6. számú tananyag. A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet

Átírás

1 A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet Projekt neve: ÁROP Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági Készítette: Földművelésügyi Igazgatóság Készült: május 31.

2 Tananyag információk: Projekt neve: (regisztrációs szám: ÁROP ) Tananyag címe: - A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet Készítette: MgSzH Földművelésügyi Igazgatóság Készült: május 31. A tananyagot és a hozzá kapcsolódó oktatási segédanyagot elfogadta: Elfogadta: Státusz: Dátum: Aláírás: Dr. Kardeván Endre VM államtitkár Elfogadta: Státusz: Dátum: Aláírás: Dr. Oravecz Márton MgSzH elnök Elfogadta: Státusz: Dátum: Aláírás: Dr. Józwiák Ákos szakmai vezető Elfogadta: Státusz: Dátum: Aláírás: Zsigmond Richárd témakör vezető 2

3 1 Tartalomjegyzék 1 Tartalomjegyzék A projekt keretei és az elérendő cél meghatározása Bevezetés Őstermelő tevékenység A jogszabályi környezet bemutatása A mezőgazdasági őstermelő fogalma kistermelő fogalma Saját gazdaság fogalma őstermelői tevékenység Őstermelői igazolvány Közös őstermelői igazolvány Az őstermelő adózása A jövedelem meghatározása Bevételek Bevételt csökkentő kedvezmények A költségek elszámolása Kistermelői költségátalány Őstermelői adókedvezmény Nemleges nyilatkozattétel A mezőgazdasági kistermelő átalányadózása Adóelőleg-fizetés Az őstermelésből származó jövedelem bevallása Az általános forgalmi adó kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalók tevékenység A mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenység Biztosítás és járulékfizetés A biztosítás a következő szabályok szerint terjed ki az őstermelőre: A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése Nem biztosított őstermelő egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége A mezőgazdasági őstermelő egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége Az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézés Az őstermelői igazolvány érvényesítése Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának feladata A (MgSzH) feladata: Családi gazdálkodás Bevezető Jogi környezet bemutatása A családi gazdaság és a családi gazdálkodó fogalma Családi gazdálkodók adózása A családi gazdaságok létrehozása, nyilvántartásba vétele és működtetése

4 9 A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet Bevezetés Jogszabályi környezet bemutatása A jövedéki adó visszaigénylésének igazolása Az MgSzH által a követendő eljáráshoz kiegészítő javaslatok

5 2 A projekt keretei és az elérendő cél meghatározása Az Államreform keretén belül meghirdetett Jogalkalmazás javítása című pályázati konstrukció célja az volt, hogy az elfogadásra, illetve módosításra kerülő jogszabályok gyakorlati alkalmazását elősegítő képzések megvalósulhassanak, ezzel elősegítve az érintett jogterületeken az egységes és hatékony jogalkalmazást. Pályázatot kizárólag egy vagy több, központi szinten elfogadott és kihirdetett jogszabály, vagyis törvény, kormányrendelet és/vagy miniszteri rendelet végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartására lehetett benyújtani. Az MgSzH szeptember 16-án nyújtotta be pályázatát ÁROP 2210/2010 Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági címmel. A hiánypótló dokumentáció elküldése és a tisztázó kérdések megválaszolása után a Projektet a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. (mint Közreműködő Szervezet, továbbiakban KSZ) vezetője támogatásra érdemesnek ítélte. A támogatási jogviszony a január 5-én keltezett támogatói okirattal lépett hatályba. A Projekt megvalósulásának ideje február 1-től szeptember 30-ig tart. A Magyarországon és az Európai Unióban is mind társadalmi, mind gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén bekövetkezett széleskörű joganyag változás alapjaiban formálta át a hatósági feladatellátást. Az MgSzH pályázata elsősorban mezőgazdasági, élelmiszeripari és speciális szakigazgatási jogszabályok végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartását célozza. A pályázat célcsoportját az MgSzH vezetői, hatósági tevékenységet végző munkatársai és az érintett ágazatok szereplői alkotják. A projekt fő elemeit a tananyagok elkészítése és azoknak hagyományos, illetve e-leaning formájában megvalósuló oktatása jelenti. A pályázat értelmében a mezőgazdasági szakigazgatást érintő jogszabályok/témák oktatását végezzük el, összesen mintegy 8100 főnek. A projekt keretein belül kerül sor A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet oktatására. A képzés során a tananyag a pályázat tárgyaként megjelenő joganyag tárgyi ismertetésén túl kiterjed a kapcsolódó jogszabályi környezet rövid bemutatására, a szabályozás alapjául szolgáló társadalmi környezet és elérni kívánt társadalmi célok megismertetésére, a gyakorlati végrehajtást szolgáló eszközök ismertetésére, továbbá az ügyintézés, illetve tágabban a jogalkalmazás segítésének a módjaira. 5

