K-1, Felmérőlap kitöltési útmutató,

Átírás

1 1 K-1, Felmérőlap kitöltési útmutató, Vendégek: fürdőmedencék, medencekörnyezet, vízforgató berendezés Kitöltendő rubrikák magyarázata: K-0 kitöltési útmutató D/1 pont szerint A) Alapadatok 1. tétel, a besorolás meghatározása az Általános rész D.4. pontjában található 6. tétel: itt csak a tényleges vízfelülettel kell számolni, ebbe nem tartozik bele a feszített perem felülete, az esetleges pillérek, szigetek területe, stb. 7. tétel, az MSZ sz. szabvány (Fürdőmedencék vízkezelése vízforgatással) az alábbiak szerint határozza meg az egyes medencék fajlagos terhelését: 3. táblázat: Fajlagos terhelés Medence rendeltetése Fajlagos terhelés fő/m 2 Úszómedence 0,20 Strandmedence, 1,35 m 0,30 mélységig* és élménymedence Hullámmedence 0,30 ** Tanmedence 0,35 Melegvizű ülőmedence, 0,40 gyógymedence masszázs és egyéb élményelemek nélkül Gyermek- és pancsolómedence 0,50 * Változó vízmélységű strandmedence esetében az 1,35 m vízmélységnél kisebb mélységű felületrészt a 0,30-as tényezővel, az 1,35 m-nél mélyebb felületrészt pedig a 0,2-es tényezővel kell figyelembe venni. ** A hullámatrakció idején a megadott terhelési érték túlléphető (kockázatbecslés) A medence rendeltetésétől függő fajlagos terhelése a táblázatban megadott értékeket nem haladhatja meg. Önálló vízforgatóval ellátott masszázsmedence esetén a medence egyidejű névleges terhelése nem a vízfelület, hanem az alábbi képlet alapján számítható ki: N = Ü, ahol:

2 2 N egyidejű névleges terhelése, fő-ben; Ü az ülőhelyek száma a medencében, fő-ben Folytonos pad esetében Ü = L/e, ahol L a pad hossza, m-ben; íves kialakítás esetén a pad rövidebb élén mérve e az egységnyi férőhely, 0,8 m/fő; B) Medencetest kialakítása tétel: A csúszásmentesség értékeinek meghatározása az MSZ-EN sz. szabvány E és F mellékleteiben található 26. tétel, a megadott mérettartományok közötti értékek nem elfogadhatóak 27. tétel, szívási sebesség: a szivattyú(k) forgatási teljesítményét (m3/h) el kell osztani a szívónyílások szabad felületével (m2). Az élményelemek elszívó nyílásaira vonatkozó követelmények az F-2 sz. felmérőlapokon vannak 28. tétel: A 0,5 m/sec értékben maximált szívási sebesség mellett legalább két elvezető nyílásnak kell lennie a megadott két feltétellel. 29. tétel: ez a mintavételi szivattyú szívónyílására vonatkozik, amelyet vagy olyan helyre kell helyezni, ahol nem áll fent a hajbeszívás veszélye, vagy olyan sűrű védő hálóval kell ellátni, amely megakadályozza a haj beszívását 30. tétel: befúvási sebesség: a forgató szivattyú(k) forgatási teljesítményét (m3/h) el kell osztani az összes beépített befúvó szabad felületével (m2) tétel: szabványos létrák, kapaszkodók: az MSZ-EN sz. szabvány szerint C) Medencekörnyezet, közlekedők 85. tétel: a fertőtlenítőszer megbízható adagolását átfolyós rendszerű klórtabletta adagolóval lehet biztosítani 86. tétel: a lábmosó elfolyó vizét tilos a medencébe visszavezetni, a szennyvízcsatornába kell bűzelzárós megoldással bekötni 87. tétel: a vízforgató rendszerben a szűrést homokszűrővel (alacsony töltetmagasság is megfelelő), a fertőtlenítést klórtabletta adagolóval kell megoldani 101. tétel: hatásos vízelvezetés: a közlekedőfelületen nem alakulhatnak ki víztócsák 110. tétel: mentési pont: a medencét körülvevő közlekedési terület, amelynek szélessége legalább 1,25 m tétel: legkisebb szélességi méretek: szélességi betűjelek meghatározása az MSZ- EN sz. szabvány alábbi ábrája alapján:

