SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 3. kurzushoz AZ EMBERI MÉLTÓSÁG ÉS AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG. AZ ÖNRENDELKEZÉSI JOG ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu 2015/16. tanév őszi félév
ALAPJOG(ELMÉLET)I VITAKÉRDÉSEK [élethez való jog] I.1. Az Alkotmánybíróság 23/1990. (X. 31.) AB határozatában (halálbüntetés- határozat) olvasható érvrendszer figyelembe vételével készítsen formális parlamenti előterjesztést az Alaptörvény II. cikkének módosítására. Az előterjesztésnek normaszöveget és indokolást egyaránt kell tartalmaznia! [életvédelmi kötelezettség, emberi méltóság] I.2. Az Alkotmánybíróság 22/2003. (IV. 28.) és 24/2014. (VII. 22.) AB határozataiban (eutanázia- és élő végrendelet- határozat) olvasható érvrendszer figyelembe vételével készítsen formális parlamenti előterjesztést az Alaptörvény II. cikkének módosítására. Az előterjesztésnek normaszöveget és indokolást egyaránt kell tartalmaznia! [önrendelkezési jog] I.3. Kérdések az 54/2004. (XII. 13.) AB határozathoz (droghatározat) Btk. 178. (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azon átszállít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ( ) (6) Aki kábítószert fogyaszt, illetve csekély mennyiségű kábítószert fogyasztás céljából megszerez vagy tart, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. ( ) 180. (1) Nem büntethető, aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart, illetve aki kábítószert fogyaszt, ha a bűncselekmény elkövetését beismeri, és az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer- függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer- használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző- felvilágosító szolgáltatáson vett részt. Gyűjtsön alapjogilag releváns érveket a) a csekély mértékű, saját használatú kábítószer- fogyasztás dekriminalizációja mellett! b) a hatályos szabályozás mellett! Ajánlott irodalom: Győrfi Tamás: Üzenet az elefántcsonttoronyból: az Alkotmánybíróság droghatározata. Fundamentum 2005/1. szám. (http://www.fundamentum.hu/sites/default/files/05-1- 06.pdf) A német Szövetségi Alkotmánybíróság döntése (http://www.fundamentum.hu/sites/default/files/01-1- 13.pdf) I.4. Kérdések a 43/2005. (XI. 11.) AB határozathoz (művi meddővé tétel) Értékelje alapjogi szempontból a családtervezési célú művi meddővé tétel alábbi szabályozásait! a) Családtervezési célból a művi meddővé tétel negyvenedik életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el. b) A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel az érintett nő vagy férfi írásbeli kérelme alapján, tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképes és korlátozottan cselekvőképes személynél végezhető el.
c) A nemző-, illetőleg fogamzásképességet megakadályozó művi meddővé tétel az érintett nő vagy férfi írásbeli kérelme alapján, huszonhatodik életévét betöltött, cselekvőképes személynél végezhető el. II. TESZTKÉRDÉSEK Kijelölt, a vizsga I. részében számon kérhető tananyag: az előadáson elhangzottak (iránymutatásul lásd a honlapon közzétett előadásvázlatot) Alapjogok tankönyv: 85-108. o. Alaptörvény II. cikk és IV. cikk (2) bekezdés (2. mondat) A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 5-12. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 20-23. 8/1990. (IV. 23.) AB határozat fő elvi megállapításai 23/1990. (X. 31.) AB határozat fő elvi megállapításai 64/1991. (XII. 17.) AB határozat fő elvi megállapításai 48/1998. (XI. 23.) AB határozat fő elvi megállapításai 22/2003. (IV. 28.) AB határozat fő elvi megállapításai 24/2014. (VII. 22.) AB határozat fő elvi megállapításai II.1. Mely jogokat vezette le az emberi méltóság fogalmából az Alkotmánybíróság? Húzza alá a helyes választ! az általános cselekvési szabadság a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog a lelkiismereti- és vallásszabadság a véleménynyilvánítás szabadsága az önrendelkezési jog a közérdekű adat megismeréséhez való jog a magánszférához való jog II.2. Mely alaphatározatában fektette le az Alkotmánybíróság az alábbi alapjogi dogmatikai megállapításokat? Párosítsa össze az elemeket! a) a halálbüntetés alkotmányosságát vizsgáló 23/1990. (X. 31.) AB határozat b) ún. első abortuszdöntés [64/1991. (XII. 17.) AB határozat] c) ún. eutanázia határozat [22/2003. (IV. 28.) AB határozat] d) a rendőri lőfegyverhasználat alkotmányosságát vizsgáló 9/2004. (III. 30.) AB határozat Az emberi élet és az emberi méltóság elválaszthatatlan egységet alkot és minden mást megelőző legnagyobb érték. Az állam életvédelmi kötelezettsége nem merül ki az egyes emberek egyedi életvédelmében, hanem az államnak általában az emberi életet és létfeltételeit is védenie kell. Az egyén autonómiájának, önrendelkezésének van egy mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva az ember alany maradhat, és nem válik eszközzé vagy tárggyá. Az állam objektív életvédelmi kötelezettségének arra kell irányulnia, hogy az önrendelkezési jog befolyástól mentesen - alkotmányosan szükséges korlátozás mellett - az érvényesülését biztosító jogi eljárás útján, valóságos jogként nyerjen elismerést. Aki más életének kioltásával megsérti az élethez való jogot, magára vonja azt a kockázatot, hogy a saját élete kerül veszélybe.
