Szakdolgozat. Topfer Éva 2012.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakdolgozat. Topfer Éva 2012."

Átírás

1 Szakdolgozat Topfer Éva 2012.

2 SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR Balatonboglár helye és szerepe a balatoni turizmus történetében Belső konzulens: Dr. Urbán László Tudományos főmunkatárs Intézeti Igazgató: Dr. Káposzta József Egyetemi docens Készítette: Topfer Éva, SZIE, GTK, Turizmus vendéglátás szak, III. évfolyam GÖDÖLLŐ, 2012.

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A Turizmusról általában A turizmus fogalma, jelentősége A turizmus fejlődése A turizmus rendszere és környezete A turizmus hatásai A turizmus fajtái A turizmus története Magyarországon Korai fejlődés A XIX. század második fele Az es évek A turizmus állami irányítási rendszere Magyarországon A Balatoni turizmus fejlődésének története A Balaton általános jellemzése A Balatoni turizmus fejlődése Balatonboglár helye és szerepe a balatoni turizmus történetében Boglár település fejlődése Az idegenforgalom és a fürdőélet megindulásának kezdetei Fürdőkultúra, a fürdőegyesület és a Balaton-átúszások története Balatonboglár a II. világháború éveiben Balatonboglár a II. világháború után Balatonboglári látnivalók és programok Balatonboglár látnivalói Balatonboglári nyári programok Balatonboglár bemutatása hasonlóságelemzéssel a többi balatoni városhoz képest Módszer bemutatása Balatonboglár helyzete a többi városhoz képest Összefoglalás Mellékletek számú melléklet: Balatonboglár helyzete a kiemelt balatoni üdülőkörzetben számú melléklet: Balatonboglár bemutatása hasonlóságelemzéssel többi balatoni városhoz képest sz. melléklet: Alispáni levél a fürdődíjak részbeni átengedéséről sz. melléklet: Boglárlelle Várossá nyilvánítása sz. melléklet: évi rendezvények Balatonbogláron sz. melléklet: Hidroplán a Balatonon (plakát 1923) Rövidítések jegyzéke Képek jegyzéke Ábrák jegyzéke Irodalomjegyzék

4 1. Bevezetés Jelen dolgozatomban Balatonboglár bemutatása volt a célom, mivel 2007-óta minden nyarunkat ebben a városban töltjük. Ahogy én 2007-ben ismertem, egy nyugodt, családbarát város benyomását keltette, ezért is választottuk ezt a helyet. A közelünkben lévő Platán strand előtti téren tartottak rendezvényeket, de nem túl gyakran és ezeket is este 10 óra után befejezték, így nem zavarták az ott nyaralókat, lakókat. A városban három kiemelkedő rendezvényt tudtam akkor megemlíteni: a Balaton-átúszást, a Halászléfőző versenyt és a Balatonboglári borfesztivált, ami általában augusztus 20.-a környékén van, és ezzel be is fejeződik itt a nyári szezon, ami valljuk, be elég unalmas tud lenni, amikor több időt töltünk a városban. Az akkori tudásom szerint, a balatonboglári látványosságok közül ismertem a Gömbkilátót, amit 2008-ban az életveszélyessége miatt lezártak, a Vörös és Kék kápolnát valamint a Várdombot, de megjegyezném, hogy ezeket ben tudtam a városról. Amikor az Üzleti Informatika tantárgyunkra készítenünk kellett egy SWOT elemzést, Én egyből a Balatoni régiót választottam magamnak és persze Balatonboglárt. Amikor elkezdtem utánanézni a városnak akkor döbbentem rá, hogy milyen keveset tudok róla és ekkor döntöttem úgy, hogy a szakdolgozatomat erről a városról fogom írni és a balatoni turizmus fejlődéséről. A dolgozat struktúráját úgy képzeltem el, hogy: 1. A turizmusban használt fogalmak bemutatása; 2. A turizmus általános fejlődése; 3. A turizmus hatásai; 4. A turizmus fajtái; 5. A turizmus magyarországi története; 6. A balatoni turizmus története; 7. Balatonboglár bemutatása és ide szántam az előbb említett SWOT elemzést is. Aztán elkezdtem forrásokat gyűjteni a városról, persze először a könyvtárba vezetett az utam gondolva, itt biztosan találok adatokat a város fejlődéséről, történetéről, de tévedtem. Az ott dolgozó hölgy sajnálattal közölte, hogy nem készült még könyv (kivéve egy képeslapgyűjteményt) Balatonboglár történetéről, de keressem fel Horváth Iván urat, aki nyugalmazott tűzoltóparancsnok, Ő biztosan fog segíteni, mert a hobbija a város történetének kutatása. 4

5 Így kezdődött a dolgozatom megírása, nagyon hálás vagyok neki, hogy sokat mesélt a városról, rendelkezésemre bocsátott olyan régi leveleket, képeket, írásokat, amiket a dolgozatomban felhasználtam. Vele is egyeztetve kezdődött a kutatásom, hogy bemutassam Balatonboglár helyét és szerepét a balatoni turizmus történetében. A Dolgozatom első felében a turizmus szerepét, jelentőségét mutatom be valamint a turizmus fejlődését az ókortól napjainkig; a következő fejezetben következik a balatoni turizmus története, fejlődése és a végére hagytam Balatonboglár bemutatását. A mellékletben található Balatonboglár bemutatása hasonlóságelemzéssel, amit az előbb említett Üzleti Informatika tantárgyra készítettem, melyben a többi városhoz képest láthatjuk a város helyzetét ig terjedő időszakban. A Balatonboglári SWOT táblázat és az ehhez elkészült elemzés, diagramokkal együtt szintén a mellékletben kaptak helyet. A mellékletbe helyeztem a Balatonboglárról elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégiában található SWOT analízist is, mely meghatározza az elérendő célokat. 5

6 2. A Turizmusról általában 2.1. A turizmus fogalma, jelentősége Jelenleg a Turizmus Világszervezete és az Interparlamentáris Unió 1989-ben megfogalmazott definíciója tekinthető a legismertebbnek, eszerint a turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredő szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. Bár ez a meghatározás a leginkább elfogadott, értelmezésében mind a mai napig több felfogás létezik annak tekintetében, hogy a lakóhely a lakást vagy a települést jelenti-e. (Lengyel, 1994). A fenti definíciót a Hágai Nyilatkozat 1. alapelve határozta meg, és a fenti idézeten kívül még kiemelte, hogy a turizmus egyúttal egy lényegi cselekvést is jelent az egyéni szabadidő hasznosításának lényeges formájává vált, továbbá fontos közvetítője a politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatoknak, valamint a turizmus mindnyájunk ügye kellene, hogy legyen. A jelenkori társadalmakban az élet minőségének következménye és egyik meghatározó tényezője is egyben (Tasnádi, 1998). A WTO adja ki a turizmussal kapcsolatos statisztikákat, valamint tanulmányokat jelentet meg ban a WTO szervezte meg a turizmus világkonferenciáját a Fülöp-szigeteken. A konferencián számot vetve a világturizmus hatalmas fejlődésének eredményeivel és gondjaival, elfogadták a Manilai Nyilatkozatot, mely a turizmust a nemzetek életének egyik alapvető tevékenységeként jelöli meg, elismeri a belföldi turizmus fontosságát, és kiemeli a turizmus szerepének sokoldalúságát, hangsúlyozva a gazdasági szerep mellett a politikai, társadalmi, kulturális, környezetvédelmi és az életminőségre gyakorolt fontosságát. A turizmus az elmúlt évtizedekben a világgazdaság egyik legjelentősebb ágazatává fejlődött, növekedési üteme gyakran meghaladta a világgazdaság növekedési ütemét. (WTO, 2000). A turizmus fejlődését rengeteg tényező segítette elő. A fejlődő országokban a szolgáltatási szektor a hagyományos ágazatok rovására megerősödött, növekedett a szabadidő, a fizetett szabadság, és a felgyorsult világ miatt az emberek a fizetett szabadságukat egyre igényesebben akarják eltölteni. A nemzetközi turizmus nagymértékben hozzájárul a fejlődő országok devizabevételéhez és ez különösen azokban az országokban jelentős, amelyek más erőforrásokkal nem rendelkeznek. Ezért ezekben az országokban nagy hangsúlyt fektetnek a turizmus fejlesztésére. 6

7 Vannak olyan országok, melyek a turizmus nyújtotta gazdasági előnyöket hangsúlyozzák, mely befoltozza a külkereskedelmi mérlegek hiányát, növeli a külföldi deviza-bevételeket, munkahelyeket teremt. A turizmus pártolói szerint a turizmus hozzájárul a természet és a kulturális örökség megvédéséhez, a népek közeledéséhez, a béke fenntartásához. Azonban vannak olyanok, akik ezeknek pont az ellenkezőjét állítják, hogy a turizmus szezonális, és szakképzettséget nem igénylő munkahelyeket teremt, tönkreteszi a környezetet, a fogadó közösségek kultúráját. Egyesek tehát pártolják a turizmust, mások ellenzik. Azonban mindenkinek joga van ahhoz, hogy eldöntse, mely tényezőket veszi figyelembe a saját véleménye kialakításához, de a tények azt mutatják, hogy akár tetszik valakinek, akár nem, a turizmus virágzik, s mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy jó irányba fejlődhessen. (Lengyel, 1998). A turizmus minden ellenvetés ellenére továbbra is fejlődni fog, tehát fejlődésének gátat szabni nem lehet, de irányítani, jó irányba terelni lehet, és ezt meg is kell tenni. (Lengyel, 2000). Szerepe vitathatatlan az emberré válás és az emberiség fejlődése folyamatában, az utazás, a helyváltoztatás, a szomszédos földek, néptörzsek megismerése szándéka is egyidős az emberi történelemmel. Bármi is motiválta például az ókor emberének otthona és a lakóközössége elhagyását, visszatérését; mindaz személyiségének, kulturális dimenzióinak kitágulásával és más kultúrák felfedezésével együtt jár. Mint minden újként megjelenő társadalmi jelenséget, a turizmust is számos és téves félreértés, értetlenséggel vegyes gyanakvás övezi, mert valóságos tartalmát, értékeit, veszélyeit, s azok nagyságrendjét még az idegenforgalmi szektoron belül is kevesek ismerik, sokan hajlamosak minden társadalmi, gazdasági bajt orvosló csodaszerként vagy ellenkezőleg a társadalmi, kulturális problémák (tömegturizmus, drog, nemi betegségek stb.) forrásaként kezelni (Horváth, 1999). 7

8 A turizmus fejlődése A szervezett turizmusról 1841 óta beszélhetünk, amikor Thomas Cook 10 mérföldes kirándulást szervezett 570 embernek, amelynek ő maga volt az idegenvezetője ben megalapította a nagy hagyományú Cook utazási irodát. A turizmus végigkísérte az emberiség fejlődését, intenzitása elsősorban a közlekedés fejlettségétől függött, de meghatározta az adott időszak gazdasági színvonala is A turizmus előzményei az ókorban A vallási turizmus jegyei már időszámításunk előtt a VI. században is megfigyelhetők, Babilonban, később Egyiptomban. Az ókorban a turizmust igen magas színvonalúnak tekinthetjük, hiszen sok esemény, jelenség volt megfigyelhető, amely mind a mai napig hat a turizmusra és egyes turisztikai létesítmények mind a mai napig fennmaradtak. Rendszeressé váltak a vallási létesítményekbe történő zarándoklatok. Görögországban a gyógyfürdőzésről még írásos emlékeink is vannak. Az első olimpia időszámításunk előtt 776-ban a sportturizmus mai jegyeit is magán viselte, hiszen nagy számban keresték fel az érdeklődők a versenyeket. A Római Birodalom területén, elsősorban az infrastruktúra magas szintű kiépülésének köszönhetően a turizmus igen népszerű volt. Az utak mellett megjelentek a szálláshelyek, vendéglátó létesítmények. A szabad gazdagok és az arisztokrácia otthonaiban elengedhetetlenek voltak a fürdők, de a közfürdők, gyógyfürdők is igen népszerűek voltak. A masszázs, a gőzfürdő a mai egészségturizmusnak is fontos eleme. A korai keresztények szentföldi zarándoklatai egyre több embert mozgósítottak A turizmus előzményei a középkorban A Római Birodalom bukását követő hanyatlás évszázadokra visszavetette a turizmust is. Nagyon kevés írásos, tárgyi és infrastrukturális emlék maradt fenn ebből a korból, az emberek nagyobb tömegét elsősorban a zarándoklatok mozgatták, de a szentföldi keresztes hadjáratokhoz is sokan csatlakoztak. A korra jellemző a céhlegények utazásai, akik a mestervizsgájukat csak többéves külföldi gyakorlat után tehették le. Európában sorra alakultak meg az egyetemek, amelyek szintén utazási célpontokat jelentettek tanárnak, diáknak egyaránt. 8

9 A turizmus az újkorban a XIX. század végéig Az újkor jelentős gazdagodást, anyagi gyarapodást, új technikai felfedezéseket hozott az emberiség számára. Különösen kiemelkedő volt a közlekedés, a közlekedési eszközök és a közlekedési lehetőségek rohamos fejlődése. A kor legjelentősebb felfedezései, amelyek hatással voltak a turizmusra: - Amerika felfedezése, a Föld körülhajózása; - A hajóépítés technológiájának fejlődése; - Postakocsi hálózat kiépítése, fogadók építése és üzemeltetése, a postakocsik menetrendszerű működése; - Nagyarányú útépítések Európa szerte; - Thomas Cook utazásszervezése; - Az első gőzhajó (1814) beindítása; - Az első vasút beindítása; - Európa és Amerika között rendszeres gőzhajó járat üzemeltetése; - Először a londoni világkiállítással összefüggésben, majd Európa szerte nagyarányú szállodaépítések megvalósítása. A XIX. század végére a turizmus már népszerű és elterjedt volt. Különösen a tengerparti fürdőzés és a gyógy turizmus volt népszerű a vagyonosabb rétegek között. Egyrészt megvolt a szükséges pénz a motiváció, másrészt egyre inkább kialakultak a turisztikai szolgáltatások, amelyeknek eredményeként már érdemes volt a turizmusba befektetni, illetőleg a befektetőknek erre a területre specializálódni A turizmus a XX. században A XX. század megjelenik a tömegturizmus, hiszen ezt a korszakot is jelentős ipari felfedezések, valamint a közlekedés ugrásszerű fejlődése jellemzi. A korszakra nem volt jellemző a turizmus egyenletes fejlődése, hiszen az első világháború, az as világgazdasági válság és az ezt követő második világháború óriási hanyatlást eredményezett a turizmusban. A XX. század elején megalkották az első repülőgépet, sőt elindult az első menetrendszerinti járat. Először az USA-ban, majd Európában is rohamosan terjedt a személygépkocsi, valamint az autóbusz használata. Óriási szállodaépítések valósultak meg, főleg a nagyvárosokban, tengerpartokon, fürdőhelyeken. A polgári légiközlekedés ugrásszerű növekedését nemcsak az utazási igények, hanem a repülőgépek korszerűsítése is okozta (sugárhajtású repülőgépek megjelenése). 9

10 Az életszínvonal, a két világháború időszakát leszámítva folyamatosan nőtt, az emberek szabadon elkölthető jövedelme egyre több lett. Ezzel párhuzamosan nőtt a szabadidő, hiszen bevezették a kötelező, fizetett szabadságot, majd az öt napos munkahetet. A turizmus szolgáltatásai is folyamatosan fejlődtek, az egyre korszerűbb szállodák mellet kiépültek a kempingek és az üdülőklubok hálózatai is. Megalakul a turisztikai világszervezet a WTO, 1989-ben turisztikai világtalálkozót szerveznek, amelynek eredményeként megszületik a Hágai Nyilatkozat A turizmus rendszere és környezete A turizmus komplex társadalmi jelenség, a középpontban az ember áll szoros kölcsönhatásban a környezetével. A turizmus rendszere, amely a keresletet jelentő turistát (és a küldő területeket), valamint a kínálatot megtestesítő turisztikai szektort (illetve turisztikai desztinációkat) foglalja magában, dinamikusan változik és nyílt rendszerként kölcsönhatásban áll a társadalmi, kulturális, politikai, gazdasági, természeti és technológiai környezet elemeivel. A turizmus piacán is akkor van egyensúly, amikor a kereslet és a kínálat fedik egymást. A turizmus és környezet között kölcsönös függések rendszere alakul ki, tehát a környezet egyes tényezői befolyásolják a turizmus fejlődését, a turizmus pedig visszahat környezetére, bár a hatóerők nem feltétlenül egyenlő nagyságúak. A kölcsönhatás minden esetben egyaránt lehet pozitív és negatív. A turizmus rendszerének két alrendszere: - a kereslet, azaz a turista; a szabadidő; szabad rendelkezésű, elkölthető jövedelem; a személy rendelkezésére álló közlekedési eszközök; motiváció jelenti; - kínálat, azaz a turisztikai termék; vonzerő; közlekedési lehetőségek; szálláshelyek; étkezési lehetőségek; programok; biztonság, higiéné; vendégszeretet; kiegészítő szolgáltatások; környezet minősége; politikai környezet jelenti. - a kettő között a kapcsolatot a fogadó területről a turista felé irányuló marketing, a közvetítőszektor (az utazást szervezők és az utazási ügynökségek) tevékenysége, valamint a turistának a küldő területről a fogadó területre történő utazása hozza létre. 10

