Psziché és a kvantumleves

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Psziché és a kvantumleves"

Átírás

1 Psziché és a kvantumleves Szakdolgozat Írta: dr. Fenesi Gabriella Zsófia Paramed Holisztikus Parapszichológiai és Természetgyógyászati Oktatási és Gyógyító Központ május

2 Tartalom Bevezető - kezdőpont...3 Psziché...5 A psziché mibenléte...5 A tudat önkorlátozó mechanizmusai...9 A hipnózis, mint a korlátozás egyik szemléletes példája...10 A hipnózis mindig önhipnózis...11 A szuggesztiók hatása...12 Lelki-ismeret és önmegismerés...14 A psziché közvetítő szerepe...15 Diszfunkciók és patológiák...16 A kvantumleves...17 A kvantumfizika világa...17 Kvantumugrások...17 A fény és a részecskék kettős természete...18 Kvantummező elmélet...20 Nem lokális kapcsolatok...22 A kvantumfizika mikrovilágának hatása makrovilágunkra...22 A biológiai szervezetek és a kvantumfizika...24 Psziché a kvantumlevesben...26 Kvantumfizika és pszichológia...26 Az etológiai kutatások útmutatása...27 Területbirtoklás...28 Menekülési reflex kritikus távolság...30 Kritikus egyedsűrűség...32 Túlnépesedés és patológia...33 Ember és környezete...41 A Föld tudatalattija...43 Társadalmi hipnózis...45 Simila similibus currentur...46 az információk telítése...46 Egyén alkotta társadalom...48 Örökített patológiák...50 Ki mit főzött egye meg.?...52 Felhasznált irodalom

3 Vigyázz, hogy világosat gondolsz-e, vagy sötétet; mert amit gondoltál, megteremtetted. Weöres Sándor Bevezető - kezdőpont Egyszer volt, hol nem volt egy semmicske, végtelen energiával, egy pont. Amikor éppen volt, elkezdett töprengeni létezésén: hogy lehet az, hogy hol volt, hol pedig nem volt? Kétségek kezdték gyötörni: most van vagy nincs, volt vagy lesz? A kétségektől saját egyértelműsége megkettőződött, és így önön maga is megduplázódott, két kicsi semmicske lett: Volt és Nem-volt. Azonban ők is kétségbe estek, most melyikük melyik: - Ha ő Volt, akkor én nem vagyok, de ha én vagyok Volt, akkor ő nincsen. - Én vagyok, te nem lehetsz volt! Ezen olykor összevesztek, amiért is elhatárolták magukat egymástól. Elkülönülésük miatt olykor félnek érezték magukat, de mivel valahol még tudták, hogy ők ugyanannak a semmicskének a kétségei, néha megtalálták egyértelműségüket: ilyenkor nagyon boldogok voltak. Mikor megint kétségek támadtak és újra ketté váltak, félnek érezték magukat. Elkezdtek félni: mi lesz, ha a másik fél nem akarja ismét az egyértelműséget? Félelmükben egyre több kétség gyötörte őket: minden kétségüket további kétségekkel kettőzték, így többértelműségük hatványozottan nőtt. Értelmeik számával persze a semmicskék létszáma is szaporodott: sok-sok pont lett, a pontokból egyenes, az egyenesekből sík, a síkokból tér és így ment ez tovább a végtelenségig. A végtelen számú semmicske különböző rendszereket alakított ki kapcsolódásaik révén, sokfélét, 3

4 sokszínűt és formájút. Többértelműségük végtelenségéből különböző energetikai rendszerek lettek: némelyek tömörebbek, némelyek könnyedebbek. A könnyedebb rendszerek élvezték, hogy játszadozhatnak a tömörebbekkel: változatos és szép formákat hozva létre belőlük. A tömörebbek pedig azt élvezték, hogy kikezdhetetlenek így egyre tömörebbek lettek, egyre nehezebben formálhatók. De mivel ugyanabból a semmicskéből lettek, mégiscsak könnyen együtt működhettek. Voltak köztes rendszerek is, melyek könnyedek is voltak, de mégis nehezebben alakulók, ezért valamennyire állandóbbnak tűntek, mint a könnyedebb rendszerek. Ezek közvetítővé váltak a tömör rendszerek és a könnyedek között, mivel egyszerre tudtak állandók és változók lenni. A közvetítő rendszerek kezdték egynek érezni magukat a tömörekkel. Kezdték azt hinni, hogy csak a tömörség az igazi formája a semmicskéknek, könnyedség nincs is a világon. Már csak kevesen hallgattak közülük a könnyed rendszerekre. Így, mikor a közvetítők nem engedelmeskedtek a könnyedek megzavarták őket és a tömör rendszereket is, megpróbálván fenntartani egy békés egyensúlyt a háromfajta rendszerek működése között. A háromfajta rendszer azóta is próbál harmóniában élni, de néha a közvetítők - félelmükben kétségbe vonva szerepüket - megmakacsolják magukat Olykor a semmicskék hátat fordítanak a kétségeknek, ismét egyetlen semmicskévé válva élvezik az egyértelműséget, a hol létet, és a hol nem létet. 4

5 Psziché psziché gör (a fiziológiai értelemben vett) lélek; a lelki jelenségek összessége (l. még pszichikum 1.) Psziché Pszükhé pszichikum gör-lat 1. a gondolkozás és a lelki élet képessége, ténye; a lelki jelenségek összessége 2. lelki (pszichikai) tény, mozzanat Pszükhé gör, mit az emberi lélek megszemélyesítője a görög mitológiában: Ámor halandó kedvese, aki isteni szerelmesét kíváncsiságával csaknem véglegesen elvesztette 1 A psziché mibenléte Mióta az ember önön tudatára ébredt, foglalkoztatják a lelki jelenségek, a lélek mibenlétének és működésének kérdései. A fent látható meghatározás alapján a psziché uralja a gondolkodásunkat és a viselkedésünket. Ez alapján azt mondhatnánk, hogy egész életünk meghatározója, ezért kiemelten fontos és becses lehet az emberek számára. Azt feltételezhetnénk, hogy vigyáznak rá az emberek, mindent megtesznek, hogy a psziché harmonikusan működhessék, hogy életük boldog és szép legyen. És persze azt is hihetnénk, hogy ezt a nagyon fontos valamit, ami életüket alapjaiban határozza meg, pontosan megismerték, működése egyértelmű az emberek számára, különben hogyan tudnának élni vele. 1 Bakos Ferenc: Idegen nyelvű szavak és kifejezések szótára (Akadémia kiadó, 2002.) 5

6 Igaz állítólag már az ókorban a delphoi jósda bejáratánál ki volt téve a felirat: Ismerd meg önmagad!, úgy tűnik aránylag kevesen vették vagy veszik ezt a figyelmeztetést komolyan. Az elmúlt két évszázadban a modern pszichológia számos kísérletet végzett, hogy kiderítse miből áll az emberi psziché, mi befolyásolja azt. A kísérletek nyomán több elmélet látott napvilágot arról, hogy milyen külső és belső tényezők befolyásolják az emberi viselkedést. Sigmund Freud nevéhez fűzhető a tudattalan fogalmának bevezetése. Freud szerint a lelki működések kis része tudatosul az emberben, nagyobb részük nem. Azonban semmit nem felejt el az ember teljesen, minden emlék előcsalogatható egy háttér információs tárból, amit tudattalannak nevezett el. Freud ennek megfelelően a személyiséget, a pszichét is több részre osztotta: tudatosra és tudattalanra. A tudatos rész az, amit, mint Én érzékel, amit az ember logikusan is átgondol. A megfogalmazott gondolatokat, érzéseket sorolhatjuk ide. A tudattalan rész az, ami nem nyilvánvaló ez Én számára. Bár tudattalan részünk rejtve van, de impulzusokat küld a tudatunkba, befolyásolja viselkedésünket. Ez alapján a bennünk rejlő emlékek határozzák meg gondolkodásmódunkat és cselekedeteinket. Ugyan szeretjük azt hinni, hogy racionálisan gondolkodó lények vagyunk, akik logikailag átgondolt lépések alapján hozzák meg döntéseiket, de Freud elmélete ezt az elképzelést szétrombolja. A legtöbb ember nem racionális, csak úgymond racionalizál, azaz cselekedeteihez amelyeket a tudattalanból jövő impulzusok irányítanak utóbb keres vagy kreál egy racionálisnak tűnő magyarázatot. Freud elméletét azóta a fejlődő technológiának köszönhetően a fizikai bizonyítékok kutatóinak is sikerült alátámasztani. Az agy elektromos aktivitásának vizsgálatával kimutatták, hogy az agy ami állítólag az emberi gondolkodás központja - nem tud különbséget tenni a látott kép és az emlék között, de ugyanígy nem tesz különbséget az elképzelt képek és a valóságos képek között. Az agyi aktivitás ugyanis mindegyik esetben 6

