Tájékoztató a (Baranya Megyei Bíróság) Pécsi Törvényszék működéséről

Átírás

1 1. számú melléklet Tájékoztató a (Baranya Megyei Bíróság) Pécsi Törvényszék működéséről Tisztelt Képviselőtestület! Első alkalommal 26-ban tájékoztattam a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlését az akkor még megyei bíróság, jelenleg törvényszék működéséről. A bíróság elnökének nincsen olyan jogszabályi kötelezettsége, amely előírná e tájékoztatást, azonban fontosnak tartom, hogy az állampolgárok Önökön keresztül is megismerhessék a megyében működő bíróságok munkáját, és így közösen gondolkodva hozzájáruljunk az igazságszolgáltatás iránti közbizalom erősödéséhez, az állampolgárok biztonságérzetének a javulásához. A gyors és tisztességes igazságszolgáltatás minden magyar állampolgár jogos igénye, azonban rá kell mutatni arra is, hogy a jogállamiság egyik fontos követelménye, hogy az igazság szolgáltatása csak a hatályos eljárási törvények alapján történhet. Az eljárási törvények döntik el alapvetően azt, hogy mennyire időszerű egy állam igazságszolgáltatása. A jogalkotásnak azonban e téren még mindig jelentős adósságai vannak. Az ítélkezés hatékonyságát a korszerű eljárásjogi törvények mellett az adott bíróság személyi és gazdálkodási (költségvetési) feltételei és nem utolsó sorban az ügyérkezés mennyiségi és minőségi összetétele befolyásolják. A személyi feltételek és az ügyforgalom a Pécsi Törvényszék bíróságain A Baranya Megyei Bíróság engedélyezett létszáma, az előző évekhez hasonlóan, 211-ben is összesen 365 fő, az engedélyezett bírói álláshelyek száma 94 volt. A bírói létszám esetében ki kell emelni, hogy az OIT még 21-ben engedélyezte a tartósan távollévő bírák álláshelyére egy bírói túlbetöltés felhasználását a Pécsi Városi Bíróságon, amelyet a testület 211. évre vonatkozóan is meghosszabbított. A tavalyi évben 8 bíró volt tartósan távol, évközben 3 bíró szolgálati jogviszonya szűnt meg, 1 bírót pedig 6 hónapi időtartamra a Pécsi Ítélőtáblára rendeltek ki. A távollétek és a személyi változások miatt kieső bírói tevékenységet a bírák kirendelésével pótoltuk, amelynek eredményeképpen a helyi bíróságok szintjén 211-ben az előző évihez képest 41,99-ról 42,45-ra emelkedett a statisztikai értelemben vett tárgyaló tanácsok átlagszáma.

2 2 A Szigetvári Városi Bíróságon az évek óta tartó büntető és szabálysértési ügyérkezés növekedés miatt további egy büntető bírói álláshelyet rendszeresítettünk, így a 3 polgári bíró mellett 2 büntető bíró ítélkezik 211. októberétől. A 94 bíró mellett 15 bírósági titkári és 13 fogalmazói álláshely betöltésére volt lehetőségünk, azonban a megnövekedett titkári feladatok miatt 23 bírósági titkár és 5 fogalmazó dolgozott a bíróságokon. A titkárok közül 11 kijelölt bírósági titkár látott el ítélkezési feladatokat a helyi bíróságokon, 2 titkár a felszámolási ügyek intézésében vett részt, míg a többiek a végrehajtási ügyszakban dolgoztak. A bírósági titkárok tevékenységét érintő alkotmányos (alaptörvényi) rendelkezések már 21 második félévében elsődlegesen a büntető ügyszakos bírák munkaterhének a csökkenését eredményezték azáltal, hogy a titkárok a szabálysértési ügyekben tárgyalást tarthatnak. A 212. január 1-jével hatályba lépő Alaptörvény további lehetőségeket teremt a jogalkotó számára a titkári hatáskör bővítésére. A bírói tevékenységet segítő ügyviteli dolgozók között a gyermekszülés miatti tartós távolétek, az alacsony illetmény és az ezzel arányban nem álló munkateher miatt a tavalyi évben is magas volt a fluktuáció. Egy bírósági tisztviselő, írnok, büntető jegyzőkönyvezető, cégszerkesztő kiképzése átlagosan egy évet vesz igénybe, ezért a magas fluktuáció nemcsak az ügyviteli alkalmazottak, de a bírák munkaterhét is növeli. Érdemi ügyintéző feladatokat 19 igazságügyi alkalmazott végez, elsősorban a cégbíróságon és a végrehajtási ügyszakban, valamint a törvényszéken a büntető ügyszakban. Baranya megyében a bíróságok ügyérkezését 28 óta alapvetően három tényező befolyásolta: - az ún. parkolási ügyek nemperes és peres jogvitái, - a gazdasági válság hatása, amely nemcsak a közüzemi szerződések, de a magánjogi szerződések esetében is növelte a polgári jogviták és a végrehajtási eljárások, továbbá a felszámolási eljárások számát, - a hatástanulmányok, és így a feltételek biztosítása nélkül történt, át nem gondolt jogalkotás, különösen a szabálysértési eljárások esetében.

