A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELNÖKE AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKE TÁJÉKOZTATÓ

Átírás

1 A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG ELNÖKE AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKE 7156/2005/19. OIT Hiv. TÁJÉKOZTATÓ A BÍRÓSÁGOK ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL ÉS AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL január december 31. 1

2 I. BEVEZETŐ év végére befejeződött a négyszintű bírósági rendszer kiépítése, január 1-jén a törvény előírásainak megfelelően megkezdte működését a Debreceni és a Győri Ítélőtábla. Az ezt megelőző másfél évben a Legfelsőbb Bíróság és a három már működő ítélőtábla , nagyrészt hátralékos ügyet fejezett be, az ún. nagy ügyekben az ítélkezés felgyorsult. A Legfelsőbb Bíróság emellett 2004-ben 10 jogegységi határozatot, továbbá mintegy 200 elvi döntést hozott, amelyek célja szintén a bírósági jogalkalmazás egységének elősegítése, az alsóbb fokú bíróságok orientálása. A két új táblabíróság belépésével az ítélőtáblákon és a Legfelsőbb Bíróságon az ügyek intézése döntően naprakésszé vált, a Legfelsőbb Bíróság tevékenységében pedig az eddiginél is nagyobb hangsúlyt kap az országos ítélkezési gyakorlat egységesítése ben tagja lettünk az Európai Uniónak. Ezzel párhuzamosan az információs társadalom újabb és újabb vívmányai vonulnak be a társadalom valamennyi területére, alapvetően megváltoztatva a korábbi munkavégzés gyakorlatát. Bíróságaink a térség országaiban elsőként ismerték és fogadták el az informatika korszakalkotó lehetőségét. A bírói munka elengedhetetlen feltétele, hogy a bíró minden szükséges joganyaghoz elektronikusan hozzáférjen. Az informatikai megoldások fejlődése lehetővé teszi a különböző szervezeteknél meglévő adatbázisok kölcsönös hasznosítását is ben jelentős fejlesztésekre került sor. Ma már minden bíró számára elérhető a hazai joganyag magyarázatokkal, értelmezésekkel, az EU joganyaga több nyelven, továbbá az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében a Legfelsőbb Bíróság és az ítélőtáblák több mint határozata. A rendszerváltozás óta a bírói kar összetétele jelentősen megváltozott. A helyi bírák mintegy 57%-a 10 évnél kevesebb gyakorlattal rendelkezik. A bírónál rendkívül fontos a hivatástudattal, önkorlátozással párosuló, a magánéletben és a hivatás gyakorlása során példát mutató magatartás tanúsítása, minthogy a bírák számára a viselkedési normák és követelmények szigorúbbak, mint az állampolgárokra érvényes szabályok. A tárgyalóteremben és azon kívül is fokozott követelmény a pártatlanság megőrzése, még az elfogultság látszatát is kerülni kell. Egy etikai kódex révén jobban tudatosítható, hogy a bírák számára nem elegendő a jogszabályok ismerete. Ezért 2004-ben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács felkérte a Magyar Bírói Egyesületet, hogy a bíró kar legszélesebb körének bevonásával készítse elő a Bírák Etikai Kódexét, amely kifejezésre juttatja a bírói függetlenség alkotmányos előírásainak és a bírói karnak a társadalom iránt tanúsítandó felelőssége közötti összhangot, valamint azt, hogy a bírák meg kívánnak felelni a társadalom velünk szemben támasztott magas szintű elvárásainak. Ennek érdekében mintegy önszabályozó eszközként maguk határozzák meg a kiemelkedően lényeges etikai elveket, magatartási szabályokat, illetve ezek kereteit, abban a biztos tudatban, hogy azokat belső meggyőződésük és bírói esküjük alapján követik. 2

