SZARVASMARHA 2012. június 4. A ZUPREVO ÉS A DRAXXIN BORJAK LÉGZÔSZERVI BETEGSÉGE (BRD) ELLENI HATÉKONYSÁGÁNAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kerstin E. Müller 1, Franziska Schmidt 1, Nadja Rohdich 2, Eva Zschiesche 2 és Rainer Röpke 2 1 Clinic for Ruminants and Swine, Faculty of Veterinary Medicine, Freie Universität Berlin [Kérôdzô- és Nagyállatklinika, Állatorvosi Kar, Berlini Szabadegyetem], Berlin, Németország 2 Intervet Innovation GmbH, a member of the MSD Animal Health Group [Intervet Innovációs Rt., az MSD Állategészségügyi Csoport tagja] Schwabenheim, Németország ÖSSZEFOGLALÁS A borjakban elôforduló légzôszervi betegség (BRD) továbbra is súlyos problémát jelent a szarvasmarhatartásban világszerte. A BRD multifaktoriális kóroktana nagy kihívást jelent a szarvasmarhatartók és az állatorvosok számára egyaránt. A BRD megfelelô diagnosztikai vizsgálatokon alapuló hatékony kezelése kulcsfontosságú az állomány egészségének helyreállítása és fenntartása érdekében. Az MSD Animal Health a közelmúltban forgalomba hozatali engedélyt kapott a szarvasmarha légzôszervi betegségének kezelésére és megelôzésére alkalmazandó Zuprevo nevû gyógyszerre. A gyógyszer hatóanyaga, a tildipirozin az elsô tribázikus, 16 tagú gyûrûvel rendelkezô makrolid, melyet a bôr alá történô befecskendezés helyérôl való gyors felszívódás, valamint a tüdôben és a hörgôfolyadékban elért, hosszú ideig megmaradó magas koncentrációk jellemeznek. E farmakokinetikai tulajdonságainak köszönhetôen a Zuprevo különlegesen alkalmas a BRD kezelésére, amint azt egy légzôszervi betegségben szenvedô borjakkal végzett üzemi vizsgálat eredményei is igazolták. E vizsgálatban a Zuprevo egy 21 napos megfigyelési idô során hatásosnak és biztonságosnak bizonyult a BRD kezelésére. A hatás kialakulása a Zuprevo alkalmazásakor volt a leggyorsabb. Összességében: a Zuprevo hatékonysági eredményei statisztikailag igazolható módon nem voltak gyengébbek a Draxxin esetében kapottaknál. A SZARVASMARHA LÉGZÔSZERVI BETEGSÉG- KOMPLEXE KÓROKTAN, DIAGNÓZIS ÉS KEZELÉS A szarvasmarha légzôszervi betegségkomplexe (BRDC) a légutak multifaktoriális eredetû megbetegedése, melyet a környezeti és a gazdaszervezettel kapcsolatos tényezôk és a kórokozók közötti komplex kölcsönhatások eredményeznek (U.S. National Library of Medicine, az Egyesült Államok Országos Orvostudományi Könyvtára). E tényezôk stresszorként hatva károsítják az immunrendszert és a gazdaszervezet más védekezô mechanizmusait, és ezáltal a fertôzô ágensek fokozott terjedéséhez vezetnek. Borjak esetében több olyan kockázati idôszakot azonosítottak, amikor az állatok különösen hajlamosak a légzôszervi betegségek kialakulására: az újszülött kort, a választás körüli idôszakot, valamint a maternális ellenanyagok eltûnése utáni periódust. A húsmarhák és a húsborjak esetében a fentiek mellett még további kockázati idôszakok is vannak, például az állatok hizlalótelepre érkezése és a különbözô eredetû állatok összekeverése utáni elsô tíz nap, valamint minden olyan alkalom, amikor az állatokat átcsoportosítják. E kritikus idôszakok mellett számos egyéb tényezôt is azonosítottak, melyek