HR 8701 vtsz-ból a jármûvek, valamint a HR , valamint a HR 8710, 8711 vtsz-ok. dc) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: minden egyéb a da)-db) pontjaiban fel nem sorolt tárgyi eszköz. Az értékcsökkenési leírással kapcsolatos fontosabb tudnivalók: Tárgyi eszköznek minôsül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdô, ültetvény, épület, egyéb építmény, mûszaki berendezés, gép, jármû, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés), tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl közvetlenül vagy a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott módon közvetve szolgálja az ôstermelôi (vállalkozási) tevékenységet. Értékcsökkenési leírást a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak után, az üzembe helyezés (használatbavétel) napjától a kiselejtezés, vagy elidegenítés (apportállás stb.) napjáig lehet elszámolni. Az üzembe helyezés napja az a nap, amikor a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat rendeltetésszerûen használatba veszi. A családi gazdaság részét képezô vagy ahhoz tartozó tárgyi eszközök beszerzési árának elszámolása tovább folytatható, ha a tárgyi eszközök üzembe helyezése a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elôtt már elkezdôdött. Nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdô beszerzési (elôállítási) költsége után. Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek beszerzési költségét el kell különíteni. Kivétel ez alól a hulladéktárolásra igénybe vett földterület vagy telek és a melioráció. A tárgyi eszköz bôvítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartamának növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állagának (kapacitásának, pontosságának) a helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként elszámolható, de választható az értékcsökkenési leírással való elszámolás is. Ha az egy összegû költségelszámolást választja, akkor az említett kiadásait a 223. sor összegében szerepeltesse. Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség. Beruházási költségnek a tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében a beszerzési ár, saját elôállítás esetén pedig az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összege minôsül. A levonható elôzetesen felszámított általános forgalmi adó (áfa) összegét nem lehet figyelembe venni az értékcsökkenési leírás alapjául szolgáló összeg számításánál. A le nem vonható áfa viszont az értékcsökkenési leírás alapjába beszámítható. Az épület, építmény beszerzési árának a szerzôdésben megjelölt összeget kell tekinteni. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, valamint a beszerzéssel összefüggô közvetítôi kiadások, a bizományi díj, a vám, az illeték, az adók a levonható áfa kivételével, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, a biztosítás díja) a beszerzési ár részét képezi. A tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzése esetén elôször a beruházási és felújítási költség-nyilvántartásba kell beírni a felmerült kiadást. Az üzembe helyezés idôpontjától a beruházási költséget a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartásába kell átvezetni. Példa az értékcsökkenési leírás kiszámítására: A május 11-én vásárolt és üzembe helyezett traktor beszerzési ára forint volt. a jármû esetében az éves leírási kulcs (20 százalék) alkalmazásával elszámolható összeg a teljes adóévre: x 0,20 = Ft az idôarányos elszámolás miatt figyelembe vehetô napok száma (2005. május december 31. között) 235 nap költségként elszámolható összeg a példa szerinti esetben: x 235 = forint. 365 A forint egyedi beszerzési, elôállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében a leírás mértékét Ön is meghatározhatja, azzal, hogy a leírási évek számának legalább két évnek kell lennie. Az ilyen tárgyi eszközök évközi használatba vétele esetén a napi idôarányosítás szabályát is alkalmaznia kell. Tárgyi eszközök részletfizetéssel történô vásárlása esetén (ha a szerzôdés szerint az utolsó részlet törlesz-