3 3 A jogalkotást érintő kritikák között külön ki kell emelni, hogy a folyamatosan változó, a jogszabályon belül, de a jogszabályok között is koherencia zavart okozó törvényhozás nemcsak az állampolgárok, de a jogalkalmazók részéről is jogbizonytalansághoz vezet. A hatástanulmányok, a személyi és tárgyi feltételek biztosítása nélküli jogalkotás napi működési nehézségeket okoz, amelyre a szabálysértési törvénymódosítások mellett a legjobb példa a kiemelt súlyú büntetőügyek tárgyalására vonatkozóegyébként támogatandó - eljárásjogi módosítás, amelynek eredményeképpen a bíróságok tárgyalótermi nehézségekkel küzdenek, a büntető másodfokú tanácsok összeállítása napi nehézséget okoz, és ezzel a másodfokú ügyintézés szenved csorbát. Annak a kérdésnek az eldöntésekor, hogy a Baranya Megyei Bíróság engedélyezett bírói és igazságügyi alkalmazotti létszáma összességében és általában elegendő volt-e 211-ben az ítélkezési feladatok ellátásához, az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt kell válaszolnunk, hogy általában igen. Árnyaltabbá válik ez az értékelés akkor, ha a Baranya Megyei Bíróság engedélyezett bírói létszámát és az országos ügyérkezésből bíróságunkra százalékosan eső ügymennyiséget összehasonlítjuk a 88 engedélyezett bírói álláshellyel rendelkező Somogy Megyei Bírósággal és a 14 engedélyezett bírói álláshellyel rendelkező Csongrád Megyei Bírósággal. 29-ben a Baranya Megyei Bíróságra az országos ügyérkezés 4,2 %-a, a Somogy Megyei Bíróságra 2,8 %-a, a Csongrád Megyei Bíróságra 3,7 %- jutott. 21-ben a Baranya Megyei Bíróság illetékességi területén az országos ügyérkezésből ránk eső 4,4 %-nak megfelelő ügymennyiséget kellett elbírálnunk, míg a Csongrád megyei bíráknak az országos ügyérkezés 3,8 %- át, a Somogy megyei kollégáknak pedig a 3,6 %-át. 211-ben a Baranya megyei bíróságoknak az országos ügyérkezés 3,5%-a, a Csongrád megyei bíráknak szintén 3,5%-a, a Somogy megyei kollégáknak az 2,9%-a jutott. Ezekből az adatokból jól látszik, hogy nem csak az ún. központi igazságszolgáltatási régióba tartozó bíróságok (Főváros és Pest megye) és a többi megyei bíróság között vannak létszám aránytalanságok, hanem az egyes megyei bíróságok között is. Ezek az adatok alátámasztják azt a megállapítást is, hogy Baranya megyében a bírák és az igazságügyi alkalmazottak jóval nagyobb munkateher mellett dolgoztak, mint a nagyjából hasonló engedélyezett bírói létszámmal rendelkező másik két megyei bíróságon.

