Gyógyfürdők létesítésének és üzemeltetésének problémái

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyógyfürdők létesítésének és üzemeltetésének problémái"

Klaudia Marika Orbánné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Gyógyfürdők létesítésének és üzemeltetésének problémái Borbély Tibor vízilétesítmény tervező, szakértő 1. Létesítési problémák Egy új gyógyvizes medence létesítésénél sokszor szembesül a tervező és a beruházó azzal a problémával, hogy a töltő-ürítő rendszert nem lehet megvalósítani, mert vagy túl kevés a rendelkezésre álló gyógyvíz mennyisége, és/vagy a használt gyógyvizek elvezetéséhez nincs megfelelő befogadó 1.1 A kitermelhető gyógyvíz mennyisége túl kevés A közfürdőkről szóló 37/1996 NM rendelet kimondja: a) töltő-ürítő medence esetén 1 főre legalább 1 m 3 víznek kell jutnia, vagyis a medence napi terhelése legfeljebb annyi fő lehet, mint ahány m 3 a bevezetett friss víz mennyisége. b) A medencébe folyamatosan bevezetett víz mennyisége a terheléssel arányos lehet, de a megengedett legnagyobb terhelés 30%-ánál kisebb terhelésekor sem lehet kisebb töltő-ürítő rendszer esetén a vízfelületből számított maximális terheléshez tartozó érték 30%-ánál. Ha egy fürdőnél a kitermelhető gyógyvíz mennyisége kevesebb, mint amennyire a betervezett medencé(k)nek a rendelet szerint szüksége van, akkor vagy lemondanak a létesítésről, vagy a b) pontot (szándékosan, vagy szándéktalanul) félreértelmezve úgy számolnak, hogy a medencében állandóan csak 30%-os terhelés lesz. Ez azt jelenti, hogy pl. 12 m3/h maximális vízhozammal kívánnak működtetni egy 100 m2-es ülőmedencét, ahol 40 m3/h vízmennyiség lenne szükséges. A probléma akkor jelentkezik majd, ha az ÁNTSZ a medencébe egyszerre csak 12 fő tartózkodását engedélyezi. Akkor miért építettek ekkora medencét? 1.2 A használt gyógyvíz elvezetésére nincs megfelelő befogadó. 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet ( a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól) a felszíni vizekbe történő bevezetés előtt a gyógyászati

rendelkezésre álló gyógyvíz mennyisége, és/vagy a használt gyógyvizek elvezetéséhez nincs megfelelő befogadó 1.

2 célú felhasználás estén legfeljebb 5000 mg/liter sótartalmat enged meg. Ahol a sótartalom ennél magasabb, ott megfelelő mennyiségű hígító vízről kell gondoskodni. Nagyon sok esetben nem áll rendelkezésre a szükséges mennyiségű hígítóvíz, és a csak a vízhígítás céljára fúrandó külön kút létesítését a Vízügyi Hatóság (Katasztrófavédelem) nem engedélyezi 2. Üzemeltetési problémák Magyarország gyógyvíznagyhatalom! Ez egy teljesen jogos kijelentés, de van ennek sajnos árnyoldala is, amiről nem szívesen beszélünk, ez pedig a higiénia. Még azoknál a fürdőknél, ahol a rendeleti előírásokat maradéktalanul betartják, még ott is beismerik az üzemeltetők, hogy 3-4 órával a nyitás után már nem tudnak megfelelő vízmintát biztosítani, mert már akkor határérték feletti mennyiségben kimutathatók a vízben az egészségre ártalmas mikroorganizmusok, és akkor mi lehet azoknál a fürdőknél, ahol kevesebb vizet engednek be, illetve ritkább a vízcsere! Az ok egyszerű, a vízben lévő fertőző gócokat nem lehet csak frissvíz betáplálásával megszüntetni. Nem véletlen, hogy Németországban csak azokat a gyógyvizeket lehet medencébe beengedni, amelyet vízforgatásos rendszerben, fertőtlenítőszer adagolásával megfelelően kezelni tudnak. Azokat a gyógyvizeket, amelyek összetételét a vegyszeres kezelés negatívan megváltoztatná, csak kádakban lehet felhasználni. 3. Megoldási lehetőség A medencék használók létszáma növelhető, illetve a kibocsátott, elhasznált gyógyvíz mennyisége csökkenthető, ha a medencéket töltő-ürítő rendszerű helyett vízforgatós rendszerűvé tervezik. A beruházási és az üzemelési költség jelentősebb, a fürdőző szám azonban szinte korlátlanul növelhető, és a kibocsátási határérték betartásának sokszor ez az egyetlen módja. A közfürdőkről szóló 37/1996 NM rendelet szerint: A töltő-ürítő rendszerű medencék esetén csak akkor adagolható fertőtlenítőszer, ha a medence hidraulikai kialakítása megfelel az 1. pontban foglaltaknak, és gyógymedence esetén a medence töltésére használt elismert ásványvíz, gyógyvíz gyógyászati szempontból értékes, biológiailag aktív alkotórészeit a fertőtlenítés nem károsítja, továbbá a fertőtlenítéshez a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv hozzájárult. A hidraulikai kialakítást megfelelő tervezéssel könnyű biztosítani, és az eddigi tapasztalatok alapján van megfelelő, nem klórtartalmú vegyszer (Dewan 50) a fertőtlenítésre. Ez a legtöbb magyarországi gyógyvízhez megfelelő, egyedül a magas kénhidrogén tartalom kizáró ok.

