A VÁLLALKOZÁSÖSZTÖNZÉS ÉS A FOGLALKOZTATÁSTÁMOGATÁS EREDMÉNYEI ÉS ÚJ CÉLKITÛZÉSEI ***

Átírás

1 235 Soltész Anikó * Lányi Pál ** A VÁLLALKOZÁSÖSZTÖNZÉS ÉS A FOGLALKOZTATÁSTÁMOGATÁS EREDMÉNYEI ÉS ÚJ CÉLKITÛZÉSEI *** A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány (Small Enterprise Economic Development (Foundation) megalakulása óta szembesül a munkanélküliség problémáival. A hozzá fordulókkal együtt keresi a megoldásokat a munka világába történõ visszatérésre, az önfoglalkoztatás ösztönzésére. A gyengébb érdekérvényesítõ képességgel rendelkezõ csoportoknál fiatalok, nõk, romák kutatásai segítségével lehetõséget talált az aktuális helyzetkép bemutatására, az érdekeltek és a döntéshozók közötti párbeszéd fórumainak megteremtésére, esetenként a döntések befolyásolására. Az elmúlt tizenöt évben befelé és kifelé egyaránt figyelve folyamatosan adaptáltuk azokat az eszközöket és gyakorlatokat, amelyektõl ügyfeleinek sorsának megváltozását várhattuk. A külföldi országpéldák felidézésével most is ez a célunk: átgondolni, mi az, amit végeztünk, de nem kellõ hatékonysággal; mi az, amit érdemes kipróbálnunk, és amibõl erõt lehet meríteni a változtatásokhoz. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium megbízást adott a SEED Alapítványnak arra, hogy intézkedési javaslatokkal gazdagítsa a II. Nemzeti Fejlesztési Terv foglalkoztatási részét. Ennek keretében áttekintettük a vállalkozásösztönzés, a foglalkoztatástámogatás, a szociális gazdaság lehetséges fejlesztési programjait és a munkahelyteremtés esélyeit képzések segítségével. Háromféle forrásra támaszkodtunk: az OECD 2005-ös foglalkoztatási, vállalkozási vizsgálataira és hazánkról készített legfrissebb országjelentésére; az EU-Bizottság különbözõ anyagaira (többek között a Wim Kok-jelentésre); valamint saját kutatási, tréning, monitoring és tanácsadási tapasztalatainkra. A kis- és középvállalkozói szektor szerepe a foglalkoztatásban A vállalkozások foglalkoztató képességének ösztönzése A kis- és középvállalkozásoknak a gazdaságban betöltött szerepe egyre jelentõsebb. Támogatásukat indokolja, hogy fajlagos munkaerõ-felszívó képességük nagyobb, mint a többi vállalaté. A kisvállalkozások tömeges színre lépése esetén a gazdaság alkalmazkodó képessége megnõ. A modern nagyvállalatok jó mûködése sem valósulhat meg a kis- és középüzemek háttéripari beszállítói szerepének betöltése nélkül. A kis- és középvállalkozói szektor fontos szerepet játszik a munkahelyteremtésben, a munkanélküliség csökkentésében. A vállalkozások alkalmazzák a foglalkoztatottak több mint kétharmadát, és közel 40%- kal járulnak hozzá a bruttó hozzáadott érték elõállításához. * Ügyvezetõ igazgató, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ** Kutatásvezetõ, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány *** A kutatás zárótanulmányát társszerzõink segítségével állítottuk össze; köszönet mondunk Laczkó Zsuzsának, Mihály Andrásnak, Porubcsánszki Katalinnak, Radnai Miklósnak és Szilágyi Nórának.

