TARTALOM Kétoldalú kapcsolatok - Szlovénia és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok 20. évfordulója - Darja Bavdaž Kuret Nagykövet asszony látogatása a Corvinus Egyetem rektoránál, Rostoványi professzor úrnál - Munkaebéd Mártonyi Külügyminiszter Úrral a Szlovén Nagykövetségen Munkaebéd Mártonyi Külügyminiszter Úrral a Szlovén Nagykövetségen (Photo: Embassy of RS) Politika - Szlovénia nemzetközi elismerésének 20. évfordulója - Szlovénia megerısíti a választott bírákat - Szlovénia Külügyminisztériuma üdvözli a Horvátországi népszavazás eredményeit Üzleti és gazdasági tevékenység Maribor 2012 Európa Kulturális Fıvárosa (Photo: http://www.maribor.2012.eu) - Meghívó a Szlovén-Magyar üzleti szemináriumra és kapcsolatteremtési találkozóra Kultúra és társadalom - Maribor 2012 Európa Kulturális Fıvárosa - Elnöki köszöntı az Európa Kulturális Fıvárosa megnyitó ünnepségén Maribor (Photo: http://www.sloveniatimes.com/) 1
KÉTOLDALÓ KAPCSOLATOK Szlovénia és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok 20. évfordulója Szlovénia és Magyarország 1992. január 16-án diplomáciai jegyzékek cseréjével hoztak létre diplomácica kapcsolatokat. A két ország közötti kapcsolat húsz év alatt elmélyült és szoros partnerség jött létre, különösen mindkét ország EU és NATO tagsága által. A partnerséget szilárdította az intenzív kétoldalú párbeszéd és közremőködés Közép-Európa térségében. Magyarország Szlovénia hatodik legfontosabb kereskedelmi partnere. Jól fejlıdik az együttmőködés a közlekedés és energia, a védelem és belügyek valamint a kultúra és a tudomány területén is. A kisebbségek kérdése fontos szerepet játszik a két ország kapcsolataiban, ezért már a kapcsolatok létesítése elsı évében aláírták a kétoldali Egyezményt a Magyaroszágon élı szlovén kisebbség és a Szlovéniában élı magyar nemzetiség különjogairól. Az évforduló jó alkalom kapcsolataink további fejlesztése áttekintésére a gazdasági kapcsolatok bıvítésére, a határokon átnyuló kapcsolatok, a közlekedési kapcsolatok stratégiájának és az energia területének, valamint a kisebbségvédelem további fejlesztési lehetıségeinek áttekintésére. A Szlovén Köztársaság Nagykövetsége a Külügyminisztériummal Budapesten kiállítást rendez Szlovén identitás- Államalakítás cím alatt. Darja Bavdaž Kuret nagykövetasszony látogatasa Corvinus egyetem rektoránál Rostoványi professszor úrnál Darja Bavdaž Kuret Nagykövet asszony megelégedését fejezte ki a Corvinus Egyetem és a Ljubljanai Egyetem közötti kapcsolatokról, az EMUNI tagság és a Corvinus professzorok közremőködésérıl az IEDC Bledi Kereskedelmi Iskolával. Kiemelte, hogy Szlovénia érdekelt az együttmőködés további elmélyítésében. Rostoványi rektor úr ismertette a magyarországi felsıoktatás helyzetét és a 2011. december 23-án elfogadott új törvényt. Kiemelte az egyetemek közötti együttmőködés jelentıségét nemzetközi és nemzeti szinten. A Corvinus Egyetem egyike a legtekintélyesebb egyetemeknek a közgazdaság, 2
menedzsment és a társadalomtudományok terén. Munkaebéd Martonyi Külügyminiszter Úrral a Szlovén Nagykövetségen A munkaebéden részt vettek Albánia, Angola, Fehéroroszország, Cseh Köztársaság, Gvatemála, Kína, Kuba, Lettország, Svédország és az Egyesült Államok nagykövetei. Az eseményre a nıi nagykövetek informális kapcsolatai keretében került sor, amely magas magyar tisztségviselıkkel szervez találkozásokat. Az ebéden a fı téma a magyarországi politikai tevékenységek voltak és a nemzetközi reagálások. Martonyi miniszter úr ismertette Magyarország új prioritásait a külpolitikában az EU elnöklés alatt szerzett tapasztalatok alapján. POLITIKA Szlovénia nemzetközi elismerésének 20. évfordulója 1992. január 15-én az akkori Európai Közösség elismerte a Szlovén Köztársaságot, mint független államot. Ezzel megnyílt a kapu nemzetközi elismerésekhez a világ minden részérıl, és végül Szlovénia 1992. május 22-én csatlakozott a nemzetközi közösséghez, amikor az Egyesült Nemzetek 176. tagjává lett. Ma Szlovéniának 180 országgal vannak diplomáciai kapcsolatai. A kronológia azt mutatja hogy Szlovéniát elöször a szomszédos Horvátország ismerte el (1991. június 26-án) és az újonan megalakult balti államok, Litvánia, Lettország és Észtország, valamint Grúzia, Ukrajna és Fehéroroszország. 