környezeti információk iránti érdeklődést.

Átírás

1

2

3 A Debreceni Zöldhatóság hetedik éve készít az illetékességi területének környezeti állapotáról olyan kiadványt, melyet a leginkább érintett önkormányzatok mellett el kíván juttatni az oktatási intézményekhez, civil szervezetekhez és a társhatóságokhoz is, s emellett a honlapunkról történő közel ezer letöltés is igazolja a kiadvány, a környezeti információk iránti érdeklődést. Célunk, hogy a kiadvány adatai segítsék az adott szervezet környezetvédelmi, természet- és tájvédelmi, valamint vízvédelmi feladatainak ellátását, aktuális adatokat, információkat szolgáltassanak a társadalom széles rétege számára. A most elkészített kiadvány tartalma egy általános képet ad a felügyelőség illetékességi területének környezeti állapotáról, melyből ki-ki információt szerezhet a szűkebb térségének aktuális adataiból. A kiadvány terjedelméből következik, hogy valamennyi település összes környezeti adatát nem tartalmazhatja, de egy-egy térségről összegző információt tud biztosítani. A felügyelőség fejlett és kiterjedt monitoring rendszert üzemeltet, folyamatosan végez mérési feladatokat A légszennyezettséget, a felszíni és felszín alatti vizeink minőséget éves terv alapján, országos hálózati rendszerben vizsgáljuk, az adatok gyűjtése és értékelése hosszú évekre tekint vissza. A saját mérések mellett a környezethasználók által szolgáltatott adatok, bevallások képezik az állapotértékelés alapadatait. Az információs társadalom igényei szükségessé teszik, hogy az általunk kezelt adatokhoz egyre szélesebb rétegek férjenek hozzá, azok feldolgozottsága minél több szervezet és lakos számára legyen használható. A kiadvány szerkezete így évről-évre finomodott, tartalma egyre inkább letisztult. Reméljük kiadványunkkal hozzájárultunk ahhoz, hogy az önkormányzatok jobban megismerjék településük környezeti állapotát, s arról hitelesebben tájékoztathassák lakosságukat, az oktatási intézmények, társszervek és a civil szervezetek pedig friss, hiteles adatokhoz juthassanak október 30. Kelemen Béla igazgató

4 4 LEVEGŐMINŐSÉG VÉDELEM A levegőkörnyezet használata szempontjából részben erőforrás, részben befogadó tárolótér. Elemei is tükrözik ezt a kettősséget. Az elemek közötti kapcsolat, folyamat, hierarchia, rendszerként nyilvánul meg. A rendszer reagálása valamilyen folyamatra, függ a rendszer belső állapotától is. Ebben a rendszerben egyensúlyi állapot csak elméletileg létezik: a rendszer állapota folyamatosanigazodik a külső tényezőkhöz. Egyszerűsítő értelmezésként az levegőkörnyezet állapot a tényezők értékével jellemezhető. Minden mérés és értékelés választott állapothoz, indikátorhoz történő viszonyítás. További egyszerűsítést jelent, hogy a környezeti elemeknél a két oldal közül valamelyik elsődlegességét kiválasztjuk. Például az éghajlat elsősorban erőforrás, a levegőkörnyezet elsősorban terhelhető közeg. A TIKTVF illetékességi területén a szomszédos tájak éghajlati jellegzetességei találkoznak. Ezen a területen érintkezik egymással a Dél-Nyírség meleg, mérsékelten száraz, hideg telű éghajlati körzete, a Hortobágy száraz, mérsékelten forró nyarú, illetve a Körös-vidék meleg, mérsékelten száraz, forró nyarú éghajlati körzetével. A korábbi években a csapadék szempontjából a Felügyelőség illetékességi területe az Alföld egyik legszárazabb vidéke volt, a Hortobágy déli része pedig az ország egyik legszárazabb területe. Kivételt képezett a 2010-es esztendő, amely emlékezetes marad a lehullott jelentős mennyiségű csapadék miatt, mely komoly ár- és belvízi problémákat okozott. Éghajlat 2011-ben kirívóan csapadékos volt a július hónap, átlag felettinek mondható a lehullott csapadék mennyisége: 163 mm. Többször hullott jelentős mennyiségű csapadék december hónapban (lehullott csapadék mennyisége 68 mm). A január és február hónapokban a lehullott csapadék mennyisége átlag alattinak mondható. Januárban és februárban néhány alkalommal ébredhettünk hideg hajnalokra, amikor a hőmérséklet -10 C alá csökkent, azonban a derült, szélvédett, hóval borított tájakon -15 és -20 C közötti hidegek is előfordultak. Az éghajlat fogalma átalakulóban van: ma már nem csak légköri állapotnak és folyamatnak tekintjük. A gyors éghajlatváltozás veszélye miatt számos kapcsolat felmérése és kezelése megkezdődött. A légköri, meteorológiai tényezőkön kívül jelentős hatása van a táj jellegének. A hidegrekord Debrecenben május 6-án dőlt meg, a hőmérő -6,6 fokot mutatott. A Debreceni Meteorológia Állomáson 1901-re visszamenőleg vannak meg a hőmérsékleti adatok. Talajközelben május 6-án még soha nem mértek ilyen alacsony hőmérsékletet. Magyarország éghajlatát az izlandi minimum és az azori maximum öv szabályozza. E térségekben keletkező ciklonok és anticiklonok befolyásolják hazánk éghajlatát. Kontinentális hatás legerősebben a Tiszántúlon érvényesül, +10 0C évi középhőmérséklettel. A 2011-es év legszárazabb hónapja november volt (a Debreceni Meteorológia Állomáson regisztráltak szerint a lehullott csapadék mennyisége 0 mm). Novembert követte szeptember és február, amikor is a lehullott csapadék mennyisége csak 11 mm illetve 12 mm volt. A továbbiakban az éghajlat és a levegőkörnyezet illetékességi területünkre lokalizálható állapotjellemzőit tekintjük át.