11 Az 1. sz. ábrán láthatóak a turisztikai kereslet és kínálat alapelemei, valamint a két alrendszer összekapcsolódása. 1. ábra: A turisztikai rendszer felépítése Forrás: Lengyel, 1994 Bár mind a turista rendelkezésére álló szabadidő, mind pedig az általa szabadon elkölthető jövedelem fontos szerepet játszik a turisztikai kereslet befolyásolásában, meghatározó hatással az egyéni változatosságon, igényen alapuló motiváció van a turista utazási döntésére. Ebből következően tehát mivel a turista döntése alapvetően saját belső motivációján alapul, a motiváció konkrét utazási döntéssé pedig a desztináció attrakciói alapján válik, a motiváció és a vonzerő között a rendszer működésében különösen szoros kapcsolat van. Ezt a kiemelten fontos kapcsolatot jelzi a két tényezőt összekötő szaggatott vonal az 1. sz. ábrán. A turisztikai kínálat egyes elemei egymással szintén kölcsönös függésben állnak, a turisztikai termék összetettségéből adódóan egy-egy összetevő minősége befolyással van a kínálat egészének minőségére. A turista nem szálláshelyet vagy biztonságot keres, hanem olyan élményt, amelynek mind a jó közbiztonság, mind pedig a kielégítő minőségű szálláshely része, az ábrán látható egyéb kínálati összetevőkkel együtt. A kínálat elemeinek kölcsönös függéséből adódik, hogy egy-egy összetevő nem megfelelő minősége az élmény, tehát a termék egészét képes a turista számára tönkretenni. 11

12 A turizmus hatásai A turizmus hatásai közül a gazdasági hatásokat tartjuk a legfontosabbnak. Vitathatatlan tény, hogy a turizmus mára az egész világon a legjelentősebb iparággá vált. Jelentős mértékben járul hozzá országok, régiók gazdaságához, és néhol ez az egyetlen gazdasági tevékenység. A gazdasági hatások közül is elsősorban pozitívak kerülnek kiemelésre, mivel ezek általában jobban észrevehetők, és nem utolsósorban jól kommunikálhatók. A turizmusnak azonban gazdasági hatásain túl egy sor más hatása is van. A Manilai Nyilatkozat a Világturizmusról többek között megállapítja, hogy a turizmus azért számít alapvető tevékenységnek a nemzetek életében, mert gazdasági hatásokon túl közvetlen hatást gyakorol az egyes országok kulturális, társadalmi életére is. Ez a nyilatkozat leszögezi továbbá, hogy a turizmusban az anyagiaknál fontosabbak a nem anyagi szempontok, mégpedig az ember önmegvalósítása, a bővülő művelődési lehetőségek, az ember felszabadítása, a kultúrák elismerése és a népek szellemi örökségének tiszteletben tartása (Tasnádi, 1998) A turizmus és a gazdasági környezet kölcsönhatásai A turizmus gazdasági hatásait úgy lehet definiálni, mint a küldő és a fogadó területek gazdaságának jellemzőiben, gazdasági struktúrájában, a turizmus fejlődése következtében végbemenő változásokat (Puczkó Rátz, 1998). A gazdasági hatásokat ebben az értelemben tehát jelentősen megkülönbözteti a társadalmi-kulturális és fizikai hatásoktól az, hogy ez utóbbi hatások szinte kizárólag csak a fogadó területeken érvényesülnek. A turizmusnak, mint gazdasági tevékenységnek számos olyan tulajdonsága van, amely megkülönbözteti más iparágaktól. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy a turizmus láthatatlan exportnak tekinthető. Láthatatlan abban az értelemben, hogy maga a turisztikai termék tulajdonképpen szolgáltatás, tehát megfoghatatlan, szállíthatatlan. A turizmus esetében így nem a tárgyiasult termékeknek az eladótól a vevőhöz való szállítása valósul meg, hanem a fogyasztó utazik a termékhez. A turisztikai szolgáltatás csak úgy jöhet létre, ha a fogyasztó (azaz a látogató vagy turista) jelen van a szolgáltatás színhelyén az adott pillanatban. Ez egyben bizonytalansági tényezőt is jelent, hiszen a fogyasztó maga is része a szolgáltatás-nyújtási folyamatnak, viselkedése befolyásolja a termék minőségét. A turista külföldi tartózkodása során sok olyan terméket is megvásárol, amely más módon exportálhatatlan, vagy akár értékesíthetetlen lenne (pl. ajándéktárgyak, élelmiszerek) magas fajlagos szállítási költségek, alacsonyabb minőség vagy piacvédő szabályozás következtében. A turisztikai 12

13 forgalomba kerülő termékeket ráadásul általában az elérhető export árnál magasabb áron lehet értékesíteni, tehát magasabb az ilyen módon elérhető bevétel is. A turizmus, mint exporttevékenység értékelésében azt is figyelembe kell venni, hogy a turisztikai termékek iránti kereslet általában szezonális és rendkívül érzékenyen reagál előre nem látható és viszonylag kevéssé befolyásolható változásokra. A szabadidős turizmusban résztvevők célja elsősorban a kikapcsolódás, az hogy jól érezzék magukat, tehát nem kívánnak olyan desztinációkba utazni, ahol pl. háború vagy járvány veszélyének vannak kitéve. De befolyásolják a turisztikai keresletet az árfolyam-ingadozások, illetve a természeti katasztrófák (földrengés, vulkánkitörés, árvíz vagy akár hosszantartó esőzések is) (Rátz, 1999). A turisztikai kereslet szezonalitása párosulva a szolgáltatásoknak azzal a jellemzőjével, hogy nem raktározhatók, azzal a következménnyel jár, hogy a turizmusban működő vállalatoknak a turista-szezon ideje alatt kell megteremteni az egész éves nyereséget. A turizmust mint bármely más iparágat a pozitív gazdasági hatások alapján ítélik meg, és emiatt fejlesztik, illetve támogatják a kormányok is. A pozitív gazdasági hatások teremtik meg a lehetőségét, hogy olyan környezetre pozitív hatást gyakorló tevékenységeket is elvégezzenek, amelyekre egyébként nem lenne forrás. A hatások tekintetében azt is érdemes megjegyezni, hogy a gazdasági hatások általában jobban mérhetők és beazonosíthatók. A természeti hatásoknál nehéz megállapítani a turizmus konkrét szerepét egy adott negatív hatás kialakulásában (Puczkó Rátz, 2001). A turizmus hatásai sok esetben besorolhatók akár gazdasági, akár a társadalmi-szociális hatások közé. A munkahelyteremtést általában, mint pozitív gazdasági hatást mutatják be, azonban ennek jelentős (nem csak pozitív) társadalmi-kulturális hatása van. Munkahelyteremtésen kívül pozitív hatásai között jelenik meg az infrastruktúra-fejlesztése, a hozzájárulás a GDP-hez, a regionális fejlődés kiegyenlítése, a gazdasági szerkezet változása, a deviza-bevételek növekedése, adóbevételek növekedése, pótlólagos vásárlóerő, multiplikátor-hatás stb. Negatív gazdasági hatásai között szerepelhet a szezonális foglalkoztatottság, a migráció, az infláció, az árfelhajtás, függőség kialakulása, a hagyományos tevékenységek eltűnése és a feketegazdaság. 13

14 A Turizmus társadalmi-kulturális hatásai A turizmus társadalmi-kulturális hatásának fogalmát úgy lehet meghatározni, hogy az érintettek (helyi lakosok, helyi szervezetek, vállalkozások) életminőségében bekövetkezett változás (Boothroyd, 1978). A hatásokat különböző szinten (egyéni, családi, közösségi, regionális, nemzeti) vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az egyes hatások különböző módon befolyásolják az egyes szinteket. Lehet olyan pozitív hatás, ami az egyénnek jó, de a család széteséséhez vezet az eltérő gondolkodás miatt, vagy a gazdaságot átmenetileg negatívan érinti. A társadalmi-kulturális hatásokat nagymértékben meghatározza a helyiek és az oda látogató turisták közötti kulturális távolság és a turizmus fejlettségének szintje. A turizmus jelentős hatással lehet a népességre, a munkaerőpiacra, a közösség jellemzőinek változására, az egyénekre és a családokra, valamint a kulturális erőforrásokra. A turizmus napjainkra szükségletté vált, nem mindegy, hogy a potenciális turistákat milyen hatások érik, hogyan tudjuk őket motiválni, mennyire tudjuk azt természetessé tenni, hogy az utazás számára, személyiségére is nagy hatással legyen. A motiváció kialakításában egy társadalomnak nagy szerepe van, hiszen az hogy hogyan közvetíti az utazással elérhető élményeket, értékrendeket, utazási magatartást, nagyban befolyásolja a potenciális turista döntéseit. Mennyire készült fel egy más kultúra befogadására és elfogadására, mennyire törekszik a nyitottság kialakítására. A turisták és a fogadó fél, a helyi lakosság kapcsolatát is nagyban befolyásolja a társadalmi-kulturális környezet, a vendégszeretet, az idegen nyelvtudás, az emberi kapcsolatok, a kulturális cserekapcsolatok mind, mind hatással vannak a turizmus keresletére és kínálatára. 14

15 A turizmus fizikai hatásai A turizmus hatással van a minket körülvevő világra. A turizmus fizikai hatásainak vizsgálatakor két részre osztjuk a környezetet: A) Természeti környezet: tartalmazza a fellelhető élettelen természeti erőforrásokat, az élővilágot, illetve a tájképi formát (Puczkó Rátz, 1998) B) Épített környezet: magába foglalja mindazt, amit az ember mesterségesen telepített, épített az adott területre (Puczkó Rátz, 1998) Tanulmányaink alapján elmondhatjuk, hogy a környezeti hatások is több szempont szerint is csoportosíthatók. Ez alapján beszélhetünk: - helyi, illetve globális hatásokról, - visszafordítható és visszafordíthatatlan hatásokról, - közvetett és közvetlen hatásokról, valamint - pozitív és negatív hatásokról. A gazdasági hatásokkal ellentétben a környezeti hatások közül általában a negatívakat tulajdonítják a turizmusnak. A turizmus azonban előnyös is lehet a környezetére, mert: - védett területek kialakítását eredményezi, - környezettudatosság terjedéséhez járul hozzá, - természeti értékek felismerését segíti, - hozzájárul a környezet megtisztulásához, - a helyi infrastruktúra fejlődését ösztönzi. A negatív hatások között a következők tekinthetők a legfontosabbnak: - víz, levegő, és vizuális szennyezés, - geológiai hatások, - hatások az állat és növényvilágra, - zaj ártalmak, - szemétlerakás, - ökológiai rendszerek, - természeti katasztrófák, - földhasználati problémák. 15

16 A turizmus és a helyi közösségek kölcsönhatásai A helyi közösségeknek a tudatosan fejlesztett és menedzselt turizmusból a következő előnyei származhatnak (Inskeep, 2000): - Új munkahelyeket teremt azon rétegek (etnikai kisebbségek, nők) számára is, akiknek eddig korlátozottak voltak a munkavállalási lehetőségeik, ezáltal a fiatalok elvándorlása csökken. - Helyi turisztikai vállalkozások alapítását segítheti elő, ami tőkebeáramlást és a vállalkozói kedv növekedését jelenti a térségben. - Ha a turisztikai vállalkozások a helyiek kezében vannak, akkor a nyereség helyben visszaforgatható, ami a helyi közösség hasznára válik. - Helyi adóbevételek növekedése lehetővé teszi a közösségi szolgáltatások bővítését. A turizmus piacot teremt más iparágak termékeinek és szolgáltatásainak, valamint a helyi specialitások előállítóinak (pl.: kézműves áruk) is. - Javulhat az általános környezetvédelmi állapot, mivel a helyiek felismerve, hogy a turisták a tiszta helyeket részesítik előnyben, jobban odafigyelnek környezetükre. - Örökség iránti büszkeség feléledése, annak nyomán, hogy a helyiek látják a turisták érdeklődését és csodálatát a helyi értékek iránt. A helyi közösségekben problémák is keletkezhetnek, ami a nem megfelelő tervezésre és menedzsmentre vezethető vissza: - A zsúfoltság zajjal, levegőszennyezéssel járhat, és problémát okozhat a szemétkezelésben is. - A nem megfelelő szabályozás folytán a vonzerő maga is veszíthet értékéből (pl.: rossz építészeti megoldások miatt). - A védett területeken a látogatás szabályozatlansága a védett értékek romlást eredményezi. - A turista/helyiek arány kedvezőtlen változása zsúfoltságot eredményezhet, és a helyiek ellenérzését válthatja ki. - A helyi kultúra és a turisták otthoni kultúrája közötti je1entős eltérés esetén a turisták életstílusának utánzása, illetve negatív jelenségek (drog, alkohol) megjelenése helyi értékek visszaszorulásához vezethetnek. - A turisták megváltoztatják a közösség szerkezetét, konfliktusok alakulhatnak ki a szolgáltatók pl.: az üdülőtulajdonosok között. 16

17 A turizmus és a politikai környezet kölcsönhatásai Egy ország politikai stabilitása, vagy instabilitása nagy hatással van a turizmus keresletére és kínálatára. A turisták nem szeretik a bizonytalan politikai helyzetet, mert a biztonság kérdése napjainkban fontos kínálati tényezővé vált. Amennyiben a fogadó országban politikai események veszélyeztetik a turistákat, a küldő országok és az utazásszervezők azonnal reagálnak rá és ajánlataik közül kiveszik az adott desztinációt. Ezt követően hosszú időbe telhet a turisták visszacsalogatása, a kereslet, kínálat egyensúlyának megteremtése. Különösen érzékenyen érinti mindez azokat az országokat, amelyek fő bevételi forrása a turizmus, a külföldi látogatók pénzköltései A turizmus és a technológiai környezet kölcsönhatásai A társadalomban végbemenő technológiai fejlődés az egész gazdaságot, életvitelünket, szokásainkat, a turizmust is alapvetően megváltoztatják. A gyorsuló kommunikáció és információközlés jelentős hatással van a piacra. Kínálati oldalon a turisztikai cégek egyre nagyobb számban élnek az elektronikus információközléssel, interaktív web oldalak alkalmazásával, az információk folyamatos frissítésével és a turistákhoz való eljuttatásával. Keresleti oldalon is gyors fejlődés tapasztalható, a számítógép és az internet háztartásokban történő elterjedésével arányosan. Ma az elektronikus helyfoglalás, jegyvásárlás, szállodai szobafoglalás, belépőjegyek vásárlása, a legdinamikusabban fejlődő területe a turizmusnak. Mindez amellett, hogy egy személyes kapcsolatkialakítást is eredményez, jelentősen olcsóbbá is teszi a szervező és marketing munkát A turizmus és a globalizáció kölcsönhatásai A globalizáció világjelenség, amelyből nem marad ki a turizmus sem. A turizmus terén is működnek a transznacionális vállalatok, amelyek között gyakoriak a fúziók, felvásárlások, tehát a koncentráció és a méretnövekedés itt is megfigyelhető. A turizmusban megfigyelhető a globalizáció olyan formája is, amikor stratégiai együttműködéseket alakítanak ki a piac lefedésére, anélkül, hogy tulajdonos váltás következne be. A globalizáció egyik formája a turizmusban is a franchise, amely világméretű terjedését elsősorban olcsóságának köszönheti. A transznacionális vállalatok számtalan formában működnek a turizmus területén, jelen vannak az utazási iroda piacán, az utazás értékesítésében, 17

18 nemzetközi szállodaláncok üzemeltetésében, utazási klubok működtetésében, étteremláncok kialakításában, autókölcsönzésben, stb. A nagy nemzetközi vállalatok számos előnnyel rendelkeznek a kisvállalkozásokkal szemben. Tőkeerejük révén lehetőségük van a folyamatos innovációra, új termékek kibocsátására, új piacok bekapcsolására. A pénzügyi válság áthidalásában is előnyt élveznek, hiszen könnyebben tudnak külső forrást bevonni és a mindenkori kormányok is előszeretettel nyújtanak támogatást nehézségeik áthidalásához. A működő tőke turizmusba történő beáramlása, beáramoltatása nagyot lendített az ágazaton. A globalizáció nagy hatással van a turizmusra, de ennek veszélyei is vannak, csökken a nemzeti jelleg az országokban, valamint megjelenik a turizmus napjaink egyik legnagyobb ellensége a nemzetközi terrorizmus is A turizmus és a fenntarthatóság A környezeti kölcsönhatások vizsgálata során egyre nagyobb szerep jut a fenntarthatóság kérdésének. A gazdasági célok elérése nem mehet az adott ország. A helyi, kistérségi, nemzeti értékeinek rovására, nem sértheti a helyi érdekeket. Az elmúlt években erősödött a környezettudatosság, az értékmentés, a levegő, talaj, víz minőségének megóvása. Egyre inkább előtérbe kerülnek olyan kérdések, mint: - Az adott turisztikai térség teherbírása; - A helyi lakosság érzékenységének figyelembe vétele; - Célpiacok kijelölése; - Bizonyos területek kivonása a turizmus alól A turizmus fajtái A turizmus fajtáit Bernecker döntően motivációs és környezeti tényezők alapján a következők szerint csoportosította: Üdülőturizmus - lakóhely-közeli és távolabbi nyaralóturizmus, - termál- és gyógy turizmus, - falusi-, tanyasi vendéglátás, vendégfogadás, - hobbiturizmus (horgászat, lovaglás, vadászat, bortúrák, vízi turizmus stb.). 18