12 76 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ tésével, vagy azt követôen egy meghatározott idôtartamon belül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazhatja az értékcsökkenési leírásra vonatkozó szabályokat a teljes vételár kiegyenlítésének az idôpontjától függetlenül. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés idôpontjától nem része a beszerzési árnak, az a kifizetés évében költségként elszámolható. Az december 31-ét követôen megkötött lízing-szerzôdések tárgyi eszköz beszerzésnek minôsülnek. A kifizetett lízingdíj nem, hanem a tárgyi eszköz teljes beszerzési ára számolható el az értékcsökkenési leírásra vonatkozó szabályok szerint. A fejlesztési célra kapott támogatásból vásárolt tárgyi eszköz beszerzési ára ha a támogatás összegét a 211. sorhoz fûzött magyarázat szerint bevételnek tekinti a támogatás mértékéig egy összegben, a fennmaradó rész pedig értékcsökkenési leírás útján számolható el. Pl. A támogatás összege forint, a saját forrás pedig forint egy 20 százalék leírási kulcs alá besorolt forint egyedi értékû tárgyi eszköz beszerzése esetén. Ha a beszerzés 2005-ben történt, akkor az forint összegû támogatás bevétel, de a beszerzési árból forint azonnal elszámolható a 223. sorban költségként. Ebben az esetben a teljes beszerzési ár ( Ft) és az éves leírási kulcs (20%) alapján kell az értékcsökkenési leírás idôarányos összegét megállapítani, és a fennmaradt forint nettó értéket ezzel az összeggel kell csökkenteni. Tenyészállatok elszámolása A tenyészállatok körébe azok az állatok tartoznak, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezeknek a termékeknek az értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, ôrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják az ôstermelôi tevékenységet. A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedi megjelölésû tenyészállat és a tenyészállomány esetén. (Nem egyedi megjelölésû pl. egy tenyésztésbe nem állított tojástermelô baromfiállomány.) Az üzembe helyezés napja tenyészállatok esetében nôivarú állatnál az a nap, amikor az elsô szaporulata megszületett, hímivarúnál az elsô termékenyítés, vagy az elsô spermalevétel napja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerés idôpontjának kezdô napja (pl. a tojástermelés elsô napja). Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, amely vásárolt tenyészanyag esetén az igazolt vásárlási ár, saját elôállítás esetén az üzembe helyezés napjáig felmerült, számlával igazolt korábban költségként el nem számolt kiadások összege. A számla kiállítására nem kötelezett (kompenzációs felárra jogosult) mezôgazdasági ôstermelôtôl történô tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerzôdéssel igazolható a kiadás. Továbbá ilyen esetben a vásárlásra fordított összeg hitelt érdemlô bizonyítására az eladó mezôgazdasági ôstermelôi igazolványában lévô értékesítési betétlap bejegyzése is elfogadható. A tenyészállat bekerülési értéke akkor szolgálhat az értékcsökkenési leírás alapjául, ha az állat a Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjában felsorolt állatok körébe tartozik. Az értékcsökkenési leírás alapja ilyen esetben a beruházási költség-nyilvántartásban feltüntetett összeg, melyet a tárgyi eszköz nyilvántartásba kell beírni az üzembe helyezés idôpontjában. A tenyészállatok beszerzési árának, valamint a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka összegének az értékcsökkenési leírással történô elszámolása helyett választható az egy összegû költségelszámolás is. Ebben az esetben az egy összegben elszámolt költségeket a 223. sorba írja be. Ültetvény elszámolása Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és egybefüggô területük eléri vagy meghaladja szôlôültetvény esetén az 500 m 2 -t, gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m 2 -t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke, rikö, szeder, bodza; 1500 m 2 -t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, ôszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró. Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termôre fordul. Ha a kizárólag üzemi célt szolgáló nem anyagi javak, tárgyi eszközök egyedi értéke az 50 ezer forintot nem haladja meg, akkor a beszerzésükre (elôállításukra) fordított kiadás az üzembe helyezés évében egy összegben elszámolható. Az egy összegben elszámolt kiadást nem ebben a sorban, hanem a 223. sor összegében kell szerepeltetni sor: Ebben a sorban a kizárólag üzemi célt szolgáló nem anyagi javak (pl. gazdasági épületek megvásárolt bérleti joga, szoftver termékek) után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét kell feltüntetni. Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azok kizárólag üzemi célt szolgálnak. A nem anyagi javak beszerzési vagy elôállítási (beruházási) költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azt az ôstermelôi tevékenységéhez várhatóan használni fogja. Ezt az idôszakot és az évenként leírandó összeget (vagy a leírás módszerét) a használatba vétel idôpontjában kell meghatározni és a nyilvántartásokban feljegyezni. Részletre történô vásárlás esetén a 218. sornál leírt szabályokat kell alkalmazni sor: Ha Ön családi gazdálkodó vagy családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtag, akkor a családi gazdaság részét képezô vagy ahhoz tartozó évben használatba vett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árát egy összegben is elszámolhatja. Az egy összegû költségelszámolást a regisztrált termelô magánszemély is választhatja. (A beszerzési ár egy összegû elszámolásának akkor sincs akadálya, ha a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat az említett személyek bármelyike részletre vásárolta.) Ebbe a sorba az említett tárgyi eszközök, nem anyagi javak egy összegben elszámolt beszerzési árát írja be sor: Ez a sor az ôstermelôi tevékenységével összefüggô pénzintézeti hitelre kifizetett kamat és kezelési költség együttes összegének a feltüntetésére szolgál. Tárgyi eszközök részletre történô vásárlása esetén a részletfizetéshez

13 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 77 kapcsolódó kamat az üzembe helyezés idôpontjáig része a beszerzési árnak, így az értékcsökkenési leírás alapjának is. Az üzembe helyezés idôpontját követôen fizetett kamat (kezelési költség) összege pedig a megfizetésének az évében ebben a sorban költségként elszámolható. Az összevont adóalapjának az adóját csökkentheti az ôstermelôi tevékenységének folytatása érdekében pénzintézettel január 1-je elôtt kötött hitelszerzôdés alapján (beruházási és forgóeszköz-finanszírozási célra) felvett hitel évben megfizetett kamatának 25 százalékával. (Ezt a kedvezményt a 0553-as bevallás 122. sorában érvényesítheti.) 222. sor: Ebben a sorban a tevékenységéhez vásárolt anyag, áru, félkész- és késztermék beszerzési költségét tüntesse fel. A tevékenység megkezdését megelôzô három éven belül beszerzett bizonylattal igazolt anyag, áru, félkész- és késztermék beszerzési költsége a kezdés évében elszámolható, ha azt korábban bármely tevékenységével összefüggésben még nem számolta el sor: Ebben a sorban a sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült, költségként is elszámolható kiadásait összesítse. Költség többek között az alkalmazottak részére kifizetett bér és annak közterhei; az alkalmi munkavállaló foglalkoztatása esetén az alkalmi munkavállalói könyvben érvényesített és bizonylattal igazolt közteherjegyek értékének összege; az alkalmazottaknak a munkaszerzôdés (vagy jogszabály alapján járó), a munkáltatót kötelezôen terhelô juttatás, kifizetés; az forint alatti kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak egy összegben elszámolt beszerzési ára; a gazdasági épület bérleti díja; a fûtés, világítás, technológiai energia költsége; a telefon, telefax, mobiltelefon, cb-rádió, telex használati díja azzal, ha a lakás és a telephely nem különül el mûszakilag, akkor a tevékenységgel arányosan lehet a kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemzô mértékegység (m 2, m 3, nap) alapulvételével; a telefon, a rádió-telefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre történô beszerelése esetén a készülék ára és a beszerelés díja. (Ha a lakás és a telephely mûszakilag nem különül el, a telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka); az Internet használati díjának 30 százaléka, de legfeljebb forint, amennyiben a használat csak részben szolgálja a ôstermelôi tevékenységet és a költségek tételes elkülönítésére nincs lehetôség; a telefonfejlesztési hozzájárulás, továbbá a közmûfejlesztési hozzájárulásnak a helyi önkormányzat által viszszatérített összeggel csökkentett része. (Ha a hozzájárulás alapjául szolgáló berendezést a lakástól mûszakilag el nem különült telephelyre szerelik be, költségként a megfizetett magasabb hozzájárulás és az ilyen esetben a magánszemélyként egyébként fizetendô összeg különbözete számolható el.); a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést, a megsemmisülést) esetén az értékesítés idôpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege, az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközök (nem anyagi javak) értékesítése esetén a nyilvántartásba vett beruházási költség; vetômag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén a termék vagy állat kihelyezéskori értéke, valamint a bértermeltetô által biztosított takarmány, stb. értéke is a felvásárlási jegyhez csatolt elszámolás alapján; az állami költségvetésbe, a központi alapokba, a helyi önkormányzatoknak a tevékenységgel összefüggésben befizetett adó (a saját jövedelem után befizetett személyi jövedelemadó kivételével), az illeték, a hatósági díj, a vám, a vámkezelési díj, a perköltség, a kötbér, a késedelmi kamat, az önellenôrzési pótlék; a tevékenységgel összefüggésben kifizetett vagyon, felelôsség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, továbbá az életbiztosítás díja is, azzal, hogy az életbiztosítás címén kifizetett összeg csak akkor számolható el a költségek között, ha a befizetett összeg után nem vesz igénybe adókedvezményt; a saját részre vagy az alkalmazottak részére vásárolt munkaruha, védôeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás; a köztestület számára tagdíj, vagy annak megfelelô jogcímen fizetett összeg, továbbá az ôstermelôi tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címén fizetett összeg; a reklámköltség; üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, valamint a külföldi üzleti utazás idejére napi 10 USA dollárnak megfelelô összeg; az úthasználati díj az úthasználatra jogosultság idôszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti célú futásteljesítmény arányában. Ebbe a sorba írja be az ôstermelôi tevékenységével kapcsolatosan évben költségként elszámolható bérleti vagy lízingdíj összegét is. A lízingdíj elszámolására vonatkozó szabályokat abban az esetben alkalmazhatja, ha annak kifizetésére január elsejét megelôzôen kötött szerzôdés alapján került sor. A lízingdíj címén kifizetett összegbôl a lízingbe vevônél csak a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak általános forgalmi adó nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerzôdés szerinti futamidô 1 hónapjára esô összege, de maximum a teljes lízingdíj havi 3 százalékának, ingatlan esetén 1,1 százalékának megfelelô összeg számolható el. Személygépkocsi esetében a bérleti, illetve lízingdíj elszámolásának felsô korlátja van. Ilyen esetben több személygépkocsi esetében is az ôstermelésbôl származó éves bevétel 1 százalékáig számolható el a bérleti és lízingdíj címén kifizetett összeg. Költségként számolhatók el az ôstermelôi tevékenységhez használt jármû(vek) üzemeltetésével kapcsolatos kiadások is. A költségelszámolás alapja az útnyilvántartás. Az üzemanyag költséget a számlával igazolt üzemanyag vásárlás vagy az APEH által negyedévente közzétett üzemanyagár figyelembevételével az útnyilvántartás szerint üzemi célból megtett kilométerek után lehet elszámolni. Az elszámolt üzemanyag mennyisége nem lehet több a 60/1992.(IV.1.) Kormányrendeletben meghatározott fogyasztási norma mértékénél. Egy adott negyedéven belül vagy csak számla alapján, vagy csak az APEH által közzétett árral lehet számolni. Az APEH által a évre közzétett üzemanyagárak a 0553-as bevallás kitöltési útmutatójának 2. sorhoz fûzött magyarázatánál találhatók meg. A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el az útnyilvántartásban feltüntetett