5 5 Debrecenben, 2011-ben az éves átlaghőmérséklet 10,7 C volt, mely érték átlag körülinek tekinthető leghidegebb napjai februárban voltak nyarán a globálsugárzás összege 185 kj/cm2 volt őszén a globálsugárzás összege kj/cm2 között alakult. Az Országos Meteorológiai Szolgálat mérései szerint év szélsőségei közzé tartozik a február 17-én Hajdúsámsonban mért legvastagabb hótakaró(54 cm). Globálsugárzásnak a Napból közvetlenül érkező (direkt) sugárzás és az égboltról érkező szórt (diffúz) sugárzás összegét nevezzük. Alakulása szoros összefüggést mutat a napfénytartammal, így nem csoda, hogy a 2011-es május, augusztus és szeptember a napsütéses órák számához hasonlóan itt is kimagasló értékkel jelenik meg. Különbség viszont a napfénytartamhoz képest, hogy a maximum nem augusztusban, hanem májusban volt. A globálsugárzás havi menete is eltért a szokásostól, a májusi és augusztusi kiemelkedő értékei között, a június-július hónapok szokatlan mélypontként jelentkeztek évben a legnagyobb évi napfényösszeg (2504 óra) Békéscsabán volt regisztrálva (Gyulai kirendeltség területe). Az érték ezzel a mérések sorában a második helyre került, csupán a 2000-ben, Szarvason mért 2522 óra előzi meg. A meteorológiai paramétereket Felügyelőség illetékességi területe sokévi adataival jellemezzük. Ezek időjárási alapállapotnak tekinthetők évi meteorológiai paraméterek (Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat Debreceni megfigyelő állomás pont) * nem rendelkezünk mért adattal téli félév: január, február, március, október, november, december nyári félév: április, május, június, július, augusztus, szeptember párolgási adatok: a TIVIZIG által DebrecenBánk, Apavára, Balmazújváros, Bakonszeg hidrometeorológiai állomásain mért adatok (sokévi átlag: 756 mm) év telén a felügyelőség működési területén a kj/cm2-es globálsugárzás-összeg volt jellemző, mely jó összhangot mutat a télen szokásos 37,7 kj/cm2-s sokéves téli országos átlaggal év tavaszán az évszakos globálsugárzás összeg kelet-nyugat irányú elrendeződést követett, a legnagyobb értékek a Tiszántúlon jelentkeztek, itt a 190 kj/cm2-t is meghaladták. Országos átlagban tavasszal általában 139 kj/cm2 globálsugárzás jellemző, az elmúlt időszakban ennél országszerte nagyobb értékeket mért az Országos Meteorológiai Szolgálat. Országos a szélsebesség évi átlaga 2-4 m/s között változik, ez alapján hazánk mérsékelten szeles területnek minősül. A havi átlagos szélsebesség éves menetében általában áprilisban jelentkezik a maximum, míg a legalacsonyabb értékeit augusztus és október között veszi fel ben a sokévi átlagos menethez hasonlóan április hónap bizonyult a legszelesebbnek, másodikként a július emelkedett ki. A legnagyobb különbségek és egyben a legalacsonyabb átlagos szélsebességek januárban, illetve novemberben jelentkeztek A 2011-es év 1912 óta a napsütésben leggazdagabb év volt. Országos átlagban mintegy 2319 napsütéses órát élvezhettünk, ami a sokéves átlagnak 120%-a. Utoljára 2003-ban tapasztaltunk ilyen magas értéket, akkor 2282 órát regisztráltunk. A legtöbb napsütés általában júliusban jellemző, összesen 267 óra, az elmúlt évben azonban a maximumot az augusztus képviselte 325 órájával, de nem sokkal maradt el mögötte a május 315 órával szokatlan másodmaximumot képezve ezzel. A júliusi sokéves átlagnál ezenkívül magasabb volt a június is, a szeptemberi napsütés pedig a júliusi átlaggal szinte azonos szintet ütött meg. Napsütés szempontjából tehát akár azt is mondhatjuk, hogy 2011-ben májustól-szeptemberig tartott a nyár. A lehullott csapadék mennyisége július hónap kivételével csökkent, így újból igaznak bizonyult korábbi megállapításunk, miszerint nagyfokú az úgynevezett aszályos időszakok kialakulásának lehetősége.

6 6 Meteorológiai paraméterek havi átlagai év (Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat Debreceni megfigyelő állomás) évhez viszonyítva az éves középhőmérséklet értéke (10,5 0C) hasonlónak mondható évben (10,7 0C). Ugyanakkor július hónapban tmax érték két fokkal magasabb a korábbi év hasonló időszakában mért értékénél (tmax= 35,5) évben mért éves csapadék összeg sokkal ala- csonyabb volt a sokéves átlagnál (kivételt képez az 1997-es és év) Amíg november hónapban a felügyelőség működési területén nem volt csapadék, addig július hónapban az évi átlaghoz viszonyítva jelentős csapadék hullott (163 mm).

7 7 A levegőkörnyezet terhelését légszennyező anyagok antropogén jellegű kibocsátásával, emissziójával jellemezhetjük. A kibocsátás légszennyező forrásokon történik. Jelenleg a forrásokat általánosan értelmezzük: objektumok, tevékenységek, folyamatok. A légszennyezést a légszennyező telephelyek, a -források és az -anyagok adataival jellemezhetjük. A jelenlegi szabályozás alapján elsősorban a jelentéskötelezett üzemi pontforrások kibocsátási jellemzőit ismerjük, a közlekedés és a kommunális tüzeléstechnika, illetve a diffúz légszennyezés adatai számíthatók. Egyes tevékenységek (pl. benzinkezelés, HFC anyagok használata) légszennyezése szabályozott, de emissziós adatbázisuk nincs évben a Felügyelőség Központjának illetékességi területén a jogerős pontforrás működési engedéllyel rendelkező légszennyező telephelyek száma 495 db, míg Debrecen városban 178 db. Az légszennyező technológiák száma 344 db, a pontforrások száma 1130 db volt. A kibocsátott anyag 107 típusú. Ugyanezen mutatók alakulása évben Debrecen városban: technológiák száma 149, a pontforrások száma 412 db, a kibocsátott anyag 80 féle. Légszennyezés A levegőkörnyezet állapotát is folyamatainak hatótényezőivel jellemezhetjük. A három paramétercsoport, a kibocsátás, az átalakulás, a légszennyezettség mérhető tényezői korlátozott állapotértékelést tesznek lehetővé: a statisztikai adatoknak célorientáltaknak kell lenni. Végső cél az életfeltételeket biztosító levegőminőség tartós fenntartása, javítása. Az levegőállapot jellemzésében és értékelésében meghatározó szerepe van a határértékeknek; ezek az értékek a mindenkori társadalmi-gazdasági elvárásokat is tükrözik. A felületi források légszennyezése alapjában feltáratlan. Területünkön elsősorban a mezőgazdasági eredetű légszennyezés figyelemreméltó. A hatósági tevékenységet korlátozza a normatív szabályozás hiánya. A legjelentősebb problémák: állattartás/komposztálás bűzkibocsátása, növényvédőszer/trágya kijuttatás, betakarítás, terményszárítás és -tárolás. Speciális levegőkörnyezeti probléma az egyébként jogszabály ellenes szabadtéri avar- és hulladékégetés évre jelentett légszennyezés főbb szennyező anyagfajtáinak kibocsátásai a Felügyelőség Központjának illetékességi területének vonatkozásában

8 8 Az illetékességi terület néhány településének légszennyezése szennyező anyagonként (t/év), a jelentéskötelezett források kibocsátása alapján évben Légszennyezettség mérések Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat: OLM a manuális (szakaszos) mérőhálózatból és az automata működésű (on-line) mérőhálózatból áll. A légszennyezettség alakulása a TIKTVF Mérőállomás Levegőtisztaság mérő egység mérései alapján (2011. évben) A levegőminőségének értékelése a manuális mérő hálózat adatai alapján A szakaszos mintavételi pontok száma évben A környezeti levegő kén dioxid tartalmának folyamatos monitorozása a manuális hálózatban I. 01től az egész országban, így működési területünkön is megszűnt, ez időponttól csak az automata hálózatban, automata analizátorokkal történik folyamatosan kén dioxid mérés I. 01-től a mérőhálózat racionalizálása keretében az ülepedő por mennyiségének folyamatos monitorozása a manuális hálózatban szintén megszűnt. A nitrogén dioxid mintavételi pontok száma Debrecen városban 6-ról 2-re csökkent, mivel a három automata mérőállomás reprezentativitása megfelelő Hajdúnánáson évben megszűnt mind a két mintavételi pont, mivel öt évre visszamenőleg a nitrogén dioxid koncentrációja a környezeti levegőben nem haladta meg az alsó vizsgálati küszöbérték kritériumait, ezért vizsgálatára elegendő az eseti, időszakos ellenőrzés és a modellezés (a 17/2001. (VIII.3.) KöM és a módosító 7/2004. (VI.27) KvVM rendelet alapján). A szálló por PM10 frakciójának mintavétele években, valamint a PM2.5 frakció mintavétele évben az EU-s előírásoknak megfelelő 24 órás mintavétellel történt, negyedévente kéthetes mintavételi intervallumban (56 db minta/év), Kalotaszeg tér nemzetközi mérőállomáson. Hajdúböszörményben évtől van PM10 mintavétel.