19 Az üdülőturizmus olyan turizmusforma, ahol a turista utazásának fő motivációja a szabadidő kellemes eltöltése, a gyógy turizmusból adódóan egészségi állapotának megőrzése, javítása vagy valamilyen fizikai aktivitást igénylő szabadidős vagy sporttevékenység gyakorlása, illetve városi stressztől mentesen, tiszta természeti környezetben ismerkedhet az adott ország hagyományaival (NTS, 2005) Kulturális turizmus - képzési célú, ismeretszerző turizmus, - kulturális rendezvény-turizmus, - vallási, zarándokturizmus, - városlátogató turizmus, - körutazó turizmus. A kulturális turizmus fogalomkörébe tartozik minden olyan utazás, amelynek során az utazó megismeri mások történelmét, örökségét vagy jelenlegi életét, illetve tágabb értelemben minden utazás, amely kielégíti az ember változatosságigényét, emeli az egyén kulturális színvonalát és új tudáshoz, tapasztalatokhoz vezet (NTS, 2005) Társadalmi turizmus - rokonlátogató turizmus, - klubturizmus, - kapcsolatkereső turizmus. A társadalmi turizmus célja a társadalmon belüli emberi kapcsolatok kialakítása és ápolása. (NTS, 2005) Hivatásturizmus (MICE - Meetings, Incentives, Conferences and Exhibitions) - a non-profit szférával összefüggő hivatásturizmus, - üzleti turizmus (meglévő vagy kialakítandó gazdasági kapcsolatok alapján), - kongresszusi-, konferencia- és szemináriumi turizmus, - vásár-, kiállítás-, látogató turizmus, - incentive (ösztönző) turizmus. 19

20 A hivatásturizmus a munkával összefüggő utazások gyűjtőneve, többek között vonatkozik a piackeresés és felmérés, üzletkötés, kapcsolatápolás és felvétel, szerződéskötés célú utazásokra, konferenciákon, kongresszusokon, kiállításokon való részvételre. Illetve ide tartozik a dolgozók ösztönzésének modern vezetői eszköze is, amely nem jutalmazási célú, hanem elnyert díj. (NTS, 2005) Politikai turizmus Meglehetősen egyértelműen körülhatárolható turizmus-forma, mivel kizárólag a politikai és diplomáciai élet szereplőinek utazásaira, és utazásaikhoz kapcsolódó rendezvényekre terjed ki. (NTS, 2005) Típusai ez alapján: - diplomaták és családtagjaik turizmusa, - politikai rendezvényturizmus Környezetbarát, szelíd turizmus - ökoturizmus, - környezettudatos turizmus. A turizmus azon formái tartoznak ide, amelyek a természeten alapulnak, s ahol a látogatók számára a fő motiváció a természet megfigyelése, illetve tradicionális, természet közeli kultúrák megismerése (NTS, 2005) Sportturizmus - aktív sportturizmus, - passzív, sportrendezvényeket látogató turizmus. Sportturizmus alatt minden olyan tevékenységet értünk, amikor emberek egy sporteseményt résztvevőként vagy nézőként felkeresnek, illetve amennyiben azon üzleti céllal vesznek részt. Egy-egy nagyobb esemény a szervező ország számára kiváló imázs-építési lehetőséget nyújt, jelentős beruházásokat, fejlesztéseket indukál, s ezek a létesítmények a továbbiakban még sokáig hasznosíthatóak mind a helyi lakosság, mind pedig az odalátogatók számára (NTS, 2005). 20

21 2.2. A turizmus története Magyarországon Korai fejlődés A Római Birodalom részeként Pannónia a mai Dunántúl a turizmus fejlődéstörténete szempontjából is említésre méltó. Időszámítás után között Pannónia jelentős provinciája volt Rómának. Jól kiépített utak, katonai és polgárvárosok, fürdők élénk utazási forgalmat idéztek elő, illetve tettek lehetővé. Később, a középkorban viszonylag gyér volt az utazási forgalom, s az elsősorban a kereskedelmi útvonalakon zajlott le. Az utazók többnyire kereskedők, követek és kíséretük, valamint zarándokok voltak. Az utazók elszállásolásában az egyházak, a monostorok fontos szerepet töltöttek be, de a kereskedelmi útvonalak melletti települések lakosai is adtak szállást az utazóknak. Nagy Lajos idején ( ) már külföldi kereskedők is utaztak Magyarországra. Budán megépült a mai Lukács és Császárfürdő, a gyógyulást kereső helybéliek és a vándorok részére. II. Zsigmond király korában ( ), de különösen a Német-római Császárság idejében, gyakoriak voltak az udvari ünnepségek, amelyekre számos országból érkeztek vendégek. Feljegyezések szerint a király németrómai császárrá választási ünnepségére 17 országból 4500 vendég érkezett. Ebben az időszakban a kereskedelem és a kézműipar, a céhek fejlődésével összefüggésben egy jómódú polgári réteg is kialakult a nagyobb településeken. Mátyás király ( ) idejében Magyarország a reneszánsz kultúra egyik központjává vált, s az ország jelentősebb településein számos külföldi mesterember, művész, látogató fordult meg. A török hódoltság idején értelemszerűen szinte alig volt utazási forgalom. Eközben Európa nyugati részén a gazdagok körében kezdett divattá válni az utazás. A másfél évszázados török uralom miatt az utak állapota rendkívül leromlott, így csak a XVII. század végétől, a XVIII. század elejétől beszélhetünk egy megélénkülő utazási forgalomról. Források szerint 1696-ban Pesten mindössze három, Budán hat kis befogadó képességű fogadó működött, vidéken pedig kb. 45 helységben volt vendégfogadó (Tasnádi, 1998). Magyarországon az első postakocsi-járat 1752-ben indult meg. A fontosabb postakocsi-járatok voltak: Bécs - Buda, Buda - Nagyszeben, Buda - Kassa, Bécs - Pozsony - Kassa - Brassó. Ebben az időben a Pest - Bécs közötti utazási 21

22 idő óra volt ben már személy utazott postakocsin és 360 állomás működött az országban. A gazdasági fejlődés Pest növekvő szerepéhez vezetett. A lakosság száma dinamikusan nőtt. A XIX. század közepére Pest lakosainak száma ról kb főre, Buda lakossága pedig ról re emelkedett. Az 1800-as évek elején, Pesten évenként néhány alkalommal többnapos vásárokat tartottak, amelyekre az egész országból érkeztek látogatók. Feljegyzések szerint egy-egy ilyen vásárra ezer szekér és mintegy 300 uszály szállította a vásározókat és az érdeklődőket. Az 1820-as években már 30 vendégfogadó működött a két városrészben és egyre több szálló épült ben megépült a Magyar Király Szálló (Dorottya u. 2.), 1826-ban pedig a Tigris Szálló (Nádor u. 5.) kezdte meg működését. Az 1830-ban megnyíló Európa Szálló (Roosevelt tér és Zrínyi u. sarok), 1846-ban pedig az István Főherceg Szálló (Akadémia u. 1-3) már európai színvonalú felszereltséggel rendelkeztek. A század közepén meginduló építkezések, pl. a Lánchíd építése sok külföldi szakembert vonzott, s a reformkor szelleme is utazásokra ösztönzött ben megindult a Dunán az első gőzhajó, 1830-ban pedig az első rendszeres hajójárat Bécs és Pest között. A Balatonon 1846-ban indult meg a gőzhajóforgalom, de már ezt megelőzően megépült az első balatoni fürdő, Balatonfüred gyógyvizének híre pedig már külföldre is eljutott. (Tasnádi, 1998). Az utazási forgalom fellendülését azonban csakúgy, mint Nyugat-Európában a vasúthálózat kiépülése tette lehetővé. Magyarországon az első vasútvonal 1846-ban épült meg Pest és Vác között. Ezt követően adták át a forgalomnak a Déli vasutat, amely Pestet kötötte össze Siófokkal. A Déli vasút megépülése felgyorsította a Balaton déli partjának kiépülését, s a század második felében jelentős fejlődés indult meg Balatonalmádiban, Siófokon, Balatonföldváron ban egyesült Óbuda, Buda és Pest, s mint új főváros, Budapest Európa nagy városai közé emelkedett. Ebben az időszakban a főváros lakosainak száma volt. A XIX. század második felében megépült a Duna-parti szállodasor, majd a Rákóczi úti szállodák és a pályaudvarok körüli hotelek. A fejlesztésekkel összefüggésben több említésre méltó rendezvény is volt a fővárosban tól rendszeresen rendeztek Budapesti Ünnepi játékokat és meghatározott időközönként Országos Ipari Kiállítást. Ez utóbbit már nemcsak belföldiek látogatták, hanem jelentős számú külföldi is megtekintette a rendezvényt. Korabeli dokumentumok szerint az 1885-ben rendezett Országos Ipari Kiállításon a kiállítók száma , a látogatók száma több mint fő volt, és ebből külföldről érkezett. 22

23 Érdekessége volt ennek a kiállításnak, hogy a rendezvényt komoly propagandakampány előzte meg. Egy berlini hirdető cég Európa 158 újságjában több száz közleményt jelentetett meg a kiállítás megrendezéséről. A századforduló végére Magyarországon is növekedett az érdeklődés a gyógyfürdők iránt. Balatonfüred, Hévíz fejlődésén kívül egyre több gőzfürdő építése igazolja ezt. Budapesten a jóval korábban Hild József terve alapján épült Császárfürdő népszerű gyógyfürdőként és elegáns szórakozóhelyként működött. Az évi millenniumi ünnepségek igazi idegenforgalmi eseménynek számítottak. A nagy érdeklődésre tekintettel úgynevezett lakáskínálati irodákat hoztak létre, amelyek a főváros szűkös szálláskínálatát voltak hivatottak bővíteni. Közel lakást kínáltak kiadásra. A statisztikai adatok szerint a millennium évében a szállodákban 153 ezer vendég tartózkodott, s ezek 60%- a külföldi turista volt. A vasúthálózat kiépítésének egyik követelményeként 1884-ben megnyílt a Magyar Királyi Államvasutak Menetjegyirodája, amely már bizonyos értelemben utazási irodaként működött. Például a Balkán felé kiépült vasútvonalon 200 fős csoportot hoztak Athénből és Szalonikiből Budapestre, 1900-ban pedig a Szentévi zarándoklásra hívő utazott szervezetten különvonattal Rómába ben megalakult az első idegenforgalmi vállalkozás, az IBUSZ jogelődje, amely az országon belül 35, külföldön 3 irodával rendelkezett. További szállodák épültek a fővárosban (pl ben a Ritz Szálló) és vidéken. A magyar vendéglátás ebben az időszakban európai színvonalra emelkedett. Ennek egyik tényezője volt, hogy Budapesten közel 500 kávéház működött, sajátos hangulatot teremtve a főváros életében A XIX. század második fele A XIX. század második felében megélénkülő utazási forgalom Magyarországon elsősorban belföldi turizmust jelentett, s egy-egy jelentősebb fővárosi rendezvénytől eltekintve a külföldiek beutazása csekély mértékű volt. Az I. világháború lényegében teljesen megbénította az alig kibontakozó turizmust ban megnyílt a Gellért Gyógyfürdő és Szálloda, amely az első korszerű gyógyszálló volt az egész országban. Lassan kezdtek megjelenni az utakon a személygépkocsik, főleg külföldiek utaztak egyre nagyobb számban. 23

24 Az 1920-as évek közepén fejlődéstörténeti szempontból említésre méltó szervezeti változások történtek ben megalakult az Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetsége, amely főként a külföldön való megjelenésre adott az eddiginél kedvezőbb lehetőséget ben az IBUSZ profilváltás mellett részvénytársasággá alakult, s ez által a nemzetközi piacon is ismertté ált ban megalakult az első Országos Idegenforgalmi Tanács, és hamarosan megkezdte működését a Balatoni Intéző Bizottság. (Tasnádi, 1998) A főváros egyre több nemzetközi kongresszusnak adott helyet ban pl. 5 nemzetközi konferenciát rendeztek Budapesten. Megkezdődött a rendkívül rossz állapotú közutak fejlesztése is, 1931-ben megnyílt a Bécs-Budapest autóút. Természetesen az as gazdasági világválság bizonyos mértékig visszavetette főleg a belföldi turizmus fejlődését, de 1933 után ismét fellendült az utazás. Jelentős nemzetközi rendezvényeket szerveztek 1933-ban (Liszt Ferenc zongoraverseny, IV. Nemzetközi Cserkész-találkozó, első Budapesti Nemzetközi Vásár) és egyre nagyobb számú külföldi turista érkezett az országba ben a nemzetközi turizmusból származó bevétel a magyar export 7%-át tette ki. A második világháború kitörése komoly mértékben lecsökkentette a külföldiek beutazását. Jellemző példa erre, hogy míg 1937-ben 183 ezer külföldi turista érkezett Magyarországra, 1943-ra ez a szám 39 ezerre csökkent. Ugyanakkor a belföldi turizmusban részt vevők száma tovább emelkedett, s különösen a városokból egyre többen utaztak vidéki üdülőhelyekre ben szinte teljesen megszűnt a turizmus. A szállodákat (mintegy 2000 szállodai szobát) hadi jellegű célokra vették igénybe. A háború hatalmas pusztítást végzett az országban. A turizmust szolgáló létesítmények többsége elpusztult. A MÁV kocsiparkjának csupán 40%-ka, s az 500 hajóból mindössze 18 maradt üzemképes. A szállodák, vendéglők jelentős része is romokban hevert, s hatalmas infláció nehezítette az amúgy is küzdelmes életet. Mindennek ellenére a magánszállodák és panziók újra megkezdték működésüket. Főleg a hivatásból utazók voltak a vendégeik. Hamarosan néhány nagyobb rendezvényre is sor került ben Országos Mezőgazdasági Kiállítást rendeztek, 1948-ban pedig újra megrendezték a Budapesti Nemzetközi Vásárt, amelyet több mint 300 ezer látogató keresett fel. 24

25 1948-ban megkezdődött a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemek államosítása, s ennek során a szállodák egy része is állami irányítás alá került. Szállodaipari Nemzeti Vállalat néven új szállodai szervezetet hoztak létre és 1949-ben megalakult a Turistaházakat Kezelő Nemzeti Vállalat. A gyógyfürdők állami kezelésbe vételével, azok a szociálturizmusba, illetve az egészségügyi intézményekhez kerültek. Ifjúsági táborokat létesítettek, s dinamikusan fejlődött a szociálturizmus elsősorban a Balaton déli partján. Megkezdődött néhány nagyobb szálloda helyreállítása (pl. Royal), s néhány szálloda visszanyerte eredeti rendeltetését (budapesti Palace, szegedi Tisza Szálló). A háború utáni első új szálloda, az Arany Csillag Szálloda 1954-ben épült Dunaújvárosban (akkori nevén Sztálinvárosban). Az 1940-es évek végén, az 1950-es évek elején a csekély számú külföldi látogatótól eltekintve csupán belföldi turizmusról, s azon belül a szociálturizmusról beszélhetünk. A szociálturizmus a társadalmi-politikai berendezkedés szerves része volt, s prioritást kapott a fejlesztésben is. Az 1956-os forradalom után még a korábban jelentkező nyugati érdeklődés is megszűnt. A külföldi turizmust a szocialista országok közötti együttműködési programok által előidézett utazási forgalom jelentette. A belföldi turizmus elsősorban a szervezett üdülés formájában fejlődött ben már 457 ezer személy vett részt a szervezett üdü1ésben. Megjelentek az első kempingek a Balaton mellett, és a szálláskapacitás bővítésére beindult a fizetővendéglátás. Az 1960-as évek elejére jelentős lemaradás volt tapasztalható az idegenforgalmi szálláskapacitás területén. A kereslet-kínálat közötti feszültség enyhítésére fejlesztési programot dolgoztak ki, s az 1964-es Gazdasági Bizottsági határozat szállodai ágy létesítését hagyta jóvá ban egy újabb Gazdasági Bizottsági határozat született a gyógyturizmus fejlesztéséről. Változások történtek a turizmus intézményrendszerében is ben a Minisztertanács létrehozta az Országos Idegenforgalmi Tanácsot (OIT), amelynek a különböző tárcák, szervezetek képviselői voltak a tagjai. Az OIT 1957-ben hozott határozatával rendelte el a Balatoni Intéző Bizottság újjáalakítását, majd ezt követően a kiemelkedő idegenforgalmi adottságokkal rendelkező területeken sorra alakultak meg a tájegységi bizottságok (pl. Dunakanyar Intézőbizottság, Velence-tavi Bizottság, Baranya megyei Intézőbizottság stb.). A megyei tanácsok 1955-ben történt megalakulásával az egyes megyékben tanácsi idegenforgalmi hivatalok kezdték meg működésüket

26 közötti időszakban kiépült az ország valamennyi megyéjére kiterjedő idegenforgalmi hálózat. A hivatalok fő feladata ebben az időben a terület idegenforgalmával kapcsolatos házigazda funkció ellátása volt. Az idegenforgalom üzleti szakszervei közül az IBUSZ Rt, megalakulása óta folyamatosan fejtette ki tevékenységét ben a KISZ Központi Bizottsága irányításával létrehozták az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodát, a második utazási vállalatot Magyarországon ben megalakult a Magyar Camping és Caravanning Club Az es évek A gazdasági irányítási rendszer változása jótékonyan hatott a turizmus fejlesztésére. A korábban elfogadott fejlesztési programnak megfelelően jelentős szállodakapacitás-bővítést sikerült elérni. Felépült a Duna Intercontinental Szálloda ben Vadászati Világkiállítást rendeztek Magyarországon, amelyen 52 ország képviseltette magát és jelentős külföldi érdeklődés kísérte a rendezvénysorozatot ben megalakult a Danubius Gyógyüdülő és Gyógyszálló Vállalat. A gazdasági reform ösztönözte a többcsatornás értékesítési rendszer kialakulását és újabb utazási irodák jöttek létre, pl. Cooptourist, Budapest Tourist, Volántourist, később MALÉV Air Tours, Locomotiv Tourist stb. Az 1970-es évektől egyre több idegenforgalmi hivatal kapta meg a külföldi utazásszervezési jogot, előbb a beutazási, majd a kiutazási területen, s így ezek a szervezetek is egyre inkább üzleti célú tevékenységgel kezdtek foglalkozni. Az 1970-es években a magyar lakosság életszínvonalának emelkedése a hétvégi üdülök (második lakás) építésében is éreztette hatását. A nagyobb városok közelében lévő kedvező természeti adottságokkal rendelkező területeken, a Balaton partján és egyéb vízparti területeken tömegesen épültek a hétvégi házak, üdülők. Az 1980-as évek elején már közel 300 ezer második lakás volt található az országban, amelyek nagy részét megfelelő infrastruktúra nélkül építették meg, jelentős károkat okozva ezzel a környezetben (vízminőség, településkép, zsúfoltság stb.). A nemzetközi turizmus fejlődésében meghatározó volt a szocialista országokból való beutazás ben a mintegy 9,5 millió látogató-érkezés 80%-át a KGST-országokból érkezők adták. A nemzetközi turizmus másik fontos jellemzője volt, hogy a Magyarországra utazók több mint 40%-a éjszakázás nélkül, tehát kirándulóként, illetve átutazóként látogatott az 26

