Az Egyezmény 1. cikke ugyanakkor, az Egyezmény átfogó céljaként kimondja, hogy:
|
|
- Hanna Faragóné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÉRTELMI FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK ÉS SEGÍTŐIK ORSZÁGOS ÉRDEKVÉDELMI SZÖVETSÉGE Elnök: Gyene Piroska telefon/fax: 1/ , 1/ Alapvető Jogok Biztosának Hivatal Budapest Nádor u levelezési cím: 1461 Budapest, Pf efoesz@efoesz.hu honlap: Tisztelt Alapvető Jogok Biztosának Hivatala! február 11-én az Országgyűlés elfogadta a Polgári törvénykönyvről szóló évi V. törvényt. A Polgári Törvénykönyv a a cselekvőképesség teljes korlátozásáról rendelkezik, lehetővé téve azt, hogy a bíróság azon személyeket akiknek mentális zavara következtében belátási képessége, tartósan, teljes körűen számlaszám: Adószám: OKÉV Reg. szám: hiányzik cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezze. Szövetségünk véleménye szerint az új Polgári Törvénykönyv teljesen korlátozó gondnokságra vonatkozó szabályozása, illetve az ezen jogintézményre épülő egyéb rendelkezések sértik az Alaptörvényt, az alábbiakban kifejtette indokok miatt: 1) Alaptörvény Q cikk (2) bekezdés Magyarország július 20-án, a évi XCII. törvénnyel ratifikálta a Együtt könnyebb! Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény). Az Egyezmény 12. cikk 2. pontja kimondja, hogy a részes államok elismerik, hogy: a fogyatékossággal élő személyeket az élet minden területén másokkal Könnyen érthetően... azonos alapon megilleti a jog-, illetőleg cselekvőképesség, továbbá a részes államok meghozzák a szükséges intézkedéseket, annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek cselekvőképességének gyakorlásához esetlegesen szükséges segítség hozzáférhetővé váljon.
2 Bár a magyar nyelvű fordítás az illetőleg kifejezést használja a cselekvőképesség fordításakor, fontos hangsúlyozni, hogy a hivatalos angol nyelvű szöveg a legal capacity kifejezést alkalmazza, mely magában foglalja mind a capacity for rights (jogképesség), mind pedig a capacity to act (cselekvőképesség) fogalmát. Az Egyezmény magyar fordítása tehát nem kellő pontossággal adja vissza a legal capacity értelmét, a jog-illetőleg cselekvőképesség fogalmának használatával, hiszen amennyiben ennek a kifejezésnek hűen szeretnénk visszaadni a tartalmát tekintettel arra, hogy a magyar jogi nyelv nem rendelkezik ilyen komplex jelentéstartalmat hordozó kifejezéssel - akkor azt jog-és cselekvőképességnek kellene fordítani. A legal capacity kifejezés magyar nyelvre történő átültetése így nem pusztán fordítástechnikai kérdés, hanem az Egyezmény értelmezése, következésképp végrehajtása szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bír. A fordítás kérdésével kapcsolatos anomáliák feltárása azért kiemelkedő jelentőségű jelen indítvány szempontjából, hiszen ez egyértelművé és világossá teszi az Egyezményt ratifikáló részes államok számára is kötelezettségük pontos tartalmát a 12. cikk végrehajtásával kapcsolatban is. Fenti álláspontot támasztja alá az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala is, a legal capacity-ről készített háttértanulmányában: A tanulmány végkövetkeztetése, hogy a törvény előtt személyként való elismerés és a legal capacity két különböző fogalom. A törvény előtt személyként történő elismerés azt jelenti, hogy az érintett státusát és jogi helyzetét a jogrend elismeri. A legal capacity fogalma szélesebb ennél, amely logikusan előfeltételezi a képességet ahhoz, hogy valaki potenciálisan jogok és kötelezettségek alanya lehessen, de ugyanakkor jelenti azt a képességet is, hogy saját belátása szerint gyakorolja is ezeket a jogokat és saját maga kötelezettségeket is vállaljon. Az Egyezmény 1. cikke ugyanakkor, az Egyezmény átfogó céljaként kimondja, hogy: Jelen Egyezmény célja, valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élő személy számára és a velük született méltóság tiszteletben tartásának előmozdítása. A fordítás figyelmen kívül hagyta az Egyezmény tárgya és célja szerinti értelmezés követelményét, melyet a évi 12. törvényerejű rendelet a szerződések jogáról szóló, Bécsben évi május hó 23. napján kelt szerződés kihirdetéséről szóló jogszabály 31. cikke is megfogalmaz: 2