II.3. Értékelje az összefüggéseket az alábbi szempontok szerint (relációanalízis): 1. a mondat mindkét fele igaz, a két rész között összefüggés van; 2. a mondat mindkét fele igaz, a két rész között nincs összefüggés; 3. a mondat első fele igaz, második fele hamis; 4. a mondat első fele hamis, második fele igaz; 5. a mondat mindkét fele hamis. Az emberi méltóság sérthetetlen, ebből adódóan az államnak általában az emberi életet és létfeltételeit is védenie kell. Magyarországon az abortusz törvényben meghatározott határidőben indokolás nélkül kérhető, mert az állam objektív életvédelmi kötelessége nem terjed ki magzati élet védelmére. Az emberi élethez és méltósághoz való jog elidegeníthetetlen, sérthetetlen, oszthatatlan és általában korlátozhatatlan, azonban különleges jogrend esetén akár külön- külön, akár együttesen korlátozható. Az emberi élethez és méltósághoz való jog szubszidiárius jellegű jog, vagyis csakis abban az esetben lehet felhívni az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra más nevesített alapjog nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint önmagának szabadon csak az árthat, aki képes a tájékozott és felelős döntésre, ezért az önkéntes passzív eutanáziát csak cselekvőképes betegek gyakorolhatják. III. JOGESETEK [önrendelkezési jog] III.1. A második gyermekük megszületése után a házaspár főként anyagi okok miatt úgy dönt, hogy további gyermeket már nem szeretnének vállalni, és a fogamzásgátlás legbiztosabb módjaként a feleség művi meddővé tételét választanák. A feleség 35 éves. A lehetőségeket keresve észlelik, hogy családtervezési célból csak a 40. életév betöltése vagy 3 vér szerinti gyermek vállalása után kezdeményezhető ilyen beavatkozás, míg egészségügyi indikáció esetén már a 18. életév betöltése elegendő [Eütv. 187. ]. A házaspár az Alkotmánybírósághoz szeretne fordulni annak érdekében, hogy a testület semmisítse meg a hatályos szabályokat, mivel azok alkotmányellenesek, sértik az önrendelkezési jogot, a fogamzásgátlási módszer drasztikus korlátozása voltaképpen a terhességmegszakítások potenciális növekedéséhez vezet, és a törvényhozó indokolatlanul különböztet az egészségügyi valamint a családtervezési indikáció között. Milyen módon érvényesíthetik az igényüket? Hogyan dönthet az Alkotmánybíróság? III.2. P.D. 15 éves kora óta súlyos, az orvostudomány mai állása szerint halálhoz vezető, gyógyíthatatlan betegséggel küzd. 17. születésnapja után szenvedése már- már elviselhetetlen, folyamatos kórházi kezelésre és fájdalomcsillapításra szorul, csak a kezelés tartja életben, ugyanakkor belátási képessége nem csökkent. A hatályos szabályozás miatt nem utasíthatja vissza az életfenntartó kezelést nagykorúsága eléréséig. Úgy dönt, hogy ügyvédje útján Alkotmánybírósághoz fordul az Eütv. korlátozó szabályai alaptörvény- ellenességének megállapítása érdekében.