6 3 Bevezetés Magyarországon a szocializmus utolsó évtizedében már számos jel utalt arra, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődési dinamikája megtört. A gazdaságok pénzügyi nehézségei erősödtek, értékesítési gondok keletkeztek, tőke hiány lépett fel és a modernizáció lelassult. A bajokat tetőzte, hogy a mezőgazdasági termékeink iránti belföldi kereslet drasztikusan csökkent, elveszítettük hagyományos exportpiacaink jelentős részét, mezőgazdaságunk válságos helyzetbe került. Az 1989-es rendszerváltást követően a kárpótlásra, a szövetkezetek átalakulására, valamint a gazdasági társaságok átalakítására törvényeket alkottak, melyek végrehajtásával, és a privatizációval megváltozott a tulajdoni struktúra, ezzel együtt gyökeresen átalakult a mezőgazdaság üzemi rendszere. A mezőgazdaság hanyatlása hazánkban talán még súlyosabban jelentkezett, mint a gazdaság többi ágazatában. A mezőgazdaságot új alapokra kellett helyezni, amelyben az állami beavatkozásnak és támogatási rendszerek bevezetésének fontos szerep jutott. A gazdaság piaci viszonyainak és a mezőgazdasági termelés biztonságának garantálása érdekében a kormány az évi VI. törvény keretében rendelkezett az agrárpiaci rendtartásról azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági, élelmiszeripari valamint erdészeti termékek előállításával és feldolgozásával foglalkozó piaci szereplők számára esélyeik, lehetőségeik előre kiszámíthatóak legyenek valamint azért, hogy a szabályozott agrárpiacot megteremtsen. A mezőgazdaság fejlesztésének középtávú tervei között kiemelt fontosságot kapott a termelés versenyképességének javítása, a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyított esélyegyenlőség megteremtése, valamint a jövedelemszerzés ösztönzésével a vidék lakosságmegtartó képességének javítása. Míg ben a földterület megoszlása tulajdoni formák szerint szinte azonos arányú volt, addig re a magántulajdon aránya 86%-ra nőtt, míg az állami tulajdon 12%-ra, a szövetkezeti pedig 2%-ra csökkent. A mintegy 5,7 millió hektár termőterület közel 2,5 millió magánszemély birtokába került. 6

7 A szervezeti és tulajdonformák változása érzékeltető hatást gyakorolt a mezőgazdasági termelők szervezettségére is. A korábbi integrátorok többsége megszűnt, és ez hátrányosan érintette főként a kisebb társas-vállalkozásokat és az egyéni gazdaságokat. Európai Uniós csatlakozásunkat követően májusától megváltozott keretek között kell a nehézségeket leküzdeni, és minden adódó alkalmat kihasználni, mivel a rengeteg kedvezőtlen előjel ellenére vannak lehetőségek a magyar gazdák és mezőgazdasági vállalkozások számára a csatlakozást követően is május 1-jén Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ezzel egyik oldalról jelentős források nyíltak meg az agrárszférában dolgozók számára, másik oldalról viszont részesei lettünk a Közös Agrárpolitikának, ami az ágazat dinamikus fejlődésének korlátozója is lehet a támogatások körének megítélése szempontjából. Tovább nehezítette a magyar gazdák ill. családi gazdaságok helyzetét, hogy a rendszerváltást követő társadalmi és gazdasági változások nem érték el azt a fejlettségi szintet, mely kívánatos lett volna a csatalakozás idejében. Ebből adódóan nagy különbség jelentkezett az újonnan és a korábban csatlakozott országok között. Az Európai Unióhoz való csatlakozás egyik legvitathatóbb kérdése hazánk mezőgazdaságának beilleszkedése az Európai Unió Közös Agrárpolitikájába. 7