27 országba. Mindazonáltal az idegenforgalmi devizabevételeken belül egyre nagyobb hányadot képviselt a konvertibilis devizabevétel, ami elsősorban a nyugati turisták magasabb szintű idegenforgalmi költésével függött össze. Egészen az 1980-as évek végéig a magyarországi nemzetközi turizmusra a KGST-országok közötti kölcsönös turizmus, a nyugati országokból érkező turistaforgalom esetében pedig a német nyelvterületről (Ausztria, NSZK) érkezők túlsúlya, illetve a szervezett turizmus viszonylag magas aránya volt a jellemző ben az Ausztriával megkötött kölcsönös vízummentesség nagymértékben növelte az osztrák beutazást, különösen a kirándulóforgalmat (Tasnádi, 1998). A nemzetközi turizmus növekedésévei párhuzamosan növekedett annak gazdasági jelentősége. A magyarok külföldre utazásához vásárolható konvertibilis valutamennyiség alacsony szinten tartása viszonylag jelentős volumenű pozitív egyenleget eredményezett az idegenforgalmi elszámolásokban, s így kedvezően hatott a nemzetközi fizetési mérleg egyenlegének alakulására ben Magyarország dollár-elszámolású devizabevétele 190,3 millió USD volt, s az egyenleg + 109,2 millió USD. A magyar lakosság turizmusán belül továbbra is a belföldi turizmus volt a jellemző, bár jelentősen növekedett a külföldre utazók száma ben 3,5 millió turisztikai célú kiutazást regisztráltak, amelynek 90%-a a szocialista országokba irányult. A belföldi turizmus nagyobb része saját üdülőkben, rokonoknál, ismerősöknél történő elszállásolás formájában jelent meg. Csökkenő hányada ellenére a szociálturizmus még továbbra is fontos szerepet játszott a lakossági turizmusban. A külföldi turistaforgalom dinamikus növekedése felerősítette a már korábban is meglévő ellentmondásokat az idegenforgalmi kereslet és kínálat között. A lassú szállodafejlesztés miatt a kereskedelmi szálláshelystruktúrán belül csökkent a szállodakapacitás hányada (17%), amely kedvezőtlenül hatott a szolgáltatások színvonalára, a turisták költésére, s így a turizmus gazdaságosságára. E feszültségek oldására, csökkentésére dolgozta ki ben a Belkereskedelmi Minisztérium irányítása alatt működő Országos Idegenforgalmi Hivatal a turizmus távlati, fejlesztési koncepcióját, amely Magyarország idegenforgalmi fogadóképességét 1990-ig összességében 2,5- szeresére kívánta növelni. 27

28 A fejlesztési koncepció prioritást adott: - a magasabb kategóriájú szállodák építésének, - a budapesti szállodakapacitás növelésének, - a gyógy-idegenforgalom fogadóbázisa fejlesztésének, - az elavult szállodák rekonstrukciójának, - az idegenforgalmi központok komplex fejlesztésének, - és a határátkelők, repülőtér fejlesztésének. A fejlesztések döntően vállalati forrásokból, valamint magyar és külföldi bankhitelekre alapozva történtek, amely utóbbin belül meghatározó szerepe volt a magyar-osztrák hitelkonstrukciónak. E fejlesztési periódusban szállodai férőhely létesült (pl. Budapesten a Forum, Átrium Hyatt, Novotel, Thermal, vidéken gyógyszállók: Sárváron, Bükfürdőn, Hévízen) és mintegy szállodai férőhely rekonstrukciója (pl. Erzsébet, Grand Hotel Hungária, Flamenco, Radisson, Ramada stb.) történt meg. Felépült a Budapesti Kongresszusi Központ, a Budapest Sportcsarnok és Ferihegy II. Az 1980-as évtized idegenforgalmi szempontból nagyon jelentős attrakcióval növelte az ország iránti külföldi érdeklődést: 1979 óta évenként megrendezésre kerül a Budapesti Tavaszi Fesztivál, amely ma már az egész országra kiterjedő rendezvénysorozat és jól szolgálja a turizmus szezonalitásának csökkentését. A másik a Hungaroring Forma-l-es pálya, amelyet gazdasági szempontból kevésbé tartanak sikeresnek, de a nemzetközi turizmusra gyakorolt kedvező hatása nem vitatható. Az ben bekövetkezett politikai fordulat, jelentős szerkezeti és mennyiségi változást eredményezett Magyarország turizmusában. A nyugateurópai országokkal kötött kölcsönös vízummentességi megállapodások, a politikai-gazdasági változásokkal együtt, dinamikusan növekvő keresletet eredményeztek. Ez a növekedés legalábbis mértékét és jellemzőit tekintve minden bizonnyal átmeneti. A volt szocialista országok közötti turizmus speciális pénzügyi elszámolási rendszere (transzferábilis rubelelszámolás) megszűnt, és a konvertibilis valuta fizetőeszközként való előírása lényeges hatást gyakorolt a nemzetközi turizmusra. A hivatalos devizabevétel az utolsó öt évben megduplázódott, jóllehet számos területen negatív jelenségek felerősödésének lehetünk tanúi. 28

29 A szomszédos országok (Románia, volt Jugoszlávia, Ukrajna) politikai és gazdasági helyzete óriási méretű beutazó forgalmat idézett elő, amelynek csupán töredéke tekinthető turizmusnak. A gazdasági liberalizálás következtében az idegenforgalmi vállalkozások száma gyorsan növekedett és jelenleg is élénk a magánszféra érdeklődése a turizmus piaca iránt ben a szállás férőhelyek, az utazásszervezés-, és közvetítés, a vendéglátás és az egyéb, turizmushoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások területén működő vállalkozások száma kb. 175 ezer volt. Az idegenforgalmi szektorban a privatizálás befejezés előtt áll. A magyar idegenforgalom ma minden bizonnyal egy átmeneti fejlődési szakaszban van, de nem kétséges, hogy jövője rendkívül biztató (Tasnádi, 1998) A turizmus állami irányítási rendszere Magyarországon A turizmus irányítását nemzeti, regionális, és helyi szinten tevékenykedő, egymást kölcsönösen kiegészítő szervezetek végzik. A települési önkormányzatoktól az országgyűlésig mindenkinek van feladata Az Országgyűlés Az ágazat működésének feltételrendszerét meghatározó törvényeket az országgyűlés hozza meg. Magyarországon a turizmus gazdasági alapjait pl. az idegenforgalmi adóra vagy a turizmus költségvetési támogatására vonatkozóan törvény teremti meg. A turizmus szempontjából fontos egyes jogi intézmények pl. az üdülési csekk rendszer - működéséhez szükséges feltételeket is törvény határozza meg. A költségvetési törvény, az adótörvények mind kihatással vannak a turizmusra A Nemzetgazdasági Minisztérium A turizmus állami irányítása elsősorban az ágazat fejlesztési stratégiájának megalkotását, jogszabályi- és közgazdasági környezetének alakítását, valamint nemzetközi kapcsolatrendszerének ápolását, működtetését jelenti. E szervezeti egység látja el továbbá a nemzeti turisztikai marketingszervezet, a Magyar Turizmus Zrt. szakmai felügyeletét. A Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal együttműködve részt vesz az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország - Egészségipari programjához kötődő pályázati rendszer kialakításában, valamint a turisztikai célú hazai költségvetési források felhasználásának meghatározásában. (/http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagiminiszterium/belgazdasagert-felelos-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek/turizmus) 29

30 A miniszter a turizmusért való felelőssége körében kidolgozza a turizmusirányítás cél eszköz - és intézményrendszerét, fejlesztési stratégiáját, ehhez kapcsolódóan a marketingkoncepciót, a turisztikai támogatási rendszert, továbbá az ezekkel kapcsolatos döntési javaslatokat, valamint közreműködik az európai uniós támogatásokkal megvalósuló turisztikai programok kidolgozásában, szakmai véleményezésében. Kialakítja és működteti a turizmus kormányzati irányítási és intézményrendszerét, továbbá összehangolja az európai uniós tagságból adódó kormányzati turisztikai feladatok, a turizmus fejlesztését szolgáló nemzetközi programok végrehajtását, valamint közreműködik az európai uniós tagsággal összefüggő kormányzati kapcsolatok szervezésében, elősegíti a két- és többoldalú nemzetközi turisztikai kapcsolatok fejlesztését, továbbá részt vesz a multilaterális és regionális nemzetközi turisztikai szervezetek munkájában. Irányítja a belföldi és nemzetközi turisztikai marketingtevékenységet. Előkészíti a turizmusról, az utazásszervező és közvetítő tevékenységről, az utazási szerződésről, valamint a falusi és agroturizmusról szóló jogszabályokat, továbbá e tárgykörben felhatalmazás alapján a miniszteri rendeleteket adja ki. A szakállamtitkárság javaslatot tesz a turizmus rövid, közép és hosszú távú céljainak kialakítására, kidolgozza a turizmuspolitika koncepcióját, valamint ennek részeként a fejlesztési és marketingkoncepciót. Az Európai Unió tervezési időszakához illeszkedve készíti a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát, amely a ig tartó időtávra fogalmazza meg a turizmusfejlesztési prioritásokat. Kapcsolatot tart fenn az Európai Unió intézményeivel, aktívan részt vesz a nemzetközi turisztikai szervezetek munkájában. Tevékenységében együttműködik az oktatási intézményekkel és a civil szervezetekkel Magyar Turizmus Zrt. A Magyar Turizmus Zrt. a MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság egyszemélyi tulajdonában lévő, nemzeti turisztikai marketingszervezet, amelyet az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként március 1-jén Magyar Turisztikai Szolgálat néven hoztak létre. A Magyar Turizmus Zrt. küldetése, hogy hozzájáruljon a hazai turisztikai kínálat piacra viteléhez, és ezáltal elősegítse a Magyarországon realizálódó belföldi és nemzetközi turizmusból származó bevételek növelését. Ezzel támogatja a magyar gazdaságban újabb munkahelyek létrehozását és fenntartását, hozzájárul a magyar GDP kiegyensúlyozott növekedéséhez és pozitívan befolyásolja az ország folyó fizetési mérlegét. 30

31 A kitűzött célok elérését az alábbi konkrét feladatok segítik: - Magyarország, mint turisztikai desztináció arculatépítése, imázsának javítása, ismertségének növelése belföldön és külföldön, - a magyar turisztikai kínálat piacra juttatásának segítése versenysemleges módon, belföldön és külföldön, - a regionális együttműködések támogatása a turizmusmarketing területén, - marketingkommunikációs tevékenység folytatása belföldön és külföldön, - turisztikai információ biztosítása a belföldi és a Magyarországon tartózkodó külföldi turisták, a potenciális utazók, a döntéshozók, a belföldi és a külföldi turisztikai szakma számára. A Magyar Turizmus Zrt. Feladatait a központi egységeken kívül a belföldi hálózatát alkotó regionális Marketing Igazgatóságai és Regionális Turisztikai Projekt Irodái, külföldi képviseletei és a Magyar Turizmus Zrt.-vel névhasználati szerződésben álló Tourinform-hálózat segítségével valósítja meg. A Magyar Turizmus Zrt. A belföldi turizmus élénkítése terén hangsúlyos szerepet szán az ország hét turisztikai régiójában működő Regionális Marketing Igazgatóságnak (RMI) és a két Regionális Turisztikai Projekt Irodának (RTPI). A regionális irodák fő feladata a régiók identitásnövelése, a vidék felzárkóztatása és ismertté tétele, a régiós szolgáltatók minőségi turisztikai termékek kialakítására és szinten tartására való ösztönzése. A belföldi keresletélénkítés érdekében elsődleges feladat a szolgáltatók versenysemleges piacra juttatása és piacon tartása. 31

32 2.3. A Balatoni turizmus fejlődésének története A Balaton általános jellemzése A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava. Nemcsak Magyarország, hanem egész Európa egyik legnagyobb természeti kincse, nem egy tó a tavak sorában, hanem sajátos minőségű vízével, változatos környezetével, természeti, tájképi, és ebből adódó gazdasági értékével külön figyelmet és megbecsülést érdemel (Buday-Sántha 2007). Budapest után Magyarország második legfontosabb turisztikai desztinációja. Vonzerejét kellemes, lágy édesvize, kedvező klimatikus adottsága, a változatos szépségű táj, valamint a térség gazdag kulturális öröksége adja. A Balaton felülete 600 km2, partvonalának hossza 235 km, víztömege 2 milliárd m3. A vízgyűjtő terület nagysága 5775 km2, a tó fő tápláló vízfolyása a Zala folyó. Balaton hossza 78 km, átlagos szélessége 7,6 km. A legnagyobb szélessége Balatonalmádi és Balatonaliga között van (12 km), a legkeskenyebb Tihany és Szántód közt (1,5 km). Átlagos vízmélysége 3,25 méter, a legnagyobb vízmélysége Tihanynál van, 12,2 méter. A Balaton természetes állapotában egy lefolyástalan tó, amelynek a vízutánpótlását a vízgyűjtő területre hulló csapadék adja, a legnagyobb vízveszteséget pedig a párolgás okozza. Sekély mélységének köszönhetően nyáron akár 28C -ra is felmelegszik, télen viszont befagy. A kialakulását ezer évvel ezelőttre becsülik. A tó medrét képező árkos süllyedés, a medencéinek megfelelően több szakaszban, a pleisztocén korban gyöngyfüzérszerűen jött létre, és az egyes medencék közötti földsávok elmosódásával alakította ki a víz a tó végleges medrét (Buday-Sántha 2007). Típusa a Velencei-tóhoz és a Fertő-tóhoz hasonlóan szikes tó, ezek Eurázsia legnyugatibbra fekvő ilyen jellegű tavai. A Balaton a Kárpát-medencében található, az éghajlata óceáni és mediterrán hatásokkal módosított mérsékelt kontinentális, az átlagosnál erősebbek azonban az óceáni és a mediterrán hatások. A napos órák száma évente átlagosan 2000 körül mozog. A legmelegebb hónapok a június, július és augusztus. Legkevesebb csapadék augusztusban és szeptemberben hullik, átlagosan hat-hat esős nappal (Bánfalvi 1998). A Balaton-kutatás igen hosszú múltra tekint vissza és a tó világviszonylatban is a legjobban kutatott tavak egyike. A modern értelmezésű kutatástörténet kezdete, főleg a tó kialakulásával kapcsolatban id. Lóczy Lajos nevéhez fűződik. Ő a Balaton árka képződéseinek idejét a pliocén végére pleisztocén elejére tette. Judd angol geológus véleménye alapján Lóczy a süllyedékterület kialakulását a pliocénkori balatoni bazaltvulkánossággal hozta kapcsolatba. 32

33 Szerinte igazolni látszott ezt a felvetést az, hogy a Balaton árka Kenese és Világos között átvágta a még Balaton kialakulása előtt lerakott Kenesevároshídvégi ősi kavicsmedret. Ezt ő pliocénvéginek tartotta. Lóczy szerint a Balaton árka négy, egymástól elkülönült hosszanti és haránttörések mentén besüllyesztett tektonikus (szerkezeti) medencéből alakult ki. (Balaton monográfia 1974) A Balaton régióban a legfontosabb gazdasági tevékenység a turizmus, amelynek fejlődése már a múlt században elkezdődött, jelentős növekedése azonban először a századforduló után, majd pedig a második világháborút követően volt tapasztalható. 33