2 236 A vállalkozások foglalkoztató képességének ösztönzését és javítását több tényezõ indokolja: a foglalkoztatottság jelentõsebb visszaesése; a hazai aktivitási ráta majdnem tíz százalékos elmaradása az EU-15- ökhöz képest; az alacsony foglalkoztatási ráta (57 százalék); a társadalmi kohéziót is veszélyeztetõ igen magas munkanélküliségi ráta. A legsúlyosabb problémát mindemellett a munkavállalási korú inaktívak magas aránya jelenti. Az uniós átlaghoz viszonyítva különösen alacsony az idõsek és a férfiak foglalkoztatottsága. Noha a nõk foglalkoztatottsága alacsonyabb a férfiakénál és a közösségi átlagnál, e téren mégis kisebb az EUátlagtól való eltérés. Az évesek foglalkoztatottsága nemcsak az uniós, de a hazai átlagtól is jelentõsen elmarad, bár az utóbbi években elsõsorban az emelkedõ nyugdíjkorhatár miatt az idõsek foglalkoztatása növekedni kezdett. A fiatalok munkaerõpiacra való belépése is nehézségekbe ütközik: a éves korosztály foglalkoztatási szintje 2004-ben csak 23,6% volt. A demográfiai elõrejelzések szerint az idõsek száma és aránya nõ. Az egészségügyi és szociális gondozási-ápolási szükségletek részben ennek következtében bõvülnek, változnak. Az elöregedéssel párhuzamosan a munkaképes korúak száma csökkenni fog. Az éves korosztálynak csak 20 százaléka foglalkoztatott. A munkaerõpiacra történõ visszavezetéshez korkedvezményes és rokkantnyugdíj helyett munkahelyi egészségvédelem és rehabilitáció lenne szükséges, célzott képzési és foglalkoztatási programokkal. A mintegy 600 ezer fogyatékossággal élõ ember, mindössze 9 százaléka foglalkoztatott. Foglalkoztatásukhoz korai fejlesztésre, képzésre, továbbá komplex akadálymentesítésre lenne szükség. A 3,5 millió aktív korú nõ közül csupán minden második foglalkoztatott, s közülük több mint 400 ezren egyedül nevelik gyerekeiket. A gyermekek napközbeni felügyeletét ugyanakkor a 0 3 éves korosztály csupán 8 százaléka számára képesek biztosítani a szolgáltatások. Ez azt jelenti, hogy a nõk foglalkoztatásának növeléséhez jelentõsen növelni kellene a családtagok (kisgyerekek, idõsek, tartósan betegek, fogyatékossággal élõk) gondozását és képzését biztosító szociális ellátórendszert. Az egyre kevesebb gyerek növekvõ hányada születik szegény családban. A mintegy 2,3 millió gyerek közel egyharmada, 700 ezer kap rendszeres gyerekvédelmi támogatást. Emelkedik ugyanakkor az egyszülõs családok aránya. A területi hátrányok fokozzák a kirekesztõdés veszélyét, különösen a kistelepüléseken, a tanyás térségekben. A roma közösség lélekszáma 2050-ig mintegy 70 százalékkal emelkedik. Gazdaságilag aktív csupán 16 százalékuk. A fiatalok körén belül a romák aránya a jelenlegi 15 százalékról 20 százalékra nõ. Mivel a roma népesség 60 százaléka kistelepüléseken lakik (szemben a teljes magyarországi népesség 38 százalékával), a roma-probléma kistelepülési, vidékfejlesztési, vidéki tömegközlekedési, lakhatási, szociális szolgáltatási probléma is egyben. Az elöregedõ társadalom keresõ-eltartotti arányának kedvezõtlen változása idõrõl-idõre felveti a szociálpolitika teljesítõképességének korlátait. Erõsödõ türelmetlenség jelentkezik a foglalkoztatás, munkahelyteremtés stagnálása miatt. A kisvállalkozások az adott közterhek és a gyorsan változó piaci feltételek mellett, úgy tûnik, tovább vállalják a fekete foglalkoztatás kockázatát. A legnagyobb foglalkoztatók sokallják a foglalkoztatástámogatás igénylésével együtt járó adminisztrációt, és hosszúnak tartják a továbbfoglalkoztatási kötelezettség idõtartamát. A feketegazdaságban kínált alacsony bérek, a munka bizonytalansága gyakran erõsíti a megéri otthon maradni érzését. Lassan kirajzolódik az inaktivitással kapcsolatos érvrendszer ördögi köre. A hazai kis- és középvállalkozások a lassú felzárkózási folyamat ellenére hatékonyságban és eredményességben jelentõsen elmaradnak a fejlett országokban mûködõ versenytársaiktól. Ennek egyik oka strukturális összetételük, a túl sok, túl kicsi szindróma, ami determinálja foglalkoztatási képességeiket és lehetõségeiket is. Az egyéni vállalkozók hosszú ideje félmillió körül mozgó száma a szürkegazdaság és a feketefoglalkoztatás meghaladásának nehézségeit tükrözi. A mikrovállalkozások stabil nagyságrendje viszont a kitörést az újabb alkalmazottak felvételét, a növekedési pályára állást segítõ konzisztens intézkedések hiányára figyelmeztet. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret a közötti fejlesztési periódus foglalata, amelyet a Nemzeti Fejlesztési Hivatal széleskörû társadalmi egyeztetés alapján alakított ki szeptemberre készült el a Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért címet viselõ tanulmány, amely a versenyképesség javítása körében tíz, a foglalkoztatás bõvítése céljával nyolc iránymutatásban makro- és mikrogazdasági prioritásokat irányzott elõ. Ezekhez kapcsolódóan határoztunk meg átfogó programokat és intézkedéseket a vállalkozásfejlesztés és a foglalkoztatástámogatás érdekében. Mielõtt az általunk javasolt intézkedéseket bemutatnánk, röviden áttekintjük az eddigi programokat és lebonyolítóikat: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program [GVOP], felelõse a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM); Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program [HEFOP], gazdái a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, illetve közremûködõ szervezete, az Európai Szociális Alap (FMM és ESZA);

3 237 EQUAL-Program az Európai Unió által indított közösségi kezdeményezés, (felelõsei ugyancsak az FMM és ESZA); Önfoglalkoztatóvá válás támogatása (Foglalkoztatási Hivatal); Vállalkozásfejlesztési Támogatás (Országos Foglalkoztatási Közalapítvány); 100 LÉPÉS (Kormányzat + FMM); Felsoroljuk továbbá az ezeket segítõ eszközöket: Négylépcsõs hitelprogram: Mikrohitel; Széchenyi Hitelkártya; Midihitel; Európa Technológiai Felzárkóztatási Beruházási Hitel; Lánchíd Faktoring Program. Kockázatitõke-programok: Hitelgarancia Rt.; Kisvállalkozás-fejlesztõ Pénzügyi Rt.; Beszállítói Befektetõi Rt. A PHARE-programok értékelése még folyamatban van, és a Nemzeti Fejlesztési Terv [NFT] elsõ tervezési periódusa sem enged még lehetõséget az általános értékelésre. Ha a GVOP-ra és a HEFOP-ra gondolunk, látható, hogy a programok indításának és fogadásának a tanulási ideje nehezen rövidíthetõ. A programok nem fedik le a megoldandó problémák jó részét, a prioritások sorrendje is megkérdõjelezhetõ. 1 Intézkedési javaslataink Elõször bemutatjuk a foglalkoztatási és munkaerõ-piaci politika terén tett ajánlásainkat. Az összesen 38 intézkedési javaslatból a legfontosabbakat kiemelve: inaktívak mielõbbi munkába állítása; mielõbbi elhelyezkedésre való ösztönzés; álláskeresési segítségnyújtás; regionális különbségek kompenzálása; amelyek közül példaként a kidolgozás mélységének bemutatására az utóbbit részletezzük. 1 Megemlíthetõ, hogy mindenki a közepes vállalkozásokat akarta eddig fejleszteni, de senki nem gondoskodott azokról a felkaroló programokról, amelyek a kicsik növekedését segíthetik. Ide kívánkozik néhány pályázói vélemény empirikus felmérésünkbõl: Lényeges volna tudatosítani a fejekben, különösen az Irányító Hatóság, illetve az állami intézményrendszer oldaláról, hogy egyes HEFOP-programok nem a munkanélkülieket célozzák, és nem kapcsolódnak az iskolarendszerhez, hanem azokat a vállalkozókat kívánják elérni, akik a munkahelyeket teremtik. A mûködõ gazdaságba kellene tehát pumpálni a pénzt, nem az Állami Foglalkoztatási Szolgálatba, amely nem teremt munkahelyeket. A vállalkozásokkal való kapcsolattartásban ennek megfelelõen több rugalmasságra lenne szükség. A Foglalkoztatási Hivatallal való viszony miatt sokuk nem akar újra pályázni. A szerzõdés a pályázat beadása után közel egy évvel készült el, ráadásul diktátumjelleggel. Késedelmek, tévedések esetén szinte azonnal felbontják a szerzõdést. Sokszor hiányolnak olyasmit, ami benne van a szövegben. Méltánytalan hangnemben szerzõdésbontással fenyegetõznek, akkor is, ha már 1 éve zajlik az együttmûködés, és addig nem volt semmi gond. Vagy olyat hiányoltak, ami be volt nyújtva, de figyelmetlenül, kapkodva-olvasva nem vették észre. Vélemények szerint az ilyen rossz hírek terjednek a leggyorsabban.

