Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása ( as lap kitöltése)

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása (0353-08-as lap kitöltése)"

Átírás

1 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 65 Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása ( as lap kitöltése) Tisztelt Ôstermelô! Ez a lap szolgál a mezôgazdasági ôstermelésbôl származó jövedelem (veszteség) kiszámítására. Az ôstermelôi, vagy közös ôstermelôi igazolvánnyal rendelkezô magánszemélyek az ôstermelôkre vonatkozó szabályok alapulvételével kötelesek az állami adóhatóság felé adókötelezettségüket teljesíteni. Az adóév utolsó napján a termôföldrôl szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagjainak a személyi jövedelemadó törvény szerinti ôstermelôi tevékenységük tekintetében az ôstermelôkre vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteniük az adókötelezettségüket. Ez azt jelenti, hogy ôk is ezt a bevallási lapot töltik ki, ha a bevételük több mint forint és nem élnek nyilatkozattételi jogukkal. Nem foglalkoztatottként közremûködô családtagnak minôsül a családi gazdaságban minden olyan családtag, akinek közremûködése a társadalombiztosítási jogszabály alapján biztosítási jogviszonyt nem keletkeztet. E bevallási laphoz készített kitöltési útmutató nemcsak az egyes sorok kitöltését segíti, hanem az ôstermelôk adózásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat is tartalmazza. Az útmutató a törvény alapján készült, de minden tekintetben nem pótolja azt. Az adókötelezettség teljesítésének része az adózási és a jövedelemszámítási módra vonatkozó nyilatkozattétel is. Az adózási és jövedelemszámítási módra való nyilatkozatokat a C bevallási lapon lehet megtenni. Amennyiben a munkáltatójával számol el, akkor a szükséges nyilatkozatait a munkáltató felé leadott nyilatkozatában is megteheti. A tételes költségelszámolást választó mezôgazdasági kistermelô a feltételek megléte esetén élhet egyszerûsített nyilatkozattételi jogával is a bevallás kitöltése során. Egyszerûsített bevallási nyilatkozatot a C bevallási lap XI. pontjának a 140. sorában lehet tenni. Aki egyszerûsített bevallási nyilatkozatot tesz a C bevallási lap 140. sorában, annak a ös bevallási lapot is ki kell tölteni, mert a nyilatkozatot tevô kistermelônek egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalók a ös bevallási lap kitöltési útmutatójából a 214. sorhoz fûzött magyarázatból ismerhetôk meg. Akivel a munkáltatója számol el az adóév végén, az a munkáltatónak átadott nyilatkozatában az ôstermelésbôl származó bevételérôl egyszerûsített bevallási nyilatkozatot tehet. Esetében az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget a munkáltató állapítja meg. A as lapot annak az ôstermelônek kell kitöltenie akinek a mezôgazdasági ôstermelésbôl adóköteles jövedelme származott, és/vagy akinek a mezôgazdasági ôstermelôi tevékenysége korábban, vagy ebben az évben veszteséges volt, és a veszteség összegét ebben és/vagy a késôbbi adóévekben elért bevételével szemben kívánja elszámolni. Mielôtt a as lapot kitölti, gondosan olvassa át az általános tudnivalókat, mert elôfordulhat, hogy ezt a lapot nem is kell kitöltenie. Amennyiben ezt a bevallási lapot is ki kell töltenie, akkor a 0353-as bevallás fôlapjához csatolja ezt a bevallási lapot is, és a bevallás fôlapján ezt jelölje meg. A 0353-as bevallás fôlapjához írt kitöltési útmutató általános tudnivalói (a bevallás benyújtására vonatkozó határidô, az adófizetés módja és határideje, a képviselet stb.) Önre is vonatkoznak. E bevallási lappal együtt a 0307-es bevallást is ki kell töltenie, amennyiben az abban felsorolt adók bármelyikének fizetésére kötelezett. Ha a 0307-es bevallásban felsorolt adónemek tekintetében nincs kötelezettsége, akkor a 0307-es bevallást nem kell kitöltenie, de errôl nyilatkoznia kell a C bevallási lap XIV. pontjánál a 143. sorban. Ha a munkáltatójával számol el, akkor a munkáltatójának átadott nyilatkozatán teheti meg ezt a nyilatkozatát is. A 0307-es lapot amelynek egyébként a benyújtási határideje február 16-a mindenképpen ki kell töltenie akkor, ha alkalmazottat is foglalkoztat és ebben az esetben a munkáltatója sem számolhat el Önnel! Általános tudnivalók Mezôgazdasági ôstermelônek az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély tekinthetô, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadó törvényben felsorolt termékeket állít elô, illetve tevékenységeket folytat és ennek igazolására ôstermelôi igazolvánnyal rendelkezik. Mezôgazdasági kistermelônek azt a mezôgazdasági ôstermelôt kell tekinteni, akinek a mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységébôl elért bevétele az adóévben a 6 millió forintot nem haladja meg. Ôstermelôi tevékenysége tekintetében mezôgazdasági kistermelônek minôsül az a magánszemély is, aki az adóév utolsó napján a termôföldrôl szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minôsül, valamint e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagja, amennyiben az ôstermelôi tevékenységbôl származó bevételük személyenként az adóévben a 6 millió forintot nem haladta meg. Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végzô magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a termelés eredményének felhasználása felett. Az ôstermelôi igazolvány az ôstermelôi tevékenységbôl származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, az errôl szóló kormányrendelet által elôírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány. Az ôstermelôi igazolvány az adóévre kiadott értékesítési betétlappal együtt érvényes. Ha a tevékenységét január elsejét megelôzôen kezdte meg, akkor az értékesítési betétlapot a évre érvényesíttetni kellett. Amennyiben az értékesítési betétlap érvényesítésére március 20-át követôen került sor, akkor a évben az értékesítési betétlap kiállításának napjától tekinthetô Ön ôstermelônek. Ez utóbbi esetben a betétlap érvényesítése elôtt, de az adóévben érkezett bevétele és felmerült költsége nem tekinthetô az ôstermelôi tevékenységgel összefüggésben kapott bevételnek és költségnek. Ebben az esetben ez a bevétel egyéb önálló tevékenységbôl származó bevételnek minôsül, amelybôl az igazolt költségek levonhatók. Az ily módon kiszámított jövedelem az összevonandó jövedelem része lesz (a jövedelmet a 0353-as bevallás 12. sorába kell beírni). Ha az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályai szerint az áfát tételesen fizeti, akkor azt sem a bevételei, sem a költségei között nem mutathatja ki. Amennyiben az elismert költségéhez le nem vonható áfa is kapcsolódik, akkor az az áfával növelt áron vehetô figyelembe.

2 66 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységnek minôsül: a saját gazdaságban történô növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, továbbá termékfeldolgozás is, ha az a saját gazdaságban elôállított alapanyag felhasználásával történik; a saját gazdaságban egyes mezôgazdasági termékek jogszabályba nem ütközô gyûjtése; a saját tulajdonú földterületen végzett erdôgazdálkodás, mindezekre nézve akkor, ha az elôállított termék vagy a tevékenység a személyi jövedelemadó törvény 6. számú mellékletének II. pontjában felsorolt mezôgazdasági ôstermelôi termékek és tevékenységek körébe sorolható. Az erdôrôl és az erdô védelmérôl szóló törvény alapján a feltételek megléte esetén az erdôgazdálkodást az erdô tulajdonosa egyedül is végezheti (egyéni erdôgazdálkodó lehet). Az egyéni erdôgazdálkodói tevékenység akkor minôsül ôstermelôi tevékenységnek, ha a magánszemély a saját tulajdonában lévô és az erdészeti hatóság által önálló erdôgazdálkodásra alkalmasnak minôsített erdôterületen maga gazdálkodik. Ilyen esetben az ôstermelôi igazolvány kiváltása mellett az erdôgazdálkodási tevékenységbôl és e tevékenység termékeibôl származó bevétel számít ôstermelésbôl származó bevételnek. Ha az erdôgazdálkodást folytató magánszemély nem tekinthetô egyéni erdôgazdálkodónak, akkor az erdô tulajdonosának (tulajdonosainak) haszonvételi jogait az erdôgazdálkodóval kötött írásos megállapodás alapján kell elbírálni. Az erdôbirtokossági társulatokban lévô erdôtulajdonosok esetén a haszonvételbôl származó bevételt az ôstermelôi igazolvány kiváltása mellett akkor lehet az erdô tulajdonosánál mezôgazdasági ôstermelésbôl származó bevételként figyelembe venni, ha a szóban forgó haszonvételt a társulat alapszabálya nem a társulat, hanem az erdôtulajdonos jogai között sorolja fel. Ebben az esetben ôstermelôi bevételének és költségének részét képezi az erdôgazdálkodó által kiállított bizonylatok alapján az erdôgazdálkodótól kapott és az erdôgazdálkodónak fizetett összeg. Akik az erdôterület megszerzésekor az árverésen kárpótlási jeggyel azonos módon mezôgazdasági utalványt is felhasználtak, nem választhatják az ôstermelôkre vonatkozó adózási formát, kötelesek a kárpótlásról szóló évi XXV. törvény 24. -a értelmében az erdôterület megvásárlásától, vagy kimérésétôl, illetôleg birtokbavételi lehetôségétôl számított öt évig egyéni vállalkozóként gazdálkodni. Az erdô véghasználatra vonatkozó speciális szabályok Az erdô véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítésébôl származó bevétel csökkenthetô az erdészeti hatóság által erre a célra nyitott elkülönített számlára befizetett összeggel, de legfeljebb a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhetô normatív erdôfelújítási támogatási értéknek megfelelô összeggel. Az erdôfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatás összegébôl és az elôzôek szerint befizetett összeg terhére visszautalt összegbôl akác és lágy lombos célállomány esetében az erdôfelújítás kezdô évét követô ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig költségként az igazolt kiadások számolhatók el, valamint a kiutalt normatív támogatás mértékéig terjedô összeg igazolás nélkül vonható le. A fennmaradó az elôzôekben említett határidôn túl visszautalt összeg teljes egészében bevételnek számít. E rendelkezések alkalmazása esetén az itt említett bevételekre az átalányadózás nem alkalmazható. A saját gazdaság fogalmába beletartozik a vetômag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása is, függetlenül attól, hogy a termelés eredményének felhasználása felett ebben az esetben nem az ôstermelô rendelkezik. A mezôgazdasági termékek gyûjtése esetén saját gazdaság alatt a terület felett rendelkezési jogot gyakorlónak legalább a szóbeli hozzájárulását és a gyûjtést folytató magánszemélynek a gyûjtés eredményének felhasználása feletti rendelkezési jogosultságát kell érteni. Az éti csiga ugyan természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj, de a természetvédelemrôl szóló évi LIII. tv. szerint engedélyhez kötötten gyûjthetô. Mindezek alapján, ha az éti csiga gyûjtés az erre vonatkozó engedély alapján történik, akkor az mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységnek minôsül. A saját gazdaságban elôállított virágok és dísznövények értékesítésébôl származó bevételt akkor lehet ôstermelôi tevékenységbôl származó bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Ha meghaladja, akkor az egész bevételre az önálló tevékenységbôl származó bevételekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni és az nem számít az ôstermelôi tevékenység bevételének, vagyis ilyen esetben a jövedelmet a 0353-as bevallás 12. sorába kell beírnia. A karácsonyfa a mezôgazdasági termékek közé sorolható, így az értékesítésébôl származó bevételre az elôbbi szabály nem vonatkozik. Természetesen az ôstermelôi igazolványt ebben az esetben is ki kellett váltania. Olvassa el a 0353-as bevallás 12. sorához fûzött magyarázatot is. A saját gazdaságban termelt szôlôbôl, saját gazdaságban készített szôlômust, sûrített szôlômust, szôlôbor értékesítésébôl származó bevétel akkor számít ôstermelôi tevékenység bevételének, ha ezeket a termékeket az adott évben kizárólag kifizetônek és/vagy termelôi borkimérésben végsô fogyasztó részére értékesíti. (A évtôl további korlát, hogy a 2 litert meghaladó kiszerelésben értékesített szôlôbor nem minôsül ôstermelôi tevékenység bevételének, de nem tartozik ide a vtsz. alá tartozó termék, vagyis az, amelynek a tényleges alkoholtartalma a 22 térfogatszázalékot meghaladja.) Ha a szôlôbor alkoholtartalma ennél magasabb vagy a felsorolt termékeket nem csak kifizetô és/vagy termelôi borkimérésben végsô fogyasztó részére értékesíti és az értékesítésükbôl származó bevétel együttvéve meghaladja a 4 millió forintot, akkor az egész bevétel nem számít az ôstermelôi tevékenység bevételének. Ilyen esetben a jövedelmet a 0353-as bevallás 12. sorába kell beírnia. Ettôl függetlenül az értékesített szôlôbor ellenértékébôl a 4 millió forint túllépése esetén sem kell adóelôleget levonni, ha a kifizetônek felmutatja ôstermelôi igazolványát. Ha a saját termelôi borkimérésében bármely más terméket is értékesít (pl. nem saját elôállítású ôstermelôi termék, borosüveg stb.) és/vagy szolgáltatást is nyújt (pl. étkezést biztosít), akkor az utóbbi bevételeit nem tekintheti ôstermelésbôl származó bevételének. E bevételei önálló tevékenységbôl (vagy egyéni vállalkozásból) származónak minôsülnek, ezért ilyen esetben az ôstermelôi és más bevételeit, illetve azok megszerzése érdekében felmerült költségeit külön-külön kell nyilvántartania, és ha valamely költség nem osztható fel (pl. villanyszámla), akkor azt a bevételek arányában kell megosztania. A virág és a bor értékesítésébôl származó bevétel része azoknak a bevételi határoknak, amelyeket az egyes szabályok alkalmazási feltételéül rendel a törvény.

3 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 67 Mezôgazdasági termékek és tevékenységek köre a évben A) Állat, állati termék Sor- Megnevezés Vámtarifaszám szám 1. Élô állat (ideértve a méhcsaládot, a méhanyát, a méhbábot, a méhrajt is) kivéve: a sportló, a versenyló, a kutya, a macska, a laboratóriumi állat, a vírus- és szérum-állat, a dísz- és állatkerti állat, a vadon élô, a vadasparkban és a vadaskertben élô fajok, a természetvédelmi oltalom alatt álló, gyûjtési tilalom alá esô állatfajok ból, 0301-bôl, 0306-ból, 0307-bôl 2. Tej és tejipari termék Madártojás héjában 0407 kivéve: a gyógyászati tenyésztojás, a vadon élô madár tojása 4. Természetes méz 0409 (ideértve a lépes-, a termelôi és az egyéb természetes mézet is) 5. Állati eredetû termék: nyers állati szôr nem , textilipari célra, nyers toll legfeljebb tisztítva, a 0505-bôl, nyers gyapjú, nyers finom vagy durva állati szôr az 5101-bôl, Nyers méhviasz és ból feldolgozási maradék termék ból 7. Propolisz (méhszurok), bôl továbbá méhpempô 0410-bôl nyers virágpor ból méhméreg ból máshova nem sorolt méhészeti termék bôl B) Növény, növényi termék 8. Élônövény a 0601-bôl, kivéve: a hínár, az alga a 0602-bôl 9. Díszítés vagy csokorkészítés céljára 0603, a 0604-bôl szolgáló vágott virág, bimbó, lombozat, ág és más növényi rész kivéve: a moha, a zuzmó, a tûlevelû ág 10. Zöldségfélék, étkezésre alkalmas gyökerek és gumók frissen, hûtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, koptatott, hámozott, darabolt, csumázott zöldség, burgonya 11. Gyümölcs és dió, valamint citrus- és dinnyefélék héja étkezésre alkalmas állapotban, frissen, hûtve, fagyasztva, ideiglenesen tartósítva vagy szárítva, továbbá tisztított, hámozott, negyedelt, felezett gyümölcs 12. Fûszernövények és fûszerek: fûszerpaprika ból borókabogyó bôl sáfrány kakukkfû bôl ánizsmag köménymag kapormag bôl egyéb hazai fûszernövények bôl, bôl 13. Gabonafélék szemtermése, búza, kétszeres , rozs, árpa, zab, kukorica, rizs, cirokmag, , hajdina, köles, kanárimag, triticale és más hibrid kivéve: a malomiparban megmunkáltakat 14. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök: szójabab, földimogyoró, lenmag, repce, napraforgó, ricinus, mustármag, sáfránymag, mákszem, kendermag 15. Vetômag, gyümölcs vagy spóra vetési célra Ipari növények: 1210 komlótoboz és lupulin, 1211-bôl növény és növényrész, ha az illatszer-, gyógyszer-, növényvédôszer- és hasonló iparban alapanyaga (angelikagyökér és -mag, anyarozs, bazsalikom, birsmag, bojtorján, borágófû, csillagvirág-hagyma, diólevél, fehér és fekete üröm, fekete bodza, fenyôrügy, galangagyökér, gyermekláncfû, gyûszûvirág, hársfavirág és -levél, hunyor, imola, izsóp, kamillavirág, kökörcsin, macskagyökér, mákgubó, maszlag, menta, morzsika, nadragulya, nôszirom, orvosi pemetefû, ökörfark-kóró, papsajt, rozmaring, rózsaszirom, rutalevél, sártök, szagos müge, szárcsagyökér, tárnics, útifû, vadmajoranna, vasfû, veronikafû, vidrafû, zsálya stb.), hazai gyógynövények szentjánoskenyér, cukorrépa, cukornád, barack bôl és szilvamag, pörköletlen cikóriagyökér gabonaszalma és -pelyva 1213 takarmánynövény: karórépa, marharépa, 1214 takarmányrépa, takarmánygyökér, széna, lucerna, lóhere, baltacim, takarmánykáposzta, csillagfürt, bükköny 17. Növényi eredetû nyersanyag fonásra, illetve 1401, 1403 seprû vagy ecset készítésére: nád, sás, fûzfavesszô 18. Feldolgozott (véglegesen tartósított vagy konzervált, illetve közvetlenül fogyasztható) zöldség, gyümölcs és dió 19. Szôlôbor 2 litert meghaladó kiszerelésben bôl kivéve a Szôlômust Állatok etetésére szolgáló növényi eredetû termék: , makk, vadgesztenye, kukoricacsutka, -szár, bôl -csuhé, -levél, répafej, zöldségfélék héja, gyümölcshulladék stb. 22. Nyers dohány, szárítva is, de nem pácolva 2401-bôl vagy fermentálva, dohányhulladék 23. Szerves trágya Szôlôvenyige 4401-bôl 25. Fából kizárólag hasítással készített karó, 4404-bôl cölöp, cövek, pózna, bot stb. 26. Len és valódi kender 5301-bôl (Cannabis sativa L), nyersen 5302-bôl 27. Karácsonyfa 0604-bôl 28. Borseprô, borkô 2307-bôl C) Tevékenységek 1. Erdôgazdálkodás és e tevékenység termékeibôl TEÁOR ból is 2. Ültetvénytelepítés, amely tevékenység eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik

4 68 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ A közös ôstermelôi igazolvány kiváltásához kapcsolódó szabályok A mezôgazdasági ôstermelô a vele közös háztartásban élô közeli hozzátartozóival (ideértve a házastársat, az egyeneságbeli rokont, az örökbe fogadott, mostoha vagy nevelt gyermeket, az örökbe fogadó mostoha vagy nevelôszülôt is) közös ôstermelôi igazolványt is kiválthat. A családtagok közös igazolványát annak a családtagnak a nevére állítják ki, akit az együttesen tett nyilatkozatukban a családtagok megneveznek. Közös ôstermelôi igazolvány kiváltása esetén minden egyes családtagnak az ôstermelésbôl származó jövedelmére azonos adózási módot kell alkalmaznia; a közös ôstermelôi tevékenység idôszakában a közös háztartásban élô családtagok egymással munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, a segítô családtagra vonatkozó rendelkezéseket egymásra vonatkozóan nem alkalmazhatják. A közös igazolvány kiváltásának feltétele az is, hogy az együtt gazdálkodók az általános forgalmi adó kötelezettségük teljesítésére is ugyanazon adózási módot válasszák. AZ ÔSTERMELÔI TEVÉKENYSÉGET KÖZÖSEN FOLYTATÓ CSALÁDTAGOKNAK KÜLÖN-KÜLÖN KELL ELEGET TENNIÜK ADÓKÖTELEZETTSÉGÜKNEK ÉS KÜLÖN-KÜLÖN JOGOSULTAK AZ ÔSTERMELÔKET MEGILLETÔ KEDVEZMÉNYEKRE IS. Közös ôstermelôi igazolvány kiváltása esetén az ôstermelôknek, a bevételt és tételes költségelszámolás esetén az azzal kapcsolatos költséget a közösen elért összes bevételnek, illetôleg összes költségnek a családtagok számával történô elosztásával kell megállapítani, elég egy bevételi és költség nyilvántartást vezetni. Ha Ön a közeli hozzátartozóival közös ôstermelôi igazolvány alapján gazdálkodott a évben, akkor a bevételek és a költségek igazolására a személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában közös tevékenységet végzô családtagok bármelyikének nevére kiállított bizonylat egyenértékû, kivéve a gépjármû használatával összefüggô költségek bizonylatait. Útnyilvántartás vezetése helyett a közös ôstermelôi igazolványban feltüntetett személyek saját tulajdonú (ideértve a házastárs tulajdonát is) személygépkocsi esetében külön-külön havi 500 km utat számolhatnak el személygépkocsi üzleti célú használata címén, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától. Amennyiben Ön egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor az egyéni vállalkozásból származó jövedelem megállapítása során szintén havi 500 km utat számolhat el a költségei között. Ezt az elszámolási módot a közös tevékenységet folytatók mindegyikének a teljes adóévre illetve az adóéven belül a tevékenység teljes idôtartamára lehet alkalmazni. Egyszerûsített bevallási nyilatkozat benyújtása esetén a gépjármû használattal kapcsolatos bizonylat (számla) csak akkor vehetô figyelembe, ha a költségelszámolást személyenként külön-külön útnyilvántartással támasztják alá. Abban az esetben, ha a közös ôstermelôi tevékenységet folytató családtagok egyike évközben kiválik, akkor a kiválás idôpontjáig elért bevételt és tételes költségelszámolás esetén a költséget fel kell osztani a közös tevékenységet folytató családtagok között. A közös ôstermelôi tevékenységet tovább folytató családtagok ezt követôen érkezett bevételét és elismert költségét már a csökkent létszám figyelembevételével kell felosztani. Ha a közös ôstermelôi tevékenységbôl kiváló családtag ôstermelôi tevékenységét tovább folytatja mivel egy adóévre csak egyféle költségelszámolási mód választható, akkor azt az adózási módot választhatja, amelyet a közös ôstermelôi tevékenység idejére választott családtagjaival. Az adóév végén a jövedelem megállapításkor figyelembe kell vennie azt a bevételrészt, illetve költségrészt is, amely a kiválás idôpontjában megillette ôt. A kiválást követôen érkezô az elôzô idôszakot érintô családi bevételek és elismert költségek megosztási módja a felek megállapodásától függ. Ennek hiányában a bevételt annál kell figyelembe venni, aki ahhoz és amilyen összegben ténylegesen hozzájutott. Családi gazdaságok adózása A családi gazdaság és a családi gazdálkodó fogalma A termôföldrôl szóló évi LV. törvény szerint családi gazdaságnak minôsül a legfeljebb 300 hektár nagyságú termôföld (ideértve a mezô-, erdôgazdasági mûvelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetôleg haszonbérletével, használatával rendelkezô gazdálkodó család valamennyi termôföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezôgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közremûködésén alapuló gazdálkodási forma. A teljes foglalkoztatásban végzett tevékenységet elláthatja maga a családi gazdálkodó is. Ebben az esetben a családi gazdaság többi tagjának nem kell feltétlenül teljes munkaidôben közremûködnie a gazdaság mûködtetésében. Családi gazdálkodó a családi gazdaságot a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei (fôvárosi) földmûvelésügyi hivatal nyilvántartásába bejegyeztetô személy, aki a családi gazdaság vezetôjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, élethivatásszerûen mezôgazdasági, illetve mezôgazdasági és kiegészítô tevékenységet folytat, mezôgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik, vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezôgazdasági, illetve mezôgazdasági és kiegészítô tevékenységét és ebbôl árbevétele származott, legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van. A családi gazdaság nyilvántartásba vételét a családi gazdálkodó, a gazdálkodó család tagjai közös kérelmének benyújtásával kérheti az illetékes megyei (fôvárosi) földmûvelésügyi hivataltól (FM hivataltól) az arra rendszeresített nyomtatványon. A családi gazdaság székhelye szerint illetékes FM hivatal a családi gazdaságot akkor veszi nyilvántartásba, ha a családi gazdálkodó a) a kitöltött kérelemhez nyilatkozatot csatol arról, hogy a termôföldrôl szóló törvény szerint élethivatásszerûen kívánja végezni a mezôgazdasági és kiegészítô tevékenységet; b) bemutatja a szakirányú, legalább középfokú képzettségét igazoló okiratot; c) a b) pontban foglalt okirat hiánya esetén a legalább 3 éven át folytatott mezôgazdasági termelô tevékenységet igazoló ôstermelôi, egyéni vállalkozó igazolvány és az adóbevallás másolatát csatolja; d) nyilatkozik arról, hogy lakóhelye legalább három éve a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van; e) nyilatkozik arról, hogy a családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételérôl, mûködtetésérôl, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet 3. -a szerinti szerzôdést a gazdálkodó család tagjai megkötötték; f) rendelkezik ôstermelôi vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal, és

5 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 69 g) a vele (a Korm. rendelet alapján) szerzôdést kötô családtagok büntetôjogi felelôsségük tudatában nyilatkoznak arról, hogy a családi gazdasághoz tartozó termôföld területekre vonatkozó bejelentett adatok megegyeznek az ingatlanok földhasználati lapjain szereplô adatokkal. Mezôgazdasági tevékenységnek a termôföldrôl szóló törvény alkalmazásában a növénytermelés, a kertészet, az állattenyésztés, a halászat, a haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdôgazdálkodás és vegyes gazdálkodás minôsül. Kiegészítô tevékenységnek a falusi- és agroturizmus, a kézmûvesipari tevékenység, fûrészáru feldolgozás, az elsôdleges élelmiszer feldolgozás, a mezôgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetû hulladék hasznosítása, nem élelmiszer célú feldolgozása, valamint az ezekbôl a termékekbôl keletkezett termékek közvetlen termelôi értékesítése, valamint a mezôgazdasági szolgáltatás (pl. bérszántás) minôsül. Az átmeneti rendelkezések szerint a családi gazdálkodókra irányadó szabályok vonatkoznak arra a személyre is, aki vállalja, hogy a mezôgazdasági, illetve mezôgazdasági és kiegészítô tevékenység élethivatásszerû folytatását január 1. napjáig megkezdi, feltéve, ha a családi gazdálkodóra vonatkozó egyéb feltételeknek megfelel. Ha e kötelezettségének határidôre nem tesz eleget, az addig felvett támogatások jogtalanul felvett támogatásnak minôsülnek. A mezôgazdasági és a kiegészítô tevékenység nem azonos az ôstermelôi tevékenységgel. A mezôgazdasági és a kiegészítô tevékenységbôl származó bevételek közül csak azok sorolhatók az ôstermelésbôl származó bevételek közé, amelyek a személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában ôstermelôi tevékenységbôl származónak minôsülhetnek (Szja tv. 6.sz. mellékletében felsorolt tevékenységek). Mindez azt jelenti, hogy január elsejéig nem kötelezô a családi gazdálkodónak a mezôgazdasági és kiegészítô tevékenységet élethivatásszerûen folytatni, eddig az idôpontig más keresô foglalkozása is lehet, így rendelkezhet munkaviszonnyal, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal; ha a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja a tevékenységét, akkor január elsejéig az egyéni vállalkozásában a mezôgazdasági és a kiegészítô tevékenysége mellett más tevékenységet is (pl. fuvarozás) folytathat, de január elsejéig töröltetnie kell az egyéni vállalkozói igazolványból azokat a tevékenységeket, amelyek nem vonhatók a családi gazdaság keretében folytatható tevékenységek körébe. A gazdálkodó család tagjának minôsül a családi gazdálkodó, annak házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülôje; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell. Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodó család tagjának tekinthetô életkortól függetlenül valamennyi felsorolt személy, tehát nem feltétel a legalább 16 éves életkor betöltése. Nem sorolható az említett személyek körébe a családi gazdálkodó házastársának vagy élettársának a szülôje, a nagykorú gyermekének a házastársa és a családi gazdálkodó testvére és a testvér házastársa sem. Az adózás rendjérôl szóló törvény szerint az adóév utolsó napján a termôföldrôl szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minôsülô magánszemély és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagja ôstermelôi tevékenysége tekintetében adókötelezettségét a mezôgazdasági ôstermelôre irányadó szabályok szerint teljesíti és a közös ôstermelôi tevékenységet folytatókra vonatkozó rendelkezések megfelelô alkalmazásával köteles eljárni az adókötelezettsége megállapításakor. (A családi gazdaság tagjainak például nem kell közös háztartásban lakniuk, míg a közös ôstermelôi igazolványt kiváltók esetében ez feltétel.) Családi gazdaság esetén ez azt jelenti, hogy a bevételt és az igazoltan felmerült kiadásokat el kell osztani a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô ideértve a családi gazdálkodókat is tagok számával. Amennyiben a családi gazdaságot a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolványa alapján vették nyilvántartásba, akkor értékesítési betétlap hiányában a jövedelemszámítástól függôen kell a nyilvántartásokat vezetni a bevételekrôl és a kiadásokról. Abban az esetben, ha a családi gazdálkodónak, valamint a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagnak ôstermelôi tevékenységébôl az adóévben megszerzett bevétele családtagonként a 6 millió forintot nem haladja meg, akkor adózás szempontjából mezôgazdasági kistermelônek tekinthetôk. A gazdálkodó család tagjai az éves jövedelmüket csak azonos jövedelemszámítási szabályok szerint állapíthatják meg. Az azonos jövedelemszámítási kötelezettségre tekintettel, ha a családi gazdaság tagjai által választott adózási mód eltért a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elôtt választott adózási módtól, akkor ez olyan adókötelezettséget érintô változást jelentett, amit be kellett jelenteni az adóhatósághoz a családi gazdaság létrejöttétôl (az illetékes FM hivatal nyilvántartásba vételérôl szóló határozatának jogerôre emelkedése) számított 15 napon belül. (Ez azt is jelenti, ha a családi gazdálkodó a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elôtt egyedül volt ôstermelô, és a tételes költségelszámolást választotta a évre, akkor a családi gazdaság nyilvántartásba vételekor választhatnak közösen újabb adózási módot, így az átalányadózást is.) Amennyiben a gazdálkodó családban a közös gazdálkodást megelôzôen tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt, akkor az azonos jövedelemszámítási módnak ebben az esetben is érvényesülnie kell, az egységes adózási módnak a közösen megállapodott és bejelentett módszer szerintinek kell lennie. Így az év elsô napjától beérkezett valamennyi ôstermelésbôl származó bevétel a megállapodás szerinti jövedelemszámításra vonatkozó szabályok szerint adózik, még az is, amelyet gazdálkodó család nem foglalkoztatottként közremûködô tagjai a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elôtt szereztek meg, és ugyanígy kell a költségeket is figyelembe venni. Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában folytatja e tevékenységét, akkor az ôstermelôi tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozóként kell adóznia. Ebben az esetben a nem foglalkoztatottként közremûködô családtagokkal együtt a közös ôstermelôi tevékenységet folytatókra (közös ôstermelôi igazolvánnyal rendelkezôkre) vonatkozó szabályok alkalmazásával ôstermelôként kell adóznia. Abban az esetben, ha a családi gazdaságba a gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket visznek be, amelyek korábban az ôstermelôi/egyéni vállalkozói tevékenységben az értékcsökkenési leírás alapját képezték, akkor az ilyen tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása a családi gazdaságban folytatható. Amennyiben a családi gazdaságban az egy fôre jutó bevétel a 6 millió forintot meghaladja, akkor nem a kistermelôkre, hanem az ôstermelôkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez a gyakorlatban a tételes költségelszámolás szerinti jövedelemszámítást vagy a diktált 10 százalékos költséghányad szerinti jövedelemszámítást jelenti, de ez utóbbit nem célszerû választani. (A tevékenység költségigényes, így elônytelen az olyan adózási mód, amely alapján minden száz forintból 90 forint a jövedelem és csak 10 forint a költség.)