14 78 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ üzemi célú és a magáncélú utak arányában. Az említett kiadások számlával igazolt elszámolása helyett a saját tulajdonú személygépkocsi esetén lehetôség van kilométerenként 3 forint általános személygépkocsi-normaköltség elszámolására. Ebben az esetben viszont a normaköltségen felül más a jármû fenntartásával, javításával, felújításával kapcsolatosan felmerült számlával igazolt kiadást még részben sem lehet elszámolni. Az elôzôekben foglaltaktól eltérôen útnyilvántartás vezetése nélkül a saját tulajdonban lévô személygépkocsi használata címén (az üzemeltetett személygépkocsik számától függetlenül) havi 500 km út számolható el átalányban. Ilyen esetben a kormányrendeletben meghatározott norma szerinti üzemanyag-mennyiséget is figyelembe véve az üzemanyagköltséget, továbbá kilométerenként 3 forint általános normaköltséget lehet elszámolni. Ezt a módszert csak a teljes adóévre, illetve az adóéven belül az ôstermelôi tevékenység teljes idôszakára lehet alkalmazni. Saját tulajdonban lévô személygépkocsinak minôsül a házastárs tulajdonában lévô személygépkocsi is. A nem saját tulajdonú (pl. bérelt), kizárólag üzemi célra használt jármû esetén az üzemanyagköltség és a számla szerinti egyéb (fenntartási, javítási) költség számolható el, amennyiben a bérleti szerzôdés alapján ezek a kiadások a bérbevevôt terhelik sor: Ha Ön tételes költségelszámolást alkalmazó mezôgazdasági kistermelô, akkor a számlával igazolt kiadásain felül kistermelôi költségátalányt is érvényesíthet. Kistermelôi költségátalány címén a bevételt csökkentô kedvezmények levonása után megmaradt bevételének (217. sor adata) a 40 százalékát számolhatja el költségként. Ha kistermelôi költségátalányt számol el, akkor tárgyévi veszteséget nem határolhat el a késôbbi évekre sor: Ebben a sorban a évben elszámolt költségek együttes összegét szerepeltesse ( sorok összege). Ha Ön a 10 százalékos költséghányad szerinti jövedelemszámítási módszert választotta, akkor a bevétele 10 százalékának megfelelô összegû költséget írja ebbe a sorba. (Ezt a költséget nem kell számlával, bizonylattal igazolnia.) Ha ebbe a sorba 10 százalékos költséghányadot írta, akkor a és a 226., 228. sorokban nem szerepeltethet adatot! 226. sor: Ebben a sorban azt az összeget tüntesse fel, amelyet a évi as bevallási lap 243. és 244. sorában kimutatott veszteségbôl évben kíván elszámolni. A veszteség elszámolásánál mindig a legkorábban keletkezett veszteséget kell elôször figyelembe venni, ezért vegye elô a korábbi bevallásait is, hogy a helyes sorrend szerint járjon el. A december 31-éig keletkezett és a korábbi adóévekben még nem érvényesített elhatárolt veszteségét a keletkezése idôpontjában érvényes feltételek szerint számolhatja el! A jövedelem megállapítása 227. sor: Ebbe a sorba a mezôgazdasági ôstermelésbôl származó évi jövedelmét írja be, amely a 217. sor összegének a 225. és a 226. sorok együttes összegét meghaladó része. Ezt az összeget kell beírnia a 0553-as bevallás 10. sorának d oszlopába. (Ezen összeg után a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét is be kell vallania a es bevallás 164. sorában.) 228. sor: Ha a évben felmerült költségei (225. sor) meghaladják a kedvezményekkel csökkentett éves bevételét (217. sor), akkor a tárgyévi veszteség összegét (a 225. sorba és a 217. sorba írt összegek különbségét) ebbe a sorba írja be. Ha a 224. sorba is írt adatot és emiatt vesztesége lenne, akkor ebbe a sorba nullát írjon. (Abban az évben, amikor kistermelôi költségátalányt számol el, tárgyévi veszteséget nem határolhat el.) A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén Ha Ön a évre az átalányadózást választotta és az adóévben elszámolt jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett ôstermelôi tevékenységbôl származó bevétele nem több 7 millió forintnál, akkor az átalányadózás szabályai szerint állapíthatja meg a jövedelmét. Amennyiben az átalányadózás feltételei valamely oknál fogva nem teljesültek, akkor Ön a mezôgazdasági ôstermelésbôl származó jövedelmét az általános jövedelemszámítási szabályok szerint állapíthatja meg. Ebben az esetben a as bevallási lap , illetve a sorait kell kitöltenie sor: Ebben a sorban a mezôgazdasági kistermelôi tevékenységébôl származó bevételét tüntesse fel. Az átalányadózás szerint adózó ôstermelôk esetében nem számít ôstermelôi tevékenységbôl származó bevételnek az e tevékenységhez költségek fedezetére vagy fejlesztési célra jogszabály alapján folyósított vissza nem térítendô támogatás. Ha Ön ilyen támogatást kapott, akkor ezt a bevételét és a támogatás felhasználásával összefüggésben felmerült költségét a 0553-as bevallás 12. sorában tüntesse fel. Ebben a sorban a kijelölt helyen külön is tüntesse fel az a oszlopba írt bevételébôl azt az összeget, amelyet az adóévben területalapú támogatás címén számolt el. Olvassa el az útmutatónak a támogatások elszámolására vonatkozó részét is! 230. sor: Ebbe a sorba a 229. sorban feltüntetett bevételének azt a részét írja be, amely állattenyésztésbôl, vagy állati termék elôállításából származott sor: Az átalányadó alapjául szolgáló számított jövedelmét és az utána fizetendô adó összegét állapítsa meg ebben a sorban. Amennyiben a bevétele nem kizárólag állattenyésztésbôl vagy állati termékek elôállításából származott, hanem egyéb ôstermelôi tevékenységbôl is volt bevétele, akkor a bevételét a jövedelemszámításkor meg kell osztania. Ha a mezôgazdasági kistermelésbôl származó bevétele állattenyésztésbôl vagy állati termék elôállításából származik (230. sor adata), akkor a bevételének a 6 százaléka a jövedelem. Egyéb kistermelôi tevékenységbôl származó bevétel