34 A Balatoni turizmus fejlődése Az első világháborút megelőző fejlődési szakasz A Balaton közép- és hódoltságkori történetének okleveles forrásai szűkszavú leírása s térképei nem a fürdőkultúra kezdetleges jegyeit tükrözték, inkább a birtoktulajdon jogbiztosító szerepkörével és védelmével, a halászati és vízhasználati jogok gyakorlásával és érvényesítésével foglalkoztak. A hódoltság időszakából a hajdani török utazónak: Evlia Cselebinek XVII. századi ( ) úti emlékei az akkor még tiszta vizű, kellemes ízű iható, sokféle halú tóról szóltak, amelyen hajó vitte egyik várból a másikba a kereskedőket, a látogatókat, aligha tekinthető másnak, mint a tavi hajókázás keleti fantáziájú leírásának. Aligha hihető ugyanis, hogy a tó vize júliusban jéghideg volt, s télen pedig nem fagyott be, valamint azon értesültségét, hogy a tó mélysége 50 rőf volt (1 rőf = 0,77 m) vagyis 38 méter volt. (Somogy megye múltjából 1978) A Balaton környékén a fürdőélet és az ezzel kapcsolatos vendégforgalom a XVIII. században kezdődött, alapjául azonban kezdetben nem a tó vize szolgált, hanem a parton fakadó szénsavas források. Ebben az időben még úgy tartották, hogy a Balaton vizében "[ ] csak a zsidó fürdik meg a kácsa" (Eötvös 1900: II.185). Nemcsak földrajzi leírások készültek a század első felében, hanem ekkor térképezték fel az egész tavat és környékét is. A tavat a korabeli utazó Pálóczi-Horváth Ádám, aki művelt és jeles litterátor jogász és földmérő volt, nevezte el Magyar tengernek. (Somogy megye múltjából 1978) Az első katonai felvétel ( ) ország leírásaiban a déli part településeiről több helyütt helységenként haladva és pontokra tagoltan olvashattuk, hogy A tó vize éveken keresztül tárolható a pincékben és iható. A déli parton megközelíthetetlen mocsarakkal (Balatonkeresztúr, Fonyód, Balatonboglár) nagytörzsű mocsári tölgyerdőkkel és magas hársfákkal találta szembe magát az utazó. A tó melletti rétek általában vizesek voltak, száraz időszakban azonban jó szénát termettek. Lellénél 1000 lépésig is be lehetett menni a 3-4 lábnál nem mélyebb sekélyvizű tóba, Bogláron pedig a hegytetőn még ekkor megvoltak a hajdani töröksánc romjai. (Somogy megye múltjából 1978) Az első jelentős fürdőhely Balatonfüred volt, ezt követte hamarosan Hévíz is. A reformkorban ugyan jelentős fejlesztések történtek a térségben (1830-ban itt épült meg a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza, 1846-ban elindult az első gőzhajó), nagyobb fellendülés azonban csak az 1860-as években történt Balatonfüreden, amikor magánvillák épültek, feltöltötték a tó partját és kialakították a ma is ismert part menti sétányt. (Zákonyi 1974). 34

35 E kor fedezte fel a tó esztétikumát is, gazdagságát, gyógyító erejét, kettős arculatát. Ekkor került az ország köztudatába e haragjában és viharos állapotában tengernek mutatkozó mosolyában és nyugalmában pedig kéken csillogó tó. Oláh János már a Tudományos Gyűjtemény évfolyamának Balatonmelléki tudósításaiban a tó tsudálatos szépségeit fedezte fel, amelybe égiháború alkalmával igen szép nézni a belé hulló villámokat. A balatoni fürdőélet igazi fejlődésének első szakasza akkor indult meg - először a déli parton -, mikor megnyílt Somogy első vasútvonala, a Déli Vasút (Budapest és Nagykanizsa között) 1861-ben, amely lényegesen javította a tó megközelíthetőségét a fővárosból és az ország keleti feléről. A Buda-Siófok- Nagykanizsai 221 km hosszú pálya Balaton menti szakaszát a tó partját kísérő homokturzáson vezették. A turzás a Balatontól tekintélyes, akkor még sok helyen nyílt vizű berkeket választott el. A vasút tervezői és építői nem számoltak a Balaton természetével, a legolcsóbb tóparti földeket szerezték meg, valamint nem vették figyelembe (vagy nem tudták), hogy a Balatonnak az építés éveiben rendkívül alacsony volt a vízállása. Mindez azzal járt, hogy a vasúti pályát úgy építették meg, hogy az a tó maximális vízszintje felett 88 cm-es magasságba kerüljön után azonban a tó vízszintje emelkedni kezdett, a vízállás ben már megközelítette a maximumot. (História XXI/5-6) Mivel a Balaton és a berkek a magas vizek idején rendszeresen elöntötték a turzást, az építendő vasúti pályát nem lehetett a vízelöntéssel veszélyeztetni, ezért nagyszabású vízi munkálatokra került sor. A Déli Vasúttársaság ezért 1860-tól lobbizni kezdett a Balaton vízszintjének csökkentéséért. A Balaton vízszintjének szabályozására megépítették a Sió siófoki zsilipjét, a berkeket pedig a turzáson keresztül a Balaton felé kiépített csatornákkal víztelenítették. (teljes kiszárításukra, mezőgazdaságilag művelhetővé tételükre csak a XIX. sz. végétől került sor, de e munkát tökéletesen még a felszabadulásig sem fejezték be.) A Sió zsilip átadása (1863) azonban nem oldotta meg végleg a Déli Vasútnak a Balaton vízszintjére vonatkozó gondjait, még az 1870-es évek végén is több alkalommal kérte a vasúttársaság a Balaton vizének a korábbiaknál nagyobb mértékű leeresztését. A Balaton menti vasút tehát azon túlmenően, hogy könnyebben megközelíthetővé tette az akkori csurgói, marcali, lengyeltóti és tabi járás egy részét, illetve lehetőséget nyújtott a part menti települések fürdőhelyekké való fejlesztésére, közvetve hozzájárult a táj formálásához és természeti viszonyainak módosulásához. Somogy egyetlen április 1.-én átadott vasútjának az 1860-as években mindössze három állomása volt Szántód, Boglár és az akkor még Keszthely nevet viselő későbbi balatonszentgyörgyi. Az állomások közül Boglár forgalma a kezdetektől kiemelkedett, nagyobb volt, mint a másik két állomásé együttvéve. 35

36 2. ábra: Somogy megye vasútállomásainak forgalma ( ) Állomás Év Bevétel Utas Málha Kutya Keszthely (Balatonszentgyörgy) Boglár Szántód Siófok Lepsény Forrás: Somogy megye múltjából 1982 (Soproni Kereskedelmi és Iparkamara jelentése) Amikor 1861-ben elkészült a déli part vasútvonala, két a mai gondolkodásmódunkat meghatározó fogalom még ismeretlen volt. Egyrészt hiányzott a közgondolkodásból a környezetvédelem, a természet értékeinek megóvása, másrészt nem ismerték még fel a Balaton valódi, idegenforgalomban, turizmusban megtestesülő gazdasági jelentőségét sem. A Buda- déli Fiuméi vasút megnyitásával a Balaton-parti települések közül a legnagyobb nyertesnek a közvélemény egy olyan települést (Balatonfüred) tartott, amelyre egyáltalán nem vezetett vasút. Senkiben sem merült fel, hogy a vasúttal bíró déli parti falvak jobban jártak, itt is létrejöhetnek nyaralótelepek. Amikor 1861-ben a Déli Vasúttársaság vezetői egy próbaúton végigjárták az elkészült vasútvonalat, a jelenlévők Balatonfüred hasznát különösen hangsúlyozták, mert ettől kezdve Budáról Szántódra a személyvonat pár óra alatt odaért, Szántódról gőzhajóval pedig kényelmesen Balatonfüredre lehetett utazni augusztus 10.-én a Déli Vasúttársaság elindította az első balatoni különvonatát, precízen kidolgozott úti-programmal. A különvonat Budáról indult reggel 5-kor. Szántódra érkezett 8.45-kor, az utasok a Kisfaludy gőzösre átszállva 10 órakor már Balatonfüredre érkeztek, ahol zeneszóval várták a vendégeket. (História XXI/5-6) Az északi part fürdőhelyeinek fejlődése így szintén a jobb közlekedés eredményeként gyorsult fel azt követően, hogy a század végén megépítették azokat a vasútvonalakat (Celldömölk-Tapolca, Győr-Veszprém), amelyek 36

37 közvetlen összeköttetést biztosítottak a Balaton vidék és az Észak-Dunántúl nagyobb városai között. A közlekedés fejlődése, a középosztály vagyonosodása és a nyaralás divattá válása egyaránt hozzájárult a XIX. század végén a Balaton, mint üdülőhely népszerűségének növekedéséhez. A nagyobb tóparti településeken parkosították és közművesítették a parti sávot, ahol egymás után épültek magánvillák. A Balaton valódi üdülőterületté a századfordulón vált. (Virág 1997). A Balaton-part településeinek infrastruktúráját a századfordulóig gyakorlatilag a vasút jelentette. Az 1800-as évek végén a már korábban is - gyógyfürdőként - ismert Hévíz és Balatonfüred mellett Keszthely, Almádi, Boglár, Siófok, Fonyód és Földvár is felkerült az üdülőhelyek listájára A balatoni hajózás a században A török uralom megszűntével a halászbárkák, a csónakok képviselték a balatoni vízi forgalmat. Közülük a legjellegzetesebb az ősi bödönhajó, amit később kiszorított a deszkából készült Lentahajó. 1. kép: Lentahajó Forrás: A balatoni hajózás ugyancsak ősi eredetű, utas- és áruforgalmi szempontból fontos formája a szervezett révhajózás. A tó három helyén volt jó átkelési lehetőség a 18. század elejétől: Tihanynál, Fonyódnál és Bottyánnál (ma Battyánpuszta néven Balatonszentgyörgy külterületi része). Télen a halászok a befagyott tó jegén a szánkónál magasabb eszközön, a fakutyán ülve közlekedtek, két szöges bottal lökve magukat előre a lékek között. 37

38 A gőzhajózás előtti időkben a balatoni hajózás a Festetics család tagjainak nevéhez fűződik. A 18. század elején a család a Balaton-mellék délnyugati részén nagybirtokot vásárolt, a fenékpusztai rév mellett pedig hajóácstelepet hozott létre. A Balaton első nagy vitorlását, a Kristoph nevű só szállító hajót gróf Festetics György építette 1753-ban. A leghíresebb és legnagyobb hajó azonban az 1797-ben elkészült Phoenix nevű kétárbocos vitorlás volt, fedélzetén sok hazai és külföldi előkelőség megfordult, többek között József nádor és Ferdinánd főherceg is. 2. kép: Phoenix vitorlás rajza Forrás: A Phoenix között tűnt el a Balatonról, s őt követte a többi régi vitorlás hajó is, ez egybeesik a magyarországi gőzhajózás megindulásával. Az első sikertelen próbálkozások után az 1829-ben megalakult Első Duna Gőzhajózási Társaság 1831-ben kezdte meg rendszeres járatait a Dunán Pécs és Pest között, a Balatonon viszont a gőzhajózás másfél évtizeddel később indult csak meg. Eközben külföldi utazók is jártak a Balatonnál és beszámoltak lehangoló benyomásaikról. Egyikük John Paget angol író a Hungary and Transylvania 1836 c. munkájában ezt írta: Angol embernek nehéz elképzelni, hogy egy ilyen szép tó teljesen kihasználatlan legyen a kereskedelem és szórakozás számára. Egyetlen vitorlás kereskedő bárkát sem látni rajta. A magyaroknak nincs érzékük a hajózáshoz, folyóik, tavaik olyanok mintha befagytak volna. A Balaton partja valóban meglehetősen kihalt, elhanyagolt állapotban volt a kivétel egyedül Balatonfüred, mint kedvelt nyaralóhely. Az elsők között Kossuth Lajos mutatott rá a balatoni gőzhajózás lehetőségére, amikor ben Füreden nyaralt. Lehet, hogy Kossuth hatására, a Balaton melléki birtokosok is, Hertelendy Károly Zala megyei alispánnal az élen kezdtek a gondolat mellé állni. Majd Széchenyi István is az ügy támogatója lett, szívós 38

39 szervezőmunkával, agitációval, a műszaki feltételek tekintetében való tájékozódással sikerre vitte az akciót. A részvényeket követve az ő példamutatását lejegyezték, és december 27.-én megtarthatták a Balatoni Gőzhajózási Társaság alakuló ülését. Az ügyek ideiglenes vitelére bizottságot választottak, az alapszabály kidolgozását Kossuthra bízták, az alaptőkét 60ezer forintban állapították meg. A társaság első gőzhajóját Széchenyi javaslatára Kisfaludy nak nevezték el. A hajó fából készült, teste az Óbudai Hajógyárban, a magyarországi iparfejlődés egyik legjelentősebb létesítményében készült: részeit lovas kocsikon már 1846 júliusában Balatonfüredre vitték. A rendszeres személy-és áruforgalom 1847 májusában kezdődött. Az első hirdetmény szerint a gőzhajó minden hétfőn, szerdán és pénteken reggel 6-kor indult Keszthelyről Kenesére és Füredre, kedden, csütörtökön és szombaton pedig reggel fél 6-kor, Keneséről 7 órakor indult Keszthelyre. Oda-vissza útban érintette Fonyódot, Badacsonyt, Fülöpöt, Boglárt, Szántódot és Alsóörsöt. A Kisfaludy közlekedtetésének voltak nehézségei: hiányoztak Füredet kivéve, ahol hajóhíd állt rendelkezésre a kiépített kikötők. Az utasokat csónakokkal kellett a partról távolabb lehorgonyzott hajóhoz vinni, ami főleg szeles időben sok kényelmetlenséget okozott. A Kisfaludy ugyan menetrendszerűen közlekedett, de személy és áruforgalma gyér volt, ezért az első balatoni gőzhajózási társaság anyagi haszon nélkül fejezte be működését, igaz, adósságai sem maradtak. A gőzhajózás között szünetelt a Balatonon. (história XXI/5-6; Czére Béla) A múlt század végén a régió turisztikai jellegű fejlődéséhez jelentősen hozzájárult 1882-ben a Balatoni Egylet megalakulása, 1888-ban a Balatoni Gőzhajózási Rt megalapítása, 1904-ben pedig a Balatoni Szövetség létrehozása. A századforduló után a Balatoni Jacht Klub 1912-es megalakítása elősegítette a vitorlázás szélesebb körben való elterjedését. (Pálos 1974b). Az 1910-es évek közepéig tartó fejlődési szakaszban számos olyan üdülőtelep jött létre az állandó települések külterületi partszegélyein, amelyek később önálló településsé fejlődtek (például Balatonalmádi, Balatonfenyves, Balatonföldvár vagy Balatonberény). (Virág 1997). A turizmus fejlődését a régióban a különböző civil szervezetek - mint például fürdőegyletek, fogyasztó szövetkezetek, olvasóegyletek, illetve népi, polgári körök - is támogatták. (Lóczy 1921). 39

40 A balatoni turizmus fejlődése a két világháború között Az első világháború előtt, abban az igen szűk körben, a születési és pénzarisztokrácia világában, valamint a tisztviselői kar felső szintjén, ahol szokássá vált az üdülés, állandósult néhány kedvenc úti cél. Így a Riviéra, a Monarchián belül Karlsbad, Marienbad, Semmering, Abbázia, Magyarországon pedig a Felvidéken Tátralomnic és Pöstyén, Erdélyben Herkulesfürdő és Tusnádfürdő. A Balaton már a századelőn üdülőterületté vált, a 14 üdülőhelynek tekintett községet, városkát évente mintegy ezren keresték fel. Igazából azonban csupán személyvonati cammogással vagy nyaktörő utakon megközelíthető, közművekkel csak szórványosan ellátott tómellék, ahol még közvetlenül a part mentén is a gazdálkodás és különösen az állattartás érdekei abszolút elsőbbséget élveztek az üdüléssel szemben, nem tartozott a népszerű régiók közé. Az 1920-as évek közepe táján a trianoni veszteségek állandóan napirenden voltak, az ősi magyar vidékek és városok idegen uralom alá kerültek, csakhogy most kiderült, hogy a hajdani népszerű gyógyfürdők, üdülőhelyek szinte mind a szomszédos államokhoz kerültek, külföldivé váltak. Oda pedig a világháború után mindenütt bevezetett útlevelek, vízumok és egyéb igazolások kifejezetten nehézkessé tették az utazást, amit még inkább bonyolítottak a valutakorlátozások, így itt volt az ideje valami alkalmatos helyet találni az országhatáron belül. A Bethlen kormány a gazdasági szanálás eredményeire támaszkodva nagyszabású kulturális és szociális reformprogramot kezdeményezett. Ennek keretében bontakozott ki az első állami szintű Balaton-koncepció, amelynek keretében tervszerű fejlesztési munkálatok kezdődtek, máig is alapvető jogszabályok jelentek meg, a tómellék életében meghatározó jelentőségű szervek, intézmények jöttek létre. Abban, hogy a Balaton vált hivatalosan is az ország új kijelölt üdülőterületévé, a következő természeti és társadalmi-gazdasági tényezők játszottak szerepet (Gertig 1985): - a vízben való fürdőzéssel kapcsolatos társadalmi felfogás átalakulása, - az üdülés mind általánosabbá válása a középosztály körében, - a tó gyorsan felmelegedő, sekély vize, - a júliusi és augusztusi napsütéses órák magas száma ( ), - a 239 km hosszú, túlnyomó részt strandolásra alkalmas partvonal, - a vízi sportokra kiválóan alkalmas közel 600 km2 kiterjedésű vízfelület, - a már létező és egyre ismertebbé váló üdülőhelyek (többek között például Siófok, Balatonfüred, Fonyód, Keszthely, Balatonkenese, Balatonalmádi, Balatonboglár vagy Balatonlelle), - a híres gyógyhelyek, Hévíz és Balatonfüred, - az egyszerre néhány ezer főt fogadni képes szálláshely-kapacitás, - a már felépített több száz magánnyaraló, 40