7 ugyanazon a területen ugyanolyan intenzivitással megy végbe. Freud tanítványa, Carl Gustav Jung szembefordulva mesterével továbbfejlesztette a tudattalan elméletét. A személyiségen belül a tudatos és a tudattalan részen kívül, elkülönítette a kollektív tudattalant is. Elmélete alapján a kollektív tudattalan az emberiség összes emlékét őrző információs halmaz vagy tár, ami ugyanúgy visszahat a tudatra és a viselkedésre, mint a személyes tudattalan. Elképzelése szerint a tudatos szint alatt elhelyezkedő személyes tudattalan alatt található a kollektív tudattalan. Jung nem adott magyarázatot arra, hogy hogyan működhet a kollektív tudattalan mechanizmusa, azonban számos adatot tett közzé, amelyek elméletét szolgáltak alátámasztani. Szerinte a kollektív tudattalanban találhatók az archetípusok. Ezek az emberre tipikus élethelyzetek, konfliktusok, szerepek és játszmák, továbbá ezek szimbólumai. Jung azt tapasztalta, hogy az archetípusok, egymástól eltérő, más jellegű életet élő személyek életében és álmaiban ugyanúgy felbukkannak. Később felfigyelt rá, hogy teljesen különböző, egymástól távol eső kultúrákban is megtalálhatóak az archetípusok szimbólumai. Jung azon elképzelését, miszerint van valamilyen velünk született, faj specifikus emlékezetünk, ami a tapasztalatainktól függetlenül működik alátámasztani látszik a Wisconsini Egyetem kutatói laboratóriumában nevelt majmokkal végzett kísérlet. A kísérlet során a laboratóriumi majmoknak videofelvételt mutattak vadon élő fajtársaikról, amint azok megijednek egy kígyótól. Ezután a laboratórium majmok is féltek a kígyótól. Majd a felvétel úgy manipulálták, mintha a vadon élő majmok virágoktól ijedtek volna meg, de bár a korábbi alapján, akár ez is feltételezhető lett volna - a laboratóriumi majmok nem kezdtek el rettegni a virágoktól. Jung úgy gondolta, hogy a tudattalan legmélyebb szintjén találhatóak meg azok az információk, amelyek a legelemibb létformákig, az élő és élettelen határáig, illet- 7

8 ve azon is túl vezetnek. Egyik írásában egyenesen azt állította, hogy a materiális, fizikai világ nem más, mint a tudattalan legmélyebb szintje, amelyben az anyag tulajdonképpen a tudattalan összesűrűsödött állapota. Freud és Jung elmélete alapján arra a következtetésre juthatnánk, hogy a minket érő élmények, vagy az emberiséghez tartozó egyedeket valaha ért élmények összessége határozza meg a viselkedésünket és - Jung elmélete alapján - a materiális környezetünket is. Azonban a pszichológiában is, mint minden vizsgálaton alapuló tudományban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a megfigyelő személyét. Azonos eseményeket ugyanis nem azonos módon érzékelünk és raktározunk el a személyes tudatba, vagy tudattalanba. Ha megkérünk két embert, hogy az eléjük helyezett bögrét rajzolják le, már csak térbeli elhelyezkedésük folytán is eltérő ábrákat fogunk látni. Például az egyik bögrének lesz füle, a másiknak nem. Az is lehet, hogy az egyikőjük felülnézetből fogja ábrázolni a bögrét, ami leginkább egy körnek felel meg, míg a másik oldalnézeti perspektívája a hengerhez lesz hasonlatos. És akkor még nem is vettük számba az egyedi eltérések lehetőségét, például lehet, hogy az egyik emberünk színtévesztő, így más színekkel rajzolja le a bögrét, mint a másik. Carl Rogers pszichológiai elmélete már inkább a megismerésre helyezte a hangsúlyt. Szerinte a viselkedés fő meghatározója az egyén sajátos megismerési rendszere. A viselkedés megváltozása a személy percepciójának, vagy központi gondolatának a megváltoztatásával érhető el. Meg kell jegyezni, hogy a megismerés mikéntje és a gondolkodás kölcsönösen hatással vannak egymásra. Hiszen a megismerés megváltoztathatja a gondolkodásunk, és a gondolkodásunk befolyással van a megismerés mikéntjére. Mindenki ismeri azt az érzést, amikor valamit nagyon keres, megismerésének fókuszába ilyenkor a keresett tárgy kerül, tudata szinte beszűkülve csak azt a valamit keresi. Ilyenkor ha egy másik tárgy pl.: egy toll - szinte 8

9 kiszúrja a szemünket, akkor sem vesszük észre. Ha a keresés befejeztével valaki megkérdezi, hogy láttuk-e azt a bizonyos tollat, fel sem merül bennünk, hogy a szemünk előtt volt. Szóval egy egyszerű kereső akció ilyen tudatmódosulást tud előidézni. Gondoljunk csak bele, hogy mit idézhet elő egy megrázó esemény. A tudat önkorlátozó mechanizmusai A fent írt elméleteket integrálva mondhatjuk, hogy a tudat korlátozza magát a tudattalan és a kollektív tudattalan felé, csak arra fókuszál, amit meg akar ismerni, beszűkíti a mozgásterét. Azok a dolgok, emlékek, információk, amelyeket kizár, ugyanúgy ott vannak, továbbhatnak a személyre is, csak ő ezt nem érzékeli. Az előbbi példánál maradva, ha az a bizonyos toll meg is szúr bennünket, még mindig nem biztos, hogy észrevesszük. Azonban, ha a szúrás helyén sérülés keletkezik a fájdalmat, vagy a csepegő vért már nagyobb valószínűséggel érzékelni fogjuk. De utólag nem tudjuk megmondani ebben az esetben, hogy mitől keletkezett a sérülés. Pedig egy egyszerű fizikai dolog történt, semmi mágikus. A korlátozás mértéke eltérő lehet, vannak emberek, akik nyitottabbak a világra, érzékenyebbek: számukra a tudattalan és a kollektív tudattalan tartalmai és információi könnyebben hozzáférhetők. Vannak, akik beszűkült fókuszponttal mozognak a világban, számukra sok minden teljesen érthetetlen lehet, bár nem hiszem, hogy észre veszik a körülöttük lévő érthetetlen dolgokat. Mindig az adott személy tudatos Én -je húzza meg érzékelés és megismerés határait, saját magának megfelelő módon. Így egyrészt védekezik egy sor olyan dolog ellen, ami a hitrendszerével ellentétes, másrészt korlátozza saját szabadságát. Olyan mint egy fukar ember, aki falakkal és riasztókkal veszi körbe magát és a vagyonát, hogy megvédjen minden értéket, de egy idő után a sok 9

