44. A környezethez való jog
|
|
- Tamás Szekeres
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 44. A környezethez való jog Mi ez? 3. generációs jog az első generációs (klasszikus) és a második generációs (gazdasági, szociális, kulturális) jogoktól is nagyban különbözik: o nem az egyén, nem emberek egy csoportja jogainak biztosítását szolgálja, hanem az egész emberi faj fennmaradását o a jog érvényesítéséhez egyetlen állam erőfeszítése nem elég o megsértése általában nem érzékelhető azonnal és közvetlenül, hosszabb távú hatása van, esetleg csak műszerrel kimutatható o nincs azonnali orvoslási kényszer, mivel a jogsérelem sem derül ki egyből Mit mond a tárgyi jog? évi XX. törvény - épp-hatályos-alkotmány vonatkozó szakasza: 18. A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabbszintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. a jog tartalma AB értelmezésében: az állam köteles az egészséges környezethez való jog megvalósítását szolgáló intézmények kialakítására, működtetésére kötelesség: az élet természeti alapjainak védelme és a véges javakkal való gazdálkodás intézményeinek kiépítése Magyarország Alaptörvénye - új Alkotmány: szabályozási logika ugyanaz: egészséghez való jog egyik aspektusaként jelenik meg + külön is nevesítve van az egészséges környezethez valójog ÚJ ELEMEK: környezetben való károkozás szankcionálása, a szennyező hulladékok behozatalának tilalma, valamint a tág értelemben vett környezet jövő nemzedékek számára való fenntartása (mint alapvető kötelesség és állami feladat) P) cikk A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosítotott élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.
2 XXI. cikk (1) Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt törvényben meghatározottak szerint helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni. (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország területére szennyező hulladékot behozni. Tóth Péter 1995-ös törvény (LIII.) szól a környezet védelméről (Kvtv.) Az Alkotmány a környezethez való jogról, a Kvtv. a környezet védelméről beszél ez a kettő ugyanazt jelenti ebből fakadóan Érdekes: sem az Alkotmány, sem a Kvtv. nem fogalmazza meg a környezet védelmét állampolgári kötelességként (állami feladat csak) szemben sok ma hatályos más alkotmánnyal az új Alkotmány már már kimondja: az állam és mindenki kötelessége, illetve tartalmaz erre utaló egyéb elemeket is károkozás esetére helyreállítás/helyreállítás fizetése, szennyező hulladék behozásának tilalma mindkét Alkotmányunk a lelki és testi egészséghez való joghoz köti hozzá a környezethez való jogot ez azonban leszűkítő, korlátozó jellegű szabályozás ma a környezethez való jog egyre inkább magában foglalja az alábbiakat: (csak azoknak, akik nagyon tudni akarják az anyagot) 1. egészséges környezethez való jog - az ember egészségét jelenti, legszűkebb értelmezés ezt tartalmazzák Alkotmányaink is 2. biztonságos környezethez való jog + békéhez, leszereléshez, nukleáris fegyverkezés elleni fellépéshez fűződő jogok, 3. zavartalan környezethez való jog szintén az egészség szűk, fizikális fogalmához kapcsolódik, de az eddigieknél szélesebb horizonton 4. esztétikus környezethez való jog határozott utalás a környezet nem gazdasági szempontú megítélésére, nem vagyoni értékeire, előnyeire; + kulturális örökség megóvása: természetes elemek mellett a környezet mesterséges elemeire is vonatkozik, amelyeken a civilizáció kialakulhatott 5. környezet egészsége környezethez való jog legszélesebb kerete fenntartható fejlődéssel, jövő generációk jogával való összekapcsolás előtt AB kimondja, hogy bár az Alkotmány az egészséges környezethez való jogról beszél, ezt nem lehet a környezethez való jog korlátozásaként