8 Az európai integráció különösen nagy kihívást jelent a magyar agrárgazdaság számára, de így volt ez minden korábban csatlakozott ország esetében is. A vidék sokszínű és komplex gazdasági és társadalmi üzemet testesít meg: farmok, kis üzletek és boltok, szolgáltatások, kis- és középméretű ágazatok alkotják az összetevőit. A természeti erőforrások sokaságának, szokásoknak és kulturális hagyományoknak otthona, s feltehetően egyre fontosabb szerepet játszik a relaxációs és szabadidős tevékenységekben. A mezőgazdaság a rendszerváltás előtti időszakban a nemzetgazdaság meghatározó ágazata volt től aránya a gazdaság össztermékében folyamatosan csökkent az ipar és szolgáltatási ágazatokhoz képest, ami a társadalmi-gazdasági fejlődés természetes velejárója. Azonban szerepe így is jelentős, nemcsak gazdaságilag, hanem társadalmi, szociológiai, politikai vonatkozásban is. Ezért, annak ellenére, hogy a GDP megszerzésében betöltött részarány nem feltétlenül tenné indokolttá, az agrárgazdaság és annak támogatása egyik központi kérdése a belföldi és EU politikának is. A külkereskedelmi forgalmon belül az agrárágazat aránya csökkenő. A teljes exporton belül az élelmiszergazdaság aránya az 1991-es 25 százalékot meghaladó értékről folyamatos csökkenést mutat, 2002-ben 7,8% volt. Ebben szerepet játszott az agrárexport csökkenése valamint a teljes magyar kivitel dinamikus növekedése. Az agrárimport részaránya még alacsonyabb. Az 1990-es 9%-hoz képest, 2002-ben már csak 3,5%-ot tett ki. Az élelmiszer- 8

9 gazdaság importja önmagában növekvő tendenciát mutat, ám a nemzetgazdaság egyéb ágazatainak behozatala még gyorsabban emelkedik, ez okozza a részarány csökkenését. Fontos pozitívum, hogy az élelmiszergazdaság tartósan, és folyamatosan pozitív külkereskedelmi mérleget képes elérni, a magyar termelőágazatok közül egyetlenként. Azonban ez az előny csökkenőben van, jellemző, hogy az export nem növekszik, miközben az import dinamikusan és töretlenül bővül. A mezőgazdasági ágazatok egyik legszembetűnőbb, közös jellemzője a tőkehiány, és ennek folyományaként az elavult technikai körülmények. Ez több okra vezethető vissza. A 90-es évek végén lezajló társadalmi és gazdasági változások hatására gyökeresen átalakult a mezőgazdaság szervezeti rendszere és a tulajdonviszonyai. A kárpótlás, a privatizáció, a nagyüzemek csődje miatt erőteljesen csökkent az átlagos üzemméret, és a kismérető egyéni gazdaságok között kevés a gazdaságilag életképes. Az ésszerűtlen tagoltság és felaprózódás jellemző a tulajdoni és a használati viszonyokban is. A kis létszámú szervezetek dominanciája vált jellemzővé, a vállalkozások 96 százaléka 20 fő alatti, és a 250 főt meghaladó szervezetek számaránya az 1 százalékot sem éri el. Egy 2000-ben történt összeírás szerint a 960 ezer egyéni gazdaságból 70% volt azok aránya, amelyek egy hektárnál kisebb területen gazdálkodtak, és csak 10 százalékuk rendelkezett 5 hektárnál nagyobb földdel. Ezzel szemben a szakértők szerint versenyképes szántóföldi gazdálkodás folytatásához legalább 50 hektár területtel kell rendelkezni. 1. A gazdaságok számának alakulása (ezer) Év Gazdasági szervezetek Egyéni gazdaságok Összesen , , , , , , , , , ,4 958,5 966, ,8 765,5 773, ,9 706,9 714, ,4 618,7 626, ,8 566,6 575,4 9

10 (KSH) A gazdaságok számának alakulását 1972 és 2010 között az alábbi diagram szemlélteti. A mezőgazdaság technikai-műszaki feltételei a rendszerváltást követően erősen leromlottak. A korábbi nagyüzemek kapacitásának nagy része használaton kívül került, vagy elavult és nem hasznosítható újra. A lecsökkent, átrendeződött termelési szerkezet számára sem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű és minőségű termelési eszköz. Ezek pótlására, megújítására az ágazat alacsony jövedelmezősége és a bizonytalan értékesítési lehetőségek miatt nem volt megfelelő fedezet. A szerkezeti átalakuláshoz nem álltak rendelkezésre a szükséges források, becslések szerint milliárd forint fejlesztésre lett volna szükség, amelynek csak töredéke valósult meg. A gazdasági társaságok termelési típus szerint változását az elmúlt tíz évben az alábbi táblázatok és diagramok szemléltetik. A gazdaságok megoszlása termelési típus szerint 2000-ben (százalék) Termelési típus Gazdasági Egyéni Összes Növénytermesztő 40,6 39,7 40,8 10