10 faltól semmit nem lát a világból, a szép panorámájából, saját maga rabja lesz. A hipnózis, mint a korlátozás egyik szemléletes példája A fókuszpont beszűkítésének egyik remek és igen szemléletes példája a hipnózis. A hipnózis tulajdonképpen egy olyan beszűkült, megváltozott tudatállapot, mikor kifejezetten azokra a dolgokra koncentrálunk legyenek azok valósak vagy képzeltek -, amelyekre felhívták a figyelmünket. Az elképzelt dolgokra való koncentrálás következtében előforduló tudatszűkülésre tipikus példa a hipnózissal előidézett negatív vagy pozitív érzékcsalódás. Kurt Tepperwein több ilyen kísérletet folytatott. Egyszer azt szuggerálta egy kísérleti személynek, hogy teljesen egyedül van a szobában. A valóságban ő és egy barátja is a szobában tartózkodott. Egy ideig nyugodtan, csendben üldögéltek, azonban egy idő után kispárnákkal kezdtek el dobálózni. Ettől a kísérleti személy úgy megrémült, hogy kénytelenek voltak abbahagyni a kísérletet. Miután nagy nehezen sikerült a kísérleti személyt megnyugtatni, elmesélte, hogy valósággal kitörte a frász, amikor azt vette észre, hogy a teljesen üres szobában egyszer csak párnák kezdtek el röpködni. Hasonló esetet írt le dr. Krafft-Ebing professzor, aki azt szuggerálta a kísérleti személynek, hogy egyik munkatársa, dr. H. pár napra elutazott. Amikor az említett dr. H. égő cigarettával átsétált a szobán, a kísérleti személy rémülten meredt a füstfelhőben magányosan úszó cigarettára. Azt hitte valamilyen bűvészmutatvány áldozata lett. Pozitív érzékcsalódásra példa az elhíresült kártyás kísérlet: ha a kísérleti személynek szuggesztió útján azt 10

11 állítjuk, hogy az egyik lap hátán nagy színes pötty van, akkor bárhol fel fogja ismerni ezt a kártyalapot. A pakliból is könnyedén fogja kiválasztani, annak ellenére, hogy a kártya hátlapján nincsen semmiféle jelölés. A hipnózis mindig önhipnózis Émile Coué fejlesztette ki az önszuggesztió tanát. Szerinte végső soron minden szuggesztió önszuggesztió. A hipnotizőr nem tesz mást, mint erősen elképzelteti a pácienssel a kívánt hatást, ami ettől meg is valósul. Coué a cselekedetek mozgatórugóját nem az akaratban, hanem a képzeletben látta. Arra a következtetésre jutott, hogy minden ember képes hipnotizálni önmagát. Azáltal, hogy elképzeljük a dolgot, tulajdonképpen elkezdünk hinni benne, amitől az a megvalósulás felé törekszik. A gyógyítás folyamatában tulajdonképpen mindig páciensei voltak a gyógyítók, azaz öngyógyítók, ő, mint hipnotizőr csak megmutatta a dolog mikéntjét. Coué pácienseinek szinte mindig elmondta: Tanulják meg gyógyítani önmagukat. Önök képesek rá, én még soha senkit nem gyógyítottam meg. Fritz Lambert pszichológus úgy vélekedett, hogy tulajdonképpen minden, ami lelkileg befolyásol minket szuggesztió. Hiszen ha valami lelkileg befolyásol minket, az azonnal kivált bennünk egy hitet. Egész életünket meghatározzák a különböző tudatos és nem tudatos szuggesztiók, gondoljunk csak a reklámokra. Azonban nehogy azt higgyük, hogy a szuggesztiók kívülről jönnek: önmagunkra mi magunk vagyunk a legnagyobb hatással. Hiszen még azt is mi szuggeráljuk magunknak, hogy a külvilágból mire legyünk nyitottak. Tipikus példa erre, amikor eldöntjük, hogy valami olyan dolgot veszünk, aminek kiválasztásában körültekintően akarunk eljárni, mondjuk egy kerékpárt. Az elhatározás után nem sokkal azon kaphatjuk magunkat, hogy utcán járva semmi mást nem veszünk észre, csak a kerék- 11

12 párokat. Hirtelen úgy tűnik mindenkinek kerékpárja van, és bár nem költöztünk Hollandiában mégis, mintha minden ember kerékpárral közlekedne. Persze egyértelmű, hogy nem a kerékpárok számának növekedése a helyes magyarázat erre a jelenségre bár biztos vannak páran, akik ezt az utat választanák -, hanem fókuszpontunk eltolódása egy olyan tárgy irányába, ami korábban nem volt fontos számunkra. Ezért nagyon fontos, hogy milyen gondolatokkal telítjük meg életünket, hiszen mindaz aminek a fejünkben teret engedünk visszaköszön a külvilágban. És minél többször fordul meg a fejünkben egy gondolat, annál nagyobb az esély rá, hogy hit váljék belőle. Coué híressé vált önhipnózist célzó mondata Napról napra minden szempontból egyre jobban és jobban érzem magam. - is ezt használta ki a páciensek tudatában. Könnyen belátható és jól megfigyelhető példa az ismétlődő gondolatok (ideértve a szavakat és mondatokat, mint nyelvileg formált gondolatok) hitté alakulására a hétköznapokból a rádió slágergyártása. Minél többször hallunk egy dalt azzal a szokásos rádiós kommentárral, hogy ez az idény nagy slágere a nagyon híres egyébként korábban senki által nem ismert együttestől, annál jobban elhiszük, hogy az adott dal tényleg jó. Körülbelül a tizedik ilyen eset után talán már dúdolni is kezdünk, amikor meghalljuk a slágert. Így a korábban nem ismert együttes ténylegesen híressé válik. Mi meg már nem tudunk végül visszaemlékezni, hogy valójában tetszett-e a sláger. A szuggesztiók hatása Kurt Tepperwein számos kísérletet folytatott annak érdekében, hogy megtudja, milyen lehetőségei vannak a hipnózisnak, hol húzódnak a lehetőségek határai, ha vannak ilyenek. 12

13 Egyik kísérletének célja az volt, hogy égési sebet hozzon létre szuggesztió által. A kísérlet a következőképpen zajlott le: egy hideg érmével megérintette a kísérleti személy bőrét és közben azt a szuggesztió adta kliensének, hogy az érme tűzforró. A már felébresztett kliens bőrén két-három óra elteltével, az érme érintésének helyén hólyagos égési seb keletkezett. Orvosok több esetben megvizsgálták az ilyen kísérlet által létrehozott égési sebet, amely komoly fejtörést okozott. Megfigyelték, hogy a szuggesztióval létrehozott égési seb egészen más jellegű, mint a fizikai égésből következő. Ugyanis a seb a páciens aktivitása nélkül (nem vakarja, stb.) jön létre. Az orvostudomány álláspontja szerint az égési hólyagok a sejtroncsolódás és a magas hőmérséklet miatt bekövetkező érroncsolódás miatt jönnek létre. Azonban a szuggesztióval előidézett égési hólyagok esetén ezek a körülmények teljes mértékben hiányoztak. Tulajdonképpen az orvosok előtt érthetetlen maradt a sebek keletkezésének fiziológiai oka. Természetesen a hipnózis ellentétes módon is alkalmazható. Nem csak beszűkíteni lehet vele a tudat mozgásterét, hogy egy irányba az előbbi példában az égési seb létrehozása felé haladjon, hanem tágítani is. Így például a fizika és az orvostudomány felépített szabályainak ellentmondó gyógyulások is előidézhetők vele. Az égési seb létrehozásának pontosan ellenkező hatású példája a tűzön járás. Ez a szokás több népcsoportnál megtalálható, mikor is - valamilyen vallási ünnep alkalmából - transzállapotban vagy hipnózisban (önhipnózisban) a forró parázson sétálnak végig az emberek, anélkül, hogy bármiféle sérülés keletkezne rajtuk ben az angol pszichológiai kutatótársaság tagjai az indiai Kuda Baks fakírral szigorúan ellenőrzött kísérletet hajtottak végre, amiről pontos jegyzőkönyv is készült: A kísérlet előtt a fakír lábát gondosan megvizsgáltuk, és meg is mostuk. Semmiféle előkészület nyomát nem láttuk rajta. A talpak puhák és szárazak, a bőr hőmérséklete huszonhét Celsius-fok volt. A kísérlethez két tűzrakó helyet használtunk, mindkettő 3,35 méter hosz- 13