ugyancsak hozzájárulnak a BRDC járványesetek kialakulásához. Ezek között vannak a gazdaszervezettel kapcsolatos faktorok (a szarvasmarha légutainak anatómiai és funkcionális gyengeségei, genetika), a makro- és mikroklíma egyes tényezôi (hômérséklet, páratartalom, légsebesség, mérgezô gázok, por), a tartástechnológiával kapcsolatos tényezôk (az újszülött borjak tartása, higiénia, takarmányozás, az állomány egészségi állapota), valamint egyes mikroorganizmusok jelenléte (1. ábra). A BRDC szempontjából legfonto- 1
sabb szerepet játszó vírusok közé tartozik a szarvasmarha vírusos hasmenésének vírusa (BVDV), a szarvasmarha légúti óriássejtes (respiratory syncytial) vírusa (BRSV) és a szarvasmarha-herpesvírus 1-es típusa (BoHV-1) (Thiery, 2007). Baktériumok, például a Mannheimia haemolytica, a Pasteurella multocida, a Bibersteinia trehalosi, a Histophilus somni és az Arcanobacterium pyogenes, valamint mycoplasmák (M. bovis) ugyancsak jelentôs szerepet játszanak a kórkép elôidézésében (Griffin és munkatársai, 2010). A legtöbb mikroorganizmus a szarvasmarha felsô légutainak normál lakója. Bizonyos stratégiáknak köszönhetôen az utóbbi baktériumok képesek más baktériumokat elnyomva meggyengíteni a gazdaszervezet védekezô mechanizmusait. Több technika is van a szarvasmarha légzôszerveibôl történô mintavételre a BRDC kiváltásában résztvevô mikroorganizmusok kimutatása érdekében (Cooper és Brodersen, 2010). A kevésbé invazív technikák közé tartozik az orrtampon-, köpet-, légcsôtampon és vérminták vétele. A transtrachealis mosási, tracheobronchialis mosási, bronchoalveolaris mosási és tüdôbiopsziás mintavétel az invazívabb eljárások közé tartozik. A (trans)trachealis mosófolyadék vétele alkalmas eszköz a BRDC kiváltásában közremûködô baktériumok kimutatására, mivel igazolták, hogy az egészséges borjak alsó légutai sterilek (Fischer és munkatársai, 1987; Heckert és munkatársai, 1997) (2. ábra). A BRDC-ben szenvedô borjakat a klinikai tünetek alapján négy különbözô kategóriába lehet sorolni (Reinhold, 2001): az I. fokozatba (szubklinikai betegség) azok az élénk viselkedést mutató borjak tartoznak, melyeknél hallgatózással normális légzési hangok hallhatók; a II. fokozatba (kompenzált betegség) a légúti betegség tüneteit mutató, rövid ideig lázas és nem csökkent étvágyú borjakat sorolják; a III. fokozat (nem kompenzált betegség) a nehézlégzést, étvágytalanságot, fokozott vagy akár hörgôi légzési hangokat mutató borjakat foglalja magában; a IV. fokozatba (irreverzibilis megbetegedés) pedig azok a borjak tartoznak, amelyeknél súlyos nehézlégzés, étvágytalanság és hörgôi légzési hangok észlelhetôk, vagy akár a tüdômezô kiterjedt területei felett hiányoznak is a légzési hangok (1. táblázat). A négy súlyossági fokozat mindegyikéhez tartozik egy kezelési tanács (Reinhold, 2001): az I. fokozatba sorolt borjaknak nincs szüksége specifikus kezelésre, a II. fokozatú borjak antibakteriális kezelést igényelnek, míg a III. fokozat esetén antibiotikumok és gyulladáscsökkentô szerek (lehetôleg nem-szteroid gyulladáscsökkentô gyógyszerek) kombinációját kell adni. A IV. fokozatba (visszafordíthatatlan betegség) sorolt borjak esetében valószínûtlen a betegségbôl történô felgyógyulás, mivel ezekben az esetekben már a tüdô kiterjedt és irreverzibilis károsodása következett be, ezért az ilyen állatok esetében eutanáziára van szükség (1. táblázat). 2 EGY ÜZEMI VIZSGÁLAT ISMERTETÉSE A Zuprevo (hatóanyaga a tildipirozin) hatásos a szarvasmarha természetes úton kialakult légzôszervi betegségének (BRD) kezelésében. A korábban elvégzett üzemi vizsgálatok során az elsôdleges hatékonysági végpontot értékelték a kezelés utáni 14. napig; az e vizsgálatokban tanulmányozott másodlagos hatékonysági paraméterek azonban arra utaltak, hogy a hatékonyságot egy 21 napos megfigyelési idô során kell meghatározni. Az itt közölt vizsgálatot az egyetlen 4 mg tildipirozin/ testtömegkilogrammos (ttkg) dózisban szubkután adott Zuprevo üzemi körülmények között kifejtett BRD elleni hatékonyságának igazolása céljából terveztük meg, egy 21 napos megfigyelési idôt alkalmazva. A Zuprevo hatékonyságát a Draxxin nevû törzskönyvezett készítményéhez (hatóanyag: tulathromycin, 2,5 mg/testtömegkilogramm) hasonlítottuk. A vizsgálatot a Helyes Klinikai Gyakorlat, VICH GL9 (CVMP/ VICH/595/98-FINAL) elôírásainak megfelelôen végeztük. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálat a vizsgálók által nem ismert csoportbesorolású és pozitív kontrollos elrendezésû volt, és azt Németországban egyetlen vizsgálati helyszínen végezték. A vizsgálatba összesen 104 (11 56 napos) borjút vontak be, kísérleti csoportonként 52 állatot. A 0. napon a BRD következô tüneteit mutató állatokat vontuk be a vizsgálatba (2. táblázat): Rektális hômérséklet 40 C Rendellenes légzés (légzési pontszám 1) Rendellenes általános viselkedés (viselkedési pontszám 1). Az állatokat véletlenszerûen két kezelési csoportba soroltuk: Zuprevo -val (4 mg tildipirozin/ttkg), illetve Draxxin -nal (2,5 mg tulathromycin/ttkg) kezelt csoport. A kezelések egyetlen szubkután injekció formájában történtek. A klinikai vizsgálatok a 0. és a 10. nap között naponta, majd a 21. napon történtek. A 0. és a 2. nap között naponta háromszor (körülbelül 3 órás idôközökkel), a 3. és a 10. nap között pedig naponta egyszer végeztünk vizsgálatokat. A 11. és a 20. nap között az állatok általános egészségi állapotát naponta ellenôriztük. A BRD klinikai tüneteinek kiújulása esetén részletes vizsgálatokat végeztünk. A befecskendezési helyeket a kezelés elôtt, valamint a kezelés utáni 1., 2., 3., 10. és 21. napon megszemléléssel ellenôriztük. A 0. napon a transtrachealis mosás (TTL) technika alkalmazásával az összes állattól mintákat vettünk bakteriológiai vizsgálatra. A 0. és a 21. napon le mér tük az állatok súlyát, és az összes állattól vett savópárminták vizsgálatával információkat gyûj-
töttünk az esetleges egyidejû vírus- és mycoplasmafertôzésekre vonatkozóan. A haptoglobin-koncent rációkat a 0., 1., 2., 3., 10. és 21. napon vett vérsa vómintákban fotometriás vizsgálattal határoz tuk meg. A 0. és a 21. nap közötti idôszakban ellenô riztük és feljegyeztük az állatok takarmányfelvételét is. A kezelést akkor tekintettük sikertelennek, és az érintett állatokat akkor vontuk ki a vizsgálatból, ha azok megfeleltek a következô kritériumoknak: A 2. és a 10. nap között: 40 C-os rektális hômérséklete és ( 2-es légzési pontszám és 2-es viselkedési pontszám). A 11. és a 20. nap között: 40 C-os rektális hômérséklete vagy 2-es légzési pontszám vagy 1-es viselkedési pontszám. A 21. napon: 40 C-os rektális hômérséklete vagy 1-es légzési pontszám vagy 1-es viselkedési pontszám. Amennyiben a vizsgálat 0. és 21. napja között a BRD-vel összefüggô okokból (a kezelés sikertelensége, késôi sikertelenség) állatokat kellett kivonni a vizsgálatból, ezektôl az állatoktól a vizsgálatból való kivonás napján a TTL technikával ismét mintát vettünk bakteriológiai vizsgálatra. A vizsgálatot sikeresen befejezô 6 (3 Zuprevo -val és 3 Draxxin -nal kezelt) állaton a 21. napon kórbonctani vizsgálatot végeztünk. A tüdôszövetbôl mintát vettünk bakteriológiai vizsgálatra, és meghatároztuk a tüdôelváltozás-pontszámokat. Az elsôdleges hatékonysági kritérium a kezelés 21. napon meghatározott sikeraránya volt, melyet a 21. napon még a vizsgálatban maradt állatok százalékos aránya alapján határoztunk meg. EREDMÉNYEK A kezelés hosszú távú sikeraránya (a sikeres kezelés aránya a 21. napon) 72,1% (31/43) volt a Zuprevo csoportban és 62,2% (28/45) a Draxxin csoportban [a vizsgálati terv szerinti (PP) populációra vetítve]. A kezelés rövid távú sikeraránya (a kezelés 10. napon meghatározott idôközi sikeraránya) 83,7% (36/43) volt a Zuprevo -val kezelt csoportban és 84,4% (38/45) a Draxxin -nal kezelt csoportban (PP). A kezelés rövid távú (10. napi) sikerét követô hosszú távú (a 11 21. napon meghatározott) sikertelenségének (késôi sikertelenség) aránya a Zuprevo csoportban 13,9% (5/36), a Draxxin csoportban pedig 26,3% (10/38) volt. A Zuprevo a 3 vizsgálati kritérium egyike tekintetében sem adott rosszabb eredményt, mint a Draxxin (3. táblázat). A Zuprevo -val kezelt csoportban nem történt elhullás, a Draxxin -nal kezelt állatok közül ugyanakkor kettô elhullott [1 a vizsgálati terv szerinti (PP), 1 pedig a kezelési szándék szerinti (ITT) populációban]. A rektális hômérséklet (3. ábra), a légzési és a viselkedési pontszámok (4. ábra), valamint a légzésfrekvencia mindkét kezelési csoportban (PP) jelentôsen csökkent az 1. naptól kezdve. A napi súlygyarapodás vagy a tüdôpontszámok tekintetében nem volt szignifikáns különbség a csoportok között (PP). A kezelés elôtt a vizsgálatba vont állatok légzôszerveibôl a TTL módszerrel (ITT) a Mannheimia (M.) haemolytica (18,3%), a Pasteurella (P.) multocida (31,7%) és a Histophilus (H.) somni (1,0%) baktériumokat izoláltunk. A vizsgálatból való kivonás idején az izolátumok megoszlása a következô volt: 8,3% M. haemolytica, 33,3% P. multocida és 0,0% H. somni (ITT). Mycoplasma (M.) bovis-t nem sikerült izolálni; 4 állatnál azonban egyidejû M. bovis fertôzés állt fenn, amint azt a szerológiai áthangolódás kimutatta (ITT). Meghatároztuk a tildipirozin minimális gátló koncentrációit (MIC) (4. táblázat). A haptoglobinszintek mindkét kezelési csoportban a betegség állapotát tükrözték (be nem mutatott adatok). A vizsgálat idôtartama alatt a takarmányfelvétel tekintetében nem volt különbség a két csoport között. A hatás kialakulásának ideje (vagyis a kezelés elsô hatásainak kialakulása, amint azt a <39,5 C-os rektális hômérséklete és a viselkedési pontszám = 0 értéke jelezte) a Zuprevo -val kezelt csoportban 26,8 óra, a Draxxin -nal kezelt csoportban pedig 39,4 óra volt (PP) (5. táblázat). A befecskendezéskor a Zuprevo -val kezelt csoportban az állatok 86,5%-a, a Draxxin -nal kezelt csoportban pedig a borjak 65,4%-a nem mutatott fájdalomra utaló reakciót (ITT). A Zuprevo csoportban a kezelt állatok 9,6%-ánál, a Draxxin csoportban pedig azok 13,5%-ánál lehetett megfigyelni reakciókat a befecskendezés helyén (ITT). Összesen 16 esetben jelentettek nemkívánatos eseményt (egyidejû betegségek, pl. otitis, hasmenés, sántaság, omphalitis), 12 esetben a Zuprevo -val és 4 esetben a Draxxin -nal kezelt csoportban. Egy kivételével (melyet ismeretlen eredetûnek minôsítettek) nagy valószínûséggel e nemkívánatos események egyike sem függött öszsze a vizsgálati gyógyszerrel (ITT). KÖVETKEZTETÉSEK Az egyetlen 4 mg/testtömegkilogrammos dózisban szubkután adott Zuprevo egy 21 napos megfigyelési idôszak során végzett vizsgálatok alapján hatásosnak és biztonságosnak bizonyult a szarvasmarha légzôszervi betegségének kezelésében. A hatás kialakulása a Zuprevo esetében volt a leggyorsabb. Összességében: a Zuprevo hatékonysági eredményei statisztikailag igazolható módon nem voltak gyengébbek a Draxxin esetében kapottaknál. 3
Irodalom: 1. Cooper, V.L., Brodersen, B.W. (2010): Respiratory Disease Diagnosis of Cattle. The Vet. Clin. North Am. 26(2): 409 416. 2. Fischer, W., Amtsberg, G., Luitjens, B. (1987): Vergleichende Untersuchungen zur Keimbesiedlung der Nasen- und Tracheobronchialschleimhaut bei bronchopneumonisch erkrankten Kälbern und Jungrindern. Tierärztl. Umsch. 42(6): 476 480. 3. Griffin, D. Chengappa, M.M., Kuszak, J., McVey, D. (2010): Bacterial Pathogens of the Bovine Respiratory Disease Complex. The Vet. Clin. North Am. 26(2): 381 394. 4. Heckert, H.-P., Rohn, M., Hofmann W. (1997): Diagnostische Probenentnahmen bei infektiösen Atemwegserkrankungen der Rinder. Der Praktische Tierarzt 78(12): 1056 1065. 5. Reinhold, P. (2001): Untersuchungen zur Bestimmung pulmonaler Funktionen beim Rind. Habilitationsschrift Freie Universität Berlin. 6. Thiry, E. (2007): Clinical Virology of Ruminants. Wolters-Kluwer, France pp. 19 54. TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK makro- és mikroklíma tartástechnológia az újszülött borjak gondozása túlzsúfoltság takarmányozás (elválasztás) a kolosztrális védelem hiánya higiénia gazdaszervezet genetika immunrendszer általános kondíció mikroorganizmusok 1. ábra: A szarvasmarha légzôszervi betegségének kóroktana 2. ábra: A transtrachealis mosással (TTL) történô mintavételi technika 41,0 2.4 Rektális hőmérséklet, C 40,5 40,0 39,5 39,0 38,5 38,0 0. nap, 1. időpont 0. nap, 2. időpont 0. nap, 3. időpont 1. nap, 1. időpont 1. nap, 2. időpont 1. nap, 3. időpont 2. nap, 1. időpont 2. nap, 2. időpont 2. nap, 3. időpont 3. nap A vizsgálat napja 4. nap 2.0 Zuprevo Zuprevo Draxxin Draxxin 1.6 1.2 0.8 0.4 0.0 Átlagos viselkedési pontszám 5. nap 6. nap 7. nap 8. nap 9. nap 10. nap 0. nap, 1. időpont 0. nap, 2. időpont 0. nap, 3. időpont 1. nap, 1. időpont 1. nap, 2. időpont 1. nap, 3. időpont 2. nap, 1. időpont 2. nap, 2. időpont 2. nap, 3. időpont 3. nap 4. nap 5. nap 6. nap 7. nap 8. nap 9. nap 10. nap A vizsgálat napja 3. ábra: A rektális hômérsékleti értékek alakulása [a vizsgálati terv szerinti (PP) populációra vetítve] 4. ábra: A viselkedési pontszámok alakulása [a vizsgálati terv szerinti (PP) populációra vetítve] 4
1. táblázat: A szarvasmarha légzôszervi betegségének súlyossági osztályozása a klinikai tünetek és a kezelési javaslat alapján (Reinhold, 2001) Fokozat Leírás Kezelés I Szubklinikai (élénk viselkedés, normális légzési hangok) Nincs kezelés II III IV Kompenzált (légúti betegség tünetei, normális étvágy, rövid lázas idôszak) Nem kompenzált (nehézlégzés, étvágytalanság, fokozott vagy hörgôi légzési hangok) Visszafordíthatatlan (súlyos nehézlégzés, teljes étvágytalanság, hörgôi vagy akár hiányzó légzési hangok) *hörgôi váladékoldók adása, ha javallt 2. táblázat: A vizsgálat ütemterve Antibiotikumok* Antibiotikumok és NSAID-ok* Eutanázia Vizsgálati nap 0. nap Cselekvés Klinikai vizsgálat Bevonás Súlymérés Kezelési csoportokba sorolás A csoport Zuprevo kezelés: 4 mg tildipirozin/ttkg Klinikai vizsgálat 2 B csoport Draxxin kezelés 2,5 mg tulathromycin/ttkg Minta A befecsken dezési hely értékelése TTL és vérsavóminta vétele 1 Igen 3 1 2. nap Klinikai vizsgálat 3 Klinikai vizsgálat 3 Vérsavó: 1. és 2. nap 2 Igen 3 3 10. nap Klinikai vizsgálat naponta egyszer (ütemezett) Vérsavó: 3. és 10. nap 2 3. és 10. nap 11 20. nap Az általános egészségi állapot megfigyelése, szükség szerint vizsgálat (nem ütemezett vizsgálat) 2 21. nap BRD miatti kivonás TTL 21. nap Klinikai vizsgálat, súlymérés 3 állat boncolása 4 3 állat boncolása 4 Az állatkísérletes fázis vége 1 Vérsavóminták vétele az ellenanyagok és a haptoglobin szintjének meghatározására 2 Vérsavóminták vétele a haptoglobin meghatározására 3 Naponta egyszer 4 A vizsgálatot sikeresen kezeltként befejezô állatok Vérsavóminta vétele 1 Tüdôszövet Vizsgálat esetén Igen 3. táblázat: Hatékonysági eredmények. Paraméter Zuprevo Draxxin Hosszú távú kezelési siker a 21. napon (a kezelés sikere a 21. napon) 72,1%* (31/43) 62,2% (28/45) Rövid távú kezelési siker a 10. napon (idôközi siker a 10. napon) 83,7%* (36/43) 84,4% (38/45) Hosszú távú sikertelenség (11 21. nap) a rövid távú (10. napi) sikert követôen (késôi sikertelenség, 11 21. nap) 13,9%* (5/36) 26,3% (10/38) * statisztikailag igazolhatóan nem rosszabb, mint a Draxxin esetében kapott eredmény 4. táblázat: A tildipirozin minimális gátló koncentrációi (MIC értékei) Paraméter A tildipirozin MIC értéke (μg/ml) M. haemolytica (N=21) P. multocida (N=42) H. somni (N=1) Minimum MIC 0,25 0,25 2 Maximum MIC 0,5 2 2 5. táblázat: A hatás kialakulásának ideje [a vizsgálati terv szerinti (PP) populációra vetítve] Paraméter A hatás kialakulásának ideje (óra)* Átlag Szórás Minimum Maximum Zuprevo (N=31) 26,8 18,9 5,8 96,0 Draxxin (N=28) 39,4 42,8 10,8 216,0 * a kezelés elsô hatásainak kialakulása, amint azt a <39,5 C-os rektális hômérséklete és a viselkedési pontszám = 0 jelezte 5