AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG"

Átírás

1 AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG 1. Az emberi jogok XX. századi fejlődése A II. világháború és az önkényuralmi rendszerek kegyetlenkedéseinek hatására vált korunk egyik globális jellemzőjévé az emberi és állampolgári jogok folyamatos bővülése, gazdagodása és egyetemesedése, melyek kiemelkedően lényegesnek, mellőzhetetlennek, vagyis alapvetőnek tartott jogokat jelentenek, és amelyek célja az emberhez méltó élet feltételeinek megteremtése. Ezek többsége állampolgárságától függetlenül minden embert megillet, vannak azonban olyan jogok is, amelyek csak az adott ország állampolgárait jogosítják. E jogok nem csak nemzetközivé váltak, hanem elfogadást nyert alkotmányos elismerésük (ezért alkotmányos jogok is) és a hatékony intézményi védelmük iránti igény. 1 Csoportosításuk többféleképpen lehetséges: 2 Negatív és pozitív jogok: egy jogosultság akkor negatív jellegű, ha az államtól csak annyit kíván, hogy védje meg vagy tartsa tiszteletben. Ilyen a legtöbb ún. klasszikus polgári szabadságjog. A pozitív jellegű jogok ezzel szemben olyan állami cselekvést kívánnak, ami a jogok védelménél többnek mondható: az állam aktív szerepvállalását, különböző intézmények fenntartását, működtetését és így tovább. Ezek körébe elsősorban a gazdasági, társadalmi, kulturális jogok tartoznak (összefoglaló elnevezéssel a szociális jogok). - Egyéni és kollektív jogok: attól függően, hogy a jogok egyéneket vagy egyének csoportjait illetik meg, különböztethetünk meg egyéni, illetve kollektív vagy csoportjogokat. A megkülönböztetés azért fontos, mert az egyénileg gyakorolható jogok megsértésének ténye könnyebben bizonyítható, a sérelem áldozatai pedig könnyebben azonosíthatóak. - Első, második és harmadik generációs jogok: Karel Vasak szlovák származású emberi jogász használta először a generáció kifejezést egy 1977-ben írott művében. 3 Az emberi jogok nemzedékeit a Nagy Francia Forradalom hármas jelszavához kapcsolta, melyben a Szabadságot a klasszikus a polgári és politikai jogok, Egyenlőséget a gazdasági, szociális és kulturális jogok, míg a Testvériséget az ún. szolidaritási jogok jelentik. 2. A harmadik generációs (szolidaritási jogok) Az emberi jogok nem állandóak, ki vannak téve a változásoknak, katalógusuk és tartalmuk folyamatosan változik a társadalmi környezetnek megfelelően, amelyben léteznek. Dinamikus fejlődésük nemzetközi szinten sokkal intenzívebb, mint az egyes államok törvényhozási gyakorlatában. 4 Az emberi jogok XX. századi fejlődése során az egyik leglátványosabb szakasz volt a harmadik generáció körébe sorolható igények megjelenése. Az utóbbi éveket számos fogalom (emberi jogok, fejlődés, környezet, népesedés, biztonság) teljes körű újraértelmezése fémjelzi, tekintettel azokra a globális kérdésekre, amelyek az emberiség egészére hatással vannak. 5 Az egyén boldogulása, emberi jogainak érvényesülése szoros kapcsolatban áll a globális problémákkal: a környezetszennyezéssel, az államok gazdasági különbségeivel, az államok közötti fegyveres konfliktusokkal és a polgárháborúkkal, az éhezéssel. Mivel létében képesek veszélyeztetni az emberiséget, 1 Ádám Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás, Budapest, Osiris Kiadó, o. 2 Jogbölcseleti előadások (Szerk.: Szabó Miklós, Miskolc, Bíbor Kiadó, , 229. o. 3 Kardos Gábor: Emberi jogok egy új korszak határán, T-Twins Kiadó, o. 4 Viktor Mavi: The Challenges to Human Rights Theory: the Third Generation of Human Rights, Questions of International Law vol. 5. (ed. H. Bokor-Szegő), Budapest, Akadémiai Kiadó, o. 5 Mankind and the Environment (What rights for the twenty-first century?), Paris, Frison-Roche, o. 1