41 - a további turisztikai célú fejlesztésre - szálláshelyek, vendéglátóipari egységek építésére - alkalmas beépítetlen parti sáv, - a tó mellé akkor a legtöbb kirándulót és üdülőt küldő, legfőbb küldő piacnak számító milliós Budapesthez való közelség, - a Balaton jó közlekedés-földrajzi helyzete (elsősorban a tó körül kiépült vasúti hálózat következtében), valamint - az északi part kirándulásokra kitűnő lehetőséget nyújtó háttértelepülései és ezek turisztikai szempontból hasznosítható attrakciói. A turizmus régióbeli fejlődéséhez nagymértékben hozzájárult a tó megközelíthetőségének jelentős javulása is az úthálózat fejlesztésnek eredményeként. E korszakban, és még hosszú ideig, a vasút szállította a legtöbb látogatót. Az utazást lényegesen megkönnyítette a menetidő csökkentése és a vonatpárok számának gyarapodása. A víkend divatba jöttével kedveltté váltak a vasár- és ünnepnap forgalomba helyezett filléres, ún. fürdővonatok. Ezek olyan időpontban érkeztek meg és indultak vissza, hogy a látogatók szinte a teljes napot a tóparton tölthették el. A Balatonmelléki helyközi forgalomban, az 1930-as években motorkocsikat és sínautóbuszokat rendszeresítettek. A MÁV széles körű kedvezményrendszerrel is növelte az utazási kedvet. Az autó- és autóbusz forgalom fejlődésében fordulatot jelentett, hogy 1925 és 1928 között megépült a végig pormentes, egyes szakaszain betonburkolattal ellátott balatoni körút. A gépkocsiforgalom növekedését előmozdította, hogy 1927-ben Szántód és Tihany között a korábban evezővel és vitorlával működő komp helyett nagy teherbírású motoros kompot állítottak üzembe. A két világháború között további, a Balaton fejlesztését irányító társadalmi szervezetek jöttek létre (például Balatoni Egyesületek Szövetsége, Balatoni Társaság) ben a kormány létrehozta a Balatoni Intéző Bizottságot, ami a tó fejlesztésének állami irányítás alá vonását jelentette. (Zákonyi 1974). Az 1930-as évekre tehető a Balatonnál az üdülésnek, mint társadalmi igénynek a széles körű jelentkezése, aminek következtében nagyarányú telekparcellázások indultak meg ebben az időszakban. A közlekedési feltételek és a közműszolgáltatások lényeges javulása ösztönzőleg hatott az építkezésekre. Különösen az től újjáéledő gazdasági konjunktúra éveiben élénkült meg a magánszemélyek és a közintézmények telekvásárlási és fészekrakási kedve a mindinkább divatba jövő tómelléken. A többnyire sátortetős, egyszintes nyaralók rendszerint 2-4 szobából, fürdőszobából, vécéből, konyhából és éléskamrából álltak. Nélkülözhetetlen volt a széltől védett terasz, és valamilyen fűtési lehetőség tekintettel a hűvös, esős elő- és utószezonra. Évente kb villa, ház létesült, nem szólva a szállodákról, panziókról és nagyobb üdülőkről. Az 1930-as évek végén kb. 7 ezer villa, ház állt a tómelléken, kb. 22 ezer szobával, a villák közül több mint 2 ezer kifejezetten bérbeadás célját szolgálta. Az építkezések szabályozásában 41

42 aktívan részt vett a BIB: csak a tájba illő villák és nyaralók építését engedélyezte. A nyaralóépületek szinte semmiben nem különböztek a városi lakóházaktól, mivel az üdülés nyaranta a városi élet egyenes folytatását jelentette a jómódú családok számára rendelkeztek. Az as években a közműfejlesztés eredményeként a legnépesebb üdülőhelyek, Balatonfüred, Siófok, Balatonföldvár, Hévíz, Keszthely stb. vízvezetékkel és csatornával rendelkeztek. Szintén ez időben oldódott meg egy évtizedes higiéniai gond, végre szinte mindenütt megtiltották állatok itatását, úsztatását és deleltetését a tóban. A BIB tevékenységének nagy szerepe volt a turisztikai kínálat bővítésében is. A két világháború között számos vendéglátó- és szálláshely épült, főként magánjelleggel. A fejlődés ütemére, illetve a férőhelyek létszámára vonatkozóan a szakirodalomban eltérő adatok szerepelnek: Zákonyi (1974) szerint például 1937-ben összesen férőhely várta a tóhoz látogatókat, Gertig (1985) szerint azonban az 1930-as évek végén több mint férőhely állt a turisták rendelkezésére. A Balatoni Intéző Bizottság számos egyéb tevékenységgel is hozzájárult a Balaton turizmusának fejlődéséhez: előmozdította a tóhoz vezető vasúti és közúti közlekedés feltételeinek javítását, a gyógy-és üdülőhelyek természeti erőforrásainak kutatását, a fürdőhelyek parkosítását, a térség népművészeti értékeinek és műemlékeinek védelmét, valamint kiadványokkal és előadásokkal népszerűsítette a Balatont belföldön és külföldön. (Zákonyi 1974). Ez a fejlődés bizonyos szempontból egyoldalúnak volt tekinthető: a balatoni üdülés - a korabeli társadalmi viszonyoknak megfelelően - a magasabb rétegek privilégiuma maradt, ráadásul az egyes társadalmi rétegek a tó körül földrajzilag is elkülönültek egymástól. (Zákonyi 1974). Ahogy azt már Eötvös Károly is leírta a század elején (1900: II.63): "Balatonföldvár főrendi fürdő, Siófok zsidó fürdő, Almádi polgári fürdő, Kenese hivatalnokfürdő, Balaton-Füred hol papi, hol zsidó fürdő, Badacsony nemesi fürdő, Keszthely vegyes fürdő." A két világháború közötti turizmusfejlődés számos olyan következménnyel járt, amely hosszabb távon is befolyásolta a balatoni turizmus jellemzőit, helyzetének alakulását (Gertig 1985): - kialakultak az üdülőkörzet legfontosabb, sajátos arculatú-kínálatú üdülőhelyei, - a forgalom kétharmada, valamint a legnagyobb forgalmú üdülőhelyek többsége a déli partra jutott: már ekkor elkezdődött tehát az a területi koncentráció, amely különösen erőteljesen érvényesült a balatoni turizmusnak a második világháborút követő fejlődési szakaszában, 42

43 - a turisztikai létesítmények nagyrészt kellően elő nem készített, közművekkel nem rendelkező vagy nem megfelelő szinten ellátott telkekre, területekre kerültek, - a fürdőegyesületek "gazdái" voltak az üdülőhelyeknek, fontos feladatuknak tekintették az egyes üdülőhelyek színvonalának emelését például utak, strandok kialakításával, vagy parképítéssel, virágosítással, - az üdülőkörzet kapcsolatrendszere, vonzáskörzete gyakorlatilag még csak az ország területére terjedt ki, viszonylag kevés vendég érkezett külföldről. A második világháború előestéjén, a háborús készülődés fokozódásával csökkenésnek indult a vendégek száma, 1945-re pedig a háború pusztításának következtében gyakorlatilag az egész balatoni üdülőterület romba dőlt. Az ezt követő fejlődés azonban látványosan megalapozta a Balaton mai, központi szerepét a magyar turizmusban Turizmusfejlődés a Balatonnál 1945-től a rendszerváltásig A parti szállodák, a panziók, a nyaralók a hadi helyzet következtében 60-80%-os kárt szenvedtek. A marcali főjegyző alispánhoz intézett jelentésében július 11.-én az alábbiakat írta: a háborús viszonyok folytán a fürdőélet még nem indult meg. Ennek okai: az orosz áramlás a fürdőtelep melletti műúton még tart. Az üdülőtelepen a négy hónapig tartó front miatt, a nyaraló villák tönkrementek, illetve azokat kifosztották. A nyaraló közönség tartózkodik a fürdéstől, mert a Balaton-part egy része aknásítva volt. (Somogy megye múltjából 1978) A hivatalos hatóságok érdeklődési köréből kiesett és szétesett fürdőegyesületek és üdülőhelyi bizottságok helyett a nép tette meg az első lépéseket az élet megindulásához, s a közigazgatás elárvult gépezeténél ülő néhány községi tisztségviselő, s főként a koalíciós pártok tagjaiból alakult néphatalmi szervek néztek először szembe a háború ütötte sebekkel. Sem a fürdőegyesületek, sem pedig az üdülőhelyi bizottságok nem működtek a felszabadulás utáni első két esztendőben. (Somogy megye múltjából 1978) Az új társadalmi rendszerben viszonylag hamar, már 1948-ban újraindult a turizmus, ez a turizmus azonban sok szempontból különbözött a korábbi balatoni üdüléstől. "1945-ben megroppant a villasor kasztszelleme. Az elhagyott villákba új lakók költöztek, az új lakók új szokásokat kezdtek meghonosítani. [ ] A 43

44 házak közül később a legnagyobbakat államosították [ ]. a villák államosítása körül nagy volt a hercehurca. Akik idejében észbe kaptak, azok hamis átírási papírokat készítettek az ügyvédjeikkel, vagy lakókat fogadtak. Az persze nem volt közömbös, hogy ki milyen lakóra tett szert. Akinek például sikerült elintézni, hogy az egyik vezető falusi otthonából átköltözzön hozzá a villasorba, az megmentette a házát." Bertha (1973). A Balaton újjáépítésére az első országos lépéseket a Balatoni Munkabizottság tette meg az Egészségügyi Tanács elnökéhez benyújtott adatfelmérésével és javaslatával. A miniszterelnök kezéhez kerülő beadvány az alábbiakban foglalta össze a múlt mulasztásait újjáépíteni szándékozó tennivalókat: 1. a Balatonnak be kell töltenie predestinált, de a múltban elhanyagolt szociális hivatását; 2. ki kell elégíteni a népegészségügy szolgálatát; 3. alkalmassá kell válnia kivételes idegenforgalmi célokkal összefüggésben - a nemzetgazdasági feladatok megoldására. A lassan növekvő idegenforgalom 1949-ben már megközelítette a háború előtti vendégforgalom nagyságát, különösképp nagy szerepet játszott a déli parti települések közül e tekintetben: Fonyód, Balatonboglár, Balatonföldvár és Siófok. E növekedés új elemeként és tényezőjeként, de alapvető meghatározójaként is ekkor indult útjára a szakszervezeti vagy vállalati üdültetés hatalmas folyamata, amely hosszú időre szinte alapját képezte a belföldi idegenforgalomnak. A szervezett üdültetésnek így vált legfőbb bázisává a Balaton, a tóparti szállodák és panziók javarészt a szakszervezetek és a vállalatok kezelésébe kerültek. Az ideológiai, társadalompolitikai megfontolásokból támogatott szociálturizmus az 1980-as évek közepéig a belföldi turizmus jelentős részét alkotta, célja a betegségmegelőzés, az egészségügyi rehabilitáció, illetve a pihenés, kikapcsolódás feltételeinek biztosítása volt. A nagyarányú szakszervezeti és vállalati beruházások ugrásszerűen növelték a Balaton-part látogatottságát: az 1949 és 1960 közötti évtizedben közel két és félszeresére nőtt a vendégek száma. Az új építkezések mellett jelentősen hozzájárult a szociálturizmus gyors növekedéséhez a XIX. század végén épített nagy magánvillák hasznosítása is ben megalakult az újabb Balatoni Intéző Bizottság. Az 1960-as statisztikák szerint a tóparti települések állandó lakosainak száma ebben az évben meghaladta a főt, számuk tehát két és félszer annyi volt, mint 1900-ban. Az üdülővendég-forgalom azonban ez alatt az idő alatt közel hússzorosára növekedett (Pálos 1974b). Az 1960-as évek elejére a vendégek száma elérte, majd hamarosan meghaladta a félmillió főt (Gertig 1985). Sikerült elérni azt a célt, amelyet már Eötvös Károly 44

45 (1909:255) kitűzött a század elején, a Balaton fejlődését tapasztalva: "[ ] még nem vagyunk a végénél, ahova el kell jutnunk. [ ] Majd ha a Balaton partjának minden alkalmas része kényelmes nyaralókkal lesz behintve s ötvenezer fürdővendég helyett fél millió jön oda üdülni nyaranként: törekvésünk végére akkor jutunk el." Az 1950-es évektől kezdve lendületet vett a szociálturizmus fejlődése mellett a magánüdülők építése is a Balaton-régióban. Az építtetők a társadalom különböző rétegeiből kerültek ki, részben tehát megszűnt a közép- és felsőbb rétegek korábbi privilegizált helyzete. A származási vagy vagyoni helyzet megkülönböztető szerepét azonban bizonyos fokig átvette a foglalkozás vagy a politikai szerepvállalás, és a balatoni nyaraló ugyanúgy státusszimbólummá vált a szocialista rendszerben, mint azt megelőzően A Balaton céltudatos turisztikai hasznosítása voltaképpen az 1960-as években kezdődött el, elsősorban a megnövekedett nemzetközi kereslet nyomására. Mivel a háború után lényegében csak a szervezett üdültetés feltételeinek megteremtésére koncentrált a gazdaságpolitika (illetve a turizmus fejlesztése értelemszerűen eleve háttérbe szorult az iparfejlesztéshez vagy a mezőgazdaság átalakításának kérdéseihez képest), ezért a rendelkezésre álló szálláshely- és egyéb szolgáltatáskínálat semmiképpen nem volt képes a külföldi kereslet kielégítésére, még azon az áron sem, hogy a belföldi vendégeket kiszorították a külföldiek a kereskedelmi szálláshelyekről. A kormány a Balaton-környék (a part menti és a háttérterületen fekvő települések) komplex fejlesztésére 1963-ban regionális rendezési tervet, ben a célkitűzések megvalósítása érdekében hosszútávra szóló Központi Fejlesztési Programot (BKFP) fogadott el. Ez, illetve az ennek alapján kidolgozott középtávú programok és éves fejlesztési tervek szolgáltak alapul az 1970-es években végbement fejlesztésekhez. (VÁTI 1983). Az Országos Tervhivatalhoz elkészített, s 20 évre szóló ( ) fejlesztési terv 73 tókörnyéki települést magában foglaló kh területen kívánt biztosítani a jelenlegi állapotok háromszorosára tervezetten kulturáltabb üdülési, gyógyfürdőzési, kirándulási és sportolási lehetőségeket. A terv a déli-parti községekben az üdülési létesítmények férőhelyének 65,75%-os növekedését az alábbiakban tervezte. 45

46 3. ábra: Az Országos Tervhivatal 20 évre szóló fejlesztési terve a férőhelyekre vonatkozóan A létesítmény évi férőhely Fejlesztés összesen megnevezése tényszámok 1980 között Üdülő Szálloda Camping Összesen Forrás: Somogy megye múltjából, 1978 A Balaton-fejlesztés 20 éves terve elsődleges céljául a külföldről érkező idegenforgalom komplex kielégítését jelölte meg, a hazai üdültetés kiszolgálását csupán másodikként tüntette fel, a gyógyhelyek korszerűsítésével együtt. Csak ezek után tűzte maga elé az egyéni nyaralás, a hétvégi forgalom, a családos gyermeküdültetés kérdését, majd általában tó körüli kulturális élet és a tavi sportok fejlesztését. A 20 éves tervben 19 kiemelt községben akarták teljessé tenni 1980-ig a közművesítést, 24 kisebb községben pedig csak a tó körüli centrumok kiépítését, a vízellátás megoldását, a strandok, az üdülők színvonalának emelését, valamint a vendéglátóipar kulturált szolgáltatásának az emelését. A 20 éves terv mindezen felül fel akarta számolni a településkultúra múltból örökölt elmaradottságát is, korszerű üdülőhelyi centrumokká való kiépítésüket tervezte, s mindezeken túl az üdülőhelyi úthálózat jelentős javítását is el akarta végezni. A tervnek az egyes közműágazatok fejlesztése volt a legfontosabb feladata. A vízellátás, a csatornázás és szennyvíztisztítás, a villamos energia ellátás és a partvédelem sürgős megoldása különösen a déli parton, ahol a víz helyenként 1-1,5 m elmosásával rombolta évente a partot. A nádasok területe pedig a déli parton: 1600 hektáron 68,5%-kal növekedett. (Somogy megye múltjából 1978) Az 1960 utáni időszakban a szociálturizmus továbbfejlesztése mellett előtérbe került a balatoni üdülőkörzetben a kereskedelmi jellegű turizmus. A szezonálisan nagymértékben fluktuálódó kereslet kielégítése érdekében jelentős fejlesztés ment végbe a térségben, ami elsősorban a szálláshelykapacitás, másodsorban pedig a vendéglátás és a kiskereskedelem bővülését jelentette (a férőhelyek száma mintegy három és félszeresére nőtt ben összesen ágy állt a turisták rendelkezésére -, a bolt- és vendéglátó hálózat kapacitása pedig közel kétszeresére) (Zákonyi 1974). A kereskedelmi szálláshelyek aránya a Balaton-régió összes szállásférőhelyéhez viszonyítva az 1960-as 25,4%-ról 1975-re 54,5%-ra emelkedett, a szociálturisztikai férőhely kapacitás rovására. (Gertig 1985). 46