3 3

4 tétel: MSZ-EN : meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e a medencetér felügyelete, és ha igen, az milyen típusú és szintű legyen: - figyelembe kell venni a kockázatok és a megelőzés költségeinek összhangját - figyelembe kell venni bármely, a felügyelettel kapcsolatos jogilag magasabb szintű követelményt. Ez jelenleg a 37/1996 NM rendelet, ami előírja: a fürdőmedencék mellett a teljes üzemidő alatt szakképzett uszodamesternek úszómesternek- kell szolgálatban lennie - figyelembe kell venni a sajátos kockázati tényezőket, pl.: - mélyvizű területeket (pl. úszók területe, ugrómedence) - a hirtelen változást a vízmélységben - a fürdő alaprajzát (pl. a terület különálló részekre van osztva) - ha engedélyezett a vízbeugrás a medence széléről (pl. sekély vízbe, kiemelkedő pontról) - ha jelentős többletkockázatot magában hordozó berendezés, készülék található a medencetérben, vagy a vízben (pl. felfújható/lebegő játékok, hullámmedence, élményberendezések, trambulin, csúszdák) - csúcsidőszakokat - kritikus vendégcsoportokat (pl. speciális igényű vendégek, nem megfelelően viselkedő vendégek, fiatal és gyakorlatlan úszók) - valamint a kockázatokat csökkentő körülményeket, pl.: - a biztonságos viselkedést szigorúan előíró házirendet - a gyermekek medencébe jutását megakadályozó eszközöket - a vészhelyzetek felismerését szolgáló berendezéseket (pl. számítógépes videó rendszer, amely észleli a bajba jutott vendéget, és riaszt) - adott vendégekre korlátozott belépési lehetőség (pl. szállodai vendégek, kempingezők, klubtagok, kórházi személyzet, betegek) D) Medencehidraulika 120. tétel: a vízfestéses eljárást az MSZ-EN sz. szabvány szabályozza: Amennyiben a vízfestéses eljárás nem hozza meg a kívánt eredményt, akkor a vízforgató rendszert vízgépész szakemberrel felül kell vizsgálni.

5 5 E) Vízkezelés, forgatási rendszer 121. tétel: a szükséges forgatási teljesítmény meghatározása az MSZ sz. szabvány alapján az alábbiak szerint kell meghatározni (a medence egyidejű névleges terhelését a 7. tételnél már meghatároztuk): A vízforgató berendezés teljesítményét úgy kell meghatározni, hogy az a medencék névleges terhelésének megfelelő vízmennyiséget tisztítsa meg.