4 4 Az ügyforgalmi táblázatoknál a bázis évet a 21. év statisztikai adatai képezik. Az összehasonlító elemzéskor azonban figyelembe kell venni, hogy 29-ben és 21 első félévében kiugróan magas volt a megyei bíróság ügyérkezése (a helyi bíróságok peres és nemperes ügyérkezésének emelkedése 29-ben 54,2% volt), illetve azt is, hogy a fizetési meghagyásos eljárás 21. június 1. napjától közjegyzői hatáskörbe került. Az ügyforgalmi adatok részletes bemutatása és értékelése előtt rögzíteni kell azt a tényt is, hogy amíg 28-ban 7.177, 29-ben összesen , 21-ben ügy, addig 211-ben ügy érkezett a megye különböző szintű bíróságaira (az összehasonlító számításnál a Cgpk. ügyérkezést egyik évben nem vettük figyelembe.). A csökkenés mértéke az előző évhez képest 22,46% volt. Ha a hatáskörváltozás miatt a bíróságokra érkezett polgári és gazdasági nemperes (fizetési meghagyásos) ügyeket nem vesszük figyelembe, akkor a 211. évi ügyérkezési mutató még mindig 11,31%-kal magasabb, mint 28 ügyérkezési adata. 56 Ügyforgalmi összesítés az érkezett peres és nemperes ügyekben (felszámolás,cég,bv,vh. ügyek nélkül években Érkezett peres ügyek Érkezett nemperes ügyek Érkezett peres és nemperes ügyek össz. Helyi bíróságok Megye I.fok Megye II.fok Összesen A helyi (munkaügyi) bírósági szinten ugyanezt az elemzést elvégezve a peres ügyérkezés 37,58%-kal, valamennyi ítélkezési szintet figyelembe véve 33,88%- kal haladja meg a 28. évi adatokat.

5 5 211-ben a Vas Megyei Bíróság után az egy bíróra jutó legtöbb civilisztikai peres ügy a Baranya Megyei Bíróság helyi bíróságaira érkezett, ennek átlaga 3,77 ügy volt (az országos átlag: 25,31 ügy/bíró). A Pécsi Munkaügyi Bíróság ügyérkezése az elmúlt két évtizedben kiugróan magas volt. A megyénkre jutó ügyérkezési aránnyal (211-ben 3,5%) ellentétben az országos érkezés 5,7%-a érkezett e bíróságra, szám szerint 1.43 ügy. Somogy megyébe 729, Tolna megyébe 612 munkaügyi per érkezett. A hagyományos statisztikai összehasonlítás alapján Baranya megyében működő helyi bíróságokon összességében 7,6%-kal kevesebb peres és nemperes ügy maradt folyamatban, mint az előző évben. Ügyforgalmi adatok a helyi bíróságokon peres és nemperes ügyekben években Érkezett összesen Befejezett összesen Folyamatban maradt összesen A Baranya megyében működő helyi bíróságok és a munkaügyi bíróság évek közötti ügyforgalma

6 6 A Pécsi Városi Bíróság ügyforgalmi adatai években Érkezett összesen Befejezett összesen Folyamatban maradt összesen A Pécsi Munkaügyi Bíróság ügyforgalmi adatai években Érkezett összesen Befejezett összesen Folyamatban maradt összesen

7 7 A Komlói Városi Bíróság ügyforgalmi adatai években Érkezett összesen Befejezett összesen Folyamatban maradt összesen A Mohácsi Városi Bíróság ügyforgalmi adatai években Érkezett összesen Befejezett összesen Folyamatban maradt összesen

8 8 A Siklósi Városi Bíróság ügyforgalmi adatai években Érkezett összesen Befejezett összesen Folyamatban maradt összesen A Szigetvári Városi Bíróság ügyforgalmi adatai években Érkezett összesen Befejezett összesen Folyamatban maradt összesen