Készítse el ügyfele nevében az alkotmányjogi panaszt! Hogyan dönthet az Alkotmánybíróság? [élethez való jog] III.3. K.Z. ismert zsebtolvaj a kerületben, akivel szemben már számos büntetőeljárás indult. Egy alkalommal egy kisboltba tért be, majd egy csomag kávé kifizetése után távozott. Az eladónak és több vásárlónak is feltűnt zavart viselkedése, és az, hogy egyik kezét mindvégig bő, kapucnis felsője zsebében tartotta, kezében láthatóan fogott valamit. Mivel a kisboltban tartózkodó polgárőr felismerte, az eladóval K.Z. távozása után rögtön visszanézték a biztonsági kamera felvételeit: ez alapján kiderült, hogy K.Z. ellopott egy parfümöt, amit a táskájába rejtett. A polgárőr telefonon értesítette rendőr ismerősét, akivel közölte, hogy a tettes milyen irányban távozott a boltból, és azt is, hogy elképzelhető, hogy fegyver van a zsebében. K.Z- t rövidesen utolérte autójával két rendőr járőr. Az autóból kiszállva megállásra szólították fel, és közölték vele, hogy lassan vegye ki a kezeit a zsebéből és emelje azokat a feje fölé. K.Z. nem tett eleget a felszólításnak, és kezeit mindvégig zsebében tartva, futva menekül a helyszínről egy szűk, autóval nem megközelíthető sikátor felé. Mivel a rendőrök nem láttak arra esélyt, hogy utolérjék, figyelmeztették, hogy lőfegyver használatára kerül sor, ha nem áll meg, K.Z. azonban tovább futott. Ezt követően a rendőrök egy figyelmeztető lövést, majd röviddel azután egy másik lövést adtak le, amely eltalálta a menekülő K.Z.- t, aki röviddel a kórházba szállítását követően meghalt. A rendőrség jelentése szerint az intézkedő rendőrök eljárása szabályos volt, arra tekintettel, hogy alappal feltételezhették, hogy fegyver van nála, és a rendőri felszólításnak sem tett eleget. Az ügyészség hivatalból meginduló nyomozása során arra jut a legfőbb ügyész, hogy a rendőrségi törvény vonatkozó előírásainak alaptörvény- ellenessége miatt kezdeményezi az Alkotmánybíróság eljárását. Milyen szempontokat mérlegel, hogyan dönt az Alkotmánybíróság? Készítse el az legfőbb ügyész alkotmánybírósági beadványát, illetve annak érdemi érvelését! III.4. A Kormány a nemdohányzók életének és egészségének fokozott védelme érdekében elfogad egy olyan tartalmú kormányrendelet- módosítást, amely általános jelleggel, kivételt nem engedve tiltja a bentlakásos szociális és egészségügyi intézmények egész területén a dohányzást. A kormányrendelet előírása szerint a bentlakó 18 év feletti személyek (köztük idős, illetve beteg emberek), az intézményekben dolgozók, illetve a bentlakókhoz érkező látogatók az intézményektől legalább 100 méter távolságra dohányozhatnak, amennyiben ez megoldható, illetve amennyiben erre az intézmény vezetője engedélyt ad. Z. Szociális Intézmény igazgatója figyelemmel az intézmény körül található iskola, illetve gyermekvédelmi központ közelségére nem jelöl ki dohányzásra külön helyet. Sérült- e álláspontja szerint a szabályozás, illetve az igazgatói döntés folytán az érintett 1) bentlakók, 2) dolgozók, 3) látogatók önrendelkezéshez való joga? Mit tehetnek az érintettek, hova fordulhatnak jogorvoslatért? Válaszát az alkotmánybírósági gyakorlatot felhasználva indokolja! IV. KULCSFOGALMAK emberi méltóság * élethez való jog * oszthatatlansági elmélet * az emberi méltóság fogalmából levezetett jogok * általános személyiségi jog * szubszidiárius alapjog * önrendelkezési jog * önrendelkezési képesség/alapjogi cselekvőképesség * önsorsrontó döntések * az állam életvédelmi kötelezettsége * halálbüntetés *a magzati élet védelme * súlyos válsághelyzet * aktív/passzív, önkéntes/nem önkéntes eutanázia * tényleges életfogytiglani szabadságvesztés * rendőri lőfegyverhasználat * egészségügyi önrendelkezési jog * ellátás visszautasítása * abszolút jogok * az emberi méltóság az alapjogok rendszerében *