2 megoldásukhoz már nem elég az állam aktív beavatkozása, hanem ehhez az államok nemzetközi együttműködése (szolidaritása) szükséges. Bár a tudományos életben végeérhetetlen vita zajlik e jogok tartalmát és szükségességét illetően, az ide tartozó jogokat illetően létezik egyfajta konszenzus. Ide sorolják: a környezethez való jogot, a fejlődéshez való jogot, a békéhez való jogot, az emberiség közös örökségében való osztozás jogát és a kommunikációhoz való jogot. Nem nehéz belátni, hogy szoros összefüggés áll fenn mind ezen jogok, mind az emberi jogok másik két generációjához tartozó jogok között. Sőt mintegy előfeltételét, alapját képezik azok maradéktalan érvényesülésének. Mivel e jogok egyelőre csak a kialakulás stádiumában vannak, pontosan nehéz meghatározni e jogosultságok alanyát, a kötelezettek személyét, a jogok tartalmát és pontos körét. A környezethez való jog azonban az emberi jogok harmadik generációjához tartozó jogok klasszikus példájaként említhető. 3. Az egészséges környezethez való jog Elöljáróban érdemes megjegyezni, hogy a környezethez való jogot csak az egyszerűség kedvéért használjuk jelzők nélkül, melyek által pontos tartalmat kap a kifejezés. 6 Mind a nemzeti és nemzetközi jogalkotásban, mind a szakirodalomban rendkívül sokféle jelzőt találhatunk (például egészséges, tiszta, ép, természetes, megfelelő, biztonságos, kiegyensúlyozott, zavartalan, esztétikus, emberhez méltó, jólétet biztosító, ép, fejlődést biztosító), melyeket gyakran összekapcsolva is használnak (például egészséget és jólétet biztosító). Ezen kívül a környezethez való jog felfogható szűkebb és tágabb értelemben is. 7 Sőt, szoktak beszélni a környezet védelméhez, illetve megóvásához való jogról is. Tagadhatatlan, hogy minden embert megillet a jog, hogy óvja, védje a környezetét, ez azonban a környezethez való jognak csak egy részét képezi. Másrészt a környezet védelme nem csupán jog, hanem erkölcsi kötelesség is (egyelőre). Ezért a továbbiakban inkább az egészséges környezethez való jog kifejezést használom, amely a többi emberi joghoz (elsősorban az élethez és a testi-lelki egészséghez való joghoz) fűződő kapcsolatát jobban kifejezi. Világszerte küzdelem folyik az egészséges környezethez való jog elismertetéséért. Egyre több nemzetközi dokumentumban és alkotmányban jelenik meg alapvető emberi (és alkotmányos) jogként, ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban is kikényszeríthető lenne. Noha a harmadik generációs emberi jogokat még nem lehet valódi jogoknak tekinteni, mivel gyakorlati érvényesülésük nem biztosított, szabályozásukhoz mind egyéni, mind közösségi érdekek fűződnek. 8 A világ globális problémáinak megoldási igényét juttatják kifejezésre, céljuk az emberi jogok érvényesülésének előmozdítása, az emberi méltóság megőrzésének biztosítása, az emberiség sorsáért érzett jogi és erkölcsi felelősségtudat erősítése a belső társadalmi és a nemzetközi kapcsolatok minden vonatkozásában, az egyének, a különböző csoportok, szervezetek, államok és az egész nemzetközi közösség között. 9 Érvényesítésük elsősorban ez utóbbi kettő feladata. 6 Bruhács János: A környezethez való jog és az emberi jogok nemzetközi rendszere. Acta Humana szám 3. o. 7 Bándi Gyula: Környezetjog. Budapest, Osiris Kiadó, o. 8 Mavi Viktor: Szolidaritási jogok vagy az emberi jogok harmadik nemzedéke? Állam- és Jogtudomány No o. 9 Viktor Mavi: The Challenges to Human Rights Theory: the Third Generation of Human Rights, Questions of International Law vol. 5. (ed. H. Bokor-Szegő), Akadémiai Kiadó, Budapest, o. 2