11 Állattartó 9, ,1 Vegyes 36,3 38,2 37,9 szolgáltatást végez 13,5 0 0,2 Összesen A rendszerváltás utáni időszak elmaradt fejlesztéseit nagyon nehéz bepótolni, annak ellenére, hogy az ezredfordulóhoz közeledve a beruházási kedv folyamatosan javult, részben köszönhetően a növekvő támogatásnak és a mezőgazdaság számára egyre szélesebb körben és több formában rendelkezésre álló hitellehetőségeknek. Szintén a tőkehiány és az alacsony jövedelmezőség az okozója, hogy a talajvédelmi és talajjavító beruházások nagymértékben visszaestek. Ennek következménye, hogy a talajromlási folyamatok egyes területeken felerősödtek. Az utóbbi évtizedben egyre gyakrabban jelentkező aszályos időszakok miatt az öntözési rendszerek bővítésére, fejlesztésére is szükség lenne. 11

12 12

13 4 Őstermelő tevékenység 4.1 A jogszabályi környezet bemutatása A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. törvény) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. törvény) A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) ról szóló 327/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4.2 A mezőgazdasági őstermelő fogalma őstermelő az az e tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki betöltötte a 16. életévét, a saját gazdaságában a évi CXVII. törvény (Szja tv. ) 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítását végzi, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. őstermelőnek minősül a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett ügyfélnyilvántartási rendszerben nyilvántartott mezőgazdasági termelő (regisztrációs számmal rendelkező) magánszemély is, továbbá a családi gazdálkodó és annak a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagja is az Szja tv. 6. számú mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. 13

14 Az Szja tv. 6. számú melléklete szerint mezőgazdasági őstermelői termékek: A) Állat, állati termék Élő állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a méhrajt is), kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, a vadon élő, a vadasparkban és a vadaskertben élő fajok, a természetvédelmi oltalom alatt álló, gyűjtési tilalom alá eső állatfajok Tej és tejipari termék, madártojás héjában, kivéve: a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élő madár tojása, természetes méz (ideértve a lépes-, a termelői és az egyéb természetes mézet is), állati eredetű termék: nyers állati szőr nem textilipari célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, nyers gyapjú, nyers finom vagy durva állati szőr, nyers méhviasz és feldolgozási maradék termék, propolisz (méhszurok)éhpempő, nyers virágpor, méhméreg, máshova nem sorolt 14

15 méhészeti termék B) Növény, növényi termék Élő növény, kivéve: a hínár, az alga Díszítés vagy csokorkészítés céljára szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész, kivéve: a moha, a zuzmó, a tűlevelű ág Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hűtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs Fűszernövények és fűszerek: fűszerpaprika, borókabogyó, sáfrány, kakukkfű, ánizsmag, köménymag, kapormag, egyéb hazai fűszernövények Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres rozs, árpa, zab, kukorica, rizs, cirokmag, hajdina, köles, kanárimag, triticale és más hibrid, kivéve a malomiparban megmunkáltakat Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag Vetőmag, gyümölcs vagy spóra vetési célra Ipari növények: o komlótoboz és lupulin, 15

16 o növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédőszer- és hasonló iparban alapanyaga (angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágófű, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza, fenyőrügy, galangagyökér, gyermekláncfű, gyűszűvirág, hársfavirág és -levél, hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin, macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya, nőszirom, orvosi pemetefű, ökörfark-kóró, papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos müge, szárcsagyökér, tárnics, útifű, vadmajoranna, vasfű, veronikafű, vidrafű, zsálya stb.), hazai gyógynövények o szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack- és szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér o gabonaszalma és pelyva o takarmánynövény: karórépa, marharépa, takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny Növényi eredetű nyersanyag fonásra, illetve seprű vagy ecset készítésére: nád, sás, fűzfavessző Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió Szőlőbor kivéve a Szőlőmust Állatok etetésére szolgáló növényi eredetű termék: makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, -csuhé, -levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb. Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva vagy fermentálva, dohányhulladék Szerves trágya Szőlővenyige Fából kizárólag hasítással készített karó, cölöp, cövek, pózna, bot stb. Len és valódi kender (Cannabis sativa L), nyersen Karácsonyfa Borseprő, borkő 16