3 II. A BÍRÓSÁGOT ÉRINTŐ JOGALKOTÁS A korábbi évek tájékoztatóiban foglaltakhoz hasonlóan ismertetem a bíróságok igazgatásával, illetve ítélkező munkájával összefüggően a évben megalkotott lényegesebb jogszabályokat. 1. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló évi LXVII. törvény (Bjt.) módosítása A évi XXIX. törvény (az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról): 1.1. Módosította a Bjt. 6. (2) bekezdését. A bírói állás betöltésére akkor nem kell pályázatot kiírni, ha a bíró szolgálati viszonya azért szűnt meg, mert az OIT egyetértésével nemzetközi szervezetnél, vagy az Európai Unió valamely szervénél pályázat alapján, vagy kijelölés ítélkezésre, vagy az igazságszolgáltatással összefüggő egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít, és az ott megjelölt megbízatása lejártát követő 30 napon belül kéri bíróvá történő ismételt kinevezését. A bíró kérelmére, pályázat kiírása nélkül a köztársasági elnök az OIT javaslatára - határozatlan időre bíróvá kinevezi, ha egyébként a bírói kinevezéshez szükséges feltételeknek megfelel A törvény beiktatta a Bjt.-be a 20/A. -t. Eszerint a bíró hozzájárulásával az OIT döntése alapján tartós külszolgálatot láthat el. A tartós külszolgálatot ellátó bíró megtartja a bírói tisztségét, de nem ítélkezhet A törvény módosította a Bjt át. Felhatalmazást kapott a kormány, hogy a tartós külszolgálatot ellátó bírónak a törvény szerinti javadalmazásán kívüli egyéb juttatásait - az OIT egyetértésével - rendeletben állapítsa meg. Hatályos: május 1-jétől. 2. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló évi LXVII. törvény (Iasz.) módosításai 2.1. A évi XXIX. törvény (az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról) módosította az Iasz.-nak a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó rendelkezéseit: 11. (2) Igazságügyi alkalmazottnak a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az a tizennyolcadik életévét betöltött, büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki, aki a munkakörére meghatározott iskolai végzettséggel és szakképzettséggel (a továbbiakban: képesítés) rendelkezik. 3

4 (3) Igazságügyi szakértőnek, szakértőjelöltnek, - a bírósági jegyzőkönyvvezető és a cégszerkesztő kivételével - írnoknak és fizikai dolgozónak azt a tizennyolcadik életévét betöltött, büntetlen előéletű személyt lehet kinevezni, aki: a) az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgára, vagy b) az a) pontban meghatározott személyeknek az 1612/1968/EGK rendelet 11. cikkében meghatározott családtagja, ha a munkakörére meghatározott képesítéssel, valamint a munkakör ellátásához szükséges mértékű magyar nyelvismerettel rendelkezik A törvény módosította az Iasz. 39. (1) bekezdését: Az igazságügyi alkalmazott köteles: e) az állami és a szolgálati titkot megtartani, valamint minden olyan magatartástól tartózkodni, amelynek következtében a tevékenysége során tudomására jutott tényekről illetéktelenek tudomást szereznének, vagy amelyek kiszolgáltatása miatt igazságügyi szerv, igazságügyi alkalmazott vagy bárki jogellenes előnyhöz jutna, illetve ilyen hátrányt szenvedne. Hatályos: május 1-jétől. 3. A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló évi IV. törvény (Ptk.) módosításai 3.1. A évi XXVII. törvény (egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról) jogharmonizációs célú módosítást foglal magában. A Ptk (2) bekezdése az újraszabályozott óvadék, mint sajátos zálogjog érvényes létrejöttének feltételeként szabályozza a rendelkezésre bocsátást, vagyis az átadást, e szakasz alkalmazásában átadásnak minősítette a számlán való jóváírást és minden olyan eljárást, amely alapján az óvadék tárgya egyértelműen azonosítható módon a kötelezett hatalmából a jogosult hatalmába kerül, vagy a kötelezett korlátlan rendelkezése alól egyébként kikerül. Hatályos: május 1-jétől A évi XLV. törvény (az európai részvénytársaságról) kiegészítette a Ptk 685. c) pontját a gazdálkodó szervezet meghatározásánál az európai részvénytársaság fogalmával. Hatálybalépés: október 8-ától A évi CXIX. törvény (a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról) módosította a törvényerejű rendeletet: Az állampolgárok jogbiztonságának biztosítása és a bírósági jogalkalmazás világosabbá tételének érdekében a Ptk. 38. (2) bekezdése akként módosul, hogy a 4