3 Az egészséges környezethez való jog azonban kivételt képez, ugyanis lehetnek olyan lokális elemei, melyeket az egyén alanyi jogként államával szemben érvényesíthet. A környezetvédelemre vonatkozó alkotmányos előírások és törvények megsértésével kapcsolatos kárigényekre vonatkozóan még nem alakult ki jelentős gyakorlat, összefüggése azonban kétségtelen más emberi jogokkal. 10 Jó példa erre a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlata. Annak ellenére, hogy sem az 1950-ben, Rómában elfogadott, az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény, sem a jegyzőkönyvei nem tartalmazzák az egészséges környezethez való jogot, a Bíróság gyakorlata arra mutat, hogy a környezeti károkozás olyan emberi jogok sérelméhez vezethet, amelyeket az Egyezmény elismer. A Bíróság december 9-én hozta meg határozatát a López Ostra kontra Spanyolország ügyben, melyben megállapította, hogy a környezeti ártalom alkalmas az Egyezmény 8. Cikkében megfogalmazott, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog megsértésére, így annak ellenére védelmet élvezhetnek a környezeti érdekek, hogy nem jelennek meg emberi jogként az Egyezményben. 11 A magyar alkotmány (1949. évi XX. tv.) megalkotásakor még nem tartalmazott a környezettel kapcsolatos rendelkezéseket, mivel akkoriban még sehol a világon nem fordítottak különösebb gondot a környezet állapotára. A pártállami ideológia egyébként is még sokáig tagadta a környezeti problémák létezését. Az alkotmány 1972-es módosítása során került be a VII. fejezetbe feltehetően a környezeti állapotában bekövetkezett nyilvánvaló romlás hatására -, hogy az élethez, testi épséghez és egészséghez való jogot az állam a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, az emberi környezet védelmével valósítja meg (57. ). Ezt a jogot azonban még csak az állampolgároknak biztosította, állampolgárság nélküli személyeket nem illetett meg a jogvédelem. Az azonban nem volt világos, hogy az állampolgár megjelölés külföldi állampolgárokra is vonatkozik-e. 12 Az akkori viszonyok között e rendelkezés csak üres deklaráció maradt ben, az Alkotmány átfogó módosítása során (1989. évi XXXI. tv.) az I. fejezetbe, az Általános rendelkezések közé került az egészséges környezethez való jog, melynek 18. -a kimondja: A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. A XII. fejezetben, amely az Alapvető jogok és kötelességek címet viseli, szintén megjelenik a környezetvédelem, de itt csupán az egészséghez való jog biztosításának eszközeként: 70/D..(1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. Sajnos jelenleg sem a lakosság egészsége, sem a munkavédelem és az egészségügy helyzete, és legkevésbé a rendszeres testedzés lehetősége nem garantálja ezt. 10 Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog, Aula Kiadó, Budapest, o. 11 Bándi Gyula: Környezetjog, Budapest, 1999, Osiris Kiadó, o. 12 A szóhasználat egyébként az emberi környezet védelméről szóló évi II. tv-ben is folytatódott, lásd 2. (2) bek. 3