9 9 A Törvényszék helyi bíróságain, az év végén folyamatban maradt ügyek időtartama A helyi (munkaügyi) bíróságokon a peres ügyhátralék 7,1%-kal, míg a nemperes folyamatos ügyek száma 19,4%-kal csökkent a tavalyi évben (az országos átlag: 6,8 és 2,1%). A helyi (munkaügyi) bíróságokon a peres ügyek 8,41%-át 6 hónapon belül, 13,69%-át 6 hónap és 1 év között, 1 és 2 év között 4,93%-át,,76%-át 2 és 3 év között,,21%-át 3 éven túl fejezték be. A helyi bíróságok a nemperes ügyek 98,84%-át 6 hónapon belül befejezték, az év végén 2 ügy maradt egy éven túl folyamatban. A helyi bíróságokra 211-ben érkezett civilisztikai peres ügyek 14,67%-a volt újra megindult eljárás, a büntetőügyek esetében ez az arány 9,57%, a szabálysértési ügyek esetében 4,18%. A szüneteléssel befejezett civilisztikai peres ügyek aránya 21-ben 15,44%, 211-ben 14,87%, míg felfüggesztéssel 21-ben az ügyek,78%-át, 211-ben 1,33%-át, félbeszakadással,3%-át fejezték be. A helyi bíróságok hatáskörébe tartozó büntetőügyek közül 21-ben 1,29%, 211-ben 9,57% volt újra indult eljárás. Ezen belül az eljárások felfüggesztésére az ügyek 3,35-, 211-ben 3,5%-ban került sor. Összességében 1,93%-ról 1,83%-ra csökkent 211-ben az újra megindult ügyek aránya.

10 1 A helyi bíróságokra érkezett peres ügyek közül az újra indult ügyek aránya 21. évben Érk Uf % Civilisztika(m.ügy is) ,48 Büntető ,29 Szabálysértés ,98 Összesen ,93 A Baranya megyei helyi bíróságokon a polgári perek 1,1%-a két éven túl,,2%-a három éven túl (országos átlag: 2,7 és 2,4%), a gazdasági perek 1,8%-a két és három év között (országos átlag 4,2 és 3%) maradt folyamatban az év végén. A közvádas büntetőügyek 1,9%-a két éven túl,,7%-a három éven túl maradt folyamatban (országos átlag: 5,6 és 3,5%). A munkaügyi perek esetében,9 és,2% volt a hosszabb pertartamú ügyek aránya (országos átlag: 4,1% és %2,).

11 11 24 Az eljárás időtartama a folyamatos civilisztikai peres ügyekben a HELYi bíróságokon években hó 1-2 év 2-3 év 3 év felett Polgári ügyek Polgári ügyek Polgári ügyek Polgári ügyek Gazd. ügyek Gazd. ügyek Gazd. ügyek Gazd. ügyek Munkaügyi perek Munkaügyi perek Munkaügyi perek Munkaügyi perek A következő diagramok a fellebbezett ügyek számát és arányát mutatják be a helyi és a megyei bírósági szinteknek megfelelően.

12 12 Fellebbezések aránya a civilisztikai peres ügyekben a helyi bíróságokon években Befejezett ügyek az első fokú biróságoknál Érkezett ügyek a másodfokú bírósághoz Polgári peres Polgári peres Polgári peres Polgári peres Gazdasági peres Gazdasági peres Gazdasági peres Gazdasági peres Munkaügyi peres Munkaügyi peres Munkaügyi peres Munkaügyi peres Fellebbezések aránya a megyei bíróságon büntető peres ügyekben években Befejezett ügyek a megyei bíróságnál első fokon Fellebbezést jelentettek be Büntető peres Büntető peres Büntető peres Büntető peres