3 A szerződést jóhiszeműen, kifejezéseinek szövegösszefüggésükben szokásos értelme szerint valamint tárgya és célja figyelembevételével kell értelmezni. Az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága, szeptember 27-én, a Magyarország felülvizsgálatának eredményeként elfogadott Záró észrevételeiben, az aggodalomra okot adó fő területek között elemzi az ENSZ Egyezmény 12. cikkének végrehajtásával kapcsolatos magyarországi jelenségeket: A Bizottságot azonban még mindig aggodalommal tölti el, hogy az új Polgári Törvénykönyv módosításai során továbbra is fenntartották a lehetőséget a helyettes döntéshozatal rendszerére. A Bizottságot az is aggodalommal tölti el, hogy az új Polgári Törvénykönyv módosítási folyamatát nem használták fel arra, hogy részletes és megvalósítható keretrendszert biztosítsanak a támogatott döntéshozatalhoz a jogképesség gyakorlása során az Egyezmény 12. cikkének rendelkezései szerint. A Bizottság javasolja, hogy a részes állam hatékony módon használja fel a Polgári Törvénykönyv és a kapcsolódó törvények jelenlegi felülvizsgálatát a gondnok jogköreinek szűkítésére tett azonnali lépésekre annak érdekében, hogy a rendszer a helyettes döntéshozatal felől a támogatott döntéshozatal irányába mozdulhasson el, amely tiszteletben tartja az egyén önállóságát, akaratát és választásait, és teljes összhangban áll az Egyezmény 12. cikkével, beleértve az egyén azon jogának tiszteletben tartását, hogy saját maga adhasson megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezést egészségügyi kezelésekhez vagy vonhassa azt vissza, hogy hozzáférhessen az igazságszolgáltatáshoz, szavazhasson, házasodhasson, dolgozhasson és megválaszthassa lakhelyét. A Bizottság továbbá javasolja a részes állam számára, hogy a fogyatékossággal élő személyekkel és képviseleti szervezeteikkel konzultálva és velük együttműködve biztosítson képzést országos, regionális és helyi szinten valamennyi szereplő számára, beleértve a köztisztviselőket, bírókat és szociális munkásokat, a fogyatékos személyek cselekvőképességének elismerésével és a támogatott döntéshozatal mechanizmusaival kapcsolatban. A Bizottság tehát egyértelműen felkéri Magyarországot, hogy hazai jogszabályait igazítsa a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeihez és a helyettes döntéshozatal, azaz a teljesen korlátozó gondnokság rendszere helyett biztosítson olyan segítséget, mellyel bárki számára lehetővé válik a cselekvőképesség gyakorlása, az élet bármely területén. 3
4 Fentiekre tekintettel a évi V. törvény a sérti az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdését, mely kimondja, hogy Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. 2) Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése értelmében alapvető jog, más alapvető jog vagy alkotmányos érték érvényesülése, illetve védelme érdekében korlátozható az elérni kívánt céllal arányos és feltétlenül szükséges mértékben. További követelmény az Alaptörvény szabályozása értelmében, hogy alapvető jog kizárólag lényeges tartalmának tiszteltben tartásával korlátozható. E rendelkezés gyakorlatilag leképezi és az Alaptörvény szintjére emeli az alapjog-korlátozás elsődleges mércéjeként alkalmazott szükségességi-arányossági tesztet, vagyis, hogy azaz az állam akkor nyúlhat az alapjog korlátozásának eszközéhez, ha másik alapvető jog és szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy az másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél érdekében történik, hanem szükséges, hogy megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az annak érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül, önkényesen történik vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan. A korlátozó törvénynek nagyobb a súlya, ha közvetlenül másik alanyi alapjog érvényesítésére és védelmére szolgál, kisebb, ha ilyen jogokat csakis mögöttesen, valamely intézmény közvetítésével véd, s legkisebb, ha csupán valamely elvont érték önmagában a tárgya (pl. a köznyugalom) A Ptk 2:22. -a értelmében a cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozata semmis, nevében gondnoka jár el. Egy jognyilatkozat érvénytelenné nyilvánítása, az egyik fél belátási képességének korlátozottságára tekintettel csak feltételezés alapján védi a forgalom biztonságát, az nem alapozhatja meg egy személy esetében cselekvőképességének teljes korlátozását. A forgalom biztonságának elvont, esetleges fenyegetettsége nem elegendő indok, egy sor alapvető jog automatikus kizárására. A cselekvőképességet teljesen korlátozó 4