4 Az egészséges környezethez való jog emellett önálló alapjogként is megállja a helyét, ezért az Alkotmányban is ennek megfelelő módon kellene szerepelnie. 13 Az Alkotmánybíróság több határozatában is foglalkozott az egészséges környezethez való joggal, először a néhai Antall József miniszterelnök és az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága indítványozták az Alkotmány 18. és 70/D. -ának az értelmezését. Az Alkotmánybíróság a 996/G/1990. AB határozatban megállapította, hogy sem az egészséges környezethez való jog definiálása, sem a környezetvédelemmel kapcsolatos állami feladatok felsorolása nem lehet feladata elvont alkotmányértelmezésnek. Ezen alkotmányos jog megvalósítását szolgáló alanyi jogok összességét csak a törvényhozás és a bírói gyakorlat határozhatja meg. A két alkotmányhely alapján az állam kétségtelenül köteles az egészséges környezethez való jog megvalósítását szolgáló sajátos intézmények kialakítására és működtetésére. Sem a 18. szóhasználata (az egészséges környezethez való jog), sem az állami környezetvédelmi feladat beágyazása a 70/D. -ban az egészséghez való jog megvalósításának eszközei közé nem értelmezhető a környezethez való jog korlátozásaként. Az is megállapítható, hogy az állam kötelességeinek magukban kell foglalniok az élet természeti alapjainak védelmét, ki kell terjedniök a véges javakkal való gazdálkodás intézményeinek kiépítésére, a környezettel kapcsolatos információhoz jutás és az érintetteknek a döntések előkészítésében való részvétele biztosítására. Annak meghatározása azonban, hogy ezen állami kötelezettségekből milyen konkrét jogalkotási és kormányzati teendők származnak, már csak törvényhozási úton történhet. A határozathoz fűzött különvélemény felsorolja az állam főbb kötelességeit, valamint megállapítja, hogy az Alkotmány 70/D. (1) bekezdésében megállapított alapjogból levezethető az egészséges környezet károsodása által előidézett egyéni sérelem orvoslásának bíróság előtt érvényesíthető igénye is. A 28/1994. (V. 20.) AB határozat megállapította, hogy a környezethez való jog jelenlegi formájában nem alanyi alapjog, de nem is pusztán alkotmányos feladat vagy államcél, amelynek megvalósítási eszközeit az állam szabadon választhatja meg / III. 2. a) pont /. Elsősorban önállósult és önmagában vett intézményvédelem, azaz olyan sajátos alapjog, amelynek az objektív, intézményvédelmi oldala túlnyomó és meghatározó. Az állam környezetvédelemre vonatkozó kötelességei teljesítésének garanciáit emeli az alapjogok szintjére. E jog sajátosságai folytán mindazokat a feladatokat, amelyeket másutt alanyi jogok védelmével teljesít az állam, itt törvényi és szervezeti garanciák nyújtásával kell ellátnia / III. 3. /. A határozat elismeri, hogy e jog érvényesítéséhez is kell alanyi jogokat alapítani, de ezek a környezetvédelemmel csak közvetetten függnek össze. A kifejezetten környezetvédelmi vonatkozású alanyi jogok viszont eljárási jellegűek, mint amilyen az engedélyezési eljárásban való részvétel joga. A környezetvédelemben használatos alanyi jogok többsége nem sajátosan környezetvédelmi célt szolgál, hanem többek között erre a célra is használható, mint például a közérdekű adatok megismeréséhez való jog / III. 3. a) /. Legszorosabb kapcsolata az élethez való joggal van, alanya valójában az emberiség és a természet lehetne. Az Alkotmányban biztosított környezethez való jog a környezet védelmére és az élet természeti alapjának fenntartására vonatkozó állami kötelességet jelenti. Az egyedi alanyi jogok ez idő szerint e jog megvalósításában csak mellékesek.( ) Itt tehát az alanyi jogok feladatát is jogalkotási és szervezési garanciákkal kell az államnak pótolnia / III. 3. b) /. A védelem szintjét ( ) döntően befolyásolja a környezetvédelem tárgya is: az élet természeti alapjainak véges volta és a természeti károk jelentős részének visszafordíthatatlansága, s végül az a tény, hogy mindezek az emberi élethez való jog 13 Fodor László-Prugberger Tamás: A környezetjog rendszere, elméleti és gyakorlati kérdései, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest, o. 4