értelmezni új Alkotmányunkban a kulturális értékek is megjelennek, mint a nemzet közös öröksége esztétikus környezethet való jog; valamint utal a fenntartható fejlődésre, a jövő generációkra is > környezet egészsége Milyen e jog alkotmányjogi természete? fentebb említve: Alkotmány beszél csak környezethez való jogról, Kvtv. stb. környezet védelméről rendelkezik, tehát jelenleg a környezethez való jog= környezet védelmével 28/1994. (V. 20.) AB határozat fejti ki a környezethez való jog természetét: Ø alanyi alapjog, de Ø pusztán alkotmányos feladat, államcél kevesebb mint egy alanyi alapjog, de több mint egy állami feladat, államcél ha államcél lenne - aminek ismérve, hogy egyéb alapjogok védelme, érvényesítése útján valósul meg akkor nem lehetne más alapjogokkal kitölteni; pl. piacgazdaság, mint államcél tartalmát számos alapjog alkotja nem lehet államcélként felfogni
3 szociális jogokhoz sem hasonlít szociális jogok ismérve: megvalósításuk az ennek érdekében létrehozott intézmények mellett főleg az igénybevételükkel kapcsolatos alanyi jogok révén történik DE! környezetvédelemhez való jog: önállósult, önmagában vett intézményvédelem olyan sajátos alapjog, amelynek túlnyomó, meghatározó oldala az intézményvédelem alanyi jogok védelme helyett itt törvényi, szervezeti garanciák nyújtásával teljesít az állam természetesen vannak a környezethez való jog érvényesítéséhez is kapcsolódó alanyi jogok, de azok nem csak, nem elsősorban környezetvédelmiek, azzal csak közvetve függnek össze pl. környezeti károk megtérítésére szolgáló polgári jogi igény közvetlenül a tulajdonjogot orvosolhatja; vagy a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog nem elsősorban környezetvédelmi jellegű a meglévő pár szorosan a környezetvédelemmel összefüggő alanyi jog pedig eljárási jellegű csupán pl.: engedélyezési eljárásban való részvétel Kapcsolat az élethez való joggal a legszorosabb kapcsolatban ezzel áll a környezethez való jog élethez való jogba beletartozik az (abortusz kapcsán részletesen kifejtett) állam objektív, intézményes életvédelmi kötelezettsége, ami az emberi élet és létfeltételei védelmét is jelenti. Így kiterjed a magzat védelmére és a jövendő generációk létfeltételeinek biztosítására is. ilyen értelemben a környezethez való jog az élethez való jog intézményvédelmi oldalának egy része, amit az Alkotmányunk külön nevesít, mint az emberi élet természeti alapjainak fenntartására vonatkozó állami kötelességet AB: a környezethez való jog külön említés nélkül is levezethető lenne az Alkotmány 54. (1) ből ( mindenkinek veleszületett joga van az élethez ) a külön kimondásnak ugyanakkor van funkciója: külön alkotmányos súlyt ad a környezetvédelemnek + azáltal, hogy eloldja az élethez való jogtól, a környezetvédelem sajátosságaihoz való nagyobb alkalmazkodást tesz lehetővé környezetvédelem sajátosságai: ld. tétel eleje pl.: ki a jog alanya? az emberiség, a természet? a sajátosságát szemléltetik, mindazonáltal szükségtelenek a következő jogi konstrukciók: legyen joga a természetnek, a növényeknek, állatoknak, a jövendő generációknak Védelmi szinttől visszalépés tilalma az alanyi jogok hiányát a környezethez való jognál az államnak jogalkotási, szervezési garanciákkal kell pótolnia ezek garanciális szerepe sokkal fontosabb a környezetvédelemnél, mint más alapjogoknál tovább az a tény, hogy az élet természeti alapjai végesek, azok az élet fenntartásának elengedhetetlen kellékei, és a bennük okozott károk sokszor visszafordíthatatlanok azt eredményezik, hogy a környezethez való jog intézményes védelme nem tetszőleges mértékű 28/1994. (V. 20.) AB határozat kimondja az állam a természetvédelmi jogszabályokkal biztosított védelmi szintet nem csökkentheti kivétel: más alapjog, alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen mértékben, de akkor is csak a szükségességi-arányossági tesztnek megfelelően a szociális jogok biztosításánál és az alkotmányos feladatok megvalósításánál az állam nagy szabadságot élvez a környezethez való jog tekintetében az államnak nincs szabadsága arra nézve, hogy a környezeti állapotokat romlani engedje