4 238 Intézkedés Intézkedés tartalma Jellemzõje Célcsoportja Indikátorok Elõny Regionális különbségek kompenzálása Az elmaradottabb régiók új munkahelyek létrehozására való képességének fokozása, a mobilitás javítása Magasabb támogatási kvóták, pozitív diszkrimináció alkalmazása a bér- és járuléktámogatásban A gyengébben fejlett régiók inaktív lakossága Összehasonlító indexek régiók foglalkoztatottsági rátái között A klaszterizáció elõsegítheti a különbségek csökkentését A térbeli elérhetõség és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, az autópályák kiépülése révén az elmaradottabb régiókba is települ ipar. Az eddig kevésbé ellátott területek így bekapcsolódhatnak az európai áramlatokba. Ehhez idõben fel kell tárni a betelepülõ vállalkozások szakemberigényét, megteremtve a kongruens képzettségû munkavállalók alkalmazási feltételeit. Amennyiben helyben nem áll rendelkezésre elegendõ szakember, az átképzés megerõsítésével, és a mobilitás feltételeinek megteremtésével kell segíteni a térség foglalkoztató képességének növelését. A vállalkozókészség javítására ajánlott intézkedési javaslatok közül néhány: infokommunikációs technológiák használata; önfoglalkoztatók támogatása kedvezményes kölcsönökkel; külföldön élõ magyarok, fiatal kutatók vonzása cégalapítóként; lépcsõzetes hitelezés; hálózati együttmûködés elõsegítése; innovatív fejlesztések támogatása. Részletesebben bemutatjuk az utolsó javaslatot: Intézkedés Intézkedés tartalma Jellemzõje Célcsoportja Indikátorok Elõny Hátrány Innovatív fejlesztések támogatása Innocsekk : innovációs projekt továbbfejlesztését elõsegítõ megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, inkubációs szolgáltatás igénybevételére, marketing tanulmány elkészítésére Az NKTH regionális innovációs ügynökségeinél pályázható Innovatív vállalkozások Realizált innovációs projektek Gyors, rugalmas elbírálás, szubszidiaritás Alacsony ismertség

5 239 Az innocsekk 2 az innováció fejlõdését, a spin off vállalkozások létrejöttét, segítségükkel fiatal diplomások és kutatók alkalmazását segítheti. Ennek keretében a támogatás mértéke az EU csekély összegû (de minimis) támogatás szabályai szerint kialakított maximum eurónak megfelelõ forintösszeg (jelenleg mintegy 25 millió Ft), a legkisebb igénybe vehetõ összeg 2 millió forint. Mindez az alábbiakra használható fel: a.) az innovációs ötlet megvalósulásához szükséges szellemi termék beszerzése; b.) K+F szolgáltatás igénybevétele; c.) inkubációs szolgáltatás igénybevétele (csak induló vállalkozás részére vagy új üzletág beindítása esetében támogatható); d.) a prototípus elkészítéséhez, vizsgálatához, minõsítéséhez szükséges technológiai háttérszolgáltatás igénybevétele; e.) projektmenedzselési szolgáltatás igénybevétele; f.) innovációs marketingszolgáltatás igénybevétele; g.) az innovációs projekt továbbfejlesztését elõsegítõ megvalósíthatósági tanulmány elkészítése; h.) piackutatás, piacfelmérõ tanulmány készítése; i.) marketingtanulmány elkészítése; j.) technológiai tanácsadás igénybevétele; k.) ipar- és szerzõi jogvédelmi tanácsadás igénybevétele; l.) vállalkozásimenedzsment-tanácsadás igénybevétele; m.)termelékenységi tanácsadás igénybevétele; n.) újdonságvizsgálat és szabadalomkutatás; o.) hazai szabadalmi, védjegy-, használati és formatervezési mintaoltalmi bejelentés. A szociális gazdaság kiterjedésének szélesítésére megtett intézkedési javaslatok: civilek munkahelyteremtése a munkaerõpiac fõ áramlatán kívül; non-profit szektor foglalkoztatási szerepvállalása; helyi civil foglalkoztatási ügynökségek; szolgáltatási utalványok rendszere; üzletiterv-készítõ verseny. Részletesebben ez utóbbit tárjuk fel: Intézkedés Intézkedés tartalma Jellemzõje Célcsoportja Indikátorok Elõny Hátrány Üzletiterv-készítõ verseny Tõkealap egy minden évben megismétlõdõ versenyhez, amelyben üzleti tervet kell készíteni Többéves pozitív tapasztalat Izlandon Kezdõ vállalkozások Megalapozott üzleti tervek Javuló költségtudatosság Kifullad, kellõ decentralizálás híján keveseket ér el 2 Az NKTH (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal) 2005-ben indított programjának fantázianeve, oldott zsargonszerûségben azt fejezi ki, hogy innovációra egyszerûsített formában lehet pályázni: megfelelõ program bemutatásával kvázi csekk kitöltésére fejlesztési elõleget lehet felvenni e Hivatal Regionális Ügynökségeinél.