6 70 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ A családi gazdaságban sem adózik a forint alatti bevétel. A tagok nyilatkozattételi jogukkal is élhetnek, ha a bevétel 400 ezer forintnál több, de az nem haladja meg a 3 millió forintot, feltéve természetesen, hogy adózásukra a tételes költségelszámolási módot választották és a bevétel 20 százalékát kitevô költségrôl számlájuk is van. A tételes költségelszámolást választó mezôgazdasági kistermelô kistermelôi költségátalány címén a bevételt csökkentô tételek figyelembevételével megállapított bevétel 40 százalékát számolhatja el igazolás nélkül a költségek között. Ez a családi gazdálkodó és a nem foglalkoztatottként közremûködô családtagja esetében azt jelenti, hogy személyenként a bizonylattal igazolt költségek mellett legfeljebb forint költséget számolhatnak el a bevétellel szemben igazolás nélkül a 256. sorban megállapított korrigált bevétel összegéig. Emiatt azonban tárgyévi veszteség nem keletkezhet. A jövedelemszámítás során mód van az üzembe helyezés évében az forint feletti egyedi értékû tárgyi eszközök beszerzési árának egyösszegû elszámolására, és a családi gazdasághoz tartozó tárgyi eszközök egyösszegû költségelszámolása mértékéig keletkezett veszteség korlátlan ideig elhatárolható. Nem vihetô tovább a veszteség összege, ha a családi gazdaság tagjai kistermelôi költségátalányt számolnak el. (A korábbi években keletkezett veszteség összege azonban emiatt nem vész el.) A gazdálkodó család tagjai tételes költségelszámolás választása során az ôstermelôi tevékenységbôl származó jövedelmüket csökkenthetik annak a veszteségnek az összegével, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elôtt határoltak el. Ebbôl az is következik, hogy adott esetben a családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után fognak adózni. Aki a gazdálkodó család tagjai közül rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, de nem ô a családi gazdálkodó és nem foglalkoztatottként közremûködô családtagnak minôsül, annak az ôstermelôi tevékenység tekintetében közös ôstermelésre vonatkozó szabályok szerint kell adóznia. A többi tevékenységére nézve viszont egyéni vállalkozóként kell az adókötelezettségét teljesítenie. A es bevallási lapot abban az esetben is be kell küldenie az adóhatósághoz, ha csak ôstermelôi tevékenységet végez. Az egyéni vállalkozói jogállása miatt kötelezôen fizetendô járulékok összegét egyéni vállalkozói bevétel hiányában az ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó bevétellel szemben számolhatja el a 262. sorban. Amennyiben az egyéni vállalkozásában pénztartalékot tart nyilván, akkor a es lapot is be kell küldenie, függetlenül attól, hogy annak összege változatlan. Olyan esetben, ha a évben érvényesített kisvállalkozói kedvezmény miatt 2003-ban a kedvezmény kétszeresének 18 százalékát vissza kell fizetnie, akkor ezt az összeget a es bevallási lapon kell szerepeltetnie. A virág és bor-értékesítôkre vonatkozó különös szabályra a családi gazdaságok esetében is figyelemmel kell lenni. A bor értékesítése akkor minôsül ôstermelésbôl származó bevételnek, ha azt kizárólag kifizetô részére vagy termelôi borkimérésben értékesítik, feltéve, ha a bor értékesítésébôl származó bevétel a családi gazdaság tagjainál személyenként a 4 millió forintot nem haladja meg. Ha a bor értékesítésébôl származó bevétel a 4 millió forintot meghaladja, akkor az ôstermelôkre vonatkozó adózási szabályok nem alkalmazhatók. A virág- és dísznövény értékesítés bevétele akkor lehet ôstermelôi bevétel, ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg, ha meghaladja, akkor az egész nem számít ôstermelôi bevételnek. A családi gazdaság esetében, ha a bor és/vagy a virág értékesítésébôl származó éves bevétel ôstermelésbôl származó bevételnek tekinthetô, valamint a más ôstermelôi bevétel együttes összege személyenként az évi 6 millió forintot nem haladja meg, a jövedelem utáni adót a mezôgazdasági kistermelôre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Példa 1. A családi gazdaságban a családi gazdálkodón kívül még 2 nem foglalkoztatottként közremûködô családtag van. Éves bevételük 15 millió forint, ebbôl a bor értékesítésébôl származik 9 millió, a virág és dísznövény értékesítésébôl , egyéb növények értékesítésébôl forint. 1 fôre jutó bevétel Ft Ezen belül a bor értékesítésébôl Ft virág értékesítésébôl Ft egyéb növények értékesítésébôl Ft származik A példabeli esetben a kistermelésbôl származó jövedelem számítására vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni, mivel az egy fôre jutó bevétel forint alatt van és a bevételi határokat a bor és virág értékesítésébôl nem lépte át. 2. A családi gazdaság bevétele 18 millió forint. A családi gazdaságban a családi gazdálkodón kívül még három nem foglalkoztatottként közremûködô családtag van. A 18 millió forint bevételbôl 17 millió forint bor értékesítésébôl, a többi virág és dísznövény értékesítésébôl származik. 1 fôre jutó bevétel Ft Ebbôl borértékesítésbôl származik Ft virág és dísznövény értékesítésébôl származik Ft A példabeli esetben a Ft nem adózik, a Ft egyéb önálló tevékenységbôl származó bevételnek minôsül. Tehát a bor értékesítésébôl származó bevételre az ôstermelôkre vonatkozó szabályt nem lehet alkalmazni. Az átalányadózás választásával kapcsolatos nyilatkozat a évre Az átalányadózás szabályai szerint csak a mezôgazdasági kistermelô adózhat. Mezôgazdasági kistermelôk esetében 2003-ban a bevételi értékhatár egységesen 6 millió forint, így nincs jelentôsége annak, hogy a tevékenységét családi gazdaság keretében folytatja a magánszemély. Ha a évben nem az átalányadózás szabályai szerint adózott, de a évre ezt az adózási módot kívánja választani, akkor errôl is kell nyilatkoznia. Az átalányadózás választásával kapcsolatos nyilatkozatát a C bevallási lap IX. pontjánál a 138. sorban teheti meg. Ha a munkáltatója számolja el az Ön adóját, akkor ezt a nyilatkozatát a munkáltatónak adott nyilatkozaton teheti meg. Az elôzô nyilatkozattételi szabályok vonatkoznak a közös ôstermelôi igazolványt kiváltókra, valamint a családi gazdaság tagjaira is. Ha semmilyen bevallás benyújtására nem kötelezett [jellemzôen ez akkor fordul elô, ha az ôstermelésbôl származó bevétele nem éri el a forintot és más adóköteles jövedelme sincs (pl. nyugdíjas)], akkor átalányadózási szándékát a évre levélben jelezze a lakóhelye szerinti adóhivatalnál március 22-éig. Ez a határidô az átalányadózás választása szempontjából jogvesztô, ha ezt elmulasztja, késôbb már nem tehet érvényes nyilatkozatot a évi átalányadózásra. Ha Ön a évre az átalányadózást választotta és ezt az adózási módot a évre vonatkozóan is fenntartja, akkor a évrôl szóló adóbevallásában az átalányadózás évre szóló választásáról nem kell újból nyilatkoznia, mert ez a választása visszavonásig érvényes. Amennyiben a évre az átalányadózást választotta, de a évre ezt az adózási módot nem kívánja fenntartani, akkor a C bevallási lap X. pontjánál a 139. sorban kell errôl nyilatkoznia.

7 Az ôstermelésbôl származó bevétel és a jövedelem megállapítására vonatkozó általános tudnivalók forint alatti bevételre vonatkozó szabály A mezôgazdasági ôstermelônek (ideértve az átalányadózást választó mezôgazdasági kistermelôt is), ha az ôstermelôi tevékenységbôl származó éves bevétele az adóévben a forintot nem haladja meg, akkor ezen bevételébôl nem kell jövedelmet számolnia. A forint alatti bevételét nem is kell bevallania, vagyis ezt a bevételét akkor sem kell a bevallásában szerepeltetnie, ha más jövedelmei miatt adóbevallás benyújtására kötelezett. Ha a bevétele a 400 ezer forintot meghaladja, akkor ezt a bevételt is beszámítva kell jövedelmét meghatároznia. A támogatás címén kapott összeget az adómentes bevételi határ és az átalányadózásra jogosító bevételi határ megállapításánál figyelembe kell venni, de azt az átalányadó alapjának kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni. Ha például átalányadózást választott és Ft volt a bevétele és a cél szerinti támogatás címén kapott összegbôl Ft-ot költött el az adóévben, akkor a bevétele összesen Ft lesz. Tekintettel arra, hogy ez az összeg meghaladja az adómentes bevételi határt, az átalányadózás szabálya szerint a Ft alapulvételével adóznia kell. A költségek ellentételezése címén kapott támogatás összege mindenképpen bevételnek minôsül forintot meghaladó bevételekre vonatkozó szabály A mezôgazdasági ôstermelésbôl származó jövedelem megállapítására háromféle módszer közül lehet választani. Az elsô és második módszer csak akkor választható, ha Ön a évre nem választotta az átalányadózást. Amenynyiben az átalányadózást választotta, de az ôstermelésbôl származó bevétele az adóévben a forintot meghaladta, csak az elsô két módszer közül választhat. Ez esetben az adóhatósághoz is be kellett jelentenie a bevételi határ túllépése miatt az átalányadózást kizáró körülményt. Az elsô módszer az, amikor a 10 százalék vélelmezett költséghányad alkalmazásával a bevétel 90 százalékát tekinti jövedelemnek. A második módszer a bevétellel szemben a költségek tételes elszámolása. Nyilatkozattétel Tételes költségelszámolás választása esetén ha az ôstermelésbôl származó bevétele a forintot meghaladja, de az forintnál nem több és legalább a bevétel 20 százalékát kitevô összegben az ôstermelôi tevékenységével összefüggésben felmerült, költségként elismert kiadásairól számlával (számlákkal) rendelkezik, akkor nem kötelezô jövedelmet számolnia, ha ezt a tényt nyilatkozatával is megerôsíti. A jármû használatával kapcsolatos költségei csak akkor tartozhatnak a bevétel 20 százalékát kitevô költséghányadba, ha azt útnyilvántartással támasztja alá. Az útnyilvántartás vezetése nélkül elismert havi 500 km költsége nem vehetô figyelembe. Ha nyilatkozattételi jogával kíván élni, akkor a C bevallási lap XI. számú pontjánál, a 140. sorban teheti azt meg. ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 71 A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató vagy ilyennek minôsülô ôstermelôk (családi gazdálkodó és a nem foglalkoztatottként közremûködô családtagja) is élhetnek nyilatkozattételi jogukkal, de csak külön-külön és akkor, ha mindannyian ezt a módszert választják. Amennyiben a 10 százalék költséghányad levonásával vagy nyilatkozattételi jogával él, akkor a tárgyi eszközök és nem anyagi javak értékcsökkenését az adóévre, valamint a korábban elhatárolt veszteségnek a 20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni, valamint egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségének is eleget kell tennie. Nyilatkozattétel esetén a bevétel 5 százalékát alapulvéve 15 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. Ezt a kötelezettségét a ös bevallási lapon kell szerepeltetnie a 214-es sorhoz fûzött magyarázat szerint. A gépjármû használatával összefüggô költségeket az ôstermelôi tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató, vagy ilyennek minôsülô családtagok csak azonos elszámolási mód választásával vehetik figyelembe, azonban a nevére és a gépjármû rendszámára kiállított számla (számlák) alapján is közülük csak azét, aki egyébként jogosult a gépjármûhasználattal kapcsolatos költségelszámolásra. A jövedelem megállapítása a költségek tételes elszámolása mellett Tételes költségelszámolás esetén amennyiben nem él nyilatkozattételi jogával és bevétele nem haladja meg a forintot a jövedelem kiszámítása során kistermelôi költségátalány illeti meg. A kistermelôi költségátalány a bevételt csökkentô tételek figyelembevételével megállapított bevétel (256. sor adata) 40 százaléka lehet. Amennyiben kistermelôi költségátalányt számol el, akkor emiatt tárgyévi vesztesége nem lehet. Amennyiben az ôstermelôi tevékenységét január 1-jét megelôzôen kezdte (ezt az idôpontot az ôstermelôi igazolványából megállapíthatja), és a évi ôstermelôi tevékenységét veszteséggel zárta, akkor ezt a veszteséget elhatárolhatja, és döntése szerinti megosztásban vonhatja le a következô öt év bevételébôl. Abban az esetben, ha több évben határolt el veszteséget, mindig a korábbit kell elôször levonnia a következô öt adóév bevételébôl. Tételes költségelszámolás esetén (amennyiben kistermelôi költségátalányt nem számolt el és a tevékenységét január elsejét megelôzôen kezdte meg) a évi veszteség ha van akkor határolható el, ha a bevétele eléri az elszámolt költségének 50 százalékát. Ha nem éri el, akkor a veszteség továbbvitelére csak az adóhatóság engedélyével van mód. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha a bevételkiesés oka elháríthatatlan külsô ok. Az adóhatóság engedélyének a következô évi adóbevallás kitöltésekor lesz jelentôsége! Abban az esetben, ha az ôstermelôi tevékenységét a évben, vagy azt követôen kezdte el, akkor a kezdés évében és az azt követô három évben keletkezett veszteség összegét korlátlan ideig határolhatja el. Amennyiben az ôstermelôi igazolvány birtokában tételes költségelszámolást választva veszteségét elhatárolta, akkor az elhatárolt veszteség összegének elszámolását akkor is folytathatja, ha a tevékenységet a továbbiakban közös ôstermelôi igazolvány vagy az arra vonatkozó szabályok szerint folytatja. A veszteség összegének levonása azonban csak a saját jövedelmével szemben történhet. Kedvezôbb szabályok vonatkoznak a családi gazdálkodó magánszemélyre, valamint e magánszemély nem foglalkoztatottként közremûködô családtagjára a veszteségelhatárolás során, amennyiben az az Ft egyedi értéket meghaladó tárgyi eszköz beszerzési árának egyösszegû költségelszámolásával van összefüggésben. Az idevonatkozó tudnivalók a 273. és 274. sorhoz fûzött magyarázatnál találhatók meg. Ôstermelôi tevékenység esetén mód van a veszteség két évre visszamenô elszámolására is (271. sor adata). Ilyen esetben az elôzô évek jövedelmét önellenôrzéssel kell módosítani (a 0435-ös nyomtatványt kell benyújtani). Amennyiben a veszteség visszamenôleges elszámolása az adóhatóság által ellenôrzéssel lezárt idôszakot érint, akkor önellenôrzésre nincs mód. Olvassa el a 271. sorhoz fûzött magyarázatot.

8 72 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ Ha a tételes költségelszámolást választotta és ez utóbbinál nem él nyilatkozattételi jogával, vagy ha a 10% költséghányad levonásával állapítja meg a jövedelmét, akkor az ôstermelésbôl származó jövedelme után (amely egyébként az összevonandó jövedelmének része és e jövedelem után 11 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie) adókedvezmény illeti meg. Olvassa el a 0353-as bevallás 52. sorához fûzött tudnivalókat. A harmadik módszer az átalányadó alkalmazása E módszer szerint csak a mezôgazdasági kistermelô állapíthatja meg a jövedelmét. Amennyiben a évre az átalányadózást választotta, akkor a vélelmezett költséghányad levonásával kell kiszámítania a jövedelmét és a fizetendô adó összegét. Az ezzel kapcsolatos tudnivaló a sorokhoz fûzött magyarázatnál található. Abban az esetben, ha az ôstermelésbôl származó bevétele a kistermelôkre vonatkozó bevételi határt meghaladta, akkor vagy 10 százalék költséghányadot számolhat el (bevételének 90 százalékát tekintheti jövedelemnek), vagy a tételes költségelszámolást alkalmazhatja az ôstermelésbôl származó éves jövedelme megállapításakor. Csak a nyomtatvány fehéren hagyott részeit töltse ki tintával (golyóstollal), nyomtatott betûkkel vagy írógéppel. Azonosító adatait a A lapon is ki kell töltenie. A B lapra viszont csak akkor kell az azonosító adatokat beírni, ha nem az adóhatóság által nyomdai úton elôállított nyomtatványt, hanem az internetrôl lekért nyomtatványt használja. Ne feledje, ezt a lapot is alá kell írnia az elônyomtatott helyen. Részletes tudnivalók az egyes sorok kitöltéséhez A jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás vagy 10 százalék költséghányad alkalmazása esetén Bevételek 251. sor: Ebben a sorban a mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységével kapcsolatban az adóévben, azaz január 1. és december 31. napja között elért (kézhez vett, jóváírt) bevételt kell szerepeltetni, amennyiben a tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányad szerinti jövedelemszámítást választotta. Bevételnek minôsül: az értékesített termék, tevékenység ellenértékeként vagy ezek elôlegeként befolyt, vagy váltóval kiegyenlített összeg, a természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés, a fogyasztási adó figyelembevételével); a szállításért, vagy csomagolásért külön felszámított összeg; az elôállított terméknek a szokásos piaci értéke, amennyiben azt saját céljára használja fel, illetôleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül másnak átengedi akkor, ha ezzel kapcsolatosan bármely évben költséget számolt el. Nem kell a saját célra történô felhasználás és a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével a bevételt növelni, ha az azzal kapcsolatos kiadásokat nem számolja el költségként, vagy ha e kiadásokkal a költségét arányosan csökkenti, vagy a terméket, a szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében nyújtotta. az adó, a társadalombiztosítási járulék stb. különbözetének visszatérítése, ha a befizetést az ôstermelésbôl származó bevételével szemben költségként bármely évben elszámolta; a káreseménnyel összefüggésben kártérítés címén felvett összeg, ideértve a felelôsségbiztosítás címén felvett összeget is, továbbá annak a biztosítási szolgáltatásnak az értéke, amelynek esetében az arra jogosító biztosítási díjat korábban elszámolta költségként; a kapott kamat; a kapott kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg, valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott összeg, kivéve, ha ez utóbbiakat korábban költségként nem vette figyelembe; a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz ideértve a selejtezett tárgyi eszközt is, nem anyagi javak, anyag, félkész termék (a továbbiakban együtt: vagyontárgy) értékesítésekor kapott ellenérték, illetôleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak beszerzési, elôállítási költségét bármelyik évben költségként érvényesítette, vagy értékcsökkenési leírással számolta el. Ha az év során olyan ingó vagyontárgyat, ingatlant, vagyoni értékû jogot idegenített el, amelyet nem kizárólag üzemi célból használt, akkor az ebbôl származó jövedelem adózására egészében a személyi jövedelemadó törvény ingó, ingatlan értékesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni; az erdô véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítésébôl származó bevétel. Ha az erdészeti hatóság által elkülönített számlára korábbi években befizetett és a befizetett összeggel a bevételét is csökkentette a jövedelem megállapításakor, akkor az elkülönített számla terhére az erdôfelújítás teljesítésének arányában kiutalt összeget, valamint a normatív támogatás összegét is bevételként kell kezelnie. Akác és lágy lombos célállomány esetében az erdô felújítás kezdô évét követô ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig visszautalt összeg, illetve kiutalt normatív támogatás összege bevételnek is minôsül azzal, hogy a normatív támogatás mértékéig terjedô összeg igazolás nélkül vonható le a költségek között. Az január 1-je elôtti beszerzés esetén forintnál magasabb egyedi értékû, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor ha annak beszerzési árát egyösszegben elszámolta a beszerzés idôpontjától számított egy éven belül a beszerzési ár 100 százalékával, két éven belül 66 százalékával, három éven belül 33 százalékával kell a bevételt növelni. Ha az ellenszolgáltatás nélküli átruházásra 3 éven túl kerül sor, akkor a bevételt nem kell növelni. A költségek ellentételezése címén kapott támogatás összege bevételnek minôsül. Bevételnek kell tekintenie a jogszabály vagy államközi megállapodás alapján 2003-ban vagy azt megelôzôen kapott, vissza nem térítendô cél szerinti támogatások összegébôl is azt a részt, amennyit abból a támogatás célja szerint 2003-ban használt fel. Egyúttal a bevételként figyelembevett összeget a költségei között elszámolhatja. A cél szerinti támogatás összegét legkésôbb a támogatás folyósítását követô harmadik évben akkor is bevételként kell figyelembe vennie, ha azt még nem használta fel. Ez azt jelenti, ha a 2000-ben kapott támogatás felhasználása 2003-ban sem történt meg, akkor azt ( a fel nem használt részt) a bevételek közé be kell számítania. A kapott támogatás összegérôl és annak cél szerinti felhasználásával kapcsolatos költségekrôl külön nyilvántartást is kell vezetnie. [Ha jogszabály vagy államközi megállapodás valamely vissza nem térítendô támogatást adómentesnek vagy bevételnek nem számító összegnek minôsít, akkor a támogatás céljának teljesítésével összefüggô, a támogatás összegéig felmerült kiadások költségként nem (értékcsökkenési leírásként sem) vehetôk figyelembe.]