4 Prevenció elsődlegessége a környezetben okozott károk sokszor jóvátehetetlenek éppen ezért nem lehet a környezethez való jog érvényesülésében olyan nagy mennyiségi-minőségi hullámzást megengedni, mint más alapjogoknál ahol a körülmények adott esetben megszorítást indokolhatnak, amit később orvosolnak majd szankcionálással nem lehet utólag helyreállítani az eredeti állapotot, ezért a prevenció, a megelőzés kell, hogy az elsődleges legyen a védelmi szint megtartása így azt is jelenti, hogy az állam a preventív rendelkezésekből ne lépjen vissza a szankcionálás felé a környezethez való jog intézményvédelmének szerkezetén belül a szükségesség-arányosság keretén belül lehet csak ettől eltérni itt is Jogvédelem mivel a környezethez való jog sajátos alapjog - önállósult, önmagában vett intézményvédelem, ezért az Alkotmánybíróságnak van kiemelkedő szerepe a védelmében a védelem része a szakjogágak (PJ, BJ, Közig) jogi szabályozásai és az azokon belüli, jogági védelem a környezethez való jog címzettje, sértettje mindenki, ezért a védelemhez is mindenkinek kellene, hogy joga legyen logikus lenne a popularis actio (közérdekű keresetindítás joga) Magyarországon jelenleg ez ( ) a következőket jelenti: o Kvtv. alapján mindenkinek joga van a környezetszennyezés, környezetkárosítás bejelentéséhez a hatóságoknál, ennek során érdemi választ kap, esetleg intézkedések történnek o mindenkinek joga van továbbá: a környezeti információk mint közérdekű adatok megismeréséhez, az illetékes szerveknek közzétételi kötelezettségük van o kiemelt szerepük van a társadalmi, civil szervezeteknek: ügyfélképességük van, ügyféli státuszt kapnak a Kvtv. alapján a környezetvédelem területén, valamint közérdekű keresetindítási joguk van, beperelhetik a környezetkárosítót 2007-ben jövő nemzedékek ombudsmanjaként egy környezetvédelmi szakombudsmani intézmény is felállításra került (erre a lehetőségre már az évi alkotmánymódosítás indokolása is utalt) Európai gyakorlat (csak nagyon szorgalmas időmilliomosoknak) Emberi Jogok Európai Bírósága az 1950-es EEJE betartására 1959-ben létrehozott bíróság kezdetben az Emberi Jogok Európai Bizottsága (1954) is fontos (szűrő) szerepet látott el az EEJE végrehajtásában beadványok száma, bonyolultsága szükségessé tette az eljárási reformot, ennek során novemberi 1-i hatállyal a 2 intézmény helyett egy új, állandó Bíróság jött létre (Az Európa Tanács tagja Magyarország is, és az ítéletek nem végrehajtásának végső szankciója a Tanácsból való kizárás) a különböző nemzetközi jogi egyezmények nem inkorporálták a környezethez való jogot ezért hatáskörüknél fogva előbb a bizottság, majd a bíróság élt jogosítványaival és értelmezte az emberi jogok megsértését a környezethez való jog vonatkozásában is 1980-ban az Arrondale-ügy kapcsán a Bizottság megállapította az állam felelősségét a Gatwick repülőtér működése kapcsán, annak ellenére, hogy a zajt és az abból eredő kárt nem az államot képviselő Légügyi Hatóság okozta. Az ok: az állam felelős a repülőtér és a kifutók megfelelő tervezéséért és építéséért ezt a gyakorlatot folytatta a Bíróság 1994 decemberében a López Ostra kontra Spanyolország ügyben meghozott határozatával. A López Ostra eset egy, a panaszosok lakása mellett - 12 méterre! - lévő, illegális szilárd és folyékony hulladék-kezelő létesítmény által okozott környezeti károkra alapozódott.