9 9 Éves értékelés a 24 órás átlagos légszennyezettség alapján: Megj: Hajdúnánáson évtől már nem történt mérés Megj: PM2.5 mintavétel évtől (*2006. évben csak az utolsó két negyedévben történt mintavétel kísérleti jeleggel) **Hajdúböszörmény PM10 mintavétel évtől. A nitrogén-dioxid szennyezettség éves átlag értékeit figyelembe véve valamennyi település jó minősítést kapott. Debrecenben évben az éves átlagérték és az 50%-os percentilis érték alacsonyabb volt az előző évekhez képest, azonban ez valószínűleg nem jelent csökkenő tendenciát, mert a városközponti, közlekedési mintavételi pont (Debrecen, Dósa nádor tér) csak november 16-ig üzemelt. Debrecenben továbbra is a helyi közlekedés és az átmenő gépjármű forgalom által okozott légszennyezés a legjelentősebb nitrogén-dioxid kibocsátó forrás, azonban a téli időszakban hozzájárul a lakossági fűtés-tüzelés is. A nitrogén-dioxid szennyezettség számottevő javulása, csak a forgalom jelentős csökkentése, az elkerülő utak megépítése, közlekedésszervezési intézkedések foganatosítása, illetve a közlekedésben részt vevő járművek műszaki színvonalának javulása után várható. Hajdúszoboszlón a szennyezettség évben csökkent az előző évekhez képest, amiben a 4. sz. főút Hajdúszoboszlót elkerülő szakaszának a megépítése játszott döntő szerepet. A mérési adatok alapján a nitrogén-dioxid szennyezettség óta kisebb ingadozásokat mutatott, de lényegében nem változott, és egy kiemelt turisztikai jelentőségű és forgalmú városhoz képest kedvező szinten stabilizálódott. Tiszavasváriban főleg a Polgár felé (M3 autópálya) történő átmenő teher és személygépkocsi forgalom okozott nagy problémát az utóbbi években években a városközpont levegőjének nitrogén-dioxid terheltsége -az átmenő forgalom hatására- Debrecenéhez volt hasonló évben az éves átlagok, a gyakorisági értékek és a határérték túllépések száma egyaránt a nitrogén-dioxid szennyezettségi helyzet nagymértékű javulását jelzik, ami az átmenő - főleg teher forgalom drasztikus csökkenésével magyarázható (a év végén átadott M3 autópálya Nyíregyházát elérő szakasz átadásának köszönhetően). A szálló por PM10 frakciójának mintavétele évben nem egyenletesen elosztva (a mérőállomáson folyó épület felújítási munkálatok, és a szálló por mérlegelés új előírásainak megfelelő feltételek kialakítása miatt), hanem március, november és december hónapokban voltak. Ennek ellenére az éves átlag, a maximum érték és a % percentilis értékek jóval alacsonyabbak voltak, mint évben, valószínűleg a sokkal kedvezőbb időjárási körülményeknek köszönhetően. Az 50%-os percentilis érték évekhez képest azonban magasabb volt, amit nagy valószínűséggel a március- november - december hónapokban történt, az egész évre vonatkozóan nem egyenletesen elosztott mintavétel okozott.

10 évben az éves átlag, az 50%-os gyakorisági értékek, valamint a határérték túllépések száma egyaránt jelentősen alacsonyabbak voltak a évekhez képest. Ebben valószínűleg jelentős szerepet játszott, hogy az M3 autópálya és az elkerülő részét képező M35 autóút (4, 33, 35. sz. főutak összekötése), 354. sz. főút, a kapcsolódó csomópontokkal építés alatt voltak 2005-ben, és évben fejeződtek be, és az építkezés feltehetőleg jelentősen kihatott a város PM10 háttérszennyezettségére évben azonban a legszennyezettebb napokat jellemző 24 órás maximum érték, valamint a 99.9%os gyakorisági érték az előző évek mintavételei közül a legmagasabbak voltak. Az automata mérőállomások mérési eredményei alapján is évben jóval több egészségügyi határérték, valamint tájékoztatási és riasztási küszöbérték történt, mint a éves időszakokban, amelyeknek elsősorban a évi kedvezőtlenebb meteorológiai körülmények az okai. Mivel a mintavétel nem az egész évet, csak a minimálisan előírt, és egyenletesen elosztott évi 8 hetet fedi le, ezért a kiugró 24 órás PM10 koncentrációk az éves átlagot nagyobb mértékben befolyásolják, és így az éves átlagkoncentráció, valamint a légszennyezettségi index kedvezőtlenebb az automata mérőállomásokon mért értékekhez képest évben az automata mérőállomások éves átlagértékei is, magasabbak voltak az előző négy évhez képest, amit csak részben magyaráznak a városban folyó 2. sz. villamosvonal építése, és a hozzá kapcsolódó csatornázási és egyéb építkezési munkák. A hidegebb téli időszak, a gyakrabban előforduló és elhúzódó anticiklonális hatások, erős éjszakai lehűléssel és inverzióval egyrészt növelik a lakossági fűtés által okozott kibocsátást, másrészt a szennyező anyagok felhalmozódásához vezetnek az alsóbb légrétegekben évben Debrecen város a PM10 szennyezettség tekintetében még szennyezett, míg 2008, években megfelelő, évben jó minősítést kapott a manuális mérőhálózat mérései alapján. Hajdúböszörményben a mintavétel városi háttér területen történt. A mintavételi pont közvetlen környezetében a közlekedési jellegű kibocsátás nem számottevő, azonban a téli időszakban a lakossági szilárd fűtés-tüzelés jelentős szennyező forrás. A mintavételi helytől kb. 200 m-re ideiglenes építési törmeléklerakó található, amelynek hatása (a nem fűtési időszakban, száraz időjárás esetén) szintén jelentős lehet a PM10 szennyezettségre évben az éves átlagérték az egészségügyi határérték 132 %-a, jóval magasabb a évben mértnél (83%-a volt), valamint a nagyobb szennyezettségű napokat jellemző 99,9 és 98%-os, és az alap légszennyezettséget jelző 50%-os gyakorisági értékek is magasabbak voltak. A 24 órás egészségügyi határérték túllépések száma több mint kétszerese a évinek, és a túllépések (egy kivételével) a fűtési időszakban, döntően november és február hónapokban történtek. A legnagyobb szennyezettségű, riasztási küszöbértéket (100 µg/m3-t) meghaladó napok pedig kizárólag novemberben fordultak elő november hónapot az előző évekhez képest jóval magasabb légszennyezettség jellemezte, a folyamatosan működő debreceni automata mérőállomások mérései alapján. Szinte az egész hónapban kedvezőtlenek voltak a meteorológiai körülmények a kibocsátott légszennyező anyagok felhígulásához, és egymást érték a PM10 tájékoztatási és riasztási küszöbértéket meghaladó, rendkívüli légszennyezettségi helyzetek évben Hajdúböszörményben, a vizsgált időszakban évhez képest jóval magasabb szennyezettséget elsősorban a kedvezőtlenebb meteorológiai körülmények, valamint az eltérő mintavételi időpontok okozhatták (az első negyedévben 2010-ben a fűtési időszak legvégén történtek a mintavételek) évben Hajdúböszörmény város a PM10 szennyezettség tekintetében megfelelő, évben pedig szennyezett minősítést kapott a manuális mérőhálózat mérései alapján. A szálló por PM2.5 frakciójának mintavétele szintén Kalotaszeg tér mérőállomáson történt, a PM10 mintákkal párhuzamosan. Jelenleg még nincs érvényben egészségügyi határérték, és az EU tagállamok folyamatosan vizsgálják ezen frakció arányát a szálló por szennyezettségen belül.

11 11 A és években elvégzett vizsgálatok alapján a Kalotaszeg tér környezetében a PM10 frakció tömegkoncentrációjának átlagosan 75%-át a PM2.5 frakció alkotja. Fűtési időszakban azonban a PM2.5 frakció tömegkoncentrációja a 90%- ot is meghaladja, ami főleg a szilárd- és vegyes tüzelésű berendezések (lakossági fűtés-tüzelés) égéstermékeinek, valamint a szennyezők nagyobb távolságú transzportfolyamatainak jelentős hozzájárulását valószínűsíti a téli szálló por szennyezettséghez. A levegőminőség értékelése az automata mérőhálózat mérési eredményeinek adatai alapján: Automata mérőállomások: 1. Debrecen, Kalotaszeg tér 2. Debrecen, Klinikák 3. Debrecen, Dobozi utca - * évben a mérőállomás áthelyezés miatt csak július 13 ig működött, így az adatrendelkezésre állása 50% alatt volt. Debrecen, Hajnal utca áthelyezés után től működött üzemszerűen a mérőállomás, így átlagosan az adatrendelkezésre állás 87% körül alakult. A mérőállomás besorolása miatt (közlekedési) az ózon szennyező mérése megszűnt a Hajnal utcán.

12 12

13 évben az egészségügyi határérték túllépések száma nitrogén dioxid, és a szálló por PM10 frakció esetében mindhárom mérőállomáson, az ózon esetében Kalotaszeg tér mérőállomáson meghaladta a megengedett mértéket évben Debrecen város levegője (a három mérőállomás átlaga alapján) a szálló por PM10 frak ciója tekintetében megfelelő, az ózon, nitrogén dioxid és nitrogén oxidok tekintetében jó, szén monoxid és kén dioxid tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Kén dioxid A városi éves átlagkoncentráció a 80-as évek óta csökkenő tendenciát mutatott, és az utóbbi pár évben 0-12 µg/m3 körül stabilizálódott évben az 1 és 24 órás átlagkoncentrációk egészségügyi határértékét tekintve nem volt határérték túllépés évben Debrecen város a kén-dioxid szennyezettség tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. A gáz áremelések, és a gazdasági helyzet romlása várhatólag hatással lesz a különböző energiahordozók lakossági fűtésben való felhasználásának megoszlására, és a jelenlegi kedvező kén-dioxid szennyezettségi helyzetet valószínűleg kedvezőtlenül fogja befolyásolni a város egyes részein. Ózon Az egészségügyi határérték átlépések éves száma évtől lassan növekvő tendenciát mutatott, de évben átmenetileg jelentősen csökkent és a megengedett mérték alatt maradt (összesen 2 db volt egész évben) évben azonban - az előző évekhez hasonlóan a határérték átlépések száma ismét meghaladta a megengedett mértéket (25 db-ot, melyet évtől 3 naptári év átlagában teljesítenünk kell). Az ózonszennyezettség ilyen nagy mértékű ingadozása, a meteorológiai körülmények meghatározó szerepét igazolja egy terület légszenynyezettségének alakulásában. Az 1 órás és 8 órás mozgó átlagok maximum koncentrációi szerencsére nem növekedtek, így a mediterrán területekre jellemző extrém, tájékoztatási, vagy riasztási küszöbértéket meghaladó ózonterhelések egyelőre még nem fenyegetnek. Az 50 és 75 %-os gyakorisági értékek azonban év kivételével - az utóbbi 5 évben ( ) magasabbak voltak, ami az ózonterhelés lassú növekedésére utal, mely összefüggésben áll az egyre intenzívebb UV sugárzású időszakok gyakoriságával, valamint a közlekedési jellegű légszennyezéssel. Különösen szembeötlő ez a Klinika mérőállomás környezetében. A évben tapasztalt átmeneti ózonszennyezettség csökkenésben szerepet játszott a csapadékos időjárás, ezért az utóbbi évekre jellemző lassú növekvő tendencia valószínűleg a következő évekre is jellemző lesz. A Klinikán az éves átlagok, az 50, 75, 98, 99.9%-os gyakorisági értékek, a határérték túllépések száma egyaránt az ózonszennyezettség fokozatos, lassú növekedésére utalnak ezen a területen a tavaszi nyári hónapokban (kivéve évet), amit nagy valószínűséggel a megnövekedett gépjárműforgalom, és a fokozott beépítettség okoz. A reggeli órákban a gépjárművek behajtásakor kibocsátott prekurzorok a helyi adottságok (nem megfelelő átszellőzés a fás/erdős jelleg, és az egyre sűrűbb beépítettség miatt) hatására kevésbé tudnak eltávozni, felhígulni és a déli - kora délutáni időszakban az UV sugárzás intenzitás növekedésének hatására fokozottabb ózonképződéshez vezetnek. Bár jelenleg az ózonszennyezettség még nem kritikus mértékű, amennyiben a közlekedési jellegű légszennyezés a városban, a továbbiakban nem csökken, és a globális felmelegedés az előrejelzéseknek megfelelően tovább folytatódik az elkövetkező években főleg Debrecen külső területein, és a nagyvárosok környékén az ózonszennyezettség növekedése prognosztizálható, melynek hatására a nagyobb ózonterheléses időszakok számának, és ezen időszakokban a talajközeli ózon koncentrációjának a lassú növekedése várható évben Debrecen város levegője jó minősítést kapott az ózonszennyezettség tekintetében az automata mérőhálózat mérései alapján. Nitrogén dioxid és nitrogén oxidok Az éves átlagkoncentráció, a gyakorisági értékek és az egészségügyi határérték átlépések száma a Kalotaszeg téren 2003, 2005, 2006, 2008, években magasabb volt. A többi évben az alacsonyabb szennyezettség elsősorban a 2004, évekhez hasonlóan 2009, évben tapasztalható kedvezőbb meteorológiai feltételeknek (kevésbé szélső-

14 14 séges, enyhébb téli és nyári időjárás, kevesebb és rövidebb időtartamú inverziós időszakokkal) és a év csapadékosabb időjárásának volt köszönhető. A Klinikán azonban az alapszennyezettség, az éves átlag, és a maximum értékek a nitrogén-dioxid és nitrogén-oxidok tekintetében közel 50%-kal nőtt az utolsó három évben ( ) az előző évekhez képest, ennek ellenére az éves átlag alapján a levegőminőség jó minősítést kapott. Az 1 órás egészségügyi határérték túllépések száma drasztikusan megnövekedett és évben többszörösen túllépte az éves szinten megengedett 18 db-ot (149, 107 és 170 db). A levegőminőség romlása a Klinikán belül megnövekedett gépjárműforgalommal, és a területen folyt építkezésekkel magyarázható. A szennyezettség nagymértékű növekedésében azonban feltehetőleg közrejátszott a mérőállomás közvetlen környezetében az átszellőzési viszonyok romlása (Gyermek Infektológia pavilonok közötti terület beépítése). A Hajnal utcán közlekedési mérőállomás az útszegélytől 5 m-re az alapszennyezettség, valamennyi átlag és gyakorisági paraméter a nitrogéndioxid és nitrogén-oxidok tekintetében közel 50%-kal magasabb a 4. sz. főúttól kb. 60 m-re lévő Dobozi utcához képest. Az 1 órás egészségügyi határérték túllépések száma pedig többszöröse a Dobozi utcán előző években ( ) mért értékeknek, és jelentősen meghaladja a megengedett mértéket (nitrogén-dioxid: 105 db, nitrogén-oxidok: 330 db). Az eredmények a 4. sz. főút belvárosi szakaszának útszegélyétől 5 10 m-re, a kereszteződésektől 30 mre reprezentatívak. Az éves átlagérték alapján a nitrogén-dioxid esetében megfelelő, a nitrogénoxidok esetében pedig szennyezett minősítést kapott a levegőminőség a Hajnal utca környékén évben. A közlekedési mérőállomás helyének kijelöléséhez évben méréseket végeztünk a 4-es, 35-ös, 47-es számú főutak városi szakaszai mentén a nitrogéndioxid szennyezettség felméréséhez. Az eredmények alapján a 4. sz. főút mellett volt a legnagyobb a légszennyezettség, az átmenő forgalom itt okozta a legnagyobb levegőterhelést. A nitrogén dioxid és nitrogén oxidok szennyezettség növekedésének megakadályozására, illetve lehetőség szerint csökkentésére továbbra is minden intézkedést meg kell tenni elsősorban az áthaladó forgalom csökkentésével, a tömegközlekedés korszerűsítésével, bicikli utak építésével mivel ezek a vegyületek a talajközeli ózonképződés elsődleges prekurzorai évben Debrecen város levegője összességében jó minősítést kapott a nitrogén dioxid és nitrogén oxidok szennyezettség tekintetében az automata mérőhálózat mérési adatainak éves átlaga (városi átlagérték) alapján. Szén monoxid Az éves átlagkoncentráció években kis mértékben ingadozott években az 1 órás átlagértékek és a 8 órás mozgó átlagok napi maximumainak egészségügyi határértékeit alapul véve nem volt határérték túllépés. A szén monoxid szennyezettség - a többi európai nagyvároshoz hasonlóan jelenleg nem okoz jelentős problémát, amihez hozzájárult a katalizátoros gépjárművek elterjedése években Debrecen város a szén monoxid szennyezettség tekintetében kiváló minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Szálló por PM10 frakció A PM10 éves és 24 órás egészségügyi határértékekhez 2004-ig tűréshatár volt érvényben, de az összehasonlíthatóság érdekében a határérték túllépéseket erre az időszakra is a tűréshatár nélkül vettük figyelembe (24 órás határérték 50 µg/m3). Az adatokat a 24 órás átlagkoncentrációk statisztikai paraméterei alapján értékeljük. Az éves átlagkoncentrációk egyik évben sem haladták meg az éves egészségügyi határértéket, és 2003, évekhez képest évig kismértékű csökkenő tendenciát mutattak, azonban évben ismét növekedtek, és a vizsgált periódusban csak 2003, évben voltak ennél magasabb éves átlagkoncentrációk. A szennyezettség az éves átlagok, az alaplégszennyezettség, a jelentősebb légszennyezettségi helyzeteket jellemző 98 és 99,9%-os percentilis értékek, valamint a határérték túllépések száma alapján években alacsonyabb volt az előző, évekhez képest, azonban évben újból jelentősen növekedtek.

15 évben - főleg a háttérszennyezettség újbóli növekedése alapján - a kedvezőtlen meteorológiai körülmények mellett valószínűleg a városban folyt nagyobb beruházások (pl. 2. sz. villamos vonal építése és a vele kapcsolatos csatorna felújítások közmű áthelyezések, Mikepércsi úton TESCO építése stb.) is hatottak a PM10 szennyezettségre évben Debrecen város a PM10 szennyezettség tekintetében megfelelő minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Benzol Az éves átlag és az alaplégszenyezettség csökkent, viszont a szennyezettebb időszakokat jellemző 98 és 99.9 %-os gyakorisági értékek, és a határérték átlépések száma növekedett évben. Ennek oka, hogy október végét és szinte egész november hónapot kedvezőtlen meteorológiai körülmények jellemezték, így ezt az időszakot az előző évekhez képest jóval magasabb légszennyezettség jellemezte. A PM10 szennyezettségben között átmenetileg tapasztalt csökkenő tendenciát valószínűleg több tényező befolyásolta. Egyrészt az M3 autópálya, és az elkerülő részét képező M35 autóút (4, 33, 35. sz. főutak összekötése), 354. sz. főút, a kapcsolódó csomópontokkal építés alatt voltak 2005-ben, és évben fejeződtek be, és az építkezések valószínűleg jelentősen kihatottak a város PM10 háttérszenynyezettségére (a Klinika területén is folytak nagyberuházások). Másrészt a meteorológiai körülmények 2004, években kedvezőbbek voltak a kibocsátott szennyező anyagok felhígulása szempontjából (kevésbé szélsőséges tél és nyár, kevesebb és rövidebb időtartamú inverziós időszakokkal). Ezt alátámasztja a 24 órás határérték túllépések számának alakulása, miszerint csak és években nem haladta meg egyik mérőállomáson sem az évi megengedett (35 db) mértéket. Az átmeneti csökkenő tendencia a Kalotaszeg téren volt a leglátványosabb, melyben a meteorológia körülményeken kívül, közrejátszott a mérőállomás környezetében a lakossági nyílt színi kerti hulladék égetés számának csökkenése. DMJV Önkormányzata év végén hatályon kívül helyezte a kerti hulladékok égetésére vonatkozó rendeletét, tilos ezen hulladékok nyílt színi égetése évben Debrecen város a benzol szennyezettség tekintetében jó minősítést kapott az automata mérőhálózat mérései alapján. Rendkívüli légszennyezettségi helyzetek, tájékoztatási és riasztási küszöbérték túllépések A szálló por PM10 frakció 24 órás átlagértékére önálló tájékoztatási és riasztási küszöbértéket a 25/2008. (X.17.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelete állapított meg, mely csak novemberétől volt hatályos. Az elemzéshez azonban a fenti küszöbértékeket a megelőző időszakokra is alkalmaztuk. A tájékoztatási és riasztási eseteknél azok az időszakok lettek feltüntetve, amelyeknél egymást követő két nap meghaladta az átlagkoncentráció a küszöbértékeket, tekintet nélkül arra, hogy a következő nap a meteorológiai előrejelzés javulást prognosztizált-e, vagy tényleges javulás volt tapasztalható (a meteorológiai előrejelzések csak évtől álltak rendelkezésre, de az összehasonlíthatóság érdekében évben sem vettük figyelembe). Az egymás utáni napokon, folyamatosan történt túllépéseket egy esetnek vettük - függetlenül attól, hogy hány napig tartottak amennyiben javulás, vagy romlás nem történt.

16 és évekhez képest között a tájékoztatási, és főleg a riasztási esetek száma alacsonyabb volt, és az egy évben a küszöbértékeket meghaladó összes napok száma jelentősen csökkent. A legnagyobb szennyezettségű, riasztási küszöbértéket meghaladó napok száma pedig nagymértékben csökkent évben azonban újból jelentősen növekedett, és a riasztási esetek száma a legmagasabb volt között október végén és szinte egész novemberben kedvezőtlenek voltak a meteorológiai körülmények a kibocsátott légszennyező anyagok felhígulásához, és az elhúzódó inverziós helyzetek hatására egymást érték a PM10 tájékoztatási és riasztási küszöbértéket meghaladó, rendkívüli légszennyezettségi helyzetek. A küszöbértékeket legalább két mérőállomáson meghaladó egybefüggő időszakok hossza az esetek többségében 2 3 napig tartott. Tartós hidegpárna (legalább 1 hétig elhúzódó inverziós helyzet), amikor a PM10 szennyezettség az egész városban tartósan magas ( nap), ( nap) és ( nap! és nap) években fordult elő. A rendkívüli légszennyezettségi helyzetek kialakulásában a meteorológiai körülmények meghatározó szerepet játszanak. Az elhúzódó inverziós helyzetek a légrétegek átkeveredésének akadályozásával, valamint a légmozgás (szél) szinte teljes leállásával a kibocsátott (primer) aeroszol részecskék felhalmozódása mellett, a szennyező gázok, szerves vegyületek feldúsulásával ideális körülményeket teremt a további, finom eloszlású (szekunder) aeroszol frakció képződéséhez években a téli időjárás enyhébb volt, és a fenti időjárási helyzetek is ritkábbak voltak, azonban év alapján ez a Kárpát-medence téli időjárásában feltehetőleg nem tendenciaszerű változás, csak átmeneti ingadozás, ezért előfordulhat, hogy a rendkívüli légszennyezettségi helyzetek az elkövetkező években ismét gyakoribbá válhatnak. Rendkívüli légszennyezettségi helyzetek Debrecenben szálló por PM10 frakció 24 órás küszöbérték túllépések miatt (ha érvényben lett volna a től hatályos 25/2008. (X.17.) KvVM EüM FVM együttes rendelete)

17 17 A várható globális felmelegedés hatására, a meteorológiai körülmények megváltozásával a - mediterrán éghajlatú területekhez hasonlóan nyári időszakokban is fokozottan számolni kell majd a légszennyező anyagok felhalmozódásából eredő légszennyezettségi problémákkal, különös tekintettel a szélsőséges időjárási viszonyokra. ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM A zajszennyezés egyike a lakosságot legjobban érintő környezeti problémáknak. Kutatási adatok szerint Magyarországon több mint kétmillión élnek zajszennyezett területen. A nagyvárosokban a zaj elsődleges forrása a közlekedés, a zajterhelés nyolcvan százalékáért a közlekedés a felelős. A hazai autóállomány a nyugati országokban közlekedő járműveknél hangosabb. A nagyvárosokban az állandósult dugóknak köszönhetően a zajcsúcs már nem nő tovább, de sajnálatos módon a magas zajszint időtartama emelkedik. Ahol nehézgépjárművek járnak, ott nemcsak zaj-, hanem rezgésártalomról is beszélünk. Ebben az esetben hiábavaló a füldugó használata: a lármát a hanggal együtt járó Tekintve, hogy a városban a légszennyező anyagok kibocsátásában a közlekedés az egyik legjelentősebb tényező, mindenképpen törekedni kell a városon áthaladó forgalom csökkentésére, valamint a tömegközlekedés korszerűsítésére, kerékpárutak építésére Debrecen város levegőminőségének jelenlegi szinten való megőrzéséhez, illetve a várható romlás megelőzéséhez, a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásainak kiküszöböléséhez. A gáz árának növekedése (az energiafüggőség csökkentése) miatt a lakossági szilárd tüzelés (biomassza, szén stb.) várható növekedése következtében, a szálló por PM10 frakció és kén-dioxid szennyezettség az utóbbi évtizedben tapasztalható csökkenő tendencia után, valószínűleg újra növekedni fog. Amennyiben a szilárd tüzelés újra elterjed, a téli időszakokban a PM10 tájékoztatási és riasztási küszöbérték túllépések, a rendkívüli légszennyezettségi helyzetek gyakoribbá válhatnak. rezgések miatt az egész szervezet megsínyli. A zajszennyezés káros hatásai sajnos nemcsak akkor jelentkeznek, ha erős hanghatásoknak vagyunk kitéve, de akkor is, ha tartósan olyan környezetben élünk, ahol a zajszint magasabb a megengedettnél. Ez a határérték nappal 55, éjjel pedig 45 decibel. A halláskárosodáson túlmenően a zajszennyezés pszichés problémákhoz, alvászavarhoz, megnövekedett stresszhez, idegrendszeri károsodásokhoz vezethet. Kutatások kimutatták, hogy zajos környezetben nő az infarktus veszélye is. Tartós zajártalom következtében idegrendszeri bántalmak, csökkent koncentrálóképesség, megnövekedett reakcióidő, állandó fáradtság, alvási zavarok, magas vérnyomás és emésztési zavarok alakulhatnak ki, továbbá a jelentős a zajterhelés akár nyolc-tíz évvel is megrövidítheti az ember életét. Jelentős zajterhelésről 65 decibeles szint felett beszélünk.

18 18 A zaj- és rezgésvédelem is a források szabályozásával történik. A hatósági feladatok szempontjából meghatározó a zajterhelő telephelyek ismerete. Erre jelenleg csak helyszíni ellenőrzéseken alapuló ZAJ adatbázis készül; a kataszter nem teljes. A Felügyelőség Központjának illetékességi területén több mint kettőezer zajterhelő telephely van nyilvántartva. Több éve napirenden van a zajszabályozás reformja. Ma a településeken három különböző szerv (önkormányzat, Népegészségügyi SzSz., környezetvédelmi felügyelőség) felelős a zajvédelmi rendeletek betartásáért. Ez a rendszer nem kellően átlátható és alacsony hatékonyságú. Zajkibocsátás Az illetékességi területen a hatósági feladatok ellátása megoszlik a Felügyelőség, illetve kistérség székhelye szerint illetékes jegyzők között. A környezeti zajkibocsátást a TIKTVF vizsgálja, méri. A zajkibocsátás szoros kapcsolatban van a zajterheltséggel (zajterheléssel). A zajkibocsátási határérték meghatározása a védendő objektumok környezetére előírt egészségügyi határértékek figyelembe vételével történik. A környezeti zajkibocsátás három forrása: közlekedés, működő telepek, építkezés. A zenés szórakozóhelyek, reklámtevékenységek is zajpanaszokat váltanak ki. Felügyelőség illetékességi területén a városokon áthaladó főközlekedési utak jelentős forgalma és a kedvezőtlen vonalvezetés miatt a közúti közlekedésből származó zajterhelés a domináns, több helyen határérték feletti. A lakosságot főként a közlekedési zaj zavarja: nappal 65 db, éjjel 55 db fölötti környezeti zaj potenciálisan egészségkárosító. Bár a közlekedési zajkibocsátás és zajterhelés számítható, mérések szükségesek a tényleges terhelések és teendők meghatározásához. Az elmúlt 5 évben a felügyelőség illetékességi területén végzett, közúti közlekedés zajmérések adatai (a zajméréseket esetenként forgalomszámlálással egybekötötten végezték) ábra a 19. oldalon A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet értelmében, a közlekedési vonalas létesítmény létesítésre vonatkozó engedélyezési terv zaj- és rezgésvédelmi munkarészében igazolni kell, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek a távlati forgalom nagysága mellett teljesülnek. Amennyiben a közlekedési zaj- és rezgésforrás által okozott zaj jelentős mértékben meghaladja a külön jogszabály szerinti közlekedési zajtól származó határértékeket, és a létesítményre nem készült külön jogszabály szerinti zajvédelmi intézkedési terv vagy zajvédelmi program, akkor a környezetvédelmi hatóság a közlekedési vonalas létesítmény mindenkori üzemeltetőjét zajvédelmi szempontú részleges környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezi. Továbbá a felügyelőség a közlekedési hatóságnál kezdeményezheti a közlekedési vonalas létesítmény mindenkori üzemeltetőjének kötelezését zaj- és rezgéscsökkentő intézkedések megtételére. Ezen a lehetőségekkel a felügyelőség egyre több alkalommal él annak érdekében, hogy a lakosságot minél kisebb zaj terhelje. A közlekedési zaj forgalomszervezéssel, burkolatjavítással csökkenthető. A települések közútfejlesztései közvetett módon a zajterhelést ugyancsak befolyásolják. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben foglaltak szerint a hatósági jogkört megosztott a felügyelőség és a kistérség székhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője között. Az üzemi zajforrások (ipar) hatásának megítélésekor csak a felügyelőség hatáskörébe tartozó tevékenységek zajkibocsátásának hatásairól vannak mérési adataink.

19 19

20 20 Zajimmisszió (zajterhelés) Veszélyes mértékű az olyan környezeti zaj, amely meghaladja a külön jogszabályban megállapított zajszennyezettség (zajterhelés), illetve a zajkibocsátás megengedett határértékét A védendő homlokzat, a zajtól védendő épületnek az a homlokzata, amely zajtól védendő helyiséget határol. A zajimmissziót az adott környezet (lakás, közintézmény) védendő homlokzatainál mérjük. A felügyelőség illetékességi területén is, mint országszerte, a zajterhelés igen nagy arányú a főutak mentén. Megállapítható, hogy a közúti közlekedésből származó zajterhelés mindenhol határérték feletti mind nappal, mind éjszaka. A városok esetében a zajterhelési helyzet javulása sehol sem jellemző. A vidéki településeken szintén jelentős határérték túllépések tapasztalhatók, különösen a 4. számú főút, illetve a 47. sz., 48. sz., 471. sz utak mellett, főként az éjszakai órákban (lásd. közúti közlekedés zajmérések adatait tartalmazó táblázat sorszám közötti adatok). A forgalom növekedése és a közlekedési infrastruktúra csekély változása miatt ez a zajszenynyezettség (feltehetően) tovább romlott. A térség legfontosabb (100 és a 120/a jelű) vasúti fővonalai több város területén is áthaladnak. A vasutak által okozott zajterhelés különösen az éjszakai órákban zavarja az érintett lakosság nyugalmát. A zajimmissziós mérések eseti és lokális jellegűek. Átfogó stratégiai zajtérkép készítését a - 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről - 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól jogszabályok ütemezik. FELSZÍN ALATTI VÍZ, FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME kívül jelentős mértékűnek mondható a mezőgazdasági célú vízfelhasználás (öntözés), valamint az ipari (gazdasági) vízkivétel is. A felszín alatti víz és a földtani közeg állapota szempontjából több fontos dolgot is meg kell vizsgálni, ha a,,környezetvédelmi helyzet változásáról szeretnénk képet alkotni. Az első a környezeti igénybevételek, a potenciális szennyezőforrások, tevékenységek jelene és jövője, a második a már bekövetkezett környezetszennyezések kezelése, a harmadik a megelőzés és az ellenőrzés elvének az érvényesítése. Az elmondottakat jól támasztja alá a es években - a megye területén - engedélyezett vízkivételek (csak hidegvíz) és a tényleges felhasználások adatait bemutató táblázat a 21. oldal tetején. Környezeti igénybevétel Felszín alatti vizek használata A jól számszerűsíthető közvetlen, azaz kutakból történő vízkivételek megoszlása alapján a megye területén az ivóvíz kivételek a legjelentősebbek, ezen Az elmúlt évek mennyiségi adatait értékelve jól látszik, hogy a települési vízművek által szolgáltatott ivóvíz mennyisége többszöröse, a többi kategória összegzett mennyiségének. A megye teljes felszín alatti vízkitermelésének kb. 80 %-át a települési vízművek végzik, ez a szám is jól jelzi, hogy az oly fontos víztakarékossági elképzelések fő célterülete a települési, illetve lakossági vízfogyasztás lehetne. A mezőgazdaság, azaz az öntözés és az állattartás együttes vízfogyasztása hasonló mértékű, mint az ipar és a fürdők együttes vízfogyasztása.

21 21 Az előző évhez viszonyítva elmondható, hogy minden felhasználási cél kategóriában kisebb mértékű növekedés volt tapasztalható, a megye teljes felszín alatti vízkitermelése így 740em3 -rel nőt meg éves szinten, amely 2.5 %-os növekedésnek felel meg. A vízfelhasználási adatok egyébként egyre pontosabb képet adnak a területünkön valóban felhasznált felszín alatti víz mennyiségéről, hiszen a Felügyelőség egyik aktuális feladata napjainkban a kutak mérőórával történő ellátására való kötelezések kiadása az üzemeltetők részére. Ezen kötelezések hatására folyamatosan csökken a becsült adatokra alapozott vízfogyasztás bevallások száma. Természetesen a táblázat nem tartalmazza a nagy számban létező engedély nélküli kutak - szintén jelentős - vízkitermelését, hiszen mért adatok nem állnak rendelkezésre. A tanyák körül újjászületett gazdaságok, az illegális mezőgazdasági öntöző telepek, a kiskertek vízigényének biztosítására talajvízből becslések szerint közel annyi vizet termelnek ki, mint amennyi a régió teljes ipari vízigénye. A Vízgyűjtő- Gazdálkodási Terv eredményei alapján az sp és p jelű, Nyírség déli rész, Hajdúság megnevezésű, illetve az sp és p jelű, Hortobágy, Nagykunság, Bihar északi rész megnevezésű sekély porózus és porózus víztestek gyenge minősítést kaptak. Ezen minősítést figyelembe véve meghatározásra kerültek ezekre az összefüggő víztestekre a jövőben még engedélyezhető vízkivételek mennyisége, azaz tulajdonképpen az igénybevételi határértékek. A most kimutatott, megyei szinten 2.5 %-os igénybevételi növekmény jelentéktelen mértékű ahhoz az igénybevétel csökkenéshez képest, ami a korábbi éveket jellemezte, így a víztestek mennyiségi állapotára lényegi hatást nem gyakorol. Közüzemi vízellátás, vízminőség A közüzemi ivóvízellátó rendszerek egy része a Felügyelőség működési területén olyan ivóvizet szolgáltat, amely az EU és a hazai szabályozás által meghatározott minőségi követelményeknek - pl. bór, arzén, nitrit, ammónium tekintetében - nem felel meg. Ennek megoldására jelenleg is zajlik az ÉszakAlföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program I. és II. üteme. A tervezett műszaki megoldások nem csak a fenti, hanem egyéb szennyező komponensek - pl. vas, mangán, nitrát - határérték alá történő csökkentését is eredményezik. Az I. ütem keretében 8 vízműtelepen (melyek 12 települést érintenek) a víztisztítási technológia korszerűsítése befejeződött. Valamint két vízmű esetében a biztonságos ivóvízellátás érdekében új kút kivitelezésének vízjogi létesítési engedélyei is kiadásra kerültek. A víztisztítási technológiák próbaüzeme 2011-ben fejeződött be. Ezen települések esetében hálózatrekonstrukciós munkákat is elvégeztek. A felújított ivóvízvezeték hossza kb: 74 km, a megfelelő vízminőséggel ellátott lakosok száma kb: 43 ezer. A korszerűsített vízművek vízjogi üzemeltetési engedélye várhatóan 2012-ben kiadásra kerül. További 9 település (Konyár, Gáborján, Hajdúszovát, Hajdúsámson, Földes, Egyek-Telekháza, Hencida, Sáránd, Hajdúböszörmény-Pród) esetében az elmúlt években a vízmű üzemeltetője - a Ivóvízminőségjavító Programtól függetlenül - önálló beruházásban valósította meg a víztisztítási technológia fejlesztését, a határértékeknek megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása érdekében. Az Ivóvízminőség-javító Program II. ütem keretében 2009-ben további 4 vízmű esetében kiadásra került az elvi vízjogi engedély a víztisztítási technológia fejlesztésére, azonban ezen beruházások még nem valósultak meg.

22 22 Tudomásunk szerint 2012-ben benyújtásra kerülhetnek újabb vízjogi létesítési engedély iránti kérelmek az Észak-Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító Program II. üteme keretében és folytatódik a vízművek önálló beruházásban vagy KEOP pályázat révén történő korszerűsítése is. Meg kell említeni, hogy 5 vízmű esetében (Bakonszeg, Zsáka-Furta, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Körösszegapáti) a szolgáltatott ivóvíz minősége nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezért az ÁNTSZ csak korlátozásokkal ( a víz ivóvíz célú fogyasztásra, valamint főzésre, ételkészítésre nem használható ) járult hozzá az üzemeltetési engedélyük meg hoszszabbításához. Vízbázis védelem A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997 (VII. 18.) Korm. rendelet az e körbe tartozó vízbázisok fokozott védelméről rendelkezik. A vízbázisok védelme érdekében e rendelet szerint védőidomot, védőterületet, illetve védősávot kell kijelölni. A védelem a védőidom, védőterület, vagy védősávon belül a biztonsági intézkedések végrehajtásával valósítható meg. A cél az, hogy a hatóságilag kijelölt védőövezeteken, védőterületeken belül csak olyan tevékenységek működjenek, amelyek hosszú távon sem veszélyeztetik a vízbázis használhatóságát. Hajdú-Bihar megyében 30 üzemelő közüzemi vízbázist sérülékenynek minősítettek az előzetes vizsgálatok alapján, melyeknél el kell/kellett végezni az úgynevezett diagnosztikai vizsgálatokat, s ezek alapján kijelölni a végleges védőterületeket, illetve védőidomot. Összegzésként elmondható, hogy 21 vízbázis esetén már befejeződött, 1 vízbázis esetében pedig folyamatban van a diagnosztikai vizsgálat. A 21 vízbázis közül már 14 üzemelő sérülékeny vízbázis esetében került eddig kiadásra a védőidom/ védőterület kijelölő határozat, további 7 vízmű esetében pedig folyamatban van a kijelölő határozat kiadása. Az előzetesen sérülékenynek minősített, de a diagnosztikai munkákat még el nem kezdett vízművek esetében kötelezés került kiadásra a diagnosztikai munkák elvégzésére, amelyeknél ezen munkákra KEOP pályázat keretében esetleg anyagi forrás is biztosítható. A kötelezéseket augusztus 31-ig kell teljesíteni. INTERREG projekt keretében benyújtásra került további 8 olyan vízbázis védőidom kijelölési kérelme is, mely vízbázisok előzetesen nem minősültek sérülékenynek. A évben ezen vízbázisok védőidom kijelölő határozatai is kiadásra kerültek. A KEOP Üzemelő Vízbázisok diagnosztikai vizsgálata pályázat keretén belül további 5 db vízmű esetében - mely vízbázisok előzetesen szintén nem minősültek sérülékenynek - elvégezték a diagnosztikai munkákat és kiadásra került a vízbázis védőterület (2 db), illetve védőidom (3 db) kijelölő határozat. Külön megemlítendő, hogy Debrecen vonatkozásában is kötelezés került kiadásra a korábbi diagnosztikai munkák felülvizsgálatára, aktualizálására, tekintettel arra, hogy azokat több, mint 10 éve végezték el. Továbbá a IV. sz. víztermelő telepen is el kell végezni a védőidom/védőterület meghatározást. A kötelezést augusztus 31-ig kell teljesíteni. Az illetékességi területen három távlati vízbázis is található, melyeknél már befejeződtek a diagnosztikai vizsgálatok. A diagnosztikai vizsgálatokat itt követte a hatósági kijelölés, s a korlátozások, biztonságba helyezések is életbe léptek. Továbbá található 4 olyan üzemi vízbázis a megyében, melyek diagnosztikai vizsgálatai már befejeződtek, egyikük esetében kiadásra került a védőidom kijelölő határozat. A települési vízművek vízbázisainak biztonságba helyezése tehát folyamatosan megtörténik illetékességi területünkön. Meg kell említeni azt is, hogy a Hajdúszoboszló és Püspökladány területén létesített (gyógyfürdők) hévízkutak által igénybe vett vízbázisok hidrogeológiai védőidomának kijelölése is megtörtént az üzemeltetők saját kérésére, hiszen jogszabály erre nem kötelezte őket, azonban a gyógyfürdők üzemeltetői célszerűnek látták az általuk használt vízbázis mennyiségi és minőségi biztonságba helyezését.