13 13 6 A fellebbezések aránya a megyei bíróságon civilisztikai peres ügyekben években Befejezett ügyek a megyei bíróságnál első fokon Fellebbezést jelentettek be Polgári peres Polgári peres Polgári peres Polgári peres Gazdasági peres Gazdasági peres Gazdasági peres Gazdasági peres Közigazgatási ügyek Közigazgatási ügyek Közigazgatási ügyek Közigazgatási ügyek A törvényszék peres elsőfokú ügyeinek 9,56%-a egy éven túl, 3,32%-a 2 és 3 év között, 1,61%-a 3 éven túl fejeződött be. A polgári perek 7,1%-a két és három év között, 4,2%-a három éven túl (országos átlag: 11,4 és 13,3%), a gazdasági perek közül 12,% két és három év, 8,% három év felett (országos átlag: 9,5 és 9,9%), a büntető perek 2,5%-a két és három év, 5, %-a három felett (országos átlag: 8,2% és 8,3%) maradt folyamatban. Közigazgatási per 2 éven túl nem volt folyamatban.

14 14 Az eljárás időtartama a folyamatos peres civilisztikai ügyekben a megyei bíróságon első fokon években hó 1-2 év 2-3 év 3 év felett Polgári ügy Polgári ügy Polgári ügy Polgári ügy Gazdasági ügy Gazdasági ügy Gazdasági ügy Gazdasági ügy Közigazg. ügy Közigazg. ügy Közigazg. ügy Közigazg. ügy A megyei bíróság elsőfokú nemperes ügyei közül 1-1 büntető és közigazgatási ügy fejeződött be egy és két év között, az év végén 2 közigazgatási ügy maradt 2 és 3 év között folyamatban. A megyei bíróság másodfokú tanácsai - a fellebbviteli bíróságra érkezéstől számítva - 3 büntető és 1 polgári ügyet fejeztek be egy és két év között, míg 2 polgári, 1 munkaügyi és 3 büntető ügy maradt egy és két év között folyamatban. A másodfokú tanácsok az elsőfokú bíróságra érkezéstől a másodfokú bírósági befejezésig az ügyek 26,38%-át egy és két év, 5,81%-át két és három év, 2,23%-át három év felett fejezték be.

15 15 16 Az eljárás tartama a folyamatos civilisztikai peres és nemperes ügyekben a megyei bíróságon másodfokon, a másodfokú bíróságra érkezéstől években hó 1-2 év 2-3 év Polgári ügy Polgári ügy Polgári ügy Polgári ügy Gazdasági ügy Gazdasági ügy Gazdasági ügy 21 1 Gazdasági ügy Munkajogi ügy Munkajogi ügy Munkajogi ügy Munkajogi ügy Az eljárás tartama a folyamatos büntető peres és nemperes ügyekben a megyei bíróságon másodfokon, a másodfokú bíróságra érkezéstől években hó 1-2 év 2-3 év Büntetőügy Büntetőügy Büntetőügy Büntetőügy Szabálysért. ügyek Szabálysért. ügyek 29. Szabálysért. ügyek 21 Szabálysért. ügyek A cégbíróság ügyforgalma A cégbíróságra 211-ben cégügyből 12,55%-kal, míg cégtörvényességi ügyből 45,86%-kal több érkezett, így összességében az érdemi cégügyek érkezése 12,5%-kal emelkedett, az országos növekedés átlaga 14,5%/.

16 16 A befejezett cégügyek aránya 8,44%-kal, míg a cégtörvényességi ügyek e mutatója 18,5%-kal nőtt. 211-ben a folyamatban maradt cégügyek száma 12,86 %-kal emelkedett, a cégtörvényességi ügyek esetében a hátralék 13,35%-kal nőtt. A folyamatban maradt cégügyek számának megítélésekor ki kell emelni, hogy az elektronikus cégeljárás szabályaira tekintettel eljárási határidő túllépés, automatikus bejegyzés nem történt. Egy cégbíró átlagosan cég- és cégtörvényességi ügyet fejezett be, amely 11,61%-kal magasabb, mint az előző évben. A bírósági ügyintézők a cégszerkesztői feladataik mellett a cégügyek 24,7 %-át fejezték be, amely azonos mértékű az előző év adatával. Az elmúlt három év cégbírósági ügyforgalmi adataiból jól látható a gazdasági válságnak a hatása is. 28-hoz képest 29-ben 27,62%-kal, 21-ben 27,6%- kal csökkent a cégügyek (cégbejegyzések) érkezése, majd 211-ben újból emelkedett. Ezzel szemben 28-hoz képest 21-ben a megyei bíróság csőd- és felszámolási ügyérkezése 21,6%-kal nőtt, 211-ben pedig már az utóbbi adat további 1,26%-kal volt több. 15 A cégbíróság ügyforgalma - cégügyek években Érkezett Befejezett Folyamatban maradt