9 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 73 Nem számít bevételnek az olyan támogatás, amelyet a felhasználási célra történô kiadást igazoló számla ellenében, illetôleg a cél szerinti felhasználás teljesülésének igazolása alapján utólag folyósítottak, feltéve, hogy a kiadást korábban a megelôzô adóév(ek)ben költségként nem (értékcsökkenési leírásként sem) érvényesítette, illetôleg a folyósítást követôen sem érvényesíti. Ha a támogatás csak részben nyújt fedezetet a cél szerinti felhasználás során igazolt kiadásra, e rendelkezést a kiadásnak csak erre a részére kell/lehet alkalmazni. Amennyiben a támogatás összegét nem abban az adóévben folyósítják, amelyikben azt cél szerint felhasználta, hanem utólag a következô adóévben, akkor a folyósítás évében a támogatás összegét bevételnek kell tekintenie, ha a kiadást költségként már elszámolta vagy a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírását már megkezdte. Az utóbbi esetben azonban nem kötelezô bevételként figyelembe venni az utólag folyósított támogatást akkor, ha annak összegét a tárgyi eszköz nettó értékébôl levonja és a továbbiakban csak a maradék összeg leírását folytatja. Példa a cél szerinti támogatás bevételként való kezelésének megállapításához Az ôstermelô traktort vásárolt november 15-én 6 millió forintért. Az új mezôgazdasági gép vásárlására támogatást kapott. A támogatás összege az áfa nélküli beszerzési ár ( Ft) 25 százaléka. Támogatási kérelmét decemberében nyújtotta be és az adóhatóság januárban folyósította az forint összegû támogatást. (Az általános forgalmi adó fizetési kötelezettségének az általános szabályok szerint tesz eleget.) a) Feltételezve azt, hogy a traktor üzembe helyezése november 16-án megtörtént, a támogatás számbavétele az alábbiak szerint történhet: Beruházási költség és egyben az értékcsökkenési leírás alapja Ft Értékcsökkenési leírás összege éves szinten a beszerzési ár 20 százaléka Ft 2003-ban az üzembe helyezés napjától az adóév végéig elszámolható idôarányos leírás összege ( : 365 x 46) Ft A beszerzési árnak az értékcsökkenési leírást meghaladó része, amely egyben a tárgyi eszköz december 31-ei nyilvántartás szerinti nettó értéke is Ft januárban kiutalt támogatás Ft aa) ha a támogatás összegét 2004-ben a bevételnek tekinti a példabeli ôstermelô, akkor: gyorsított értékcsökkenési leírásként költség Ft évi értékcsökkenési leírás Ft a tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti nettó értékének csökkenése ( ) Ft a tárgyi eszköz nettó értéke december 31-én ( ) Ft 2005-ben leírható Ft ab) ha a támogatás összegét 2004-ben nem tekinti bevételének a példabeli ôstermelô, akkor: évi értékcsökkenési leírás Ft a tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti nettó értékének csökkenése a támogatás összegével együtt [ = (ez az összeg a költségek között nem jelenik meg)] Ft a tárgyi eszköz nettó értéke december 31-én ( ) Ft 2005-ben leírható Ft b) Feltételezve azt, hogy a traktor üzembe helyezésére csak január 1-jén kerül sor, akkor: ba) Ha a támogatás összegét 2004-ben bevételnek tekinti a példabeli ôstermelô, akkor: gyorsított értékcsökkenési leírásként költség évben Ft évi értékcsökkenési leírás Ft Tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti nettó értékének csökkenése ( ) Ft a tárgyi eszköz nettó értéke december 31-én ( ) Ft 2005-ben leírható Ft bb) Ha a támogatás összegét a évi bevételei között nem veszi figyelembe a példabeli ôstermelô, akkor: évi értékcsökkenési leírás Ft Tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti nettó értékének csökkenése a támogatás összegével együtt [ = (ez az összeg a költségek között nem jelenik meg)] Ft 2005-ben leírható Ft Az elôzôekben ismertetett példákkal összefüggésben fontos megjegyezni, hogy a személyi jövedelemadó törvény 11-es számú mellékletének II.6. pontja szerint, ha a magánszemély értékcsökkenés ellentételezése címén bevételt kapott, vagy adómentes árbevétele volt, akkor az értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell tekinteni. Példa: Az ôstermelô 20 millió forintért vett traktort 2003-ban, és erre tekintettel a 4 millió forint támogatást a vásárlást igazoló bizonylat ellenében 2004-ben kapja meg, akkor nem kell bevételként figyelembe vennie a 4 millió forintot, ha a továbbiakban értékcsökkenési leírás címén 16 millió forintig számolja el a beszerzési árat. Ettôl függetlenül az értékcsökkenési leírás alapja a teljes beszerzési ár 20 millió forint lesz. Amennyiben a példabeli 4 millió forintot bevételének tekinti, akkor ugyanezt az összeget költségnek is tekintheti. Abban az esetben, ha a támogatást részben vagy egészben vissza kell fizetnie, akkor azt a részt, amelyet a visszafizetendô összegbôl bevételként már elszámolt, levonhatja a visszafizetés évének bevételébôl. A meghiúsulás miatt fizetendô büntetô kamat és késedelmi pótlék nem számolható el költségként. Vetômag-bértermelés, bértermelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén ôstermelôi tevékenységbôl származó bevételnek minôsül a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy az állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthetô. Ha az ôstermelôi tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor ôstermelôi bevételként kell figyelembe vennie az ôstermelôi tevékenység során elôállított azon termékek szokásos piaci értékét, amelyeket egyéni vállalkozóként értékesít. Vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazása esetén ez az érték az egyéni vállalkozói tevékenység elismert költségének minôsül. Abban az esetben, ha az ôstermelôi tevékenységét évközben megszüntette, akkor e tevékenységbôl származó jövedelmét a megszûnés szabályai szerint kell kiszámítania. Az ôstermelôi tevékenység megszüntetése esetén további bevételnek minôsül: a korábban költségként elszámolt és megszûnéskor meglévô összes készlet (anyag, félkész és késztermék) leltári értéke; az 50 ezer december 31-ét követôen és január 1-jét megelôzôen történô beszerzés esetén 30 ezer forintot meg nem haladó tárgyi eszköz (ideértve a tartalék alkatrészt és gyártóeszközt is) leltári értéke; a gazdasági épület, a jövedelemszerzô tevékenységhez használt egyéb ingatlan használati vagy bérleti jogáról való lemondás miatti ellenérték, akkor, ha a használati, vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadást korábban költségként elszámolta; ha az ellenértéket nem kapta meg, akkor a használati vagy a bérleti jog megszerzésére fordított kiadást kell bevételnek tekintenie. Amennyiben a tevékenységét megszüntette, de az éves adóbevallás benyújtását megelôzôen érkezett még bevétele az ôstermelôi tevékenységével összefüggésben, akkor az ilyen bevételét is december 31-ei idôponttal kell figyelembe vennie. (Ilyen eset lehet például amikor a felvásárlónak leadott állatok, növények ellenértékét csak utóbb, 2004-ben de március 22-e elôtt! kapta meg.)

10 74 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ Ha az adóbevallás benyújtását követôen érkezik meg a bevétele, akkor az önálló tevékenységre vonatkozó jövedelemszámítási szabályokat kell alkalmaznia, ami azt jelenti, ha kiadás is felmerül a volt ôstermelôi tevékenységével kapcsolatosan, akkor azt a bevételébôl levonhatja. Ha a kiadása több mint a bevétel, akkor azt a tevékenység megszüntetésének évében készített adóbevallásának önellenôrzésével tudja érvényesíteni. Bevételt csökkentô kedvezmények Bevételt csökkentô kedvezmények érvényesítésére csak akkor van mód, ha nem alkalmaz átalányadózást. A 252. és a 253. sorban felsorolt kedvezményeket családi gazdaságok esetében a családi gazdálkodó veheti figyelembe a jövedelemszámítás során, tehát ezeket a kedvezményeket nem kell osztani a bevételhez és a költségekhez hasonló módon. Ebbôl következik az is, hogy a 279. sort is csak annak kell kitöltenie, aki a bevételt csökkentô kedvezményt érvényesíti sor: Amennyiben legalább 50 százalékban csökkent munkaképességû alkalmazottat foglalkoztatott, akkor személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bér, de legfeljebb az érvényes minimálbér felével csökkentheti az ôstermelésbôl származó bevételét sor: Abban az esetben, ha olyan magánszemélyt alkalmazott, aki közvetlenül az alkalmazást megelôzôen munkanélküli volt, akkor a foglalkoztatás ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át az ilyen alkalmazott után befizetett társadalombiztosítási járulék összegével csökkentheti az ôstermelésbôl származó bevételét. A kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az alkalmazást megelôzô hat hónapon belül, és az alkalmazás óta azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli munkavállaló az alkalmazását megelôzô hat hónapon belül nem állt Önnél munkaviszonyban. (Ez a kedvezmény azon túlmenôen csökkenti az ôstermelôi bevételt, hogy az ilyen alkalmazott után fizetett társadalombiztosítási járulék egyébként költségként is elszámolható a 262. sorban!) Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezô családi gazdálkodó dönthet úgy, hogy az ôstermelésbôl származó bevételét csökkenti a szakképzô iskolai tanulók és a sikeres szakmai vizsgát tett és folyamatosan tovább foglalkoztatott magánszemélyek után igénybe vehetô kedvezménnyel. Ennek különösen akkor van jelentôsége, ha a családi gazdálkodónak kiegészítô tevékenység hiányában az adóévben nincs vállalkozói bevétele. (Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezô családi gazdálkodó szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettségét alkalmazott foglalkoztatása esetén nem befolyásolja az, hogy jövedelmét az ôstermelôkre vonatkozó szabályok szerint állapítja meg.) 254. sor: Ebbe a sorba a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítésébôl származó bevételébôl azt a részt írja be, amelyet az erdészeti hatóságnál elkülönített számla javára fizetett be. A befizetett összegbôl azonban csak anynyit lehet levonni, amely nem több mint a jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhetô normatív erdôfelújítási támogatási értéknek megfelelô összeg sor: Ebbe a sorba a bevételt csökkentô tételek ( sorok) együttes összegét írja be sor: Bevételének összegébôl (251. sor) vonja le a bevételt csökkentô tételek összegét (255. sor) és a különbözetet írja ebbe a sorba. Ha a bevételt csökkentô tételek összege meghaladja a bevétel összegét, akkor ide nullát írjon. Költségek Költségnek csak a bevételszerzô tevékenységgel közvetlenül összefüggô, kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében a naptári évben ténylegesen kifizetett, szabályszerûen igazolt kiadás minôsül, kivéve, ha e törvény a kiadás tényleges kifizetésétôl függetlenül minôsít költségnek valamely tételt. A kiadás igazolására csak az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott számla, egyszerûsített számla, illetôleg számlát helyettesítô okmány felel meg abban az esetben, ha olyan terméket vagy szolgáltatást vásárol, amelynek az eladója (a szolgáltatás teljesítôje) bármely oknál fogva ezek adására kötelezett. Adószámmal nem rendelkezô magánszemélytôl történô vásárlás esetén a kiadás igazolásául megállapodással vagy más bizonylattal, pl. adásvételi szerzôdéssel kell rendelkezni. [Ha például permetezôgépet vásárol adószámmal nem rendelkezô magánszemélytôl, akkor a vételárat akkor tudja költségként elszámolni (vagy értékcsökkenési leírás alá vonni, amennyiben a vételár több volt, mint Ft), ha a jogügyletet bizonylatolják (pl.: adásvételi szerzôdést kötnek).] Ha Ön a mezôgazdasági ôstermelôi tevékenységét 2003-ban elsô ízben kezdte meg, akkor a jövedelemszámítás szempontjából kezdônek minôsül, így a tevékenység megkezdése elôtt legfeljebb 3 évvel korábban felmerült és korábban még nem érvényesített, igazolt kiadásait a kezdés évében költségként elszámolhatja, továbbá a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását megkezdheti. (Az ôstermelôi tevékenység kezdetének az ôstermelôi igazolványban feltüntetett idôpontot kell tekinteni. Ennek az idôpontnak azért van jelentôsége, mert az értékcsökkenési leírást csak idôarányosan lehet a kezdés évében a tevékenység kezdésének idôpontjától az adóév végéig hátralévô napok számának figyelembevételével elszámolni. Amennyiben az ôstermelôi igazolványt március 20-a elôtt váltotta ki, akkor az értékcsökkenési leírás éves összegét teljes egészében elszámolhatja, mert ez esetben úgy járhat el, mintha a tevékenységét az év elsô napjával kezdte volna meg, ekkor ugyanis az ôstermelôi igazolványának érvényesítése az év elsô napjával történt.) Abban az esetben, ha valamely költség a tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódik és az még a tárgyi eszköz üzembe helyezése elôtt merül fel, akkor az a beszerzési ár részét és egyben az értékcsökkenési leírás alapját képezi. A családi gazdaságba tartozó vagy annak részét képezô Ft egyedi értéket meghaladó tárgyi eszközök és nem anyagi javak esetében az üzembe helyezés idôpontjában a beruházási költséget egyösszegben is el lehet számolni a költségek között. Ez a szabály a családi gazdaság bármely tagja által vásárolt eszközöknél (nem anyagi javaknál) alkalmazható. Az egyösszegû elszámolásra akkor is lehetôség van, ha az eszközt a gazdaságban alkalmazottként foglalkoztatott családtag adta a családi gazdaság használatába. Ha a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat több önálló tevékenységhez használja, akkor választhat, hogy melyik tevékenység bevételével szemben számolja el a tárgyi eszköz, nem anyagi javak üzemeltetése során érvényesíthetô költséget. A költség (az értékcsökkenés a teljes leírásig) nem osztható meg a különbözô tevékenységek bevételei között. Ha például teherautójával az ôstermelôi tevékenység keretében elôállított terményt viszi piacra és emellett fuvarozó egyéni vállalkozó is, akkor választania kell, hogy a teherautó beszerzési árát és üzemeltetési költségét melyik tevékenységének bevételével szemben számolja el. Más példa: Amennyiben a traktorjával nemcsak a saját földjét mûveli, hanem egyéni vállalkozóként bérmunkát is vállal, akkor is az elôzôekben leírt módon kell eljárnia. Ez egyben azt is jelenti, hogy az értékcsökkenési leírás mellett minden más költséget (pl. az üzemanyagköltséget, javítással, felújítással kapcsolatos kiadásait) csak az egyik tevékenységének bevételével szemben számolhatja el. Ha az ôstermelôi tevékenysége mellett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, akkor a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket elkülönítve kell nyilvántartania, ha