5 telefax alkalmazása a távírógéphez hasonlóan írásbeli nyilatkozattételnek minősül. Hatályos: december 24-étől. 4. A Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) módosításai 4.1. A évi CXXVII. törvény (a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló évi CXLV. törvény, a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény, valamint más, kapcsolódó törvények módosításáról) módosította a Pp.-t. A törvényben a Pp. szabályainak módosítása túlnyomórészt az elektronikus cégeljárás szabályozási köréhez kapcsolódik, a Pp. általános jelleggel rendelkezik arról a kérdésről, hogy az egyes okiratfajtákról készített elektronikus okiratok (másolatok) mit bizonyítanak, milyen bizonyító erővel rendelkeznek. A Pp ának (1) bekezdése szerint az olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít. A közokirat jelleg tehát az okiratban foglaltak (az okirat tartalmának) valóságát, megtörténtét stb. bizonyítja. Ez a megállapítás vonatkozik mind a papír alapú formában, mind pedig az elektronikusan készített közokiratra. A Pp (2) bekezdésének tartalma lényegében nem változott. A rendelkezés rögzíti, hogy az eredetileg papír alapú közokiratról készült másolatok - bármilyen technikai eszközzel készültek is, azok - a másolatot készítő személyére (bíró, közjegyző, hatóság, közigazgatási szerv, stb.) tekintettel megőrzik az eredeti közokirat bizonyító erejét, azzal azonos bizonyító erejük van. A törvény a másolatok bizonyító erejének tisztázása érdekében a Pp át új (3)-(4) bekezdésekkel egészíti ki. A 195. (3) bekezdésében foglalt szabály az ún. elektronikus másolatok bizonyító erejének kérdését rendezi. Ha az eredeti akár papír alapú, akár elektronikus közokiratról elektronikus okirat készül, az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje akkor van ennek az okiratnak, ha a közokirat kiállítására jogosult azt a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően állította ki és azon minősített elektronikus aláírást és ha jogszabály így rendelkezik időbélyegzőt helyezett el, illetve ha azt külön jogszabályban előírt más eljárási rend szerint készíti el, továbbá ha törvény az okiratot elektronikus közokiratnak minősíti. Hatályos: január 1-jétől. A Pp a a magánokiratok bizonyító erejéről rendelkezik. 5

6 A 196. (2) bekezdése szerint gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel (195. (2) bekezdés), továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat bizonyító ereje az eredeti okiratéval, közokiratról készült másolat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette, vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Hatályos: január 1-től. A Pp. felülvizsgálatot szabályozó rendelkezései az alábbiak szerint módosult: 271. Nincs helye felülvizsgálatnak i) választási eljárásban, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek összeférhetetlensége ügyében hozott határozat ellen; p) ha törvény azt kizárja. Hatályos: január 1-jétől A évi LXV. törvény (a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályokat tartalmazó egyes törvények módosításáról, illetve a bírósági végrehajtásról szóló évi LIII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról) 4. -a a Pp.-t a sal egészíti ki, annak érdekében, hogy a kiskorúakat érintő közigazgatási ügyek elbírálásában a soron kívüli eljárás kötelezettségét megteremtse. Felsorolja azokat a pertípusokat, amelyekben soron kívül kell a bíróságnak eljárnia és meghatározza ezekben az ügyekben az egyes eljárási cselekmények megtételére irányadó határidőket is. Hatályos: július 15-étől. 5. A Büntető törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Btk.) módosítása 5.1. A évi CXXXI. törvény (a büntető jogszabályok módosításáról) Az Országgyűlés a november 8-i ülésnapján elfogadta az önkéntes haderő kialakításához szükséges alkotmánymódosítást, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvényt. Az önkéntes haderőre történő áttérés érinti a büntető jogszabályokat is, ezért ez a törvény elvégezte a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény módosítását. A törvény rendelkezéseinek lényege abban foglalható össze, hogy a hadkötelezettség békeidőben történő megszüntetése miatt egyrészt szükségessé vált a Btk.-nak a katonákra vonatkozó általános részi rendelkezéseit magába foglaló VIII. fejezetének egyes szabályait, másrészt a Btk.-nak a honvédelmi kötelezettség elleni bűncselekményeket tartalmazó XIX. fejezetét átalakítani. A büntető jogszabályok módosítására a sorkötelezettség és a békeidejű honvédelmi kötelezettségek rendszerének, illetve a Határőrség fegyveres erőként való meghatározásának megszűnése miatt került sor. Hatályos: január 1-jétől. 6