6 6 A forgatási teljesítményt az alábbi képlettel kell kiszámítani: Q = (N x q) + p ahol: Q a vízforgató óránkénti teljesítménye, m 3 /h; q az egy főre előírt medencébe vezetett tisztított víz tömegárama, 2 m 3 /fő h; p a vízforgatási pótlék, m 3 /h; N a medence egyidejű névleges terhelése, fő-ben. A masszás medence forgatási teljesítményét a következő képlettel kell kiszámítani: 1-es típusú fürdők esetén: Q m = N 4 m 3 /fő h 2-es típusú fürdők esetén: Q m = N 3 m 3 /fő h ahol: N egyidejű névleges terhelése, fő-ben; a masszázsmedence vízforgató óránkénti teljesítménye, m 3 /h-ban. Q m A vízforgatási pótlék (p) értékei: 2 m-nél magasabb vízicsúszdák esetén, csúszdapályánként p = 35 m 3 /h; Fékezővályús vízicsúszdák esetén, ahol nincs érkező medence, pályánként p = 35 m 3 /h vízforgatás szükséges. Vízzel vagy levegővel működő élményberendezéseknél (sodrófolyosó kivételével) p = Né x 2 m 3 /h, ahol: Né a kialakított férőhelyek száma A férőhelyek számának (Né) meghatározása: vízköpők (nyakzuhanyok), padlóbefúvók (vizes vagy levegős), gejzírek, vízágyúk, ellenáramoltatók: élményelemenként egy férőhely; állómasszázs fúvókák: fúvókánként egy férőhely; masszázságyak: fekvőhelyenként egy férőhely; masszázsberendezésekkel ellátott ülőpadok: ülőpad hossza (m) 0,8 (m) vízesések: vízesés hossza (m) 2 (m) vízgombák: gomba kerülete (m) 2 (m) A gazdaságos üzemeltetés érdekében a vízforgató berendezésekbe több szivattyút, vagy fordulatszám szabályozással ellátott szivattyút célszerű beépíteni, hogy a terhelésnek megfelelő vízforgatási érték legyen beállítható. A minimálisan beállítandó vízforgatási értéket úgy kell meghatározni, hogy az a névleges terhelés 30%-a alatti fürdőzőterhelés esetén sem lehet kisebb a névleges terheléshez tartozó forgatási teljesítmény 50%-ánál. A forgatási teljesítmény csökkentésének határt szab továbbá az átforgatási idők megnövekedése tétel: a tényleges forgatási teljesítmény a szűrtvíz vezetékbe épített vízmérővel kell meghatározni 123. tétel: a napi szükséges pótvíz mennyiségét jelenleg a 37/1996 NM rendelet határozza

7 7 meg: Vízforgatásos rendszer esetén a rendszerbe naponta a víztérfogat legalább 5%-ának megfelelő friss (pót-) víz vezetendő az ME számú műszaki előírásban előírtak szerint, de ez nem lehet kevesebb, mint fürdőzőnként 30 liter. Az ME Műszaki Előírás már nincs hatályban, a helyette kiadott MSZ sz. szabvány szerint: Vízpótlásra töltővíz minőségű vizet kell használni. A vízpótlás mennyisége: A fürdőzők létszámától függően, legalább 30 l/fő/nap. A beadott pótvíz szükséges mennyiségét, úgy kell meghatározni, hogy a medencében a káros feldúsulásokat elkerüljük (javasolt az alkalmazott technológiától függően a kloridiont, a szulfátiont, a KOI-t vagy a fajlagos vezetőképesség változását figyelemmel kísérni). Az így számított vízpótlási mennyiségbe az egyéb vízveszteség (párolgás, kihordás stb.) és az öblítéssel eltávozó víz miatt szükséges pótlást is figyelembe kell venni. Miután a rendelet magasabb prioritású, mint a szabvány, módosításáig, vagy visszavonásáig annak rendelkezését kell figyelembe venni tétel: a töltővíz vezetékben beépített vízmérőn mért érték 125. tétel: a teljes vízcsere gyakorisága a MSZ sz. szabvány szerint: A medence teljes vízcseréjét a vízminőségtől függően, de legalább évente egyszer kell elvégezni tétel: MSZ sz. szabvány szerint: egyrétegű homokszűrő: olyan kvarc vagy más anyagú, a víz mechanikus szűrését szolgáló berendezés, amelyben a szűrőtöltet anyagminősége azonos, de a felépítésében a szemcsenagyság változó lehet. többrétegű homokszűrő: az egyrétegű szűrővel azonos célú és felépítésű berendezés, de a szűrőtöltet anyagminősége többféle tétel: az MSZ sz. szabvány 2012 második negyedévében jelenik meg tétel: töltetmagasság, szűrési sebesség az MSZ sz. szabvány szerint: Egyrétegű szűrők használata esetén a legkedvezőbb szűrés biztosításához szükséges jellemzők: Szűrési sebesség: 30 m/h, műszakilag indokolt esetben ez 10%-al túlléphető; Szűrőréteg magassága: 1000 mm. Többrétegű szűrők használata esetén a legkedvezőbb szűrés biztosításához szükséges jellemzők: Szűrési sebesség: 40 m/h; Szűrőréteg magassága: 1200 mm tétel: öblítési sebességek és időtartamok (MSZ ): Javasolt öblítési paraméterek: csak vizes öblítésnél: vízsebesség 50 m/h, öblítési idő 4 perc víz-levegős öblítésnél: vízsebesség 30 m/h, levegő sebesség 60 m/h, vízöblítés időtartama 4 perc