17 17 A cégbíróság ügyforgalma - cégtörvényességi ügyek években Érkezett Befejezett Folyamatban maradt A megyében működő bíróságok közül a csőd- és felszámolási ügyszakban volt a legnagyobb a munkateher, tekintettel arra, hogy folytatódott a csőd- és felszámolási ügyek, a kifogások érkezésének az emelkedése, illetve arra is, hogy a növekedés mértéke 11,2% volt az országos 16,5%-os átlaggal szemben.

18 18 A felszámolási és csődeljárások ügyforgalmi adatai években Érkezés Befejezés Folyamatban maradt A végrehajtás helyzete A helyi bíróságok végrehajtói irodáinak ügyérkezése a ben történt peres és nemperes ügyérkezés emelkedésnek köszönhetően robbanásszerűen nőtt, 64,63%-kal. Ez számszerűen végrehajtási ügyet jelentett, amelyből a bíróságok ügyet fejeztek be, 47,81%-kal többet, mint 29-ben. A megfeszített munkájuk ellenére a folyamatos ügyek számának emelkedése 21-ben 341,64%-os volt. 211-ben 29,57%-kal csökkent a végrehajtói irodák ügyérkezése, az érkezett 16.2 és az év elején folyamatban maradt bírósági végrehajtási ügyből ügyet fejeztek be, így ennek köszönhetően a folyamatban maradt ügyek száma 63,53%-kal csökkent. Ez az eredmény azért is figyelemre méltó, mert ennek az eléréséhez a megfelelő titkári tevékenységet nem mindig sikerült biztosítani. A megyei bírósági végrehajtókhoz 211-ben 1,44%-kal több ügy érkezett, a befejezések száma a bázis év adataihoz képest 25,8%-kal csökkent, így a folyamatos ügyek száma 33,19%-kal nőtt. Az év végére nyilvánvalóvá vált, hogy a bíróság bevételeinek a növelése érdekében a végrehajtók adminisztrációs terheit csökkenteni kell, át kell szervezni a végrehajtók irodájának a munkáját is, amely csak létszámfejlesztéssel biztosítható.

19 19 A megyei bírósági végrehajtók által behajtott bevételek növelése azért is kiemelkedő feladat, mert 212-től a pénzbüntetésből származó bevételek nem a bíróságot illetik meg. 22 A végrehajtói irodák ügyforgalma években Érkezett Befejezett Folyamatos A megyei bírósági végrehajtók ügyforgalma években Érkezett Befejezett Folyamatos