11 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 75 tételes költségelszámolást, illetôleg vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmaz, azzal, hogy ha e törvény másként nem rendelkezik a mindkét tevékenységgel összefüggô fel nem osztható költségeket a bevételek arányában kell megosztani. Családi gazdaságok esetében azon tevékenységek bevételébôl, amelyek nem sorolhatók az ôstermelôi termékek és tevékenységek körébe, attól függôen kell a jövedelmet kiszámítani, hogy egyéni vállalkozás keretében vagy azon kívül folytatják ezeket a tevékenységeket. Ha egyéni vállalkozás keretén kívül folytatják, akkor ez azt jelenti, hogy a kétféle tevékenységhez használt tárgyi eszköz egyik tevékenységben sem lesz kizárólag üzleti célt szolgáló, vagyis az egyes tevékenységeknél tételes költségelszámolás választása esetén 1 százalék átalányamortizáció számolható el. A költségelszámolásnál vegye figyelembe a kapott támogatással kapcsolatban a 251. sornál leírtakat is. Az ôstermelôi tevékenységet közös igazolvány alapján folytatók, a családi gazdálkodó és a családi gazdálkodó nem foglalkoztatottként közremûködô családtagjai esetében a bevételhez hasonlóan a költségeket is egy fôre vetítve kell szerepeltetni a bevallásban sor: Ebbe a sorba kell beírnia a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét, továbbá a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök átalányban elszámolt értékcsökkenési leírását. Nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök beszerzése esetén a személygépkocsi kivételével a használatbavétel évében legfeljebb a beszerzési ár 50 százaléka számolható el átalányban értékcsökkenési leírás címén, de ez az összeg nem haladhatja meg az ôstermelésbôl származó éves bevétel 251. sor adata egy százalékát. Ezen túlmenôen a évben vagy korábban vásárolt, de a évben használatba vett személygépkocsi esetében az éves bevétel 1 százalékát, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának 10 százalékát is figyelembe veheti. (A személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában a személygépkocsit nem lehet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek tekinteni.) Az ôstermelôi tevékenységgel összefüggô, fontosabb leírási kulcsok jegyzéke (a teljesség igénye nélkül) a) Épületek Az épület jellege Évi leírási kulcs% 1. Hosszú élettartamú szerkezetbôl 2,0 2. Közepes élettartamú szerkezetbôl 3,0 3. Rövid élettartamú szerkezetbôl 6,0 A felsorolt csoportokon belül az épületek mûszaki ismérvek szerinti besorolása: Csoport Felmenô (függôleges) Kitöltô (nem teherhordó) Vízszintes teherhordó teherhordó szerkezet falazat szerkezet (közbensô és tetôfödém, ill. egyesített teherhordó, térelhatároló tetôszerkezet) Hosszú élettartamú Beton- és vasbeton, Tégla, blokk, panel, Elôregyártott és monolit szerkezet égetett tégla-, kô-, kohó- öntött falazat, fémlemez, vasbeton acéltartók salak- és acélszerkezet üvegbeton és profilüveg közötti kitöltô elem, valamint boltozott födém Közepes élettartamú Könnyûacél és egyéb Azbeszt, mûanyag Fagerendás (borított szerkezet fémszerkezet, gázszilikát és egyéb függönyfal és sûrûgerendás), szerkezet, bauxitbeton mátrai födém, szerkezet, tufa- és salak- könnyû acélfödém, blokk szerkezet, fûrészelt ill. egyesített acél, faszerkezet, vályogfal tetôszerkezet könnyû szigetelt alapokon kitöltô elemekkel Rövid élettartamú Szerfás, és deszkaszerkezet, Deszkafal, lemezkeretbe Szerfás tapasztott szerkezet vályogvert falszerkezet, sajtolt lapfal és egyéb egyszerû ideiglenes téglafalazat falfödém Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentô alapján kell meghatározni. Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettôl elkülönülve is el lehet számolni. Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettôl függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani. b) Építmények Építménycsoportok Évi leírási kulcs% Ipari építmények 2,0 Mezôgazdasági építmények 3,0 Melioráció 10,0 Mezôgazdasági tevékenységet végzô egyéni vállalkozónál a bekötô és üzemi út 5,0 Vízi építmények 2,0 Hidak 4,0 Elektromos vezetékek, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is 8,0 Kôolaj- és földgázvezetékek, gázvezetékek 6,0 Gôz-, forró víz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút 10,0 Egyéb, minden más vezeték 3,0 Alagutak és földalatti építmények (a bányászati építmények kivételével) 1,0 Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás 6,0 Hulladéktároló 20,0 Minden egyéb építmény (kivéve a hulladékhasznosító létesítményt) 2,0 Hulladékhasznosító létesítmény 15,0 c) Ültetvények Ültetvény csoportok Évi leírási kulcs% Alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szôlô, szôlôanyatelep, mandula, mogyoró 6,0 Ôszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fûztelep 10,0 Spárga, málna, szeder 15,0 Dió, gesztenye 4,0 Egyéb ültetvény 5,0 d) Gépek, berendezések, felszerelések, jármûvek da) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök többek között: a HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz-okból a fluidágyas szénportüzelésû berendezések, valamint a mezôgazdasági és erdôgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelô hôfejlesztô berendezések; a HR vtsz-alszám, valamint a 8514 vtsz-ból a hulladékmegsemmisítô, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések; a HR vtsz-alszámok; a HR 8419, 8421 vtsz-okból a szennyezôanyag leválasztását, szûrését szolgáló berendezések; a HR és a vtsz-alszámok; a HR vtsz-alszám, továbbá a HR vtsz-okból az orvosi, gyógyászati, laboratóriumi eszközök. db) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: a HR 8701 vtsz-ból a jármûvek, valamint a HR , valamint a HR 8710, 8711 vtsz-ok. dc) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: minden egyéb a da)-db) pontban fel nem sorolt tárgyi eszköz. Az értékcsökkenési leírással kapcsolatos fontosabb tudnivalók: Tárgyi eszköznek minôsül minden olyan anyagi eszköz (földterület, telek, telkesítés, erdô, ültetvény, épület, egyéb építmény, mûszaki berendezés, gép, jármû, üzemi és üzleti

12 76 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ felszerelés, egyéb berendezés), tenyészállat, amely tartósan, legalább egy éven túl közvetlenül vagy a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott módon közvetve szolgálja a vállalkozás tevékenységét. Értékcsökkenési leírást a saját tulajdonú, kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak után, az üzembe helyezés napjától a kiselejtezés, vagy elidegenítés (apportállás stb.) napjáig lehet elszámolni. Az üzembe helyezés napja az a nap, amikor a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat rendeltetésszerûen használatba veszi. A családi gazdaság részét képezô vagy ahhoz tartozó tárgyi eszközök beszerzési árának elszámolása tovább folytatható, ha a tárgyi eszközök üzembe helyezése a családi gazdaság nyilvántartásba vétele elôtt már elkezdôdött. Az ôstermelôi tevékenység elsô ízben történô megkezdése esetén csak azoknak a tárgyi eszközöknek és nem anyagi javaknak a beszerzési árát lehet elszámolni az üzembe helyezés idôpontjától, amelyek beszerzésére legfeljebb három évvel korábban került sor. Tenyészállatok körébe azok az állatok tartoznak, amelyek a tenyésztés, a tartás során leválasztható terméket (szaporulatot, más leválasztható terméket) termelnek, és ezen termékek értékesítése, vagy az egyéb (igateljesítmény, ôrzési feladat, lovagoltatás) hasznosítás biztosítja a tartási költségek megtérülését, függetlenül attól, hogy azok meddig szolgálják a vállalkozási tevékenységet. A tenyészállat fogalmának meghatározásánál azonos módon kell eljárni az egyedi megjelölésû tenyészállat és a tenyészállomány esetén. (Nem egyedi megjelölésû pl. egy tenyésztésbe nem állított tojástermelô baromfiállomány.) A Szja tv. azon rendelkezését, mely szerint az értékcsökkenési leírást az üzembe helyezés napjától lehet megkezdeni, tenyészállatok esetében úgy kell érteni, hogy ez nôivarú állatnál az a nap, amikor az elsô szaporulata megszületett, hímivarúnál az elsô termékenyítés, vagy az elsô spermalevétel napja. A csak a termékéért tartott állatoknál az üzembe helyezés napja a terméknyerés idôpontjának kezdô napja (pl. a tojástermelés elsô napja). Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség, amely vásárolt tenyészanyag esetén az igazolt vásárlási ár, saját elôállítás esetén az üzembe helyezés napjáig felmerült, számlával igazolt korábban költségként el nem számolt kiadások összege. A mezôgazdasági ôstermelôtôl történô tenyészállat vagy tenyészállat alapanyag vásárlása esetén az adásvételi szerzôdés, vagy a megállapodás az, amely számlát helyettesítô okiratként ismerhetô el. Ilyen esetben a vásárlásra fordított összeg hitelt érdemlô bizonyítása az eladó mezôgazdasági ôstermelôi igazolványában lévô értékesítési betétlap bejegyzése alapján is elismerhetô. Mezôgazdasági ôstermelô esetében a tenyészállat bekerülési értéke az értékcsökkenési leírás alapjául akkor szolgál, ha az állat a Szja tv. 6. számú mellékletének II/A. pontjában felsorolt állatok körébe tartozik. Az értékcsökkenési leírás alapja ilyen esetben a beruházási költség-nyilvántartásban feltüntetett összeg, melyet a tárgyi eszköz nyilvántartásba kell beírni az üzembe helyezés idôpontjában. A tenyészállatok beszerzési árának, valamint a tenyészállattal kapcsolatban a tenyésztésbe állításig felmerült anyagkiadás és a mások által végzett munka összegének az értékcsökkenési leírással történô elszámolása helyett választható az egyösszegû költségelszámolás. Ez esetben az egyösszegben elszámolt költségeket ne itt, hanem a 262. sorba írja be. Az ültetvény olyan építmény, amelynek eredményeként a telepített növények legalább egy évnél hosszabb ideig talajhoz, helyhez kötötten a termesztés alapját képezik és egybefüggô területük eléri vagy meghaladja szôlôültetvény esetén az 500 m 2 -t, gyümölcsös ültetvény esetében az 500 m 2 -t, ha a gyümölcsbokor málna, egres, ribiszke, rikö, szeder, bodza; 1500 m 2 -t, ha a gyümölcsfa alma, körte, birs, ôszibarack, kajszibarack, meggy, cseresznye, szilva, dió, gesztenye, mandula, mogyoró. Ültetvények esetében az üzembe helyezés napja az a nap, amikor az ültetvény termôre fordul. Az értékcsökkenési leírás alapja a beruházási költség. Beruházási költségnek a tárgyi eszközök, nem anyagi javak esetében a beszerzési árat, saját elôállítás esetén pedig az anyagköltség és a mások által végzett munka számlával (számlákkal) igazolt összegét kell tekinteni. A kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, elôállítására fordított kiadás, ha azok egyedi értéke az 50 ezer forintot nem haladja meg az üzembe helyezés évében egyösszegben elszámolható azzal, hogy kiadásait ne ebben a sorban, hanem a 262. sor összegében szerepeltesse. A tárgyi eszköz bôvítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartamának növelésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítással kapcsolatban felmerült kiadás (felújítási költség) a felmerülés évében költségként elszámolható, de választható az értékcsökkenési leírás alapjának növelése is. Ha az egyösszegû költségelszámolást választja, akkor azt a 262. sor összegében szerepeltesse. A tárgyi eszköz beszerzéséhez egyedileg kapcsolódó járulékos kiadás (szállítási, alapozási, szerelési, üzembehelyezési, valamint a beszerzéssel összefüggô közvetítôi kiadások, a bizományi díj, a vám, az illeték, az adók a levonható áfa kivételével, a hitel igénybevételével kapcsolatos kiadások, az üzembe helyezés napjáig felmerült kamat, a biztosítás díja) a beszerzési ár részét képezi. Az általános forgalmi adó (továbbiakban áfa) összegét figyelmen kívül kell hagyni, kivéve, ha annak összege nem vonható le. Ez utóbbi esetben az értékcsökkenési leírás alapjának részét képezi a le nem vonható áfa összege is. Évközi beszerzés, elidegenítés esetén az értékcsökkenési leírás idôarányosan számolható el. A tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzése esetén elôször a beruházási és felújítási költség-nyilvántartásba kell beírni az elismert kiadást. Az üzembe helyezés idôpontjától a beruházási költséget a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartásába át kell írni. Példa: május 11-én vásárolt és üzembe helyezett traktor beszerzési ára forint volt. a jármû esetében az éves leírási kulcs (20 százalék) alkalmazásával elszámolható összeg a teljes adóévre: x 0,20 = Ft az idôarányos elszámolás miatt figyelembe vehetô napok száma (2003. május december 31. között) 235 nap költségként elszámolható összeg a példa szerinti esetben: x 235 = forint. 365 A forint egyedi beszerzési, elôállítási értéket meg nem haladó, valamint a 33 százalékos norma alá besorolt tárgyi eszközök esetében a leírás mértékét Ön is meghatározhatja azzal, hogy a leírási évek számának legalább két évnek kell lennie. Amennyiben az ilyen tárgyi eszköz üzembe helyezésére évközben kerül sor, akkor a napi idôarányosítás szabályát ebben az esetben is figyelembe kell venni. Példa: A február elsején vásárolt és üzembe helyezett tárgyi eszköz beszerzési ára Ft volt. Ha a leírás 2003-ban 90 százalék, 2004-ben pedig 10 százalék, akkor 2003-ban leírható összeg forintnak ( forint 90 százaléka)

13 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 77 a napi idôarányosítással megállapított része, 2004-ben pedig a beszerzési árnak a további része. Elsô évben az értékcsökkenési leírás címén elszámolható összeg kiszámítása a példabeli esetben a következô: 1 napra esô összeg = 443,84 Ft 365 A beszerzés idôpontjától az év hátralévô napjainak száma: = 334 Elsô évben elszámolható összeg: 443,84 x 334 = Ft, így a évben ( ) = Ft számolható el értékcsökkenési leírás címén. Tárgyi eszközök részletfizetéssel történô vásárlása esetén (ha a szerzôdés szerint az utolsó részlet törlesztésével, vagy azt követôen egy meghatározott idôtartamon belül tulajdonossá válik) a beszerzési ár egészére alkalmazhatja az értékcsökkenési leírásra vonatkozó szabályokat, függetlenül a vételár kiegyenlítésének módjától. A részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembehelyezés idôpontjától nem része a beszerzési árnak, az a kifizetés évében költségként elszámolható. Az december 31-ét követôen megkötött lízing-szerzôdések tárgyi eszköz beszerzésnek minôsülnek. A kifizetett lízingdíj nem, hanem a tárgyi eszköz teljes beszerzési ára számolható el az értékcsökkenési leírásra vonatkozó szabályok szerint. A támogatásból vásárolt tárgyi eszköz beszerzési ára ha a támogatás összegét a 251. sorhoz fûzött magyarázat szerint bevételnek tekinti a támogatás mértékéig egyösszegben, a további rész értékcsökkenési leírás útján számolható el. Pl.: A támogatás összege forint, a saját forrás pedig forint egy 20 százalék leírási kulcs alá besorolt forint egyedi értékû tárgyi eszköz beszerzése esetén. Ha a beszerzés 2003-ban történt, akkor az forint támogatás bevétel, de a beszerzési árból forint azonnal elszámolható a 262. sorban. Ebben az esetben a teljes beszerzési ár ( Ft) és az éves leírási kulcs (20%) alapján kell az értékcsökkenési leírás idôarányos összegét megállapítani és a fennmaradt forint nettó értéket ezzel az összeggel kell csökkenteni. Az épület, építmény beszerzési árának a szerzôdésben megjelölt összeget kell tekinteni. Nem számolható el értékcsökkenési leírás a földterület, a telek, a telkesítés, az erdô beszerzési (elôállítási) költsége után. Amennyiben a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek beszerzési költségét el kell különíteni. Kivétel ez alól a hulladéktárolásra igénybe vett földterület vagy telek és a melioráció sor: Ebben a sorban a kizárólag üzemi célt szolgáló nem anyagi javak (pl. gazdasági épületek megvásárolt bérleti joga) után elszámolt értékcsökkenési leírás összegét kell szerepeltetni. Nem anyagi javak esetében értékcsökkenési leírás csak akkor számolható el, ha azok kizárólag üzemi célt szolgálnak. A szellemi termék beszerzési vagy elôállítási költségét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az ilyen eszközt elôreláthatóan használja. Ezt az idôszakot és az évenként leírandó összeget (az összeg meghatározásának módját) a szellemi termék használatba vételének idôpontjában kell meghatározni és a nyilvántartásokban feljegyezni. A nem anyagi javak közül a vagyoni értékû jog beszerzési árát 6 év vagy ennél hosszabb idô alatt, az üzleti vagy cégértéket 5 év vagy ennél hosszabb idô, de legfeljebb 15 év alatt lehet leírni. Részletre történô vásárlás esetén a 257. sorhoz leírt szabályokat kell alkalmaznia sor: Ebben a sorban a tárgyi eszközök, nem anyagi javak egyösszegben elszámolt beszerzési árát szerepeltesse. Amennyiben Ön családi gazdálkodó magánszemély vagy e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô családtagja, akkor a családi gazdaság részét képezô vagy ahhoz tartozó tárgyi eszköz, nem anyagi javak beszerzési árát egyösszegben is elszámolhatja a költségei között, ha az üzembe helyezésre 2003-ban került sor. Ezt a szabályt abban az esetben is alkalmazhatja, ha a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat részletre vásárolta sor: Ez a sor az ôstermelôi tevékenységével összefüggô pénzintézeti hitelre kifizetett kamat és kezelési költség együttes összegének a feltüntetésére szolgál. Tárgyi eszközök részletre történô vásárlása esetén a részletfizetéshez kapcsolódó kamat az üzembe helyezés idôpontjáig része a beszerzési árnak (tehát az értékcsökkenési leírás alapjába beleszámít), az üzembe helyezés idôpontjától pedig tárgyévi költség. Ne feledje, hogy az összevont adóalap adóját csökkenti az ôstermelôi tevékenységének folytatása érdekében pénzintézettel január 1-je elôtt kötött hitelszerzôdés alapján (beruházási és forgóeszköz-finanszírozási célra) felvett hitel évben megfizetett kamatának 25 százaléka. (Ezt a kedvezményt a 0353-as bevallás 57. sorában érvényesítheti.) 261. sor: Ebben a sorban a tevékenységéhez szükséges anyag, áru, félkész- és késztermék értékét kell feltüntetni. A tevékenység megkezdését megelôzô három éven belül beszerzett bizonylattal igazolt anyag, áru, félkész- és késztermék értéke a kezdés évében költségként elszámolható, ha azt korábban bármely tevékenységével összefüggésben még nem számolta el sor: Ebben a sorban a sorokban fel nem sorolt, de az adóévben felmerült költségként is elszámolható kiadásait összesítse. Költség többek között a bér, a megbízási díj; az alkalmazottak után befizetett járulékok és egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói járulék; az forint alatti, továbbá a támogatás összegébôl vásárolt de legfeljebb a támogatás összegéig kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak egyösszegben elszámolt beszerzési ára; az alvállalkozók részére kifizetett összeg; a gazdasági épület bérleti díja; a fûtés, világítás, technológiai energia költsége; a telefon, telefax, mobiltelefon, cb-rádió, telex használati díja azzal, ha a lakás és a telephely nem különül el mûszakilag, akkor a tevékenységgel arányosan lehet a kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemzô mértékegység (m 2, m 3, nap) alapulvételével. A telefon, a rádió-telefon, a telefax, a cb-rádió, a telex telephelyre történô beszerelése esetén a készülék ára és a beszerelés díja is elszámolható. Abban az esetben, ha a lakás és telephely mûszakilag nem elkülönített, a telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka számolható el. Az Internet használati díjának 30 százaléka, de legfeljebb forint számolható el, amennyiben a használat csak részben szolgálja az ôstermelôi tevékenységet és a költségek tételes elkülönítésére nincs mód. A telefonfejlesztési hozzájárulás, továbbá a közmûfejlesztési hozzájárulásnak a helyi önkormányzat által visszatérített összeggel csökkentett része is költség. Ha a hozzájárulás alapjául szolgáló berendezést a lakástól mûszakilag el nem különült telephelyre szerelik be, költségként a megfizetett magasabb hozzájárulás és ilyen esetben a magánszemélyként egyébként fizetendô összeg különbözete számolható el. További költségek: az alkalmi munkavállalók foglalkoztatására tekintettel vásárolt közteherjegy ára; a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítése (ideértve a selejtezést, a megsemmisülést ) esetén az értékesítés idôpontjáig még el nem számolt értékcsökkenési leírás összege; az állami költségvetésbe, a központi alapokba, a helyi önkormányzatoknak a tevékenységgel összefüggésben befizetett adó (ide nem értve a saját jövedelme után befizetett személyi jövedelemadót), az illeték, a hatósági díj, a vám, a vámkezelési díj, a perköltség, a kötbér, a késedelmi kamat, az önellenôrzési pótlék;