5 a Bíróság elfogadta az Emberi Jogok Európai Konvenciójának 8. cikkét jogalapként, amely a magán- és családi élet védelmére szolgál egyébként az állam felelősségét pedig nem aktív magatartásban, hanem abban látták, hogy nem védte meg a panaszosokat, az állam részéről a jogsértés az aktív beavatkozás hiánya által történt fentebb már szó volt az élethez való jog és a környezethez való jog kapcsolatáról; ezúttal azonban a magán- és családi élet védelme nyújtott alapot a Bíróságnak a környezetvédelmi jogsértés megállapításához a Bíróság több későbbi ügyben is erre a jogra hivatkozott pl.: 2005-ben (június) a Fadeyeva kontra Oroszország ügyben is. Ott a felperesek otthona közelében lévő fémfeldolgozó üzem egészséget és jólétet veszélyeztető mivolta miatt állapította meg az állam felelősségét ismét annak passzív, beavatkozást nélkülöző magatartása miatt pár hónappal korábban (február) 2005-ben a Moreno Gomez ügyben, a közigazgatási szervek kapcsán állapított meg jogsértést a Bíróság ezúttal is a családi élet védelmét hívva a környezeti jogok segítségéül és ezúttal is passzív magatartás, a közigazgatási szerv mulasztása miatt, hogy nem lépett fel a kérelmező jogainak védelmében harmadik személy általi megsértés esetében a már említett kapcsolat bizonyítékaként, a Konvenció az élethez való jogot tartalmazó 2. cikkét is segítségül hívta a Bíróság a környezethez való jog védelmére leghíresebb esete az 1993-as, a Bíróság által 2002-ben eldöntött Öneryildiz kontra Törökország ügy. Ennek során a Bíróság a török hatóságokat felelősnek találta Öneryldiz Úr 13 családtagjának halálában és lakóhelyük lerombolásában, amely Isztambulban, egy önkormányzati hulladéklerakón bekövetkezett metán-gázrobbanás következtében történt. A szerencsétlenül járt emberek a lerakó környékén illegálisan épült kezdetleges lakóépületekben laktak, amely lerakó fokozatosan egybeépült Ümraniye szegénynegyedével. a Bíróság azzal érvelt, hogy az államnak nemcsak tartózkodnia kell az élet szándékos és illegális kioltásától, hanem biztosítania is kell az élethez való jogot általánosságban, ami egyben olyan kötelezettségeket is jelent, hogy tegye meg a joghatósága alatt élők megóvásához szükséges óvintézkedéseket Összefoglalva: a Bíróság tehát az állami kötelezettségeket kiterjesztően értelmezi, az állam elé állított követelmények szintje egyre növekszik, és nem csupán aktív jogsértéskor, hanem az állami beavatkozás hiánya esetén is megállapítja az állami felelősséget valamint, mindent megtett az Európai Emberi Jogi Bíróság, hogy a környezetvédelmi követelmények megsértését emberi jogi sérelemnek tekintse, akár más emberi jogokat hívva segítségül a környezeti érdekek védelmére (élethez való jog + családi élethez való jog) Európánál maradva végül szükséges megemlíteni a 2009 decemberétől hatályban lévő Lisszaboni Szerződést, ami elsődleges jogforrási szintre emelte az Alapjogi Chartát a Charta praeambuluma utal a fenntartható fejlődésre, a jövő nemzedékek iránt viselt felelősségre és kötelezettségre a IV. cím szól a szolidaritásról, ezen belül található a környezetvédelem elnevezésű alcím a Charta olyan stílusban fogalmazza meg a környezet védelmének szükségességét, hogy az alapjog helyett inkább uniós célnak tekinthető de elviekben van csak különbség e két forma között (alapjog és uniós cél), a gyakorlatban ugyanúgy lehet az uniós célként megfogalmazott szakaszra hivatkozni, tehát az alapjogi minősége megmarad