14 szú és 1,80 méter széles volt. Megtömtük őket újságpapírral, parafinnal és gyújtóssal. E fölé lapátolták a faszenet. A kísérlet kezdetének tervezett időpontja tizenhat óra volt. A tüzet reggel nyolckor gyújtottuk meg. Tizenhat órakor előírásszerűen izzott a parázs. Az egész kísérletet lefényképezték, és filmre is vették. A fakír öt kényelmes lépéssel oda-, majd visszasétált az egyik tűzrakó helyen. Ezután megmérték bőrének hőmérsékletét: huszonhét Celsius-fok volt. A talpa sértetlen. Aztán a fakír hozzákészül, hogy a második tűzrakó helyen is végigmenjen, de hirtelen indulatosan ránk förmed: Valamit tönkretettetek bennem. Elvesztettem a hitemet magamban, nem tudok már végigmenni a második tűzrakó helyen. A bizottság egyik tagja ki akarta próbálni a dolgot: tett néhány lépést a parázson, de rögtön le is ugrott, és orvosi kezelésben kellet részesíteni őt. Talpán azonnal súlyos égési sérülések keletkeztek. A fent leírtak után gondolom nem meglepő az az állítás, hogy a hipnózis lehetőségének határait maga a hipnotizőr és a páciens húzza meg. És itt megint ugyanott találjuk magunkat: a tudat korlátozza önmagát, határait csakis önmaga húzza meg. Lelki-ismeret és önmegismerés Talán mégiscsak komolyabban kéne vennünk azt a bizonyos feliratot az egykori delphoi jósda bejáratánál. Hiszen a psziché ezek szerint nem csak a viselkedésünket befolyásolja, hanem fizikai reakcióinkat is. Működésétől függ, hogy milyen gyorsan gyógyulunk meg, vagy egyáltalán betegek leszünk-e. Szerencsére az emberekben van egy rész, ami folyamatosan emlékeztet minket lelki működésünkre. Arra ösztönöz, hogy megismerjük magunkat és az érzelmi világ működését. Olyan mintha ez a részünk - ami nem más, mint a lelkiismeret pontosan tudná, hogy nekünk 14

15 mi a lehető legjobb, és arra figyelmeztetne. Segít eljutni az ön-feledtség állapotába, hogy megfeledkezhessünk Énünkről, túllépjünk azon és teljes egészében tudjuk szemlélni a világot. Hiszen az önmegismerés olyan, mint egy önmagába forduló möbiusz tekercs, ami a végtelenbe fut. Saját magunkon keresztül ismerhetjük meg a végtelen teljességét. A psziché közvetítő szerepe Ha elfogadjuk az ezoterikus irodalom által három részre osztott világképet (fizikai, lelki, szellemi), a fentiek alapján azt mondhatnánk, hogy a lelki világ a pszichével együtt összekötő kapcsot képez a fizikai világ és a szellemi világ között. Az emberi psziché a legerőteljesebben mozgatja a körülöttünk és bennünk lévő energiát. Az érzelmek mindig könnyedén felülírják a formális logika törvényszerűnek hitt szabályait, határtalan erőket képviselve pusztítanak vagy teremtenek, ha úgy tetszik: pusztítva teremtenek. Hiszen érzelmeink mindig energiával látják el az érzelem tárgyát. Információval telítik meg a közeget és ez olykor a szellemi szintről lehoz, létrehoz egy fizikai létezőt, mivel energiával telít meg egy elképzelést, gondolatot. A psziché, mint összekötő kapocs a szellemi és az anyagi terek között, állandóan alakítja világunkat. A három közül nem elhanyagolható egyik szint sem. Az anyagi szint durvasága és nehezen formálhatósága ellenére éppoly fontos, mint a szellemi és a lelki. Hiszen egy olyan közeget biztosít a szellem számára, amelyben folyamatosan megélheti a teremtés játékát. Felfogható ez egy univerzális társasjátékként, ahol a szellem által előre lefektetett játékszabályok érvényesülnek. Ebben a nagy játékban a psziché (akár egyéni, akár társadalmi szinten) a bábú, ami különböző helyzetekben közvetíti a szellem felé saját döntései következ- 15

16 ményét, amelyek a saját maga által kialakított szabályok alapján következnek be. A psziché ugyanakkor több is mint egy bábú, mert teremtő, pusztító, éltető energiái révén visszahat a szellemre, a játékszabályokra és ezáltal magára a játéktáblára is. Optimális esetben egyik rész sem irányítja a többit, hanem egymással harmóniában, egymás hatásait kihasználva és erősítve működnek, hogy mindhárom szinten az elégedettség állapota jöhessen létre. Így további lehetőségeket nyithatnak maguknak, új szellemi, pszichés és fizikai tereket alakíthatnak ki, vagy akár félre is tehetik a játékot. Diszfunkciók és patológiák A három sík diszfunkciói akkor jelentkeznek, ha a játékszabályokat nem tartják be. Mivel a játékban alapvetően a psziché a cselekvő ő lép -, a diszfunkciók szinte minden esetben a psziché szabályszegéseiből adódnak. Alapvetően a psziché szabályszegései abból adódnak, hogy az Én, a psziché tudatosnak nevezett része megpróbál elkülönülni a létezés többi részétől. Figyelmen kívül hagyja, hogy ő csak egy energetikai körforgás része, a három szint tulajdonképpen egy egész, csak más-más aspektusból közelítve. 16

17 A kvantumleves A kvantumfizika világa A kvantumfizika az emberi szem számára még mikroszkóppal sem érzékelhető, az atomoknál is kisebb részecskék világát vizsgálja. Az itt fellépő jelenségek az emberek makrovilágában nem érzékelhetőek, de mégis hatnak rá. Hasonló szerepet töltenek be a fizikában, mint a tudatalatti a pszichológiában. A kvantumfizika lényegében a mikrovalóság matematikai modelljeivel dolgozik, ugyan úgy, ahogy a klasszikus fizika teszi azt a makrovilággal. Először a XIX. század vége felé merült fel néhány olyan probléma, amire a klasszikus fizika nem tudott magyarázatot adni. Például szélsőséges sebességnél (több ezerszeres hangsebesség feletti sebesség esetén) logikai ellentmondás támadt a mechanikai és elektrodinamikai egyenletek között. Ezt a problémát a relativitás elmélet megoldotta, azonban továbbra is megmaradt néhány gyakorlati kérdés, amelyekre a klasszikus fizika nem tudta megadni a választ. Kvantumugrások A kvantumfizika első lényeges felfedezését Max Planck tette, amikor is megállapította, hogy a fizikai mennyiségek változása kis ugrásokban történik. Olyan ez, mintha egy autó csak 10-el, 20-al, 30-al, stb. tudna menni, 12-vel vagy 25 nem. Egy ilyen kocsiban ülve gyorsuláskor azt éreznénk, hogy a kocsi rángat, mikor átugorja a tízes sebességeket. 17