7 A törvény módosította a Btk.-nak a katona fogalmát meghatározó rendelkezését, amely azzal függ össze, hogy az Alkotmány módosítása szerint a fegyveres erők gyűjtőfogalma megszűnik, és a Határőrség a jövőben rendvédelmi szerv lesz. Ez a közjogi változás azonban a törvény szerint nem hat ki arra, hogy a Határőrség hivatásos és szerződéses állományú tagja továbbra is büntetőjogi értelemben katona maradjon. A törvény módosította a Btk. értelmező rendelkezései közül a közfeladatot ellátó személyek felsorolásánál a katona meghatározását, valamint a háború fogalmát, és új értelmező rendelkezéseket is beiktatott. Hatályos: január 1-jétől A évi XL. törvény a büntető jogszabályok módosításáról A Btk a szerinti csempészet és vámorgazdaság tényállását, és az ehhez kapcsolódó további büntető jogszabályokat módosította, mivel az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkra tekintettel a tényállást kitöltő vámjogszabályok lényegesen módosultak. A törvény pontosította továbbá a kábítószer Btk. szerinti fogalmát meghatározó értelmező rendelkezést. Hatályos: május 19-étől. 6. A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (Be.) módosítása 6.1. A évi CXXXI. törvény (a büntető jogszabályok módosításáról): A Be a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: A nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben első fokon a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben kijelölt megyei bíróság katonai tanácsának bírája, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsának bírája nem járhat el. Hatályos: január 1-jétől. 7. Az Igazságügyi Minisztérium rendeletei 1/2004. (I. 8.) IM rendelet az európai közösségi jogászok szakmai megnevezéseiről 4/2004. (II. 27.) IM rendelet a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet és a bírósági végrehajtásra vonatkozó egyéb igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról 7

8 5/2004. (III. 23.) IM rendelet a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló évi CXLV. törvény végrehajtásáról rendelkező igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról 10/2004. (III. 30.) IM rendelet a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól 11/2004. (III. 30.) IM rendelet a jogi segítő díjazásáról 13/2004. (IV. 16.) IM rendelet a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló 98/27/EK irányelv mellékletében meghatározott irányelvekkel összeegyeztethetőséget teremtő jogszabályok felsorolásáról 17/2004. (IV. 27.) IM rendelet a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet módosításáról 20/2004. (V. 7.) IM-BM-PM együttes rendelet a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet módosításáról 22/2004. (V. 18.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet, valamint a bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (III. 13.) IM rendelet módosításáról 24/2004. (VI. 30.) IM rendelet a bírósági eljárásban megállapítható szabadalmi ügyvivői költségekről és a pártfogó szabadalmi ügyvivő részére megállapítható díjról és költségtérítésről 27/2004. (VIII. 26.) IM rendelet a bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról 31/2004. (IX. 24.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárással és a cégnyilvántartással kapcsolatos egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról 34/2004. (XI. 19.) IM rendelet az elektronikus dokumentumok közjegyzői archiválásának szabályairól és az elektronikus levéltárról 39/2004. (XII. 21.) IM rendelet a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló évi CXLV. törvény végrehajtásáról rendelkező igazságügy-miniszteri rendeletek, valamint a közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet módosításáról 40/2004. (XII. 21.) IM rendelet az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről 41/2004. (XII. 21.) IM rendelet a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról 8

9 III. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG HELYZETE 1. A Legfelsőbb Bíróság alkotmányos helyzete, feladatai és hatásköre A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának alkotmányos helyzete változatlan. Amellett, hogy az ország egységes, kiszámítható ítélkezési gyakorlatához jogegységi határozataival folyamatosan biztosítja a jogalkalmazás egységét, elvégzi és lefolytatja a hatáskörébe utalt bírói, közjegyzői és végrehajtói fegyelmi eljárásokat. A magyar igazságszolgáltatás új, négyszintű szervezeti rendszerének kiépítése befejeződött, megkezdte működését a Debreceni és a Győri Ítélőtábla január 1-jétől. A Legfelsőbb Bíróság valamennyi fellebbezési ügyben felszámolja ügyhátralékát 2005 folyamán, ezt követően kizárólag felülvizsgálati ügyekben jár el. A Fővárosi Ítélőtábla önálló épületének hiányából fakadó gondok továbbra is fennállnak. A fellebbezési fórum egy részének a Legfelsőbb Bíróság székházában történt elhelyezése megnehezíti mindkét jogszolgáltató ítélkezési tevékenységét. A táblabíróság épületgondjának megoldása egyre sürgetőbb. 2. A Legfelsőbb Bíróság szervezeti felépítése, személyi összetétele A Legfelsőbb Bíróság évben változatlan szervezeti rendben és nagyjából azonos létszámmal végezte alkotmányos feladatait. A személyi állomány kollégiumonkénti és egyéb szervezeti egységenkénti bontását, munkakör szerinti megosztását az 1. számú melléklet tartalmazza. A december 31. napjához képest a Legfelsőbb Bíróság bírói létszáma 4 fővel csökkent, jelenleg 77 fő, a berendelt bírók száma változatlanul 3 fő. A titkárok és fogalmazók száma 12 fő, a tisztviselők létszámának növekedésével (125 fő), az írnoki létszám 27 főre csökkent, a fizikai dolgozók létszáma 86 főről 87 főre változott. A bírák száma a vezetőkkel együtt 77 fő. Az elnökön túl egy elnökhelyettes, három kollégiumvezető, egy kollégiumvezető-helyettes, 30 tanácselnök és 41 bíró dolgozik. A személyzeti, a munkaügyi és az oktatási feladatokat a Legfelsőbb Bíróság Titkársága alá rendelve változatlanul a Személyzeti, a Munkaügyi és az Oktatási Osztály látja el. 9