5 gondnokság alá helyezés ugyanakkor, automatikusan, az orvosszakértői véleményre alapján, az egyes területeket külön-külön nem vizsgálva különösen az alábbi jogok gyakorlásától fosztja meg az egyént: (2) 4:54. [A vagyonközösség bírósági megszüntetése] A cselekvőképtelen személyiségi jogainak védelmében törvényes képviselője léphet fel [Gondnokság alá helyezés folytán cselekvőképtelen személy házassága] (1) Érvénytelen annak a házassága,aki a házasság megkötésekor cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt állt [A házasság felbontása iránti per megindítása; a bontás hatálya] (3) Ha a házastárs cselekvőképtelen, a pert nevében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője indíthatja meg Az apaság vélelmének megtámadása [A perindítás személyessége] (3) Az apaság vélelmének megtámadás - Ha a jogosult cselekvőképtelen, a pert nevében a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő indíthatja meg Az anyai jogállás [A perindítás személyessége] (3) Ha a jogosult cselekvőképtelen, a pert nevében a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő indíthatja meg. 4:121. [Az örökbefogadó személye] (1) Örökbefogadó az a huszonötödik életévét betöltött, cselekvõképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább tizenhat évvel, legfeljebb negyvenöt évvel idõsebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására [Örökbefogadás szülői hozzájárulás nélkül] (1) Nincs szükség az örökbefogadáshoz annak a szülőnek a hozzájárulására, c) aki nem kiskorúság miatt cselekvőképtelen [Örökbefogadás szülői hozzájárulás nélkül] (2) Nincs szükség az örökbefogadáshoz az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, a) ha a házastárs cselekvőképtelen. 4:145. [Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok] (3) A cselekvőképtelen személy helyett az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat törvényes képviselője teheti meg, 4:186. [A szülői felügyeleti jog szünetelése] (1) Szünetel a szülői felügyeleti jog, ha a) a szülő cselekvőképtelen; 5
6 (4) Nem hívható fel a szülői felügyeleti jogok gyakorlására a túlélő szülő, ha szülői felügyeleti joga cselekvőképtelensége, kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképessége, cselekvőképességének a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében való részleges korlátozottsága, ismeretlen helyen való tartózkodása vagy a szülői felügyelet ellátásában való tényleges akadályoztatottsága miatt szünetel, vagy ha az a gyermek érdekével nyilvánvalóan ellentétben áll. 4:193. [A szülői felügyeleti jog megszüntetése és visszaállítása iránti per indítására jogosultak és a per alperesei] (2) A szülői felügyelet megszüntetése és visszaállítása iránt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy és a cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott szülő a pert - törvényes képviselője hozzájárulásával - személyesen indíthatja meg. A cselekvőképtelen szülő és gyermek nevében a pert a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő indíthatja meg. 7:18. [Írásbeli magán végrendelet tanúja] (1) Írásbeli magánvégrendelet tanúja nem lehet olyan személy, aki b) kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy cselekvőképességében részlegesen úgy korlátozott, hogy az kizárja tanúkénti közreműködését. A fogyatékossággal élő embereknek is másokkal azonos alapon kell biztosítani ha szükséges, megfelelő segítséggel, de nem jogkorlátozással a cselekvőképesség, így valamennyi alapvető emberi és állampolgári jog gyakorlását. Ahogy a köznyugalom esetében is, ahol sokféle véleménnyel találkozhatnak az emberek a társadalom toleráns lesz, míg zárt társadalmakban sokkal inkább felkavarhatja a köznyugalmat egy szokatlan hang, a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolatban is, ha a jogi szabályozás elősegíti társadalmi integrációjukat velük kapcsolatban hosszú távon a társadalom is elfogadóbb lesz. A cselekvőképesség ügycsoportonkénti korlátozásának lehetőségét a évi XV. törvény vezette be, mely teljes mértékben újraszabályozta a cselekvőképességgel kapcsolatos szabályozást a Polgári Törvénykönyvben. Bár a szabályozás több mint egy évtizede része a hazai jogrendszernek, a bírói gyakorlatban ez a rugalmas, egyénre szabott megoldás napjainkban is csak nehézkesen tud realizálódni. Az utóbbi néhány évben ugyan kis mértékben emelkedett a korlátozó gondnokság alá helyezést kimondó ítéletek száma, mégsem jellemző, hogy a bíróságok élnének az ügycsoportos korlátozás lehetőségével. A gondnokság alatt álló többsége, körülbelül kétharmada továbbra is kizáró gondnokság alá kerül. 6