14 78 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ a tevékenységgel összefüggésben kifizetett vagyon, felelôsség-, kockázati élet-, balesetbiztosítás díja, továbbá az életbiztosítás díja is, azzal, hogy az életbiztosítás címén kifizetett összeg csak akkor számolható el a költségek között, ha a befizetett összeg után nem vesz igénybe adókedvezményt; a saját részre vagy az alkalmazottak részére vásárolt munkaruha, védôeszköz, a munka-, baleset- és környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított kiadás; az alkalmazottaknak adott étkezési hozzájárulás összege, vagy az étkezési utalvány értéke; a köztestület számára tagdíj, vagy annak megfelelô jogcímen fizetett összeg, továbbá az ôstermelôi tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címén fizetett összeg; a reklámköltség; vetômag-bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén a termék vagy állat kihelyezéskori értéke, valamint a bértermeltetô által biztosított takarmány, stb. értéke is a felvásárlási jegyhez csatolt elszámolás alapján. Ebbe a sorba írja be az ôstermelôi tevékenységével kapcsolatosan a évben költségként elszámolható bérleti, illetve lízingdíj összegét is. A lízingdíj elszámolására vonatkozó szabályokat abban az esetben alkalmazhatja, ha annak kifizetésére január elsejét megelôzôen kötött szerzôdés alapján került sor. Lízingdíj címén kifizetett összegbôl a lízingbe vevônél csak a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak általános forgalmi adó nélküli lízingdíjának és az egyéb járulékos költségeknek a szerzôdés szerinti futamidô 1 hónapjára esô összege, de maximum a teljes lízingdíj havi 3 százalékának, ingatlan esetén 1,1 százalékának megfelelô összeg számolható el. Személygépkocsi esetében a bérleti, illetve lízingdíj elszámolásának felsô korlátja van. Ilyen esetben több személygépkocsi esetében is az ôstermelésbôl származó éves bevétel 1 százalékáig számolható el a bérleti és lízingdíj címén kifizetett összeg. Költségként számolhatók el a hivatali, üzleti utazásra tekintettel a jármûvek üzemeltetésével kapcsolatos kiadások is. A költségelszámolás alapja az útnyilvántartás. A jármûvel kapcsolatos költségek az üzemanyag felhasználásra, a fenntartásra, a javításra, a felújításra fordított és egyéb kiadásból állnak. Az üzemanyagköltség elszámolásánál fontos szabály, hogy az üzemanyagmennyiség csak a többször módosított 60/1992. (IV.1.) Kormányrendeletben meghatározott fogyasztási norma mértékéig számolható el. Ha a kormányrendelet nem tartalmazza a jármû fogyasztási normáját, akkor a gyártó, ennek hiányában az arra kijelölt szakértô által megállapított norma, vagy a személygépkocsi hengerûrtartalma vehetô figyelembe. Az üzemanyagár megállapítása számla alapján vagy az APEH által negyedévente közzétett üzemanyagár alapján történhet. Egy adott negyedéven belül csak egyfajta ármeghatározás alkalmazható. Az APEH által a évre közzétett árak a 0353-as bevallás kitöltési útmutatójának 2. sorához fûzött magyarázatnál találhatók meg. A fenntartási és javítási költségek számlák, bizonylatok alapján számolhatók el az üzleti és magáncélú utak arányában. Az arányt az útnyilvántartás adatai alapján lehet megállapítani. E kiadások számlával igazolt elszámolása helyett a saját tulajdonú személygépkocsi esetén lehetôség van a 3 forint/km normaköltség alkalmazására is. A normaköltség a jármû fenntartásával, javításával, felújításával kapcsolatos valamennyi költséget tartalmazza, azok felmerülését külön igazolni nem kell. Az elôzôekben foglaltaktól eltérôen útnyilvántartás vezetése helyett saját tulajdonban lévô személygépkocsi esetén (függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától) havi 500 km út számolható el. Üzemanyagköltségként a kormányrendeletben meghatározott norma szerinti üzemanyag-mennyiséget veheti figyelembe az APEH által közzétett áron, vagy számlák alapján, továbbá kilométerenként 3 forintot számolhat el. Ezt a módszert a teljes adóévre, illetve az adóéven belül az ôstermelôi tevékenység idôszakában lehet alkalmazni. Saját tulajdonban lévô személygépkocsinak minôsül a házastárs tulajdonában lévô személygépkocsi is. A nem saját tulajdonú (bérelt), kizárólag üzemi célra használt jármû esetén költségként az üzemanyag felhasználás költsége és a számla szerinti egyéb költség számolható el, amennyiben az a bérleti szerzôdés alapján a bérbevevôt terheli. Üzleti utazás esetén elszámolható az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás is. Elismert költségnek minôsül külföldre történô üzleti utazás idejére napi 10 USA dollárnak megfelelô forintösszeg is sor: Ha Ön tételes költségelszámolást választó mezôgazdasági kistermelô, akkor költségként a bevételt csökkentô kedvezmények levonása után megmaradt bevételének (256. sor adata) a 40 százalékát számolhatja el kistermelôi költségátalány címén a számlával igazolt kiadásain felül. Ügyeljen arra, ha kistermelôi költségátalányt számol el, akkor tárgyévi veszteséget nem határolhat el a késôbbi évekre. (A korábbi évekbôl származó vesztesége ettôl függetlenül nem vész el!) 264. sor: Ebben a sorban a évben elszámolt költségek együttes összegét szerepeltesse ( sorok összege). Abban az esetben, ha Ön a 10 százalékos költséghányad szerinti jövedelemszámítási módszert választotta, akkor a bevétele 10 százalékának megfelelô összegû költséget ebbe a sorba írja. Ez a költséghányad igazolás nélkül vehetô figyelembe. Ez esetben a és a 265., 267. sorokban nem szerepelhet adat sor: Ebben a sorban tüntesse fel azt az összeget, amelyet a évi es bevallási lap 336. és 337. sorában kimutatott veszteség összegébôl 2003-ban kíván elszámolni. Fontos tudnivaló, hogy mindig a legkorábban keletkezett veszteséget kell elôször figyelembe venni, ezért vegye elô a korábbi bevallásait is, hogy a helyes sorrend szerint járjon el. Az elôzô évrôl áthozott veszteségét, vagy annak egy részét csak abban az esetben tudja elszámolni, ha a 256. sorba írt bevétele meghaladja a költségeit (264. sor adata). A jövedelem megállapítása 266. sor: Ebbe a sorba a mezôgazdasági ôstermelésbôl származó évi jövedelmét írja be, amely a 256. sor összegének a 264. és a 265. sorok együttes összegét meghaladó része. Ezt az összeget kell beírnia a 0353-as bevallás 10. sorának d oszlopába. (Ezen összeg után a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét is be kell vallania a ös bevallási lap 213. sorában.) 267. sor: Ha a 2003-ban felmerült költségei (264. sor) a kedvezményekkel csökkentett éves bevételét meghaladják (256. sor), akkor a veszteség összegét ebbe a sorba írja be (a 264. sor összegébôl a 256. sor összegének levonása után megmaradt rész). Abban az esetben, ha a 263. sorba is írt adatot és emiatt válna veszteségessé, akkor ebbe a sorba nullát írjon. (Abban az évben, amikor a kistermelôi költségátalányt elszámolja, tárgyévi veszteséget nem határolhat el.)

15 A jövedelem megállapítása átalányadózás választása esetén Amennyiben a évre átalányadózást választott, akkor ne feledje, hogy az ôstermelésbôl származó jövedelmét csak akkor állapíthatja meg az átalányadózás szabályai szerint, ha az ôstermelôi (kistermelôi) tevékenységébôl származó bevétele (a támogatás összegével együtt) nem haladja meg a 6 millió forintot. Abban az esetben, ha Ön az átalányadózás feltételeinek valamely oknál fogva nem felel meg, úgy a mezôgazdasági ôstermelésbôl származó jövedelmének megállapítására az általános szabályokat alkalmazhatja. (Ebben az esetben a as bevallási lap , illetve a sorait kell kitöltenie.) 268. sor: Ebben a sorban a mezôgazdasági kistermelôi tevékenységbôl származó bevételét kell szerepeltetni. A bevételek számbavétele a 251. sorhoz fûzött tájékoztatás alapján a támogatásokra vonatkozó eltérô szabályra is figyelemmel történhet. A költségek ellentételezésére és a tárgyi eszközök vásárlására kapott támogatás összege része azoknak a bevételi határoknak, amelyet egyes szabályok alkalmazási feltételéül rendel a törvény. Így, ha Ön jogszabály vagy államközi megállapodás alapján évben támogatást kapott, és a támogatás összegét annak célja szerint december 31-éig nem használta fel, akkor a támogatás célja szerint el nem költött összeget is bevételnek kell tekintenie sor: Ebben a sorban a 268. sor összegébôl azt a részt szerepeltesse, amely állattenyésztésbôl, vagy állati termék elôállításából származó bevétele sor: Az átalányadó alapjául szolgáló számított jövedelmét és az utána fizetendô adó összegét állapítsa meg ebben a sorban. Abban az esetben, ha a mezôgazdasági kistermelésbôl származó bevétele állattenyésztésbôl vagy állati termék elôállításából származik (269. sor adata), úgy a bevételének 6 százalékát kell jövedelemnek tekintenie. Egyéb kistermelôi tevékenységbôl származó bevétel (a 268. sor összegének a 269. sorba írt összeget meghaladó része) esetén a bevétel 15 százaléka minôsül jövedelemnek. Amennyiben a bevétele nem kizárólag állattenyésztésbôl vagy állati termékek elôállításából származik, hanem egyéb ôstermelôi tevékenységbôl is volt bevétele, akkor a bevételét a jövedelemszámításkor meg kell osztania. A kétféle költséghányaddal kiszámított jövedelem együttes összegét kell e sor a oszlopába, valamint a es lap 153. sorának d oszlopába beírnia. A fizetendô adó összegét a 270. sor b) oszlopába és a es bevallási lap 153. sorának e oszlopába kell beírni. [Az adó mértéke 12,5% akkor, ha az átalányadó alapja nem több forintnál. Ha az átalányadó alapja több forintnál, de nem haladja meg a forintot, akkor az adó mértéke a jövedelem teljes összege után 25%. Ha a számított jövedelme forintnál több, de legfeljebb forint, akkor az adó mértéke 30 százalék, ha a számított jövedelme forintnál több, akkor az adó mértéke 35 százalék a jövedelem teljes összege után. Az átalányadó összege után egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie. Ezt a kötelezettségét a ös bevallási lap 216. sorában kell bevallani. Példa az átalányadózásra 1. A mezôgazdasági kistermelô négytagú családjával közös ôstermelôi igazolványt váltott és az átalányadózást választották. A család összbevétele növénytermelés Ft állattenyésztésbôl Ft Összes bevétel Ft ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ 79 Az egy fôre jutó bevétel: Ft, ebbôl: a növénytermelés bevétele Ft, amelybôl a jövedelem (15%) Ft az állattenyésztés bevétele Ft, amelybôl a jövedelem (6%) Ft az egy fôre jutó jövedelem (átalányadó alapja) Ft, mely után az adó mértéke (tekintettel arra, hogy a számított jövedelem és forint közé esik) 25%, azaz forint családtagonként. 2. A családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közremûködô 3 családtag a családi gazdaság nyilvántartásba vételekor az átalányadózást választotta. A család bevétele növénytermelésbôl Ft állattenyésztésbôl Ft Összes bevétel Ft Az egy fôre jutó bevétel Ft ebbôl a növénytermelés bevétele Ft amelybôl a jövedelem Ft az állattenyésztés bevétele Ft amelybôl a jövedelem Ft Az egy fôre jutó jövedelem, mely egyben az átalányadó alapja is Ft mely után az adó mértéke (tekintettel arra, hogy a számított jövedelem és forint közé esik) 30 százalék, azaz forint családtagonként. Veszteségelhatárolás 271. sor: Ebbe a sorba a 267. sorban kimutatott évi veszteségébôl a évekre visszamenôlegesen elhatárolt részt írja be. Visszamenôleges veszteségelhatárolás esetén az elôzô évi jövedelmét önellenôrzéssel tudja módosítani. (Az önellenôrzést a 0435-ös számú nyomtatvány kitöltésével lehet elvégezni.) Ellenôrzéssel lezárt idôszakra önellenôrzést nem lehet benyújtani. Ilyen esetben az adóhatóságnál kezdeményezett eljárás keretében van mód a veszteség visszamenôleges elszámolására. Az adóhatóság határozatban állapítja meg a visszamenôleg elszámolt veszteség összegét, az adó alapját, illetve az esetlegesen fizetendô adó összegét. A visszamenôlegesen elszámolt veszteség összege a 273. vagy a 274. sor összegében nem szerepelhet sor: Ebbe a sorba a 267. sor összegének a 271. sor összegét meghaladó részét kell beírni sor: Ebbe a sorba a 267. sor összegét akkor írja be, ha a vesztesége a következô öt adóév bevételével szemben határolható el. Ilyen a vesztesége minden olyan ôstermelônek, aki tevékenységét január elsejét megelôzôen kezdte meg. Ha a 271. sorban is tüntetett fel adatot, akkor azt vonja le a 267. sor összegébôl és csak a maradék összeget írja ebbe a sorba. Amennyiben Ön családi gazdálkodó, vagy annak nem foglalkoztatottként közremûködô családtagja és a 2003-ban üzembe helyezett tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzési árát egyösszegben számolta el a 259. sorban, akkor a 272. sor összegének azt a részét, amely nem több, mint a 259. sorba írt összeg a 274. sorba írja be, mert a veszteség összegének az a része, amely nem több, mint az forint egyedi értéket meghaladó tárgyi eszközök és nem anyagi javak beszerzési ára korlátlan ideig határolható el sor: Ebben a sorban a évi veszteség (267. sor adata) összegét akkor lehet szerepeltetni, ha az korlátlan ideig számolható el. Korlátlan ideig annak a veszteségnek az összege számolható el, amely a kezdés évében és az azt követô három évben keletkezett, vagy ha az családi gazda-