6 Felhasznált és nagyon sokszor szó szerint idézett irodalom: Tóth Péter Sári János- Somody Bernadette: Alapjogok Alkotmánytan II. (Osiris Kiadó Bp. 2008) o. Bándi Gyula: Környezethez való jog In: Schanda Balázs Balogh Zsolt: Alkotmányjog Alapjogok, Budapest, 2011, o. Olajos Péter: Kisebbségek és a környezetvédelem, Brüsszel, Bándi Gyula: A környezetegészségügy nemzetközi és EU alapjai - A_kornyezetegeszsegugy.pdf
A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető
Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás
RészletesebbenHagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén
Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG
AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG 1. Az emberi jogok XX. századi fejlődése A II. világháború és az önkényuralmi rendszerek kegyetlenkedéseinek hatására vált korunk egyik globális jellemzőjévé az emberi
RészletesebbenMódosító javaslatok a Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627 számú törvényjavaslathoz
Módosító javaslatok a Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627 számú törvényjavaslathoz A napokban több mint 100 környezet- és természetvédelmi civil szervezet intézett levelet a politikai döntéshozókhoz,
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7201/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-7201/2013. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása Bölcske község a hulladékgazdálkodással kapcsolatosan érkezett, AJB-4665/2013. számú
RészletesebbenA JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA
JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA A Környezeti Tanácsadó
RészletesebbenVIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG A vizsga szóbeli. rendelkezésére. A vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, melynek kidolgozására
RészletesebbenA helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4
I. évfolyam 3 4 A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 14 A bírósági keresetlevelek felterjesztése 14 Tájékoztató a falusi
RészletesebbenA környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak. dr. Gajdics Ágnes szeptember 6.
A környezetvédelmi jog szabályozási módszerei, szabályozási típusok, jogágak, alapfogalmak dr. Gajdics Ágnes 2016. szeptember 6. A környezetjog rendszere, szabályozási módszerei A környezetjog sajátosságai,
RészletesebbenT/706. számú törvényjavaslat. a magánélet védelméről
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/706. számú törvényjavaslat a magánélet védelméről Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2018. június 2018. évi törvény a magánélet védelméről A magánélet,
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-1575/2015.
Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-1575/2015. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A panaszosnak
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1906/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1906/2012. számú ügyben Előadó: dr. Friedrich Ábel Az eljárás megindítása A panaszos beadványában a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény védőövezetre
RészletesebbenA környezetvédelem szerepe
A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma
RészletesebbenA KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál
A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál Ezért az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy intézkedéseket
RészletesebbenAz Európai Unió elsődleges joga
NKE Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések Költségvetési Szerződéseket (Budgetary Treaties).
RészletesebbenDrinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján
Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.