1991. december 19-én kelt levelében az Európai Közösség Miniszteri Tanácsa Elnökéhez, Szlovénia külügyminisztere felkérte a tagállamokat, ismerjék el Szlovéniát. Ugyanazon a napon a Német Szövetségi Köztársaság, a Svéd Királyság és az Izlandi Köztársaság, elsıkként a Nyugat Európai országok között, elismerték Szlovénia szuverenitását és függetlenségét. A Német Szövetségi Köztársaság és a Svéd Királyság, valamint az Európai Közösség elismerése hivatalosan 1992. január 15-én lépett hatályba. A meghatározó elismerés az Európai Közösség részérıl az 1991. július 7-i Brioni Deklaráció eredményeként jött létre, a tíznapos háború befejezése után Szlovéniában. A Brioni Deklaráció elfogadásával a Szlovén Parlamentben Szlovénia elöször 3
szerepelt nemzetközi entitásként. A Vatikán és San Marino 1992. január 13-án és 14-én ismerték el Szlovéniát, a tengeren túli országok, Kanada és Ausztrália január 15-én és 16-án, Oroszország február 14-én, és az Egyesült Államok 1992. április 7-én. 1992 augusztusáig 92 ország ismerte el Szlovéniát. Az elsı külföldi államfı, aki meglátogatta Szlovéniát Francesco Cossiga, az Olasz Köztársaság Elnöke volt. Az elmúlt húsz évben a Külügyminisztérium építette Szlovénia nemzetközi elismertségét tagsága által az EU-ban, NATO-ban, OECD-ben és az ENSZ Biztonsági Tanácsában történt elnöklése által, valamint az Európai Tanácsban, csatlakozásával az Euró- és a Schengeni-övezethez, valamint számos más nemzetközi szervezethez. Szlovénia aktív szerepet kiván vállalni a nemzetközi közösségben megırizve történelmi, földrajzi, gazdasági, politikai és nemzeti érdekeit. (Forrás: http:/www.mzz.gov.si) Szlovénia megerısíti a választott bírákat az ITF értékeli az eredményeket 2012. január 16-án Szlovénia Miniszterelnöke Borut Pahor az Európai Bizottság Elnökétıl Jose Manuel Barossotól és a Bıvítési és Európai Szomszédságpolitika Biztosától Štefan Fülétıl levelet kapott a Választott Bíróság elnöke és két bírája tisztségére javasolt jelöltek névsorával. A névsor Szlovénia külügyminisztere Samuel Žbogar, Horvátország külügyminisztere Vesna Pusić és Štefan Füle biztos tárgyalásai után készült a Választott Bíróság tevékenységérıl és összetételérıl január 10-én Brüsszelben. Szlovénia egyetértett a Bizottság javaslatával, hogy Gilbert Guillaumet nevezzék ki a Választott Bíróság elnökévé és Vaughan Lowet és Bruno Simmát pedig mint tagokat. Miután Horvátország is értesítette a Bizottságot, hogy egyetért javaslataival, az elsı három Választott Bírósági bírót ki is nevezték. Most mindkét országnak ki kell neveznie saját bíráját és így befejezni a Bíróság megalapítását. A javasolt jelöltek széleskörő tapasztalattal rendelkezı, elismert nemzetközi szakértık döntıbíráskodásban az államok közötti vitákban, beleértve a határok kérdését is. Kitőnı a Választott Bíróság földrajzi eloszlása is, mivel mindhárom tagja különbözı EU tagországból jön - Franciaországból, Németországból és az Egyesült Királyságból. Szlovénia üdvözli a kialakult összetételt, mivel kitőnı és tapasztalt nemzetközi jogászokról van szó. Úgy tartjuk hogy már bizonyították politikai érzékenységüket eddigi eseteikben. Szlovénia reméli, hogy követeléseit és érveit megfelelıen figyelembe veszik majd, és hogy a bíróság döntése igazságos és becsületes lesz. Szlovénia elégedett, hogy mindkét ország egyetértett a kinevezésekkel, és hogy így a Döntı Birósági folyamat egy jelentıs szakasza eredményesen befejezıdött. 4
Szlovénia Külügyminisztériuma üdvözli a horvátországi népszavazás eredményét Szlovénia Külügyminisztériuma üdvözli a horvátországi népszavazás eredményét, amellyel Horvátország szavazói kétharmados szavazattöbbséggel döntöttek Horvátország csatlakozásáról az EU-hoz. Az eredmény bizonyítja Horvátország szilárd elhatározását, hogy csatlakozik az EU-hoz. Az EU-tagság új lehetıségeket biztosít Horvátország számára. A Minisztérium úgy véli, hogy a népszavazás kedvezı eredménye az európai integráció nehéz idıszakában bizonyítja a pozitív bıvítési folyamat folytatásának szükségességét, aminek pozitív következményei lesznek Horvátországban és szomszédainál, és az egész Nyugat-Balkán területén. Ez bizonyítja, hogy az új tagok szomszszédos tagállamai is elınyt szereznek a bıvítés által. A Minisztérium úgy véli, hogy ez bekövetkezik Horvátország esetében is. Szlovénia érdeke, hogy Horvátország mint az egyedüli szomszédos ország, amely nem EU tag, az EU teljes jogú tagjává váljék az összes szükséges eljárás eredményes befejezése után. ÜZLETI ÉS GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG Szlovén Magyar üzleti együttmőködés, szeminárium és kapcsolatteremtési találkozó A Szlovén Köztársaság Nagykövetsége Magyarországon, a Szlovén-Magyar Üzletemberek Egyesülete és a EUCham-Európai Kamara 2012. január 26-án szemináriumot és üzletemberek találkozóját szerveztek Budapesten (www.essca.fr). Az üdvözlı szavakat Darja Bavdaž Kuret nagykövetasszony mondta, Goran Križ - meghatalmazott miniszter a Szlovén Köztársaság Nagykövetségén - A Szlovén gazdaság napjainkban címmel tartott elıadást, Burján Ákos PricewaterhouseCoopers Szlovénia adórendszerét mutatta be, Piry László - MOL elnökhelyettes a MOL helyzetetét mutatta be Szlovéniában, valamint Ban Gordan - a Koperi kikötı képviseletének vezetıje - A Koperi kikötı-sikertörténete címmel tartott elıadast. KULTÚRA ÉS TÁRSADALOM Maribor 2012 Európa Kulturális Fıvárosa 5
Szlovénia második legnagyobb városa, Maribor, 2012-ben büszkén viseli az Európa Kulturális Fıvárosa címet. Partner városaival együtt- Ptuj, Slovenj Gradec, Murska Sobota, Velenje és Novo mesto- Maribor egy kiváló kultúrprogram házigazdája a mővészet számos területén. Egész éven át több, mint 1000 rendezvény és projekt kerül bemutatásra. A partner városok bemutatják a régió gazdag kulturális és történelmi örökségét, számos elismert külföldi mővész felejthetetlen kulturális élvezetet fog biztosítani. A program nagy része a gyerekek kreativitását igyekezik serkenteni, több eseményt az ifjúságnak szántak. Számos hangverseny és fesztivál, valamint bábszínházi és színházi elıadás kerül bemutatásra. A szépirodalom kedvelıi élvezni fogják az irodalmi fesztiválokat, költıi versenysorozatokat. Változatosságként találhatnak maguknak egy jó könyvet és olvasva tölthetik el a parkban a napot. Számos ismert alkotómővész, festı, szobrász, fényképész kiállítása kerül megrendezésre a partner városokból és a szélesebb régióból. Sokszínő zenei program számos fesztivállal, szabadtéri hangversennyel és más rendezvénnyel lehetıséget nyújt különbözı mőfajok és ritka hangszerek megismerésére. A klasszikus zene szeretıi örömmel fogják venni, hogy egy egész sor hangversenyen világszerte elismert karmesterek vezényelnek, ismert zenekarok, szólóénekesek és kórusok közremőködésével. Az ismert nemzetközi színházak elıadásain kívül a legjobb szlovén produkciók is bemutatásra kerülnek. Az igényes elıadómővészet rajongói számára a klasszikus és kortárs színházak mestermőveit mutatják be, musiceleket, kabarékat és zenével és táncal kombinált elıadásokat. Maribor 2012 Európa Kulturális Fıvárosa cím alatt turisztikai kalauzt adtak ki, amelyben Szlovénia második legnagyobb városát történelmi és építszeti szempontból mutatják be. A kiadvány útmutatót tartalmaz az idei év legjelentısebb kultúrális eseményei színhelyeirıl, és tartalmazza a város és környéke térképét. Primož Premzl mővész és Jože Curk történész leírásai végigvezetnek Maribor történetén a kulturális eseményekre helyezve a hangsúlyt. A kiadvány angol és német nyelvő változatban is elkészült. (Forrás: STA) Elnöki köszöntı az Európa Kulturális Fıvárosa megnyitó ünnepségén Danilo Türk, a Szlovén Köztársaság Elnöke tiszteletbeli védnökként részt vett az Európa Kulturális Fıvárosa 2012 megnyitó ünnepségén. Hozzászólásában kiemelte, hogy Szlovénia büszke Mariborra, a Európa jelenlegi kulturális fıvárosára, de egyben a szlovén kultúra fıvárosára is. Maribor ezáltal egy új fejlıdési fázisba lépett. Az elnök gratulált Franc Kanglernek, Maribor 6
polgármesterének és mindazoknak, akik részt vettek a projekt programjának elkészítésében. Danilo Türk Elnök idézte Luis Adamič író szavait, hogy a kultúra a szlovén nemzet legerıteljesebb ipara. Az elnök szerint fejlıdésünket nem csak az anyagi javak növekedése jelenti, hanem mindaz, ami növeli kultúránk szintjét, ami megmaradásunk legfıbb feltétele. Ez különösen fontos a mostani válságos idıkben, amikor egész Európa megfelelı feleleteket igyekeszik találni. Az elnök véleménye szerint sokkal könyebb lenne a válaszokat megtalálni, ha a keresésbe belefoglalnánk mindazokat a kultúrális üzeneteket, amelyeket képesek vagyunk megalkotni. Ezért Maribor, mint Európa Kulturális Fıvárosa olyan nagyon értékes számunkra ezekben a nehéz idıkben. Manapság legtöbbször pénzügyi és gazdasági problémákról tárgyalunk. Azonban tudatában kell lennünk annak, hogy a helyes válaszok jövıbeli fejlıdésünkrıl és sorsunkról nem csak a pénzügyi és gazdasági megoldásoktól függnek. Ezért elégedettnek, szerencsésnek és optimistának kell lennünk, mivel épp most, ezekben a zőrzavaros idıkben Maribor a mi közös, Európa Kulturális Fıvárosává lett. Ismételten gratulálok mindazoknak, akik közremőködtek e fıváros tervezésében és a programok elkészítésében. Türk elnök befejezésül mindenkinek sok sikert kívánt és sok szép kulturális élvezetet. A Tudományok Háza, mint a Kulturális Fıváros alkotóelemének megnyítása Szerdán Mariborban megnyitották a Kultúra Házát, amelyet a Kísérleti Központtal együtt a Maribori Egyetemmel és az Európai Kultúrális és Mőszaki Központtal (EKTC) közösen hoztak létre, hogy a tudomány ezáltal közelebb kerüljön az emberekhez. Az EKCT már létezı kisérleti központja kibıvült és Maribor közponjába helyezték át, ahol a látogatók saját maguk számos érdekes kísérletet végezhetnek. A kísérletek a mindennapi helyzetektıl a tudomány és mővészet találkozásáig terjednek, ahol fénnyel és hanggal lehet rajzoli.a Házban számos mőhelyt, elıadást és bemutatást tartanak hogy a közönség tudomány iránti érdeklıdésének eleget tegyenek, mondta Dragica Marinič, az EKTC elnöke a megnyitón. A Maribori Egyetem fıtitkára Danijel Rebolj szerint a létesítmény az egyetem RAZ:UM kutatása legláthatóbb része lesz, amely által az Egyetem is részt vesz a kulturális fıváros projektben. (Forrás:STA) VELEPOSLANIŠTVO REPUBLIKE SLOVENIJE SZLOVÉN KÖZTÁRSASAG NAGYKÖVETSEGE A Szovénia Hírlevél kiadója a Szlovén Köztársaság Nagykövetsége Budapesten és a http://budimpesta.veleposlanistvo.si weboldalon található. Örömmel fogadjuk esetleges kommentárjaikat vagy igényeiket a: vbp@gov.si címen.. 7