5 érvényesülésének fizikai feltételeit biztosítja. Mindez a környezethez való jog jogalkotással való védelmének különös, már jogokéhoz képest fokozottan szigorú voltát követeli meg. Az Alkotmánybíróság azt is deklarálta, hogy e jog védelmének eszközei között a megelőzésnek elsőbbsége van. A határozathoz fűzött különvélemény megállapítja, hogy az Alkotmány 18. -a az érvényesítés eszközeivel kapcsolatban részletes szabályokat nem tartalmaz, az egészséges környezethez való jog érvényesítését az állam kifejezetten magának tartotta fenn. Azonban az indokolás IV. 1. pontja szerint az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje, vagy a romlás kockázatát megengedje. Ez utóbbi az ún. non-derogation principle, amely alapján az Alkotmánybíróság meg tudta akadályozni az állami tulajdonú védett erdők és más védett természeti területek privatizációját. Kárpótlásra és a szövetkezeti tagok járandóságának kiadására ugyanis akkoriban már természetvédelmi oltalom alá eső területeket is kijelöltek a földkiadó bizottságok. A kárpótláshoz kártalanítani kellett a védett területeket használó szövetkezetek tagjait, a privatizált földeket pedig meg kellett vásárolják a tulajdonosoktól. 14 Az egészséges környezethez való jog megjelenik a 27/1995. (V. 15.) és a 27/1995. (V. 25.) AB határozatban is. Az utóbbihoz fűzött párhuzamos indokolás 3. pontja kihangsúlyozza: a környezethez való jog több mint puszta alkotmányos feladat vagy államcél: e jog korlátozása csak ugyanolyan feltételekkel engedhető meg, mint az alanyi alapjogoké: a korlátozásnak más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlennek és az elérni kívánt céllal arányosnak kell lennie. Ezen kívül utalás történik rá a 48/1997. (X. 6.) és a 48/1998. (X. 23.) AB határozatban is. Utóbbi szoros összefüggést állapít meg az egészséges környezethez való jog, az élethez való jog és a többi életvédelmet szolgáló alanyi jog, állami kötelesség, államcél között / III. 1. a)/. Összességében megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság az egészséges környezethez való jogot élő állampolgári jogként értelmezi, megállapítja az összefüggését más jogokkal (pl. élethez való jog, egészséghez való jog), de érvényesítését ez idő szerint kizárólag az állam kötelességévé teszi. Az Alkotmánybíróság arra törekszik, hogy e jog ne csupán egyre inkább elfogadott hivatkozási alappá váljék, hanem a környezetvédelem más elvi kérdéseivel (pl. megelőzés) való kapcsolat is egyre nyilvánvalóbb legyen. Fontos, hogy a joggyakorlat, különösen a bírói jogalkalmazás is magáévá tegye minél előbb a környezetvédelem érdekeit. 15 Magyarországon elegendő szakmai tapasztalattal és tekintéllyel rendelkezik ahhoz, hogy- akár az előbb említett alkotmánybírósági alapok segítségével- az egészséges környezethez való jog értelmezőjeként és védelmezőjeként jelenhessen meg. Az egészséges környezethez való jog tehát lényegében egy absztrakt emberi jog, melynek érvényesülését konkrét eljárási szabályokban kell biztosítani. Ezek a konkrét eljárási szabályok teszik lehetővé többek között a társadalom részvételét a környezetvédelmi döntéshozatalban. 14 A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló évi XCIII. törvény írta elő a kisajátítást, eredetileg 2001 végéig; a határidőt később 2006 decemberére módosították. A gyakorlatban a kisajátítás előtt az illetékes nemzeti parkok igazgatóság megegyezést keresnek (adásvételi szerződést kötnek) a tulajdonosokkal, majd kezelésbe veszik a területet. Kezdetben még viszonylag alacsony áron volt lehetőség, nagy kiterjedésű területeket vásárolni, és az állami forrás is bőségesebb volt. 15 Bándi Gyula: Környezetjog, Osiris Kiadó, Budapest, o. 5

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

44. A környezethez való jog

44. A környezethez való jog 44. A környezethez való jog Mi ez? 3. generációs jog az első generációs (klasszikus) és a második generációs (gazdasági, szociális, kulturális) jogoktól is nagyban különbözik: o nem az egyén, nem emberek

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Kiss Barnabás: Az alapjogok alkotmányi szabályozásának általános kérdései

Kiss Barnabás: Az alapjogok alkotmányi szabályozásának általános kérdései Pázmány Law Working Papers 2011/13 Kiss Barnabás: Az alapjogok alkotmányi szabályozásának általános kérdései Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 888/B/1997 Budapest, 2000.10.30 12:00:00 de. Kukorelli István Dr. 37/2000. (X. 31.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2000. évi 107.

Részletesebben

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete

KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete 1 KENGYEL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2011. (X.15.) önkormányzati rendelete Az épített örökség és természeti környezet helyi védelméről Kengyel Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya A nemzetközi jog és a belső jog viszonya Előadás-vázlat Sonnevend Pál A lehetséges szempontok A nemzetközi jog szempontja: monizmus és dualizmus ellentéte A belső jog szempontja: miként válik a belső jog

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 48/2015. (III. 25.) számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt V. Z. T. szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán

Részletesebben

Direktmarketing és fogyasztói adatbázisok: a direktmarketing-törvény hatályával kapcsolatos értelmezési kérdésekről