6 240 A kezdõ vállalkozások vezetõi számára úgy kellene üzletiterv-készítõ versenyeket rendezni, hogy széles összefogás valósuljon meg a vállalkozásoktatás mindegyik szintjét képviselõ intézmények kamarák, szakmai szövetségek, gazdasági középiskolák, felsõoktatási tanszékek, alapítványok és vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó civil szervezetek között. A koordinációt a felsoroltak közül kiválasztandó programvezetõre kellene rábízni, aki megfelelõ szakmai háttérrel és teljes rálátással bír a vállalkozások világára. A verseny tétjét emelné, ha pályázatokban szereplõ üzleti terveket is be lehetne nevezni, és, ha a Magyar Fejlesztési Banknál tõkealapot különítenének el vonzó díjazásra. Fejlesztési paradigmaváltás Említésre érdemes, hogy a fejlesztési politikáknak a kilencvenes évek közepe óta hangoztatott elvek ellenére is csak ritkán sikerült egyszerre figyelni a foglalkoztathatóság és a versenyképesség szempontjaira. A hatásos lépések megtételét most már kormányokon átívelõ idõtartamban gátolja az elmaradt államháztartási reform, a közkiadások állandó növekedése. A támogatásokkal kapcsolatos erõs szívásnak engedve, a makrogazdasági háttérfeltételek hiánya ellenére ott is általánossá váltak a vissza nem térítendõ támogatások, ahol a versenyképességet gyengítõ hatás nyilvánvaló volt. A szerzett jogokhoz való erõs ragaszkodás ellenére kívánatos lenne, hogy az új tervezési periódus többlettámogatásaihoz a korábbinál nagyobb eredményességi és hatékonysági elvárások fûzõdjenek. Csak így biztosítható a felzárkózás folytatása, felgyorsítása, így teremthetõk meg a kiegyenlítõ politikák forrásai. A vállalkozásindítás tranzakciós költségeinek mérséklõdése enyhített, a közterhek további csökkenése tovább segíthet a foglalkoztatás gondjain. A vállalkozók foglalkoztató képességének növelése, a humántõke-beruházások és a munka világába történõ visszatérés ösztönzése hovatovább az egyetlen út a foglalkoztatás és inaktivitás jelzett gondjainak megoldásához. A szektor bizonyított. Az elmúlt tizenöt évben a kis- és középvállalkozási szektor volt a magyar gazdaság egyetlen nettó munkahelyteremtõ része. Részt vett a regionális egyenlõtlenségek csökkentésében, a helyi gazdasági potenciál növelésében is. A kisvállalkozások fejlõdését a versenyképességet és a jövedelemtermelõ-képességet javító programokkal lehet elõsegíteni. A mikrovállalkozások méretgazdaságossági problémáinak meghaladásához testre szabott forrásokra és foglalkoztatási programokra lenne szükség. A programok forrásainak hatékonyabb felhasználásához elkerülhetetlen: a gazdasági környezet megváltoztatása; és EU-konform támogatási programok beindítása a vállalkozások és a munkaerõ eredményesen fejleszthetõ célcsoportjainak. A mára már meghaladott piachelyettesítõ modell a közvetlen támogatásokra, támogatott hitelekre és alacsony hozamkövetelményû tõkebefektetésekre épül, a növekvõ mértékû uniós és hazai források felhasználásával. Vitatható elõnye, hogy nem igényel reformokat, illetve közvetlenebb kormányzati kontrollt tesz lehetõvé a források allokációja felett. Az elmúlt években láthatóvá vált hátránya az alacsony hatékonyság, a korlátozott gazdaságfejlesztési hatás, a vártnál kevesebb támogatott. A követendõnek javasolt piacfejlesztõ modell piackonform forrásallokációra, és ehhez kötõdõ tanácsadási tevékenységre épül, bevált hitelezési és tõkebefektetési pénzügyi eszközök alkalmazásával. A rendszer indikátorai biztosítják, hogy annak minden szereplõje közvetlenül motivált legyen a legnagyobb jövedelemtöbblet elérésében, ami hatékonyabb forrásfelhasználást és nagyobb vállalkozói kör elérését eredményezi. A modell alkalmazásával a programok akkor is folytathatók, ha a fejlesztési források csökkennek. Az erre épülõ kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika elvei: funkcionális megközelítés; fenntarthatóság; piaci mechanizmusokra épülõ koordináció; intézményfejlesztés, kapacitásépítés; adminisztráció minimalizálása.