15 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 79 (a 229. sor összegének a 230. sorba írt összeget meghaladó része) esetén a bevétel 15 százaléka minôsül jövedelemnek. A kétféle költséghányaddal kiszámított jövedelem együttes összegét kell e sor a oszlopába, valamint a 0553-B lap 43. sorának d oszlopába beírnia. A fizetendô adó összegét a 231. sor b oszlopába és a 0553-B bevallási lap 43. sorának e oszlopába írja be. Az átalányadó adó mértéke: közötti jövedelem esetén 18 százalék forinttól forint és az forinton felüli rész 38 százaléka. Az átalányadó összege után egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. Ezt a kötelezettségét a es bevallás 167. sorában kell bevallania. Példa az átalányadózásra 1. A négytagú család közös ôstermelôi igazolványt váltott ki és az átalányadózást választották. A család bevétele növénytermelés Ft állattenyésztésbôl Ft Összes bevétel Ft Az egy fôre jutó bevétel: Ft, ebbôl: a növénytermelés bevétele Ft, amelybôl a jövedelem (15%) Ft az állattenyésztés bevétele Ft, amelybôl a jövedelem (6%) Ft az egy fôre jutó jövedelem (átalányadó alapja) Ft, mely után az adó ( x0,18) Ft 2. A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô 3 családtag a családi gazdaság nyilvántartásba vételekor az átalányadózást választotta. A család bevétele növénytermelésbôl Ft állattenyésztésbôl Ft Összes bevétel Ft Az egy fôre jutó bevétel Ft ebbôl a növénytermelés bevétele Ft amelybôl a jövedelem Ft az állattenyésztés bevétele Ft amelybôl a jövedelem Ft Az egy fôre jutó jövedelem, mely egyben az átalányadó alapja is Ft, amely után az adó mértéke ( x0,18) Ft Veszteségelhatárolás évtôl megváltoztak az elhatárolt veszteség elszámolására vonatkozó szabályok. Azonban a törvény átmeneti rendelkezése alapján a december 31-ig keletkezett és még nem érvényesített veszteséget a január 1-jét megelôzôen érvényes szabályok szerint kell elszámolni. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartott korlátlan ideig elhatárolható veszteség összegét legkésôbb a tevékenység megszüntetésének idôpontjáig, a korlátolt ideig elhatárolható veszteséget pedig a keletkezésének évét követô öt adóév jövedelmével szemben lehet elszámolni. A évben vagy azt követôen keletkezett és elhatárolt veszteség bármely késôbbi adóévben (de legkésôbb a tevékenység megszüntetésének évében) az ôstermelô döntése szerinti megosztásban elszámolható. Az adóévben elhatárolt veszteség visszamenôlegesen, a megelôzô két adóévre a bevallott, illetve az önellenôrzés útján vagy adóellenôrzés során feltárt jövedelemmel szemben is elszámolható. Az elhatárolt veszteség elszámolásánál mindig a keletkezésük sorrendjét kell követni. További fontos szabály, hogy az átalányadózás idôszakában a nyilvántartott veszteség összegébôl adóévenként százalékot elszámoltnak kell tekinteni. Az ôstermelôi tevékenység megkezdésének évét követô negyedik adóévben és az azt követô adóévekben elhatárolt veszteség elszámolásához az adóhatóság engedélye szükséges akkor, ha az adóévi ôstermelôi tevékenységbôl származó bevétele nem éri el a mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységbôl származó jövedelme megállapításánál elszámolt költség 50 százalékát, és/vagy az ôstermelôi tevékenysége alapján a megelôzô két adóévben is veszteséget határolt el. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az elhatárolt veszteség elháríthatatlan külsô ok miatt keletkezett, vagy ha a mezôgazdasági ôstermelô a veszteség mérséklése érdekében a tôle elvárható módon mindent megtett, vagyis úgy járt el, ahogy adott helyzetben az tôle elvárható. Az engedély iránti kérelmet az adóévre vonatkozó bevallás benyújtásával egyidejûleg (de nem ahhoz csatolva), önellenôrzés esetén az önellenôrzési lap benyújtásával egyidejûleg (de nem ahhoz csatolva) kell az adóhatósághoz benyújtani. Amennyiben az adóhatóság a benyújtott kérelmet az elôírt határidôn belül (30 nap) nem utasítja el, akkor azt úgy kell tekinteni, mintha az elhatárolást engedélyezte volna. (A 30 napos határidô természetesen a hibátlan bevallás vagy önellenôrzési lap benyújtása esetén érvényes!) 232. sor: A évben keletkezett veszteségének az összegét visszamenôleg a és a évekre is elszámolhatja, ha ezekben az években volt az ôstermelôi tevékenységébôl adóköteles jövedelme. A veszteség visszamenôleges elszámolása esetén a és/vagy években bevallott ôstermelôi tevékenységbôl származó jövedelmét önellenôrzéssel kell helyesbítenie. (Az önellenôrzéshez a 0635-ös nyomtatványt kell kitöltenie.) Ha ellenôrzéssel lezárt idôszakra vonatkozik a veszteség viszszamenôleges elszámolása, akkor az adóhatóságnál kezdeményezett eljárás keretében van mód e szabály érvényesítésére. Az adóhatóság ekkor határozatban állapítja meg a veszteségelhatárolás mértékét, az adó alapjának, illetve a fizetendô adónak a korrekcióját.