7 Az Országos Bírósági Hivatal adatai szerint a gondnokság alatt álló személyek száma az alábbi volt a és a évben: 2011-ben összesen fő állt gondnokság alatt, melyből fő állt kizáró és fő korlátozó gondnokság alatt (a cselekvőképességet ügycsoport szerint korlátozó gondnokság alatt álló személyek száma fő volt) ben a gondnokság alatt álló személyek száma összesen fő állt kizáró gondnokság alatt, a korlátozó gondnokság alatt állók száma pedig összesen fő volt. (a cselekvőképességet ügycsoport szerint korlátozó gondnokság alatt álló személyek száma fő volt) Továbbra is fennállnak azok a beidegződések, melyek szerint a gondnokság alá helyezés a könnyű perek kategóriájába tartozik, az egyén sorsáról az orvosszakértői vélemény birtokában automatikusan, a törvényben biztosított alapos és körültekintő mérlegelési jogkör kihasználása nélkül meghozható a döntés. Az, hogy a belátási képesség korlátozottsága még nem feltétlenül ad okot a cselekvőképesség korlátozására vagy kizárására a bírák számára sajnos továbbra is újdonságot jelent. Az Egyezmény mentén ugyanakkor jelenleg is több európai ország készít elő, illetve fogadott el olyan szabályozást, mely egyáltalán nem tartalmazza a kizáró, illetve cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság intézményét. A szabályozásnak olyan kiindulópontot kellene biztosítania a jogalkalmazók számára, mely az évtizedes gondoksági gyakorlat tapasztalatait is figyelembe véve, végső soron lehetőséget biztosít a fogyatékossággal élő személyek valódi társadalmi befogadását is szolgáló progresszív fejlődés irányába. Az Egyezményben megfogalmazott elvárásokkal, célokkal ellentétes a cselekvőképesség teljes kizárása és a gondnokság alternatíváit jelentő intézmények jogi megközelítése (kvázi szociális mankóvá silányítása). A gondnokság rendszere a helyettes döntéshozatal metodikáján nyugszik, míg a segítő modellek a támogatott döntéshozatal elvein alapulnak. Az Egyezmény paradigmaváltásának lényege, hogy a gondnoksági modelleket fel kell váltsa a fogyatékos személyek döntéshozatalának biztosítása és segítése, így a gondnok feladata sem a döntés meghozása vagy jóváhagyása, hanem a megfelelő és hozzáférhető információk biztosítása és a döntéshozatal esetlegese segítése kell hogy legyen. Az Alaptörvény értelmében tehát alapvető jog korlátozásának minden esetben más alapvető jog érvényesülése vagy alkotmányos érték védelme kell, hogy legyen. A cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság intézménye kapcsán egyik alkotmányos korlát sem érvényesül. 7
8 Fentiekre tekintettel a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság intézménye nem felel meg a szükségesség-arányosság követelményének, következésképp sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdését. 3) Alaptörvény II. cikk Az Alaptörvény II. cikke alapján az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. Az emberi méltóság az emberi élettel eleve együtt járó minőség, amely oszthatatlan és korlátozhatatlan, s ezért minden emberre nézve egyenlő. Az egyenlő méltósághoz való jog az élethez való joggal egységben azt biztosítja, hogy ne lehessen emberi életek értéke között jogilag különbséget tenni. Emberi méltósága és élete mindenkinek érinthetetlen, aki ember, függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, illetve állapotától, és attól is, hogy emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit. Az emberi méltósághoz való jog ún. általános személyiségi jog Az általános személyiségi jog anyajog, olyan szubszidiárius alapjog, amelyet az Alkotmánybíróság és a bíróságok minden esetben felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható. Azáltal, hogy a Ptk továbbra is biztosítja a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés lehetőségét, indokolatlanul és szükségtelenül avatkozik be az érintett személy magánéletében, autonómiájába, döntési szabadságába, sértve emberi méltósághoz