7 241 Hatásvizsgálatok, indikátorok, tervezhetõség A bemutatott komplex szemlélet is biztosítja annak a fontosságát, hogy az új tervezési periódusban az egyedi intézkedések mellett egyre nagyobb lesz az egyeztetett intézkedéscsomagok szerepe. Az eredményes megvalósítás szempontjából a jövõben a korábbinál fontosabb a hatékonyság mérése. Szükségszerûen felértékelõdnek az elõzetes hatásvizsgálatok, a menet közbeni korrekciót segítõ monitoringindikátorok. Magyarországon a jelenlegi tervezési periódusban kezdtük el tanulni az indikátorok használatát. Érvényesülésükkel kapcsolatban több észrevétel is megfogalmazódott: a mérõszámok esetenként nagyon specifikusak: a programok indirekt hatásait általában nem veszik kellõen figyelembe; a bizonytalan jövõkép miatt a programok várható hatóideje sem játszik megfelelõ szerepet a különbözõ intézkedések megítélésében; a programok értékelésénél elsõsorban a bruttó (vagy abszolút) hatásokra fókuszálnak, a nettó (relatív) hatásokat a jelenlegi gyakorlat nem követi megfelelõen. A vállalkozások fejlesztését és az önfoglalkoztatók számának növelését az alábbi indikátorokkal mérjük: vállalkozások indítási, illetve túlélési aránya; az új önfoglalkoztatók száma; az újonnan foglalkoztatottak száma (önfoglalkoztatókkal együtt vagy anélkül); a programon résztvevõk, illetve a programot sikeresen befejezõk száma; egy munkahely létrehozására esõ átlagos költség; egyéb profitorientált mérõszámok (pl. profitnövekedés a program után). Befejezésül idézünk az OECD ország-jelentésébõl: A rendkívül magas inaktivitási rátáért részben a szociális segélyezési rendszer kialakítása a felelõs. Az alacsony foglalkoztatási helyzetet tovább súlyosbítják a régiók közötti és a helyi szintû mobilitást gátló tényezõk. Magyarországnak felfelé kellene mozdulnia a hozzáadottérték-láncon, de jelenleg ez javarészt a külföldi tõkeberuházásokon és a külföldi vállalatok által inicializált innovációs és kutatási tevékenységen múlik. A hazai kutatás és fejlesztés elégtelen mértékû. FELHASZNÁLT IRODALOM Európai Bizottság (2005): Közös cselekvések a növekedésért és a foglalkoztatásért. COM(2005) 330, Brussels, Európai Tanács (2003): július 22-ei Tanácsi Határozat a tagállamok foglalkoztatáspolitikai irányvonalairól. (2003/578/EC). Frey Mária (2004): Az Európai Unió foglalkoztatási stratégiája. OFA MTA Közgazdaságtudományi Intézet, Munka-erõpiaci Tükör, o. Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Kopint-Datorg Konjunktúra Kutatási Alapítvány (2005): Az Európai Foglalkoztatási Stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika. Kállay László (2002): Paradigmaváltás a kisvállalkozás-fejlesztésben. Közgazdasági Szemle, 49. évf., 7 8. sz., o. Laky Teréz (2004): A magyarországi munkaerõpiac. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest. OECD (2005): Economic Surveys Hungary. Paris. OECD (2005): Employment Outlook. Paris. OECD (2003): Entrepreneurship and Local Economic Development Programme and Policy Recommendations. Paris. OECD (2005): SME and Entrepreneurship Outlook. Paris.

8 242 Soltész Anikó et al. (2004): A szociális gazdaság jelene és jövõje Magyarországon, a szektor civil szervezetei és azok képzési igényei. Az NFI megbízására végzett kutatás zárójelentése. SEED Alapítvány, Budapest. Soltész Anikó et al. (2005): A vállalkozásösztönzés, foglalkoztatás támogatás hatásvizsgálata. Az OFA megbízására végzett kutatás zárójelentése. SEED Alapítvány, Budapest. Soltész Anikó et al. (2002): Az önfoglalkoztatás terjedésének ösztönzése a munkanélküliek körében. In: OFA Kutatási Évkönyv, II. Budapest, o. Wim Kok (2004): The Lisbon Strategy for Growth and Employment. November. Brussels, EU.