16 80 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ Ebbe a sorba azt az összeget írja be, amelyet az adóévben keletkezett veszteségébôl (228. sor) és/vagy év(ek)re kíván (önellenôrzéssel) elszámolni sor: Ebbe a sorba a 228. sor összegét, vagy ha ebbôl a 232. sorban is figyelembe vett valamennyit, akkor ide a fennmaradó összeget írja be sor: Ennek a sornak a b oszlopában a korábbi évekrôl áthozott, évben el nem számolt és továbbra is elhatárolható veszteségének az összegét szerepeltesse. Az a oszlopba írja be a b oszlopban feltüntetett összegbôl annak a veszteségnek az összegét, amelyet korlátlan ideig (a tevékenységének a megszüntetéséig) számolhat el sor: Ebben a sorban a sorok együttes összegét tüntesse fel. Egyéb adatok 236. sor: A vásárolt és a saját termelésû összes anyag, áru, félkész- és késztermék december 31-én felvett leltár (mezei leltár) szerinti értékét írja be ebbe a sorba sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak (ide nem értve a segítô családtagot) átlagos létszámát és a részükre kifizetett munkaviszonyból származó jövedelem összegét kell beírnia. A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell. Például, ha 7 fô alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 80 hónap, akkor az átlagos létszám: 80/12=6,66. Ez kerekítve 7, amelyet az a oszlopba kell beírni. Az alkalmazottak tekintetében a munkáltatói feladatait is el kell látnia. Ez azt jelenti, hogy a feltételek megléte esetén az alkalmazottjának az éves adóelszámolását el kell készítenie. Ezen túlmenôen az adóhatóság felé az adatszolgáltatási kötelezettségét is teljesítenie kell. (Az alkalmazott munkabérébôl levont személyi jövedelemadó elôleget és a foglalkoztatottra tekintettel megállapított járulékfizetési kötelezettséget a 0507-es bevallásban kell bevallani.) Családi gazdaságok tagjai közül csak a családi gazdálkodó írhat ebbe a sorba adatot! 238. sor: Ebben a sorban a vevôk, megrendelôk december 31-én fennálló tartozását tüntesse fel sor: Ebbe a sorba a december 31-én nyilvántartott szállítói követelésnek az összegét írja be sor: Ebbe a sorba a 211. sor összegébôl a évben folyósított területalapú támogatás, és a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás bevételként figyelembe vett részét írja be sor: A évben folyósított területalapú támogatás összegébôl azt a részt írja be ebbe a sorba, amelyet majd a évi bevételei között kíván elszámolni. (Ha a tevékenységét a évben megszüntette, akkor a folyósított területalapú támogatás teljes összegét évben kell bevételként elszámolnia!) 242. sor: Ebbe a sorba a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra elôre folyósított támogatás összegének még fel nem használt részét írja be sor: Ebbe a sorba azt az összeget írja, amelyet a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra utólag folyósított támogatás összegébôl bevételként nem (és költségként, értékcsökkenési leírásként sem) számolt el sor: Ebbe a sorba a beruházási költség címén nyilvántartott összeget írja be. ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENÔRZÉSI HIVATAL

Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása (0453-08-as lap kitöltése)

Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása (0453-08-as lap kitöltése) Tisztelt Ôstermelô! Ez a lap szolgál a mezôgazdasági ôstermelésbôl származó jövedelem (veszteség) kiszámítására. Az ôstermelôi, vagy közös ôstermelôi igazolvánnyal rendelkezô magánszemélyek az ôstermelôkre

Részletesebben

1. Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek?

1. Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2008 6 1. Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? A személyi jövedelemadó törvény 1 rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelő az a nem

Részletesebben

Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása (0353-08-as lap kitöltése)

Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása (0353-08-as lap kitöltése) ÚTMUTATÓ A 2003. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 65 Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása (0353-08-as lap kitöltése) Tisztelt Ôstermelô! Ez a lap szolgál a mezôgazdasági

Részletesebben

A mezőgazdasági őstermelői tevékenységekről

A mezőgazdasági őstermelői tevékenységekről 6. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A mezőgazdasági őstermelői tevékenységekről I. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés,

Részletesebben

2 b) A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha

2 b) A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha OM~ Ma Hivatal: iromény -?'1408'.?-8I5, Érkeze 2004 SEPT 2 0. Magyar Országgyűlés ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ módosító javaslat Dr. Szili Katalin asszonynak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztel Elnök

Részletesebben

T/10878/4. Az Országgyűlés. Mezőgazdasági bizottságának. a j á n l á s a

T/10878/4. Az Országgyűlés. Mezőgazdasági bizottságának. a j á n l á s a T/10878/4. Az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságának Gazdasági bizottságának Mezőgazdasági bizottságának a j á n l á s a a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról

Részletesebben

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA ŐSTERMELŐI IGAZOLVÁNY KIADÁSA IRÁNTI KÉRELEM BENYÚJTÁSA Azok a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemélyek, akik a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐK (KISTERMELŐK) 2011. ÉVI ADÓBEVALLÁSÁHOZ

ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐK (KISTERMELŐK) 2011. ÉVI ADÓBEVALLÁSÁHOZ ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐK (KISTERMELŐK) 2011. ÉVI ADÓBEVALLÁSÁHOZ Az útmutatóban leírtak segítik Önt az egyes sorok kitöltésében, illetve a jogszabályi hivatkozások révén könnyebben eligazodhat.

Részletesebben

Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2012

Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2012 Őstermelői igazolvány kiváltása 2012-2013: őstermelői igazolvány igénylés - Minimálbér 2013 / 2014 - Nett Őstermelői igazolvány kiváltása 2012-2013: őstermelői igazolvány kiváltásának feltételei. A kormány

Részletesebben

Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása ( es lap kitöltése)

Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása ( es lap kitöltése) ÚTMUTATÓ A 2006. ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 65 Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása (0653-12-es lap kitöltése) Tisztelt Ôstermelô! Ez a lap szolgál a mezôgazdasági

Részletesebben

Őstermelés A 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a Saját gazdaságában a 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására

Részletesebben

Őstermelők és egyéni vállalkozók mezőgazdasági tevékenysége. Lepsényi Mária adószakértő

Őstermelők és egyéni vállalkozók mezőgazdasági tevékenysége. Lepsényi Mária adószakértő Őstermelők és egyéni vállalkozók mezőgazdasági tevékenysége Lepsényi Mária adószakértő Választható adózási módok Szja tv. hatálya alatt tételes költségelszámolás, ide érteve a nyilatkozatot tévőt is, ha

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó átalányadózása

Az egyéni vállalkozó átalányadózása Átalányadó és szja 2012: az átalányadózás és adóbevallás új szabályai 2012-től. Az átalányadózásra vonatkozó szabályokat a személyi jövedelemadó törvény 50 56. -ai tartalmazzák. Az átalányadót a következő

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról

Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról Tájékoztató a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségéről, alapfogalmakról 1. A mezőgazdasági őstermelők adózása Fogalmak Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az

Részletesebben

Egyéni vállalkozók, őstermelők bevallása

Egyéni vállalkozók, őstermelők bevallása Egyéni vállalkozók, őstermelők bevallása Egyéni vállalkozók, őstermelők bevallása Támogatások elszámolása A támogatásokról nyilvántartást kell vezetni és év végén célszerű áttekinteni, hogy a támogatások

Részletesebben

A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ MAGÁNSZEMÉLY ADÓZÁSÁNAK alapvető szabályai 2007.

A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ MAGÁNSZEMÉLY ADÓZÁSÁNAK alapvető szabályai 2007. A MEZŐGAZDASÁGI ŐSTERMELŐ MAGÁNSZEMÉLY ADÓZÁSÁNAK alapvető szabályai 2007. 10 Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? A személyi jövedelemadó törvény értelmében mezőgazdasági őstermelő az a magánszemély,

Részletesebben

Adóvilág 2010. május XIV. Évfolyam 06. szám

Adóvilág 2010. május XIV. Évfolyam 06. szám Adóvilág 2010. május XIV. Évfolyam 06. szám Támogatások elszámolása önálló tevékenység esetén Az önálló tevékenységet folytató magánszemélyek körében a támogatások igénylésére jellemzôen az egyéni vállalkozók

Részletesebben

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapjának megállapítása EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben - ADÓBEVALLÁS 2014 - Adó 2014 - Adó 1 sz EHO 2012: az egészségügyi hozzájárulás bevallása 2012-ben, EHO (egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettség

Részletesebben

ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA ÉVRŐL

ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA ÉVRŐL Adóhatóság tölti ki! Adóhatóság megnevezése:. Bevallás benyújtásának időpontja:. Azonosító szám: ŐSTERMELŐK HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁSA 2009. ÉVRŐL 2003. december 31-e előtt kezdett őstermelők részére,

Részletesebben

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztály

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztály Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztály Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy részemre óvodapedagógusi/ tanítói/ tanári díszoklevelet kiállítani szíveskedjenek.

Részletesebben

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet

Vállalkozási forma. A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Vállalkozási forma A tevékenység TEÁOR önálló vállalkozói tevékenységek jegyzéke KSH 36/2011(XII.23) KIM rendelet Bejelentés köteles telepengedély köteles tevékenységek 57/2013 (II.27.) Korm. rendelet

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Dr. Andrási Jánosné NAV Központi hivatal Nyugdíjbiztosítási szerződés utáni rendelkezési jogosultság A nyugdíjbiztosítási szerződés (fogalmát az Szja tv.