17 C) Tevékenységek Erdőgazdálkodás és e tevékenység termékei Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik A külön jogszabályban meghatározott kistermelői élelmiszer-termelés, előállítás és értékesítés 17

18 D) Az évben az a termék vagy tevékenység, amelyet az A)-C) pontokban felsoroltak kiegészítéseként kormányrendelet határoz meg. 4.3 kistermelő fogalma kistermelőnek az az őstermelő tekinthető, akinek az adóévben jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnál. Az őstermelői tevékenység amennyiben általános forgalmi adó alanyiságot eredményez adószám birtokában gyakorolható azzal, hogy az adószám bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatóságtól igényelhető. 4.4 Saját gazdaság fogalma Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a vetőmagbértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével a termelés eredményének felhasználása felett. 18

19 4.5 őstermelői tevékenység őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, valamint a termékfeldolgozás is akkor, ha az saját gazdaságban történő alapanyag felhasználásával történik. őstermelői tevékenységnek minősül továbbá a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, valamint a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az Szja tv. 6. számú mellékletének II. pontjában felsoroltak valamelyikébe tartozik. A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények kivéve a rózsa oltva is értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Amennyiben ennél több, akkor a bevétel egésze nem tekinthető őstermelésből származó bevételnek, e bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni. A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket 0.5 litert meghaladó kiszerelésben az adott évben kifizetőnek és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztónak értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 7 millió forintot nem haladja meg. Amennyiben a bevétel meghaladja a 7 millió forintot, vagy ha az értékesítés nem az előzőek szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít az őstermelői tevékenység bevételének, e bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni. 4.6 Őstermelői igazolvány Az őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány, amely tartalmazza -a mezőgazdasági őstermelő azonosító adatait; -az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb, a kormányrendeletben meghatározott adatokat. Az őstermelői igazolvány része az adóévre érvényesített értékesítési betétlap, amely egyben bevételi nyilvántartásnak is minősül, amennyiben az adózó bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. 19

20 A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához tett nyilatkozatát kiegészítheti a közös háztartásban élő családtagjaival tett együttes nyilatkozattal, mely szerint a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet közös őstermelői igazolvány kiváltásával kívánják folytatni. Családtagnak minősül a magánszemély házastársa, egyeneságbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke, valamint az örökbe fogadó, mostoha és nevelőszülője. Őstermelői igazolvány minta dokumentumai: Az igazolvány sorszámát tartalmazó hologramos érvényesítő szelvény Az őstermelői igazolvány 20

21 Értékesítési betétlap 21

22 22

23 4.7 Közös őstermelői igazolvány A közös igazolvány kiváltásának egyik feltétele, hogy minden egyes családtagnak az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania (pl. az általános forgalmi adó, az átalányadózás, a tételes költségelszámolás tekintetében). További feltétel, hogy a közös őstermelői tevékenység időszakában a családtagok egymással nem állhatnak munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban és a segítőcsaládtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. A közös őstermelői igazolványt annak a családtagnak a nevére kell kiállítani, akit a családtagok egybehangzóan megneveznek az együttes nyilatkozatukban. Ha a magánszemélyek közös őstermelői igazolvány alapján folytatják a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, és költségeiket tételesen számolják el, úgy az e tevékenységükből elért bevételeiket és költségeiket 23

24 létszámarányosan meg kell osztaniuk. A bevételek és költségek igazolására a közös őstermelői tevékenységben résztvevő bármelyik magánszemély nevére kiállított bizonylat egyenértékű, kivéve adózó, vagy házastársa saját tulajdonában lévő, illetve zárt végű lízingbe vett járműhasználattal kapcsolatosakat, mivel ezek a bizonylatok csak a költségelszámolásra egyébként jogosult őstermelő nevére kiállítva vehetők figyelembe. Saját gépjárműnek minősül a házastárs tulajdonában lévő gépjármű is. Közös őstermelői tevékenység folytatása esetén elég egy nyilvántartást vezetni a bevételekről és a költségekről, ugyanakkor e tevékenységgel összefüggő adókötelezettségnek külön-külön kell eleget tenni. A mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdetének az őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot kell tekinteni. Amennyiben az általános forgalmi adó tekintetében az adószámmal rendelkező tagok az őstermelői tevékenység után nem azonos adózási módot választottak, akkor az őstermelésből származó bevétel és költségek családtagok közötti egyenlő felosztására nincs mód, a bevétel után annak kell adóznia, aki azt kézhez kapta, mellyel szemben csak az adózó nevére kiállított bizonylatok alapján számolható el költség. 24