való jogát. A szabályozásban rejlő felfogás ugyanakkor fenntartja a társadalomban mélyen gyökerező stigmatizáló megítélést és diszkriminatív attitűdöket azáltal, hogy a fogyatékossággal élő emberre tárgyként, nem a saját életében aktívan részt venni tudó személyként tekint. Megfosztja az egyént továbbá a fejlődés és tanulás lehetőségétől is, hiszen gyakorlatilag egész életére kiszolgáltatja őt, egy megfelelő harmadik személy döntési jogkörének. Fentiekre tekintettel megállapítható, hogy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság intézménye sérti az egyén emberi méltósághoz való jogát, így ellentétes az Alaptörvény II. cikkével. 8
9 A fentiekben kifejtett indokokra tekintettel, kérjük a Tisztelt Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát, hogy indítványozza az Alkotmánybíróságnál a Ptk , illetve az ezen jogintézményre épülő egyéb rendelkezések megsemmisítését. Budapest, március 26. Tisztelettel: Kovács Melinda ügyvezető igazgató 9
Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)
Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.
RészletesebbenA cselekvőképesség és a gondnokság alá helyezés gyakorlati kérdései. Dr. Kőrös András HVG-Orac Ptk. konferencia január 10.
A cselekvőképesség és a gondnokság alá helyezés gyakorlati kérdései Dr. Kőrös András HVG-Orac Ptk. konferencia 2019. január 10. A cselekvőképesség a Ptk.-ban A cselekvőképesség korlátozásának új rendszere
Részletesebbendr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
dr. Boros Zsuzsa Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Átmeneti rendelkezések A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről
RészletesebbenA rokonság. Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. )
A rokonság Alapja: leszármazás, örökbefogadás - teljes rokonság (4:97. ) Az apai jogállás keletkezése Vélelmet keletkeztető tények (sorrend!): 1. házassági kötelék (4:99. ) 2.élettársak reprodukciós eljárásban
RészletesebbenJOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!
JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását
RészletesebbenA nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján
A nagykorú cselekvőképességének korlátozása az új Ptk. alapján Szerző: dr. Rózsa Erika 2015. június 10. 2014. március 15. napján hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv, mely átalakította a cselekvőképesség
RészletesebbenA cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári. Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra
A cselekvőképességre vonatkozó szabályok változásai az új Polgári Törvénykönyvben; A gondnokság alá helyezési eljárás Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2015. 1 I. Bevezetés 2014. március 15. napján
RészletesebbenDr. Áder János Köztársasági Elnök Köztársasági Elnöki Hivatal 1536 Budapest, Pf. 227. Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Dr. Áder János Köztársasági Elnök Köztársasági Elnöki Hivatal 1536 Budapest, Pf. 227 Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Alulírott szervezetek és szakemberek az értelmi fogyatékossággal és pszicho-szociális
RészletesebbenI. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK
POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2017-2018. I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK 1. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. 2. A magánjog története Nyugat-Európában és Magyarországon
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
RészletesebbenA jogvédők feladata és tevékenységi rendszere. Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi feladatok
TÁMOP-557-08/1-2008-0001 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A jogvédők feladata és tevékenységi rendszere Gondnoksággal kapcsolatos ellátottjogi
RészletesebbenΣ : TÖRVÉNY, BÍRÓSÁG, GYÁMHATÓSÁG!!! SENKI MÁS NEM KAPOTT LAPOT!!! Gondnokság, cselekvőképesség kérdése a pszichiátriában. Ptk. 18/A.
Gondnokság, cselekvőképesség kérdése a pszichiátriában Dr. jur. et med. Vizi János Országos Pszichiátriai Központ Jogi és forenzikus referens 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 11.
RészletesebbenTisztelt Alkotmánybíróság!
Ügyszám: Előadó: AJB-2580/2013 dr. Lápossy Attila Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45. Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Ajbt.)