Részletesebben

Mezőgazdasági őstermelés

Mezőgazdasági őstermelés Mezőgazdasági őstermelés Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? Szja tv. 3 18. pontjában foglaltak szerint mezőgazdasági őstermelő az a magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét és a saját gazdaságában

Részletesebben

Általános tudnivalók:

Általános tudnivalók: KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A zöldség, gyümölcs és a dohány szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatása Nyilatkozat a 2014. évi kötelezettség

Részletesebben

Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2009

Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2009 Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2009 1. Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? A személyi jövedelemadó törvény 1 rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelő az a nem

Részletesebben

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói

A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói A 2013. évi személyi jövedelemadó-bevallás legfontosabb tudnivalói Összeállította: Horváth Józsefné Okl. adószakértő nem kell az 1353-as számú bevallást benyújtani - ha az adózó az adóévben egyáltalán

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. Általános tájékoztató a családi kedvezmény érvényesítéséhez 1

ÚTMUTATÓ. Általános tájékoztató a családi kedvezmény érvényesítéséhez 1 ÚTMUTATÓ az NY29CSK jelű nyilatkozat mintához a 2014. évi személyi jövedelemadó munkáltató által történő megállapításához a családi adóalap érvényesítéséhez Felhívjuk figyelmét, hogy a nyomtatvány kitöltése

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika

A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Matlné Kisari Erika A járulékfizetés feltételei Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony Járulékalapot képező jövedelem

Részletesebben

Szja-bevallás 2015-ben

Szja-bevallás 2015-ben Szja-bevallás 2015-ben Előadó: Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Variációk egy témára 5000,- 10 000,- Variációk egy témára 10 000,- 10 000,- 10 000,- + 5000,- Variációk egy témára 10 000,- 10 000,- + 5000,-

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL HELYI TERMELŐI PIACON TÖRTÉNŐ ÁRÚSÍTÁS Jelen kiadvánnyal a helyi termelői piacon árusítható termékek köréhez, illetve az árusításhoz kötődő szabályozásokban kívánunk

Részletesebben

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M 38M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)

Részletesebben

útmutató az adóhatósági adómegállapítást választó adózók részére a 05530. számú bejelentés és nyilatkozat kitöltéséhez

útmutató az adóhatósági adómegállapítást választó adózók részére a 05530. számú bejelentés és nyilatkozat kitöltéséhez útmutató az adóhatósági adómegállapítást választó adózók részére a 05530. számú bejelentés és nyilatkozat kitöltéséhez Az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó bejelentését és nyilatkozatát Ön 2006.

Részletesebben

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M

MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ 1308M 1308M MAGÁNSZEMÉLYENKÉNTI ÖSSZESÍTŐ a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Az adózó adószáma adóazonosító jele neve (elnevezése)

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

Az, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző IPARŰZÉSI ADÓ ( nyomtatvány ) Adókötelezettség: Adóköteles Szerencs Város illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett v állalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).

Részletesebben

Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben

Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben Veresegyház Nagyközségi Önkormányzat módosított 5/1991.(IV.01.)számú rendelete az iparűzési adóról, egységes szerkezetben (A rendeletet módosították a 10/2000. (XII.28.), 12/2003. (XII.17.), 11/2002. (XII.

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása jétől

Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása jétől Élethosszig tartó, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások adózási szabályainak változása 2018.01.01-jétől Azon kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére

Részletesebben

nem kell bevallást benyújtani?

nem kell bevallást benyújtani? SZJA bevallás 2012 nem kell bevallást benyújtani? Ha az adóévben egyáltalán nem, vagy csak olyan bevételt szerzett a magánszemély, amelyet a törvény rendelkezései szerint nem kell bevallani. Ilyenek lehetnek:

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Tájékoztató a változásokról 2010. 09. 12. Visszakerült az önkormányzatokhoz az iparűzési adó adóigazgatási hatásköre

Tájékoztató a változásokról 2010. 09. 12. Visszakerült az önkormányzatokhoz az iparűzési adó adóigazgatási hatásköre Tájékoztató a változásokról 2010. 09. 12 Visszakerült az önkormányzatokhoz az iparűzési adó adóigazgatási hatásköre 2010. június 29-től a helyi iparűzési adóban az adóigazgatási hatáskör visszakerült az

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

ÚTMUTATÓ AZ NY29CSK JELŰ NYILATKOZAT A 2016

ÚTMUTATÓ AZ NY29CSK JELŰ NYILATKOZAT A 2016 ÚTMUTATÓ AZ NY29CSK JELŰ NYILATKOZAT A 2016. ÉVI SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ MUNKÁLTATÓ ÁLTAL TÖRTÉNŐ MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ AZ ELSŐ HÁZASOK KEDVEZMÉNYÉNEK ÉS A CSALÁDI KEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ ELNEVEZÉSŰ NYILATKOZAT

Részletesebben

MARTFŰ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

MARTFŰ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA MARTFŰ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 14/2005. (X.07.) R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról. Martfű Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított 1990.

Részletesebben

Segédlet az üzleti terv részét képező pénzügyi terv kitöltéséhez

Segédlet az üzleti terv részét képező pénzügyi terv kitöltéséhez A Felhívás 4/D számú szakmai melléklete Segédlet az üzleti terv részét képező pénzügyi terv kitöltéséhez Bevezető Vidékfejlesztési Program Jelen segédlet a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről ETYEK önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2.

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség 2. Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. 29/2012. (XI.29.) sz. és a 19/2015.(XI.30.)