16 80 ÚTMUTATÓ A ÉVI ADÓBEVALLÁSHOZ ságok esetében a tárgyi eszköz, nem anyagi javak beszerzési árának egyösszegû költségként való elszámolásához kapcsolódik a 273. sorhoz fûzött magyarázat szerint. (Az általános szabályok szerint évi veszteség összegét akkor kell ebbe a sorba írni, ha az ôstermelôi tevékenységét december 31-ét követôen kezdte meg.). Abban az esetben, ha a 271. sorban is tüntetett fel adatot, akkor azt vonja le a 267. sor összegébôl és csak a maradék összeget írja ebbe a sorba, ha a veszteség összege korlátlan ideig határolható el. Amennyiben a családi gazdálkodó és e magánszemélynek nem foglalkoztatottként közremûködô családtagjai az ôstermelôi tevékenységüket január 1-jét megelôzôen kezdték meg, akkor a évi veszteség összegét kétfelé kell bontani, amennyiben az több, mint a 259. sor összege. Példán bemutatva: A családi gazdálkodó és nem foglalkoztatottként közremûködô családtagjai évben kezdték ôstermelôi tevékenységüket ban gépet vásároltak 5 millió forintért és így a évi veszteség 8 millió forint lett. A veszteség összegébôl 5 millió forint korlátlan ideig határolható el (274. sor adata), a 3 millió forint pedig a következô öt év bevételével szemben (273. sor adata). Ha a tevékenységüket december 31-ét követôen kezdték volna meg, akkor a példabeli 8 millió forint veszteség összegét korlátlan ideig lehetne elhatárolni (a veszteség teljes összege a 274. sor adata lenne) sor: Ebbe a sorba a korábbi év(ek)rôl áthozott korlátlan ideig elhatárolható veszteség összegének azt a részét írja be, amelyet a évi bevételével szemben nem számolt el. A es lap 336. sorába írt összegbôl vonja le a as bevallási lap 265. sorába írt összeget és a különbséget írja a 275. sorba. Ezt az összeget a késôbbi években az ôstermelésbôl származó bevételével szemben elszámolhatja sor: Ebben a sorban a 274. és a 275. sor adatait összesítse. Ez az összeg az Ön korlátlan ideig elszámolható veszteségének évre átvihetô része sor: Ebbe a sorba a évrôl áthozott, legkésôbb 2007-ben elszámolható veszteségének összegét írja be, ha azt vagy annak egy részét a évi bevételével szemben a 265. sorban nem érvényesítette. Tájékoztató adatok 278. sor: A december 31-én felvett leltár szerinti vásárolt és saját termelésû összes anyag, áru, félkész- és késztermék leltár (mezei leltár) szerinti értékét tartalmazza ez a sor sor: Ebbe a sorba az év során foglalkoztatott alkalmazottak (ide nem értve a segítô családtagot) átlagos létszámát és a részükre kifizetett munkaviszonyból származó jövedelem összegét kell beírnia. (Az átlagos létszám úgy állapítható meg, hogy a foglalkoztatási hónapok számát el kell osztani 12-vel. A számítás során a kerekítés szabályait is alkalmazni kell. Például, ha 7 fô alkalmazott összes foglalkoztatási ideje 80 hónap, akkor az átlagos létszám: 80 : 12 = 6,66. Ez kerekítve 7, amelyet az a oszlopba kell beírni. Az alkalmazottak tekintetében a munkáltatói feladatait is el kell látnia. Ez azt jelenti, hogy a feltételek megléte esetén az alkalmazottjával mint munkáltató elszámolhat az éves adókötelezettség megállapításakor. Ezen túlmenôen eleget kell tennie adatszolgáltatási kötelezettségének is. (Az alkalmazott munkabérébôl levont személyi jövedelemadó elôleget a 0307-es bevallásban kell szerepeltetni. Ebben a bevallásban kell szerepeltetnie az alkalmazott foglalkoztatása miatti járulékkötelezettségét is.) Családi gazdaságok esetében ebbe a sorba csak a családi gazdálkodó írhat adatot! 280. sor: Ebben a sorban a vevôk, megrendelôk december 31-én fennálló tartozását kell szerepeltetnie sor: Ebbe a sorba a december 31-én nyilvántartott szállítói követelés összegét írja be sor: A vissza nem térítendô támogatások összegébôl azt az összeget írja ebbe a sorba, amelyet a támogatás céljának megfelelôen a évben elköltött sor: Ebbe a sorba a vissza nem térítendô támogatás összegébôl azt az összeget írja be, amelyet a támogatás célja szerint még nem költött el sor: Ebbe a sorba a vissza nem térítendô támogatás összegébôl azt a részt írja be, amelyet bevételként nem vett figyelembe és így költséget sem számolhatott el a támogatás célszerinti felhasználására tekintettel. (Olvassa el a 251. sorhoz fûzött magyarázatot!) 285. sor: Ebbe a sorba a beruházási költség címén nyilvántartott összeget írja be. A beruházásra tekintettel akkor számolhat majd el költséget, ha a tárgyi eszközt, nem anyagi javakat üzembe helyezi. ADÓ- ÉS PÉNZÜGYI ELLENÔRZÉSI HIVATAL

Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása (0453-08-as lap kitöltése)

Mezôgazdasági ôstermelésbôl (kistermelésbôl) származó jövedelem (veszteség) kiszámítása (0453-08-as lap kitöltése) Tisztelt Ôstermelô! Ez a lap szolgál a mezôgazdasági ôstermelésbôl származó jövedelem (veszteség) kiszámítására. Az ôstermelôi, vagy közös ôstermelôi igazolvánnyal rendelkezô magánszemélyek az ôstermelôkre

Részletesebben

1. Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek?

1. Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának alapvető szabályai 2008 6 1. Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek? A személyi jövedelemadó törvény 1 rendelkezése szerint mezőgazdasági őstermelő az a nem

Részletesebben

I. FEJEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERÛSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTÕ MÓDOSÍTÁSOK

I. FEJEZET A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERÛSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTÕ MÓDOSÍTÁSOK 33404 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 140. szám II. Törvények 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggõ egyéb törvények módosításáról* Az Országgyûlés a pénzügyi stabilitás és

Részletesebben

A mezőgazdasági őstermelői tevékenységekről

A mezőgazdasági őstermelői tevékenységekről 6. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A mezőgazdasági őstermelői tevékenységekről I. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermelés, ültetvénytelepítés,

Részletesebben

1994. évi LV. törvény a termőföldről 1

1994. évi LV. törvény a termőföldről 1 OptiJus Opten Kft. I. 1994. évi LV. törvény 1994. évi LV. törvény a termőföldről 1 A 2011.8.1. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1 A törvény hatálya............ 1 Fogalommeghatározások........

Részletesebben

útmutató az adóhatósági adómegállapítást választó adózók részére a 05530. számú bejelentés és nyilatkozat kitöltéséhez

útmutató az adóhatósági adómegállapítást választó adózók részére a 05530. számú bejelentés és nyilatkozat kitöltéséhez útmutató az adóhatósági adómegállapítást választó adózók részére a 05530. számú bejelentés és nyilatkozat kitöltéséhez Az adóhatósági adómegállapításra vonatkozó bejelentését és nyilatkozatát Ön 2006.

Részletesebben

Útmutató a 15NY29/15NY30, valamint a 15NY63 számú nyilatkozatok kitöltéséhez

Útmutató a 15NY29/15NY30, valamint a 15NY63 számú nyilatkozatok kitöltéséhez Útmutató a 15NY29/15NY30, valamint a 15NY63 számú nyilatkozatok kitöltéséhez Amennyiben a munkáltató vállalja, és a magánszemély megfelel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a

Részletesebben

Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016.

Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016. Ingatlanok bérbeadásának, egyéb hasznosításának alapvető szabályai 2016. A lakóingatlanok hosszabb-rövidebb időre történő hasznosításának legelterjedtebb módozatai a tartósabb jellegű bérbeadás, de egyre

Részletesebben

Kérelem a települési rendszeres gyógyszertámogatás megállapítására. I. A kérelmező személyes adatai

Kérelem a települési rendszeres gyógyszertámogatás megállapítására. I. A kérelmező személyes adatai Kérelem a települési rendszeres gyógyszertámogatás megállapítására I. A kérelmező személyes adatai Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:... Lakóhely:... Tartózkodási hely:...

Részletesebben

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása. 2013. január 1-től

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása. 2013. január 1-től Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása 2013. január 1-től Közösségen belüli termékmozgatás Nem keletkezik Közösségen belüli termékmozgatás jogcímén adóztatandó tényállás,

Részletesebben

Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Tájékoztató a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról Tisztelt Mérnöki Kamarai Tag! Kedves Kolléga! Felhívjuk figyelmét, hogy az Országgyûlés 2012. október 1-jén elfogadta a kisadózó

Részletesebben

Az új házastársak együttes adóalap kedvezménye jogosultsági hónaponként 31.250 forintról 33.335 forintra nőtt, az adómegtakarítás nem változik.

Az új házastársak együttes adóalap kedvezménye jogosultsági hónaponként 31.250 forintról 33.335 forintra nőtt, az adómegtakarítás nem változik. Módosuló adótörvények 2016 (összefoglalás) 2015. év során kilenc hírlevélben tájékoztattuk ügyfeleinket az adótörvények 2016.01.01-től hatályos változásairól. Jelen hírlevelünkben összefoglaljuk, és némileg

Részletesebben

Személyi jövedelemadó, KATA, cégautóadó változások 2015.

Személyi jövedelemadó, KATA, cégautóadó változások 2015. Családi kedvezmény 2015. Személyi jövedelemadó, KATA, cégautóadó változások 2015. Szűcs Józsefné A családi kedvezmény összege kedvezményezett eltartottanként és havonta - egy és két eltartott esetén 62

Részletesebben

2201-06 (gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel. 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit!

2201-06 (gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel. 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit! 2201-06 (gyakorlat) Kereskedelem, vállalkozás, ügyvitel 1. Határozza meg a számla és a nyugta kötelező tartalmi elemeit! - Teljesítés időpontja (több alkalmi szállításnál utolsó nap) - Számla kelte - Fizetési

Részletesebben

Őstermelők, családi gazdálkodók személyi jövedelemadó, járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége, áfa szabályok

Őstermelők, családi gazdálkodók személyi jövedelemadó, járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége, áfa szabályok Őstermelők, családi gazdálkodók személyi jövedelemadó, járulék és egészségügyi hozzájárulás kötelezettsége, áfa szabályok Személyi jövedelemadó Járulék Egészségügyi hozzájárulás Adózási módszerek és értékhatárok

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. T/10537. számú

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. T/10537. számú MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10537. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról Előadó: Varga

Részletesebben

VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE

VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 13/2008. (XII. 11) SZÁMÚ RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL Villány Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi közösség áldozatvállalása alapján az önkormányzati feladatok

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Témakörök: 1. Családi kedvezmény 2. Rendelkezési jogosultság 3. Új adómentes lehetőségek 4. Önálló tevékenységre vonatkozó változások 5. Nem önálló tevékenységre

Részletesebben

Adóváltozások 2013-2014

Adóváltozások 2013-2014 Adóváltozások 2013-2014 2013, december 18-11:35 Tisztelt Ügyfelünk! Tárgy: 2014 évi adóváltozások Eddigi gyakorlatunknak megfelelően összefoglaljuk a legfontosabb 2014. évi adóváltozásokat. Előreláthatólag

Részletesebben

(Üzletszabályzat szerint) agrárkezesség 2007. május 1-től. agrárkezesség 2007. május 1-től

(Üzletszabályzat szerint) agrárkezesség 2007. május 1-től. agrárkezesség 2007. május 1-től - 1 Melléklet az Alapítványi Kezesség Igénylő Laphoz ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT AZ ÁGAZATI SEGÉDLET I., II., és III. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek és tevékenységek támogatási szabályok

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójának szabályai 2016. évben A kisadózó vállalkozások tételes adójával kapcsolatos rendelkezéseket a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról

Részletesebben

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Elnöke által kiadott. 2003/2011. számú útmutató

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Elnöke által kiadott. 2003/2011. számú útmutató A Nemzeti Adó-és Vámhivatal Elnöke által kiadott 2003/2011. számú útmutató a 2010. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával

Részletesebben

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. )

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. ) Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. értékpapír szolgáltatásainak díjtételeiről szóló hirdetménnyel kapcsolatban (2008. január 1-től érvényes szabályok) 1. Kamatjövedelem Személyi jövedelemadó (Szja tv.

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. Elfogadta a 2014.05.22-i Közgyűlés a 15/2014.(2014.05.22.) számú határozatával. Hatályos 2014. június 1-től

ALAPSZABÁLY. Elfogadta a 2014.05.22-i Közgyűlés a 15/2014.(2014.05.22.) számú határozatával. Hatályos 2014. június 1-től ALAPSZABÁLY Elfogadta a 2014.05.22-i Közgyűlés a 15/2014.(2014.05.22.) számú határozatával. Hatályos 2014. június 1-től Az MKB Egészségpénztár - (a továbbiakban: Pénztár), mint önkéntes kölcsönös biztosítópénztár,

Részletesebben

I. Fejezet: A jövedelemadózást érintő törvények módosítása

I. Fejezet: A jövedelemadózást érintő törvények módosítása 2013. évi CC. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról A törvényt az Országgyűlés a 2013.

Részletesebben

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 1

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 1 OptiJus Opten Kft. I. 2011. évi CLVI. törvény 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 1 A 2012.1.2. és 2012.1.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

9. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez. KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására

9. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez. KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására 9. számú melléklet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelethez KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására I. A kérelmez személyes adatai: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:...

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSHOZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legfeljebb két gyermek után támogatást igénylők részére/ (Érvényes 2016. január 1-jétől) Tisztelt Érdeklődő,

Részletesebben

Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról. I. fejezet. Általános rendelkezések.

Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról. I. fejezet. Általános rendelkezések. 1 Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról Tóalmás község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 2015. Kihirdetve: Magyar Közlöny 161. szám 2014. november 26., szerda 2014. évi LXXIV. törvény A személyi jövedelemadót érintő 2015. évi adótörvény változások CSALÁDI KEDVEZMÉNY,

Részletesebben

Kérelem aktív korúak ellátásának megállapítására

Kérelem aktív korúak ellátásának megállapítására Kérelem aktív korúak ellátásának megállapítására I. Személyes adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyes adatok: Neve:... Születési neve:. Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap:. Lakóhely:...

Részletesebben

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014

Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Személyi jövedelemadó és családi kedvezmény 2014 Családi kedvezmény (1) A családi kedvezmény 2014. január 1-jétől már nem csak az összevont adóalap csökkentése révén érvényesíthető, hanem az összevont

Részletesebben

K É R E L E M. aktív korúak ellátásának megállapítására. Születési név:.. Születési helye, év, hó, nap... Anyja neve:. Lakóhelye:.

K É R E L E M. aktív korúak ellátásának megállapítására. Születési név:.. Születési helye, év, hó, nap... Anyja neve:. Lakóhelye:. I. Személyi adatok K É R E L E M aktív korúak ellátásának megállapítására 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyes adatok: Név: Születési név:.. Születési helye, év, hó, nap.... Anyja neve:. Lakóhelye:.

Részletesebben

AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. AEGON MOTOR CASCO BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZAT

AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. AEGON MOTOR CASCO BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZAT AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt. AEGON MOTOR CASCO BIZTOSÍTÁS SZABÁLYZAT AEGON Motor Casco biztosítás szabályzat Tartalomjegyzék 1. MOTOR CASCO SZERZÔDÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI... 5 1.1. A biztosítási

Részletesebben

Az ügytípus megnevezése: Közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása

Az ügytípus megnevezése: Közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása Az ügytípus megnevezése: Közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása Eljáró osztály: Illetékességi terület: Eljárási illeték: Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Hatósági osztály Sárbogárd város

Részletesebben

Aegon Help Balesetbiztosítási Szabályzat

Aegon Help Balesetbiztosítási Szabályzat Aegon Help Balesetbiztosítási Szabályzat AD 03 Érvényes: 2016. április 1-jei és az azt követő technikai kezdetű szerződésekre BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 3 1. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI... 4 2. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 0207-es bevalláshoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ a 0207-es bevalláshoz Tisztelt Adózó! Ebben a bevallásban kell az államháztartással szemben a 2002. évben fennálló és az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adó és járulék kötelezettségeirôl számot adnia 2003. február 17-éig.

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár ALAPSZABÁLY. 2016. május 11.

Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár ALAPSZABÁLY. 2016. május 11. Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár ALAPSZABÁLY 2016. május 11. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár (a továbbiakban: pénztár) küldöttközgyűlése a pénztár szervezeti,

Részletesebben

ADÓZÁS 2016-ban INGATLAN BÉRBEADÁS ESETÉN

ADÓZÁS 2016-ban INGATLAN BÉRBEADÁS ESETÉN ADÓZÁS 2016-ban INGATLAN BÉRBEADÁS ESETÉN I. A bérbeadás helye a személyi jövedelemadó rendszerében: A magánszemély ingatlantulajdonos az ingatlan bérbeadási, szálláshely-szolgáltatási tevékenységét (a

Részletesebben

Tájékoztató munkaadók részére a munkahelymegőrzés támogatásáról

Tájékoztató munkaadók részére a munkahelymegőrzés támogatásáról 1. sz. melléklet Tájékoztató munkaadók részére a munkahelymegőrzés támogatásáról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. 18., a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet

Részletesebben

P ÁL Y ÁZ AT I F E L H Í V ÁS P ÁL Y ÁZ AT O T H I R D E T

P ÁL Y ÁZ AT I F E L H Í V ÁS P ÁL Y ÁZ AT O T H I R D E T P ÁL Y ÁZ AT I F E L H Í V ÁS A Békés Megyei Kormányhivatal a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 17. -a, továbbá a foglalkoztatást

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014 ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK 2014 2013. október 31. TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÓ... 2 SZJA... 2 Adómentességek bővítése... 2 Családi kedvezmény részletszabályainak bővülése... 2 Biztosítások adózási szabályainak

Részletesebben

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról

Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Sármellék Község Önkormányzata 4/1994. (VII. 1.) sz. r e n d e l e t e a lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó szabályokról Az önkormányzat képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról

Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Előterjesztés a Képviselő-testület 2007. december 20-dikai ülésére a helyi adókról szóló rendelet megalkotásáról Tisztelt Képviselő-testület! A település hatályos 30/2005.(XII.12.) számú rendelettel módosított

Részletesebben

KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására

KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására A Hivatal tölti ki! Érk.dátum: Érk. szám: Aláírás: Melléklet: KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására A Hivatal tölti ki! ELLENŐRIZTEM Dátum: Aláírás: 1. A kérelmező személyre vonatkozó adatok: 1.1.