18 Kicsit hasonlatos ez a fraktálgeometria önhasonulási szabályára: csak meghatározott léptékenként kapjuk meg ugyanannak az ábrának a kicsinyített, vagy nagyított mását, ha nem a megfelelő léptéket használjuk nem lesz az önazonosság felfedezhető. A kvantumfizikai ugrások olyannyira kicsik, hogy a mindennapokban folyamatosnak érzékeljük a változásokat, mint ahogy az egymás után nagy sebességgel vetített képeket is egy folyamatos filmként érzékeljük. A kvantumugrások azt jelentik, hogy bizonyos fizikai mennyiségek csak meghatározott diszkrét értékeket tudnak felvenni, a közöttük lévő értékeket nem. A fizikai mennyiségek kvantumugrásainak állandóját Planck állandónak, vagy Planck-féle hatáskvantumnak nevezzük. A fény és a részecskék kettős természete A fizikusok sokáig vitatkoztak azon, hogy a fény részecske vagy hullám természetű-e. A kvantumfizika kimutatta, hogy a fotonok, a fény részecskéi egyszerre bírnak hullám és részecsketermészettel. Ugyanis a kísérletek egy részében részecskeszerűen, áramként viselkedett, míg másik részüknél hullámszerűen (részecske természetet mutat Compton-effektus esetén, fotóeffektusnál, visszaverődésnél; hullámtermészetű törésnél, elhajlásnál, interferenciánál, polarizációnál). Később az elektronokkal - amelyeket korábban egyértelműen részecskéknek gondoltak kapcsolatban is sikerült bizonyítani az előbbi tételt: azaz, hogy egyszerre hullámszerűen és részecskeszerűen viselkednek. Louis de Broglie a jelenséget azzal magyarázta, hogy a részecskéhez egy anyaghullám kapcsolódik, amelynek időbeli frekvenciája az elektron energiájával, térbeli frekvenciája az elektron impulzusával azonos. A jelenleg elfogadott nézet szerint ez egy un. valószínűségi hullám, amely megmutatja, hogy egy adott pillanat- 18

19 ban, a tér meghatározott pontján mekkora valószínűséggel van jelen az anyagi részecske. Azt, hogy a valószínűségi hullámokból melyek fognak kioltódni és melyik lesz az, ami a részecske térbeli helyzetét ténylegesen meghatározza, erőteljesen befolyásolják a külső körülmények. A Schrödinger macskája néven elhíresült gondolatkísérlet szemléletesen érzékelteti a valószínűségek együttlétezését. A gondolatkísérletben dobozba zárnak egy macskát egy ciángázzal töltött fiolával, amely egy radioaktív atom bomlására megreped. Mivel azonban lehetetlen pontosan kiszámítani, hogy az atom mikor bomlik el, ezért egészen a doboz felnyitásáig nem lehetünk biztosak abban, hogy a macska él-e még. Így a dobozban egyszerre van jelen a még élő és a már halott macska. A fizikusok régóta próbálkoztak azzal, hogy hol húzódik az a határ, ahol a kvantumszuperpozició összeroppan ban egy boulderi kutatócsoport beriliumionokat különített el és tartott abszolút nulla fokhoz közeli hőmérsékleten, külső energia és sugárzási forrásoktól elszigetelten. Ilyen állapotban az ion csak két lehetséges kvantumállapot közül választhat: a legkülső pályán maradt egyetlen elektron mágneses momentuma felfelé vagy lefelé mutat. Mindaddig, amíg az elektront nem zavarjuk, az ion a kétféle állapot szuperpozíciójában marad. Minden valós rendszer akár kvantum- akár klasszikus fizikai kölcsönhatásban áll környezetével, így a környezet hatásai ezt a szuperpozíciót előbb utóbb összeroppantják. Ennek ellenére a környezetétől alaposan elszigetelt egyes atomokat és fotonokat a fizikusok már viszonylag hosszú ideig (a fent leírt kísérletben százmilliomod másodpercig) képesek szuperpozíciójukban megtartani. Az India Tudományos és Technológiai Intézet kutatói 2000-ben a berilliumion szuperpozíciójának két, térbelileg eleinte csaknem teljesen átfedő összetevőjét külső elektromágneses tér alkalmazásával fokozatosan eltávolították egymástól, egészen az atomi átmérő tízszereséig növelve a köztük lévő távolságot. 19

20 Megfigyeltük, hogy a távolság növelésével párhuzamosan, a külső környezeti tényezők változásának hatására a szuperpozíció koherenciája exponenciális ütemben csökkent, mígnem összeroppant, és az ion az egyik lehetséges állapotba került mondta a kutatócsoport egyik tagja. Sőt, egy különleges trükkel sikerült a folyamatot megfordítaniuk is, azaz a határt ellenkező irányból átlépve a koherens szuperpozíciót visszaállítaniuk. Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy amíg nem nézek a hátam mögé, addig az ott lévő tárgyakat és élőlényeket alkotó részecskék egyszerre léteznek valamennyi lehetséges pontban. Amikor hátranézek, akkor rendeződnek valószínűleg az én közbehatásomra is - abba képbe, amiről én azt hiszem, hogy a hátam mögött van. Az imént említett indiai intézet kutatói pedig megtalálták annak a módját, hogy ha hátranézünk egyszerre láthassuk valamennyi pozícióban a dolgokat, azaz szuperpozíciójukban. Sőt, ha egy idő után rendeződnek egy, a külső tényezők által meghatározott pozícióba, el tudják érni, hogy a rendeződés folyamatát visszafordítsák. Mintha hátrafordulva, azt mondhatnám a polcon heverő könyvnek, hogy ne a polcon legyél, hanem a padlón, és az ettől oda is kerülne. A valószínűségi hullámok és a szuperpozíciók gondolata rámutatott arra is, hogy a fizikai jelenségekben a véletlen is szerepet kap. Ha jobban átgondoljuk a klasszikus fizika szabályait, egyértelművé válik, hogy azok is csak statisztikai törvényszerűségeket takarnak. Nem véletlenül terjedt el az az önellentmondó mondás: A kivétel mindig erősíti a szabályt. Kvantummező elmélet Ezen elképzelés szerint a részecskék között ható erőket un. virtuális részecskék közvetítik, amelyeket a részecskék bocsátanak ki. A különböző erőterekben különböző virtuális részecskék közvetítik a kölcsönhatásokat: 20

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske

A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske A fény mint elektromágneses hullám és mint fényrészecske Segítség az 5. tétel (Hogyan alkalmazható a hullám-részecske kettősség gondolata a fénysugárzás esetében?) megértéséhez és megtanulásához, továbbá

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek

Anyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,

Részletesebben

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és

Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,

Részletesebben

Tudatos Teremtés Alapok. Erőteljes teremtő erő lakozik benned!

Tudatos Teremtés Alapok. Erőteljes teremtő erő lakozik benned! Tudatos Teremtés Alapok 1-es Modul Erőteljes teremtő erő lakozik benned! 1 Üdvözöllek! Kalló Melinda vagyok, és megtisztelő számomra hogy részese lehetek a tudatos teremtésednek. Tudatos teremtés alapok:

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

Mi van a Lajtner Machine hátterében?