RészletesebbenA szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.
A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában Szerző: dr. Faix Nikoletta 2015. november 11. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
RészletesebbenTámogass, hogy dönthessek!
2009. évi 120-as törvény a Polgári Törvénykönyvről Támogass, hogy dönthessek! Az én életem, az én választásom! Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Könnyen-érthető
RészletesebbenÁtgondolatlan AB határozat: 70 000 gondnokság alatt álló ember ennél többet érdemel
Átgondolatlan AB határozat: 70 000 gondnokság alatt álló ember ennél többet érdemel - Szakmai elemzés az 548/E/2006 AB határozathoz Az Alkotmánybíróság 2011. május 30. napjával határozatot hozott az Értelmi
RészletesebbenTARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...
TARTALOMJEGYZÉK FELDOLGOZOTT JOGSZABÁLYOK...3 ELŐSZÓ...4 2013. ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL NEGYEDIK KÖNYV, CSALÁDJOG...5 IV. Fejezet A Ptk. Negyedik Könyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések...6
RészletesebbenA családjog kézikönyve
Dr. Bajory Pál Dr. Kiss Éva Dr. Bencze Lászlóné Dr. Kőrös András Dr. Brávácz Ottóné Dr. Makai Katalin Dr. Csiky Ottó Némethné dr. Bokor Klára Dr. Filó Erika Dr. Söth Lászlóné Dr. Katonáné dr. Pehr Erika
RészletesebbenBeleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása
Beleegyezés a kezelésbe a kezelés visszautasítása Önrendelkezéshez való jog Önrendelkezési jog az egészségügyben: egészségügyi ellátás akkor nyújtható, a betegen beavatkozás akkor végezhető, ha abba a
RészletesebbenDr. Áder János Köztársasági Elnök Köztársasági Elnöki Hivatal 1536 Budapest, Pf. 227. Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Dr. Áder János Köztársasági Elnök Köztársasági Elnöki Hivatal 1536 Budapest, Pf. 227 Tisztelt Köztársasági Elnök Úr! Alulírott szervezetek és szakemberek az értelmi fogyatékossággal és pszicho-szociális
RészletesebbenGyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella. A gyámi csoport feladatai és működése
Gyermekvédelmi Gyámi Csoportvezető: Varga Gabriella A gyámi csoport feladatai és működése A családjogi törvény fogalmazása szerint, Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.
RészletesebbenAz ügycsoportok meghatározásánál felmerülő gyakorlati problémák a cselekvőképesség részleges korlátozása iránti perekben Szerző: dr.
Az ügycsoportok meghatározásánál felmerülő gyakorlati problémák a cselekvőképesség részleges korlátozása iránti perekben Szerző: dr. Molnár Attila Maklár, 2015. december 6. A Polgári Törvénykönyvről szóló
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 3. Az ügyfél. Az ügyfél
Közigazgatási hatósági eljárásjog 3. re és más eljárási szereplőkre vonatkozó általános szabályok A hatósági eljárás szükségképpeni résztvevője Általános ügyfélfogalom Személy, jogi személy, egyéb szervezet
RészletesebbenJegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1
Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: LONDON Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: A személyesen megjelent
RészletesebbenLaczkóné Kottner Erzsébet gyámhivatal-vezető fszt. 14. sz. 47/ Balázs Ildikó ügyintéző fszt. 12. sz. 47/
GYÁMHIVATAL Ügyintézők Laczkóné Kottner Erzsébet gyámhivatal-vezető fszt. 14. sz. 47/565-276 Balázs Ildikó ügyintéző fszt. 12. sz. 47/565-278 ügyintéző fszt. 12. sz. 47/565-280 ügyintéző fszt. 13. sz.
RészletesebbenKeresetlevél nyomtatvány gondnoksági perben KERESETLEVÉL GONDNOKSÁGI PERBEN 1,2 1. BEVEZETŐ RÉSZ
1 Keresetlevél nyomtatvány gondnoksági perben KERESETLEVÉL GONDNOKSÁGI PERBEN 1,2 1. BEVEZETŐ RÉSZ 1.1. Eljáró bíróság megnevezése: 1.2. Felperes 3 adatai természetes személy esetén 4 1.2.1. Név (teljes
Részletesebben2. előadás Alkotmányos alapok I.
2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.