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1 1990. évi C. törvény a helyi adókról1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

A cégbejegyzési kérelem adózási nyilatkozatainak útmutatója, 2016. január 1-jétől. Áfa-nyilatkozatok; közösségi adószám igénylése, megszüntetése

A cégbejegyzési kérelem adózási nyilatkozatainak útmutatója, 2016. január 1-jétől. Áfa-nyilatkozatok; közösségi adószám igénylése, megszüntetése A cégbejegyzési kérelem adózási nyilatkozatainak útmutatója, 2016. január 1-jétől Áfa-nyilatkozatok; közösségi adószám igénylése, megszüntetése Ezen a lapon nyilatkozhat az általános forgalmi adóval kapcsolatos

Részletesebben

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak

1996. évi CXIII. törvény. a lakástakarékpénztárakról. A törvény hatálya. Fogalmak 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról Az Országgyűlés annak érdekében, hogy - ösztönözze a lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékosságot, - elősegítse a lakásvagyon

Részletesebben

1.. Kérelem Lakásfenntartási támogatás megállapításához

1.. Kérelem Lakásfenntartási támogatás megállapításához Bocskaikerti Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2010.(II.11.) Kt. sz. rendelet 14/2009.(VIII.12.) KT. sz. rendelet, 10/2009.(VI.25.) KT. sz. rendelettel módosított a 6/2009. (III.25.) KT. számú

Részletesebben

K É R E L E M a közgyógyellátás megállapítására

K É R E L E M a közgyógyellátás megállapítására K É R E L E M a közgyógyellátás megállapítására I. A kérelmezı személyes adatai Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási hely: Társadalombiztosítási Azonosító

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2016.01.01 152 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2016.01.01 152 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY 1 / 79 2016.03.29. 10:35 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 2016.01.01 152 1990. évi XCIII. TÖRVÉNY az illetékekről Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás,

Részletesebben

A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.

A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény Az adó alanya 1. a) az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozó (egyéni

Részletesebben

22/2012. (III. 9.) VM

22/2012. (III. 9.) VM 22/2012. (III. 9.) VM rendelet a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez

Részletesebben

A gépjármővek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvetı szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében

A gépjármővek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvetı szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében A gépjármővek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolásának alapvetı szabályai a személyi jövedelemadó és a társasági adó rendszerében A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1 a gépjármővek hivatali,

Részletesebben

Az egyszerűsített vállalkozói adó 2011. évi legfontosabb szabályai

Az egyszerűsített vállalkozói adó 2011. évi legfontosabb szabályai Az egyszerűsített vállalkozói adó 2011. évi legfontosabb szabályai Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) az általános forgalmi adóval együtt számítva 25 millió forintot meg nem haladó éves

Részletesebben

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 113. szám 21781

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 113. szám 21781 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 113. szám 21781 A vidékfejlesztési miniszter 4/2010. (VII. 5.) VM rendelete a kistermelõi élelmiszer-termelés, -elõállítás és -értékesítés feltételeirõl szóló 52/2010.

Részletesebben

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016.

A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadó legfontosabb szabályai 2016. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény [Ratv.] rendelkezései értelmében 2016-ban is adóköteles a meghatározott csatornákon, felületeken közzétett reklám.

Részletesebben

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

Kertészet korszerűsítése gyógy- és fűszernövény termesztés fejlesztése

Kertészet korszerűsítése gyógy- és fűszernövény termesztés fejlesztése Tanácsadás Pályázatírás Támogatás lehívása Utókövetés Kertészet korszerűsítése gyógy- és fűszernövény termesztés fejlesztése Vidékfejlesztési Program KÓDSZÁM VP-2-4.1.3.3.-16 A vissza nem térítendő tőketámogatás

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Kérdések...9 Válaszok...10. Kérdések...13 Válaszok...31. Kérdések...41 Válaszok...52. Kérdések...62 Válaszok...75

Tartalomjegyzék. Kérdések...9 Válaszok...10. Kérdések...13 Válaszok...31. Kérdések...41 Válaszok...52. Kérdések...62 Válaszok...75 Tartalomjegyzék I. El m é l e t i f e l a dat o k / 7 Elméleti alapvetés....9 Kérdések....9 Válaszok...10 Az adózás rendje....13 Kérdések....13 Válaszok...31 A személyi jövedelemadó....41 Kérdések....41

Részletesebben

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének. 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója 05.12.15 1 Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének 8007/2005. (AEÉ. 13.) APEH tájékoztatója a 2005. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói

Részletesebben

A pályázati kód: MMA-16-P. Pályázati Útmutató

A pályázati kód: MMA-16-P. Pályázati Útmutató A pályázati kód: MMA-16-P Pályázati Útmutató 1. Bevezetés 1.1. Az útmutató célja Jelen pályázati útmutató célja, hogy segítsünk Önnek a Magyar Művészeti Akadémia által meghirdetésre került Művészeti program

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekrıl 1990. évi XCIII. törvény az illetékekrıl Az Országgyőlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az illetékek

Részletesebben

Garancia Kis- és Középvállalkozói Vagyonbiztosítás önkormányzatok részére

Garancia Kis- és Középvállalkozói Vagyonbiztosítás önkormányzatok részére Garancia Kis- és Középvállalkozói Vagyonbiztosítás önkormányzatok részére G-Kkv Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 A vagyonbiztosítás általános szerzôdési feltételei (vászf) 5 Tûz- és elemi károk biztosításának

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ - K0157 NYOMTATVÁNY. Általános tudnivalók:

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ - K0157 NYOMTATVÁNY. Általános tudnivalók: KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ - K0157 NYOMTATVÁNY Általános tudnivalók: Kitöltés előtt alaposan tanulmányozza át a vonatkozó jogszabályokat, a jelen kitöltési útmutatót, valamint a támogatási rendszerre vonatkozó

Részletesebben

KÉRELEM a rendszeres szociális segély megállapítására

KÉRELEM a rendszeres szociális segély megállapítására Hortobágy Község Polgármesteri Hivatalának 4071 Hortobágy, Czinege J. u. 1. I. Személyi adatok KÉRELEM a rendszeres szociális segély megállapítására 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok:

Részletesebben

ADATLAP AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

ADATLAP AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ DEBRECEN Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály 4026 Debrecen, Kálvin tér 11. (52) 517-750 Hatályos 2008. január 1. napjától ADATLAP AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

Részletesebben

Útmutató a 2012. évi pályázati támogatások beszámolójának elkészítéséhez

Útmutató a 2012. évi pályázati támogatások beszámolójának elkészítéséhez Útmutató a 2012. évi pályázati támogatások beszámolójának elkészítéséhez 1 Tartalomjegyzék 1. Bevezető... 3 2. A beszámoló elkészítésével kapcsolatos tudnivalók... 3 2.1. Általános tudnivalók... 3 2.2.

Részletesebben

IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4/2006. (II. 24.)KT r e n d e l e t e. - a helyi adók bevezetéséről - I. FEJEZET. Általános rendelkezések 1..

IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4/2006. (II. 24.)KT r e n d e l e t e. - a helyi adók bevezetéséről - I. FEJEZET. Általános rendelkezések 1.. IBRÁNY VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 4/2006. (II. 24.)KT r e n d e l e t e - a helyi adók bevezetéséről - I. FEJEZET Általános rendelkezések 1.. Ibrány Város Képviselő Testülete a helyi adókról szóló 1990.

Részletesebben

Aegon Sí- és Snowboard felszerelés Biztosítás Szabályzat

Aegon Sí- és Snowboard felszerelés Biztosítás Szabályzat Aegon Sí- és Snowboard felszerelés Biztosítás Szabályzat A Sí- és Snowboard felszerelés Biztosítás jelen feltételek szerint jön létre az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. cím: 1091 Budapest,

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról

Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról Szentes Város Önkormányzata Képviselı-testületének 3/1993.(II.19.)KT r e n d e l e t e A helyi iparőzési adóról Módosítva: 13/1993.(V.28.) KT, 1/1994.(I.28.) KT, 6/1994.(IV.22.)KT, 23/1995.(VIII.25.) KT,

Részletesebben

Tájékoztatás. Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja.

Tájékoztatás. Az elnöki tájékoztató e törvényeken alapul, de azokat nem pótolja. Tájékoztatás a magánszemély 2011. évi személyi jövedelemadó bevallásához, adónyilatkozat benyújtásához kapcsolódó munkáltatói és kifizetői feladatokról A 2011. január 1-jétől alkalmazandó a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Feltétel. Vállalkozás & fejlôdés III. Kisvállalkozói vagyonbiztosítás

Feltétel. Vállalkozás & fejlôdés III. Kisvállalkozói vagyonbiztosítás Feltétel Vállalkozás & fejlôdés III. Kisvállalkozói vagyonbiztosítás Vállalkozás & fejlôdés III. Kisvállalkozói vagyonbiztosítás Tartalomjegyzék A) Ügyféltájékoztató 3 B) ltalános vagyonbiztosítási feltételek

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

genertel casco ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCKF)

genertel casco ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCKF) genertel casco ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK (ÁVF) 2. oldal GENERTEL CASCO BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCKF) 8. oldal GENERTEL CASCO ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (GCAKF) 21. oldal

Részletesebben

1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A felek jogviszonyára a biztosítási szerzôdés, a szabályzat és a Polgári Törvénykönyv az irányadó.

1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A felek jogviszonyára a biztosítási szerzôdés, a szabályzat és a Polgári Törvénykönyv az irányadó. Módozat: Autó + Szabadság Reál casco biztosítási szabályzat Alapbiztosítás 1. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK A felek jogviszonyára a biztosítási szerzôdés, a szabályzat és a Polgári Törvénykönyv az irányadó. 2.

Részletesebben

T/10748. számú törvényjavaslat. a fémkereskedelemről

T/10748. számú törvényjavaslat. a fémkereskedelemről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10748. számú törvényjavaslat a fémkereskedelemről Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2013. április 2013. évi törvény a fémkereskedelemről Az Országgyűlés a

Részletesebben

2 b) A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha

2 b) A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha OM~ Ma Hivatal: iromény -?'1408'.?-8I5, Érkeze 2004 SEPT 2 0. Magyar Országgyűlés ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ módosító javaslat Dr. Szili Katalin asszonynak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztel Elnök

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSHOZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legfeljebb két gyermek után támogatást igénylők részére/ (Érvényes 2016. február 11-től) Tisztelt Érdeklődő,

Részletesebben

KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Csanyteleki Polgármesteri Hivatal Szociális Irodája 6647 Csanytelek, Volentér János tér 2. sz. (Átvétel: Szignó: ) KÉRELEM ÁTMENETI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ I. Személyes adatok 1.) A kérelmező személyére

Részletesebben

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1

Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok. Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 1. Mikor kell öröklési illetéket fizetni? Az öröklési illeték 2016. I. Általános szabályok Az öröklési illetékfizetési kötelezettség tárgyi, területi és személyi hatálya 1 Öröklés esetén az illetékekről

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÁJÉKOZTATÓ ÚJ LAKÁS VÁSÁRLÁSHOZ IGÉNYELHETŐ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRÓL /legalább három gyermek után támogatást igénylők részére/ (Érvényes 2016. február 11-től) Tisztelt Érdeklődő,

Részletesebben

LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELEM /NORMATÍV/ Személyes adatok A kérelmező személyére vonatkozó személyes adatok Neve:

LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELEM /NORMATÍV/ Személyes adatok A kérelmező személyére vonatkozó személyes adatok Neve: LAKÁSFENNTARTÁSI TÁMOGATÁS IRÁNTI KÉRELEM /NORMATÍV/ Személyes adatok A kérelmező személyére vonatkozó személyes adatok Neve: születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó, nap: Lakóhely: Tartózkodási

Részletesebben

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014

A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 Madarasiné Dr. Szirmai Andrea Dr. Siklósi Ágnes Dr. Sztanó Imre Sztanó Imréné dr. Dr. Veress Attila A számvitel és az adózás időszerű kérdései 2014 PR-017/14 Tartalomjegyzék 1. A SZÁMVITEL IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI.....................

Részletesebben

2011. évi CIII. Törvény a népegészségügyi termékadóról*

2011. évi CIII. Törvény a népegészségügyi termékadóról* 2011. évi CIII. Törvény a népegészségügyi termékadóról* Az Országgyûlés a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás elõmozdítása, valamint

Részletesebben

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi CXLVII. törvény 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. FEJEZET

Részletesebben

egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 2012. évi törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról I. Fejezet A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA 1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

Részletesebben

Kérelem. személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez

Kérelem. személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez Kérelem személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez 1. Az ellátást igénybe vevő adatai: Név: Születési neve: Anyja neve:. Születési helye, időpontja:. Lakóhelye:. Tartózkodási helye:

Részletesebben

Mellékletek: 1. Szakmai beszámoló és számlaösszesítő nyomtatvány

Mellékletek: 1. Szakmai beszámoló és számlaösszesítő nyomtatvány Mellékletek: 1. Szakmai beszámoló és számlaösszesítő nyomtatvány 2. Együttműködési szándéknyilatkozat I. célterülethez 3. Együttműködési szándéknyilatkozat II. célterülethez 4. A támogatással kapcsolatban

Részletesebben

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI

VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI VÁLLALKOZÓVÁ VÁLÁS ALAPJAI 1 Tartalom 1. Az egyéni vállalkozói tevékenység... 3 2. Egyéni vállalkozók bejelentési és nyilvántartási kötelezettsége... 6 3. Egyéni cég alapítása... 8 4. A közkereseti (kkt.)

Részletesebben

70/2012. (VII. 16.) VM rendelet

70/2012. (VII. 16.) VM rendelet 70/2012. (VII. 16.) VM rendelet a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról [Figyelem! Az itt elérhető módosításokkal egységes szerkezetbe

Részletesebben

Pályázati Útmutató. az Európai Területi Társulások 2015. évi támogatására. (A pályázat kódja: ETT-15)

Pályázati Útmutató. az Európai Területi Társulások 2015. évi támogatására. (A pályázat kódja: ETT-15) Pályázati Útmutató az Európai Területi Társulások 2015. évi támogatására (A pályázat kódja: ETT-15) 2015. március 25. Tartalomjegyzék 1. Támogatott tevékenységek és kiadástípusok... 3 2. A pályázaton igényelhető

Részletesebben

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. 1. szám. A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2010. január 6., szerda. Tartalomjegyzék. III. Utasítások, jogi iránymutatások

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. 1. szám. A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2010. január 6., szerda. Tartalomjegyzék. III. Utasítások, jogi iránymutatások HIVATALOS ÉRTESÍTÕ A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2010. január 6., szerda 1. szám Tartalomjegyzék III. Utasítások, jogi iránymutatások 1/2010. (I. 6.) NFGM utasítás a cafeteriajuttatásról 3 VI. Alapító okiratok

Részletesebben

KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására

KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására BUZSÁK KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA JEGYZŐJÉNEK 8695. Buzsák, Fő tér l. I. A kérelmező személyi adatai KÉRELEM a közgyógyellátás megállapítására Neve: Születési neve: Anyja neve: Születési hely, év, hó,

Részletesebben

T/10878/4. Az Országgyűlés. Mezőgazdasági bizottságának. a j á n l á s a

T/10878/4. Az Országgyűlés. Mezőgazdasági bizottságának. a j á n l á s a T/10878/4. Az Országgyűlés Költségvetési és pénzügyi bizottságának Gazdasági bizottságának Mezőgazdasági bizottságának a j á n l á s a a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról

Részletesebben

Tájékoztató. egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra

Tájékoztató. egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély biztosítottra kötött egész életre szóló befektetési életbiztosításokra, illetve a kockázati biztosításokra vonatkozó, 2014-ben hatályos adózási, költség-elszámolási

Részletesebben

Adótörvény változások 2016.

Adótörvény változások 2016. 1 Adótörvény változások 2016. Alábbi hírlevelünkben foglaljuk össze a Parlament által 2015. november 17-én megszavazott, 2016-re vonatkozó legfontosabb adótörvény módosításokat. Minimálbér, garantált bérminimum

Részletesebben

A személyi jövedelemadót és járulékokat érintő változások. Harkai Réka Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság Tájékoztatási Főosztály

A személyi jövedelemadót és járulékokat érintő változások. Harkai Réka Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság Tájékoztatási Főosztály A személyi jövedelemadót és járulékokat érintő változások Harkai Réka Észak-budapesti Adó- és Vámigazgatóság Tájékoztatási Főosztály A személyi jövedelemadó változásai 2 Az adó mértékének változása 2016.

Részletesebben