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2007. adóévről Öreglak Községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről AZONOSÍTÓ ADATOK 1. Az adózó neve

Részletesebben

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2007.(XI.30.)ÖR. számú rendelete a helyi iparűzési adóról Nagybánhegyes község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása

2.7. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelő bevallása HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Elek Város Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe:

Az adózó neve (cégneve): Születési helye: ideje: Anyja neve: Címe (lakóhelye, székhelye): Telephelye: Levelezési címe: HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 20 adóévről Velence önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről A bevallás elektronikus úton nem kitölthető,

Részletesebben

1. AZONOSÍTÓ ADATOK Az adózó neve (cégneve):

1. AZONOSÍTÓ ADATOK Az adózó neve (cégneve): Győr Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Adóügyi Osztály 9002 Győr, Honvéd liget 1. Pf.: 56. Tel.: 96/500-100 Fax: 500-523 Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, átvétel napja:... átvevő aláírása HELYI

Részletesebben

Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testülete Pásztó Város Önkormányzata Képviselő-testülete 14/2002./XII.13./ számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 32/1995./XII.20./számú rendelet módosításáról és egységes szövegének megállapításáról A helyi

Részletesebben

Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának Alapvető szabályai 2012

Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának Alapvető szabályai 2012 Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának Alapvető szabályai 2012 1. Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? A személyi jövedelemadó törvény 1 rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelő az az e

Részletesebben

Ingóság, felesleg értékesítése

Ingóság, felesleg értékesítése Horváth János. Ingóság, felesleg értékesítése Nem minősül a kereskedelmi törvény szerint kereskedelmi tevékenységnek, ha a terméket nem üzletszerű gazdasági tevékenységként értékesíti valaki. Üzletszerű

Részletesebben

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u Telefon: 92/

ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u Telefon: 92/ ZALAEGERSZEG MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 17-19. Telefon: 92/502-100 TISZTELT ADÓZÓ! Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének az 56/2007. (XII.28.) önkormányzati

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény

Családi járulékkedvezmény Családi járulékkedvezmény 24/A. (1) Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított és - a családi kedvezményt megosztással érvényesít ő- biztosított házastársa, élettársa

Részletesebben

DTM Hungary Tax Intelligence

DTM Hungary Tax Intelligence VÁLTOZÁSOK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓBAN 2012. Kedves Ügyfelünk! Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Részletesebben

6. számú tananyag. A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet

6. számú tananyag. A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet Projekt neve: ÁROP-2.2.10-10-2010-0005 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági Készítette: Földművelésügyi Igazgatóság

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

Az adókötelezettség, az adó alanya

Az adókötelezettség, az adó alanya Iszkaszentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2003. (XII. 30.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról szóló 18/2002 (XII. 20.) számú rendelettel módosított 17/1999 ( XII. 22. ) számú

Részletesebben

Adónaptár 2006. 2006. január

Adónaptár 2006. 2006. január Adónaptár 2006 2006. január jan. 12. jan. 15. (jan. 16.) jan. 20. az igazoláson szereplő, a kifizető által le nem vont adó, adóelőleg megfizetése a magánszemély, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december

Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy,

Részletesebben

AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA

AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS, ILLETVE SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ADÓZÁSA 2012 AZ INGATLAN-BÉRBEADÁS ÉS A SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS ELHATÁROLÁSA SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS Részletes feltételeit a 239/2009. (X.20.)

Részletesebben

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén

BEVALLÁS a helyi iparűzési adóról állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Gazdasági Igazgatóság Adó, Költségvetési és Pénzügyi Osztály 2401 Dunaújváros, Városháza tér 1. Önkormányzati szám: Iktatószám: Érkezés időpontja:...

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról

15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet. a helyi iparűzési adóról 1 Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004. (IV. 30.) ÖK. számú rendelet a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetbe foglalva a módosítására kiadott 31/2004. (VIII. 23.) ÖK. számú

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ...

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év. hó. nap Az adóhatóság megnevezése:... Az adóhatóság azonosító száma:.. ... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2005. adóévről Pásztó önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

A falusi turizmus adózása

A falusi turizmus adózása A falusi turizmus adózása - 2012 Fontosnak tartjuk, hogy szállásadók részére naprakész információval szolgálhassunk a falusi turizmus adózását illetõen. A NAV (régebben APEH) weboldalán részletesen megtalálható

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év.. hó. nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma: Az átvevő aláírása

Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás, postára adás napja:. év.. hó. nap Az adóhatóság megnevezése: Az adóhatóság azonosító száma: Az átvevő aláírása Kozármisleny Város Polgármesteri Hivatala 7761 Kozármisleny, Pécsi u. 124. Telefon: 72/ 570-910 Fax: 72/570-916 HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2006. adóévről Kozármisleny Város Önkormányzata illetékességi

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai

Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás 2017-es változásai Dr. Kiss Mariann Bővül a biztosítottak köre a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

1 Szja-törvény 74. (2) bekezdés. Szja-törvény 74. (3) bekezdés.

1 Szja-törvény 74. (2) bekezdés. Szja-törvény 74. (3) bekezdés. Ingatlan bérbeadásának alapvető szabályai 2008 10 A magánszemély ingatlan bérbeadásából származó jövedelmének adókötelezettségét elsősorban a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ÖNELLENŐRZÉS/BEVALLÁS PÓTLÁS

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ÖNELLENŐRZÉS/BEVALLÁS PÓTLÁS HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ÖNELLENŐRZÉS/BEVALLÁS PÓTLÁS. adóévről POGÁNY községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről KÖRJEGYZŐ

Részletesebben

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetbe x-szel jelölje.)

AZONOSÍTÓ ADATOK. 2. Bevallás jellege (A bevallás jellegét a megfelelő négyzetbe x-szel jelölje.) HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2006. adóévről KÖKÉNY községi Önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről KÖRJEGYZŐ 7666. Pogány, Széchenyi

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 56/2007. (XII.28.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:...

HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS ... Az átvevő aláírása. címe (lakóhelye, székhelye)... ... telephelye:... HELYI IPARŰZÉSI ADÓBEVALLÁS 2008. adóévről Bakonyszentlászló önkormányzat illetékességi területén folytatott állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettségről Az adóhatóság tölti ki! Benyújtás,

Részletesebben

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália

Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Egyszerűsített közteherviselési eljárás (EKHO) Dr. Bedőházi Zita-Rózália Az EKHO hatálya Az Szja és a Tb kötelezettségeket váltja ki, de az EHO-t nem A törvény hatálya kiterjed: a törvényben meghatározott

Részletesebben

Példák a személyi jövedelemadóra

Példák a személyi jövedelemadóra Példák a személyi jövedelemadóra Magyar állampolgár itthon és külföldön szerzett jövedelme egyaránt adóköteles Miről volt szó? SZJA kiszámítása Társadalombiztosítási kötelezettségek Kifizetők szerepe SZJA

Részletesebben