SÇlyos, akut lägzőszervi tñnetegyñttes

10. Ävfolyam 1718. szåm 003. måjus 9. SÇlyos, akut lägzőszervi tñnetegyñttes TÅjÄkoztatÅs szakmai tovåbbkäpzäsről TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÖgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki14.htm ) Impresszum

NEMZETKÄZI INFORMÅCIÇ A SÉLYOS, AKUT LÑGZ ŐSZERVI TÜNETEGYÜTTEST OKOZÇ CORONAVáRUS A WHO szervezäsäben egyñttműkádő virolögiai laboratöriumok kutatåsi eredmänyei alapjån a WHO måjus 5Än tette kázzä a SARS körokozöjånak tulajdonsågaira irånyulö alåbbi informåciökat: A vàrus a szäkletben Äs a vizeletben szobahőmärsäkleten legalåbb 1 napig kimutathatö. HasmenÄsben szenvedő beteg szäkletäben viszont akår nägy napig is ÄletkÄpes marad. A våladäkban lävő vàrus műanyag felñleten, szobahőmärsäkleten legalåbb kät napig, 3037âCon tårolva legalåbb 1 ÖrÅig ÄletkÄpes marad. A folyamatosan szobahőmärsäkleten tårolt vàruspartikulåk sz Åma nap alatt csak egy nagysågrenddel csákken. A 1 napig +40 ill. 80âCon tårolt vàruspartikulåk mennyisäge csak kismärtäkben csákken. 56âCon 10000 vàruspartikula 15 perc alatt pusztul el. A vàrust az ÅltalÅban hasznålatos fertőtlenàtőszerek (5% Nahipoklorit90) Äs fixålök (aceton, 10% formaldehid/paraformaldehid, 75% etanol, % fenol) szobahőmärsäkleten 5 perc alatt elpusztàtjåk. A vàrus infektàv dâzisa jelenleg mäg ismeretlen. Egy Hongkongban elkäszàtett tanulmåny szerint 0 beteg vizsgålatånak adatai alapjån a vàrus az egyes mintåkböl az alåbbi arånyban volt kimutathatö (%) (The Lancet): A tçnetek kezdetätől eltelt napok sz åma A vàrus kimutatåsånak arånya (%) lägãti våladäkb âl sz äkletből vizeletb ől 10 95 100 50 13 90 100 45 16 90 95 35 19 75 80 30 1 47,1 66,7 1,1 Ezek alapjån bizonyàtottnak låtszik, hogy a beteg a vàrust lägãti våladäkåval, szäkletävel äs vizeletävel is çràti, de mivel mäg nem ismert az infektàv dözis, ezärt nem ÅllàthatÖ az, hogy a fenti eredmänyek megvåltoztatjåk a betegsäg terjedäsänek mödjåra vonatkozö eddig szerzett tapasztalatokat. E szerint ugyanis a dominåns terjedäsi mâd våltozatlanul a lägãti våladäkkal szoros kontaktus rävän tértänt fertőzäs. Egyes jårvånyñgyi esemänyek felvetik a lehetősägät a szennyvàzzel tártänt kontaminåciö rävän valö terjedäsnek is, de ennek a bizonyàtåsa mäg folyamatban van.

Esetdefinàciâ MiutÅn ma mår van möd arra, hogy a beteg vizsgålati anyagåböl ki lehessen mutatni a vàrust ill. az ellene termelődátt specifikus ellenanyagokat, a WHO måjus 1jän ennek figyelembe vätelävel az alåbbi formåban aktualizålta az esetdefinàciâkat. A KànÅn kàvñli terñletekre vonatkozöan a meghatårozås az alåbbi: Gyanãs eset 1. Olyan szemäly, akinäl 003. februår 1jÄt kávetően ÑS 38âCt meghaladö låz kéhégäs vagy lägzäsi nehäzsäg läpett fel ÑS egy vagy tább kárñlmäny az alåbbiak kázñl a tñnetek jelentkezäsät megelőző 10 napban: szoros kontaktus olyan szemällyel, akit a betegsäg gyançs vagy lehetsäges esetänek nyilvånàtottak, utazås olyan terñletre/tartözkodås olyan terçleten, ahol a betegsäg helyi terjedäsät ÄszleltÄk.. Olyan szemäly, aki 003. februår 1jÄt kávetően ismeretlen körokozö Åltal előidäzett akut lägzőszervi tñnetek kávetkeztäben meghalt, de nem tértänt kârbonctani vizsgålat ÑS egy vagy tább kárñlmäny az alåbbiak kázñl a tñnetek jelentkezäsät megelőző 10 napban: szoros kontaktus olyan szemällyel, akit a betegsäg gyançs vagy lehetsäges esetänek nyilvånàtottak, utazås olyan terñletre/tartözkodås olyan terçleten, ahol a betegsäg helyi terjedäsät ÄszleltÄk. Lehetsäges/valâszànűsàthető eset 1. A gyançsnak megfelelő eset pneumöniåra vagy respiråciös distresszszindrömåra utalö radiolâgiai eltäräsekkel a mellkas rántgenleletän.. GyanÇs eset, amelynäl egy vagy tább mödszerrel elvägzett coronavàrus vizsgålat pozitàv eredmännyel jårt. 3. GyanÇs eset, amelynäl az elvägzett kârbonctani vizsgålat lelete megfelel a respiråciös distresszszindrömånak, Äs mås etiolögia nem ÅllapàthatÖ meg. Az eset åtsorolåsa A sçlyos, akut lägzőszervi tñnetegyñttes diagnâzisa tovåbbra is indirekt, kizåråson alapulö diagnözis, a beteg esetdefinàciö szerinti besorolåsa a

betegsäg lefolyåsa, kivizsgålåsa sorån folyamatos felçlvizsgålatot igänyel. 1. Egy koråbban gyançs vagy lehetsägesnek minősàtett esetet tárálni kell a sçlyos, akut lägzőszervi tñnetegyñttesben szenvedő betegek liståjåröl, ha mås alternatàv diagnözis merñl fel, amely mås kârokozâ etiolâgiai szerepät tåmasztja alå.. Egy koråbban gyançsnak minősàtett esetet lehetsägesnek kell åtminősàteni, ha a betegsäg lefolyåsa, Äs a vizsgålati eredmänyek alapjån a lehetsäges eset feltätelei is teljesñlnek. 3. Azt a gyançs beteget, akinek vizsgålata sorån a mellkasrántgen nem mutat eltäräst, a megfelelő teråpiåban kell räszesàteni, Äs hät napig klinikai megfigyeläs alatt kell tartani. 4. Azon gyançs eset, amely gyâgyulåssal vägződik, de a laboratöriumi vizsgålatok mås körokozö etiolögiai szerepät nem igazoltåk, tovåbbra is a betegsäg gyançs esetänek minősñl. 5. Ha a SARSgyanÇs beteg meghalt Äs nem vägeztek kârbonctani vizsgålatot, gyançs eset marad. Ha azonban ennek az esetnek epidemiolögiai kapcsolata (valöszànűsàtett esettel bizonyàtott kontaktusa) volt, Åt kell minősàteni lehetsäges esettä. 6. Ha kârbonctani vizsgålat tértänt, Äs a lelet nem felel meg a respiråciös distresszszindrömånak, az esetet tárálni kell az e betegsägre gyançs vagy lehetsäges esetek liståjåröl. 7. A betegsägre gyançs azon szemälyeket, akiknäl a specifikus virolögiai vizsgålatok a vàrus jelenlätät vagy a betegsäg åtväszeltsägät igazoltåk, Äs a vizsgålati eredmäny minősägbiztosàtåsi eljårås sorån megerősàtäst nyert, lehetsäges esettä kell Åtminősàteni. 8. A virolögiai vizsgålatokkal alåtåmasztott äs alå nem tåmasztott lehetsäges eseteket kézés nyilvåntartåsban kell regisztrålni. (A koråbban is alkalmazott klinikai Äs epidemiolögiai feltätelek ugyanolyan sçllyal ÄrtÄkelendők, mint ezelőtt). 9. Ha egy gyançs vagy lehetsäges eset laboratöriumi vizsgålata negatàv eredmännyel zårul, az nem jelenti azt, hogy az esetet térélni kell a betegek liståjårâl, mivel a negatàv eredmänynek tább oka is lehet (mås a megbetegedäs körokozöja; fals negatàv eredmäny; a beteg coronavàrus Åltal okozott sçlyos, akut lägzőszervi tñnetegyñttesben szenved, de a vizsgålati mintåban mäg nincs jelen/a kimutatåshoz mäg nem megfelelő mennyisägben van jelen a körokozö). Éj adatok a klinikai käpről, a lappangåsi időről, a halålozåsi arånyrâl Eddig kät ásszefoglalö tanulmåny szñletett a sçlyos, akut lägzőszervi tñnetegyñttes egyes jårvånyñgyi jellemzőiről: Hongkongban Åprilis 8 ig regisztrålt 145 beteg, a kanadai Torontâban mårcius 7. Äs Åprilis 10. kázátt Äszlelt 144, kârhåzba felvett beteg demogråfiai, klinikai Äs jårvånyñgyi

adatait foglaltåk ássze. A vezető tñnet az esetdefinàciöböl kávetkezően mind Hongkongban, mind KanadÅban a låz volt (a betegek 94 ill. 99%Åban volt jelen). A hongkongi betegek 7%ÅnÅl influenzaszerű tñnetek jelentkeztek, 50%uk káhágátt, 51% uk szåmolt be myalgiåröl, Äs 7% hasmenäsről. A torontöi esetek 69%a jelzett improduktàv káhágäst, 49%uk myalgiåt, Äs 4%uk hasmenäst. Megjegyzendő, hogy a kanadai betegek 34%åt mielőtt a sçlyos, akut lägzőszervi tñnetegyñttest diagnosztizåltåk volna az első orvosi vizsgålatot kávetően hazabocsåtottåk, mert ezen időpontban nem feleltek meg az esetdefinàciönak. A betegek 5%Ånak a felvätelkor normålis mellkasrántgenlelete volt, màg tovåbbi 11%uknÅl a låz, a jårvånyhoz tartozö esettel tártänt kontaktus mellett a mellkasrántgenfelvätel ugyan tñdőinfiltråciöt mutatott, de lägzőszervi tñnetñk nem volt. Ezek az eredmänyek azt sugalljåk, hogy gyors Äs megbàzhatö laboratöriumi vizsgålati mödszer hi ÅnyÅban a betegsäg gyanãjånak felållàtåsåhoz meg kell elägedni a låz, a prodromålis tçnetek äs a jårvånyhoz tartozâ beteggel tértänt kontaktus tänyävel, fñggetlenñl attöl, hogy a lägzőszervi tñnetek vagy a mellkasrántgen elvåltozåsok jelen vannake. 57 olyan beteg adatainak alapjån, akik csak egyszeri, korlåtozott expozàciönak voltak kitäve, a hongkongi tanulmåny szerint a megbetegedäs első tñnete az expozàciöt kávetően, Åtlagosan 6,4 nap mçlva jelentkezett (95%os megbàzhatösågi intervallum: 5,37,7 nap). Ez hasonlö a koråbban publikålt kanadai adatokhoz, amelyek szerint 4 gyançs vagy lehetsäges eset adatai alapjån a lappangåsi idő kázäpärtäke 5 nap (terjedelem 10 nap). A 144 beteg adatai alapjån a kázäpärtäk 6 nap, a terjedelem 310 nap. Az Egäszsägçgyi Vilågszervezet adatai alapjån a maximålis lappangåsi idő nem tébb 10 napnål. A hongkongi tanulmåny parametrikus megkázelàtäsi mödot alkalmazva a 60 ÄvesnÄl fiatalabbak halålozåsi arånyåt 13,%ra (95%os megbàzhatösågi intervallum: 9,816,8%), a 60 Äves vagy idősebbek letalitåsåt 43,3%ra becsñlte (95%os megbàzhatösågi intervallum: 35,5,4%). Nem parametrikus mödszert alkalmazva a fiatalabb korcsoportban a halålozåsi arånyt 6,8%ra, az id ősebbeknäl 55%ra becsñltäk. Az egyetlen olyan jårvåny sorån, melyben mår minden eset kimenetele ismert, Vietnamban az åtlagos halålozåsi ar åny 7,9%nak bizonyult (5/63), itt azonban a jårvånyhoz tartozö esetek tábbsäge fiatal, koråbban eg ÄszsÄges egäszsägñgyi dolgozö volt. A vietnami adatok sem tartalmazzåk az index beteg Äs azon esetek adatait, akik Vietnamban fertőződtek meg, de nem Vietnamban haltak meg (ezen betegek adatait a halålozåsuk helye szerint ÄrtÄkeltÄk). HangsÇlyozni kell azonban, hogy a halålozåsi aråny szåmàtåsåhoz csak a kârhåzban kezelt betegek adatait vettäk figyelembe. A letalitås lehet a

becsçltnäl magasabb äs alacsonyabb is, attâl fçggően, hogy az esetek virolâgiai vizsgålata utån hogyan soroljåk be azokat. Ha tább kánnyebb lefolyåsç esetet a szerolögiai laboratöriumi eredmänyek alapjån tárálnek az esetek kázñl, akkor emelkedhet a letalitås ÄrtÄke, ha viszont nagyszåmç, kánnyebb lefolyåsç esetben igazolödik a betegsäg gyançja, akkor csákkenhet a halålozåsi aråny. Forrås: www.eurosurveillance.org Jårvånyçgyi helyzet az Amerikai Egyesçlt Ållamokban MÅjus 7Ävel bezårölag az USA 38 ÅllamÅbÖl 38 sçlyos, akut lägzőszervi tñnetegyñttesben szenvedő beteget jelentettek a CDCnek. KázÑlÑk 65 (81%) gyanãs, 63 (19%) lehetsäges eset volt. A lehetsäges esetek kázñl nyolc gyermek 04 Äves, nägy eset 1017 Äves, 37 beteg 1864 Äves, 13 beteg 65 Äves vagy id ősebb, egy pedig ismeretlen korç volt. A 63 lehetsäges eset kázñl 4 főt körhåzban Åpoltak, kázñlñk håromnål vålt szñksägessä a mestersäges lälegeztetäs. Az USAban ezidåig halålesetet nem regisztråltak. 69 betegnäl fejeződátt be a teljes virolögiai vizsgålat. Hat betegnäl igazolâdott az ãjonnan felfedezett coronavàrus kâroki szerepe, mindegyikñket lehetsäges esetkänt regisztråltåk. A fennmaradö 63 betegnäl (49 gyançs, 14 lehetsäges eset) a laboratöriumi vizsgålatok negatàv eredmänyt mutattak, vagyis legalåbb 1 nappal a tñnetek jelentkezäsät kávetően levett convalescens szärumban nem sikerçlt az ãj coronavàrus ellen termelődétt antitesteket kimutatni. A 63 lehetsäges eset kázñl egy volt csak egäszsägñgyi dolgozö, aki betegsägben szenvedő beteget Åpolt, egy szemäly pedig beteg csalådtagja volt. A fennmaradö 61 beteg a fertőzétt terçletről tértänő visszatäräst kévető 10 napon belçl betegedett meg. E 61 eset kázñl megbetegedäsät megelőzően 36 fő KànÅban, 19 szemäly Hongkongban, át beteg SzingapÇrban, hårom Hanoiban Äs hät TorontÖban jårt, nyolc beteg kät vagy tább terñletet is Ärintett utazåsa sorån. Azon hat lehetsäges esetnek minősàtett beteg kázñl, akinäl mår igazolâdott az ãj coronavàrus kâroki szerepe, kettő Hongkongban, egy Hongkongban äs Thaiféldén, egy Hongkongban äs Guangdongban, egy Szingapãrban äs egy Torontâban jårt. Forrås: CDC. [Severe Acute Respiratory Syndrome United States, 003]. MMWR 003; 5: (18); 411 413 A WHO ãjabb utazåsi ajånlåsa Tekintettel az utöbbi időben a WHOhoz beärkezett jårvånyñgyi adatokra, a WHO a måjus 8Ån kelt ajånlåsåban, a koråbbiakban szereplő terñletek kárät bővàtve azt tanåcsolja, hogy a Kàna meghatårozott terñleteire (Peking, Tiencsin, Guangdong äs Shanxi tartomåny, BelsőMongâlia), Tajpejbe (Tajvan) äs Hongkongba tervezett utazåsokat ha nem feltätlenñl szñksäges

javasoljåk elhalasztani. Nemzetkézi utazåsi ajånlåsok szempontjai A WHO a sçlyos, akut lägzőszervi tñnetegyñttes nemzetkázi jårvånyñgyi helyzetänek megàtäläse sorån, az utazåsi ajånlåsokban emlàtett terñletek liståjåröl akkor tárli az adott orszågot/terñletet, ha az alåbbi hårom feltätel teljesñl: Az Çj esetek szåma az utöbbi hårom napban napi át esetnäl kevesebb volt, Äs a mäg betegek ásszes szåma nem haladja meg a 60at. A terñletről az ut Öbbi időben nem exportåltåk a betegsäget. A fertőződäs mödja minden esetben ismert. Ez azt jelenti, hogy azon esetek csoportjån felñl, melyeket a mår ismert betegek kontaktjakänt vagy csalådtagjakänt azonosàtottak, nincsenek tovåbbi, meglepő megbetegedäsek, melyek esetäben a fertőződäsi lånc nem ismert. Forrås: www.eurosurveillance.org Szoros kontaktus: A betegsäg gyançsnak vagy lehetsägesnek minősàtett esetävel valö egyñtt ÄlÄs, egy ÑttlakÅs, a beteg gy Ögy àtåsa/åpolåsa vagy direkt kontaktus ezen betegektől sz ÅrmazÖ lägçti vagy mås testvåladäkkal.

8 30 1 30 FELADATOK AZ EURÇPAI UNIÇS CSATLAKOZÅS EL ŐTT: TÅJÑKOZTATÅS SZAKMAI TOVÅBBKÑPZÑSRŐL EPIDEMIOLÇGUSOK ORSZÅGOS TOVÅBBKÑPZ Ő ÑRTEKEZLETE A rendezväny helye: Balatonboglår, Kodåly Z. u. 915. MÅV RT, Vasutas Üdçlő A rendezväny időpontja: 003. måjus 1 3. Måjus 1. (szerda) 14 00 17 00 SZAKMAI PROGRAM MEGNYITÇ Dr. Melles Mårta főigazgatâ főorvos, OEK Dr. Kovåcs Miklâs Balatonboglår polgårmestere Dr. Vass Ådåm főosztålyvezető, OTH 1. Az ÅNTSZ előtt ållâ feladatok prof. dr. UngvÅry Gyárgy, orszågos tisztifőorvos. A kemoprevenciâ jelene äs jévője prof. em. dr. Kertai PÅl KÄrdÄsek, hozzåszçlåsok 3. Magyarorszåg 00. ävi jårvånyçgyi helyzete äs a jårvånyçgyi teväkenysäg főbb jellemzői dr. CsohÅn çgnes osztålyvezető főorvos (OEK) 4. A 00003. ävi influenzaszezon tapasztalatai dr. CsohÅn çgnes, dr. Jankovics IstvÅn (OEK) Influenza elleni vädőoltåsok A 003. ävi influenzajårvåny Måjus. (csçtérték) A JÅRV ÅNY ÜGYI SURVEILLANCE INTEGRÅLÅSA 1. Nähåny kiemelt jelentősägű fertőző betegsäg jårvånyçgyi helyzete Eurâpåban dr. Vass çdåm főosztålyvezető (OTH). A jårvånyçgyi surveillance äs a gyors reagålâ käpessäg fejlesztäse, az Eurâpai Uniâ Epidemiolâgiai Surveillance Hålâzata dr. Melles MÅrta 3. A jårvånyçgyi surveillance fejlesztäse az informatikai tåmogatottsåg korszerűsàtäse rävän Cälok, vàziâk, megoldåsok Beszåmolâ az EFRIR projekt megvalâsàtåsårâl Fertőzőbeteg jelentäsi rendszer Enterålis surveillance Lendvai GyulÅnÄ dr. Krisztalovics Katalin Fogarassy KÅroly

Vädőoltåsi surveillance Lyssa surveillance Influenza surveillance Nosocomialis surveillance Farkas éva, informatikai rendszertervező dr. Paulinyi Zsuzsanna dr. CsohÅn çgnes dr. Bárácz Karolina Veleszçletett rendellenessägek felçgyelete dr. MÄtneki JÇlia A jårvånyçgyi äs mikrobiolâgiai surveillance informatikai kapcsolata Wittman Imre, informatikai rendszertervező Bemutatâ a szoftverfejlesztäs helyzetäről programfejlesztäs vezetője KÄrdÄsek, hozzåszçlåsok EbÄdszÉnet FehÄr Zsolt, a 14 30 17 00 1. Sãlyos Akut Respiratârikus Tçnetegyçttes (SARS) ãj kihàvås a jårvånyçgyben Kerekasztal megbeszäläs Moderåtor: dr. Melles Mårta. Entamoebosis dr. SzÄnÅsi Zsuzsanna osztålyvezető (OEK) Måjus 3. (päntek) 9 00 1 30 KÄrdÄsek, hozzåszçlåsok SzÉnet 1. Calicivàrus jårvånyok Magyarorszågon dr. Reuter GÅbor szakorvos, PhD, çntsz Baranya Megyei IntÄzete, VirolÖgiai laboratörium. A nosocomialis jårvånyok megelőzäsänek kommunikåciâs problämåi dr. Bárácz Karolina (OEK) 3. Korszerű műszerek, korszerű technolâgiåk dr. BozÖki ZoltÅn (Johnson&Johnson) 4. Hencel Ecolab: A műszerkérforgås filozâfiåi Kuntner Aliz 5. A mikrobiolâgiai surveillance 00. ävi eredmänyei Tirczka TamÅs, dr. Gacs MÅria, dr. FÑzi MiklÖs (OEK) 6. Éj molekulåris mâdszerekkel szerzett tapasztalatok nähåny jårvånyçgyi szempontbâl jelentős kârokozâ räszletes jellemzäse sorån (Campylobacter ssp., MRSA äs ESBLtermelő térzsek) PÅszti Judit, dr. Ivelina Damianova, UngvÅry Erika (OEK) SzÉnet 7. Éjabb nemzetkézi tapasztalatok a bioterrorizmus elleni felkäszçläsben dr. Faludi GÅbor, a MH EgÄszsÄgvÄdelmi IntÄzetÄnek főigazgatöja 8. Biolâgiai terrorcselekmänyre gyanãs mintåk vizsgålatåval kapcsolatos

gyakorlati problämåk äs tudnivalâk dr. Herpay MÅria osztålyvezető (OEK) 9. Egyäb aktuålis problämåk, kärdäsek. A munkaärtekezlet zåråsa.

TÅJÑKOZTATÅS SZAKMAI RENDEZVÑNYRŐL A Johan Bäla Orszågos Epidemiolâgiai Kézpont Bakteriolâgiai, mikolâgiai, parazitolâgiai äs tipizålâ főosztålya åltal rendezett Bakteriolâgus Konferencia. Ideje: 003. måjus 7. (kedd) 10 âra Helye: OKK Fodor terem (Budapest, IX., NagyvÅrad tär.) Üläselnék: dr. Melles Mårta főigazgatâ főorvos PROGRAM 10 00 10 0 Fçzi Miklâs, Vägh Zsolt: A 00. Ävi mikrobiolögiai laboratöriumi jelentäsek ÄrtÄkelÄse. 10 0 10 50 Tirczka Tamås, Gacs Måria, Vägh Zsolt: A mikrobiolögiai surveillance elmçlt Ävi adatainak elemzäse. 10 50 11 50 Gacs Måria: A 00. Ävi jårtassågi kárkàsärlet ÄrtÄkelÄse. FelkÄrt hozzåszölåsok. 11 50 1 00 Kucsera Istvån, Szänåsi Zsuzsanna, Danka Jâzsef, Merei Kinga, Horvåth Katalin, Orosz Erika: Egy ritkån diagnosztizålt parazitafertőzäs, a Demodicosis 1 00 1 45 SzÄnet, bäfå Üläselnék: Fçzi Miklâs főosztålyvezető főorvos 1 45 13 05 Herpay Måria, Bognår Csaba: Az OEK biztonsågi laboratöriumånak feladatai rendkàvñli helyzetben. 13 05 13 15 Tâth Åkos: Neisseria meningitidis kázvetlen kimutatåsa vizsgålati anyagböl realtime PCRral. 13 15 13 5 Ivelina Damianova, Jakab Melinda, Påszti Judit: Campylobacter tárzsek tipizålåsånak eredmänyei. 13 5 13 35 Zala Judit, Kiss Katalin, Nagy Tamås: Az antimikotikum rezisztencia aktuålis kärdäsei. 13 35 13 45 Mag Tçnde: Az enterålis megbetegedäst okozö E.coli diagnosztikåjånak fejlesztäse. 13 45 13 55 Bognår Csaba, Kalåcska Judit, Varga Aranka: A Bordatella pertussis diagnosztika aktuålis kärdäsei. 13 55 14 15 SzÄnet 14 15 15 00 BIORAD bemutatâ előadåsok. OSIRIS: a talålkozåsi pont. Barcs Istvån, Daniel Malait (Franciaorszåg) 15 00 15 30 biomärieux szakmai tåjäkoztatâ Szijjårtâ Jånos

A HAZAI JÅRVÅNYÜGYI HELYZET ÅLTALÅNOS JELLEMZÑSE A 003. åprilis 1. äs måjus 4. kázátti időszakban bejelentett fertőző megbetegedäsek alapjån az orszåg jårvånyñgyi helyzete az alåbbiakban foglalhatö ássze: A leggyakoribb enterålis bakteriålis fertőző betegsägek jårvånyñgyi helyzete kedvezően alakult, a salmonellosis Äs a dysenteria megbetegedäsek Äv eleje Öta regisztrålt szåma a felät sem Ärte el az 1997 001. Ävek azonos időszakåt jellemző kázäpärtäknek. A campylobacteriosis ugyanezen időszakban vizsgålt előfordulåsa sem haladta meg a 001. Äv 1 18. hetäben regisztråltat. Az Äv eleje Öta nyilvåntartåsba vett enteritis infectiosa esetek szåma nem tärt el länyegesen az előző Ävitől. A vàrushepatitisek jårvånyñgyi helyzete megnyugtatöan alakult, a kumulatàv esetszåm 43%a volt az 1997001. Ävek azonos időszakåt jellemző szummåciös mediånnak. A lägãti fertőző betegsägek kázñl egy pertussisgyançt jelentettek, a betegsäg ellen mår egyszer oltott hårom hönapos gyermek szerolögiai vizsgålatai megkezdődtek. Morbillit nem jelentettek, Äs kät hät alatt is csupån egy rubeola Äs át mumpsz eset kerñlt a nyilvåntartåsba. A scarlatina jårvånyñgyi helyzete igen kedvezően alakult, a varicella epidemiolögiai helyzete nem tärt el az el őző Äv azonos időszakåban regisztrålttöl. Az elmçlt häten nägy legionellosis megbetegedäsről Ärkezett jelentäs, ezzel az Äv eleje Öta regisztrålt esetek szåma 38ra emelkedett, ami håromszorosa az előző Äv 118. hetäben nyilvåntartåsba vett esetek szåmånak. Az idegrendszeri fertőző betegsägek csoportjåban kät hät alatt ásszesen kilenc gennyes meningitis kerñlt a nyilvåntartåsba. Meningococcus meningitist nem regisztråltak, kät esetben S.penumoniae, egyegy esetben S.intermediaus, Acinetobacter ill. S.aureus tenyäszett ki a liquorböl, a tábbi esetben az etiolögia mäg ismeretlen. A Lymekâr jårvånyñgyi helyzete kedvezően alakult, az Äv eleje Öta regisztrålt esetszåm alig 60%a az előző Äv azonos időszakåban Äszleltnek. MÅjus 9ig nem jelentettek a sãlyos, akut lägzőszervi tçnetegyçttes gyançs vagy lehetsäges esetänek minősàthető megbetegedäst az OEK JÅrvÅnyÑgyi osztålyåra.

EGÑSZSÑGÜGYI, SZOCIÅLIS ÑS CSALÅDÜGYI MINISZTÑRIUM Eng.sz.: 87104/1975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedäsek Magyarorszågon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 17/003.sz.heti jelentäs (weekly report) (003.04.1 003.04.7.) a 17. häten (week) Betegsäg Disease 003.04.1 00.04. 003.04.7. 00.04.8. Mediån 1997 001 az 1 17. häten (week) 003. 00. Mediån 1997 001 Typhus abdominalis 1 Paratyphus Salmonellosis 57 108 16 137 1308 498 Dysenteria 1 4 10 39 77 147 Dyspepsia coli Egyäb E.coli enteritis 5 7 0 13 38 Campylobacteriosis 99 87 1455 151 Yersiniosis Enteritis infectiosa 3 783 1038 50 1417 41 14007 Hepatitis infectiosa 1 15 3 80 7 634 AIDS Poliomyelitis 6 8 10 Acut flaccid paralysis 1 7 7 Diphtheria Pertussis 4 1 Scarlatina 35 71 15 73 164 13 Morbilli Rubeola 1 3 5 3 8 1 33 5 59 Parotitis epidemica 1 7 84 60 106 Varicella 167 100 18580 17943 Mononucleosis inf. Legionellosis 35 3 1 35 489 34 489 1 45 Meningitis purulenta 6 95 84 Meningitis serosa 1 4 1 3 30 36 Encephalitis 1 1 1 3 3 19 infectiosa CreutzfeldtJ. 3 6 betegsäg Lymekâr Listeriosis 1 5 45 73 1 Brucellosis 1 1 Leptospirosis Tularemia 6 13 6 36 0 4 Tetanus 3 Vàrusos haemorrh. låz Malaria* 3 3 Toxoplasmosis 4 4 70 80 11 (+) előzetes, räszben tisztàtott adatok (preliminary, partly corrected figures) (*) importålt esetek (imported cases) () nincs adat (no data available) A statisztika käszàtäs ideje: 003.04.9

EGÑSZSÑGÜGYI, SZOCIÅLIS ÑS CSALÅDÜGYI MINISZTÑRIUM Eng.sz.: 87104/1975 MINISTRY OF HEALTH, SOCIAL AND FAMILY AFFAIRS OF THE HUNGARIAN REPUBLIC Bejelentett fertőző megbetegedäsek Magyarorszågon (+) Notified cases of communicable diseases in Hungary (+) 17/003.sz.heti jelentäs (weekly report) (003.04.1 003.04.7.) Terçlet Territory Dysenteria Salmonellosis Campylobacteriosis Enteritis infectiosa Hepatitis infectiosa Scarlatina Varicella Mononucl. infectiosa Meningitis purulenta Lymekâr Budapest Baranya 9 4 15 70 1 8 186 87 3 BåcsKiskun 5 5 7 1 56 Bäkäs 1 15 15 BorsodAbaãjZemplän 1 16 7 3 46 1 Csongråd 3 1 79 1 49 3 Fejär 3 6 4 1 44 GyőrMosonSopron 6 7 15 4 83 1 1 1 HajdãBihar 3 1 11 3 6 Heves 3 55 44 1 JåszNagykunSzolnok 1 1 58 78 1 KomåromEsztergom 6 49 1 71 Nâgråd 1 1 47 60 Pest 8 9 93 3 14 3 Somogy 1 3 1 30 1 SzabolcsSzatmårBereg 3 7 17 1 7 9 Tolna 1 35 1 1 Vas 3 14 3 46 Veszpräm 4 8 116 Zala 3 4 Ässzesen (total) 57 1 99 783 1 35 167 35 1 Előző hät (previous week) 43 1 6 63 16 47 917 4 4 (+) előzetes, räszben tisztàtott adatok (preliminary, partly corrected figures) A statisztika käszàtäs ideje: 003.04.9

A Johan BÄla OrszÅgos EpidemiolÇgiai KÜzpont (OEK) kiadvånya. A kiadvånyban szereplő kázlemänyek szakmai egyeztetäst kávetően jelennek meg, ennek megfelelően az orszågos jellegű ásszeållàtåsok, illetve a szerkesztősägi megjegyzäsben foglaltak az OrszÅgos EpidemiolÖgiai Kázpont Äs az orszågos tisztifőorvos szakmai välemänyät Äs javasolt gyakorlatåt tartalmazzåk. A kiadvçnyt a Johan BÄla OrszÅgos KÜzegÄszsÄgÉgyi IntÄzet Äs a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) a MagyarAmerikai KÉzÉs AlapnÇl elnyert pçlyçzat Çltal biztosñtott egyättműkédås råvån fejlesztettåk ki. Az Epinfo minden häten pänteken kerñl poståzåsra Äs az Internetre. Internet càm: www.antsz.hu/oek A kiadvånnyal kapcsolatos ÄszrevÄtelekkel, kázläsi sz ÅndÄkkal sz àveskedjäk az Epinfo főszerkesztőjähez fordulni: Johan Bäla Orszågos Epidemiolâgiai Kézpont 1966 Budapest, Pf. 64. Telefon: 4761153, 4761194 Telefax: 47613 Email: epiujsag.oek@antsz.hu A heti kiadvånyban szereplő anyagok szabadon måsolhatök Äs felhasznålhatök, azonban a kiadvåny forråsk Änt valö hasznålatånål hivatkozni kell az al Åbbi mödon: OrszÅgos EpidemiolÖgiai Kázpont. A kázlemäny càme. Epinfo a megjelenäs Äve; a kiadvåny sz Åma:oldalszÅm. (Pl.: OrszÅgos EpidemiolÖgiai Kázpont. 10 Äves az Epinfo. Epinfo 003;1:13.) Orszågos tisztifőorvos: Prof. dr. Ungvåry Gyérgy ISSN 1419757X