8 tétel: Öblítés gyakorisága (MSZ ): A szűrőt az eltömődés és az elfertőződés elkerülése érdekében rendszeresen öblíteni kell.a higiénikus, kifogástalan körülmények biztosítása érdekében az öblítés utáni állapothoz képest 0,3 bar nyomásnövekedés esetén a szűrő üzemidejétől független szűrőöblítést kell elvégezni, de legalább hetenként kétszer. Az öblítés gyakorisága a medence tényleges terhelésének függvénye 138. tétel: a szűrőhöz csatlakozó, nyomás alatti öblítővezetékben a vízsebesség ne legyen nagyobb, mint 2 m/sec 139. tétel: a levegőt szállító öblítővezetékben a levegő sebessége ne legyen nagyobb, mint 18 m/sec 140. tétel: MSZ : Az öblítési folyamatot nem szabad megszakítani tétel: MSZ : A szükséges öblítővíz mennyiségnek az öblítés elkezdésekor rendelkezésre kell állnia. A visszaöblítéshez a kiegyenlítő tárolóból vagy a medencéből kell a vizet venni. A pótvíz öblítéshez nem használható 142. tétel: MSZ : A visszaforgató öblítő vize szennyvízcsatornába vezetendő. Amennyiben ez nem valósítható meg, úgy a befogadóra vonatkozó előírások betartásával szükség esetén előtisztítás után csapadékvízként elvezethető tétel: MSZ : a szennyvíz akadálytalan lefolyásáról is gondoskodni kell, adott esetben szennyvízgyűjtő tartály szükséges. Az öblítővizet megszakítással (tölcsér, szennyvízgyűjtő tartály) kell elvezetni tétel: a kiszellőztető vezeték olyan méretű legyen, hogy biztosítsa a szűrő gyors nyomásmentesítését. Ajánlott minimális méret: DN tétel: MSZ : Az öblítés fázis kezdete előtt a vizet a szűrőből a tölcsér felső pereméig kell leengedni. A szűrőágy feletti térnek az öblítés alatt nyomásmentesnek kell lennie, az öblítés alatt légtelenítő vezetékkel kell a környező légtérrel összekötni 146.tétel: MSZ : A szűrőfertőtlenítést javasolt havonta elvégezni. Amennyiben a szűrőben Legionella baktériumok vagy Pseudomonas aeruginosa fertőzés kimutatható, akkor rendkívüli szűrőfertőtlenítést kell végezni. 147.tétel: A kiegyenlítő tároló belsejének megközelíthetőnek, padozatának és falainak pedig lemoshatónak kell lennie 148. tétel: A takarítóvíz elvezetésére megfelelő méretű ürítőcsonk szükséges 149. tétel: A vízforgató szivattyú(k) teljesítménye akkora legyen, hogy tudja biztosítani a 121. tételben meghatározott szükséges forgatási teljesítményt 150. tétel: Az öblítő szivattyú(k) teljesítménye akkora legyen, hogy tudja biztosítani a 135. tételben meghatározott öblítővíz mennyiséget 151. tétel: Az öblítő kompresszor teljesítménye: a szükséges öblítőlevegő mennyiséget (szűrő felülete x 60 m/h levegőöblítési sebesség) legalább 0,4 bar nyomáson biztosítsa 153. tétel: A túlfolyóvályúknál egy megfelelően kialakított szennyvíz elvezető vezeték szükséges, hogy a takarítóvíz ne folyjon be a kiegyenlítő tárolóba 154. tétel A kiegyenlítő tartály elszennyeződésének megakadályozására a szabadtéri medencéknél mindenképpen szükséges, a beltéri medencéknél ajánlott durva

9 9 szűrés beépítése, amely lehet a túlfolyóvályú elvezető csatlakozásaiban elhelyezett, kiemelhető szűrőkosár, vagy a túlfolyó vezeték(ek)be beépített hajfogó szűrő(k) 155. tétel: A töltővíz összetételére az MSZ az alábbiakat írja elő: 1. táblázat: Bakteriológiai határértékek Paraméter Mértékegység Töltő víz E. coli TKE/100 ml 0 Pseudomonas TKE/100 ml 0 aeruginosa összes telepszám TKE/ml 100 Micrococcus TKE/100 ml 100 Legionella* TKE/100 ml 10 Enterococcus TKE/100 ml 0 S. aureus TKE/100 ml 0 TKE: telepképző egységek száma * Csak vízpermetet előállító élménymedencék esetén kell ellenőrizni. 2. táblázat: Kémiai és fizikai határértékek Fizikai és kémiai jellemzők Mértéke gység Töltő víz legalább mg/l O 3 Ammónium 12 mg/l 0,2 Nitrit mg/l 0,5 Nitrát (a töltővíz nitrát tartalma mg/l 50 felett) 3 Kémiai oxigénigény(koi ps ) a töltővíz KOI ps értéke felett) 4,5 2 Összes szerves szén (TOC) 5 mg/l 5 Vas mg/l 0,2 Mangán mg/l 0,05 legfeljebb 3 Ózonnal kezelt fürdővízre 30 mg/l nitrát-többlet határérték megengedhető. 4 Nagy sótartalmú vizekben más, a szervesanyag-tartalom meghatározására a KOI ps módszer nem alkalmazható. Helyettesíthető a KOI pl meghatározással. Ebben az esetben a visszafogatott-, illetve a medencevízben megengedhető maximális érték a töltővíz KOI pl + 0,7 mg/l, illetve +1,0 mg/l 5 Cianursav tartalmú klórstabilizátorok alkalmazása esetén a cianursav kémiai oxigénigénye/összes szerves széntartalma a mért értékből levonandó. Csak jelentős KOI határérték (+3) túllépés esetén kell vizsgálni. 12 Csak aktív klórral önállóan vagy kombinációban való fertőtlenítés esetén használható tétel: MSZ szerint Amennyiben nem biztosítható az előírt minőségű töltő víz, akkor a következő (elő)kezelési eljárásokat kell alkalmazni:

10 10 - ha a vastartalom legfeljebb 0,2 mg/l, az klórozással, szűréssel és vízforgató berendezéssel eltávolítható, a medence üzemidején kívül; töltő víz esetén, előkezelésként vastalanító berendezésre van szükség; - ha a mangántartalom a 0,05 mg/l-t meghaladja, a mangán eltávolításához például kálium-permanganát oldat adagolására van szükség a medence feltöltéskor, töltő víz adagolásához előkezelő mangánmentesítőre van szükség; - ha az ammóniumion-tartalom (felszíni víznél vagy védett rétegvizeknél) a 0,2 mg/l-t meghaladja, a medence feltöltéskor és a töltő víz adagoláskor törésponti klórozást kell alkalmazni; szükség esetén deklórozásról is gondoskodni kell. Ez az eljárás általában 3-4 mg/l ammóniumig alkalmazható. Klórmentes fertőtlenítőszer korlátlan ammóniatartalom mellett használható. - határérték feletti szervesanyag tartalom esetén (TOC>4; KOI>3) a klórozás csak az előkezelés után alkalmazható. Klórmentes fertőtlenítő alkalmazása javasolt 159. tétel: Az automatikus vegyszeradagolás az 1-es típusú fürdők esetében feltétlenül ajánlott, a 2-es típusú fürdőknél javasolt 160. tétel: az adagolószivattyúknak biztonságosan kell tudniuk a próbaüzemben meghatározott vegyszermennyiséget szállítani 161. tétel: a kötött klór mennyisége a medencevízben nyitott medence esetén legfeljebb 0,5 mg/l, fedett medence esetén 0,3 mg/l lehet 164 tétel: Az automatikus vegyszeradagolás az 1-es típusú fürdők esetében feltétlenül ajánlott, a 2-es típusú fürdőknél javasolt 165. tétel: az adagolószivattyúknak biztonságosan kell tudniuk a próbaüzemben meghatározott vegyszermennyiséget szállítani 170 tétel: vegyszer adagolási sorrend a vízáram itányában: szűrés előtt: pelyhesítőszer, ph szabályozó szer, fertőtlenítőszer (előklór), szűrés és hőcserélő után: fertötlenítőszer (utóklór) algátlanítószer 171 tétel: a vegyszeradagolás lehetőleg legalább 4D hosszú, egyenes szakaszban történjen, az egymással összeférhetetlen vegyszerek beadagolásai helyei között legalább 1 méter távolság legyen 172 tétel: a Legionella baktériumok elsősorban a 30 C vízhőmérséklet feletti, az üzemeltetés során vízpermet hatást megvalósító medencék esetében kell különös gondot fordítani a Legionella elleni védekezésre 176. tétel: Fürdővíz vizsgálatok gyakorisága (37/1996 NM rendelet: Vizsgálati paraméter Medencés fürdő vízforgatós töltő-ürítő Bakterológiai vizsgálatok: E. coli- vagy fekál coliform-szám havonta + kéthavonta++ Micrococcus szám havonta + kéthavonta++ Fekális Enterococcus szám B B P. aeurginosa, S. aureus-szám C C Coliform-szám B B

11 11 Enterális kórokozó B B Kémiai vizsgálatok: ph naponta kétszer - Szabad és kötött klór naponta naponta kétszer kétszer xx Ammónium, nitrit, nitrát hetenként kéthavonta ++ KOIps kéthetenként kéthavonta++ Klorid kéthetenként kéthavonta ++ Vas vagy alumínium x E - Lúgosság, keménység kéthetenként E Oldott oxigén - - Olajok, fenolok - - A: idényben (június 1-augusztus 31.) kéthetente és idény előtt, illetve idény után egy-egy alkalommal. Amennyiben az előző szezon során a coliform-szám, E. coli- (vagy fekál coliform-) szám és fekális Enterococcus szám legalább a minták 80%-ában megfelelő volt, és minden minta legalább tűrhető minősítést kapott ezen paraméterek tekintetében, a vizsgálati gyakoriság a felére csökkenthető. Ha az aktuális szezonban vett minták alapján az előbb felsorolt paraméterek romlanak, a vizsgálatokat az eredeti gyakoriságnak megfelelően kell folytatni. B: rendkívüli szennyezettség, üzemzavar, járványveszély esetén vagy az ÁNTSZ utasítására. C: ha az utolsó két vizsgálat során bármelyik bakteriológiai paraméter kifogásolt volt. D: szezon előtt és a szezon folyamán legalább egyszer. E: szükség szerint, illetve szennyezés gyanúja esetén. F: általában D szerint, eutróf, illetve eutrofizációra hajlamos állóvizekben viszont legalább havonta egyszer. Az ÁNTSZ ennél nagyobb vizsgálati gyakoriságot is elrendelhet. x adagolás esetén, xx klórozás esetén 177. tétel: A tisztított víznek és a medencevíznek bakteriológiai szempontból az 1. táblázat, kémiai és fizikai szempontból a 2. sz. táblázatban szereplő határértékeknek 1. táblázat: Bakteriológiai határértékek Paraméter Mértékegység Tisztított víz Medencevíz E. coli TKE/100 ml 0 1 Pseudomonas TKE/100 ml 0 2 aeruginosa összes telepszám TKE/ml Micrococcus TKE/100 ml Legionella* TKE/100 ml Enterococcus TKE/100 ml 0 1 S. aureus TKE/100 ml 0 2 TKE: telepképző egységek száma * Csak vízpermetet előállító élménymedencék esetén kell ellenőrizni.

12 12 2. táblázat: Kémiai és fizikai határértékek Fizikai és kémiai jellemzők Mérték egység Tisztított víz Medencevíz legalább legfeljebb legalább legfeljebb Zavarosság 1 NTU 0,2 1,0 Átlátszóság m 20 1 ph 2-6,5 7,8 Ammónium 12 mg/l 0,2 Nitrit mg/l 0,5 Nitrát (a töltővíz nitrát tartalma mg/l +20 felett) 3 Kémiai oxigénigény(koi ps ) a mg/l O 2 +0,5 +2,0 töltővíz KOI ps értéke felett) 4,5 Összes szerves szén (TOC) 5 mg/l +0,75 +3,0 Szabad aktív klór 6 ph 7,4-ig ph 7,4 felett Meleg vizes élmény-medence esetén mg/l 0,2 0,4 0,6 0,6 2,0 Fajlagos vezetőképesség µs/cm +600 Klórdioxid mg/l 0,2 Klorit mg/l 1,0 Klorát mg/l 3,0 Hidrogénperoxid 10 mg/l Aktív oxigén (perszulfátok 11 esetén) Kötött klór - nyitott medence esetén: - fedett medence esetén 0,2 0,4 mg/l 3 8 mg/l Ősszes aktív bróm 7 mg/l 2,0 5,0 Ózon mg/l 0,0 Trihalometán (THM), (kloroformként megadva) 13 mg/l mg/l Klorid (a töltővíz klorid tartalma mg/l +300 felett 8 Pelyhesítő szer maradék: - alumínium - vas mg/l mg/l 0,2 0,03 Kvaterner ammónium mg/l 10 vegyületek Vas mg/l 0,2 Mangán mg/l 0,05 Réz mg/l 2 Izocianursav 9 mg/l 50 1 A zavarosság mérése helyettesíthető az átlátszóság becslésével. Utóbbi a medencefenék minden pontjának zavartalan láthatóságával egyenértékű. 0,8 1,0 0,5 0,3 0,05

13 13 2 Alumínium alapú derítőszerek alkalmazásakor a ph maximuma: 7,4. Bróm- vagy hidrogénperoxid hatóanyag tartalmú fertőtlenítőszerek alkalmazása esetén a ph felső határértéke 8,0. 3 Ózonnal kezelt fürdővízre 30 mg/l nitrát-többlet határérték megengedhető. 4 Nagy sótartalmú vizekben más, a szervesanyag-tartalom meghatározására a KOI ps módszer nem alkalmazható. Helyettesíthető a KOI pl meghatározással. Ebben az esetben a visszafogatott-, illetve a medencevízben megengedhető maximális érték a töltővíz KOI pl + 0,7 mg/l, illetve +1,0 mg/l 5 Cianursav tartalmú klórstabilizátorok alkalmazása esetén a cianursav kémiai oxigénigénye/összes szerves széntartalma a mért értékből levonandó. Csak jelentős KOI határérték (+3) túllépés esetén kell vizsgálni. 6 Egyes vízkezelés-fertőtlenítési kombinációk esetén ettől eltérő értékek is megállapíthatók. Ózonos vízkezelés és klóros fertőtlenítés vagy klór-klórdioxid kombinációja esetén a medence minden pontján kimutatható 0,2 mg/l szabad aktív klórkoncentráció megfelelő. Nyitott medencék esetén a szabad aktív klórtartalom legfeljebb 2,0 mg/l lehet. Izocianurát stabilizátor alkalmazása esetén a helyszíni méréssel meghatározott minimális szabad aktív klórkoncentráció az alábbiak szerint alakul: izocianursav koncentráció (mg/l) szabad aktív klórkoncentráció minimum értéke (mg/l) ,0 1, ,6 2,5 7 Brómtartalmú fertőtlenítőszerek használata esetén a szabad kötött bróm aránya legalább 2:1 legyen. 8 Egyes esetekben (pl. a töltővíz törésponti klórozása esetén vagy olyan esetekben amikor a szokásos mértékűt meghaladó sósavas ph-korrekció és/vagy klóradagolás miatt indokolt) a kloridtöbblet határértéke legfeljebb 500 mg/l lehet. Ez az eredmény nem vonatkozik a melegvizes pezsgőmedencékre. 9 Diklór-izocianurát vagy triklórizocianursav használata esetén szerves klórstabilizátor nem használható melegvizes pezsgő- és egyéb élménymedencékben. 10 A hidrogénperoxid használata csak kombinált hidrogén-peroxid-ezüst vagy hidrogénperoxidkvaternerammónium készítmény esetén megengedett. 11 Perszulfátok csak kiegészítő vízkezelőszerként használhatók; önállóan fertőtlenítőszerként nem aktív. 12 Csak aktív klórral önállóan vagy kombinációban való fertőtlenítés esetén használható. 13 Abban az esetben kell mérni, ha a kötött klór koncentrációja többször meghaladja az előírt határértéket tétel: A vegyszereket elkülönített kármentőkben kell tárolni, amelyek kapacitása legalább a tárolt vegyszer 110%-nak megfelelő legyen 184/b tétel: A klórgáz tároló helyiség nem lehet terepszint alatt 184/h tétel A klórgáz adagoló készülékből a gáztalanítás lehetőségét (karbantartás, javítás, palackcsere, lefúvatás) biztosító csővezetéket függőlegesen, a közvetlen környezet legmagasabb épületénél magasabbra, a tetőgerinc fölé legalább 50 cmre túlnyúlással kell kivezetni. 184/i tétel: Ha nincs lefúvató vezeték, akkor a klórgáz elnyeletéséről kell gondoskodni 185. tétel: A 37/1996 NM rendelet szerint: F) Vízkezelés, töltő-ürítő rendszer

14 14 Töltő-ürítő medence esetén 1 főre legalább 1 m3 víznek kell jutnia, vagyis a medence napi terhelése legfeljebb annyi fő lehet, mint ahány m3 a bevezetett friss víz mennyisége. E számításnál a folyamatos vízcsere céljából bevezetett víz mennyisége mellett a frissen feltöltött medence térfogatának 50%-a is figyelembe vehető. Ha a medence vizét nem cserélik naponta, az üzemidőn kívül bevezetett friss víz mennyisége is figyelembe vehető, de legfeljebb a medencetérfogat 50%-a tétel: A medence napi terhelését az egy nap alatti fürdőző létszám jelenti, függetlenül attól, hogy egy fürdőző mennyi ideig tartózkodik a medencében 187. tétel: Az előírtnál melegebb gyógyvíz hőmérsékletét csak hűtéssel (hőcserélők, hűtőtorony) szabad csökkenteni, hidegebb víz hozzákeverése tilos! G) Elektromos berendezések 190/a tétel: Ezek megakadályozzák a vendégeket abban, hogy a térelválasztóhoz hozzáférjenek. 190/b tétel: Ez az összekötés vonatkozik minden villamos berendezéssel közvetlenül kapcsolatban álló fémtárgyra. Vonatkozik továbbá minden egyéb rögzített fémtárgyra, így korlátok, lábrácsok, kapaszkodók, túlfolyó rácsok, lefolyó rácsok, fedelek, fedéltartó szegélyvasak, illetve a medence vasbeton szerkezetének vasalása. Földeletlen helyi egyenpotenciálú összekötés tilos, vagyis a helyi egyenpotenciálú összekötő rendszert be kell kötni a központi egyenpotenciálú hálózatba. Ez az összekötés történhet a medence teret tápláló általános elosztóhoz tartozó földelősínen. Védelem a környezet elszigetelésével tilos, vagyis az összekötéseket el kell készíteni tétel: Érintésvédelmi sávok az MSZ szerint:

15 15

16 16 199/a tétel: Saját akkumulátoros lámpáknál a mérést a hálózat lekapcsolt állapotában kell végezni 199/c tétel: Ez az idő nem lehet 1 másodpercnél hosszabb 199/g tétel: A 28/2011 OTSZ szerint ennek lámpatestnek kell lennie. Korábban épült épületeknél a felirat is megfelel. 199/h tétel: Nem elég az elosztó vagy az épület betáplálásának figyelése, mert bármelyik egyéni áramkör kieshet, miközben a betáplálás rendben van. Ha ennek nem felel meg, akkor javasolt áttérni az állandó üzemű rendszerre