Üzemeltetési problémák Magyarország gyógyvíznagyhatalom! Ez egy teljesen jogos kijelentés, de van ennek sajnos árnyoldala is, amiről nem szívesen beszélünk, ez pedig a higiénia.

3 4. Konkrét példa: a paksi Balneológiai Intézet gyógymedencéi Pakson 16 m3/h, 38 C-os, mg/l sótartalmú, 2790 l/m3 metántartalmú, elismert gyógyvíz áll rendelkezésre. Az eredeti terv szerint 2 db 90 m2-es, levegős élményelemekkel ellátott ülőmedencét terveztek, de még az üzemszüneti időben kitermelt gyógyvíz pufferelésével is csak 25 m3/h mennyiséget tudtak volna üzemidőben biztosítani, ami a két medencében 72 fő helyett csak 25 fő egyidejű fürdőzését biztosította. Az elhasznált gyógyvizet a Dunába vezető csapadékvíz csatornába tervezték vezetni, de a kibocsátott víz összetételével a terv nem foglakozott. A befogadóra előírt határértéket a Vízügyi Hatóság 5000 mg/l értékről 8000 mg/l értékre módosította, de még így is kb. 300 m3/nap hígító vízre lett volna szükség, amelynek túlnyomó részét csak egy külön kútból lehetett volna biztosítani, ezt azonban a Vízügyi Hatóság nem engedélyezte. A gáztalanításra egy baktériumszűrő nélküli, műanyag (PP) gáztalanítót terveztek, és építettek be. A Megrendelő által felkért szakértői csapat mint egyetlen lehetséges megoldást- a gyógyvíz forgatását, fertőtlenítését javasolta. Szerencsére a vízgépészetből csak a medence csövezése készült el, amely annyira túl volt méretezve, hogy megfelelt a forgatós rendszer nagyobb igényének is. A z áttervezett állapot: A kitermelt gyógyvíz mennyiséget 3 m3/h mennyiségre csökkentettük (10 órán keresztül), a gáztalanító berendezést átalakították, beépítésre került vas-mangántalanító berendezés és aktívszén szűrő berendezés. A vízforgatás szűrési sebessége 20 m/h, zöldüveg szűrőtöltet alkalmazásával (a vízkőkiválás hatásainak csökkentésére és az DEWAN-50 technológia támogatására), a szűrő öblítés víz-levegős rendszerű. A víz fertőtlenítése vízforgatásos technológia mellett DEWAN-50 klórmentes fertőtlenítőszerrel történik. Lehetővé vált a víz hőtartalmának hasznosítása hőszivattyús rendszerrel. Az ivóvízzel működő 2 medence öblítővizét, valamint a lábmosók elfolyó vizét mint hígító vizetegy olyan tartályban gyüjtjük, ahová a gyógyvizes medencék napi öblítővizét is vezetik, és a

üzemidőben biztosítani, ami a két medencében 72 fő helyett csak 25 fő egyidejű fürdőzését biztosította.

4 hígítással a kibocsátási határérték tarthatóvá vált. A vízkőproblémák kezelése érdekében minden csővezeték cirkulációval vízkő-mentesíthető. A vasmangántalanító és a aktívszénszűrő berendezések továbbá az uszodai vízforgató szűrői egyenként cirkulálhatóak vízkőmentesítő szerrel technológián kívül az erre a célra kiépített CIP (CLEAN in PLACE) helyszíni vízforgató berendezéssel. A medencék vizének mínősége a gáztalanító hibás működése miatti Pseudomonas Aureginosa fertőzés miatt is megfelelő volt a fertőtlenítés miatt. A műanyag gáztalanító torony és puffertartály kicserélése megfelelő rozsdamentes acélból készültre folyamatban van. A laboratóriumi vizsgálatok szerint a vízkezelés nem változtatta meg a gyógyvíz összetételét.

CIP (CLEAN in PLACE) helyszíni vízforgató berendezéssel.

5 Vas-mangántalanító és aktívszén szűrő A vízforgatásos gyógyvíz kezelésre az igény megvan, a nagyszénási gyógymedencék kivitelezése most kezdődött, Buzsákon pedig folyik a gyógymedencék vízforgatásos tervezése. Nagyszénáson és Buzsákon a magas sótartalom miatt nem engedélyezte a Hatóság a töltő-ürítő rendszer vízmennyiségét bevezetni a befogadóba..

a gyógymedencék vízforgatásos tervezése.

Hasonló dokumentumok

Gránit Gyógyfürdő Zrt. Vízellátó rendszere és üzemeltetése. Krampek Mihály vezérigazgató

Gránit Gyógyfürdő Zrt. Vízellátó rendszere és üzemeltetése Krampek Mihály vezérigazgató 1. Gránit Gyógyfürdő Zrt. rövid története A kőolaj utáni kutatófúrások sora történt Zala megyében. Zalakaros község