10 A bírák életkor szerinti összetételét kollégiumonkénti bontásban a 2. számú melléklet tartalmazza. Ez az életkor-összetétel a legfelsőbb bírósági bírákkal szemben támasztható kellő élettapasztalatra és a magas fokú jogismeretekre vonatkozó igényt is tükrözi. A vezetőkkel együtt 77 legfelsőbb bírósági bíróból 46 nő. A bírák részletes, kollégiumonkénti és nem, valamint beosztás szerinti összetételét a 3-4. számú melléklet mutatja be. 3. A Legfelsőbb Bíróság ítélkező tevékenysége, a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása 3.l. A jogalkalmazás egységének biztosítása A Büntető Kollégium jogegységi tanácsai 2004-ben négy jogegységi határozatot hoztak: 1/2004. BJE. A Btk (1) bek. c) pontjában meghatározott az ún. intellektuális közokirat-hamisítás bűntettének elkövetési tárgyáról mondotta ki, hogy idetartozik minden olyan közokirat, amelynek rendeltetése, hogy a benne foglalt adat valóságát teljes bizonyító erővel bizonyítsa. Ezzel összefüggően állapította meg azt is, hogy a más nevére szóló valódi közokiratnak a személyi azonosság igazolására felhasználása is megalapozza a Btk a (1) bek. b) pontjának III. fordulatában meghatározott közokirat-hamisítás bűntettét. 2/2004. BJE. Ugyancsak a közokirat-hamisítás értelmezése tárgyában született, és elvi éllel mondotta ki, hogy a hamis vád bűntette mellett az intellektuális közokirat-hamisítás is megvalósul, ha az elkövető az ellene indított büntetőeljárás során más személynek adja ki magát, és erről a hatóság közokiratot készít. E határozat az intellektuális közokirat-hamisítás és a hamis vád bűntettének bűnhalmazatként előforduló azon esetét is értelmezte, amely a más nevére szóló valódi közokirat felhasználása által valósul meg. 3/2004. BJE. Az állam vagyoni sérelmével járó bűncselekmények miatti büntetőeljárás kapcsán értelmezte a pótmagánvád eljárásjogi intézményét, kimondva, hogy annak a Be. 53. (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén helye lehet, és azt is elvi éllel állapította meg, hogy az államot mint sértettet, pótmagánvádlóként az a szerve képviseli, melynek érdekkörét a cselekmény érintette. 4/2004. BJE. Az orgazdaság bűncselekményével kapcsolatban a folytatólagosság és bűnhalmazat megállapításának szempontjait értelmezte. 10

11 A 2004-ben hozott döntések közül a jogegységi tanács 25 határozatot ítélt elvi jelentőségűnek, és rendelkezett azoknak a Legfelsőbb Bíróság Határozatainak Hivatalos Gyűjteményében közzétételéről. A kollégium az OIT Hivatala Oktatási Főosztályával közösen két alkalommal tartott konzultatív tanácskozást az ítélőtáblák és a megyei bíróságok büntető kollégiumainak vezetői részére. E fontos szakmai tanácskozásokon az új büntetőeljárási törvény (1998. évi XIX. törvény) 87 vitatott szakaszának értelmezése tárgyában alakítottak ki álláspontot, amelyet a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma kollégiumi ülésein vitatott meg, és a Bírósági Határozatok évi 6. és 8. számának Fórum rovataiban tett közzé. A Bszi ának (4) bekezdésében rendelt kötelezettségének eleget téve, a kollégium vezetője vagy tagja részt vett a Fővárosi, a Pécsi és a Szegedi Ítélőtáblák kollégiumi ülésein, és tizenhárom meghívást fogadott el a megyei bíróságok kollégiumaitól ben ügy érkezett, míg 261 maradt folyamatban az előző esztendőről. A tárgy évben a kollégium 1310 ügyet fejezett be, és 227 maradt folyamatban 2005-re. A Polgári Kollégium három szakágában december 31. napján összesen 3871 ügy volt folyamatban, amelynek kb. egynegyed része volt még fellebbezett ügy, az azt meghaladó rész pedig a felülvizsgálati ügyekből tevődött össze évben ugyancsak a három szakágban összesen 4168 ügy érkezett, amelyből már csak elenyésző szám, 77 ügy volt fellebbezett ügy, a többi felülvizsgálati, illetve peren kívüli ügy évben a három szakág befejezett összesen 6630 ügyet. Ennek köszönhetően a fellebbezett ügyekkel kapcsolatos hátralék teljes egészében feldolgozásra került, a felülvizsgálati ügyekben mutatkozó hátralék feldolgozása pedig túlnyomó részben megtörtént. Jelenleg már csak elenyésző számban vannak hátralékos ügyek, amelyeknek a feldolgozása hamarosan befejeződik. A Polgári Kollégium évben 3 jogegységi határozatot hozott. Ezeken kívül egy, a Közigazgatási Kollégiummal közös jogegységi határozat meghozatalára is sor került. Az 1/2004. PJE számú jogegységi határozat kimondta, hogy az állami vállalat gazdasági társasággá történő átalakulása során az állami vállalat leányvállalataiból korábban átalakulással létrejött gazdasági társaságok üzletrészei, részvényei után az időlegesen állami tulajdonban lévő vagyon értékesítéséről, hasznosításáról és védelméről szóló, évi LIV. törvény (Iát.) 42. -ának (1) bekezdése szerinti a leányvállalat belterületi földjének értékéhez igazodó pénzbeli járandóság az önkormányzatot nem illeti meg. 11

12 A 2/2004. PJE számú jogegységi határozat rögzítette, hogy a felszámolási eljárás során hitelezői igényként bejelentett, a felszámoló által besorolt és visszaigazolt adókövetelésnek az APEH által harmadik személy javára történő engedményezése esetén a kötelezett tartozásaiért a reá vonatkozó anyagi jogi szabályok szerint helytállni köteles (mögöttesen felelős) személytől az engedményes polgári peres eljárásban nem követelheti az adótartozás megfizetését, mivel a mögöttesen felelős személy az adó megfizetésére kötelező határozat hiányában nem válik az ilyen tartozás kötelezettjévé. A 3/2004. PJE számú jogegységi határozat a közjegyző közhatalmi tevékenységével foglalkozott és kimondta, hogy a közjegyző közhatalmi tevékenységet gyakorol akkor is, amikor közokiratot készít, így az e tevékenysége során okozott károkért a Ptk a alapján tartozik felelősséggel. Ebből következően az ilyen kártérítési perek elsőfokú elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik. Az 1/2004. KPJE számú jogegységi határozat a foglalkozás-egészségügyi alkalmasságról szóló másodfokú orvosi véleményre vonatkozóan mondta ki azt, hogy az nem közigazgatási határozatnak, hanem szakvéleménynek minősül, ezért közigazgatási határozat hiányában a foglalkozás-egészségügyi szolgálattal szemben a vélemény felülvizsgálata iránt sem a Pp. XX. fejezete szerinti közigazgatási per, sem a Pp (5) bekezdés szerinti, a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozó eljárás nem indítható. A jogegységi határozat iránymutatást tartalmaz arról is, hogy ha a vizsgált személy munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban áll, a munkáltatónak az alkalmasságról szóló vélemény alapján tett intézkedése a Pp (1) bekezdése alapján munkaügyi perben vitatható. A munkaszerződés megkötésére irányuló eljárásban keletkezett vélemény pedig a Pp (2) bekezdés a) pontja alapján lehet munkaügyi vita tárgya. A foglalkozásegészségügyi alkalmasságról szóló másodfokú szakvélemény közvetve ez eljárások keretében tehető vitássá. Kitért a jogegységi határozat arra is, hogy a nem munkaviszonyban, illetve ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban szerzett munkavégzés keretében foglalkoztatott személy, valamint a tanuló és hallgató az alkalmasságról szóló vélemény alapján meghozott intézkedéssel szemben a jogviszonyára irányuló törvényben meghatározott módon vehet igénybe bírósági jogorvoslatot. A Polgári Kollégium évben is élt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi LXVI. törvény 33. (1) bekezdésében írt lehetőséggel és kollégiumi véleménynyilvánítást tett közzé a hibás teljesítés egyes jogértelmezési kérdéseiről. A véleménynyilvánítás közzétételét a Ptk évi XXXVI. törvénnyel történt módosítása kapcsán kialakult bizonytalan ítélkezési gyakorlat tette szükségessé. Kollégiumi véleménynyilvánítás közzétételére került sor a felülvizsgálati eljárás elrendelésének közzétételével kapcsolatban, valamint a Ptk. kamatszabályait módosító törvény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban is. 12

13 A kollégiumi véleménynyilvánításoknak a közzétételére a Bírósági Határozatokban került sor. A Polgári Kollégium szoros kapcsolatot tart és tartott évben is az ítélőtáblák és a megyei bíróságok kollégiumaival, illetőleg azok vezetőivel. A Polgári Kollégium vezetője, a kollégiumvezető-helyettes és a kollégiumi tagok az ítélőtáblák, a megyei bíróságok kollégiumi ülésein és regionális tájértekezleteken minden esetben részt vettek. Az ítélőtáblák kollégiumvezetőivel korábban kialakított rendszeres kapcsolatot kiterjesztette a két új ítélőtábla kollégiumvezetőjére is, és ennek keretében az ítélőtáblák kollégiumvezetőivel, kollégiumvezető-helyetteseivel meghatározott rendszerességgel szakmai kérdésekben egyeztető megbeszélést tart. Az információcserénél meghatározó fórum a polgári kollégiumvezetők részére megrendezésre kerülő konzultatív tanácskozás. Ilyen konzultatív tanácskozásra évben is sor került, amelyen több, az ítélkezési gyakorlat által felvetett kérdés megvitatása megtörtént. Így a tanácskozás foglalkozott a kereshetőségi jog egyes kérdéseivel, az eljáró bíróság kijelölésével kapcsolatos problémákkal, a felszámolási eljárás megszüntetése, a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedése után felvetett kérdéssel, a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség egyes kérdéseivel, továbbá a közreműködőért való felelősség joggyakorlati kérdéseivel. A megvitatott kérdések és az arra a tanácskozáson kialakult elfogadott válaszok ugyancsak a Bírósági Határozatokban kerültek közzétételre. A Polgári Kollégium változatlanul nagy súlyt helyez arra, hogy az ítélőtáblák kollégiumaival, illetve kollégiumvezetőivel kiépített rendszeres munkakapcsolat mellett fenntartsa a szakmai kapcsolatot a megyei bíróságok kollégiumaival is. Ezért az ítélőtáblák kollégiumi ülései mellett a megyei bíróságok kollégiumi ülésén is részt vesz, a kollégiumvezető vagy a kollégiumvezető-helyettes, illetve szükség esetén a szaktanácsok elnökei bevonásával. Az ilyen kollégiumi ülésekre az ítélőtáblák, illetve a megyei bíróságok kollégiumvezetői által készített és előzetesen megküldött vitaanyagokat tanulmányozza, a szaktanácsok véleményének beszerzése kapcsán kialakított álláspontot pedig a kollégiumi ülésen a résztvevők elé tárja. A Legfelsőbb Bíróságra folyamatosan érkező jogszabálytervezetekkel kapcsolatban a Polgári Kollégiumhoz tartozó mindhárom szakágat érintő részeket illetően minden esetben részletesen észrevételeket tesznek. A év még döntően a hátralék feldolgozásának jegyében telt el, de évben már várhatóan lehetősége lesz a Polgári Kollégiumnak arra, hogy nagyobb súlyt helyezzen az elvi irányító tevékenységre. A Közigazgatási Kollégium a év folyamán a bíróságok jogalkalmazása egységének biztosítása érdekében az alábbi tevékenységet fejtette ki: 13