Direktmarketing és fogyasztói adatbázisok: a direktmarketing-törvény hatályával kapcsolatos értelmezési kérdésekről Direktmarketing és fogyasztói adatbázisok: a direktmarketing-törvény hatályával kapcsolatos értelmezési kérdésekről Dr. Jóri András (jori@mail.datanet.hu) (Megjelent: Napi Jogász, 2002/3., 27-28. o.) A

Részletesebben

Észrevételek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan

Észrevételek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan Észrevételek az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan A T/2366. számú az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztés 1-8. -ban tervezett általános

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

jogok fontosságáról és ismertségérol Magyarországon

jogok fontosságáról és ismertségérol Magyarországon Közvéleménykutatás az emberi jogok fontosságáról és ismertségérol Magyarországon Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló 2 Az Emberi Jogok Világnapja és magyarországi környezete 3 A kutatás célja és módszertana

Részletesebben

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza]

[(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza] Országgyűlés Hivatala ;~,~:~~, : ~ X10,(3 2 11 FEER 21. 2013. évi... törvény a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Európa Tanács és az emberi jogok védelme Dr. Lattmann Tamás, PhD Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Részletesebben

A betegjogvédelem jövője

A betegjogvédelem jövője A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 43/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA A Kúria a dr. B. B. ügyvéd által képviselt kérelmezőnek a Nemzeti Választási Bizottság által országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozott 43/2015. számú határozata felülvizsgálata iránt

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

H A T Á R O Z A T. elutasítom.

H A T Á R O Z A T. elutasítom. ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573, Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140, IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám:

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 55/2015. számú határozatát helybenhagyja.

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 55/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA Knk.IV.37.360/2015/3.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

Szólásszabadság, média, internet

Szólásszabadság, média, internet VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai

Részletesebben

Szalai Anikó: Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezésének megjelenése a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában

Szalai Anikó: Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezésének megjelenése a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában VII. évfolyam 2010/4. TANULMÁNY Szalai Anikó: Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezésének megjelenése a magyar Alkotmánybíróság gyakorlatában Jelen cikk az európai emberi jogi rezsim hatását vizsgálja

Részletesebben

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA

A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA A társadalmi szervezetek

Részletesebben

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27.

Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I. - Budapest, 2014. november 27. Alapvető emberi jogok - Ellátott jogi tematika I - Budapest, 2014 november 27 Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben

Részletesebben

Humán közszolgáltatások igazgatása

Humán közszolgáltatások igazgatása BETHLEN SOROZAT Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Közigazgatási Jogi Tanszék Humán közszolgáltatások igazgatása Az egészségügy, az oktatás, a kultúra és a sport igazgatása Írta:

Részletesebben

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl

8.3. 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl 8.3 94/1998. (XII. 29.) OGY határozat a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveirõl Az Országgyûlés 1. elfogadja a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikájának alapelveit;

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő

Szent István Egyetem Gödöllő Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/B. melléklete A HALLGATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE Gödöllő, 2006. augusztus 1.

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Alapjogokért Központ üdvözli az Európa Tanács szaktestületének, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságnak (ECRI) Romániával

Részletesebben

Emberi Jogok Európai Bírósága. Kérdések és Válaszok

Emberi Jogok Európai Bírósága. Kérdések és Válaszok Emberi Jogok Európai Bírósága Kérdések és Válaszok Kérdések és Válaszok MI AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA? A Kérdések és válaszok anyagát a Bíróság Hivatala készítette, és az nem köti a Bíróságot. Rendeltetése,

Részletesebben

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HUN A BÍRÓSÁG HIVATALA

EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK HUN A BÍRÓSÁG HIVATALA EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A Kérdések és Válaszok anyagát a Bíróság Hivatala készítette, s az nem kötelezi a Bíróságot. Rendeltetése, hogy alapvető és általános tájékoztatást nyújtson

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG

1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG Az alkotmány és alkotmányosság 1. AZ ALKOTMÁNY ÉS ALKOTMÁNYOSSÁG BEVEZETÉS A fejezet az alkotmány és alkotmányosság egyes fontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az alkotmányosság követelményeinek megismerése

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései

A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései A Natura 2000 területekhez kapcsolódó eljárások kritikus mérlegelési kérdései 2010. január 11. Ambrusné dr. Tóth Éva JNOB, Nemzetközi Fıosztály Bevezetés Nem kell félretenni a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletet

Részletesebben

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése

Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Az erkölcsi gondolkodás fejlődése Integrál Pszichológia képzés 2007. Október 14. Ferenczi Szilvia Az erkölcsi gondolkodás Gyerekeknek el kell sajátítaniuk a társadalom erkölcsi normáit, a helyes viselkedés

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. június 30- i ülésére Tárgy: Zirc város helyi védelem alatt álló, építészeti öröksége körébe tartozó ingatlanainak és területeinek

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK

Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség ELTE ÁJK Az előítélet Előítéletesség ma, Magyarországon Krémer Ferenc: az előítéletről szóló minden elmélet csak adott korban és társadalomban igaz multikulturalizmus?

Részletesebben

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI

A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI A RÉSZVÉNY-ELŐÁLLÍTÁS JOGI KÉRDÉSEI ÉS AZ ÚJ PTK. RÉSZVÉNYEKRE VONATKOZÓ ÚJ RENDELKEZÉSEI DR. TOMORI ERIKA CODEX NAPOK 2014 VÁLTOZIK-E AZ ÉRTÉKPAPÍR

Részletesebben

Karancsalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (VIII. 27.) rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól

Karancsalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (VIII. 27.) rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Karancsalja Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2013. (VIII. 27.) rendelete a közterületek elnevezéséről és a házszámozás szabályairól Karancsalja Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Schiffner Imola: A diplomáciai és konzuli védelemhez való jog a magyar Alkotmányban

Schiffner Imola: A diplomáciai és konzuli védelemhez való jog a magyar Alkotmányban VIII. évfolyam 2011/1-2. TANULMÁNY Schiffner Imola: Az Alkotmány 69. (3) bekezdése így rendelkezik: Minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar

Részletesebben

...évi...törvény. a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról

...évi...törvény. a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról ...évi...törvény a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról 1. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konztv.) 1. -ának (1) bekezdése helyébe a következő

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben

Budapest Főváros IX. kerület. 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság. Tisztelt Választási Bizottság!

Budapest Főváros IX. kerület. 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság. Tisztelt Választási Bizottság! Budapest Főváros IX. kerület 12. számú Országgyűlési Választókerületi Választási Bizottság Tisztelt Választási Bizottság! Alulírott (személyes adatok) és a Political Capital Szolgáltató Korlátolt Felelősségű

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 03-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 03-ai ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 164/2013. ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2013. október 03-ai ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Javaslat a közterületen történő

Részletesebben

A környezethez való jog dogmatikája napjaink kihívásai tükrében. 1. Bevezető gondolatok

A környezethez való jog dogmatikája napjaink kihívásai tükrében. 1. Bevezető gondolatok TANULMÁNY A környezethez való jog dogmatikája napjaink kihívásai tükrében FODOR LÁSZLÓ A 1. Bevezető gondolatok környezetjog ide értve nemcsak a kifejezetten környezetvédelmi normákat, hanem az azokkal

Részletesebben

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki

Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: +36 1 795 6590 E-mail: npki@bgazrt.hu Web: www.bgazrt.hu/npki Semmi új a nap alatt: kisebbségi jogok, kettős állampolgárság, autonómia A mostani kormányzati ciklus nemzetpolitikai alapvetéseként is értelmezhető Orbán Viktor beiktatásakor elhangzott kijelentése: A

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról

A gazdasági és közlekedési miniszter. /2006. ( ) GKM rendelete. a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról A gazdasági és közlekedési miniszter /2006. ( ) GKM rendelete a víziközlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet módosításáról Vezetői összefoglaló I. Tartalmi összefoglaló (jogszabály-módosítások

Részletesebben

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1

1989. évi II. törvény. az egyesülési jogról1 1. oldal 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról1 Az Országgyűlés az egyesülési szabadság érvényesülése érdekében - összhangban az Alkotmány, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben

Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. szeptember 15-i ülésére Tárgy: A környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról szóló 33/2012.(XII.18.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Hangács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2014.(IX.22.) önkormányzati rendelete