20 2 Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a megyében működő bíróságok továbbra is legidőszerűbben ítélkező bíróságok közé tartoznak. Az ítélkezés szakmai színvonala Egy bíróságon az ítélkezés szakmai színvonalának a mérésére elsősorban a fellebbezett ügyek aránya, a rendes és rendkívüli jogorvoslatokban hozott hatályon kívül helyező határozatok száma az irányadó. Nyilvánvaló, hogy az eljárásban résztvevők fellebbezési hajlandóságát nagyon sok tényező befolyásolja. Ha ez a mutató alacsony, az egyben azt is jelenti, hogy az ügyfelek elégedettek a bíróságok munkájával. Amíg 21-ben a helyi (munkaügyi) bíróságokon befejezett ügyek közül 2.418, addig 211-ben ügyben jelentettek be fellebbezést. Az elsőfokú bíróságokon befejezett ügyek számában azonban jelentős csökkenés történt 211-ben. Ezért a jogorvoslattal támadott határozatok aránya átlagosan 11,45%-ra emelkedett a korábbi 6,97%-ról: a büntető ügyek 15,67%-ában, a polgári perek 6,66%-ában, a gazdasági perek 9,69%-ában, a munkaügyi perek 7,93%-ában jelentettek be fellebbezést. A helyi (munkaügyi) bíróságok fellebbezéssel megtámadott határozatai közül összesen 7 peres ügyben került sor hatályon kívül helyezésre. E mutató a büntető peres eljárásban 6,4 % (országos adat: 7,8%), a polgári és gazdasági peres eljárásban 5,95% (országos adat: 15,27%), munkaügyi peres eljárásban 6,8% (országos adat: 1,54%). A polgári és gazdasági peres, valamint a büntető nemperes ügyek esetében csökkent, a büntető peres ügyek esetében nőtt a hatályon kívül helyezett határozatok száma. A másodfokú tanácsok által hatályon kívül helyezett határozatok száma egyedül a büntető peres ügyek esetében mutat nagyobb (1 üggyel több) mértékű növekedést, ez azonban megítélésem szerint sem igazgatási, sem szakmai vezetői intézkedést nem igényel. A törvényszéken a büntető ügyek 45%-ában, a polgári perek 27,5%-ában, a gazdasági perek 24%-ában jelentettek be fellebbezést. A közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti ügyekben hozott érdemi határozatok ellen főszabályként kizárt a fellebbezés, ezért ezekben az ügyekben a felülvizsgálati eljárások száma jóval magasabb. A megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó büntető és civilisztikai peres és nemperes ügyekre vonatkozóan egyrészt az a következtetés vonható le, hogy

21 21 a fellebbezési arányszám jóval magasabb, mint a helyi bíróságok által hozott határozatok tekintetében. Másrészt a korábbi évek tendenciájától eltérően - a büntető peres és polgári nemperes ügyek kivételével csökkenést mutat ( 21-ben pl. a büntető peres ügyekben hozott döntések 59,3%-át, a gazdasági peres határozatok 31,6%-át fellebbezték meg). A megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó ügyek közül összességében számában kevesebb (23), arányaiban azonban több ügyben éltek rendes jogorvoslattal (12,9%-ról 18,7%-ra emelkedett). 211-ben az előző évhez képest 7,3%-kal több, összesen 261 felülvizsgálati kérelem érkezett. Számukat, arányukat tekintve a legnagyobb mértékben továbbra is a polgári és a közigazgatási ügyszak, illetőleg a székhelybíróság és a munkaügyi bíróság határozatai ellen nyújtottak be rendkívüli jogorvoslatot. A legnagyobb mértékű emelkedés a büntető ügyszakban következett be. Jelentősen nőtt a helyi bíróságokon benyújtott felülvizsgálati kérelmek száma is. Az év végéig befejezett 27 felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozat megváltoztatására 15 perben, az ügyek 5,56%-ában, hatályon kívül helyezésére 34 esetben, az ügyek 12,6 %-ában került sor, melyből 21 határozat a közigazgatási ügyszakot, 3 a polgári ügyszakot, 1 a gazdasági pereket, 9 a munkaügyi döntéseket érintette. A büntető ügyszakban hatályon kívül helyezésre nem került sor. A közigazgatási ügyszak esetében azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a statisztika által hatályon kívül helyező határozatként nyilvántartott döntések általában nem a döntés helytelenségére utalnak, hanem a közigazgatási perrendtartás sajátos szabályaira vezethetőek vissza. A rendes és a rendkívüli jogorvoslatokra vonatkozó adatok az ítélkezés kiegyensúlyozottságára és magas szakmai színvonalára utalnak. Szigorú-e Baranya megyében a büntető ítélkezés? A megyében működő bíróságok büntetés kiszabási gyakorlatát a megyei bíróság Büntető Kollégiuma a 211. november 7. napján megtartott ülésén vizsgálta a Legfelsőbb Bíróság, az ügyészség, az ügyvédség és az egyetem képviselőinek a közreműködésével. Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának adatai alapján a 1 ezer lakosra vetített fogvatartottak számát tekintve Magyarország a kiemelkedően magas fogvatartotti rátájú országok közé tartozik. Az átlagos adat 8-1 fogvatartottat jelent, nálunk 1. lakosra 153 fogvatartott jut, így

22 22 Skóciával, Walessel, Spanyolországgal. Törökországgal és Szlovákiával vagyunk egy csoportban. Az Európai Unió Alapjogi Chartáját aláíró és kihirdető tagállamok a tettarányos büntetés kiszabását tekintik a büntetés kiszabás alapjának [VI. cím 49. cikk (3) bekezdés]. A megyénkben működő bíróságok által között kiszabott főbüntetések 3,72-36,25%-a volt határozott tartamú szabadságvesztés, ezen belül 3,83-37,55% végrehajtandó szabadságvesztés. Ezek az adatok lényegében az országos átlagnak felelnek meg. A büntetés kiszabását rendkívül sok körülmény befolyásolja, azonban látható, hogy kiegyensúlyozott, és egyben szigorú a baranyai büntetőbíróságok gyakorlata, melyet az is bizonyít, hogy 211-ben az ügyész által elsősorban a büntetés súlyosítása érdekében bejelentett fellebbezések 32,79%-át a főügyészség visszavonta. A szomszédos megyék közül 211-ben Tolnában a határozott tartamú szabadságvesztések közül 28,87%, Somogyban 35,1% volt végrehajtandó szabadságvesztés, míg Baranyában 32,65% (a büntetés kiszabási adatok forrása: Legfőbb Ügyészség). A bíróságok és az eljárásokban résztvevők kapcsolata között uniós forrásokból a megyében működő valamennyi bírósági épületet akadálymentesítettük, melynek révén a mozgásukban, a hallásukban vagy a látásukban korlátozott ügyfelek részére nemcsak a tárgyalótermek megközelítését, de az eljárási jogaiknak a gyakorlását is biztosítjuk. A Komlói Városi Bíróság épületnél a komlói önkormányzat segítségével a dolgozók részére külön parkolót alakítottunk ki, így az ügyfelek részére lehetővé vált a bíróság épülete előtti parkolás. A szigetvári önkormányzat képviselőtestületének jelentős támogatásával sikerült megoldást találnunk a bíróság elhelyezési problémáira. Ennek révén nyílt lehetőség egy újabb büntető bírói álláshely rendszeresítésére az eljárási határidők rövidítése érdekében. A törvényszék honlapját úgy alakítottuk ki, hogy segítse az ügyfelek tájékozódását, az eljárási jogaik gyakorlását.

23 23 A bíróság sajtószóvivőjén keresztül a sajtó munkatársai naprakész információkat kapnak a közérdeklődésre számot tartó ügyekről. A jelentősebb jogszabályváltozások esetében konzultációk tartásával nyújtunk segítséget az igazságszolgáltatásban közreműködő más hivatásrendeknek. Ennek során a cégeljárással, a gazdasági társaságok működésével, a szabálysértési eljárással, a megelőző távoltartással, a civilszervezetek nyilvántartásával, titkos információgyűjtéssel és adatszerzéssel stb. összefüggő jogalkalmazási kérdésekről tartottunk megbeszéléseket. A törvényszék bírái részt vesznek az ügyvédjelöltek oktatásában is. Bízom abban, hogy e rövid összefoglaló révén sikerült bemutatnom Önöknek, hogy Baranya megyében a bírák hivatástudattal, sokszor a lehetőségeiket is meghaladva szakszerűen és időszerűen, a hatályos jogszabályokat betartva végzik az igazság szolgáltatását. P é c s, 212. április 16. dr. Wirth Béla a törvényszék elnöke