47 Miután egy 1969-es rendelet lehetőséget adott a nagyüzemileg nem művelhető mezőgazdasági területeknek a parcellázására, százával jelentek meg bódéjellegű épületek sem úttal, sem közművel el nem látott telkeken (Balla 1974). Ez a folyamat ugyan hozzájárult a belföldi kereslet nagyobb volumenének a kielégítéséhez, esztétikai és környezetvédelmi szempontból azonban kifejezetten kedvezőtlennek volt tekinthető. A vendégforgalom azonban nagyobb arányban növekedett, mint a szálláshelyek kínálata vagy a vendéglátás és kiskereskedelem (1949 és 1970 között majdnem ötszörösére nőtt a kereslet), a turisztikai infrastruktúra kapacitás-problémái nem szűntek meg a végbement fejlesztések következtében. Az ellátási nehézségek mind a helyi lakosságot, mind pedig az üdülőket érintették. A zsúfoltság, az áruhiány, a gyakori sorban állások konfliktusokat idéztek elő az egyes érintett csoportok között (különösen az őslakosság, az üdülőtulajdonosok/magyar turisták és a külföldi turisták csoportjai között). A kapacitásproblémák tehát a régió állandó és ideiglenes népességének életminőségén túl közvetetten befolyásolták a különböző társadalmi csoportok egymással és a turizmussal kapcsolatos attitűdjeit, valamint hozzájárultak az ezekre a csoportokra vonatkozó - később nehezen megváltoztatható sztereotípiák kialakulásához is. Az 1970-es években jelentősen javultak a tó megközelíthetőségének feltételei, viszonylag alacsony áron lehetett telekhez jutni, a tehermentesítésre kijelölt egyéb üdülőkörzetek fejlesztése pedig elmaradt a szükségestől és ezért a kereslet növekedése számottevően meghaladta az előzetesen előre jelzett szintet. A spontán növekedő kereslet befolyásolására nem történtek intézkedések és következetlen volt a koordináció a turizmus egyes részterületeinek a fejlesztését illetően és 1980 között a csúcslétszám megkettőződött (1980-ban a csúcsnépesség - állandó lakosság, üdülők és kirándulók összesen - meghaladta a főt) elsősorban annak köszönhetően, hogy a magánférőhelyek száma gyors növekedésnek. A turisták száma mellett szintén növekedett az üdülőkörzet településein az állandó lakosság száma is, a belterületek nagy része beépült (A Balatoni Üdülőkörzet Hosszú Távú Fejlesztési Programja 1984). 47

48 Az 1960-as, 1970-es évek fejlesztéseinek eredményére a Balaton forgalma az 1980-as évek elején megközelítette az 5 millió főt, melyből a külföldiek részaránya mintegy 50-60% volt. Az üdülőkörzetben koncentrálódott az ország szállásférőhelyeinek körülbelül 60%-a (ennek mintegy fele magánszállás férőhely), de a kereslet nagyfokú szezonalitása miatt az ország összes éves vendégforgalmából a Balaton csak körülbelül 20-25%-al részesedett. Emiatt szezonban jelentős zsúfoltság alakult ki. (VÁTI 1983) ben az ország turisztikai bevételének közel egyharmada származott a Balaton üdülőkörzetből, ezen belül a konvertibilis valuta részaránya mintegy 40% volt. (A Balatoni Üdülőkörzet Hosszú Távú Fejlesztési Programja 1984). Az 1980-as évek balatoni turizmusára összességében jellemző volt, hogy növekedett a kapacitás, egyre inkább teret hódítottak a kereskedelmi szálláshelyek, ezekben a létesítményekben azonban fokozatosan csökkent a magyar vendégek aránya. Ennek elsősorban az volt a magyarázata, hogy egyrészt ebben az időszakban még nőtt a hazai lakosság saját üdülővagyona, másrészt viszont azok, akiknek nem volt saját nyaralójuk, egyre kevésbé tudták megfizetni a kereskedelmi szálláshelyeknek a külföldiek fizetőképességéhez szabott árait. (Probáld 1995). A külföldi vendégek között egyre nőtt a német és osztrák vendégek részaránya (1982-ben a nem szocialista országokból érkezők több mint 90%-a osztrák és nyugatnémet volt - Gertig 1985; 1985-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmából közel 50%-al részesedtek a német és osztrák vendégek (Probáld 1995). Az osztrák turisták viszonylag magas aránya főként a földrajzi közelséggel magyarázható, a németek számára pedig a Balaton volt az a találkozóhely, ahol nyugatnémetek és keletnémetek egyaránt üdülhettek. Amint azt láthattuk, a túlzott keresletnövekedés és az infrastruktúrában mutatkozó szűk keresztmetszetek folyamatosan problémákat okoztak a balatoni régióban. A helyzet javítására elkészült 1983-ban a Balatoni Üdülőkörzet Hosszú Távú Fejlesztési Programja. (VÁTI 1983), amely alapvetően két nagy területre koncentrált: az üdülőkörzet környezeti értékeinek védelmére és a turisztikai kínálat fejlesztésére. A tó környezeti jellemzőinek, elsősorban a vízminőségnek a megóvására összpontosító intézkedésekben a társadalmi teherbíró képesség gyakorlatilag csak közvetetten merült fel, a természeti és épített környezetre nehezedő terhelés - azaz a zsúfoltság és az infrastrukturális gondok - enyhítése kapcsán. Természetesen figyelembe kell venni azt, hogy a turizmus a Balaton régió egyik számos településen egyetlen- kiemelten fontos gazdasági tevékenysége, a tó vízminősége és a természeti környezet állapota pedig a 48

49 térség turisztikai kínálatának meghatározó eleme. A környezeti értékek védelmére irányuló intézkedések közvetve tehát társadalmi célokat is szolgálnak, hiszen egyrészt megteremtik a turizmus alapjait, másrészt pedig - például a levegőtisztaság vagy a települési környezet védelme érdekében hozott intézkedések - hozzájárulnak a lakosok életminőségének javításához is. A környezet megóvása mellett a programok másik kiemelt területe a szolgáltatások kínálatának bővítése, minőségük javítása volt, elsősorban a turisták igényeinek magasabb szintű kielégítése érdekében. A helyi lakosság érdekei ezen a területen is háttérbe szorultak, olyan szinten kerültek csak be a programba, amennyiben az a turisták érdekeit is szolgálta (a kiskereskedelmi ellátás bővítése, a hiányhelyzet megszüntetése például a helyi lakosok számára is fontos célkitűzésnek volt tekinthető). A főbb társadalmi jellegű problémák, amelyek konkrétan megfogalmazásra kerültek a programban, a következők voltak: - ellentmondás az üdülési igények növekedése és a tó vízminősége között, - ellentét a környezetvédelem, a turisztikai funkciók és az egyéb gazdasági tevékenységek termelési és jövedelmezőségi érdekei között, - eltérés a megnövekedett turisztikai igények, az infrastruktúra kapacitása és ebből következően a szolgáltatások színvonala között, - mennyiségi hiányok és minőségi problémák jellemezték az infrastrukturális kínálatot, - a parti/partközeli telkek magántulajdona jelentősen korlátozta a közösségi használat lehetőségét, - növekedett a hétvégi zsúfoltság. A helyzet javítása érdekében már 1984-ben megfogalmazódott, hogy a táj megőrzése végett növelni kell a védett területek körét, érvényesíteni kell a zajvédelmi előírásokat, javítani kell a köztisztaságot, a települési hulladék gyűjtését, ki kell építeni a településeket elkerülő utakat és növelni kell a belterületi úthálózat kiépítettségét. Csökkenteni kell a zsúfoltságot a kereslet területi (a Balaton üdülőkörzeten belül és azon kívülre is) és időbeni (elő-, utószezon) átstrukturálásával, javítani kell a kiskereskedelmi ellátás kínálatát is. (A Balatoni Üdülőkörzet Hosszú Távú Fejlesztési Programja 1984) - csupa olyan probléma, ami a lakosság véleménye szerint 1995-ig sem oldódott meg. 49

50 A balatoni turizmus a rendszerváltás után 1989 után radikális változás ment végbe a Balaton turizmusában, ami leginkább a kereskedelmi és a szociálturisztikai szálláshelyek forgalmának nagymértékű visszaesésében jelentkezett: 1993-ig a kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák száma 7,2 millióról 3,2 millióra csökkent, a szociálturizmus forgalma pedig még ezt is meghaladó mértékben (Lengyel 1995). A magánfizetővendéglátásban a forgalom ugyanebben az időszakban mintegy 40%-al csökkent. (Probáld 1995) A Balaton népszerűségének hanyatlása már az 1980-as évek második felében elkezdődött, elsősorban a zsúfoltságnak, az infrastruktúra túlterheltségének és a vízminőség romlásának következtében. A rendszerváltás politikai és gazdasági következményei ezt a folyamatot drasztikusan felerősítették, hiszen a belföldi vendégek és a volt szocialista országokból érkezők előtt kinyílt a világ, elérhetővé váltak addig elérhetetlen desztinációk, a Balaton megszűnt a németek találkozóhelye lenni, a szociálturizmus rendszere válságba került, a lakosság reáljövedelmei pedig jelentősen lecsökkentek. A keresleti piac kínálativá változott, és a desztináció hirtelen azzal szembesült, hogy kínálata nem igazán versenyképes a nemzetközi piacon. A balatoni turizmus fejlesztésének irányítására és koordinálására 1993-ban megalakult a Balatoni Regionális Tanács, amelyet 1998-ban felváltott a Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság. Szintén 1993-ban elkészült a Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója, amely megfogalmazta, hogy a Balatonnál tudatos fejlesztés segítségével olyan sajátos arculatú környezetbarát turizmust kell megteremteni, amely hosszú távon a térség fejlődését, a lakosság biztos megélhetését szolgálja. (Lengyel 1995) A koncepció társadalmi jellegű céljai között szerepelt ezen túl a fiatalok megtartása a térségben, a települések kulturális és közösségi életének fellendítése, a helyi hagyományok újjáélesztése, az urbanizációs folyamat felgyorsítása, korszerű oktatási és szakképzési rendszer kialakítása, illetve a környezetkultúra és szakszerűség javítása. Jelenleg a koncepció megvalósítása érdekében készül a Balatoni Turizmus Fejlesztési Programja, amely szintén magában foglalja a fenti célok elérését. 50

51 A Balaton turizmusának fejlesztési koncepciója és programja A Balatonnak, mint hanyatló desztinációnak az újjáélesztése nem várathat magára tovább. A Balaton hanyatló desztináció, mert az 1990 előtti kereslet zöme eltűnt es mindmáig nem sikerült ujjal pótolni, sőt a megmaradt külföldi forgalom további csökkenését az utóbbi években már a belföldi kereslet lassú megélénkülése sem tudta ellensúlyozni. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKU) összes szálláshelyi forgalma a évi 7,1 millió vendégéjszakáról 2004-re 5,9 millióra csökkent. A régió súlya a kereskedelmi szálláshelyek országos összforgalmában 2000-ben 27% volt, 2004-ben mar csupán 23%-ot ért el. A hanyatlás további jelei és tényezői: - a víz instabil állapota; - a jelenlegi turisztikai kereslet gyenge fizetőképessége, erős szezonalitása és koncentrációja a parti sávban; - a nehézkes megközelíthetőség, az infrastruktúra hiányosságai; - a vízparti üdülésen és néhány gyógyszállón kívül egyéb, sajátos vonzerőn alapuló komplex turisztikai termékek hiánya; - a szolgáltatások változó színvonala; a marketing gyengeségei stb. A balatoni desztináció újjáélesztése nem várathat magara tovább, mert az országnak szüksége van a turizmus teljesítményének fokozására, amire adottságai folytan leginkább a BKU képes es hivatott, a régió lakossága pedig biztos megélhetésre vágyik, amit leginkább a turizmustól remélhet, és még remél. A Balatonért sokszor es sokan emeltek már szót, és az utóbbi években fontos fejlesztésekre is sor került. Az eddigi szétszórt es gyakran kampányszerű fejlesztések azonban elégtelennek bizonyultak ahhoz, hogy olyan új turisztikai kínálatot hozzunk a régióban létre, amely alkalmas lenne újfajta kereslet lekötésére. A megújulást sürgető tervek így a Balatoni turizmus fejlesztési koncepciója (BTFK) és a Balatoni turizmus fejlesztési programja (BTFP) céljai sem teljesültek, legfeljebb egy-két kiragadott elemük valósult csak meg. Ebben a helyzetben szinte feleslegesnek tűnik minden további kutatás, helyzetelemzés es tervezés. A jelen munka során a térség egyik jeles személyisége és egyben országgyűlési képviselője az 1999-ben elkészített stratégia aktualizálásához mindössze annyit fűzött hozzá, hogy annak az as turizmusfejlesztési koncepcióval együtt meg kell őrizni eredeti tartalmat, csak a forrásokat kell a megvalósításukhoz hozzárendelni. A tervezés önmagában nem képes erre, legfeljebb módszereket ajánlhat. De ha azokat sem alkalmazza senki, akkor valóban feleslegesnek tűnhet, hacsak nem sikerül a bajok legfőbb gyökeret megtalálni, vagy könnyebben teljesíthető gyógymódot ajánlani. A Balaton megérdemli ezt az utolsó erőfeszítést. A bajok gyökeret már a Balaton turizmusfejlesztési koncepciója jelezte: a balatoni turizmusnak nincs gazdája. Ez ma úgy pontosítható, hogy a számos 51

52 térségi szervezet között nincs egyetlen egy sem, ahol együtt lenne a szükséges kompetencia, eszköz és szakértelem. Az igazi gazda hiánya országos gond, hiszen valamennyi régiónk ettől szenved, de országosan sem sikerült meg a bajt orvosolni. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok (RIB) személyi összetételükben követik a politikai ciklusváltásokat és gyakorlatilag a turizmusért felelős miniszter tanácsadó testületei, esetenként rájuk ruházott, de bármikor visszavonható jogosítványokkal és kisebb-nagyobb (de a tervek megvalósításához soha sem elegendő) forrásokkal. Szakemberekből álló operatív szervezetük nincs, a regionális marketing irodák (RMI) (szinten bizonytalan státusszal es forrásokkal) csak a titkársági teendők egyszemélyes ellátását biztosítják. A Balaton helyzete annyiban jobb, hogy itt a RIB elnöke kezdettől fogva egy köztiszteletnek örvendő turisztikai szakember, és a regionális marketing iroda a BTFP ajánlását részben követve regionális projekt iroda elnevezést kapott, de csak a nevében, mert a fejlesztési programban körvonalazott többi feltételhez szintén nem jutott hozza. Az intézményrendszer országos korszerűsítését célzó szakmai kezdeményezések mindezidáig elakadtak vagy csak torz formában vették figyelembe azokat. A Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója és Programja (BTFKP) céljai a következők: Koncepció: A balatoni turizmus fejlesztésének elsődleges hosszú távú célja a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése, amely alapul szolgál a Balaton régió társadalmi, gazdasági es területi kohéziójának az erősítéséhez. A részcélok felölelik a turizmus természeti, társadalmi, gazdasági és turisztikai vonatkozásait. Ezen belül a turizmus fejlesztésének sajátos szakmai céljai a következők: 1. a versenyképesség, a sajátos arculat és a Balaton márka megteremtése az exkluzív turizmus kiemelt fejlesztése révén; 2. megelégedett turisták és jól működő turisztikai szektor, színvonalas szolgáltatások; 3. szezonszéthúzás es a háttérterületek bevonása; 4. új es sajátos kép: vonzó élettér, gyermekparadicsom és a térség sajátos vonzerőire alapozott komplex turisztikai termékek változatossága; 5. élénk belföldi es sajátos piaci szegmenseket vonzó nemzetközi turizmus; 6. együttműködés, jó turisztikai szemlélet a lakosság és az önkormányzatok körében, a turizmus szakmában korrekt viselkedés, jó szakmai felkészültség és nyelvtudás. Stratégiai program: A közötti időszak elsődleges stratégiai célja a balatoni turizmus új fejlődési szakaszának megindítása. Ezzel el kívánjuk érni, hogy a Balaton térsége úttörő módon hozzájáruljon az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció fő céljának a megvalósításához hogy Magyarország Európa egyik legdinamikusabban fejlődő országa legyen, ahol 52

53 emelkedik az emberek életszínvonala és javul az életminőségük általában és a Balaton vonatkozásában különösen. Mindez erősítse a Balaton régió társadalmi, gazdasági es területi kohézióját. A fő cél elérését a következő stratégiai részcélok (sajátos célok) megvalósítása segíti elő: 1. a Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) működő modelljének megteremtése a régióban a fenntartható fejlődés alapfeltételeinek kialakítása és a Balaton márkakép megteremtésének elősegítése érdekében; 2. a versenyképesség erősítése a hiányosságok és a szűk keresztmetszetek felszámolása, valamint új, tudatos fejlesztések által a balatoni turizmus hanyatlásának megállítása és a benne rejlő lehetőségek eddiginél jobb kihasználása érdekében; 3. a gazdasági hatékonyság javítása az ország külgazdasági egyensúlyának javítása, valamint a régió társadalmi, gazdasági es területi kohéziójának erősítése céljából. 4. A stratégiai célok elérését a következő fejlesztési prioritások segítik elő: 5. a Balatoni TDM modell létrehozása; 6. a turizmus korszerű működési rendszerének kialakítása (a BTFP II. alprogramjában levő korszerűsített rövid távú feladatok elvégzése); 7. a szűk keresztmetszetek felszámolása; 8. új turisztikai termékek kifejlesztése (a BTFP I. alprogramjának fenntartása az azóta bekövetkezett változások által indokolt módosításokkal, így az eddigi részleges teljesítések figyelembe vételével, például a kerékpárút körgyűrű déli parton még hiányzó önálló pályaszakaszainak kiépítése, a körgyűrűhöz szervezhető túraútvonalak kijelölése és szükség esetén pótlólagos kerékpárút építése stb.). (Turizmus bulletin x. évfolyam különszám) A Balaton Régió Fejlesztési Terve A Részletes Fejlesztési Terv, mely a Balaton Régió közötti időszakra szóló operatív fejlesztési programdokumentuma, a Fejlesztési Program keretében született meg. A területi tervezés fontos szerepet tölt be a Balaton Régióban. A Területfejlesztési Koncepciót az 1990-es évek végén alkották meg, majd ezt követte egy stratégiai program elkészítése. A közötti időszakra vonatkozó stratégiaépítés 2005-ben indult el a Balaton Fejlesztési Tanács, valamint az Országos Területfejlesztési Hivatal kezdeményezésére. A Balaton Stratégia célja, hogy a Balaton Régióban teljes területi tervezés valósuljon meg. A Balaton Stratégia megalkotásával egy időben indult el a központi tervezési munka keretében a Balaton Régió Komplex Térségi Program (Komplex Program) tervezése. A két 53

54 tervdokumentum 2006 elejére készült el. A Részletes Fejlesztési Terv a két programdokumentum összehangolása után született meg. A Részletes Fejlesztési Terv az uniós fejlesztéspolitika által támogatható tevékenységekre összpontosít. Meghatározza, valamint orientálja a 2007 és 2013 között Magyarországra érkező európai uniós források felhasználását a Balaton Régióban. A programdokumentum részletesen bemutatja a támogatandó tevékenységeket, a fejlesztések mennyiségét, valamint a szükséges források nagyságát A Részletes Fejlesztési Terv fejlesztési prioritásai röviden (a Balaton Stratégia és a Komplex Program alapján) - A gazdasági szerkezet diverzifikálása és a Balaton Régió speciális gazdasági erejét meghatározó hagyományos gazdasági területek és új kitörési pontok fejlesztése; - A Balatoni turizmus XXI. századi versenyképességének a stratégiai, szervezeti és infrastrukturális megalapozása, a kínálati portfolió fókuszált részstratégiák és tematizált desztinációk mentén történő célcsoport-orientált minőségi fejlesztése. - Kvalifikált, versenyképes munkaerő, magas szintű szakmai és üzleti kultúra, egész éves egzisztenciák, valamint a régió humánerőforrást vonzó és megtartó képességének növelése és közszolgáltatások racionális ellátása; - Célirányos és integrált infrastruktúra-fejlesztések révén a Balaton Régió gyors, kényelmes nemzetközi és hazai elérhetőségének biztosítása, valamint a régió egységes, karakteres fenntartható közlekedési rendszerének kialakítása. - A környezeti állapot stabilizálása és fókuszált, integrált minőségi fejlesztése, valamint a vonzó életminőség biztosítása érdekében a települések fejlesztése, a táji és kulturális értékek helyreállítása, fenntartható hasznosítása. (http://www.balatonregion.hu/fejlesztesi_terv_ ) 54

55 3. Balatonboglár helye és szerepe a balatoni turizmus történetében Ebben a részben kerül bemutatásra a Balatonboglár, mivel a városról még nem készült önálló írásos anyag ezért Horváth Ivánnal történt beszélgetésekből állítottam össze a következő részeket, valamint a segítségemre volt a boglári Tourinform irodától Mészáros Mariann és Szalai Tünde, aki a helyi Művelődési ház igazgatónője. Az általam elkészített összehasonlító elemzés a mellékletben kapott helyett, melyre hivatkozni fogok a következő oldalakon Boglár település fejlődése Az idegenforgalom és a fürdőélet megindulásának kezdetei A Balaton déli partján a természeti táj erősen különbözött az elmúlt évezredekben a maitól. Az alacsony partokat széles, mélyen a szárazföldbe benyúló mocsarak tagolták, megnehezítve a közlekedést, de gazdag élővilággal megélhetést is biztosított. Fonyód és Boglár között a Nagyberek nyílt vizű öböl volt, míg kelet felé a Szemesi-berek mélyen benyúló mocsaras vidéke képzett természetes határvonalat. Magasan kiemelkedő, stratégiailag fontos pont kevés van a déli parton, de ilyen a boglári Várhegy vulkanikus eredetű kúpja, ahol már az őskor későbbi időszakában sáncokkal megerősített földvárakat alakítottak ki. A mai kisváros a vízparti Boglárból, a hagyományos falusi jelleget megőrző Szőlőskislakból és a Jankovich Iván fürdőtelepből áll. 3. kép: Balatonboglár látképe Forrás: Balatonboglár régi képeslapokon 55

56 A falu uradalmi birtok tulajdonú helység volt egészen a IX. század közepéig /hatvanas évek eleje/. A polgárosodás fejlődési ívét megtörte ugyan az I. világháború, de a művelt kereskedő és iparos társadalom összefogása a reformkor értékeit követő földbirtokosokkal vitathatatlanul sikeres volt. A városi Balatonboglár esetében a fürdőtelepek fejlesztésében személyesen érdekelt és magasan képzett fővárosi középosztály cselekvően részt vett e modernizációs folyamatban. Az elithez tartozó csoportok a városi életmódot és kultúrát a település mindennapjainak részévé tették. A XIX. század közepéig nem változtak meg Boglár természetföldrajzi adottságai. A tó somogyi partjain jellegzetes tájképi alakzatok, a fonyódi és a boglári hegyek az északi part tanúhegyeinek (vulkánjainak) rokonai. Határozottan különböznek az Észak Dél irányú, egykoron őserdőkkel borított, patakokkal tagolt somogyi löszhátaktól. ( A tóparti berekvilág e két kitüntetett pontján ősi földvárakat is építettek, a boglári a Várdombon sértetlen maradt.) A partvonal évszázados változásait tudva állítható, hogy a Kis Balatontól a mai Balatonszemesig mélyen benyúlva a patakok völgyeibe élt, hullámzott a Balaton, körülzárva és védve e két hegyen élőket. Ezért a berekvilág szélén, dombhátakon vezettek a dél balatoni és somogyi településeket összekötő utak. A régészek ásatásai tanúsítják, hat évezrede lakott e táj. A Várdombon, a Temetődombon, a mai 6711 sz. út menti dombhát környékén kőkori, bronzkori, vaskori, római eredetű, honfoglalás kori leletek kerültek elő. Csak a tó vízszintjének radikális csökkentése után (1863) építkezhettek a tóparti sávban is. Boglárról 1211-ből maradt fenn a falu okleveles említése. Balaton előtaggal ékesített neve a XX. század elejétől használatos. A török hódoltság végén Somogy más falvaival szemben Fonyód, Boglár, Gamás, Lelle község elnéptelenedett. A települések hódoltság utáni újraélesztésében érdekeltek voltak a földesurak. Zákonyi Ferenc kézirata szerint a rendesi (akkor még Zala vármegye) Báránycsalád már 1655-ben birtokokat szerzett a somogyi partokon, így az elnéptelenedett Boglár is az övék lett. A család egyik ága Bogláron telepedett le (1735), a klasszicista kastélyt 1836-ban Bárány Pál építette. ( Az évi Mária Terézia által elrendelt úrbérrendezéskor Szőlőskislakon 10 család, Bogláron 16 család élt.) A mások jeles família a Jankovich-család, amely szemben, a zalai parton, (Rév) Fülöpön is javakkal bírt. A két család között a rév üzemeltetésének kizárólagos birtoklásáért komoly vita támadt. A Boglár - (Rév) Fülöp összeköttetést biztosító ősi révátkelőt egy 1415-ben készült oklevél hamisítványban említik meg először írásban Adott még (András király) Baklar faluban 15 házat a Balatonon révvel. A harmadik jelentős boglári birtokos, Körmendy Ferenc köznemesi családból származott; írni, olvasni tudó, kereskedő hajlamú ember volt, aki 1815-ben megvásárolta az egyik Bárány-birtokot. ( A Kék kápolnaként ismert műemlék 56

57 a legendás 1970-es évekbeli kápolna-tárlatok színtere-, a család temetkezési helye és a plébánia-templom megépüléséig a boglári katolikusok temploma volt.) Szőlőskislakon és Bogláron-évszázadokon át a megélhetést hagyományosan a művelhető föld biztosította. Boglárt csak a révátkelő különböztette meg a környező falvaktól addig, amíg meg nem épült a Déli Vasút. (Balatonboglár régi képeslapokon) A Déli Vasút (Buda- déli- Fiume vasút) 1863-ban elkészül, az Osztrák- Magyar monarchia, annak magyar helytartó tanácsának tervei szerint, a vasút áthalad boglár falun, a Balaton partján. Első számú jelentősége, hogy a környékbéli uradalmak árujukat immár nem társzekéren, hanem a vasúton kezdik szállítani. Nagykanizsáról betelepül a gabonakereskedők első hulláma, megalapítják a tárházakat, sőt maguk is ide költöznek. A kereskedés kisé szokatlan módon történt, mivel a felvásárolt áruért, melyet, jó részt külföldre szállítottak nem pénzért adták, hanem cserében fa, vas és egyéb anyagot hoztak boglárra. Helyben létre hoztak több kisipari műhelyt, vállalkozást a behozott nyersanyag feldolgozására. A termelt árukból viszont, a falu fejlődését szolgáló építkezések kezdődtek. Így került sor a vasúton túli területek feltöltésére, kiparcellázására. A fejlődésnek indult település létszáma megnövekszik mivel az itt élő családok szerteágazó kapcsolatai révén, a nyári szezonban ide látogató vendégeknek megtetszett maga a környezet. Megépülnek az első szállodák majd az első panziók - már a feltöltött területeken - és a budapesti, pécsi, majd később a kaposvári módosabb emberek telket vásárolnak, villákat építettnek maguknak, ennek kezdete 1885-re tehető. Elsőnek a vasúttal párhuzamos villasor épül meg, ez ma a Hunyadi utca eleje a vasúti víztoronyig, majd ahogy a töltések megszilárdultak, vele párhuzamosan újabb és újabb utcák nyílnak meg. 4. kép: Villa-csoport, Hunyadi utca Forrás: Balatonboglár régi képeslapokon 57

58 A régi kikötő mely évszázados múltra tekint vissza, áttelepül a mai helyére, a móló, az öböl a megfelelő fogadó épülettel együtt épül, melynek fontos feladata az északi parttal való kapcsolattartás, árucsere, kereskedelem lebonyolítása. A kilencvenes években, mint nyári nyaraló vendégek hajókirándulásának beindulása is innen számítható. Szintén az 1890-es évekre tehető az itt rendszeresen nyaraló törzsközönség kialakulása. A villa tulajdonosok közt sok a híres befolyásos ember, főleg a fővárosból érkezők között, akik először Budapesten 1894-ben megalakítják a Boglár Barátok körét azzal a szándékkal, hogy felmérjék, azt az erőt mely segíthetné egy komoly fürdő élet kialakítását Bogláron. Ezek az emberek: Sümegi Vilmos lapkiadó, a felsőház tagja, Gaál Gaszton földbirtokos, Dr. Kocsis Iván műépítész, prof. Négyesi László, és még nagyon sokan mások. Az összefogásnak aztán 1904-ben meglett az eredménye, Bogláron megalakul a Fürdő egyesület, mely konkrét célokkal felkészülve elindítja a község fürdő és nyaraló kultúráját. A fürdő egyesület motorja Sümegi Vilmos volt, kit a bogláriak csak Sümegi apánknak neveztek. Írásos emlék van róla, hogy 1905 szeptemberében már a Somogy- Vármegye Alispánjához fordultak azon kéréssel, hogy a nyári fürdő díjak 10% át a község bírájának, valamint a további fürdő bevétel 60% a fürdő egyesület részére át engedi és rendelkezésére bocsássák minden évben. A falu életében is változások sorát tapasztaljuk az elkövetkező harminc évben. (3. sz. melléklet) Legelőször a strandok part falát betonozzák ki mintegy, három kilométer hosszan megteremtve a kulturált fürdőzés lehetőségét. 5. kép: Balaton part kialakítása 6. kép: Balatonparti-részlet Forrás: Balatonboglár régi képeslapokon 58

59 A régi kikötő helyén strandfürdő épületet hoznak létre, a hozzá vezető utat négy sávosan platánokkal ültették be, az úgy nevezet villasort is - szintén teljes hosszában - e fával ültetik be. 7. kép: Strandfürdő bejárata 8. kép: Platán sétány Forrás: Balatonboglár régi képeslapokon Az első világháború kissé visszaveti a fejlődést, de 1925-ben újult erővel állnak neki a folytatásnak. Teniszpályákat építenek, a fürdő egyesület javaslatára és az egyesület segítségével új vasút állomás épül. A vasút állomáson belül és közvetlen mellette gyalogos utat építenek. Ezen idő tájt épül elemi iskola, majd óvoda. A strandon megépül egy olyan színvonalú fürdő ház, melynek keretében a strandot homok-gyógy stranddá fejlesztik, mivel a balatoni homok szárazon is a mozgásszervi betegségek gyógyítására kiválóan alkalmas. Ezt szintén a fürdő egyesületben tevékenykedő híres orvosok segítségével érték el. 9. kép: Új Fürdőház 10. kép: Homokfürdő Forrás: Balatonboglár régi képeslapokon 59

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5

a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 a turisztikai szakma iránt érdeklődőknek 5 BEVEZETŐ ÉS KÖSZÖNÖM Ezen könyvet a HungarHotels és a Béke Szálloda valamikori dolgozói állították össze, hogy a közös munkának és az együtt megélt napok emlékének

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A TURIZMUS, MINT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG

A TURIZMUS, MINT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG SZENT ISTVÁN EGYETEM GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS GAZDASÁGTANI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZET A TURIZMUS, MINT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉG Nagy Adrienn Tanszéki mérnök SZIE GTK RGVI Gödöllő,

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 8. téma: A turizmus társadalmi-kulturális hatásai A turizmus hatásai: okozott változások 2 Gazdasági: küldı- és a fogadóterületek gazdaságának jellemzıiben, gazdasági

Részletesebben

Turizmus TÖMEGTURIZMUS ALTERNATÍV TURIZMUS. Az ipari forradalom a vasút és a gőzhajó kora

Turizmus TÖMEGTURIZMUS ALTERNATÍV TURIZMUS. Az ipari forradalom a vasút és a gőzhajó kora 1. A turizmus rendszere Társadalmi környezet Kulturális környezet Politikai környezet TÖMEGTURIZMUS ALTERNATÍV TURIZMUS Tóth Éva tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. KERESLET (turista)

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői

2012.02.17. A turizmus meghatározása és szereplői. A turizmus meghatározása és szereplői 1 A turizmus meghatározása és szereplői 202.02.7. Bevezetés a turizmusba Formádi Katalin Pannon Egyetem, Turizmus Tanszék formadi@turizmus.uni-pannon.hu Nyaralás Kikapcsolódás Hegyvidék Síelés Vakáció Tengerpart Kultúrák megismerése Nyelvtanulás

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

A turizmus rendszere 1. p-marketing

A turizmus rendszere 1. p-marketing A turizmus rendszere 1. A turizmus alapfogalmai, modellje Dr. Piskóti István Marketing Intézet p-marketing Egy kis turizmus fejlődéstörténet Napjaink modern turizmusának gyökerei messze nyúlnak, hosszú

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL

SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL SZÓBELI ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELVBŐL Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Turisztikai forgalom Kibocsátó régió Befogadó régió Átmeneti régió Turisztikai forgalom szerkezete Fı ismérv: turisták származási helye Pl. Románia. 2004/ben 6,6 mil. turista: Európa 6,3 mil. Amerika 0,13

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

VENDÉGLÁTÁS ÉS SZÁLLODA MENEDZSMENT 1. Kökény István A SZÁLLODAIPAR HAZAI TÖRTÉNETE

VENDÉGLÁTÁS ÉS SZÁLLODA MENEDZSMENT 1. Kökény István A SZÁLLODAIPAR HAZAI TÖRTÉNETE VENDÉGLÁTÁS ÉS SZÁLLODA MENEDZSMENT 1. Kökény István A SZÁLLODAIPAR HAZAI TÖRTÉNETE ÓKOR A legrégebbi emlékek a rómaiak által létesített postaállomások, ahol szállás és váltólovak álltak rendelkezésre.

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Turizmus társadalmigazdasági

Turizmus társadalmigazdasági 1 Turizmus társadalmigazdasági alapjai 9. téma: Turizmuspolitika és területfejlesztés 2 A turizmuspolitika fogalma A turizmus fejlesztésével kapcsolatos távlati célok összessége; A közösség tevékenysége

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

A turizmus mint katalizátor tor az ció folyamatában

A turizmus mint katalizátor tor az ció folyamatában A turizmus mint katalizátor tor az európai integráci ció folyamatában Kodolányi Szabadegyetem Dr. Rátz R Tamara Turizmus Tanszék A kutatást az MTA Bolyai János Kutatási ösztöndíja támogatta (2006-2009)

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. MIRŐL IS LESZ MA SZÓ? A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK Másodlagos adatok

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 2.sz.MELLÉKLET EUROPE - Best practice áttekintés Kijelöltünk 4 régiót, hogy Erdélyt, Kovászna megyét összehasonlítsuk velük mindegyik közülük hasonló imázzsal

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa

Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa Egy szakmai életút eredményei és helyszínei HELYZETKÉP AZ ALFÖLDÖN TURISZTIKAI PROJEKTEKET TERVEZETT TELEPÜLÉSEKRŐL Dr. Csordás László a földrajztudományok kandidátusa E-mail: l.csordas@freemail.hu A turizmus

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Eredményes értékesítés.

Eredményes értékesítés. Eredményes értékesítés. Egy belföldi vidéki wellness szálloda kínált kedvezményes, belföldi utazási lehetőséget. A szolgáltatás értékesítésénél a kedvező ár volt a motiváció. Az esettanulmány jól szemlélteti,

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3)

Idegenforgalmi / vendéglátó és szálloda gyakorlati (külön) feladat (KF3) Az értékelõ tanár tölti ki! Kodolányi János Fõiskola Turizmus Tanszék Érdemjegy: Beküldõ neve: Dancsó Péter Szak: Idegenforgalom- és szálloda szak, levelezõ tagozat Évfolyam: IV. Helyszín: Budapest NEPTUN

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból

A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A Hungarikumok jelene és jövője területi aspektusból Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti, adjunktus Gödöllő, 2014.

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben