DEBRECEN. Megyei Jogú Város KÖRNYEZETI ATLASZA

Átírás

1 DEBRECEN Megyei Jogú Város KÖRNYEZETI ATLASZA Debrecen, október Készült: Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának megbízásából

2 A kiadványt szerkesztette: a Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség Debrecen, Hatvan u. 16. Igazgató: Kelemen Béla Igazgatási és Hatósági Egység Integrált Környezetvédelmi Osztály Informatikai Csoport Mérőállomás Természetvédelmi és Tájvédelmi Osztály Vízvédelmi Osztály Kórós Csaba ig.helyettes Pataki Ferenc osztályvezető Fenyvesvölgyi Zoltán inf. Balogh Csaba osztályvezető Bán Sándor immissziómérő Dr. Deák Csaba biológus Nyitrai Zoltán osztályvezető Csercsa Attila osztályvezető

3 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 3 BEVEZETÉS... 4 LEVEGŐVÉDELEM... 5 Légszennyezés... 5 Szennyezettség (immisszió) változása... 7 ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM Kibocsátások változása Közlekedési zaj változása HULLDÉKGAZDÁLKODÁS FELSZÍNI VIZEK VÉDELEME Felszíni vizek Felszíni vízkészlet Vízterhelések Szennyvízelvezetés Szennyvíztisztítás Konfliktusok Rendkívüli események A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGI VÁLTOZÁSAI A FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN Az állapot értékelés módszere VKI monitoringok típusai: A felszíni vizek vízminőségi állapota biológiai, kémiai, fizikai vizsgálatok alapján FELSZÍN ALATTI VÍZ, FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Felszín alatti vizek használata Kármentesítések TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM I. Védett természeti területek: II. Natura 2000 területek: KÉPEK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE

4 BEVEZETÉS A környezetvédelem egyik feltétele a veszély érzékelése. A veszélyérzet csak bizonyos tudásszintnél jelentkezik. A környezethasználat (igénybevétel és terhelés) kockázatával fenyegetett közösségnek elegendő információra van szüksége ahhoz, hogy képes legyen megérteni a kockázat mértékét, természetét, a veszélyeket, a teendőket. Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala a környezet védelmének általános szabályairól rendelkező évi LIII. törvény 46. értelmében rendszeresen elemzi a települési környezet állapotát. Ennek egyik módja, hogy környezeti atlaszt, illetve állapotfeltárást készíttet. A Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az elmúlt években már kapott megbízást Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Városfejlesztési Főosztályától a környezeti mutatók értékelésére. Az atlasz elkészítésének elmúlt évben használt gyakorlatát kívánjuk tovább folytatni, oly módon is, hogy a kevésbé, vagy csak hosszabb időtávban változó mutatók részletezésére ezen alkalommal sem tértünk ki. A talajfejlődés, talajtani viszonyok, a vízrajz, védett természeti területek kiterjedésének stb. jellemzése a korábban készült elemzésekben igen részletesen leírt. Ezek a mutatók egykét év időtávlatában új elemmel nem igazán bővíthetők. Ezen okok alapján a most összeállított munkánkban is inkább olyan környezeti mutatókkal foglalkoztunk, melyek változása rövid távlatban jobban szemléltetheti a környezeti elemekben végbemenő átalakulásokat, tendenciákat. Természetesen a környezeti állapot komplex vizsgálatához a munkaanyagot a korábban készült dokumentumokkal együttesen javasoljuk felhasználni, hiszen a teljesség igénye ily módon lesz kialakítható. Az atlaszban használt adatok, információk vonatkoztatási éve elsősorban a év, azonban előfordul, hogy korábbi évek adatsorai is felhasználásra kerültek.. Ennek oka, hogy a különböző szakmai területeken változó az adatszolgáltatások benyújtásának kötelező időpontja, illetve az ezt követő adatfeldolgozás. A munka elkészítése során azonban minden esetben törekedtünk arra, hogy a legaktuálisabb rendelkezésre álló, validált adatok, információk és mutatók kerüljenek felhasználásra. A Felügyelőség április 01. óta két kistérség kivételével Békés megyében is ellátja a hatósági feladatokat Gyulai Kirendeltségével. Jelen értékelésben több esetben hivatkozott illetékességi terület alatt a felszíni vizek minősítésének kivételével - igyekeztünk csak a Felügyelőség központjának illetékességi területét érintő mutatókkal foglalkozni, hiszen Debrecen város vonatkozásában, mint régió és megye ez a területi egység a meghatározó. 4

5 LEVEGŐVÉDELEM A környezet használata szempontjából részben erőforrás, részben befogadó tárolótér. Elemei is tükrözik ezt a kettősséget. Az elemek közötti kapcsolat, folyamat, hierarchia, rendszerként nyilvánul meg. A rendszer reagálása valamilyen (oksági) folyamatra, függ a rendszer belső állapotától is. Vélhetőleg ebben a rendszerben (globális) egyensúlyi állapot csak elméletileg létezik: a rendszer állapota folyamatosan igazodik a külső tényezőkhöz. Egyszerűsítő értelmezésként az állapot a (mérhető) tényezők értékével jellemezhető. Minden mérés és értékelés választott (cél)állapothoz, indikátorhoz (egységhez) történő viszonyítás. További egyszerűsítést jelent, hogy a környezeti elemeknél a két oldal közül valamelyik elsődlegességét kiválasztjuk. Például az éghajlat (klíma) elsősorban erőforrás, a levegőkörnyezet (atmoszféra) elsősorban terhelhető közeg. A továbbiakban a levegőkörnyezet illetékességi területünkre lokalizálható állapotjellemzőit tekintjük át. Légszennyezés A levegőkörnyezet állapotát is folyamatainak hatótényezőivel jellemezhetjük. A három paramétercsoport (kibocsátás, átalakulás, légszennyezettség) mérhető tényezői korlátozott állapotértékelést tesznek lehetővé: a statisztikai adatoknak célorientáltaknak kell lenni. Végső cél az életminőséget biztosító levegőminőség (immisszió) tartós fenntartása, javítása. Az állapot jellemzésében és értékelésében meghatározó szerepe van a határértékeknek; ezek a mindenkori társadalmi-gazdasági elvárásokat is képviselik. A levegőkörnyezet terhelését légszennyező anyagok antropogén jellegű kibocsátásával (emissziójával) jellemezhetjük. A kibocsátás un. légszennyező forrásokon történik. Jelenleg a forrásokat általánosan értelmezzük: objektumok, tevékenységek, folyamatok. A légszennyezést a légszennyező telephelyek, a -források és az -anyagok adataival jellemezhetjük. A jelenlegi szabályozás alapján elsősorban a jelentéskötelezett üzemi pontforrások kibocsátási jellemzőit ismerjük; a közlekedés és a (kommunális) tüzeléstechnika ill. a diffúz légszennyezés adatai számíthatók. Egyes tevékenység (pl. benzinkezelés, HFC anyagok használata) légszennyezése szabályozott, de emissziós adatbázisuk nincs évben a Felügyelőség Központjának illetékességi területén a jogerős pontforrás működési engedéllyel rendelkező légszennyező telephelyek száma Debrecen városban 171 db. A légszennyező technológiák száma évben Debrecen városban: technológiák száma 149, a pontforrások száma 405 db, a kibocsátott anyag 80 féle. A felületi források légszennyezése alapjában feltáratlan. Területünkön elsősorban a mezőgazdasági eredetű légszennyezés figyelemreméltó. A hatósági tevékenységet korlátozza 5

6 a normatív szabályozás hiánya. A legjelentősebb problémák: állattartás/komposztálás bűzkibocsátása, növényvédőszer/műtrágya kiszórás, betakarítás, terményszárítás és tárolás. Speciális levegőkörnyezeti probléma a szabadtéri avar- és hulladékégetés. A kibocsátott légszennyező anyagok eredetét tekintve a közlekedésből és a kommunális energiafelhasználásból eredő szennyező források szerepe jelentősebb, mint az ipar légszennyezésé, azonban meg kell jegyezni, hogy ezen források emissziójának ellenőrzése alapvetően megoldatlan amely magában hordozza a tényleges kibocsátások meghatározását. Az ipari, szolgáltató telephelyek éves jelentései alapján összesített adatok szerint a évre vonatkozó kibocsátások a következők: Szennyező anyag Debrecen t/év SO 2 17,5 CO 148 NOx 223,9 szilárd anyag 6,3 Egyéb: 39,5 összesen: 435,2 Az üzemi légszennyező források közül a jelentős környezeti hatású (314/2005. (XII. 25.) Kormány-rendelet szerint) források meghatározóak. Az EU rendszeres jelentést kér az un. EPER (European Pollutant Emission Register) forrásokról. Ezek kibocsátása megtekinthető a weblapon. A közlekedési légszennyezés csökkentésére fokozottan kell figyelni: forgalomszervezés, sebességkorlátozás, tömegközlekedés, műszaki ellenőrzések stb. Különállóan egyetlen megoldás sem hatékony. Jelentős levegőkörnyezeti tartaléka van a villamos tömegközlekedésnek. Feltehetően nem tartható fenn a jelenlegi tüzelésszerkezet sem. Vizsgálni kell a megújuló energiaforrások, alternatív üzemanyagok (bioetanol, biodízel, biogáz), energiahatékonyság (pl. KCE távfűtések) szerepét, az energiaellátás biztonságát. A Felügyelőség levegőminőségi mérési adatainak elemzése egyértelműen igazolta a szilárd biomassza fa - tüzelésével összefüggésben megnövekedő PM 10 szennyezettséget. Ez a körülmény arra figyelmeztet, hogy a szilárd biomassza-tüzelés amely elsősorban lakosság körében válik egyre népszerűbbé kedvezőtlen levegőkörnyezeti hatásokkal jár. A légszennyezés átalakulásának (transzmisszió) folyamatai alapvetően ismeretlenek. A modellek elsősorban a terjedést szimulálják; a kvantitatív levegőkémia kiforratlan. Bár a transzmissziós modellekkel becsülhető a légszennyezés hatása: a várható légszenyezettség, megbízhatóbbak az immisszió-mérések. Debrecen városában 2013-ban 3 db automata mérőállomást üzemeltetett a Felügyelőség. Egyik sürgető szakmai és hatósági feladat volt a Debrecen város légszennyezettségi zónájára készített LIP (Légszennyezettségi Intézkedési Program) időarányos megvalósításának ellenőrzése, értékelése és az Intézkedési Programban foglaltak felülvizsgálata, továbbá a feladatok maghatározása újabb időszakra. Ennek a munkának a lezárásaként elkészült a Levegőminőségi Terv a légszennyezettség javítására Debrecen környéke zónacsoport területén dokumentum. 6

7 Helyszíni ellenőrzések A Felügyelőség vizsgálati tervében meghatározott 20 hatósági ellenőrzés közül 7 ellenőrzés érintett Debrecen város közigazgatási területén működtetett levegőszennyező telephelyet évben az ellenőrzési terv végrehajtása keretében 61 telephely ellenőrzését végeztük el ebből 28 ellenőrzés Debreceni telephelyet érintett. Levegővédelmi panaszügyek Debrecen város közigazgatási területét érintően 22 panaszbejelentés érkezett. Az ügyek kivizsgálása során a következő intézkedések történtek: - Kötelezés 3 db - Bírság kiszabás 1 db - Felhívás elérhető legjobb technika alkalmazására 2 db - Ügyáttétel hatáskörrel rendelkező hatósághoz 10 db - Intézkedést nem igénylő megalapozatlan bejelentés 5 db. A panaszügyek jellegében az előző évekhez képpest nem volt érdemi változás. A levegővédelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet egyértelműen tiltja hulladékok nyílttéri égetését, ám a panaszbejelentések gyakori tárgya a környezet zavaró, irritáló nyílttéri égetés. A panaszbejelentések másik két gyakori kiváltó oka valamilyen technológiából, tevékenységből származó bűzhatás, ill. diffúz porterhelés. Ugyanakkor sajnálatos módon az is tapasztalható, hogy a panaszbejelentések egy részénél a lakosok, szomszédok az egymás között esett sérelmeiket igyekeznek megbosszulni, a hatóságot környezetvédelmi ürüggyel próbálják meg ezen vitás ügyekbe bevonni. Havária eset miatt nem volt szükség azonnali és rendkívüli levegővédelmi hatósági beavatkozásra. Szennyezettség (immisszió) változása Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat: OLM a manuális (szakaszos) mérőhálózatból és az automata működésű (on-line) mérőhálózatból áll. A légszennyezettség alakulása a TIKTVF Mérőállomás Levegőtisztaság-mérő egység mérései alapján (2013. évben): A levegőminőségének értékelése a manuális mérőhálózat adatai alapján: A szakaszos mintavételi pontok száma évben: Település NO 2 mérés Szálló por PM 10 Szálló por PM 2.5 Debrecen A környezeti levegő kén-dioxid tartalmának folyamatos monitorozása a manuális hálózatban I. 01-től az egész országban, így működési területünkön is megszűnt, ez időponttól csak az automata hálózatban, automata analizátorokkal történik folyamatosan kéndioxid mérés I. 01-től a mérőhálózat racionalizálása keretében az ülepedő por mennyiségének folyamatos monitorozása a manuális hálózatban szintén megszűnt. 7

8 A nitrogén-dioxid mintavételi pontok száma évben Debrecen városban 6-ról 3-ra csökkent, mivel a három automata mérőállomás reprezentativitása megfelelő (megszűnt: Angyalföld tér Medgyessy Gimnázium; Déli sor 29. Vetőmag; Faraktár u. 65 Műhelytelepi Ált. Iskola). ÁNTSZ Debrecen, Dósa nádor tér 5-6. mintavételi pont től megszűnt, az ingatlan tulajdonjogi váltása miatt. A szálló por PM 10 frakciójának mintavétele évtől, valamint a PM 2.5 frakció mintavétele évtől az EU-s előírásoknak megfelelő 24 órás mintavétellel történt, negyedévente kéthetes mintavételi intervallumban (56 db minta/év), Kalotaszeg tér nemzetközi mérőállomáson. Értékelés fűtési / nem fűtési félévek alapján: 1. Éves átlag μg/m 3 (ülepedő pornál g/m 2 *30 nap); 2. Adatrendelkezés %; 3. Határérték túllépés db; 4. Minősítés (kki ivváál lóó,, jjóó,, meeggffeel leel lőő,, sszzeennnnyyeezzeetttt,, eerrőősseenn sszzeennnnyyeezzeetttt) Nitrogén-dioxid 2012/2013 fűtési félév 2013 nem fűtési félév (NO 2 ) Debrecen 28,16 85,50 0 Jó 17,68 94,48 0 Jó Éves értékelés a 24 órás átlagos légszennyezettség alapján: NO 2 μg/m 3 Debrecen , , , , , , , , , , ,58 PM10 μg/m3 Debrecen , , , , , , , , ,22 PM 2. 5 μg/m 3 Debrecen ,45* , , , , ,25 Megj: PM 2.5 mintavétel évtől (*2006. évben csak az utolsó két negyedévben történt mintavétel kísérleti jeleggel) 8

9 A nitrogén-dioxid szennyezettség éves átlagértékeit figyelembe véve a város jó minősítést kapott a manuális mérőhálózat mérései alapján években az éves áltagérték és az 50%-os percentilis érték alacsonyabb volt az előző évekhez képest, azonban ez nem jelent csökkenő tendenciát, mert a városközponti, közlekedési mintavételi pont (Debrecen, Dósa nádor tér) csak ig november 16-ig üzemelt. Debrecenben a nem fűtési időszakokban továbbra is a helyi közlekedés és az átmenő gépjármű forgalom által okozott légszennyezés a legjelentősebb nitrogén-dioxid kibocsátó forrás, azonban a téli időszakban hozzájárul a lakossági fűtés-tüzelés is évben, a fűtési időszakban, valószínűleg az enyhébb téli időjárás hatására, az előző évekhez képest a legalacsonyabb volt a nitrogén-dioxid szennyezettség. Számottevő, tartós javulásra azonban csak a forgalom jelentős csökkentése, az elkerülő utak megépítése, közlekedésszervezési intézkedések foganatosítása, illetve a közlekedésben részt vevő járművek műszaki színvonalának javulása után várható. A szálló por PM 10 frakciójának mintavétele évben nem egyenletesen elosztva (a mérőállomáson folyó épület felújítási munkálatok, és a szálló por tömegmérés új előírásainak megfelelő feltételek kialakítása miatt), hanem március, november és december hónapokban voltak. Ennek ellenére az éves átlag, a maximum érték és a % percentilis értékek jóval alacsonyabbak voltak, mint évben, valószínűleg a sokkal kedvezőbb időjárási körülményeknek köszönhetően. Az 50%-os percentilis érték évekhez képest azonban magasabb volt, amit nagy valószínűséggel a március november - december hónapokban történt, az egész évre vonatkozóan nem egyenletesen elosztott mintavétel okozott és évben az éves átlag, az 50%-os gyakorisági értékek, valamint a határérték túllépések száma egyaránt jelentősen alacsonyabbak voltak a évekhez képest. Ebben valószínűleg jelentős szerepet játszott, hogy az M3 autópálya és az elkerülő részét képező M35 autóút (4, 33, 35. sz. főutak összekötése), 354. sz. főút, a kapcsolódó csomópontokkal építés alatt voltak 2005-ben, és évben fejeződtek be, és az építkezés feltehetőleg jelentősen kihatott a város PM 10 háttérszennyezettségére évben azonban a legszennyezettebb napokat jellemző 24 órás maximum érték, valamint a 99.9%-os gyakorisági érték az előző évek mintavételei közül a legmagasabbak voltak. A évben ezek a stisztikai paraméterek ugyan jelentősen alacsonyabbak voltak, ennek ellenére az éves átlag és határérték túllépések száma jelentősen magasabb volt. Ez azt jelenti, hogy a évben történt határérték túllépések során a napi szennyezettség kisebb volt, mint évben, azonban a fűtési idényben történt mintavételek során gyakrabban fordult elő ilyen nap. Az automata mérőállomás eredményei alapján azonban évben az éves átlag és a határérték túllépések száma is jóval alacsonyabb volt a évitől. Az automata hálózatban azonban folyamatos a mérés, ezért a nagy számú adat miatt az eredmények egy hosszabb időszakra reprezentatívabbak. A fentiek alapján évben, a fűtési időszakban történt PM 10 mintavételek pont a legszennyezetteb napokon történtek évben a legszennyezetteb napokat jellemző maximum és 99.9%-os gyakorisági értékek az előző évekhez képest a legalacsonyabbak voltak, és a napi átlagérték egyszer sem lépte túl a riasztási küszöbértéket (100 µg/m 3 -t). Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az enyhébb téli időjárás következtében alacsonyabb volt a lakossági fűtésből származó kibocsátás, valamint a fűtési időszakban a meteorológiai körülmények is kedvezőbbek voltak. Mivel a manuális hálózatban a mintavétel nem az egész évet, csak a minimálisan előírt, és egyenletesen elosztott évi 8 hetet fedi le, ezért a kiugró 24 órás PM 10 koncentrációk az éves átlagot nagyobb mértékben befolyásolják, és így az éves átlagkoncentráció, valamint a 9

10 légszennyezettségi index jelentősen eltérhet az automata mérőállomásokon mért értékekhez képest. 2007, évben Debrecen város a PM 10 szennyezettség tekintetében szennyezett, míg 2008, , években megfelelő, évben jó minősítést kapott a manuális mérőhálózat mérései alapján. A szálló por PM 2.5 frakciójának mintavétele szintén Kalotaszeg tér mérőállomáson történt, a PM 10 mintákkal párhuzamosan. Jelenleg még nincs érvényben egészségügyi határérték, és az EU tagállamok folyamatosan vizsgálják ezen frakció arányát a szálló por szennyezettségen belül. A és években elvégzett vizsgálatok alapján a Kalotaszeg tér környezetében a PM 2.5 frakció tömegének átlagos éves aránya a PM 10 frakción belül 77% körüli érték. Fűtési időszakban egyes esetekben a 90%-ot is meghaladhatja, ami a főleg szilárd- és vegyes tüzelésű berendezések (lakossági fűtés-tüzelés) égéstermékeinek, valamint a szennyezők nagyobb távolságú transzportfolyamatainak jelentős hozzájárulását valószínűsíti a téli szálló por szennyezettséghez. A levegőminőség értékelése az automata mérőhálózat mérési eredményeinek adatai alapján: Automata mérőállomások: 1. Debrecen, Kalotaszeg tér 2. Debrecen, Klinikák 3. Debrecen, Dobozi / Hajnal utca* *Debrecen, Dobozi utca évben a mérőállomás áthelyezés miatt csak július 13-ig működött, így az adatrendelkezésre állása 50% alatt volt. Debrecen, Hajnal utca áthelyezés után től működött üzemszerűen a mérőállomás, így átlagosan az adatrendelkezésre állás 87% körül alakult. A mérőállomás besorolása miatt (közlekedési) az ózon szennyező mérése megszűnt a Hajnal utcán. Minősítés (kki ivváál lóó,, jjóó,, meeggffeel leel lőő,, sszzeennnnyyeezzeetttt,, eerrőősseenn sszzeennnnyyeezzeetttt) NO 2 Kalotaszeg tér Klinikák μg/m 3 Dobozi utca / évtől Hajnal utca éves átlag 1 órás 24 órás éves átlag 1 órás 24 órás éves átlag 1 órás 24 órás ,5 183,3 98,4 18,3 155,8 86,6 28,3 257,2 152, ,0 162,5 76,1 18,4 112,5 55,0 27,6 177,4 99, ,8 111,8 55,0 17,6 113,3 43,0 24,6 125,9 63, ,2 114,2 55,5 16,5 161,0 59,1 25,3* 110,8* 65,8* ,2 115,5 66,8 28,1 228,4 103,4 36,3 161,3 80, ,0 113,3 58,3 27,2 177,7 76,2 33,2 178,3 79, ,6 125,0 62,4 30,0 177,1 74,8 36,1 163,1 77, ,7 134,9 63,7 30,0 171,9 95,9 35,1 202,9 97, ,2 143,3 54,9 23,8 149,9 61,3 37,4 163,5 82,5 10

11 NO x Kalotaszeg tér Klinikák μg/m 3 Dobozi utca / évtől Hajnal utca éves átlag 1 órás 24 órás éves átlag 1 órás 24 órás éves átlag 1 órás 24 órás ,3 777,7 271,4 25,6 396,4 112,0 47,0 703,0 244, ,1 563,4 153,0 26,5 473,8 109,4 40,6 827,5 228, ,5 560,1 145,3 24,7 340,0 87,2 35,5 557,1 166, ,6 646,5 162,0 25,0 357,9 99,0 37,3* 529,0* 178,3* ,3 410,2 181,0 35,7 624,2 171,2 74,7 768,7 244, ,7 423,2 139,8 35,6 325,0 124,2 71,6 1049,9 310, ,1 592,1 156,4 37,8 364,2 133,6 73,0 987,5 247, ,1 716,7 201,7 37,2 295,0 131,4 75,1 1228,4 381, ,7 448,4 133,2 31,5 506,9 103,5 89,9 756,4 235,4 SO 2 Kalotaszeg tér Klinikák μg/m 3 Dobozi utca / évtől Hajnal utca éves átlag 1 órás 24 órás éves átlag 1 órás 24 órás éves átlag 1 órás 24 órás ,5 83,0 42,3 3,7 85,4 49,7 9,9 77,7 38, ,6 53,0 37,9 7,3 60,3 31,0 9,5 48,1 32, ,4 53,8 36,9 5,8 55,0 33,8 7,6 62,7 40, ,2 79,6 22,9 5,6 69,6 26,3 6,6* 57,4* 27,3* ,4 109,1 29,8 3,7 87,5 20,0 7,5 38,8 17, ,0 114,7 67,4 6,4 80,0 45,2 6,2 42,6 20, ,3 66,8 35,2 6,6 59,1 26,5 4,2 43,7 22, ,8 60,0 38, ,3 51,5 30, ,3 80,6 23,4 5,1 51,7 32,9 5,5 35,9 16,0 CO Kalotaszeg tér Klinikák μg/m 3 Dobozi utca / évtől Hajnal utca éves átlag 1 órás 8 órás* éves átlag 1 órás 8 órás* Eves átlag 1 órás 8 órás* * 4793* 2935* *: 8 órás mozgó átlag napi maximum O 3 Kalotaszeg tér Klinikák μg/m 3 Dobozi utca / évtől Hajnal utca éves átlag 1 órás 8 órás* éves átlag 1 órás 8 órás* éves átlag 1 órás 8 órás* ,6 169,6 143,5 47,1 150,9 140,4 45,6 141,8 130, ,0 169,9 161,2 48,7 159,5 152,9 46,2 160,7 151, ,4 165,8 157,8 49,2 163,7 155,3 48,7 165,5 157, ,4 148,9 136,0 54,0 159,2 147,5 54,2* 134,9* 126,7* ,0 147,3 134,1 57,6 159,1 151, ,1 129,5 121,5 45,7 132,8 123, ,5 157,4 154,2 51,0 152,4 144, ,3 161,7 147,0 53,9 165,5 151, ,0 154,1 139,5 47,9 143,9 135, *: 8 órás mozgó átlag napi maximum A mérőállomás besorolása miatt (közlekedési) az ózon szennyező mérése megszűnt a Hajnal utcán. 11

12 PM 10 Kalotaszeg tér Klinikák μg/m 3 Dobozi utca / évtől Hajnal utca éves átlag 1 órás 24 órás éves átlag 1 órás 24 órás éves átlag 1 órás 24 órás ,2 432,3 157,5 28,9 316,5 197, ,3 385,8 103,3 34,8 296,4 115,3 31,6 277,9 117, ,2 254,1 81,7 29,8 196,3 74,7 28,3 314,1 85, ,3 278,2 103,8 28,5 279,9 126,9 31,5* 299,1* 118,8* ,5 232,8 113,6 29,2 252,8 146,3 30,2 298,2 81, ,6 264,7 93,5 30,2 213,4 114,2 31,5 323,4 100, ,9 342,4 136,9 34,1 343,9 133,5 34,8 328,4 122, ,3 484,1 119,7 27,4 272,0 103,3 30,1 335,1 129, ,5 265,0 71,1 26,9 330,0 88,2 30,4 278,7 86,5 Dobozi utcán a PM 10 mérése évtől indult. Benzol μg/m 3 Kalotaszeg tér Dobozi utca / évtől Hajnal utca éves átlag 1 órás 24 órás éves átlag 1 órás 24 órás ,7 33,3 10, ,2 36,2 11,2 2,3 108,3 11, ,4 43,9 12, ,8 32,3 12,7 1,15* 12,18* 3,5* ,8 40,2 19, ,0 40,0 12, ,6 54,4 15, ,3 43,3 13, ,1 30,4 11, Dobozi és Hajnal utcán 2007, évben műszerhiba miatt nincs adat évben az 1 órás egészségügyi határérték túllépések száma nitrogén -dioxid esetében Klinika és Hajnal utca mérőállomáson meghaladta a megengedett mértéket évben Debrecen város levegője (a három mérőállomás átlaga alapján) a szálló por PM10 frakciója, az ózon, nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok tekintetében jó, szén-monoxid és kén-dioxid tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Kén-dioxid A városi éves átlagkoncentráció a 80-as évek óta csökkenő tendenciát mutatott, és az utóbbi pár évben 0-12 μg/m 3 körül stabilizálódott évben az 1 és 24 órás átlagkoncentrációk egészségügyi határértékét tekintve nem volt határérték túllépés évben Debrecen város a kén-dioxid szennyezettség tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. A gáz áremelések, és a gazdasági helyzet romlása várhatólag hatással lesz a különböző energiahordozók lakossági fűtésben való felhasználásának megoszlására. A lakossági szilárd tüzelés arányának növekedése a jelenlegi kedvező kén-dioxid szennyezettségi helyzetet valószínűleg kedvezőtlenül fogja befolyásolni Ózon Az egészségügyi határérték átlépések éves száma évtől lassan növekvő tendenciát mutatott, de évben átmenetileg jelentősen csökkent és a megengedett mérték alatt maradt (összesen 2 db volt egész évben) években azonban - az előző évekhez hasonlóan a hatérérték átlépések száma ismét meghaladta a megengedett météket ( 25 db-ot, 12

13 melyet évtől 3 naptári év átlagában teljesítenünk kell). Az ózonszennyezettség ilyen nagy mértékű ingadozása, a meteorológiai körülmények meghatározó szerepét igazolja egy terület légszennyezettségének alakulásában évben az egészségügyi határérték túllépések száma ismét alacsonyabb volt (17 db), ennek ellenére az utolsó három év átlagában a határérték túllépések száma Kalotaszeg téren meghaladta a 25 db-ot. Az 1 órás és 8 órás mozgó átlagok maximum koncentrációi szerencsére nem növekedtek, így a mediterrán területekre jellemző extrém, riasztási küszöbértéket meghaladó ózonterhelések egyenlőre még nem fenyegetnek. Az 50 és 75 %-os gyakorisági értékek azonban és évek kivételével - az utóbbi 7 évben ( ) magasabbak voltak, ami az ózonterhelés lassú növekedésére utal, mely összefüggésben áll az egyre intenzívebb UV sugárzású időszakok gyakoriságával, valamint a közlekedési jellegű légszennyezéssel. Különösen szembeötlő ez a Klinika mérőállomás környezetében. A és években tapasztalt átmeneti ózonszennyezettség csökkenésben szerepet játszott a csapadékosabb, és enyhébb nyári időjárás, ezért az utóbbi évekre jellemző lassú növekvő tendencia valószínűleg a következő évekre is jellemző lesz. A Klinikán az éves átlagok, az 50, 75, 98, 99.9%-os gyakorisági értékek, a határérték túllépések száma egyaránt az ózonszennyezettség fokozatos, lassú növekedésére utalnak ezen a területen a tavaszi nyári hónapokban (kivéve évet), amit nagy valószínűséggel a megnövekedett gépjárműforgalom, és a fokozott beépítettség okoz. A reggeli órákban a gépjárművek behajtásakor kibocsátott prekurzorok a helyi adottságok (nem megfelelő átszellőzés a fás/erdős jelleg, és az egyre sűrűbb beépítettség miatt) hatására kevésbé tudnak eltávozni, felhígulni és a déli - kora délutáni időszakban az UV sugárzás intenzitás növekedésének hatására fokozottabb ózonképződéshez vezetnek. Bár jelenleg az ózonszennyezettség még nem kritikus mértékű, amennyiben a közlekedési jellegű légszennyezés a városban a továbbiakban nem csökken, és a globális felmelegedés az előrejelzéseknek megfelelően tovább folytatódik az elkövetkező években főleg Debrecen külső területein, és a nagyvárosok környékén az ózonszennyezettség növekedése prognosztizálható, melynek hatására a nagyobb ózonterheléses időszakok számának, és ezen időszakokban a talajközeli ózon koncentrációjának a lassú növekedése várható évben Debrecen város levegője jó minősítést kapott az ózonszennyezettség tekintetében az automata mérőhálózat mérései alapján. Nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok Az éves átlagkoncentráció, a gyakorisági értékek és az egészségügyi határérték átlépések száma a Kalotaszeg téren 2003, 2005, 2006, 2008, 2011, években magasabb volt. A többi évben az alacsonyabb szennyezettség elsősorban a 2004, évekhez hasonlóan 2009, 2010, évben tapasztalható kedvezőbb meteorológiai feltételeknek (kevésbé szélsőséges, enyhébb téli és nyári időjárás, kevesebb és rövidebb időtartamú inverziós időszakokkal) és a év csapadékosabb időjárásának volt köszönhető. A Klinikán azonban az alapszennyezettség, az éves átlag, és a maximum értékek a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok tekintetében közel 50%-kal nőtt az utolsó négy évben ( ) az előző évekhez képest, ennek ellenére az éves átlag alapján a levegőminőség jó minősítést kapott. Az 1 órás egészségügyi határérték túllépések száma drasztikusan megnövekedett és évben többszörösen túllépte az éves szinten megengedett 18 db-ot (2011. évben 170 db). A levegőminőség romlása a Klinikán belül megnövekedett gépjárműforgalommal, és a területen folyt építkezésekkel magyarázható. A szennyezettség nagymértékű növekedésében azonban feltehetőleg közrejátszott a mérőállomás közvetlen 13

14 környezetében az átszellőzési viszonyok romlása (Gyermek Infektológia pavilonok közötti terület beépítése) évben az éves átlagérték, a gyakorisági értékek, az alapszennyezettség és az egészségügyi határérték átlépések száma jelentősen csökkent, amiben az enyhébb téli időjárás és kedvezőbb meterológiai feltételek mellett, valószínűleg nagymértékben közrejátszott a mérőkonténer közelében, a Raditoerápiás Centrum melletti nagy épülettömb építésének, és a Klinikán zajlott nagy infrastrukturális beruházásoknak a befejezése. A Hajnal utcán közlekedési mérőállomás az útszegélytől 5 m-re az alapszennyezettség, valamennyi átlag és gyakorisági paraméter a nitrogén-dioxid és nitrogénoxidok tekintetében közel 50%-kal magasabb a 4. sz. főúttól kb. 60 m-re lévő Dobozi utcához képest. Az 1 órás egészségügyi határérték túllépések száma pedig többszöröse a Dobozi utcán előző években ( ) mért értékeknek, és jelentősen meghaladja a megengedett mértéket (nitrogén-dioxid: 126db, nitrogén-oxidok: 398 db). Az eredmények a 4. sz. főút belvárosi szakaszának útszegélyétől 5 10 m-re, a kereszteződésektől 30 m-re reprezentatívak. Az éves átlagérték alapján a nitrogén-dioxid esetében megfelelő, a nitrogénoxidok esetében pedig szennyezett minősítést kapott a levegőminőség a Hajnal utca környékén évben. A közlekedési mérőállomás helyének kijelöléséhez évben méréseket végeztünk a 4-es, 35-ös, 47-es számú főutak városi szakszai mentén a nitrogén-dioxid szennyezettség felméréséhez. Az eredmények alapján a 4. sz. főút mellett volt a legnagyobb a légszennyezettség, az átmenő forgalom itt okozta a legnagyobb levegő terhelést. A nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok szennyezettség növekedésének megakadályozására, illetve lehetőség szerint csökkentésére továbbra is minden intézkedést meg kell tenni elsősorban az áthaladó forgalom csökkentésével, a tömegközlekedés korszerűsítésével, bicikli utak építésével mivel ezek a vegyületek a talajközeli ózonképződés elsődleges prekurzorai évben Debrecen város levegője összeségében jó minősítést kapott a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok szennyezettség tekintetében az automata mérőhálózat mérési adatainak éves átlaga (városi átlagérték) alapján. Szén-monoxid Az éves átlagkoncentráció években kis mértékben ingadozott években az 1 órás átlagértékek és a 8 órás mozgó átlagok napi maximumainak egyészségügyi határértékeit alapul véve nem volt határérték túllépés. A szén-monoxid szennyezettség - a többi európai nagyvároshoz hasonlóan jelenleg nem okoz jelentős problémát, amihez hozzájárult a katalizátoros gépjárművek elterjedése években Debrecen város a szén-monoxid szennyezettség tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Szálló por PM 10 frakció A PM 10 éves és 24 órás egészségügyi határértékekhez 2004-ig tűréshatár volt érvényben, de az összehasonlíthatóság érdekében a határérték túllépéseket erre az időszakra is a tűréshatár nélkül vettük figyelembe (24 órás határérték 50 μg/m 3 ). Az adatokat a 24 órás átlagkoncentrációk statisztikai paraméterei alapján értékeljük. Az éves átlagkoncentrációk egyik évben sem haladták meg az éves egészségügyi határértéket. A szennyezettség az éves átlagok, az alaplégszennyezettség, a jelentősebb légszennyezettségi helyzeteket jellemző 98 és 99,9%-os percentilis értékek, valamint a 14

15 határérték túllépések száma alapján években alacsonyabb volt az előző, évekhez képest, azonban évben újból jelentősen növekedett, és évben pedig ismét csökkent (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.). A PM 10 szennyezettségben között átmenetileg tapasztalt csökkenő tendenciát valószínűleg több tényező befolyásolta. Egyrészt az M3 autópálya, és az elkerülő részét képező M35 autóút (4, 33, 35. sz. főutak összekötése), 354. sz. főút, a kapcsolódó csomópontokkal építés alatt voltak 2005-ben, és évben fejeződtek be, és az építkezések valószínűleg jelentősen kihatottak a város PM 10 háttérszennyezettségére (a Klinika területén is folytak nagyberuházások). Másrészt a meteorológiai körülmények 2004, és években kedvezőbbek voltak a kibocsátott szennyező anyagok felhígulása szempontjából (kevésbé szélsőséges tél és nyár, kevesebb és rövidebb időtartamú inverziós időszakokkal). Ezt alátámasztja a 24 órás határérték túllépések számának alakulása, miszerint csak 2007, 2009 és években nem haladta meg egyik mérőállomáson sem az évi megengedett (35 db) mértéket (2. ábra). Szálló por PM 10 éves átlagkoncentrációk µg/m órás egészségügyi határérték túllépések (napok) száma Vizsgált évek Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 4025 Debrecen, Hatvan u Vizsgált évek Tiszántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség 4025 Debrecen, Hatvan u. 16. Kalotaszeg tér Klinika Dobozi utca Hajnal utca Éves határérték Kalotaszeg tér Klinika Dobozi utca Hajnal utca Megengedett átlépések 1. ábra - Szálló por PM10 éves átlagkoncentrációk 2. ábra - 24 órás egészségügyi határérték túllépések száma évben a 24 órás határérték túllépések száma (2. ábra) újból mindhárom mérőállomáson jelentősen meghaladta az éves szinten megengedett 35 db-ot évben a kedvezőtlen meteorológiai körülmények mellett valószínűleg a városban folyt nagyobb beruházások (pl. 2. sz. villamos vonal építése és a vele kapcsolatos csatorna felújítások közmű áthelyezések, Mikepércsi úton TESCO építése stb.) is hatottak a PM 10 szennyezettségre év nagy részében a 2. sz. villamosvonal építése szünetelt, azonban a beruházás miatti útlezárások, forgalmi sáv szűkítések miatt rendszeressé vált fogalomtorlódások egész évben jellemzőek voltak. Ennek ellenére az egészségügyi határérték túllépések száma - és ezen belül a legnagyobb szennyezettséget jelentő tájékoztatási és riasztási küszöbérték túllépések száma a és évekhez hasonlóan mind a három mérőállomáson alacsonyabb volt. Ennek legvalószínűbb oka az enyhébb januári, októberi, novemberi időjárás volt, valamint arra utal, hogy Debrecenben a PM 10 szennyezettségben, a fűtési időszakban valószínűleg nem a közlekedés a legmeghatározóbb kibocsátó forrás. A határérték túllépések 92 95%-a az őszi-téli, fűtési időszakban történik, amit egyrészt a kibocsátott szennyező anyagok légköri felhígulásához kedvezőtlenebb meteorológiai körülmények, másrészt a közlekedésből származó kibocsátásokon kívül főleg a lakossági szilárd tüzelés jelentős légszennyező hatása okoz. A lakossági szilárd tüzelés a belvárosban és a nagyerdei övezetben is nagymértékben hozzájárul a határérték túllépésekhez. A várhatóan 2017-ig megépülő elkerülő utak nagymértékben csökkenteni fogják a városon átmenő gépjármű főleg tehergépjármű - forgalmat, de ha a gáz árának 15

16 emelkedésével a lakossági szilárd tüzelés aránya tovább nő, a PM 10 szennyezettségben, és főleg a határérték túllépésekben jelentős csökkenés nem valószínű. A , 201, években az éves átlagokban, statisztikai paraméterekben, és főleg a határérték túllépésekben tapasztalható jelentős csökkenés, és a évben történt újbóli nagymértékű növekedés, valamint az évek közötti jelentős ingadozás a meteorológiai körülmények nagymértékű befolyásoló hatására utalnak a PM 10 szennyezettségre, különös tekintettel a fűtési időszakokra évben Debrecen város a PM 10 szennyezettség tekintetében jó minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Benzol Az éves átlag és az alaplégszenyezettség nőtt, a legszennyezetteb napokat jellemző 99.9 %-os gyakorisági érték és a határérték átlépések száma csökkent évben. Ennek legvalószínűbb oka a téli hónapokat jellemző enyhébb, a kibocsátott szennyező anyagok felhígulása szempontjából kedvezőbb időjárási körülmények voltak évben Debrecen város a benzol szennyezettség tekintetében jó minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Rendkívüli légszennyezettségi helyzetek, tájékoztatási és riasztási küszöbérték túllépések évek viszonylatát tekintve Debrecen városban tájékoztatási- és riasztási küszöbérték túllépés - a hatályos jogszabályokban meghatározott határértékek alapján - nem volt. A október 25.-től hatályos 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelete a PM 10 szennyező vonatkozásában megváltoztatta, és jelentősen megszigorította a tájékoztatási és riasztási küszöbértéket. PM 10 komponensen kívül a többi komponensnél nem volt között egyetlen tájékoztatási, vagy riasztási küszöbérték túllépés sem! A rendkívüli légszennyezettségi helyzetek kialakulásában a meteorológiai körülmények meghatározó szerepet játszanak. Az elhúzódó inverziós helyzetek a légrétegek átkeveredésének akadályozásával, valamint a légmozgás (szél) szinte teljes leállásával a kibocsátott (primer) aeroszol részecskék felhalmozódása mellett, a szennyező gázok, szerves vegyületek feldúsulásával ideális körülményeket teremt a további, finom eloszlású (szekunder) aeroszol frakció képződéséhez. 2004, , 2012, években a téli időjárás enyhébb volt, és a fenti időjárási helyzetek is ritkábbak voltak, azonban év alapján ez a Kárpát-medence téli időjárásában feltehetőleg nem tendenciaszerű változás, csak átmeneti ingadozás, ezért előfordulhat, hogy a rendkívüli légszennyezettségi helyzetek az elkövetkező években ismét gyakoribbá válhatnak és évekhez képest között, és 2012, évben a tájékoztatási, és főleg a riasztási esetek száma alacsonyabb volt, és az egy évben a küszöbértékeket meghaladó összes napok száma jelentősen csökkent. A legnagyobb szennyezettségű, riasztási küszöbértéket meghaladó napok száma pedig nagymértékben csökkent. 16

17 2011. évben azonban újból jelentősen növekedett, és a riasztási esetek száma a legmagasabb volt között október végén és szinte egész novemberben kedvezőtlenek voltak a meteorológiai körülmények a kibocsátott légszennyező anyagok felhígulásához, és az elhúzódó inverziós helyzetek hatására egymást érték a PM 10 tájékoztatási és riasztási küszöbértéket meghaladó, rendkívüli légszennyezettségi helyzetek évben ismét jelentősen csökkent a rendkívüli PM 10 szenyezettségi helyzetek száma, és riasztási eset nem fordult elő, ennek legvalószínűbb oka az enyhébb januári, októberi, novemberi időjárás volt évben tovább javult a helyzet, és az enyhe téli időjárás hatására tájékoztatási eset sem fordult elő, sőt a 24 órás átlagkoncentráció egyik mérőállomáson sem haladta meg, egyetlen napra sem a riasztási (100 µg/m 3 ) küszöbértéket (az utóbbi tíz évben csak 2007-ben volt erre példa). A küszöbértékeket legalább két mérőállomáson meghaladó egybefüggő időszakok hossza az esetek többségében 2 3 napig tartott. Tartós hidegpárna (legalább 1 hétig elhúzódó inverziós helyzet), amikor a PM 10 szennyezettség az egész városban tartósan magas ( nap), ( nap) és ( nap! és nap) években fordult elő. Rendkívüli légszennyezettségi helyzetek Debrecenben szálló por PM10 frakció 24 órás küszöbérték túllépések miatt (ha érvényben lett volna a től hatályos 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelete) Tájékoztatási esetek Max. 24h PM10 Év Összesen (db) Dátum koncentráció(μg/m3) Március ,1 2003* 3 Április ,9 November ,7 2004* * 2 November ,5 November ,6 2006* 2 Január ,3 Január ,9 2007* November , Január ,3 December , Január Október 29 November November Február ,9 (+1 november?)** November 21 23?????? *Ha érvényben lett volna a 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelete. **Adatkiesés évben PM10 analizátor javítás miatt: Klinika Hajnal utca tól. Riasztási esetek Év Összesen (db) Dátum 2003* 2 17 Max. 24h PM10 koncentráció (μg/m3) Március ,4 December ,0 2004* * 1 Február ,1 2006* 1 Január ,0 2007* * 1 Február , Január ,

18 November November November *Ha érvényben lett volna a 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelete. A várható globális felmelegedés hatására, a meteorológiai körülmények megváltozásával a - mediterrán éghajlatú területekhez hasonlóan nyári időszakokban is fokozottan számolni kell majd a légszennyező anyagok felhalmozódásából eredő légszennyezettségi problémákkal, különös tekintettel a szélsőséges időjárási viszonyokra. Tekintve, hogy a városban a légszennyező anyagok kibocsátásában a közlekedés az egyik legjelentősebb tényező, mindenképpen törekedni kell a városon áthaladó forgalom csökkentésére, valamint a tömegközlekedés korszerűsítésére, kerékpárutak építésére Debrecen város levegőminőségének jelenlegi szinten való megőrzéséhez, illetve a várható romlás megelőzéséhez, a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak kiküszöböléséhez. A gáz árának növekedése (az energiafüggőség csökkentése) miatt a lakossági szilárd tüzelés (biomassza, szén stb.) várható növekedése következtében, a szálló por PM 10 frakció és kéndioxid szennyezettség az utóbbi évtizedben tapasztalható csökkenő tendencia után, valószínűleg újra növekedni fog. Amennyiben a szilárd tüzelés újra nagymértékben elterjed, a téli időszakokban a PM 10 tájékoztatási és riasztási küszöbérték túllépések, a rendkívüli légszennyezettségi helyzetek gyakoribbá válhatnak. Összes PM10 24 órás határértéket küszöbértékeket meghaladó napok száma Év Összes túllépés Eü. Határérték 50 μg/m 3 felett (nap) Összesen 24h PM 10 koncentráció határérték - küszöbérték túllépések Tájékoztatási Összes Riasztási küszöbérték túllépéshez küszöbérték 75 μg/m 3 felett viszonyított 100 μg/m 3 felett (nap) arány (%) (nap) Összes túllépéshez viszonyított arány (%) Állomások * ,4 9 16,1 2004* , * ,9 48, ,7 21,6 2006* ,3 27,6 23, ,1 8,6 5,3 2007* ,3-6, * (egész évben!) ,9 20,9 19, ,3 4,7 9, ,1 37,0 8, ,4 11, ,8 8,1 32, ,0 2,7 2, ,6 38,2 31, ,2 12,7 13, ,4 16,0 26, ,2 4,0 6, ,5 10, *Ha érvényben lett volna a 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelete. Állomások: 1-Kalotaszeg tér, 2-Klinika, 3-Dobozi u ig, Hajnal utca 18

19 ZAJ-ÉS REZGÉSVÉDELEM Zaj-és rezgésvédelem területén végzett hatósági ellenőrzések évben a Felügyelőség illetékességi területén évi ellenőrzési tervben 14 db telephely ellenőrzése és 1 vasúti közlekedés mérése volt előirányozva. Panaszbejelentés megalapozottságát hatósági ellenőrzés keretében megtartott helyszíni ellenőrzéssel, illetve szabvány szerinti zajméréssel 6 esetben vizsgáltuk Debrecenben. A évben Debrecen városban a zaj- és rezgésvédelmi szempontból ellenőrzött létesítményeket, az ellenőrzés okát, illetve az ellenőrzést követően megtett intézkedéseket az alábbi táblázat tartalmazza: Sor sz. Ellenőrzött létesítmény neve, a telephely címe Ell. oka Intézkedés 1. E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt Panasz Zajvédelmi intézkedési terv elkészítésére kötelezés, zajbírság megfizetésére kötelezés 2. Robzol 2000 Kft. Panasz Zajvédelmi intézkedési terv elkészítésére kötelezés, zajbírság megfizetésére kötelezés 3. Társ 95 Kft.. Panasz Zajvédelmi intézkedési terv elkészítésére kötelezés, zajbírság megfizetésére kötelezés 4. MÁV területén terményrakodás Panasz Intézkedést nem igényelt 5. A.C-S Holding Kft. Panasz Intézkedést nem igényelt 6 Debrecen-Elek u-m3 közlekedési zaj Panasz Intézkedést nem igényelt Kibocsátások változása A lakosságot főként a közlekedési zaj zavarja: a 65 db fölötti környezeti zaj potenciálisan egészségkárosító. Bár a közlekedési zajkibocsátás és zajterhelés számítható, mérések szükségesek a tényleges terhelések és teendők meghatározásához. A hatósági feladatok megoszlanak a Felügyelőség és a jegyzők között. A zaj- és rezgésvédelem is a források szabályozásával történik. A hatósági feladatok szempontjából meghatározó a zajterhelő telephelyek ismerete. Erre jelenleg csak helyszíni ellenőrzéseken alapuló zaj adatbázis van; a kataszter nem teljes. Debrecen Illetékességi területen összes Zajterhelő telephely (ZAJ) A Felügyelőség illetékességi területén a városokon áthaladó főközlekedési utak jelentős forgalma és a kedvezőtlen vonalvezetés miatt a közúti közlekedésből származó zajterhelés a domináns, több helyen határérték feletti. 19

20 Elméleti úton számítható a közlekedési zajterhelés az alábbi Átlagos Napi Forgalom ismeretében (HBm 2005.): utak jele/neve km ÁNF (2005) ÁNF1 ÁNF2 ÁNF3 főút 399, mellékút 1145, önkormányzati út 8480* Debrecen 4. főút 6, *: 78 %-a kiépítetlen. A számított közlekedési eredetű zajterhelés db: nappal 50* 50* 40* főút 64,1 55,2 63,2 mellékút 56,9 49,7 54,4 önkormányzati út 55,5 48,5 51,5 Debrecen 4. főút 70,1 62,2 67,9 éjjel 50* 50* 40* főút 57,0 48,6 57,0 mellékút 49,7 43,1 48,1 önkormányzati út 48,3 41,8 45,3 Debrecen 4. főút 63,0 55,5 61,7 *: km/h sebességnél. (A táblázat tájékoztató jellegű, mivel a beépítések jelentős mértékben befolyásolhatják a homlokzatot érő zajterhelés nagyságát). A közlekedési zaj forgalomszervezéssel is csökkenthető. Debrecen város útfejlesztései közvetett módon a zajterhelést is befolyásolják. Debrecen város belterületi részét érintő útszakaszokon évben nem került sor zajmérésekre. Közlekedési zaj változása A lakossági zajpanaszok túlnyomó része (74%) a zajterheléssel függ össze. A zajterhelés igen nagy arányú a főutak mentén: a közúti közlekedésből származó zajterhelés mindenhol határérték feletti mind nappal, mind éjszaka. A városok esetében a zajterhelési helyzet javulása sehol sem jellemző. A vidéki településeken szintén jelentős határérték túllépések tapasztalhatók, különösen a 4. számú főút mellett, főként az éjszakai órákban. A közlekedés forgalmi zaja éjjel-nappal határértéket meghaladó. A zaj erőssége éjszaka mintegy 120 m-es sávban haladta meg az éjszakai 50 db-es határértéket: A forgalom növekedése és a közlekedési infrastruktúra csekély változása miatt ez a zajszennyezettség (feltehetően) tovább romlott. A térség legfontosabb (100 és a 120/a jelű) vasúti fővonalai több város területén is áthaladnak. A vasutak által okozott zajterhelés különösen az éjszakai órákban zavarja az érintett lakosság nyugalmát. A 4. sz. főút Debrecent elkerülő eddig megépült szakaszával sajnos nem csökkent jelentősen a városi szakasz átlagos napi forgalma, mivel a forgalomba részvevő járművek száma is évről évre nő. A jelenlegi számottevő túllépések csak további műszaki intézkedésekkel csökkenthetők ill. szüntethetők meg. 20

21 HULLDÉKGAZDÁLKODÁS Az alábbi táblázat és diagram a Debrecenben keletkezett veszélyes és nem veszélyes hulladékok mennyiségét szemlélteti közötti időszakban. A veszélyes hulladékok mennyisége kisebb-nagyobb szórással hasonló nagyságrendű. Mivel a veszélyes hulladékok gyakorlatilag a gazdálkodó szervezetekhez köthetők, ezért ez hasonló volumenű, egyenletes ipari termelést feltételez. A nem veszélyes hulladékok mennyisége már sokkal nagyobb szórást mutat, illetve egy nagyságrenddel nagyobb, mint a veszélyes hulladékok mennyisége. A 2008-as évben történt gazdasági válság nem csak a termelőképességre és piacra, hanem ezzel egyenes arányban a keletkező hulladékokra is hatással volt. Az ipari termelés visszaesésével, a vállalkozások megszűnésével összhangban van a keletkező hulladékok összes mennyiségének csökkenése, amely a 2012-es évben már erőteljes növekedést mutat, ami gazdasági fellendülést is jelent. Év Veszélyes (kg) Nem veszélyes (kg) Összesen (kg) Veszélyes Nem veszélyes 21

22 A következő táblázatban az egyes hulladék főcsoportokban keletkezett hulladék mennyiségek szerepelnek. A veszélyes hulladékoknál a tavalyi évhez hasonlóan a 7-es főcsoport hulladékai keletkeztek a legnagyobb mennyiségben, ami a TEVA Gyógyszergyár hatása, jelentős mennyiség keletkezett még a 12-es főcsoportban, ami gép és eszköz gyártáshoz köthető (FAG). A nem veszélyes hulladékoknál kiemelkedik a 17-es főcsoport (építési és bontási tevékenység), továbbá még mindig jelentős a 2-es főcsoport (állattenyésztés), a 19-es főcsoport (szennyvíziszapok), valamint a 12-es főcsoport (fém és műanyag hulladékok). Nem Hulladék főcsoport Veszélyes(kg) Összesen(kg) veszélyes(kg) 01 - Ásványok kutatásából, bányászatából, kőfejtésből, fizikai és kémiai kezeléséből származó hulladékok Mezőgazdasági, kertészeti, vízkultúrás termelésből, erdőgazdaságból, vadászatból, halászatból, élelmiszer előállításból és feldolgozásból származó hulladékok 03 - Fafeldolgozásból és falemez-, bútor-, cellulóz rost szuszpenzió-, papír- és kartongyártásból származó hulladékok Bőr-, szőrme- és textilipari hulladékok Szervetlen kémiai folyamatokból származó hulladékok Szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok Bevonatok (festékek, lakkok és zománcok), ragasztók, tömítőanyagok és nyomdafestékek termeléséből, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladékok 09 - Fényképészeti ipar hulladékai Termikus gyártásfolyamatokból származó hulladékok Fémek és egyéb anyagok kémiai felületkezeléséből és bevonásából származó hulladékok; nemvas fémek hidrometallurgiai hulladékai 12 - Fémek, műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladékok Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok hulladékai (kivéve az étolajokat, valamint a 05, 12 és 19 fejezetekben felsorolt hulladékokat) 14 - Szerves oldószer-, hűtőanyag- és hajtógáz hulladékok (kivéve 07 és 08) Hulladékká vált csomagolóanyagok; közelebbről nem meghatározott abszorbensek, törlőkendők, szűrőanyagok és védőruházat 16 - A jegyzékben közelebbről nem meghatározott hulladékok Építési és bontási hulladékok (beleértve a szennyezett területekről kitermelt földet is) Emberek, illetve állatok egészségügyi ellátásából és/vagy az azzal kapcsolatos kutatásból származó hulladékok (kivéve azokat a konyhai és éttermi hulladékokat, amelyek nem közvetlenül az egészségügyi ellátásból származnak) 19 - Hulladékkezelő létesítményekből, szennyvizeket keletkezésük telephelyén kívül kezelő szennyvíztisztítókból, illetve az ivóvíz és iparivíz szolgáltatásból származó hulladékok 20 - Települési hulladékok (háztartási hulladékok és az ezekhez hasonló, kereskedelmi, ipari és intézményi hulladékok), beleértve az elkülönítetten gyűjtött hulladékokat is Végösszeg

23 A következő táblázatban a 30 legnagyobb mennyiségben keletkezett egyedi hulladék kód került felsorolásra (2012.): Hulladékkód megnevezés Összesen (kg) Föld és kövek, amelyek különböznek a tól Közelebbről nem meghatározott hulladékok Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok Egyéb szerves oldószerek, mosófolyadékok és anyalúgok Beton Bitumen keverékek, amelyek különböznek a től Papír és karton Vasfém reszelék és esztergaforgács Papír és karton csomagolási hulladékok Beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely különbözik 10. a tól Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó, 12. veszélyes anyagokat tartalmazó iszapok Vas és acél Vizes mosófolyadékok és anyalúgok Fémek Halogénmentes hűtő-kenő emulziók és oldatok Előírástól eltérő minőségű komposzt Emésztőgödrökből származó iszap Veszélyes anyagokat tartalmazó szilárd hulladékok Műanyag csomagolási hulladékok Vasfémek Veszélyes anyagokat tartalmazó, gépi megmunkálás során keletkező iszapok Folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok Kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a , és tól Hulladékká vált állati szövetek Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok Egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális 27. követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében Veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett 28. csomagolási hulladékok Hulladék porok, amelyek különböznek a től Homokfogóból származó hulladékok Érdekes áttekinteni a keletkezett hulladékokat a fizikai megjelenési formájuk szerint is (2012.) Fizikai megjelenési forma Nem veszélyes(kg) Veszélyes(kg) Összesen(kg) szilárd iszapszerű 1-5% iszapszerű 6-10% iszapszerű 11-15% iszapszerű 16-20% iszapszerű 21-25% iszapszerű 26-30% iszapszerű 31-35% iszapszerű 36-40% iszapszerű >= 46% folyékony gáznemű Végösszeg

24 A következő táblázatban a 100 legnagyobb hulladéktermelő telephelyet tüntettük fel (2012.), az általuk bejelentett hulladékmennyiségekkel egyetemben. Hulladék Adatszolgáltató ügyfél mennyiség(kg) 1 Duna Aszfalt Kft. - Duna Aszfalt Kft. Építési Igazgatóság Pentafrost Kft. - Telephely (Pentafrost Kft.) TEVA Gyógyszergyár ZRt. - telephely Debreceni Vízmű Zrt. - Szenyvíztisztító Üzem Fag Magyarország Kft. - Csapágygyár Fag Magyarország Kft D-Profil Épitö, Kereskedö És Szolgáltato Kft - Telephely (D-Profil Kft) COLAS ÚT Zrt. - telep P.M.R. Kft - Regionális Hulladéklerakó A.K.S.D. Kft - Regionális Hulladéklerakó Eurings Zrt. - üzem P.M.R. Kft - telephely Debreceni Vízmű Zrt. - I.sz. Víztermelő üzem Kinizsi Nyomdaipari És Szolgáltato Kft - Nyomda D & D Builder Kft. - Telephely (törölve) R. R. Donnelley Magyarország Kft. - nyomdaipari telephely R. R. Donnelley Magyarország Kft Via System Kft - Telephely (Via System Kft.; Concord III Kft.) Hunép Universal Zrt. - telephely Keviép Építőipari És Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság - Központi irodaház Alföldi Nyomda Zrt. - Nyomda Frieslandcampina Hungária Zrt. - Tejüzem Cgc Hungary Kft. - Telephely (CGC Hungary Kft.) Hajdúhús 2000 Kft - telephely A.K.S.D. Kft - telephely MÁV Zrt. - MÁV Pft. Szakaszmérnőkség Debrecen II Techszervíz Kft. - Telephely (Techszervíz Kft.) Mitor Kft. - fémforgácsoló üzem Bumet Hungary Kft. - Lemezmegmunkáló üzem (Bumet Hungary Kft.) Debreceni Vízmű Zrt. - tisztított szennyviz Iptech Kft. - Forgácsoló üzem Franz Kaminski Waggonbau Hungária Kft. - Telephely (Franz Kaminski Waggonbau Hungária Kft.) Kartonpack Nyrt. - Telephely Taskó Attila - Taskó Autó Kft. autóbontó telephelye Grampet Debreceni Vagongyár Kft. - Telephely (MÁV Debreceni Járműjavító Kft.) Komplex-D Magas És Mélyépitöipari Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - telephely Debreceni Egyetem - DEOEC I. sz. telep Lasselsberger Knauf Kft - szárazvakolatgyártó Épkerservice Zrt. - Telephely (Épkerservice ZRt.) E.On Energiatermelő Kft. - Központi telephely Magyar Hipermarket Kereskedelmi Kft - CORA Áruház Inform Média Kft. - Központ (Inform Média Kft.) Auchan Magyarország Kft. - CORA Áruház Kristály-99 Környezetgazdálkodási, Szolgáltato Kft - Telephely (Kristály-99 Kft.) Ni Hungary Kft. - üzem Tesco-Globál Áruházak Zrt. - TESCO Áruház Pharma Print Kft. - telephely Pharma Print Kft Társ-95 Kft - Acéllemez megmunkáló gyártócsarnok Rangsor 24

25 47 Atev Zrt. - Gyár Rona Dohányfeldolgozo Kft - telephely Gabó 2000 Kft. - telephely Tajtavill Villamossági Szerelö Export-Import Szolgáltato Kft - Központi telep E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt - TITÁSZ központi raktár MÁV-GÉPÉSZET Zrt. - Kocsijavító MÁV-GÉPÉSZET Zrt "Kurucz" Kft. - veszélyes hulladék gyűjtőhely, állattartó telephely Hanwha Techm Hungary Zrt. - telephely Hanwha Techm Hungary Zrt Hajdu-Alu Zrt. - telephely (Hajdu Alu Zrt.) MÁV-GÉPÉSZET Zrt. - gépész telephely MÁV-GÉPÉSZET Zrt Hajdú Volán Zrt. - Központi telephely Duczár Andrea - telep D-Transz Kft. - telephely Center-Print Német-Magyar Nyomdaipari És Szolgáltato Kft - Nyomdaüzem Center-Print Nova-Bau 89. Beruházó, Fővállalkozó És Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság - lakópark Megyei Egészségügyi Kft. - Rendelőintézet Barker-Ferr Kereskedelmi És Szolgáltató Kft - Telephely (Barker-Ferr Kft.) Dispomedicor Egyszerhasználatos Orvosi Eszközöket És Műtét-Technikai Termékeket Gyártó Zártkörűen Működő Részvénytársaság - telep Dh-Szerviz Kft - telephely Jagerbau Special Kft. - Jagerban special Kft Civis Bau Épitöipari Tervezö És Kivitelezö Kft - Telephely Popz Europe Kft. - telephely Stabil-Car Kft - Autóbontó Pipelife Hungária Kft. - gyár Pentafrost Kft. - Hűtőház (Pentafrost Kft.) Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-Végrehajtási Intézet - Büntetés-végrehajtási Intézet nem Im Bv.Országos Parancsnokság-hoz tartozik Debreceni Gyogyfürdö Kft - Gyógyfürdő Betongyár 97. Kft. - Előre kevert beton gyártó üzem (Betongyár '97 Kft.) ALDI Magyarország Élelmiszer Bt. - Aldi élelmiszer áruház Vojth Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - telep Bogáti Vállalkozás Nyomda És Villamosipari Kft - Nyomda Enviszam Kft. - Telephely (Enviszam Kft.) Kapitális Kft. - Nyomda (Kapitális Kft.) Garavill Trade Kft. - Raktár (Garavill Trade Kft.) Paccor Hungary Effekt Kft. - Csomagolóeszköz gyártó üzem Hunland-Metál Kft. - telephely Metro Kereskedelmi Kft. - telep Tesco-Globál Áruházak Zrt. - Bevásárló központ Tesco-Globál Áruházak Zrt Barna Bau Kft. - központ Farmgép Kft - telephely Dkv Zrt. - központi telephely Agrárgazdaság Mezögazdasági És Kereskedelmi Kft - Sertéstelep Humán-Ép Kft - telephely Humán-Ép Kft Ráthonyi Élelmiszeripari És Kereskedelmi Egyszemélyes Kft - telep Villjav Kft. - Telephely (Villjav Kft.) Barker-Ferr Kereskedelmi És Szolgáltató Kft - hulladékkezelő telephely Cserháti Family Kereskedelmi És Szolgáltató Kft - McDonald's Étterem Alaszka Kereskedelmi Kft - Kereskedelmi raktár (Alaszka Kft.) Pirehab Nonprofit Kft. - 1.sz. Üzemigazgatósága Euro Campus Kft. - irodaház Euro Campus Kft Radel & Hahn Rt - Hulladékkezelő telephely

26 98 Marso Kft. - Telephely (Marso Cívis Kft.) Pro-Fa St Épitöipari, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - Telephely SZIKGÁT-FARM Korlátolt Felelősségű Társaság - Szikgáti sertéstelep (Szikgát- Farm Kft.) Az előző táblázatokban a keletkezett hulladékokkal foglalkoztunk, míg a következő táblázatokban azokat a vállalkozásokat mutatjuk be, amelyek a keletkező hulladékok valamilyen kezelésével foglalkoztak Debrecenben évben. Előkezelők Debrecen, Hulladék Adatszolgáltató ügyfél mennyiség(kg) 1 P.M.R. Kft - Regionális Hulladéklerakó P.M.R. Kft - telephely A.K.S.D. Kft - Regionális Hulladéklerakó Kristály-99 Környezetgazdálkodási, Szolgáltato Kft - Telephely (Kristály-99 Kft.) Sofém Kereskedelmi, Szolgáltato És Feldolgozo Kft - Telephely (Sofém Kft.) "T & A" Kft - Telephely ("T & A" Kft.) Spácium Szolgáltato, Feldolgozo És Értékesitö Kft - 2. sz. hulladék átvevő telep Euroaszfalt Kft. - Aszfaltkeverő üzem Euroaszfalt Kft Rodna-Ker Kft. - Hulladékkezelő telephely Kovács János - Hulladékkereskedés (Kovács János) Rézműves Jenő - Regionális Hulladéklerakó Taskó Attila - Taskó Autó Kft. autóbontó telephelye A.K.S.D. Kft - HULLADÉKGYŰJTŐ UDVAR Lomberdő Kft. - Regionális Hulladéklerakó Mt Recycling Bt - Telephely Stabil-Car Kft - Autóbontó Csaba Car Bontó Kft. - Telephely Enviszam Kft. - Telephely (Enviszam Kft.) Autóbontó Kft. - Autóbontó Kozlo-plast Kft. - Márkaszervíz (megszünt) Debreceni Vízmű Zrt. - Szenyvíztisztító Üzem Alu-Ferr Színesfém Kft. - fémhulladék kereskedés A.K.S.D. Kft - Elektronikai Hulladékbontó Csarnok "Lato-Plaszt" Kft. - Márkaszervíz (megszünt) Made Metal Kft - Telephely Jäger Kft. - telephely (JAGER Kft.) Klaudia-Fer Kft - Hulladék felvásárló telep (Klaudia-Fer Kft.) "Flivver 8" Bt. - Gépjárműbontó Rangsor 26

27 Hasznosítók Debrecen, Hulladék Adatszolgáltató ügyfél mennyiség(kg) 1 "Ba-Bits 2000" Kft - Telephely "Nagymester" Mélyépítési, Útépítési És Szállítmányozási Korlátolt Felelősségű Társaság - Telephely (Nagymester Kereskedőház Kft.) A.K.S.D. Kft - Regionális Hulladéklerakó Via System Kft - Telephely (Via System Kft.; Concord III Kft.) D-Profil Épitö, Kereskedö És Szolgáltato Kft - Telephely (D-Profil Kft) COLAS ÚT Zrt. - telep Strabag Általános Építő Kft. - telep Rodna-Ker Kft. - Hulladékkezelő telephely Tabaka És Társa Kft. - gépkocsi tároló Antal És Antal Termelö Termeltetö Kereskedelmi És Szolgáltato Kft - üzem Pipelife Hungária Kft. - gyár Autóbontó Kft. - Autóbontó Taskó Attila - Taskó Autó Kft. autóbontó telephelye Fag Magyarország Kft. - Csapágygyár Fag Magyarország Kft Csaba Car Bontó Kft. - Telephely P.M.R. Kft - telephely Stabil-Car Kft - Autóbontó Paccor Hungary Effekt Kft. - Csomagolóeszköz gyártó üzem "Flivver 8" Bt. - Gépjárműbontó Kozlo-plast Kft. - Márkaszervíz "Lato-Plaszt" Kft. - Márkaszervíz Rangsor Ártalmatlanítók Debrecen, Hulladék Adatszolgáltató ügyfél mennyiség(kg) 1 A.K.S.D. Kft - Regionális Hulladéklerakó Debreceni Vízmű Zrt. - Szenyvíztisztító Üzem Kristály-99 Környezetgazdálkodási, Szolgáltato Kft - Telephely (Kristály-99 Kft.) Hajdu Refuse Burner Kft - Telephely (Hajdu Refuse Burner Kft.) Rangsor 27

28 FELSZÍNI VIZEK VÉDELEME Felszíni vizek Debrecen város közigazgatási területe a Hortobágy-Berettyó főcsatorna vízgyűjtő területéhez tartozik. Élő vízfolyása a Kondoros és a Tócó (3. ábra), melyek vízgazdálkodási funkciója alapvetően a belvíz levezetése. A két vízfolyás találkozási pontja a Kösely végszelvénye. Megoldandó feladat különösen csapadékhiányos időszakokban a Kondoros és a Tócó vízminőség védelmi célú vízpótlása, illetve záporok és nagycsapadékok idején a mértékadó csapadékvíz károkozás nélküli levezetése (esetleg tározással, vízvisszatartással kombinálva). A jelenleg leginkább kidolgozott elképzelések és lehetőségek szerint vízpótlás célszerűen a Keleti-főcsatorna vizének bevezetésével oldható meg (CIVAQUA projekt). Hasonló célokat tűzött ki a jelenleg folyó AQUA-ADD Projekt is. Kis vízhozamú nyírségi erek a város közelében: Cserei-ér, Kati-ér, Bodzás-ér, Szárcsásér, Pércsi-ér. 3. ábra - Debrecen város vázlatos vízrajza Debrecen felszíni vizekben szegény, folyó nélküli nagyváros. Korabeli beszámolók szerint a Tócó völgyben és a Kati éren vízimalmok működtek. A lecsapolások kezdete előtt a város térsége vízben jóval gazdagabb volt, mint napjainkban. Találóan írták a régiek: a vízbő városból víz nélküli város lett. A település részben mesterséges patakjai mára fedetlen csatornává váltak: Tócó, Kondoros. A Tócó a csapadékvizek mellett a város biológiailag tisztított szennyvizének befogadója. A korábbi években jelentős feladatként jelentkezett a város régi szennyvíztisztító oxidációs tórendszerének a jogszabályoknak megfelelő rekultiválása. 28

29 Jóléti, rekreációs feladatokat lát el a Fancsikai-tórendszer. Bár a korábbi években gyakran kiszáradtak ill. holt vízzé váltak, a vízutánpótlással horgásztavakként is funkcionálnának. Az utóbbi három évben gyakori volt a halpusztulás a tavakban. A túrizmus is építhetne a környezeti adottságaira, ehhez azonban a biztonságos vízpótlás megoldása elengedhetetlen. A város területén több csapadékvíz elvezető csatorna és tározó található. Bár aktivitásuk, felszíni vízvezető jellegük időszakos, de a meder karbantartása nélkülözhetetlen. Az utak és csatornák vezetésénél figyelembe kell venni a geológiai és lefolyási viszonyokat. A Tócó és a Kondoros rendkívüli esőzések alkalmával már nem képes a csapadékvizeket befogadni, illetve elvezetni. A Tócó alsó szakaszának környezetében a nagycsapadékos időszakokban az utóbbi években elöntéseket jeleztek. Az megfelelő infrastruktúra nélküli építések, a lefolyást növelő burkolt felületek növekedése emelik az elégtelen vízelvezetési esetek gyakoriságát. A várostervezés, területrendezés során csökkenteni kell ezeket a kockázatokat. Célszerű az integrált szemléletű tervezés és beruházás. A Lovász-zugi tórendszer A csatornahálózat által összegyűjtött szennyvizek tisztítására már az 1930-as években használták az ún. Lovász-zugi tórendszert. Felülete ~ 19 ha, átlagos vízmélység 1,6 m, víztérfogat m 3 volt, majd az 1981-ben üzembe helyezett mechanikai tisztítóegység után megépült az ún. Tócó-Kösely menti (különböző vízfelszínű, mélységű és alakú 13 db tóból álló) tórendszer is, amelynek területe mintegy 50 ha (4. ábra). Az így kialakult szennyvíztisztító rendszer szárazidei szennyvízbefogadó képességét akkor m 3 /d-ben határozták meg. 4. ábra - Tócó és a kapcsolódó létesítmények 29

30 Az utóbbi években a tórendszerek üzemszerűen, rendszeresen nem kaptak szennyvíz utánpótlást, csupán esetenként rövid ideig, havaria esetén. A szennyvíztisztító telepen az ISPA beruházás keretében megépülő 2 db 7500 m 3 befogadó képességű záporvíztározó részben átvette a tórendszerek szükségtározó szerepét is, így üzemen kívüli, felhagyott vízilétesítményekké váltak, funkcióval már nem rendelkeztek. A Lovász-zugi tórendszernél évben elkezdődött a rekultiváció. A rekultiváció során elbontásra kerültek a műtárgyak, töltések. A szennyvíziszapot nem termelték ki, hanem földet terítettek el rajta, tereprendezést végeztek, majd ezt követően a terület fásításra került energiafűzfák telepítésével. A rekultivációt egy úgynevezett fitoremediációs eljárással végzik, amely során zöld növényeket használnak a talaj nehézfémtartalmának csökkentésére. A talajvíz állapotának nyomon követésére 4 db monitoring kutat telepítettek és üzemeltetnek a tározó környezetében. A tervek szerint a talajvíz monitoringon túl a fitoremediácós növényzet monitoringjára is sor kerül, az energiafűz leveleit vizsgálják As, Zn, Cr, Hg, Cd, Ni, Cu összetevőkre. Felszíni vízkészlet Felszíni vizekben a város szegény. Területén csak a kis vízhozamú, változó vízminőségű Tócó és Kondoros patak ill. a Cserei-ér és a Pece-ér egy rövid szakasza található. A TIKTF működési területén minőségi és mennyiségi szempontból biztonsággal hasznosítható természetes felszíni vízkészlete minimális. Vízgazdálkodási szempontból számításba vehető felszíni vízkészletünk szinte kizárólag a Tiszából származik. A vízhasználók a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán, a Nyugati-főcsatornán, illetve ezek vízrendszerén keresztül kapják. Ugyanakkor több mesterséges főcsatorna, tápcsatorna és gerincvezeték Debrecen térségébe, illetve a fogadó tározókba vezeti a Tisza vizét. Tározók: L-1, Látóképi tározó (Macsi-Balcsi). Ezek a vizes élőhelyek nem természetes állapotúak. A víztípus nátriumhidrokarbonátos, emellett a kalcium is jellegformáló mennyiségben van jelen. A növényi tápanyagok közül a nitrogén viszonylag jelentős mennyiségben van jelen a tározók vizében. Az Erdőspusztai jóléti tavak (Fancsika I-III, Mézeshegyi-tó, Vekeri-tó) is létesített vizes élőhelyek: a kisebb vízfolyások, a csapadék vízének befogadására alkalmasak. Összes vízfelületük kb. 270 ha. Biztosítani hivatottak az erdei rekreációt, üdülési funkciót. Fejlesztésük a CIVAQUA programmal elodázhatatlan. (5. ábra) CIVAQUA projektet motiváló főbb tényező következők: Debrecen környezeti állapotának javítása. Debreceni Nagyerdő vízháztartási helyzetének javítása. Erdőspusztai jóléti tórendszer vízpótlása. Öntözési lehetőség biztosítása. 30

31 5. ábra - CIVAQUA fejlesztési ütemek Vízterhelések Az ipari, intézményi vízhasználat során keletkező szennyvíz vízszennyező anyaginak egy részét a közcsatornába történő bebocsátás előtt el kell távolítani. Ez a művelet a szennyvíz előtisztítása. A teljes tisztítás a városi szennyvíztisztító telepen történik. A szennyvíz előtisztítás elsődleges feladata a csatornahálózat károsodásának (pl. betonkorrózió) megelőzése, valamint a városi szennyvíztisztító telep túlterhelés elleni védelme, illetve annak megakadályozása, hogy oda a telepen nem kezelhető szennyezőanyagok jussanak. A felszíni vízbe közvetlenül bevezetett kommunális és ipari (intézményi) szennyvizeket a jogszabályok által megadott követelményeknek (határértékek, hatásfok) megfelelően kell megtisztítani. Vízterhelésről beszélünk abban az esetben, ha a kibocsátási követelményeknek megfelelő minőségű tisztított szennyvizet (használt vizet) vezetnek a befogadó vízfolyásba. Vízszennyezésről pedig a kibocsátási követelményeket meghaladó szennyezettségű szennyvíz kibocsátása esetén lehet szó. A vízterhelés jellemzőit a kibocsátók, a gyűjtés, a tisztítás és a befogadás adottságai meghatározzák. Jellemzése a kibocsátott szennyezőanyagok koncentrációjával és tömegáramával történik. A város szennyvízcsatorna rendszerének terhelésével kapcsolatos jelentősebb előrelépések az utóbbi években: a Konzervgyár (volt DEKO) szennyvíz előtisztító berendezésének megépítése és üzemeltetése (2010-ben intenzifikálták) a Balmazújvárosi úti hűtőház (volt HAJDÚFREEZE) technológiai szennyvizének elhelyezése fás területen. TEVA Gyógyszergyár biológiai szennyvíz előtisztítójának üzembe helyezése 31

32 A három üzemben végzett fejlesztések eredményeként a városi szennyvíztisztító telep szennyezőanyag terhelése jelentősen csökkent, így a szennyvíztisztítás biztonsága nagyobb lehet. A szennyvízelhelyezés által okozott másodlagos környezeti problémát (bűzhatás) az erre engedéllyel rendelkezőnek kell szakszerű üzemeltetéssel megoldania. 6. ábra - Jelentősebb közcsatornás kibocsátók elhelyezkedése Debrecenben 32

33 Debrecen város közüzemi szennyvízcsatornájába bocsátó, önellenőrzésre kötelezett gazdálkodó szervezetek listája évben Telephely, üzem Telep EOVx Telep EOVy Telep címe Szennyvíz kibocsátással járó fő tevékenység Előtisztító PENTAFROST Kft. Debrecen, Alma utcai Konzervüzem Alma u. 3. zöldség, gyümölcs feldolgozás, fagyasztás ívszita "KRISTÁLY-99"Kft. Debrecen Szikgát 15007hrsz. telephely hrsz. hulladékkezelés olaj-iszapfogó TEVA Gyógyszergyár Zártkörűen Működő gyógyszer és gyógyszeralapanyag Mechanikai-biológiai-kémiai Pallagi u. 13. Részvénytársaság Gyógyszergyára gyártás szennyvíz előtisztító mű CGC Hungary Kft. Konzervüzem (volt DEKO) Monostorpályi út 92. zöldség-gyümölcs konzerválás anaerob biológiai szennyvíz előtisztító AQUATICUM Debreceni Gyógy- és Fürdőközpont Nagyerdei park 1. strand, fürdő, gyógyfürdő (termálvíz kibocsátás) nincs MEDICOR Kéziműszer Zrt. Orvosi Műszergyár Füredi u. 98 orvosi műszer gyártásfémfeldolgozás, felületkezelés fémkicsapatás, iszapleválasztás semlegesítő, meszes HAJDÚHÚS 2000 Kft. Húsüzem Diószegi u. 7. állatvágás, húsfeldolgozás flotáló Friesland Hungária zrt. Tejüzem Köntösgátsor 5-7. tejfeldolgozás flotáló MÁV Debreceni Járműjavító Kft Hét vezér út 24/B. fém megmunkálás (vasúti kocsi olajos víz-emulzió bontó javítás) komplett egység Debrecen területén felszíni vízbe tisztított szennyvizet bocsátók évi (kiszabott) vízszennyezési bírsága Szennyvíz kibocsátó Bírságolt szennyvíz mennyiség (m 3 ) Bírságolt szennyező anyagok, vízminőség-jellemzők I. fokú bírság (Ft) A.K.S.D Kft. Regionális hulladéklerakó Ammónia-ammónium-ion, szulfid, BOI 5, fenol Debrecen város szennyvíztisztító telepe Nátrium-egyenérték %

34 Ellátott település vagy üzem A.K.S.D. Kft. Regionális hulladéklerakó Debrecen agglomerációs települési szennyvíztisztító telep Debrecen város közigazgatási területén felszíni vízbe bocsátó cégek listája évben Önellenőrzésre kötelezett Telep EOVx Telep EOVy Kerekestelepi Strandfürdő Igen Magyar Közút KHT. HBm-i Területi Ig. Debrecen Elsődleges befogadó Bevezetés EOVx Bevezetés EOVy Másodlagos befogadó Főbefogadó Igen Tócó-csatorna Kösely Hortobágy-Berettyó Igen Tócó csatorna Szávay Gy. utcai csapadékvíz-elvezető csatorna Kösely, Hortobágy főcsatorna Tócó-árok, Tócócsatorna, Kösely Hortobágy-Berettyó Hortobágy-Berettyó Nem Kondoros Kösely, Hortobágy Hortobágy-Berettyó 34

35 Szennyvízelvezetés Debrecen város és a hozzátartozó agglomeráció területén egyesített és elválasztott rendszerű gravitációs csatornák és elválasztott rendszerű nyomás alatti szennyvízelvezető rendszerek üzemelnek. Feladatuk Debrecen város és településrészei (Józsa, Pallag, Kismacs, Nagymacs), valamint az agglomeráció települései (Ebes, Hajdúsámson, Sámsonkert, Mikepércs, Sáránd) szennyvízének fogadása és eljuttatása a szennyvíztisztító üzembe. A város belterületén lévő szennyvízgyűjtő területek gyűjtőhálózatai és létesítményei 8 db főgyűjtő rendszerhez csatlakoznak ben fejeződött be az un. ISPA csatornahálózat fejlesztési beruházás, mellyel a korábban meglévő hálózat lényegesen bővült, valamint a belvárosi rossz állapotú csatornák és bekötővezetékek részben átépítéssel, részben béleléses eljárással történő rekonstrukciója is megvalósult. Az 1-es számú egyesített főgyűjtő rendszerhez csatlakoztatott területek elválasztott szennyvízelvezetésére épült egy új főgyűjtő rendszer. A korábbi főgyűjtő, amennyiben megvalósul valamennyi, a hozzá csatlakoztatott szennyvízbevezetés lekötése, ezen területek csapadékvízgyűjtő rendszereként funkcionál majd tovább. Bővült Józsa, Ebes és Hajdúsámson szennyvízelvezető rendszere, Sámsonkert, Mikepércs, és Sáránd belterületén pedig új szennyvízelvezető hálózat épült ki a beruházás keretében. Debrecenben és településrészein jelenleg mintegy 216 km egyesített gravitációs csatorna, 701 km elválasztott rendszerű gravitációs gyűjtőcsatorna és 63 km nyomott rendszerű szennyvízvezeték üzemel. Az egyesített rendszerű csatornahálózat a gyakorlatban záporkiömlők közbeiktatásával működik. A zápor-kiömlők funkciója az, hogy a csatornarendszer mértékadó terhelésével egybeeső záporok esetén egy adott szelvényben elvezetik csatorna vízszállító kapacitása fölé eső vízhozamot. A korábban elfogadott koncepció szerint a gyakorlatban ez úgy funkcionált, hogy az ötszörösnél nagyobb hígítású szennyvíz a záporkiömlőn keresztül tisztítatlanul került befogadó Tócóba. A városban három helyen van záporkiömlő: a Kishegyesi úton, az Attila téren, valamint a Déli soron. (Az Attila téri nem üzemel.) A szennyvíztisztító telep fogadó csúcskapacitása 5000 m 3 /h. A telepre az a feletti beérkező mennyiség a záporvíz buktatón leválasztásra kerül, és a záporvíz csatornán az ISPA beruházáson belül megvalósított záportározóba jut. A hosszabb ideig tartó heves záporok esetén előfordul, hogy a záportározó telítődik, így a tisztító telep többlet mennyiséget fogadni nem képes, a hidraulikai tehermentesítő feladat a záporkiömlőkre hárul. Tartósabb esőzésnél előfordulhat az is, hogy a tározók leürítését nem tudják elvégezni, így egyáltalán nem áll rendelkezésre a tisztító telepen tározókapacitás, a csúcskapacitás felett beérkező csapadékos szennyvíz fogadására. A két záporkiömlő közül ez egyik, a Kishegyesi úti záporkiömlő mintegy 9,44 m 3 /s kapacitással, a másik, a Déli sori 3,26 m 3 /s kapacitással üzemeltethető. Egy az üzemeltető által végzett felülvizsgálat szerint, a főgyűjtőben mért vízszint alakulását figyelve a Déli sori kiömlő évben 15 alkalommal üzemelt, a záporkiömlő bukóélét meghaladó vízszint ennyiszer fordult elő. 35

36 Szennyvíztisztítás Az egyesített rendszerű, ill. az elválasztott rendszerű szennyvízcsatornákon beérkező szennyvizet a szennyvíztisztító üzem fogadja. A szennyvíz átlagosan egy napot tartózkodik az üzemben, majd a mechanikai és biológiai tisztítási folyamat után a Tócó-patakba kerül (7. ábra). A szennyvíztisztító telepet és évben, az ISPA beruházás keretében, új biológiai tisztítósorral bővítették, valamint a régi tisztítósoron karbantartási-átalakítási munkákat végeztek. A szennyvíztisztító telepen a beruházás érintette a mechanikai vonalat, finomrács gépház épült, a biológiai fokozatot bővítették, az iszapvonalon pedig korszerűsítésre és bővítésre került sor. A beruházás során egy új m 3 össztérfogatú, kétrekeszes csapadékvíz tározó is épült. Így nagyobb zápor esetén az m 3 /h mennyiséget meghaladó szennyvíz a homokfogón lévő bukón leválasztásra kerül és a csapadékvíz tározóba jut. A zápor elmúltával a betárolt szennyvíz visszavezetésre kerül a rendszer elejére, így csapadékos időben sem jut a telepre beérkező szennyvíz tisztítatlanul a befogadóba. A szennyvíztisztítás részei: Mechanikai tisztítás Kapacitás: m 3 /nap Egységei: rács, rácsszemét prés, átemelő szivattyúk, homokfogó, homokmosó, előülepítő Biológiai tisztítás Iszapkezelés Kapacitás: m 3 /nap, LE Egységei: biológiai tisztító műtárgy, utóülepítők, mérőakna Egységei: iszap elősűrítő, iszaprothasztó, biogáz termelés, iszap utósűrítő, iszapcentrifuga, gáztároló tartály, gázfáklya, kéntelenítő, gázkazán, gázmotor. 36

37 7. ábra - Tisztított szennyvizet felszíni vízbe bocsátók elhelyezkedése Debrecenben Üzemi kárelhárítási tervvel rendelkező létesítmények Telephely Üzemi terv szerinti fő tevékenység Agrárgazdaság Kft., Debrecen-Látókép 0266 Sertéstenyésztés, több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) hrsz alatti sertéstelep sertések számára. A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. Debreceni Hulladéklerakó 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy Regionális Hulladéklerakó tonna teljes befogadó kapacitáson felül. ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. Debreceni Állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy Gyára 0817 hrsz újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással. CGC Hungary Kft. Debreceni Konzervüzem Élelmiszer-termékek termeléséhez kezelő és feldolgozó üzem. Vágóhíd 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési Debreceni Vágóhíd Zrt. kapacitással. Debreceni Vízmű Zrt. Debrecen városi Települési szennyvíztisztító telep. szennyvíztelep E-On Energiatermelő Kft. Debreceni Erőmű Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő és Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű hőteljesítménnyel. Hajdúhús 2000 Kft. Debrecen, Diószegi út 7. Vágóhíd 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési vágóhíd kapacitással. Hüséné Nagy Enikő, Baromfinevelő telep Intenzív baromfitenyésztés több mint férőhely baromfi számára. KRISTÁLY-99 Kft. Debrecen-Szikgát Veszélyes hulladékok ártalmatlanítása. hrsz alatti veszélyes hulladék kezelő telep ENVISZAM Kft., Debrecen Határ út 1022 sz. Hulladékkezelés. alatti telephely Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt Gyógyszeralapanyagok gyártása. Debrecen 0376/18 hrsz Szikgát-Farm Kft. Debrecen-Szikgáti Sertéstenyésztés, több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertéstelep sertések számára. Szikgát-Farm Kft. Debrecen-Nagymacs Sertéstenyésztés, több mint 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertéstelep sertések számára. TEVA Gyógyszergyár Zrt. debreceni Gyógyszeralapanyagok gyártására. telephelye 37

38 Az üzemi kárelhárítási terveket 5 évenként felül kell vizsgálni. A hatályos jogi szabályozás szerint az üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezettek listája megegyezik azon környezethasználatok, tevékenységek listájával, melyek egységes környezethasználati engedély-kötelesek. Mindebből az következik, hogy csak az igen jelentős környezethasználattal, vagy veszélyeztetéssel járó tevékenységek kötelesek a jogszabály erejénél fogva terveket készíteni, illetve azokat rendszeresen karbantartani. A jogszabályban nem szereplő tevékenységek végzőit a felügyelőség és a vízügyi hatóság abban az esetben kötelezheti tervkészítésre, ha azoknál a környezet veszélyeztetettsége azt indokolja. Így több szervezet a jogszabály erejénél fogva nem köteles a lejárt terv felülvizsgálatára sem. (A fenti telephelyek között a Debrecen városi települési szennyvíztelep nem egységes környezethasználati engedély-köteles.) Debrecen területén felszíni vízbe szennyvizet kibocsátók szennyvízmennyiségei éves bontásban Szennyvízkibocsátó hely A.K.S.D. Kft. Regionális hulladéklerakó (Debrecen) Debrecen regionális szennyvíztisztító telep Kerekestelepi Strandfürdő Magyar Közút KHT. HBm-i Területi Ig. Debrecen n.a

39 Mértékegység Engedélyezett határérték Debrecen város szennyvíztisztító telepének évi önellenőrzési eredményei-1 (folytatás a következő oldalon) Dátum Komponensek NH 4 -(N) mg/l 5 3,10 1,90 2,80 4,80 4,90 4,80 2,60 4,60 4,40 0,30 2,70 3,10 3,70 0,20 ANA detergens mg/l 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 BOI5 mg/l Cink (összes) μg/l Higany (összes) μg/l 0,096 0,169 0,154 0,086 0,099 0,060 0,288 0,053 0,084 0,114 0,258 0,125 0,092 0,069 Kadmium (összes) μg/l 97 Kálium mg/l Króm (összes) μg/l , Magnézium mg/l Mangán (összes) mg/l 0,100 0,093 0,155 0,115 0,121 0,101 0,034 0,092 0,068 0,102 0,269 0,111 0,105 0,089 Nátrium mg/l Nátrium eé % %/ 45 55,17 54,24 63,61 53,82 47,47 53,03 52,15 52,56 51,88 45,16 48,76 45,13 46,27 41,10 Nikkel (összes) μg/l 19,0 1,0 2,0 1,0 5,0 5,0 9,0 1,0 8,0 4,0 5,0 1,0 0,6 23,0 NO 2 -N mg/l 1,1 0,2 1,2 1,1 1,1 2,0 1,6 0,5 0,7 0,4 0,9 1,0 0,2 0,2 NO 3 -N mg/l 14,9 6,9 3,6 7,7 2,8 8,9 8,5 7,1 6,0 5,4 6,5 4,7 4,4 6,3 Ólom (összes) μg/l KOIk mg/l Összes ag. izz. mar. mg/l Összes foszfor mg/l 5 4,38 0,58 1,01 0,52 0,51 0,22 0,66 1,72 1,85 1,06 2,53 2,44 2,36 1,34 Összes kem (CaO) mg/l Összes lebegő ag. mg/l Összes N mg/l 25 23,0 14,8 10,8 16,3 12,1 19,1 18,2 15,8 13,8 10,6 13,5 13,4 11,2 12,0 Összes oldott anyag mg/l Összes szárazanyag mg/l Összes szervetlen N mg/l 19,1 9,0 7,5 13,5 8,8 15,7 12,7 12,1 11,2 6,0 10,2 8,9 8,2 6,7 ph 7,4 7,6 7,7 7,7 7,8 7,5 7,6 7,8 8,2 7,5 7,6 7,7 7,6 7,7 Réz (összes) μg/l SZOE mg/l Szulfát mg/l Vas (összes) mg/l 0,120 0,150 0,150 0,200 0,490 0,200 0,180 0,240 0,190 0,340 0,400 0,220 0,220 0,230 39

40 Mértékegység Engedélyezett határérték Debrecen város szennyvíztisztító telepének évi önellenőrzési eredményei-2 (az előző táblázat folytatása) Dátum Komponensek NH 4 -(N) mg/l 5 0,50 0,80 3,00 5,60 0,14 0,15 0,14 0,18 0,13 0,13 0,10 0,20 0,80 0,11 ANA detergens mg/l 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 BOI5 mg/l Cink (összes) μg/l Higany (összes) μg/l 0,052 0,147 0,151 0,103 0,086 0,073 0,047 0,057 0,034 0,053 0,066 0,057 0,061 0,155 Kadmium (összes) μg/l Kálium mg/l Króm (összes) μg/l , Magnézium mg/l Mangán (összes) mg/l 0,098 0,107 0,102 0,129 0,099 0,088 0,100 0,137 0,067 0,049 0,053 0,354 0,089 0,079 Nátrium mg/l Nátrium eé % %/ 45 42,10 46,24 48,71 50,50 51,37 51,40 51,38 50,00 50,77 50,09 51,70 53,37 52,86 57,04 Nikkel (összes) μg/l 7,0 6,0 4,0 4,0 5,0 0,6 7,0 5,0 4,0 6,0 4,0 4,0 6,0 0,6 NO 2 -N mg/l 0,3 0,3 0,2 0,6 0,2 0,1 0,3 0,1 0,1 0,0 0,0 0,0 0,3 0,0 NO 3 -N mg/l 4,7 10,7 12,7 7,8 6,7 7,4 7,6 11,5 16,1 18,7 9,8 7,8 7,8 10,4 Ólom (összes) μg/l KOIk mg/l Összes ag. izz. mar. mg/l Összes foszfor mg/l 5 0,68 1,31 1,08 0,26 0,87 0,87 1,63 0,63 0,87 1,11 1,56 0,57 0,61 0,50 Összes kem (CaO) mg/l Összes lebegő ag. mg/l Összes N mg/l 25 10,7 17,0 19,3 16,3 11,2 12,3 11,3 17,1 21,4 23,3 15,0 13,0 13,4 15,3 Összes oldott anyag mg/l Összes szárazanyag mg/l Összes szervetlen N mg/l 5,5 11,8 15,9 14,0 7,1 7,6 8,1 11,8 16,3 18,9 9,9 8,0 9,0 10,5 ph 7,7 7,7 7,8 7,7 7,6 7,7 7,7 7,8 7,9 7,9 7,8 7,8 7,9 8,1 Réz (összes) μg/l SZOE mg/l Szulfát mg/l Vas (összes) mg/l 0,290 0,430 0,260 0,230 0,280 0,170 0,240 0,220 0,170 0,170 0,180 0,600 0,220 0,540 40

41 Mértékegység Engedélyezett határérték Debrecen város szennyvíztisztító telepének évi önellenőrzési eredményei-3 (az előző táblázat folytatása) Dátum Komponensek NH 4 -(N) mg/l 5 0,10 0,20 4,50 0,15 0,50 1,10 4,30 3,80 3,50 3,80 2,60 2,10 2,40 2,20 ANA detergens mg/l 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 BOI5 mg/l Cink (összes) μg/l Higany (összes) μg/l 0,148 0,070 0,105 0,035 0,056 0,148 0,442 0,121 0,553 0,214 0,075 0,108 0,079 0,102 Kadmium (összes) μg/l Kálium mg/l Króm (összes) μg/l 3 0,5 0,5 0,5 0,5 0, ,5 0, Magnézium mg/l ,5 21 Mangán (összes) mg/l 0,097 0,447 0,110 0,084 0,008 0,070 0,080 0,088 0,062 0,068 0,045 0,044 0,077 0,053 Nátrium mg/l Nátrium eé % %/ 45 54,34 56,66 54,01 57,89 60,14 59,75 57,89 59,90 58,42 54,82 54,57 50,40 54,85 51,95 Nikkel (összes) μg/l 7,0 3,0 1,0 5,0 5,0 4,0 3,0 2,0 1,0 2,0 3,0 5,0 3,0 3,0 NO 2 -N mg/l 0,0 0,0 0,2 0,1 0,2 0,5 0,1 0,1 0,7 0,1 1,2 0,6 0,1 0,5 NO 3 -N mg/l 4,6 5,1 6,6 11,7 12,5 8,6 6,7 7,1 9,5 10,8 14,8 16,3 15,2 13,7 Ólom (összes) μg/l KOIk mg/l Összes ag. izz. mar. mg/l Összes foszfor mg/l 5 0,23 0,49 0,26 3,18 4,25 4,07 0,20 3,34 4,41 4,39 4,42 4,35 3,68 4,61 Összes kem (CaO) mg/l Összes lebegő ag. mg/l Összes N mg/l 25 8,9 10,3 15,9 16,3 16,9 15,5 13,7 16,3 17,5 17,0 22,0 23,3 21,7 19,5 Összes oldott anyag mg/l Összes szárazanyag mg/l Összes szervetlen N mg/l 4,8 5,3 11,3 11,9 13,1 10,2 11,1 11,1 13,7 14,7 18,5 19,1 17,8 16,4 ph 7,9 7,8 7,8 8,0 7,7 7,7 8,1 8,0 7,7 7,9 7,8 7,9 7,8 7,7 Réz (összes) μg/l SZOE mg/l Szulfát mg/l Vas (összes) mg/l 0,180 0,360 0,110 0,050 0,020 0,110 0,120 0,220 0,150 0,150 0,170 0,210 0,180 0,200 41

42 Mértékegység Engedélyezett határérték Debrecen város szennyvíztisztító telepének évi önellenőrzési eredményei-4 (az előző táblázat folytatása, táblázatsor vége) Dátum Komponensek NH 4 -(N) mg/l 5 1,60 4,60 4,10 4,00 4,10 4,00 4,00 4,00 ANA detergens mg/l 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 0,20 BOI5 mg/l Cink (összes) μg/l Higany (összes) μg/l 0,116 0,072 0,053 0,057 0,105 0,032 0,056 0,053 Kadmium (összes) μg/l Kálium mg/l Króm (összes) μg/l ,5 0,5 0,5 0,5 0,5 Magnézium mg/l Mangán (összes) mg/l 0,050 0,063 0,009 0,041 0,034 0,028 0,028 0,053 Nátrium mg/l Nátrium eé % %/ 45 52,23 53,60 52,33 56,10 55,94 52,47 54,90 57,80 Nikkel (összes) μg/l 3,0 61,0 58,0 8,0 1,0 0,6 0,6 0,6 NO 2 -N mg/l 0,6 0,2 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 0,1 NO 3 -N mg/l 13,7 14,9 15,3 15,9 15,4 14,9 14,4 15,4 Ólom (összes) μg/l KOIk mg/l Összes ag. izz. mar. mg/l Összes foszfor mg/l 5 4,62 4,39 4,82 4,62 4,90 4,30 4,40 4,70 Összes kem (CaO) mg/l Összes lebegő ag. mg/l Összes N mg/l 25 21,3 22,7 21,8 23,4 22,2 22,9 21,8 23,4 Összes oldott anyag mg/l Összes szárazanyag mg/l Összes szervetlen N mg/l 15,9 19,7 19,5 20,0 19,6 18,9 18,5 19,5 ph 7,8 7,8 7,9 7,7 7,8 7,8 7,8 7,8 Réz (összes) μg/l SZOE mg/l Szulfát mg/l Vas (összes) mg/l 0,210 0,540 0,520 0,220 0,210 0,005 0,005 0,005 42

43 NH4 (N) [mg/l] KOIk [mg/l] Szervesanyag tartalom 80 Határérték = 75 mg/l Ö n e l l e n ő r z é s e k i d e j e 8. ábra - A szerves anyag tartalom változása évben a Debrecen regionális szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizében, KOIk-ban mérve Ammónia-ammónium-ion-nitrogén Ö n e l l e n ő r z é s e k i d e j e 9. ábra - Az ammónia-ammónium-ion tartalom változása évben a Debrecen regionális szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizében (nitrogénben kifejezve) 43

44 Konfliktusok Elsődleges probléma a belterületi vízrendezési művek helyenkénti hiánya, illetve a meglévő létesítmények működési, kapacitási gondjai. A településeknek célszerűen rendelkezniük kellene olyan egységes tervdokumentációval, illetve koncepcióval, mely tartalmazza - a meglévő és üzemelő belterületi csapadékvíz-elvezető rendszereket, - a tervezett szilárd útburkolatok csapadékvíz elvezetését, - a település (ill. térség) vízgazdálkodási rendjét, - csapadékvíz elvezető csatornák méretezését stb. A belterületi vízrendezés átfogó, komplex megvalósítását nagyban hátráltatja az, hogy a város nem rendelkezik - a fenti kritériumnak megfelelő - aktuális, a fejlesztési elképzelésekkel is számoló belterületi vízelvezetési koncepcióval. A közösségi célú beépítések (pl. lakóparkok), az új, nagy területet igénybe vevő ipari parkok, és az úthálózat burkolatainak vízelvezetésének megoldása ötletszerűen, kizárólag az adott szűk probléma megoldására koncentrálva történik. A mind többször előforduló szélsőséges csapadékok kezelése így egyre kockázatosabbá válik. Sürgető feladat - a Tócó és a Kondoros vízelvezető kapacitásának bővítése mellett - a város csapadékvíz elvezetési koncepciójának elkészítése, valamint rendszeres karbantartása, aktualizálása. Természetesen a csapadékvíz elvezetés nem minden esetben a két lehetséges befogadóba történő elvezetést jelenti csupán. Fontos lehet annak vizsgálata, hogy a város mely részein és milyen módon tartható helyben a csapadékvíz. A zöldhatóság 2010-ben kötelezést adott a város részére a Tócó csatorna vízszállító képességének felülvizsgálatára és a szükséges intézkedések megtételére. A kötelezés teljesítését az ezt következő években ütemezetten kellene végezni. Szükséges, hogy lefolyástalan, mély fekvésű, vízjárta területekre ne kerüljön kiadásra építési engedély. Csak abban az esetben javasolt építési telek kialakítása, amennyiben a terület csapadékvíz elvezetését biztonságosan megoldották. Részben a csapadékvíz elvezetés megoldatlanságával, elégtelenségével összefüggő konfliktus, hogy csapadékos időszakokban egyes ingatlanokra visszafolyik a szennyvíz. Ennek oka gyakran az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna csapadékvízzel történő telítettsége. Fontos üzemeltetői feladat a szabálytalan csapadékvíz bevezetések felderítése, illetve a csapadékvíz elvezetés lehetőségének biztosítása a lakosság részére. Rendkívüli események 2013-ban Debrecen város közigazgatási területén a felszíni vizeket érintő, illetve veszélyeztető rendkívüli esemény nem volt. 44

45 A FELSZÍNI VIZEK VÍZMINŐSÉGI VÁLTOZÁSAI A FELÜGYELŐSÉG ILLETÉKESSÉGI TERÜLETÉRE VONATKOZÓAN Az állapot értékelés módszere Az EU csatlakozást megelőző időszakban 1968-óta az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek vízminőségi vizsgálati és öt osztályos minősítési rendszerét. Ez a rendszer főként a kémiai jellegű információkra helyezte a hangsúlyt, de közegészségügyi szempontból fontos mikrobiológiai jellemzőket (pl. coliformszám, szalmonella, stb.) is rendszeresen vizsgálták az oxigénháztartás, a tápanyagháztartás, a toxicitás, a szerves- és szervetlen mikroszennyezők, a radioaktív anyagok és egyéb vízminőségi (pl. keménység, fajlagos vezetőképesség, stb.) jellemzők mellett. A VKI feltáró monitoringra leginkább hasonlító országos vízminőségi törzs 150 mintavételi helyen - és regionális hálózatban országosan 240 mintavételi helyen a víz típusától függő program szerint havi, kétheti (néhol havi vagy heti) gyakorisággal vizsgáltuk a felszíni vizeket. A Víz Keretirányelv (hatálybalépés: 2000.) 8. cikkelye, valamint V. mellékelte előírásainak bevezetéséhez a hagyományos észlelő hálózatunkat át kellett szervezni. A Víz Keretirányelv szerint december 22-ig a tagállamoknak gondoskodni kellett a vizek állapotának monitoringjára irányuló programok kidolgozásáról és működtetéséről annak érdekében, hogy a vizek állapota minden egyes vízgyűjtő kerületben összefüggő és átfogó módon áttekinthető legyen. Az első VKI-nak megfelelő monitoring ciklust években végeztük el, az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervet ben készítették el. A második monitoring ciklust , majd évek vizsgálatai jelentik. Környezeti célok elérése, második vízgyűjtő gazdálkodási terv elkészítése 2015-ben várható. VKI monitoringok típusai: A feltáró monitoring (surveillance monitoring) céljában hasonló a korábbi országos és regionális törzshálózati monitoringhoz, mivel alapvetően a vizek általános állapotértékelését, jellemzését tűzi ki célul. A VKI ezen kívül az alábbi célokat határozza még meg a feltáró monitoringgal kapcsolatban: a következő 6 éves vízgyűjtő-gazdálkodási tervciklus monitoring programja eredményes és hatékony kialakítását segítse, a természetes viszonyok hosszú távú változásait értékelni lehessen, a széles értelemben vett antropogén tevékenységből származó hosszú távú változások nyomon követhetők és értékelhetők legyenek. Az operatív monitoring (operational monitoring) bizonyos szempontból veszélyeztetettnek tekintett vizek vizsgálatát célozza. A VKI az alábbi célokat tűzi ki az operatív monitoringgal kapcsolatban: 45

46 az olyan víztestek állapotának meghatározása, amelyekről megállapították, hogy fennáll a kockázata annak, hogy a VKI által kitűzött határidőre nem teljesülnek a jó állapotra, vagy potenciálra irányuló környezeti célkitűzések, és a kockázatos víztestek állapotában az intézkedési programok eredményeként - bekövetkező minden változás nyomon követése és értékelése. A vizsgálati monitoring (investigative monitoring) akkor szükséges, ha ismeretlen valamilyen határérték-túllépésének az oka, vagy rendkívüli események nagyságát, következményeit kell megismerni, vagy ahol operatív monitoring még nem üzemel, de az intézkedési program kidolgozásához információk gyűjtésére van szükség. A dolog jellegéből adódóan ez a monitoring a felszíni vizekhez kapcsolódik és nem tervezhető előre. A különféle rendkívüli szennyezések, balesetek, haváriák alkalmával egyedileg kerül kidolgozásra és alkalmazásra. A víztestek állapotértékelésének menetét a VKI V. melléklete és az ECOSTAT útmutató pontosan rögzíti. A VKI előírja az egy rossz, mind rossz elv alkalmazását, vagyis minden esetben a legrosszabb osztályba sorolás eredményét tekinti mértékadónak. A következő ábrán látható a víztestek minősítésének elvi sémája (10. ábra). 10. ábra - A vízesetek minősítésének elvi sémája 46

47 A vízfolyások esetében mind az 5 élőlény együttesre készült típus specifikus, EQR alapú biológiai minősítő rendszer. A minősítő-értékelő rendszerek validálása folyamatosan történik. Az eddig rendelkezésre álló összehasonlító elemzések alapján további módosítások, finomítások szükségesek, mivel a különböző élőlény csoportok szerinti minősítés esetén adott víztest állapotára vonatkozóan eltérő eredmények adódhatnak. Jelenleg a magyar környezetvédelmi monitoring rendszerben a makrogerinctelenekre, a fitoplanktonra, a fitobentonra van működő minősítési rendszer, a halakra, vízi növényekre nincs. A makroszkopikus vízi gerinctelenek minősítése egyrészt a kifejezetten magyarországi víztest típusokra kidolgozott un. QBAP index alapján, másrészt az Angliában kifejlesztett BMWP pontrendszer adaptálásával létrehozott Magyar Makrozoobenton Család Pontrendszer alapján történt. A kétféle minősítő rendszer nagymértékben eltérő eredményt ad az egyes vízfolyásokra, ezért újabb minősítő módszertan (HMMI index) kidolgozása van folyamatban. Ez utóbbi tesztelése érdekében ezzel a módszertannal végzett minősítés eredményeit is megadjuk. A fitoplankton esetében a közösség mennyiségi viszonyain (a-klorofill) alapuló metrikát és egy fitoplankton taxonómiai összetételen alapuló metrikát egyesítő multimetrikus index alapján történik a minősítés (vízfolyások esetében HRPI, tavak esetében HLPI). A fitoplankton taxonómiai összetételét jellemző hazai metrika a tovább fejlesztett Qk index, mely mind tavakra, mind pedig folyóvizekre korábban kidolgoztak (Padisák et al. 2006, Borics et al. 2007). Az index amennyiben lehetséges figyelembe veszi a vízvirágzásokat (azok gyakoriságát, mértékét). A fitoplankton alapján történő ökológiai állapotértékelés a vegetációperiódusban gyűjtött minták aktuális értékeinek átlagai alapján történik. A minősítés alapját képező határértékek típus specifikusak. A fitobenton közösség fajösszetétele, és relatív abundanciája alapján a folyók, vízfolyások esetében a már korábban kidolgozott SID szaprobitás indexből, a TID trofitás indexből, és az IPS integrált szennyezettségi indexből - mely magában foglalja a szaprobitást is és a trofitást is - képzett multimetrikus indexszel (IPSITI) történik a minősítés, a 3 index átlaga alapján. Az állóvizek, tavak minősítése a kovaalga indexek közül a TDIL (Trophic Diatome Index for Lakes) hazai tavi index, -amely igen szoros korrelációt mutat mindegyik tápanyagformával- és az IBD és EPI-D indexek segítségével multimetrikus indexet hoztak létre: MIL (Multimetric Index for Lakes = (TDIL+IBD+EPI)/3. Az így kiszámolt index jobb korrelációkat mutat az egyes tápanyagformákkal. A MIL használatával jelen pillanatban biztosabb hazai tavaink ökológiai állapotának becslése. A felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló 10/2010. (VIII. 18.) VM rendelet 2. melléklet tartalmazza a felszíni víz ökológiai állapotát befolyásoló vízminőségi határértékeket. A vízfolyásokra víztest típus csoportonként ad meg típus specifikus határértékeket, míg az állóvizek esetében minden típusra különkülön. A felszíni vizeket szennyező elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A veszélyes anyagok esetében nehezíti a reális értékelést az, hogy a mérési módszer alsó mérés határa több komponens esetében magasabb, mint a felszíni vizekre meghatározott éves átlagokra vonatkozó - környezetminőségi határértékek (AA-EQS). Szakértői értékelési módszerekben 4 fém (oldott forma) alapján külön minősítés készül a víztestekre. A fémek a következők: arzén, króm III-VI, cink és réz. A minősítésben a vizsgálati eredmények 90 percentilis értékét hasonlítjuk össze a határértékekkel. Az állapotértékelés a fentiekben részletezett határértékek, és a rendelkezésre álló biológiai vizsgálati eredményekből végzett minősítések alapján történt, így nem teljes körű. 47

48 A felszíni vizek vízminőségi állapota biológiai, kémiai, fizikai vizsgálatok alapján Hazánkban az Európai Unióhoz történő csatlakozással vált kötelezővé az EU Víz Keretirányelv bevezetése és végrehajtása. Ez a Keretirányelv meghatározza többek között, hogy felszíni vizeinknek jó ökológiai állapotúnak kell lennie, valamint vizeink ökológiai állapotának romlását meg kell előzni. Ennek megvalósulásához, ill. megvalósításához azonban elengedhetetlen vizeink jelenlegi ökológiai állapotának ismerete. Az ökológiai alapú minősítés az adott közösség taxonómiai összetételén, valamint az egyes taxonok érzékenységén alapul. Ezért igen fontos adott élőhelyen előforduló fajok feltérképezése és tömegességi viszonyaik rendszeres monitorozása, melyet a környezetvédelmi hatóságok, köztük a TIKTF, végeznek. A Felügyelőség monitorozó tevékenységének illetékességi területe három megyére terjed ki: Hajdú-Bihar megyére, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére és Békés megyére. A TIKTF Mérőállomása a 2013-es évben összesen 79 mintavételi helyen végzett a VKI monitorozó programmal kapcsolatos fitoplankton, fitobenton és makrozoobenton, kémiaifizikai vizsgálatokat. 46 db mintavételi hely a TIKTF, míg 33 db hely a FETIKTF működési területére esik. I. Biológiai minősítés 1. Fitoplankton alapú ökológiai minősítés A fotoszintetizáló planktonikus élőlények (algák) életmódjukból adódóan gyorsan képesek reagálni a vizekben bekövetkező fizikai-, kémiai-, vagy biológiai változásokra. Ebből kifolyólag ezen élőlénycsoport esetében az éves mintavételi gyakoriság magasabb (4-6 alkalom/év a vegetáció periódusban), mint akár a bentikus kovaalga akár a makroszkopikus vízi gerinctelen csoportok esetében. A TIKTF által vizsgált felszíni vizek fitoplankton alapú ökológiai állapota -a korábbi évekhez hasonlóan- tág tartományon belül változott (11. ábra). 48

49 11. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ban vizsgált felszíni vizek fitoplankton alapú minősége A nagyobb vízfolyások közül a Berettyó (Szeghalom) és a Sebes-Körös (1. kép) kiváló, a Hármas- (2. kép), Fekete-, és Fehér-Körös, valamint az Ér és Sebes-Körös (Körösszakál) jó, a Kraszna és Szamos közepes, a Túr pedig gyenge vízminőséget mutatott 2013-ban. Több kis vízfolyás is kiváló minőséggel volt jellemezhető 2013-ban: Csarondafőcsatorna, Élővíz-csatorna (Békés torkolati zsilip), Gyepes-csatorna (3. kép), Kutasfőcsatorna, Villongó-ér. Emellett nagyszámban említhető jó ökológiai állapotú vízfolyás is: Batár-patak, Belfőcsatorna (4. kép), Érpatak (VIII. sz.)-főfolyás, Hortobágy-Kadarcs összekötő csatorna, Hosszúfok-Határér-Kölesér, Kálló-ér, Lónyai-főcsatorna, Tócó (Józsa felett). Közepes minőségűnek pl. a Dögös-Kákafoki-főcsatorna (5. kép), a Gúti-ér, a Kösely, gyengének a Folyáséri-főcsatorna, a Mezőberényi-főcsatorna, a Szeghalmi-főcsatorna (6. kép) bizonyult, rossz vízminőséget csupán a Holt-Sebes-Körös (Komádi) esetében tapasztaltunk. 49

50 1. kép - Sebes-Körös, Körösladány 2. kép - Hármas-Körös, Békésszentandrás 3. kép - Gyepes-csatorna, Sarkad 4. kép - Belfő-csatorna, Ibrány 5. kép - Dögös-Kákafoki-főcsatorna 6. kép - Szeghalmi-főcsatorna 50

51 2. Fitobenton alapú ökológiai minősítés Szemben a planktonikus algaközösségekkel, melyek adott vízteret ért fizikai-, kémiai-, biológiai behatásokra gyorsan reagálnak, így kifejezetten alkalmasak a vizek ökológiai állapotának pillanatnyi leképezésére, a bevonatalkotó kovaalga közösségek összetétele alapján történő állapotértékelés adott víztér állapotát hosszabb időintervallumra vonatkoztatva mutatják be. Ez a típusú állapotértékelés kifejezetten egy élőlénycsoport taxonómiai összetételén, az adott taxonok érzékenységén és indikációs értékén alapul. Kiküszöbölendő a jelentős interakciós kapcsolatokat más alga taxonokkal, továbbá figyelembe véve a kovaalga fajok élettani sajátságait, a monitorozó munka során évi két alkalommal, tavasszal és ősszel kerül sor mintavételre. A TIKTF illetékességi területén lévő magyar-román, valamint magyar-ukrán határvizek fitobenton alapú minősége jó (Berettyó Kismarja, Fekete-Körös - Sarkad, Sebes-Körös - Körösszakál, Szamos Csenger, Túr Kishódos, Tisza Tiszabecs) és közepes (Ér Zsinordűlő, Fehér-Körös Gyulavári, Kraszna Mérk, Tisza Záhony) volt. Az illetékességi területünkön lévő további nagyobb vízfolyások Hortobágy, Berettyó, Hortobágy-Berettyó, Keleti-főcsatorna szintén jó, közepes minőségűek voltak mintavételi helytől függően (7. kép és 8. kép). 7. kép - Hortobágy-folyó, Hortobágy 8. kép - Keleti-főcsatorna, Bakonszeg Az alföldi kis vízfolyásaink között kiváló állapotban lévő nem volt, azonban viszonylag magas volt azoknak az alföldi kis vízfolyásoknak a száma, melyek fitobenton alapú éves minősítés jó volt (Barát-ér, Élővíz-csatorna, Gyepescsatorna, Kati-ér, Kődombszigeti-csatorna, Kutas-főcsatorna, Nagy-ér, Vargahosszaifőcsatorna, Villongó-ér 9. kép és 10. kép). Közepes minőségű kis vízfolyásaink többek között a Belfő-csatorna (Ibrány) Csurgó-Alsóréhelyi-csatorna, Folyásérfőcsatorna, Kálló-ér, Kösely, Szeghalmifőcsatorna voltak (4. kép és 11. kép). Csupán két olyan vízfolyás volt 2013-ban, melynek a fitobenton alapú ökológiai állapota gyenge volt: Belfő-csatorna (Kisvárda), Lónyai-főcsatorna (Berkesz). 9. kép - Barát-ér, Nagykereki-Bedő 51

52 Mindenképp meg kell említeni, hogy hasonlóan a 2012 évhez, a 2013 év nyara is kifejezetten száraz volt. Ennek köszönhetően számos alföldi kisvízfolyásunk már nyár végére, őszre ki volt száradva (pl. Barát-ér, Létai-ér, Szöcsköd-Komádi-csatorna 12. kép és 13. kép). 11. kép - Csurgó-Alsőréhelyi-csatorna, Dévaványa-Ecsegfalva 10. kép - Élővíz-csatorna, Veszely 12. kép - Barát-ér, Nagykereki-Bedő 13. kép - Létai-ér, Monostorpályi 52

53 12. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ben vizsgált felszíni vizek fitobenton (kovaalga) alapú minősége 3. Vízi makroszkopikus gerincteleneken (makrozoobenton) alapuló ökológiai minősítés A makrogerinctelenek vizsgálatára a VKI előírásának megfelelően 2013-ban kétszer, a tavaszi és az őszi hónapokban került sor. A TIKTF illetékességi területén végzett 2013-es makrozoobenton monitoring adatainak éves értékelése alapján (13. ábra) a nagyobb vízfolyások közül a Berettyó, Pocsajnál (14. kép) jó, míg Darvasnál (15. kép) kiváló ökológiai állapotú volt. A Körösök közül a Sebes-Körös (1. kép) hasonlóan a Fekete-Köröshöz jó ökológiai állapotú, míg a Hármas-Körös Békésszentandrásnál kiváló állapotú volt. Ezzel szemben a Fehér-Körös mérsékelt ökológia minőséget mutatott 2013-ban. A makrogerinctelen monitoring alapján a Keleti-főcsatorna és a Hortobágy-főcsatorna jó, míg a Hortobágy-Berettyó közepes (mérsékelt) minőséget mutatott. A kisvízfolyások közül 2013-ban egyik sem volt kiváló ökológiai állapotban. Az alföldi erek többsége (pl. Tócó felső, Nagy-ér, Kati-ér, Kálló) (16. kép) a jó és közepes állapot határán mozogtak, a makrogerinctelen közösségek alapján. Meg kell jegyezni azonban, hogy 53

54 az erekre jellemző nyárvégi kiszáradás miatt (pl. a Barát-ér, Létai-ér) (12. kép-13. kép) őszi mintavétel nem történt, így csak a tavaszi minták eredményeit tudtuk értékelni. Összességében a Felügyelőség illetékességi területén 2013-ban végzett makroszkopikus gerinctelen monitoring alapján a vízfolyásaink többsége, az elmúlt évekhez hasonlóan jóközepes ökológiai állapotú volt. 14. kép - Berettyó, Pocsaj 15. kép - Berettyó, Darvas 16. kép - Kálló, Bakonszeg 13. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ben vizsgált felszíni vizek makrozoobenton alapú minősége 54

55 II. Fizikai-kémiai vizsgálatok értékelése A felszíni vizek kémiai vizsgálatai három nagyobb részből tevődnek össze: klasszikus környezet analitikából, fémanalitikából és szerves mikroszennyezők kromatográfiás vizsgálatából. A VKI is e három területen határoz meg a jó-kiváló vizekre célértékeket. A klasszikus környezetanalitikai komponensek közül 13 paraméterre található határérték, ezek összesített állapota szerint állítjuk fel az első részminősítést. A TIKTF működési területén 2013-ra kijelölt 46 mintavételi hely közül 15 db mintavételi hely felelt meg az előírásoknak mind a 13 paraméter esetében. A jó-kiváló vízminőség a KFCS, Berettyó, Körösök vízgyűjtőjén valósult meg, valamint a Tócó és a Nagy ér felső folyású, kevésbé érintett részein. 11 db további mintavételi hely esetén 1 paraméter megfelelésén múlt a jó-kiváló minősítés. (14. ábra) 14. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ben vizsgált felszíni vizek klasszikus környezetanalitika alapú minősége 55

56 A ban vizsgált víztestek esetén a szerves mikroszennyezők, elsőbbségi veszélyes anyagok minősítése során megállapítható, hogy mindössze két ponton a Kösely- Hajdúszovát közúti híd, Ér- Pocsaj közúti híd mintavételi pont vízminősége nem felelt meg az előírásoknak. A szerves mikroszennyezők közül 33 komponenst tudunk vizsgálni, amelyekre határérték is létezik. Ezek azok a szennyező anyagok, melyek gyakorlatilag nem szabad, hogy előforduljanak a felszíni vizekben. Esetükben szinte csak a műszeres mérés alsó határát megközelítő határértékekhez hasonlítunk. A nem megfelelő vizek esetén is csak olyan komponensek fordultak elő a szerves mikroszennyezők közül, melyek egyedüliként a természetben is képesek létrejönni, nem csak mesterséges anyagok. Ezek a policiklikus aromás szénhidrogének (PAH- vegyületek). (15. ábra) 15. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ben vizsgált felszíni vizek szerves mikroszennyezőkön alapuló minősége 56

57 A fémek minősítése során csak négy elem esetén van uniós határérték, ennél többet az adott ország határozhat meg. A négy elem a higany, kadmium, nikkel, ólom melyek a legtoxikusabbak. Az ipar is gyakrabban felhasználja őket. E négy elemet tekintve 29 mintavételi hely esetében jó-kiválló a vízminőség, 17 helyen nem megfelelő, ebből 14 helyen egy paraméter nem megfelelősége okozza a gyengébb vízminőséget. (16. ábra). 16. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ben vizsgált felszíni vizek fémanalitika alapú minősége 57

58 A kémiai paramétercsoportok (klasszikus kémia + szerves mikroszennyezők + fémek) összesítése után az állapítható meg, hogy a 46 db vizsgált mintavételi helyről származó minták minősítése után 13 db hely jó-kiváló, a nem megfelelők közül 7 db olyan van ami egy komponens esetén nem megfelelő 50 db kémiai komponens összesített minősítése után. (17. ábra) 17. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ben vizsgált felszíni vizek kémiai paramétercsoportok összesítésén alapuló minősége 58

59 A biológiai minősítés összesítése és két osztályúvá (jó-kiváló, közepes és rosszabb) alakítása után megállapítható, hogy 32 db mintavételi hely jó-kiváló minősítésű, 18 db a nem megfelelő. (18. ábra) 18. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ben vizsgált felszíni vizek biológiai minősítés összesítésén alapuló minősége 59

60 Végső minősítési állapotként összesítettük a kémiai és biológiai minősítéseket. A 46 db ban vizsgált mintavételi helyből 11 db jó-kiváló minősítésű, 9 db olyan van, ami egy komponens esetén nem megfelelő az 50 kémiai és 3 biológiai paraméter összesítése után. (19. ábra) 19. ábra - A TIKTF Mérőállomása által 2013-ben vizsgált felszíni vizek összesített minősége 60

61 FELSZÍN ALATTI VÍZ, FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Felszín alatti vizek használata Rétegvíz (hidegvíz) A jól számszerűsíthető közvetlen, azaz kutakból történő vízkivételek megoszlása alapján a város területén a közüzemi ivóvíz kivétel a legjelentősebb, ezen kívül jelentős mértékűnek mondható még a gazdasági (ipari) vízkivétel is. A legnagyobb víztermelőket mutatja be az 1. sz. táblázat (a évi víztermelési adatok): Ivóvíz Felhasználó neve m 3 /év Debreceni Vízmű Zrt DE Orvos- és Egészségtudományi Centrum CGC Hungary Kft TEVA Gyógyszertár Zrt E.ON Energiatermelő Kft., Debreceni Erőmű Grampet Debreceni Vagongyár Kft Ráthonyi Kft Hunyadi Garden Bt AVE Ásványvíz Gyártó és Forgalmazó Kft ATEV Zrt Agrárgazdaság Kft., Látókép Agrárgazdaság Kft., Debrecen-Kismacs Pentafrost Kft Debrecenben a közüzemi vízmű által termelt nyersvízben a vas- és mangántartalom haladja meg a jogszabályban előírt határértékeket. Azonban a megfelelő tisztítási technológia alkalmazása révén a szolgáltatott ivóvíz minősége már megfelel a határértékeknek. Az elmúlt időszakban a vízműtelepeken UV fertőtlenítő berendezések telepítését végezték vagy végzik, ezáltal tovább javul a szolgáltatott víz minősége. Iparivíz Az ipari vízfelhasználás során a technológia vízigény kielégítése a fő cél, melyhez nem minden esetben szükséges ivóvíz minőségű víz biztosítása. Állattartás Nyilvántartásunk szerint Debrecen közigazgatási területén 29 db állattartó telep van, melyek egy része nem üzemel. Az állattartó telepek a város külső területein találhatóak. A legnagyobb ilyen célú vízfelhasználók a Látóképi sertéstelep m 3, a Kismacsi szarvasmarhatelep m 3 és a Szikgáti sertéstelep m 3 vízfelhasználással 2013-ben, a többi állattartó telep vízfelhasználása m 3 /év között változik. 61

62 Öntözés Debrecen közigazgatási területén kb. 30 öntözőtelep található. Nem jellemzőek a nagyméretű, felszín alatti vizet felhasználó öntözőtelepek. A legnagyobb ilyen célú vízfelhasználó a Hunyadi Garden Faiskola Bt m 3 vízfelhasználással 2013-ban. A többi vízfelhasználó éves vízkitermelése csak a néhány ezer m 3 -t éri el. A fentiekben elmondottakat jól támasztja alá a 2013-as évben - a város területén - engedélyezett vízkivételek (csak réteg- és hidegvíz) és a tényleges felhasználások adatait bemutató táblázat: Felhasználás célja Engedélyezett (m³) Fogyasztás (m³) Közcélú Gazdasági (ipari) Öntözés Állattartás Összesen: Természetesen a táblázat nem tartalmazza a nagy számban létező engedély nélküli kutak - szintén jelentős - vízkitermelését, hiszen mért adatok nem állnak rendelkezésre. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv eredményei alapján mennyiségi szempontból az sp és p jelű, Nyírség déli rész, Hajdúság megnevezésű sekély porózus és porózus víztestek (mely víztesteken található Debrecen városa is) gyenge minősítést kaptak. Ezen minősítést figyelembe véve meghatározásra kerültek ezekre az összefüggő víztestekre a jövőben még engedélyezhető vízkivételek mennyisége, azaz tulajdonképpen az igénybevételi határértékek. Rétegvíz (termálvíz) Debrecenben négy helyen történik termálvíz kivétel. Legnagyobb felhasználó a Nagyerdei Gyógyfürdő évi kb m 3 vízkitermeléssel (termál- és gyógyvíz összesen). További felhasználók a Kerekes telepi fürdő, az AKSD Kft. (amely tovább adja a termálvizet más felhasználónak) a Vértesi úti telephelyén. A 2013-as évben - a város területén - engedélyezett vízkivételek és a tényleges felhasználások adatait a következő táblázat mutatja be: Felhasználás célja Engedélyezett (m³) Fogyasztás (m³) Gazdasági (ipari) Fürdő Összesen: Vízbázisvédelem Debrecen ivóvíztermelő telepeinek diagnosztikai vizsgálatai már befejeződtek, mely alapján megállapították, hogy az I. és II. sz. vízmű telep vízbázisa sérülékeny és ennek megfelelően meghatározásra került az 50 éves elérési idejű vízbázis védőterület. A IV. sz. vízmű telep esetében csak előzetes védőidom meghatározás történt, amely alapján a vízbázis nem minősült sérülékenynek, de a 100 éves elérési idejű vízbázis védőterület meghatározásra került. 62

63 A Debreceni Vízmű Zrt ben benyújtotta az I., II. és IV. számú vízművek vízbázisvédelmi felülvizsgálatát, mely alapján meghatározásra kerültek az új védőterületek és védőidomok. Saját célú vízbázis védőidom kijelölés a Ráthonyi Kft. esetében történt. EU Víz Keretirányelv szerinti felszín alatti monitoring program A felszín alatti vizek vonatkozásában évtől működik az Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelve (VKI) alapján kijelölt mennyiségi és minőségi monitoring hálózat. Az EU VKI monitoringon belül a Felügyelőség a kijelölt kutak minőségi (kémiai) vizsgálatát végzi (mennyiségi adatokat a Vízügyi Igazgatóságok mérik illetve gyűjtik) az előre meghatározott gyakoriság, komponenskör szerint. A monitoring hálózat adatai az Országos, illetve az egyes részvízgyűjtőkre vonatkozó Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT) készítésénél felhasználásra kerültek, sőt az egyes felszín alatti víztestek állapotfelmérésének, mennyiségi illetve minőségi értékelésének illetve megfelelősségének alapjául szolgáltak. A vizsgálatok pontos, szakszerű elvégzése tehát fontos feladat, hiszen a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megtestesülő EU Vízkeret Irányelv valamennyi célkitűzése, a vizeink jó állapotba helyezése, az ehhez szükséges intézkedések megalapozása mind a monitoring hálózat működésén alapuló állapotértékelésen nyugszik. A Debrecen város közigazgatási területén a kémiai monitoring hálózat részeként az ún. Phare project keretében létesült kutak (kútpárok, kúthármasok) találhatóak, melyek adatait, elhelyezkedését, illetve 2013-es vizsgálati eredményeit az alábbi táblázatok, illetve térkép segítségével ábrázoljuk VKI Monitoring kutak adatai Térképi jel Kút megnevezése EOV X EOV Y Kút típusa 01. GN_DEB_ monitoring - kútpár 03. GN_DEB_ monitoring - kúthármas 04. GN_DEB_ monitoring - kúthármas 06. GN_DEB_ monitoring - kúthármas 09. GN_DEB_ monitoring - kúthármas 12. GN_DEB_ monitoring - kúthármas 63

64 20. ábra - VKI monitoring kutak elhelyezkedése 64