25 5 Az őstermelő adózása 5.1 A jövedelem meghatározása A magánszemély az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből háromféle módszer szerint állapíthatja meg a jövedelemét. Lehetősége van a 10 százalék költséghányad alkalmazására, ha nem kíván költségeivel tételesen elszámolni. A bevétel 90%-a tekintendő jövedelemnek. Ezt az összeget kell az egyéb jövedelmeivel összevonni és felbruttósítani, és így az adó alapját megállapítani. A bevétel része a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is. Választhatja a tételes költségelszámolást is. Ekkor költségként a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt kiadás, továbbá a korábbi évekről áthozott veszteség vehető figyelembe, valamint folytatható a már megkezdett értékcsökkenési leírás elszámolása. A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő (őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg a 7 millió forintot) igazolt költségein felül bevételének 40 százalékát kistermelői költségátalány címén igazolás nélkül elszámolhatja. A tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő ezer forintot meghaladó, de 4 millió forintnál nem több éves bevétel esetén -, ha az adóévben nem volt más olyan jövedelme, amelyet be kellene vallani, adóbevallás benyújtása helyett, egyszerűsített bevallási nyilatkozat aláírásával, az adóévben elért bevételének feltüntetése mellett nyilatkozhat arról, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme. A nyilatkozattétel feltétele az, hogy az őstermelő rendelkezik legalább a bevétel 20 százalékát kitevő összegben a tevékenységével összefüggésben felmerült, az Szja tv. 3. számú mellékletben költségként elismert kiadás igazolására a nevére kiállított számlával (számlákkal), és ezt a tényt nyilatkozatában is megerősíti. A harmadik módszer melynek alkalmazására csak a mezőgazdasági kistermelők jogosultak a jövedelem átalányban történő megállapítása. Az átalányadózást választó mezőgazdasági kistermelő e tevékenységből származó bevételének 15 százaléka minősül adóalapnak, ha a bevétel állattenyésztésből vagy állati termék előállításából származik, az adóalap a bevétel 6 százaléka. A tevékenység 25

26 megkezdésének évében az átalányadózás választásáról az őstermelői igazolvány kiváltásakor nyilatkozhat. 5.2 Bevételek Bevételnek minősül többek között: - az értékesített termék, a tevékenység ellenértékeként vagy ezek előlegeként befolyt, vagy váltóval kiegyenlített összeg, a természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés figyelembevételével); - a szállításért vagy csomagolásért külön felszámított összeg; - az előállított vagy vásárolt terméknek, a végzett vagy vásárolt szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat a magánszemély saját célra használja fel, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi akkor, ha ezzel kapcsolatosan bármely évben költséget számolt el. (Nem kell a bevételt növelni a saját célra történő felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével, ha az azzal kapcsolatos kiadásokat nem számolta el költségként, vagy ha e kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, vagy a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtotta.) - az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének visszatérítése, ha a befizetést az őstermelésből származó bevételével szemben költségként bármely évben elszámolta; - a káreseménnyel összefüggésben kártérítés címén felvett összeg, ideértve a felelősségbiztosítás címén felvett összeget is, továbbá annak a biztosítási szolgáltatásnak az értéke, amelynek esetében az arra jogosító biztosítási díjat korábban elszámolta költségként; - a kapott kamat; - a kapott kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha ez utóbbiakat korábban költségként nem számolta el; - a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott ellenérték, illetőleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, előállítási költségét bármelyik évben költségként érvényesítette, vagy értékcsökkenési leírással elszámolta; - az őstermelői tevékenységet szolgáló termőföld eladási ára; - a 100 ezer forintnál magasabb egyedi értékű kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz ha annak értékét a mezőgazdasági őstermelő egy összegben elszámolta ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor kivéve a magánszemélynek ellenszolgáltatás 26