Mi van a Lajtner Machine hátterében? 1 Mi van a Lajtner Machine hátterében? Ma egyeduralkodó álláspont, hogy a gondolat nem más, mint az agy elektromos (elektromágneses) jele. Ezek az elektromágneses jelek képesek elhagyni az agyat, kilépnek

Részletesebben

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László

Az elektron hullámtermészete. Készítette Kiss László Az elektron hullámtermészete Készítette Kiss László Az elektron részecske jellemzői Az elektront Joseph John Thomson fedezte fel 1897-ben. 1906-ban Nobel díj! Az elektronoknak, az elektromos és mágneses

Részletesebben

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek

KVANTUMMECHANIKA. a11.b-nek KVANTUMMECHANIKA a11.b-nek HŐMÉRSÉKLETI SUGÁRZÁS 1 Hősugárzás: elektromágneses hullám A sugárzás által szállított energia: intenzitás I, T és λkapcsolata? Példa: Nap (6000 K): sárga (látható) Föld (300

Részletesebben

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják.

Mester-ség. Jézus, Buddha, Krisna, a Zen mesterek, a mostani tanítók például Tolle mind ugyanazt mondták és mondják. ÉN-MI Mester-ség Kincs Meg világosodás Mire érdemes figyelni? Változtatás elfogadás Mit jelent embernek lenni? Kinek Hány a viszonya? világ közepe van? Jézus és mi Nézőpont Átalakuló váltás kérdés Együttérzés

Részletesebben

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét

Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Használd tudatosan a Vonzás Törvényét Szerző: Koródi Sándor 2010. Hogyan teremtheted meg életedben valóban azokat a tapasztalatokat, amikre igazán a szíved mélyén vágysz? Ebből a könyvből és a hozzá tartozó

Részletesebben

Modern fizika vegyes tesztek

Modern fizika vegyes tesztek Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak

Részletesebben

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA

9. évfolyam. Osztályozóvizsga tananyaga FIZIKA 9. évfolyam Osztályozóvizsga tananyaga A testek mozgása 1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás 2. Változó mozgás: gyorsulás fogalma, szabadon eső test mozgása 3. Bolygók mozgása: Kepler törvények A Newtoni

Részletesebben

Szerintem vannak csodák

Szerintem vannak csodák Brjeska Dóra Szerintem vannak csodák De neked is tenned kell értük 2015 Bevezetés Ajánlom ezt a könyvet valakinek, aki már egy másik, sokkal békésebb helyről vigyáz ránk és segít nekünk. Így kezdődik egy

Részletesebben

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6.

OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. OLVASÁS-ÉLMÉNYEK A K Ö N Y V C Í M L A P J A K I V O N A T B U D A P E S T, 2 0 1 3. J Ú N I U S 1 6. A K Ö N Y V H Á T S Ó F Ü L S Z Ö V E G E Zsebpénzét és nyári diákmunka keresetét félretette repülőgép

Részletesebben

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész

A kutya kiképzése. Az alkalmazott etológia kérdései. I. rész A kutya kiképzése Az alkalmazott etológia kérdései I. rész Tény: Az ember kb. i. e. 12000 évvel ezelőtt háziasította a kutyákat, az állatok közül vélhetőleg elsőként. - Mi hát az etológia? A tudomány szempontjából

Részletesebben

A modern fizika születése

A modern fizika születése MODERN FIZIKA A modern fizika születése Eddig: Olyan törvényekkel ismerkedtünk meg melyekhez tapasztalatokat a mindennapi életből is szerezhettünk. Klasszikus fizika: mechanika, hőtan, elektromosságtan,

Részletesebben

Atommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár

Atommodellek. Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Rausch Péter kémia-környezettan tanár Atommodellek Ha nem tudod egy pincérnőnek elmagyarázni a fizikádat, az valószínűleg nem nagyon jó fizika. Ernest Rutherford Rausch Péter kémia-környezettan tanár Modellalkotás A modell a valóság nagyított

Részletesebben

Thomson-modell (puding-modell)

Thomson-modell (puding-modell) Atommodellek Thomson-modell (puding-modell) A XX. század elejére világossá vált, hogy az atomban található elektronok ugyanazok, mint a katódsugárzás részecskéi. Magyarázatra várt azonban, hogy mi tartja

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLATVILÁGBAN

KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLATVILÁGBAN KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLLATVILÁGBAN Az állatok közti kommunikáció történhet fajon belül, sőt fajok között is. A fizikai közeg sokkal változatosabb, mint az embernél. Az állatvilágban a legtöbb kommunikáció látás,

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013.

A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. Dezső Ilona Anna: Szégyen (60x40 cm, vászon, vegyes technika) A Barátok Verslista kiadványa PDF-ben 2013. A BARÁTOK VERSLISTA KIADVÁNYA ÉRZELEM és ÉRTELEM Nem értem, mit jelent ez az érzés! (Golán Angéla

Részletesebben

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz

Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,

Részletesebben

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is

Részletesebben

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő

ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK. Kalocsai Angéla, Kozma Enikő ATOMMODELLEK, SZÍNKÉP, KVANTUMSZÁMOK Kalocsai Angéla, Kozma Enikő RUTHERFORD-FÉLE ATOMMODELL HIBÁI Elektromágneses sugárzáselmélettel ellentmondásban van Mivel: a keringő elektronok gyorsulnak Energiamegmaradás

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Egy feladat megoldása Geogebra segítségével

Egy feladat megoldása Geogebra segítségével Egy feladat megoldása Geogebra segítségével A következőkben a Geogebra dinamikus geometriai szerkesztőprogram egy felhasználási lehetőségéről lesz szó, mindez bemutatva egy feladat megoldása során. A Geogebra

Részletesebben

Azonos és egymással nem kölcsönható részecskékből álló kvantumos rendszer makrókanónikus sokaságban.

Azonos és egymással nem kölcsönható részecskékből álló kvantumos rendszer makrókanónikus sokaságban. Kvantum statisztika A kvantummechanika előadások során már megtanultuk, hogy az anyagot felépítő részecskék nemklasszikus, hullámtulajdonságokkal is rendelkeznek aminek következtében viselkedésük sok szempontból

Részletesebben

Az első lépés a csúcshódításhoz

Az első lépés a csúcshódításhoz Az első lépés a csúcshódításhoz Akinek nincs célja, arra van kárhoztatva, hogy annak dolgozzon, akinek van. kattints az alábbi lehetőségekre a navigáláshoz: [Szupernő Program honlap] [Tartalomjegyzék]

Részletesebben

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz.

És bizony: Ha az emberek nincsenek valami hatalmas és kemény kontroll alatt, felfalják egymást. Ez nem igaz. Van egy hamis adat. Íme: Az igazság fáj. Hídvégi Róbert Ez nem igaz. Persze van egy dolog, ami miatt igaznak tűnik. De nem az. Hogyan is használható? 1. Amitől jól érzed magad, abban igazság van 2. Ha

Részletesebben

2015 június: A hallás elemzése - Winkler István

2015 június: A hallás elemzése - Winkler István 2015 június: A hallás elemzése - Winkler István Winkler István tudományos tanácsadó, az MTA Természettudományi Kutatóintézetében a Kognitív Idegtudományi II. csoport vezetője. Villamosmérnöki és pszichológusi

Részletesebben

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet

Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Atommodellek de Broglie hullámhossz Davisson-Germer-kísérlet Utolsó módosítás: 2016. május 4. 1 Előzmények Az atomok színképe (1) A fehér fény komponensekre bontható: http://en.wikipedia.org/wiki/spectrum

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Az Országos Közoktatási Intézet keretében szervezett obszervációs vizsgálatok

Az Országos Közoktatási Intézet keretében szervezett obszervációs vizsgálatok Iskolakultúra 005/10 Radnóti Katalin Általános Fizika Tanszék, TTK, ELTE Hogyan lehet eredményesen tanulni a fizika tantárgyat? Szinte közhelyszámba megy, hogy a fizika az egyik legkeésbé kedelt a tantárgyak

Részletesebben

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron

Részletesebben

Populáció A populációk szerkezete

Populáció A populációk szerkezete Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,

Részletesebben

Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész.

Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész. Dr. Grandpierre Atilla A Kozmikus Tudat 2. rész. Az előző részben a tudat elméletét arra a felismerésre építettük, hogy az öntudat kulcseleme a döntéshozatal. Kimutattuk, hogy a sejtek az egysejtűek, a

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK

Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK 2 HO OPONOPONO ÉS AZ EMLÉKEK AZ EMLÉKEID HATÁROZNAK MEG Mindannyiunknak vannak olyan gondolatai, amelyek korlátozóak, mint például «nem érdemlem meg», «nem vagyok elég művelt» vagy «szegénynek születtem,

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23

tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 Meglepetés # # tervo.indd 3 2008.10.22 14:27:23 S Z A B Ó M Á R I A CSILLAGJEGYEK ÉS GYÓGYÍTÁSUK «Meglepetés # 2008.10.21 13:38:58 # SZABÓ MARIA, 2008 BORÍTÓTERV CZEIZEL BALÁZS SZERKESZTÉS ERDÉLYI Z. ÁGNES

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete

Hullámmozgás. Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete Hullámmozgás Mechanikai hullámok A hang és jellemzői A fény hullámtermészete A hullámmozgás fogalma A rezgési energia térbeli továbbterjedését hullámmozgásnak nevezzük. Hullámmozgáskor a közeg, vagy mező

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Az elektromágneses hullámok

Az elektromágneses hullámok 203. október Az elektromágneses hullámok PTE ÁOK Biofizikai Intézet Kutatók fizikusok, kémikusok, asztronómusok Sir Isaac Newton Sir William Herschel Johann Wilhelm Ritter Joseph von Fraunhofer Robert

Részletesebben

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya.

Lendület. Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendület Lendület (impulzus): A test tömegének és sebességének szorzata. vektormennyiség: iránya a sebesség vektor iránya. Lendülettétel: Az lendület erő hatására változik meg. Az eredő erő határozza meg

Részletesebben

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék Bevezetés a modern fizika fejezeteibe 4. (e) Kvantummechanika Utolsó módosítás: 2014. december 3. 1 A Klein-Gordon-egyenlet (1) A relativisztikus dinamikából a tömegnövekedésre és impulzusra vonatkozó

Részletesebben

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12 Gravitációs hullámok Dr. Berta Miklós Széchenyi István Egyetem Fizika és Kémia Tanszék Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok 2016. 4. 16 1 / 12 Mik is azok a gravitációs hullámok? Dr. Berta Miklós: Gravitációs

Részletesebben

Megjegyzések Silo Üzenetéhez

Megjegyzések Silo Üzenetéhez Megjegyzések Silo Üzenetéhez Ezek a megjegyzések nem fedik le Silo Üzenetének összes témáját, csak azokat, melyeknél ez szükségesnek tűnt az írás jobb megértéséhez. Silo Üzenetét annak tartalmi sorrendjét

Részletesebben

Valódi céljaim megtalálása

Valódi céljaim megtalálása Munkalap: Valódi céljaim megtalálása Dátum:... - 2. oldal - A most következő feladat elvégzésével megtalálhatod valódi CÉLJAIDAT. Kérlek, mielőtt hozzáfognál, feltétlenül olvasd el a tanfolyam 5. levelét.

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

A modern menedzsment problémáiról

A modern menedzsment problémáiról Takáts Péter A modern menedzsment problémáiról Ma a vezetők jelentős része két nagy problémával küzd, és ezekre még a modern a természettudományos gondolkodáson alapuló - menedzsment és HR elméletek sem

Részletesebben

A hőmérsékleti sugárzás

A hőmérsékleti sugárzás A hőmérsékleti sugárzás Alapfogalmak 1. A hőmérsékleti sugárzás Értelmezés (hőmérsékleti sugárzás): A testek hőmérsékletével kapcsolatos, a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedő sugárzást hőmérsékleti

Részletesebben

Én-térkép! Aki beszél, kaput nyit saját belső világára.

Én-térkép! Aki beszél, kaput nyit saját belső világára. Én-térkép! Az Én-ek, olyan állapotok, melyekkel azonosul az ember. Meg kell vizsgálni, hogy milyen viszony fűzi az embert ezekhez az állapotokhoz, illetve mi indította el az adott viszony kialakulását.

Részletesebben

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K!

KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! Gyakran Ismételt Kérdések a Vonzás Törvényéről 2010 KORÓDI SÁNDOR TITKOS GY.I.K! A kiadvány a tartalom módosítása nélkül, és a forrás pontos megjelölésével szabadon terjeszthető.

Részletesebben

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem 2. Mit nevezünk az atom tömegszámának? a) a protonok számát b) a neutronok számát c) a protonok és neutronok

Részletesebben

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak.

Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Evolúció Az evolúció folyamatos változások olyan sorozata, melynek során bizonyos populációk öröklődő jellegei nemzedékről nemzedékre változnak. Latin eredetű szó, jelentése: kibontakozás Időben egymást

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

Egyensúly holisztikus nézőpontból

Egyensúly holisztikus nézőpontból Egyensúly holisztikus nézőpontból Bokorünnep 2017. február 25. Összeállította: Faragóné Bircsák Márta Bevezető kisfilm linkje: https://www.youtube.com/watch?v=jsdgaqo4ssk&feature=youtu.be Témák 1. Az egyensúly

Részletesebben

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz

11. Egy Y alakú gumikötél egyik ága 20 cm, másik ága 50 cm. A két ág végeit azonos, f = 4 Hz Hullámok tesztek 1. Melyik állítás nem igaz a mechanikai hullámok körében? a) Transzverzális hullám esetén a részecskék rezgésének iránya merőleges a hullámterjedés irányára. b) Csak a transzverzális hullám

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége

GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA. Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete. A szülők iskolai végzettsége MAGYAR PEDAGÓGIA 103. évf. 3. szám 315 338. (2003) GIMNÁZIUMOK REKRUTÁCIÓJA Andor Mihály MTA Szociológiai Kutatóintézete 1990 óta nagyméretű differenciálódás ment végbe a gimnáziumi oktatásban. 1989-ben

Részletesebben

Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását?

Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását? Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Munkaügyi ismeretek A grafológia szerepe a személyzeti munkában Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását?

Részletesebben

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás

ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK. 2013. márciusi kiadás ÉRZELMEK HANGULATOK ÍZEK 2013. márciusi kiadás MéTa kiadó 2013 Minden jog fenntartva! Fotók: Qaradah Szimonetta Nyomtatás: Nemzeti Védelmi Szolgálat Tartalomjegyzék: Szerintük mit jelent. Szerinted mit

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában 21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában A beavatás szerepe az emberi élet alakulásában nagyon fontos momentum. Péley Bernadett ennek egy hosszú tanulmányt

Részletesebben

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015

FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 FIZIKA ZÁRÓVIZSGA 2015 TESZT A következő feladatokban a három vagy négy megadott válasz közül pontosan egy helyes. Írd be az általad helyesnek vélt válasz betűjelét a táblázat megfelelő cellájába! Indokolni

Részletesebben

www.tantaki.hu Oldal 1

www.tantaki.hu Oldal 1 www.tantaki.hu Oldal 1 Problémacsillapító szülőknek Hogyan legyen kevesebb gondom a gyermekemmel? Nagy Erika, 2012 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség

HÁLA KOPOGTATÁS. 1. Egészség HÁLA KOPOGTATÁS 1. Egészség Annak ellenére, hogy nem vagyok annyira egészséges, mint szeretném, teljesen és mélységesen szeretem és elfogadom a testemet így is. Annak ellenére, hogy fizikailag nem vagyok

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek

A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény korpuszkuláris jellegét tükröző fizikai jelenségek A fény elektromágneses sugárzás, amely hullámjelleggel és korpuszkuláris sajátosságokkal is rendelkezik. A fény hullámjellege elsősorban az olyan

Részletesebben

A CUNAMI Technika - esettanulmány. írta: Emma Roberts. fordította: Sághy András

A CUNAMI Technika - esettanulmány. írta: Emma Roberts. fordította: Sághy András A CUNAMI Technika - esettanulmány írta: Emma Roberts fordította: Sághy András Néha előfordul, hogy egy kliensnél semmilyen módon nem tudunk közelebb kerülni a kulcs-problémához, nincsenek emlékei, nem

Részletesebben

Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság?

Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság? Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság? Több, önmagát nagy teoretikusnak tartó tényezőtől eltérően nem voltam és nem vagyok meglepve attól, mit hozott a kormányváltás, attól

Részletesebben

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás

Matematikai alapok és valószínőségszámítás. Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Matematikai alapok és valószínőségszámítás Valószínőségi eloszlások Binomiális eloszlás Bevezetés A tudományos életben megfigyeléseket teszünk, kísérleteket végzünk. Ezek többféle különbözı eredményre

Részletesebben

Példa a report dokumentumosztály használatára

Példa a report dokumentumosztály használatára Példa a report dokumentumosztály használatára Szerző neve évszám Tartalomjegyzék 1. Valószínűségszámítás 5 1.1. Események matematikai modellezése.............. 5 1.2. A valószínűség matematikai modellezése............

Részletesebben

Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA

Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Disszociatív zavarok PTE ÁOK PSZICHIÁTRIAI ÉS PSZICHOTERÁPIÁS KLINKA Mi a disszociáció? Énvédő mechanizmus Bizonyos feltételek mellett a traumák emlékei leválnak a tudat többi részétől, a tudaton kívül

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A lézer alapjairól (az iskolában)

A lézer alapjairól (az iskolában) A lézer alapjairól (az iskolában) Dr. Sükösd Csaba c. egyetemi tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Tartalom Elektromágneses hullám (fény) kibocsátása Hogyan bocsát ki fényt egy atom? o

Részletesebben

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken

Transzformátor rezgés mérés. A BME Villamos Energetika Tanszéken Transzformátor rezgés mérés A BME Villamos Energetika Tanszéken A valóság egyszerűsítése, modellezés. A mérés tervszerűen végrehajtott tevékenység, ezért a bonyolult valóságos rendszert először egyszerűsítik.

Részletesebben

A tudatosság és a fal

A tudatosság és a fal A tudatosság és a fal Valami nem stimmel a világgal: háborúk, szenvedések, önzés vesz körül bennünket, mikor Jézus azt mondja, hogy az Isten országa közöttetek van. (Lk 17,21) Hol van ez az ország Uram?

Részletesebben

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18

Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai. Osváth Viola szeptember. 18 Az egyén és a csoport A szociálpszichológia alapfogalmai Osváth Viola 2012. szeptember. 18 Szociálpszichológia Az egyén és a társadalom kapcsolatát ragadja meg Társas lény Fontos szerepe a társaknak Festinger:

Részletesebben

MANDALA. A transzcendencia megjelenése a művészetben és a formák világában

MANDALA. A transzcendencia megjelenése a művészetben és a formák világában MANDALA A transzcendencia megjelenése a művészetben és a formák világában Dr. Antalfai Márta Kapu 2. Konferencia 2008. október 26. Chartres, katedrális Kréta szigetéről Reims-i katedrális Perui mandala

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Szilárdtestek sávelmélete. Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján

Szilárdtestek sávelmélete. Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján Szilárdtestek sávelmélete Sávelmélet a szabadelektron-modell alapján A Fermi Dirac statisztika alapjai Nagy részecskeszámú rendszerek fizikai jellemzéséhez statisztikai leírást kell alkalmazni. (Pl. gázokra

Részletesebben

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői

Rezgés, Hullámok. Rezgés, oszcilláció. Harmonikus rezgő mozgás jellemzői Rezgés, oszcilláció Rezgés, Hullámok Fogorvos képzés 2016/17 Szatmári Dávid (david.szatmari@aok.pte.hu) 2016.09.26. Bármilyen azonos időközönként ismétlődő mozgást, periodikus mozgásnak nevezünk. A rezgési

Részletesebben

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete

Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés: Millikan olajcsepp-kísérlete Mérés célja: 1909-ben ezt a mérést Robert Millikan végezte el először. Mérése során meg tudta határozni az elemi részecskék töltését. Ezért a felfedezéséért Nobel-díjat

Részletesebben

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István

FIZIKA. Sugárzunk az elégedettségtől! (Atomfizika) Dr. Seres István Sugárzunk az elégedettségtől! () Dr. Seres István atommagfizika Atommodellek 440 IE Democritus, Leucippus, Epicurus 1803 1897 John Dalton J.J. Thomson 1911 Ernest Rutherford 19 Niels Bohr 3 Atommodellek

Részletesebben

Informatika a valós világban: a számítógépek és környezetünk kapcsolódási lehetőségei

Informatika a valós világban: a számítógépek és környezetünk kapcsolódási lehetőségei Informatika a valós világban: a számítógépek és környezetünk kapcsolódási lehetőségei Dr. Gingl Zoltán SZTE, Kísérleti Fizikai Tanszék Szeged, 2000 Február e-mail : gingl@physx.u-szeged.hu 1 Az ember kapcsolata

Részletesebben

Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél

Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél Munkagázok hatása a hegesztési technológiára és a hegesztési kötésre a CO 2 és a szilárdtest lézersugaras hegesztéseknél Fémgőz és plazma Buza Gábor, Bauer Attila Messer Innovation Forum 2016. december

Részletesebben

13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE

13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE 13 JÓ SZOKÁSOK KIFEJLESZTÉSE Mindegyikünknek kétféle szokásai vannak: jók és rosszak. A jó szokásaink közelebb visznek minket álmaink földjére, és a rosszak távolabb visznek álmaink földjétől. A jó szokások

Részletesebben

Kötések kialakítása - oktett elmélet

Kötések kialakítása - oktett elmélet Kémiai kötések Az elemek és vegyületek halmazai az atomok kapcsolódásával - kémiai kötések kialakításával - jönnek létre szabad atomként csak a nemesgázatomok léteznek elsődleges kémiai kötések Kötések

Részletesebben

A Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány

A Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány "Mindennek van értelme, nem létezik okozat, ok nélkül" A Germán Új Medicina = az Új Orvostudomány = a Gyógyásztudomány Hamer doktor legjelentősebb felfedezése az Germán Új Medicina, mely egy mérnöki pontosságú,

Részletesebben

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai

Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai Kvantumos információ megosztásának és feldolgozásának fizikai alapjai Kis Zsolt Kvantumoptikai és Kvantuminformatikai Osztály MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont H-1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Gnädig Péter: Golyók, labdák, korongok és pörgettyűk csalafinta mozgása április 16. Pörgettyűk különböző méretekben az atomoktól a csillagokig

Gnädig Péter: Golyók, labdák, korongok és pörgettyűk csalafinta mozgása április 16. Pörgettyűk különböző méretekben az atomoktól a csillagokig Gnädig Péter: Golyók, labdák, korongok és pörgettyűk csalafinta mozgása 2015. április 16. Pörgettyűk különböző méretekben az atomoktól a csillagokig Egyetlen tömegpont: 3 adat (3 szabadsági fok ) Példa:

Részletesebben

Az anyagcseretípusok fejlődése 2.

Az anyagcseretípusok fejlődése 2. Kedves Olvasó! A Természetes EgyenSúly című online magazin 6. számát tartod a kezedben. Az anyagcseretípusok fejlődése 2. Dél-India csak az egyik példa, amelyen keresztül egy anyagcseretípus keletkezése

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben