A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Az olajárcsökkenés mozgatói és várható hatásai 214. november 214-ben meredek esésnek indult a kőolaj világpiaci ára, aminek legfőbb kiváltó okai a világgazdasági növekedés lassulása következtében kialakuló fogyasztáscsökkenés mellett a dollár erősödése és a globális olajtermelés növekedése voltak. A fekete arany árának esése az egész világon érezteti hatását, több kitermelő országot is a költségvetési deficit veszélye fenyeget emiatt (pl. Oroszország, Irán), másutt (elsősorban Európában) tovább erősödtek a deflációs félelmek. A tartósan fennmaradó alacsony olajár következtében a jövő évi magyarországi infláció is a vártnál nagyobb mértékben csökkenhet. 214 júniusa óta meredek esés figyelhető meg a nyersolaj világpiaci árában. A Brent típusú kőolaj árfolyama a júniusi 115,2 dollárról októberre 84,2 dollár alá zuhant, és hasonló utat járt be az amerikai irányadó olajfajta, a WTI (West Texas Instrument) is, amelynek hordónkénti ára az elmúlt négy hónapban 17,9 dollárról 76,8 dollárra esett vissza. Ezzel előbbi négy éves, utóbbi 28 hónapos mélypontra került (1. ábra). Az olajárak zuhanása több okra vezethető vissza. Európában, Japánban és Kínában, mint jelentős felvevőpiacokon egyaránt a gazdasági növekedés lassulása figyelhető meg. A gyenge makrogazdasági adatok és a romló növekedési kilátások negatívan hatnak az olaj piacára, a keresleti trendek pedig tovább erősítik ezt a tendenciát. A kedvezőtlen világgazdasági környezet, valamint a Fed eszközvásárlási programjának fokozatos lezárása nyomán erősödő dollár az olaj iránti globális kereslet csökkenését eredményezi (a nem dollár alapú vásárlók kénytelenek többet fizetni a nyersanyagokért), a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) várakozásai szerint pedig a fogyasztás további csökkenése várható a következő 12-18 hónapban. (folytatás a 2. oldalon) $/hordó 1. ábra: Az olajárak alakulása 21. január és 214. október között 13 12 11 1 9 8 7 6 21 211 Brent 212 213 WTI Forrás: EIA, MFB 214 13 12 11 1 9 8 7 6 $/hordó A tartalomból Az autóipar átmeneti termelés-csökkentése miatt megtorpant a hazai ipari szektor augusztusban... (4. oldal) A forinthitelezés élénkülése ellenére is zsugorodik a háztartások hitelállománya... (5. oldal) Tovább javult a munkaerőpiaci helyzet Magyarországon... (6. oldal) Ismét negatív tartományba süllyedt a hazai inflációs ráta... (7. oldal) A Növekedési Hitelprogram év végére tervezett lezárása gyorsította a hitelkihelyezéseket... (8. oldal) A romló hangulattal szemben viszonylag ellenálló devizának bizonyult a forint októberben... (9. oldal) Az első három negyedév adatai alapján teljesíthetőnek tűnik az idei költségvetési hiánycél... (1. oldal) Kisebb átcsoportosítások és a fiskális fegyelem folytatódása olvasható ki a benyújtott jövő évi költségvetési törvénytervezetből... (11. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Cser Nóra Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
Mindeközben erőteljes növekedésnek indult az előző negyedévekben a folyékony szénhidrogén globális kínálata (2. ábra). Ennek egyik oka az USA-ban kibontakozó palaolaj forradalom, amelynek révén az utóbbi évek technológiai újításainak köszönhetően újabb, korábban nem elérhető kőolajkészleteket lehet gazdaságosan a felszínre hozni, ami az Egyesült Államok olajtermelését napi 1 millió hordóval növelte. Míg 25-ben naponta átlagosan 6,9 millió hordó nyersolajat bányásztak ki, 213-ban már napi 1 millió hordónyit hoztak felszínre (3-4. ábra). Mivel az USA olajimportja a palaolaj-kitermelés dinamizálódásával jelentősen csökkent, a felszabaduló felesleg az európai és ázsiai piacok felé veszi az irányt és túlkínálatot okoz (5. ábra). A kínálat növekedésének másik mozgatója az afrikai (pl. líbiai, nigériai), ill. iraki kőolajtermelés és -export emelkedése. A Líbiában 211 óta dúló harcok után idén újra növekedni kezdett a kitermelés, bár a feszült belpolitikai helyzet továbbra is fennáll és kockázatokat hordoz magában. Az orosz-ukrán krízis, az iraki válság, valamint a líbiai összecsapások alapvetően árnövelő hatásúak, azonban a csökkenő globális kereslet miatt ezek nem érvényesülnek. A kitermelő országok egy részében zajló konfliktusok a jövőben is rizikófaktort jelentenek a kínálatra és éreztethetik a hatásukat a kőolaj-kitermelésben is, amely a kínálat csökkenéséhez, ezen keresztül pedig az olajár korrekciójához vezethet. Az előzetes várakozásokkal ellentétben az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) egyelőre nem csökkentette kitermelését az ár védelme érdekében. Bár a tagok korábban a 85 dolláros árat határozták meg alsó küszöbként, egyre inkább úgy tűnik, hogy piaci részesedésük megtartása érdekében egyes országok (pl. Szaúd-Arábia, Kuvait) a termelés viszszafogása helyett további árcsökkentésre is hajlandóak, és a kisebb, akár 8 dollár alatti árat is készek elfogadni. Ennek célja az európai és ázsiai piacok megtartása mellett az, hogy az alacsonyabb árral nyomást helyezzenek az USA olajpiacára és kikényszerítsék termelésének csökkentését, mivel a 8 dolláros ár alatt az amerikai termelők egy részének már nem kifizetődő a palaolaj felszínre hozatala. Erre utal, hogy Szaúd-Arábia november elején csökkentette az észak-amerikai piacokra irányuló exportárait. Az árak esetleges további esése a kínálati oldal korrekcióját idézné elő anélkül, hogy az OPEC a termelés visszafogására kényszerülne. Rövidtávon ugyan a termelés kismértékű visszafogása relatíve nagy árnövekedéssel járna, hosszabb távon ez az áremelkedés nem ellensúlyozná a termeléskiesésből adódó veszteségeket. A csökkenő árak és az apadó költségvetési bevételek miatt több OPEC tagállam (pl. Venezuela, Irán) beavatkozást sürget, melyre előreláthatólag a szervezet november végi bécsi találkozójáig várniuk kell. Ekkor határozhatnak a 215-ös kibocsátási kvóták csökkentéséről, amely újra az egyensúly felé mozdíthatja a piacot. Erre néhány OPEC tag mellett Moszkvának is nagy szüksége lenne, a jelenlegi 9 dollár alatti olajár ugyanis körüli GDP-arányos deficitet okozna az orosz költségvetésben. Az Európai Unió számára szintén nagy kihívást jelent az árcsökkenés, amely tovább erősítheti a túlzottan alacsony inflációs (egyes esetekben deflációs) trendeket. Az olajárak esésének ugyanakkor néhány pozitív következménye is megfigyelhető. Egyrészt közvetlen előnyökkel jár a fogyasztók szempontjából, rajtuk keresztül pedig élénkíti a gaz- millió hordó/nap millió hordó/nap millió hordó/nap 93, 92,5 92, 91,5 91, 9,5 9, 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 12 1 16 14 12 1 8 6 4 2 8 6 4 2 23 4. ábra: Az USA olajtermelésének alakulása Forrás: BP, MFB 7,4 7,2 6,9 6,8 6,9 6,8 7,3 7,6 7,9 8,9 1, 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 5. ábra: Az USA olajimportjának és -exportjának alakulása 23 2. ábra: Globális olajkereslet és -kínálat 213. első és 214. második negyedéve között 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II Import Export 24 25 Kereslet 26 27 28 29 Kínálat 3. ábra: A világszintű nyersolajtermelés alakulása 24 25 26 27 28 29 21 211 212 21 213 211 Forrás: IEA, MFB USA Nem OPEC országok (USA nélkül) OPEC országok Forrás: BP, MFB Forrás: BP, MFB 212 213 2 214. október
dasági növekedést. A Capital Economics és a Gluskin Sheff szakértőinek 214. szeptemberi elemzései szerint az olaj hordónkénti árának 1 dolláros csökkenése a világ GDP-jének,-át helyezi át a termelőktől a fogyasztókhoz, amely végül,2-,3%-kal növeli a termékek és szolgáltatások iránti globális keresletet. Rövidtávon mind az olaj kereslete, mind a kínálata árrugalmatlan, így nagyon nehéz megjósolni, hogy hol állhat meg végül az olajár süllyedése. Ez az első igazi kihívás, amelylyel az amerikai palaforradalom szembesül, s kérdés, hogy milyen választ adnak rá a tengerentúli olajcégek. Az amerikai kőolajtermelők várhatóan a költséglefaragás irányába lépnek, de egy év is eltelhet, mire ez a termelésben is érezteti a hatását. Szintén a kínálat mérséklődéséhez és az árak stabilizálódásához járulhat hozzá a beruházási kedv gyengülése, de ez a hatás is inkább hosszabb távon érvényesülhet. A kőolaj világpiaci árának változása Magyarországon is érzékelteti már a hatását (6. ábra). A fekete arany árváltozása (a forint/dollár árfolyam alakulása mellett) alapvető alakítója az üzemanyagok árának, s így az inflációs folyamatoknak is. Amennyiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 214. szeptemberi inflációs előrejelzésében a 215-re 13,6 dollár/hordó olajárral kalkulált számítás helyett azzal a feltételezéssel élünk, hogy a 214 júniusában kezdődő olajárcsökkenés tartós marad és a Világbank előrejelzésének megfelelően 215-ben átlagosan 95 dollár/hordó körül alakul a Brent nyersolaj világpiaci ára, továbbá 25 HUF/USD évi átlagos árfolyamot veszünk alapul, akkor az MNB 214. szeptemberi prognózisában szereplő 2,-nál,4 százalékponttal alacsonyabb, ceteris paribus 2,1% körül alakulhat a pénzromlás üteme jövőre Magyarországon lineáris regressziós számításunk alapján. 7 6 5 4 3 2 1 6. ábra: Regressziós becslés a kőolaj világpiaci árának és a HUF/USD árfolyamnak a magyarországi üzemanyag fogyasztói árindexére gyakorolt hatásáról Forrás: EIA, ECB, MNB, MFB 1994.6 1995.6 1996.6 1997.6 1998.6 1999.6 2.6 21.6 22.6 23.6 24.6 25.6 26.6 27.6 28.6 29.6 21.6 211.6 212.6 213.6 214.6 Üzemanyag árindex (1994. január=1) Regressziós becslőfüggvény 7 6 5 4 3 2 1 3 214. október
Külkereskedelem, ipar és építőipar Az autóipar átmeneti termelés-csökkentése miatt megtorpant a hazai ipari szektor augusztusban 214. augusztusban az export volumene 1,7%-kal csökkent, míg az importé 3,9%-kal nőtt (év/év), a külkereskedelmi mérleg többlete 88,2 milliárd forint volt, az év első nyolc hónapjában összesen 1247,9 milliárd forintot tett ki (1-2. ábra). Az előzetes adatok alapján az export euróban számolt értéke 5,8, míg az importé 5,-kal nőtt szeptemberben. Jelentős megtorpanás következett be az ipari termelésben a 214. augusztusi adatok alapján (-5,7% hó/hó, +2,9% év/év). A lefékezés hátterében elsősorban a feldolgozóipar (+,1% év/év), azon belül pedig a növekedés eddigi motorjának szerepét betöltő járműipari kibocsátás bővülésének lassulása állt: az ágazat termelése a korábbi 2-ot meghaladó ütemet követően 4,9%-kal nőtt augusztusban (év/év), ami alapvetően a nagyobb gyárak (átmeneti) leállásának tudható be. Az ideiglenes tényezők mellett viszont korlátot jelent a hazai ipari szektor kilátásai szempontjából a németországi üzleti bizalom folyamatos süllyedése, amely alapján az év hátralevő részében a termelés éves szintű csökkenése sem elképzelhetetlen (3-5. ábra). Az előzetes adatok szerint szeptemberben ismét nőtt a hazai ipari termelés (+2,7% hó/hó, +5, év/év). Az új szerződések jelentős csökkenése már érezhető az építőipar teljesítményének lassulásában, bár a bővülés üteme továbbra is kétszámjegyű (6. ábra). 1. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január-augusztus) 25 2 15 1 5-5 -1-15 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 Külkereskedelmi mérleg (bal t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 5 4 3 2 1-1 -2-3 Export volumen (év/év, jobb t.) 1 5 1 25 1 75 5 25-25 -5-75 -1-755,9-746,1-51,2-513,3 61, 938,9 1 277,6 1 342,1 1 21,5 1 247,9-6,4-11,8 23 24 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 3 2 1-1 -2-3 115 11 15 1 95 9 85 8 75 3. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 1 1 - -1-1 Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) 5. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása IFO-index: 3 hónappal eltolva Forrás: KSH, CESifo, MFB 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 214.1 215.1 IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.) 3 2 1-1 -2-3 -4-5 4. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (214. augusztus) Textília, ruházat, bőrtermék gyártása 113, Fafeldolgozás 15, Járműgyártás 14,9% Gyógyszergyártás 12, Egyéb feldolgozóipar 11,7% Számítógép, elektr. termék gyártása 11, Villamos berendezés gyártása 99, Élelmiszer, ital, dohány gyártás 99,3% Gumi, műanyag termék gyártása 99, Fémfeldolgozás 97, Gépgyártás 95, Vegyi anyag előállítás 91,9% FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN 1,1% * az előző év azonos időszaka = 1 9 9 1 1 11 11 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 14 12 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 * 3 hónapos gördülő átlag 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) 3 3 2 2 1 1 - -1-1 -2 4 214. november
Háztartások fogyasztása és pénzügyi helyzete A forinthitelezés élénkülése ellenére is zsugorodik a háztartások hitelállománya Mind a fogyasztói, mind az üzleti bizalom erősebb lett 214. októberben (utóbbi 1998. április óta nem látott szintre emelkedett). A hazai háztartások kilátásainak javulása beleillett a regionális trendbe (1-2. ábra). A kiskereskedelmi forgalom 2,-kal bővült (év/év) 214. augusztusban, míg az előzetes adatok alapján szeptemberben 4, volt a növekedés üteme (3-4. ábra): legnagyobb mértékben az üzemanyagok és a nem élelmiszer termékek eladása nőtt (+7,6, ill. 5,9%) (4. ábra). A lakossági megtakarítások szeptemberben mindössze 8, milliárd forinttal emelkedtek, ami bár jelentősen elmarad az augusztusi ütemtől (+151,1 ), ugyanakkor nagyjából megegyezik az egy évvel ezelőttivel (1,7 ). A befektetési jegyekbe történő átcsoportosítás (+48,7 ) tovább folytatódott a bankbetétek (-44,4 ) kárára (5. ábra). 214. harmadik negyedévben tranzakciók alapján a lakossági devizahitelek állománya 86,7 milliárd forinttal csökkent, amit csak részben tudott ellensúlyozni, hogy a forintban denominált új kölcsönök folyósítása 6,9 milliárd forinttal haladta meg a törlesztéseket (6. ábra). 1. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 Forrás: GKI, MFB 26.1 26.4 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 214.1 Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 2. ábra: A fogyasztói bizalmi index* alakulása Közép-Kelet-Európában * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Európai Bizottság, MFB 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 214.1 Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 - - - Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 1 - - -1 1 1 - - - - - - - - * naptárhatástól tisztított volumenindexek -1-1 212.4 212.6 212.8 212.1 212.12 213.2 213.6 213.8 213.12 214.2 214.6 214.8 Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 5. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) 6. ábra: A háztartásoknak nyújtott hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 4 3 2 1-1 -2-3 -4 12 *állampapírok, egyéb kötvények; ** 12 hónapos gördülő átlag 15 9 75 6 45 3 15 212.4 212.7 212.1 213.7 Készpénz (forint) Készpénz (valuta) Belföldi bankbetétek Nem részvény értékpapírok* Belföldi befektetési jegyek Belföldi tőzsdei részvények Összes pénzeszköz** (jobb t.) 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 Forinthitel tranzakciók (bal t.) Tranzakciók összesen (jobb t.) 1 5-5 -1-15 -2-25 -3-35 Devizahitel tranzakciók (bal t.) 5 214. november
Munkaerőpiac Tovább javult a munkaerőpiaci helyzet Magyarországon Az idei harmadik negyedévben 7,-ra süllyedt a munkanélküliségi ráta, ami 2,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi érték (1. ábra). A javulás egyik fontos tényezője továbbra is a közmunka program: 214. augusztusban a közfoglalkoztatottak létszáma ismét megközelítette a 2 ezer főt, ami közel harmadával több, mint egy évvel korábban (2. ábra). A foglalkoztatás javulásához (+192,3 ezer fő év/év) emellett elsősorban az ipari szektorban létrejövő új munkahelyek járultak hozzá, leginkább a közép- és felsőfokú végzettségűek számára biztosítva álláslehetőségeket (3. ábra). A külföldi telephelyen dolgozók létszáma mindössze 1,9 ezer fővel javította a munkaerőpiaci statisztikát. 214. szeptemberben összesen 63,2 ezer új álláshelyet jelentettek be a munkaadók, ebből 19,5 ezer volt nem támogatott munkahely (+1, év/év) (4. ábra). A bérkiáramlás üteme továbbra is meghaladja a -ot a magyar gazdaságban. A költségvetési szektor kereseteit a közmunkaprogram húzza le, a versenyszférában átlagosan 3,-os volt a bruttó fizetések éves növekedése 214. augusztusban. Az oktatás mellett az adminisztratív, szolgáltatást támogató tevékenységet végzők is kétszámjegyű bérnövekedésben részesültek (5-6. ábra). ezer fő 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 1 1 13% 1 11% 1 Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 3. ábra: A foglalkoztatottak számának alakulása iskolai végzettség, 5. ábra: munkanélküliek számának alakulása iskolai végzettség, regionális, szektorális és telephely szerinti bontásban regionális és szektorális bontásban (214. III. n. év - 213. III. n. év) 225 2 175 15 125 1 75 5 25-25 ezer fő Alapfok Középfok 1 1 - Felsőfok Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld 5. ábra: Nettó bérek alakulása a nemzetgazdaságban közfoglalkoztatottak nélkül (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) * családi kedvezmények nélkül 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 Nettó reálbér* Dél-Alföld Mezőgazdaság Ipar Feldolgozóipar Építőipar Szolgáltató szektor Piaci szolgáltatás Közszolgáltatás Nettó bér* Belföldi telephelyen 9% 7% Külföldi telephelyen 1 1 - ezer fő ezer darab 35 3 25 2 15 1 5 175 15 125 1 75 5 25 2. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 75 6 45 3 15-15 -3 Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 4. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőség és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása Forrás: NFSZ, MFB 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (214. augusztus, előző év azonos időszaka = 1) Oktatás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Mezőgazdaság Szálláshely-szolg., vendéglátás Pénzügyi közvetítés Szállítás, raktározás Kereskedelem Infokommunikáció Ipar Építőipar Közigazgatás Ingatlanügyletek Szociális ellátás Egészségügy Költségvetési szektor Versenyszféra * rendszeres havi bruttó bér: Összesen prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 77,7% 98, 98, 121, 111, 15, 15, 14,3% 13, 13, 12,7% 12, 12, 11,1% 1,9% 13, 11,9% 1 7 5 2-2 -5-7 75, 87, 1, 112, 125, 6 214. november
Infláció Ismét negatív tartományba süllyedt az inflációs ráta Magyarországon A szeptemberi 97,3-ról 87,4 dollárra csökkent (-1,) októberben a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára (1. ábra). Az USA-ban 1,7% volt az inflációs ráta szeptemberben. Kínában az augusztusi 2,-ról 1,-ra mérséklődött a pénzromlás üteme az év kilencedik hónapjában, ami lehetőséget biztosít a távol-keleti ország kormányának a gazdasági növekedés ösztönzésére. Az eurózónában továbbra is jelentősek a deflációs félelmek:,3%-os volt a fogyasztói árak emelkedése szeptemberben (2. ábra). A 214. szeptemberi, után októberben,-kal csökkentek a fogyasztói árak Magyarországon (év/év), a maginfláció pedig 1,4, ill. 1, volt. Az árindexek némiképp váratlan süllyedésének hátterében az állt, hogy a dohányáruk kiskereskedelmi árrésének emelésére és a pénzügyi tranzakciós illeték változására tavaly ebben az időszakban került sor (így már benne volt a bázisban). Októberben már az újabb rezsicsökkentés is éreztette hatását. A jelentős volatilitást mutató, ill. a kormányzati intézkedések által közvetlenül érintett tételektől megszűrt inflációs alapmutatók ugyanakkor továbbra is egy szűk sávban (1, körül) mozognak, ami azt jelzi, hogy hosszabb távon pozitív, de mérsékelt inflációs környezet várható (3-6. ábra). 525 5 475 45 425 4 375 35 325 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása Forrás: Reuters, MFB 213.2 213.3 213.5 213.6 213.7 213.8 213.9 213.11 213.12 214.2 214.3 214.5 214.6 214.8 214.9 214.1 CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) 12 115 11 15 1 95 9 85 8 CRB élelmiszer-árindex (bal t.) 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon $/hordó 1, 7, 5, 2,, -2, 2. ábra: A fogyasztói árak (éves) változása az USA-ban, az eurózónában és Kínában Forrás: Reuters, MFB 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 USA Eurózóna Kína 4. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 1, 7, 5, 2,, -2, 1 - - 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 214.1 2, 2, 1, 1,,, -, -1, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) 5. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (214. október, hónap/hónap) 7% 3% 1% -1% - -3% 212.2 212.3 212.4 212.5 212.6 212.7 212.8 212.9 212.1 212.11 212.12 213.2 213.3 213.5 213.6 213.7 213.8 213.9 213.11 213.12 214.2 214.3 214.5 214.6 214.8 214.9 Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árak Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex 6. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) 7% 3% 1% -1% - -3% Ruházkodási cikkek Szeszes italok, dohányáruk 1,7%, Tartós fogyasztási cikkek, 3% 3% Szolgáltatások,1% Élelmiszerek -,1% Egyéb cikkek, üzemanyagok -, Háztartási energia, fűtés -2,3% Összesen -,3% -3, -2, -1,, 1, 2, 1% 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja 1% *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 7 214. november
Vállalati forráshelyzet A Növekedési Hitelprogram év végére tervezett lezárása gyorsította a hitelkihelyezéseket Szeptemberben a vállalati szektor hiteleinek állománya 27,4 milliárd forinttal bővült, míg a tranzakciókat tekintve a céges kölcsönök állománya 96,5 milliárd forinttal nőtt, ezen belül a forinthiteleké 82,7 milliárd forinttal, a devizakölcsönöké 13,9 milliárd forinttal emelkedett (1-2. ábra). Hazai fizetőeszközben a cégek nyolcadik hónapja vesznek fel több kölcsönt, mint amennyit törlesztenek. A forint hitelkihelyezések ütemének nyár óta tapasztalt felgyorsulása a Növekedési Hitelprogram második szakaszának is köszönhető, ugyanis eredetileg év végéig lehetett igényelni a kedvezményes kölcsönt, a meghosszabbításról október végén döntött a jegybank Monetáris Tanácsa. A forrásellátottságot tovább javíthatja, hogy a pénzügyi szektor szereplőinek többsége a hitelezési feltételek enyhítését tervezi a jegybank legutóbbi hitelezési felmérése alapján (3. ábra). Ennek ellenére a magyarországi vállalkozások hitelállománya éves szinten egyelőre régiós átlagot meghaladó mértékben szűkül (4. ábra). A forintban nyújtott 5 évnél hoszszabb futamidejű kölcsönök átlagkamata újabb historikus mélypontra, az augusztusi 4,53%-ról 4,4-ra esett szeptemberben, így a kamatszint negyedik hónapja alacsonyabb, mint a hasonló feltételek mellett kínált lengyelországi hiteleké (5-6. ábra). 1. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott hitelek állománya szektor szerint 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 9 8 7 6 5 4 3 2 1 26.1 27.1 28.1 29.1 Nem pénzügyi vállalatok Háztartások 21.1 211.1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Egyéb pénzügyi vállalatok Helyi önkormányzatok 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 Forinthitel Devizahitel Összes hitel 29.12 21.3 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 214.9 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 3. ábra: A következő 6 hónapban a kínált hitelek feltételeiben tervezett változtatások iránya* az igénylő vállalat mérete szerint 4. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 6 4 * nettó változás pozitív = szigorítás Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 2 1 1 * euróra konvertált állományok 2 1 1 2 - - -2-4 Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II -1-1 Forrás: ECB, MFB 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7-1 -1 Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 1 1 1 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 214.1 * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 1 1 1 1 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.4 212.7 212.1 213.7 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 1 1 1 1 8 214. november
Árfolyamok A romló hangulattal szemben viszonylag ellenálló devizának bizonyult a forint októberben A feltörekvő országok fizetőeszközeire szeptemberben nehezedő leértékelődési nyomás enyhült októberben: az amerikai monetáris hatóság szerepét betöltő Fed múlt hónap végi tanácskozása ahol a korábbi jelzéseknek megfelelően döntés született az eszközvásárlási program lezárásáról sem gerjesztett nagyobb piaci turbulenciákat (1. ábra). A forint októberben,7%-kal erősödött az euróval szemben, s,3, ill.,-os ütemben értékelődött fel a svájci frank, ill. az amerikai dollár ellenében (hónap végi árfolyamok: 38,3 HUF/EUR, 255,5 HUF/CHF és 246,1 HUF/USD) (2. ábra). Az előző hónapban a régiós devizák közül a magyar fizetőeszköz nyújtotta a legjobb teljesítményt, ugyanis a lengyel zloty és a román lej,1-,1%-ot veszített értékéből, a cseh korona pedig 1,-kal gyengült az euróhoz képest (3. ábra). A magyarországi piaci szereplők egyre jobban alkalmazkodnak az MNB Monetáris Tanácsának kamatjelzéseihez, s egyre lassabb ütemű monetáris szigorítást várnak a következő negyedévekben (4. ábra). A kamatemelési várakozások fokozatos kiárazódása mellett a javuló (októberben féléves csúcsra erősödő) reálgazdasági kilátások is erősítették a hazai deviza árfolyamát (5. ábra). A globális kockázatvállalási kedv október eleji romlására is visszafogottan reagált a forint, mivel a lengyel alapkamat csökkentés után a hozamelőnyük miatt a régióban ismét keresetté váltak a magyar eszközök (6. ábra). 1. ábra: Néhány feltörekvő piaci deviza amerikai dollárral szembeni árfolyama* 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 13 * 213.12.31.=1 Forrás: Reuters, MFB 13 12 dollárral szembeni árfolyamgyengülés 12 11 11 1 1 9 9 214.2 214.3 214.5 214.6 214.8 214.9 214.1 13 13 12 12 11 11 1 1 9 9 Brazil reál Orosz rubel Indiai rúpia Dél-afrikai rand Török líra Magyar forint Lengyel zloty 32 315 31 35 3 295 29 285 28 Forrás: ECB, MFB HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 214.2 214.3 214.5 214.6 214.8 214.9 214.1 29 28 27 26 25 24 23 22 21 12, 11, 11, 1, 1, 99, 99, 98, 98, 3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 214.9.3 euróval szembeni árfolyamerősödés Forrás: ECB, MFB 214.1.7 214.1.14 Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása 214.1.21 * 214.9.3. = 1 214.1.28 12, 11, 11, 1, 1, 99, 99, 98, 98, 32 315 31 35 3 295 29 285 28 275 27 265 4. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat Forrás: ECB, MNB, MFB 212.4 212.7 212.1 213.7 6. ábra: A forint/euró árfolyam és a VIX-index alakulása HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 214.1.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 214.9.3-án (jobb t.) Kamatvárakozások 214.8.29-én (jobb t.) 214.1 215.1 215.4 215.7 7,5 7, 6,5 6, 5,5 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján 32 31 3 29 28 27 26 Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB HUF/EUR (havi átlag, bal t.) ESI (jobb t.) 4 5 6 7 8 9 1 fordított skála 32 315 31 35 HUF/EUR (bal t.) VIX-index (jobb t.) 3 25 2 15 pont 25 24 23 1999.1 2.1 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 27.1 28.1 29.1 kilátások javuló megítélése 21.1 211.1 11 12 13 3 295 globális kockázatvállalási kedv erősödése 214.2 214.3 214.5 214.6 Forrás: CBOE, ECB, MFB 214.8 214.9 214.1 1 5 9 214. november
Az államháztartás helyzete és finanszírozása Az első három negyedév adatai alapján teljesíthetőnek tűnik az idei költségvetési hiánycél A központi alrendszerben keletkezett hiány 214 első három negyedévében (844,6 milliárd forint) az éves 85,- át érte le, míg a központi költségvetés egyenlege (-136,8 milliárd forint) 7,9%-kal haladta meg az éves célt. Utóbbi szaldó ugyanakkor 18, milliárd forinttal kisebb az egy évvel korábbi időszakban elért deficitnél, így teljesíthetőnek tűnik az idei 3% alatti GDP-arányos hiánycél (1. ábra). A részletes adatok szerint január és szeptember között az előző évhez képest a bevételek 87,1 milliárd forinttal, míg a kiadások 627, milliárddal emelkedtek. Utóbbi zömét (97,9%-át) a költségvetési szervek megnövekedett költése okozta. A fogyasztási típusú adóbevételek, a lakossági és vállalati befizetések összegben és időarányosan is meghaladják a tavalyi számokat (1. táblázat, 2. ábra). Októberben laposabbá vált a hozamgörbe, miután a diszkontkincstárjegyek hozamai 12-37 bázisponttal emelkedtek, miközben az 5, ill. 1 éves kötvények referenciahozama 34, ill. 73 bázisponttal 3,39, ill. 3,9-ra süllyedt (3. ábra). A térségben az előző hónapban a történelmi szintre olvadt 1 éves magyar hozam mellett a román (-49 bp), a lengyel (-43 bp) és a cseh (-26 bp) referenciahozam is süllyedt, míg a szlovák másodpiaci hozam nem változott októberben havi szinten (4. ábra). 1. ábra: A központi költségvetés hiányának kumulált havi lefutása az éves cél arányában 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása 17 15 12 1 7 5 28 29 21 211 212 213 214 17 15 12 1 7 5 213 214 KÖZPONTI KÖLTSÉG- VETÉS Gazdálkodó szervezetek befizetései teljesítés (előzetes) I-IX. hó éves teljesítés %-a I-IX. hó évi %-a 11 1,2 7 62,7 64, 1 697,3 7 869,9 73, 1 152,1 648, 56, 1 351,7 83,8 59, 2 2 Társasági adó 322,5 141,8 44, 358,8 18, 5, -2 8 7 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8-9 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, Forrás: NGM, KSH, MFB I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és szeptember között (milliárd forint) -824,3-855,6-1 88,6-1 365,7-628,9-1 216,9-1 36,8 786, 1 13,4 1 278,9 239,7 24,1 1 69,9 18, 2 24,6 334,7 412,7 1 534,4 296,5 1 591,3 1 59,4 1 391, 1 82,6 1 186,6 2 237,1 2 186, 2 322,1 2 45, 214.2 214.3 214.5 2 87,5 2 921,4 3 173,6 64,5 559,4 519,6 724,1 638,8 648, 83,8-2 676,8-2 915,1-3 62,7-3 388,5-3 516,6-4 516,2-1 69,4-1 647,3-1 99,4-1 43,8-1 348,5-87,1-894,5-663,4-686,5 Forrás: KSH, NGM, MFB -82,1-83,7-98,6-646, -1 21, -8,7 214.6-2 6, 6, 5, 5, 4, 4, 3, 3, 2, 2, 1, 1, 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves 1 éves Jegybanki alapkamat 398,8 2 191,2 1 229,1 1 32,5-5 13,1-1 389, -1 361,5-92,2-9,9-94,8-956,7 28 29 21 211 212 213 214 214.8 Egyéb kiadások Kamatkiadások 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat 214.9 Egyenleg értéke Az államháztartás alrendszereinek támogatása A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű ok Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap Egyéb bevételek Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű ok A lakosság befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók A gazdálkodó szervezetek befizetései Egyenleg Forrás: ÁKK, MNB, MFB 214.1 Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 148,5 82,7 55,7% 19,4 89,2 46, 148,9 112,4 75, 144, 11,6 76, 4 55,3 2 921,4 72, 4 316,7 3 173,6 73, 2 89,6 2 51,5 73, 3 14,1 2 222,8 73,7% Jövedéki adó 897,3 667, 74,3% 931,9 665,3 71, Lakosság befizetései 1 654,4 1 229,1 74,3% 1 7,1 1 32,5 76, Személyi jövedelemadó Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, KSH, MFB 7% 3% 1% 214.2 214.3 1 54,6 1 122,9 74, 1 55, 1 184,9 76, 3 16, 2 294,9 76,1% 2 964,6 2 327,1 78, 1 848,1 1 391,2 75,3% 1 884,2 1 442,3 76, 4. ábra: Közép-kelet-európai 1 éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index Forrás: ÁKK, Reuters, MFB 214.5 globális kockázatvállalási kedv erősödése 214.6 Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) 214.8 214.9 214.1 35 3 25 2 15 1 5 pont 1 214. november
A 215. évi költségvetési kilátások Kisebb átcsoportosítások és a fiskális fegyelem folytatódása olvasható ki a benyújtott tervezetből Az október végén benyújtott költségvetési törvényjavaslat 2,-os GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol 215-ben. A deficitcél tartható az Európai Bizottság számításai alapján is, a Bizottság november eleji prognózisában jövőre és 216-ra 2,-os, ill. 2,-os hiányt vár (1. ábra). A költségvetési törvényjavaslat szerint a központi alrendszer bevételei, ill. kiadásai az idei hoz képest jövőre 2,5, ill. 1,7%-kal emelkednek, a hiány pedig egy év alatt 984,6 milliárd forintról 877,6 milliárd forintra olvadna. Csökken a vállalati szektor adóterhelése, s a fogyasztási adóbevételeket meghaladó ütemben emelkednek a lakossági befizetetések. Mérséklődnek a szociális kiadások, ellenben bővülnek a foglalkoztatást ösztönző költségvetési keretösszegek. Jövőre az ÁFA-bevételek teljesülése jelent nagyobb kockázatot, mivel az idei tényadatok is elmaradnak időarányosan a tervezettől, így az idei bázis is optimistának tekinthető. Szélesíti ugyanakkor a mozgásteret, hogy 215-re nőnek a tartalékok (1-2. táblázat). A büdzsétervezet szerint jelentősen bővül az állami működési funkciókra szánt tételek összege (+9,) és hasonló ütemben emelkednek a gazdasági tevékenységre fordított kiadások (+8,9%). A jóléti célú juttatások a prognosztizált 1,-os inflációnál alacsonyabb ütemben nőnek (+1,), míg az államadósság-kezelésre az ideinél 4,-kal kevesebbet szán a kormány (2. ábra). 1. ábra: Az Európai Bizottság 215. évi GDP-arányos államháztartási hiányra vonatkozó prognózisa (214. november) 2. ábra: Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai (pénzforgalmi szemléletben), Németország -,1% Görögország Forrás: -, Luxemburg Európai Bizottság, -, Észtország MFB -1, Lettország -1, Litvánia -1, Svédország -1, Ausztria -2,1% Hollandia -2,1% Csehország -2,3% Dánia -2, Szlovákia -2, Málta -2, Finnország -2,7% Olaszország -2, Románia -2, Magyarország -2, Belgium -2,9% Szlovénia -2,9% Lengyelország -2,9% Írország -3, Ciprus -3,3% Portugália -3,7% Bulgária -4, Egyesült Királyság -4, Franciaország -4, Spanyolország -5, Horvátország - - - -3% - -1% 18 16 14 12 1 8 6 4 2 61, 244,5 231, 1 338,8 1 248,4 2 727, 2 664,6 1 196, 2 91,2 8 87,9 8 974,9 9 96,6 2 65,3 2 44,3 2 633,4 213. évi teljesítés 214. évi cél 215. évi Funkcióba nem sorolható tételek Államadósságkezelés Gazdasági funkciók Jóléti funkciók Állami működési funkciók Forrás: 215. évi költségvetési törvényjavaslat, MFB 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének mérlege: a bevételek alakulása 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének mérlege: a kiadások alakulása 213. évi teljesítés 214. évi 215. évi Változás a 214. évi hoz képest 213. évi teljesítés 214. évi 215. évi Változás a 214. évi hoz képest KÖZPONTI ALRENDSZER 16 477,5 15 983,7 16 38,6 2, I. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 1,2 1 697,3 1 964,1 2, KÖZPONTI ALRENDSZER 17 41,3 16 968,3 17 258,2 1,7% I. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 986,5 11 658,6 11 79, 1,1% Gazdálkodó szervezetek befizetései 1 152,1 1 351,7 1 334,9-1, Társasági adó 322,5 358,8 341,4-4, Kisvállalkozásokat terhelő adók 148,5 19,4 156,5-17, Banki és ágazati jellegű különadók 23,9 197, 24,2 3,7% Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű ok Az államháztartás alrendszereinek támogatása 746,3 714,5 646, -9, 6 77,2 6 421,2 7 18,6 9,3% 1 989,8 1 814,2 1 387,9-23, Fogyasztáshoz kapcsolt adók 4 55,3 4 316,7 4 464,8 3, Kamatkiadások 1 277,9 1 165, 1 112,2-4, Általános forgalmi adó 2 89,6 3 14,1 3 171,7 5, Tartalékok 289,2 332,9 15,1% Jövedéki adó 897,3 931,9 913,5-2, Távközlési adó 47, 57, 69,2 21, Pénzügyi tranzakciós illeték 269,6 269,4 262,2-2,7% Hozzájárulás az EU költségvetéséhez Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 272,3 288,7 295,6 2, 26,3 18,9 215,6 19, Lakosság befizetései 1 654,4 1 7,1 1 81,6 6, Személyi jövedelemadó 1 54,6 1 55, 1 634,7 5, II. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK 612,1 437,6 479, 9, III. TÁRSADALOMBIZT. ALAPOK 4 864,2 4 848,8 4 937,2 1, Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei 3 16, 2 964,6 3 24,6 2, Egészségbiztosítási Alap bevételei 1 848,1 1 884,2 1 912,6 1, Forrás: 215. évi költségvetési törvényjavaslat, MFB II. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI ALAPOK 56,4 46,9 531, 15, Nemzeti Foglalkoztatási Alap 349,5 377,4 428,4 13, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 36, 51,2 66,4 29, III. TÁRSADALOMBIZT. ALAPOK 4 863,4 4 848,8 4 937,2 1, Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai 3 14,7 2 964,6 3 24,6 2, Egészségbiztosítási Alap kiadásai 1 848,6 1 884,2 1 912,6 1, Forrás: 215. évi költségvetési törvényjavaslat, MFB 11 214. november