RészletesebbenA JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA
JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSA 1051 Budapest, Nádor u. 22. 1387 Budapest, Pf. 40.Telefon: 475-7100 Fax: 269-1615 A JÖVŐ NEMZEDÉKEK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA A társadalmi szervezetek
RészletesebbenÚj távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez
Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november
RészletesebbenAz illegális lakossági hulladékégetéssel kapcsolatos bejelentések hatósági kezelése FM iránymutatás
Az illegális lakossági hulladékégetéssel kapcsolatos bejelentések hatósági kezelése FM iránymutatás Szakmai nap járási hivatalok részére Budapest, 2017. november 29. Dr. Orbán Hunor főosztályvezető-helyettes
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben
RészletesebbenSzociális állam, szociális jogok
Szociális állam, szociális jogok 1. Kiindulópont: második generációs jogok - kialakulásuk a 19. század közepére tehető - eszme: egyenlőség - ECOSOC pozitív jogok: az államnak mit kell tennie? - az állami
RészletesebbenAdatkezelési tájékoztató
Dokumentum azonosítója: AT02 Dokumentum verziószáma: 1p0 Jóváhagyta: Huszár Péter/ Műszaki Igazgató Hatályos: 2018.11.15-től (visszavonásig) Adatkezelési tájékoztató a Nitrogénművek Zrt. területéről kitiltottak
RészletesebbenCivil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben
Civil szervezetek a hátrányos helyzetű térségekben NOSZA Egyesület 2014. február 28. A projekt célok és tevékenységek Alapgondolat hátrányos helyzetű térségekben alacsonyabb részvételi képesség Célok civil
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenMagyar joganyagok évi VII. törvény - a Paksi Atomerőmű kapacitásának fennt 2. oldal 2. Értelmező rendelkezések 2. E törvény alkalmazásában: a)
Magyar joganyagok - 2015. évi VII. törvény - a Paksi Atomerőmű kapacitásának fennt 1. oldal 2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel
RészletesebbenAz Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján a hajléktalanok védelméről címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Iromány száma: T/3529. Benyújtás dátuma: 2018-11-14 15:18 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: YI3WWG720001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016.
Az eljárás megindulása Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-429/2016. számú ügyben 1 Előadó: dr. Garaguly István A panaszos
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül
RészletesebbenAz Alkotmánybiróságról szóló évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. (2) alkotmányjogi panaszt
Alkotmánybíróság 1535 Budapest, Pf. 773 Táray: Alkotmányjogi panasz 2017. évi LVI. törvény és 61/. Tisztelt Alkotmánybíróság! Ugyszám: Erkezstt: ALKOWiNYBlroSAG V/ 363-0, 21)18 2018 T2i^^ l^rfxb-a^-fm-fet'ideh'^clterr
Részletesebben4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem
4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenA fent említett jogalkotási aktusra vonatkozó szavazás eredményét e feljegyzés melléklete tartalmazza. Referenciadokumentum:
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 14. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2012/0011 (COD) 7920/16 FELJEGYZÉS Tárgy: A szavazás eredménye VOTE 18 INF 61 PUBLIC 20 CODEC 450 Az Európai Parlament
RészletesebbenA 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM
122-06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe
Részletesebben2. előadás Alkotmányos alapok I.
2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.
RészletesebbenA felszín alatti víz a nemzet közös öröksége
A felszín alatti víz a nemzet közös öröksége Bándi Gyula A jövő nemzedékek szószólója Felszín Alatti Vizekért Alapítvány konferenciája Siófok, 2018. április 17. Mottó: 80 méter Kiindulási pontunk kettős,
RészletesebbenAdatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében
Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos
RészletesebbenA betegjogvédelem jövője
A betegjogvédelem jövője Mogyorósi Dorottya dr. med, dr. jur Európai Betegjogi Nap, Budapest 2011. április 18. Kérdés Hol járunk már az éden fáitól! Világunk büszke madarának csőrében porladunk. Hullám
RészletesebbenAz egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény
RészletesebbenEmberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3
Emberi jogok alapvető jogok ELTE ÁJK 2016-17. tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3 Méltóság Szabadság Szolidaritás Egyenlőség, megkülönböztetés tilalma Alkotmányjog 3 tantárgyi követelmények Előadás 3
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3126/2015. (VII. 9.) AB határozat 2175 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenAz eredetvédelem szerepe és jelentősége. TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes
Az eredetvédelem szerepe és jelentősége TERRA MADRE 2014. december 9. Kókai Kunné Dr. Szabó Ágnes TERRA MADRE Slow Food (komótos étkezés) (1986) Biológiai Sokféleség Egyezmény A tagállamok nemzeti jogalkotásukban
RészletesebbenAlkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenTervezet a közigazgatási egyeztetésre
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó
RészletesebbenEmberi jogok védelme a nemzetközi jog területén
Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts
RészletesebbenAZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI. Készítette: Dr. Varga Tamás
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSÁNAK KÉRDÉSEI Készítette: Dr. Varga Tamás ERDÉSZETI IGAZGATÁS Erdőgazdálkodásunk az erdészeti hatóság szigorú ellenőrzése mellett folyik Részigazság Az erdészeti
RészletesebbenA munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok
A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok A munkavédelemre vonatkozó legfontosabb szabályok, jellemző szabálytalanságok Nesztinger Péter munkavédelmi főreferens Munkavédelmi
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
Részletesebben1. A Szerencsejáték Zrt., mint adatkezelő adatai
A Szerencsejáték Zrt. adatkezelési tájékoztatója a pénzmosás és a finanszírozása megelőzését és megakadályozását, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtását érintő adatkezelésével
RészletesebbenIromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság 8.12.2014 2013/0402(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről a Jogi Bizottság részére a nem nyilvános
RészletesebbenIromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001
Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenLAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2015. (IX.11.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról
LAKITELEK ÖNKORMÁNYZAT 24/2015. (IX.11.) számú rendelete a helyi jelentőségű természeti területek és értékek védetté nyilvánításáról 2. oldal Lakitelek Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2015. (IX.11.)
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek
RészletesebbenBudakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére
Budakalász Város Polgármestere 34/2011.(II.24.) számú előterjesztés E L ŐT E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2011. február 24-ei rendes ülésére Tárgy: Javaslat Környezetvédelmi Alapról szóló önkormányzati
RészletesebbenTantárgyi útmutató /NAPPALI félév
Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2350/2016. számú ügyben Előadók: dr. Szabó-Tasi Katalin dr. Borza Beáta dr. Lápossy Attila Az eljárás megindulása A panaszos civil szervezet elnöke a szervezet
Részletesebben2. oldal [2] Szeged Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzője mint elsőfokú hatóság a július 31-én kelt határozatával kötelezte a felperest, hogy a
1. oldal Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5048/2016/3. határozata Amikor a jogalkotó akként rendelkezik, hogy egy adott szabályozási tárgyat a helyi építési szabályzatnak kell tartalmaznia, akkor ahhoz
RészletesebbenSand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról
Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE
TÁJÉKOZTATÓ az alapvető jogok biztosához fordulás lehetőségéről és feltételeiről ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSA AZ ENSZ NEMZETI EMBERI JOGI INTÉZMÉNYE 2015 www.ajbh.hu Az Országgyűlés az alapjogok védelme érdekében
RészletesebbenT/4818. számú törvényjavaslat. a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4818. számú törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2015. május
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1466/2016. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindítása A panaszos civil szervezet azért fordult a hivatalomhoz, mert sérelmezte, hogy
Részletesebben2015. évi VII. törvény
2015. évi VII. törvény a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvény Q) cikkében
RészletesebbenÜgyiratszám: NAIH/2018/2444/2/V Ügyintéző: [ ] részére. Tisztelt [ ]!
részére Ügyiratszám: NAIH/2018/2444/2/V Ügyintéző: Tisztelt! Ön azzal a kérdéssel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság), hogy a GDPR alapján a hatályos
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenÜgyszám: NAIH/2019/1073. [ ] részére. Tisztelt [ ]!
Ügyszám: NAIH/2019/1073 [ ] részére [ ] [ ] Tisztelt [ ]! A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) érkezett konzultációs megkeresésében hatósági erkölcsi bizonyítványok
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenTermészetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető
Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr
RészletesebbenÓbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének. 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 46/2010. (IX. 8.) önkormányzati rendelete 1 egyes önkormányzati rendeletek és önkormányzati rendeleti rendelkezések technikai deregulációs hatályon
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-695/2016.