Hangács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2014.(IX.22.) önkormányzati rendelete Hangács Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2014.(IX.22.) önkormányzati rendelete A közterületnév megállapításának, valamint a házak számozásának szabályairól Hangács Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ és ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT www.egeszsegmagazin.hu Az adatkezelő a jelen Adatkezelési Tájékoztató és Adatvédelemi Szabályzat (Szabályzat) útján egyértelműen és részletesen tájékoztatja

Részletesebben

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. -

ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - ALAPVETŐ EMBERI JOGOK - ELLÁTOTT JOGI TEMATIKA I. - Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁJUS 14. dr. Kozicz Ágnes Alapvető Jogok Biztosának Hivatala TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Előadásvázlat EMBERI JOGOK ALAPJOGOK. AZ ALAPJOGOK RENDSZERE 2014. szeptember 8.

Előadásvázlat EMBERI JOGOK ALAPJOGOK. AZ ALAPJOGOK RENDSZERE 2014. szeptember 8. Előadásvázlat EMBERI JOGOK ALAPJOGOK. AZ ALAPJOGOK RENDSZERE 2014. szeptember 8. A) Emberi jogok, alapjogok: eszmetörténet és dogmatikai alapok I. Alapfogalmak Emberi jogok: az emberi minőséghez tapadó,

Részletesebben

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatal Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához I. Az új munka törvénykönyvének

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. Területi hatály

1. A rendelet célja. 2. Területi hatály Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2015. (V.04.) önkormányzati rendelete a lakó-, és egyéb épületek, építmények felújításának, korszerűsítésének támogatásáról Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról

11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról 11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1356-06/3 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 45 perc A 20/2007. (V. 21.)

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1 egyes önkormányzati rendeletek és önkormányzati rendeleti rendelkezések technikai deregulációs hatályon

Részletesebben

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelmi biztosíték bevezetésének szükségessége Szombathely, 2008. április 22. ÁTTEKINTÉS alapprobléma és háttér elméleti kérdések a rendelettervezet

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre

152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet. a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről (kivonat) Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre 79. Az igazságügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban:

Részletesebben

Kopacki Rit Naturpark

Kopacki Rit Naturpark II. rész Gornje Podunavlje Kopacki Rit Naturpark Duna-Dráva Nemzeti Park Miért nem lehet megvédeni a természetet az erdőkben? Általános a jelenség! Általános az ok? Valós természetvédelmi érdek zavartalanság

Részletesebben

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám

magánszemély esetében: név, cím, elérhetőség cég esetében: név, cím, elérhetőség, adószám A szex-webshop.hu webáruház internetes oldalai regisztráció nélkül látogathatóak. Vannak azonban olyan szolgáltatások, amelyek csak regisztrált partnereink számára elérhetőek. Regisztráció A szex-webshop.hu

Részletesebben

Fejleszthető/tervezhető egészség egészség-egyenlőtlenségek kezelési lehetőségei Solymosy József Bonifácz

Fejleszthető/tervezhető egészség egészség-egyenlőtlenségek kezelési lehetőségei Solymosy József Bonifácz Kérdés és válaszok, avagy SZEGÉNYSÉG és EGÉSZSÉG I. szakmai konferencia 2011. január 26. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Fejleszthető/tervezhető egészség egészség-egyenlőtlenségek kezelési

Részletesebben

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 63/2015. számú határozatát helybenhagyja.

KÚRIA. v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 63/2015. számú határozatát helybenhagyja. KÚRIA Knk.IV.37.389/2015/3.szám A Kúria a dr. Tordai Csaba ügyvéd által képviselt szervezőnek, a Nemzeti Választási Bizottság ellen, aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése kapcsán meghozott 63/2015.

Részletesebben

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések

I. A rendelet hatálya, általános rendelkezések Bucsuszentlászlói Községi Önkormányzat 9/2004.(VII.08.) sz. Önk. rendelete az épített és természeti értékek helyi védelmére vonatkozó szabályokról Búcsúszentlászló Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi

Részletesebben

Idegenforgalmi ismeretek

Idegenforgalmi ismeretek 4. Idegenforgalmi ismeretek Turizmusformák Előadók: Dr. habil Kocsondi József egyetemi tanár, tanszékvezető Tóth Éva tanársegéd A fenntartható fejlődés fogalma Fenntartható turizmus Készítette: Tóth Éva,

Részletesebben