Az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesének Közös jelentése az AJB-695/2016. számú ügyben Előadó: dr. Garaguly István Az eljárás megindulása A Levegő Munkacsoport
RészletesebbenDr. Fejes Ágnes biodiverzitás referens. Természetmegőrzési Főosztály Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztály január 28.
Dr. Fejes Ágnes biodiverzitás referens Természetmegőrzési Főosztály Biodiverzitás és Génmegőrzési Osztály 2016. január 28. AGROmash EXPO 1 1996 - Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. törvény) 1998
RészletesebbenA környezetjog szabályozása
Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:
RészletesebbenA KÖRNYEZETVÉDELEM, ILLETVE A KÖRNYEZETHEZ VALÓ
DR. KARDOS ANDRÁS * A KÖRNYEZETVÉDELEM, ILLETVE A KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG MEGJELENÉSE ÉS FEJLŐDÉSE AZ EURÓPAI ÁLLAMOK ALKOTMÁNYAIBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYAR ALKOTMÁNYJOGI SZABÁLYOZÁSRA ** Előszó Jelen
RészletesebbenAz uniós jog forrásai
Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források
RészletesebbenSalgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere
Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármestere Ügyszám: 11601/2016. Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a környezetvédelem részleges helyi szabályozásáról szóló 2/2011. (I.20.) önkormányzati rendelet módosítására
RészletesebbenBag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól
Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
RészletesebbenNyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete
Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001
RészletesebbenA GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN május 7.
A GENERÁLI PROVIDENCIA ÜGY- A KIZÁRÓ OKOK ÉRTELMEZÉSE AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG ÉS A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG GYAKORLATÁBAN 2015.május 7. Tartalom A kizáró okok funkciója,jogpolitikai célja A hamis adatszolgáltatás,mint
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
3082/2015. (V. 8.) AB végzés 1721 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3082/2015. (V. 8.) AB VÉGZÉSE bírói kezdeményezés visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének megállapítására
RészletesebbenKörnyezetpolitika eszközei. - Jogi dokumentumok - Gazdasági szabályozó eszközök - Tudatformálás
Környezetpolitika eszközei - Jogi dokumentumok - Gazdasági szabályozó eszközök - Tudatformálás Szennyezési Lánc Környezetpolitika szabályozási eszközei Közvetlen törvényi szabályozása Közvetett piackonform
RészletesebbenTÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása
AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 176. MELLÉKLET: - db TÁRGY: Településrendezési terv 2016/2. sz. részleges módosításához kapcsolódó környezeti vizsgálat szükségletének megállapítása E L Ő T E R J E S Z T É S
RészletesebbenAz alkotmányos demokrácia
Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )
RészletesebbenA SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL
A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos akinek panaszához később újabb panaszos
RészletesebbenAz önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)
RészletesebbenVálogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz
Válogatott bibliográfia Az emberi jogok szerepe a nemzetközi kapcsolatokban c. tárgyhoz Összeállította: Dr. Kiss Barnabás egyetemi docens I. Ajánlott alapirodalom az alapjogok tanulmányozásához 1. Balogh
RészletesebbenAz Alaptörvény felépítése. ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések
Az Alaptörvény felépítése Előszó (Preambulum) 1. oldal ELSŐ RÉSZ Az állam szabadsága - A Szabadság Alkotmánya 1. -ának irányelvei 2. oldal A. fejezet Általános rendelkezések I. szakasz Alapvető rendelkezések
RészletesebbenAz EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?
Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.8. COM(2014) 267 final 2014/0139 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő felei konferenciájának tizenegyedik
RészletesebbenTÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum
1. melléklet TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról Preambulum Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet
RészletesebbenELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok november december 5.
ELŐADÁSVÁZLAT Információs jogok 2016. november 28. 2016. december 5. I. INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOG Az adatvédelem funkciói, igazolása a magánszféra háborítatlanságának biztosítéka a kiismerhetőségből
Részletesebben