RészletesebbenKépzési tananyag. Az új Polgári Törvénykönyv cselekvőképességi szabályainak alkalmazása -
1 Képzési tananyag Az új Polgári Törvénykönyv cselekvőképességi szabályainak alkalmazása - Képzési program hivatásos gondnokok hivatásos támogatóvá történő átképzéséhez c. 22 órás képzéshez I. modul Jogi
RészletesebbenJegyzőkönyv apai elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1
Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre 1 Anyakönyvi szerv azonosítója: Külképviselet megnevezése: OTTAWA Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma: Iktatószám: I. A személyesen megjelent
RészletesebbenAz ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira
Az ellátottjog területeit érintő jogszabályi változások, kitekintéssel az új PTK szabályaira Előadó: dr Szedresi Alexandra jogi referens 2013 december 11 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 1 Az új Ptk-ból következő
RészletesebbenPolgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos hatósági eljárások
Polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásával kapcsolatos hatósági eljárások 1. Lakcímbejelentés Eljárás tárgya: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.
RészletesebbenA személyállapoti perek. Dr. Nyilas Anna
A személyállapoti perek Dr. Nyilas Anna Mi tartozik ebbe a körbe? 1. házassági perek -házassági peren a házasság érvénytelenítése, továbbá érvényességének, ill. létezésének v. nem létezésének megállapítása
RészletesebbenÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÉPÍTÉSJOGI ÉS ÉPÍTÉSIGAZGATÁSI ISMERETEK BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. BANKÓ SÁNDOR BEVEZETŐ A tárgy oktatásának célja Az
RészletesebbenA cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés *
CIVILISZTIKA Csöndes Mónika A. Bevezetés A cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezés * Több mint 40 éve hatályos jogi szabályozás változott a cselekvőképességgel, gondnoksággal
RészletesebbenI. Általános megállapítások
A Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet álláspontja a választási eljárásról szóló T/8405. sz. törvényjavaslat V-VI. fejezetéről ( A központi névjegyzék és A szavazóköri névjegyzék ) A választási
RészletesebbenTisztelt Alkotmánybíró Úr!
dr. Stumpf István alkotmánybíró úr részére Alkotmánybíróság Budapest Tisztelt Alkotmánybíró Úr! Országgyűlési képviselők a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint
RészletesebbenPolgári jog II április 29. Sápi Edit
Polgári jog II. 2015. április 29. Sápi Edit Mikor beszélünk érvénytelenségről és hatálytalanságról? Érvénytelenség: olyan jogi hibában szened a jognyilatkozat, amely miatt nem fűződhetnek hozzá joghatások
RészletesebbenA/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG
A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
Részletesebben(Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma):
1 Jegyzőkönyv i elismerő nyilatkozatról megszületett gyermekre (Anyakönyvi szerv azonosítója): Külképviselet megnevezése: Iktatószám: (Apai elismerő nyilatkozat azonosító száma): I. A személyesen megjelent
RészletesebbenKözoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos
Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő
RészletesebbenJavaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára a nemzetközi magánjogról szóló T/ számú törvényjavaslathoz
Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/14237) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság
RészletesebbenA Szolnoki Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégiumának
SZOLNOKI TÖRVÉNYSZÉK Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium V e z e t ő j e 5000 Szolnok, Kossuth Lajos út 1. t. 06 56 501 410 f. 06 56 410 906 e. birosag@szolnokit.birosag.hu http://www.szolnokitorvenyszek.birosag.hu
RészletesebbenSZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]
SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között
Részletesebbendr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.
dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos
RészletesebbenAz új Ptk. szabályai - a gyermek, a szülő és a pedagógus szempontjából
Az új Ptk. szabályai - a gyermek, a szülő és a pedagógus szempontjából dr. Lantai Csilla főosztályvezető-helyettes Emberi Erőforrások Minisztériuma Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály A 2013. évi V. törvény
Részletesebben1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni?
JOGI SEGÉDLET AZ ÖNKÉNTES SZERZŐDÉSHEZ Tartalom: 1. Mikor kell önkéntes szerződést kötni? 2. Mikor kell írásba foglalni az önkéntes szerződést? 3. Mi legyen az önkéntes szerződésben? Vázlat az önkéntes
RészletesebbenAz alapjogok védelme és korlátozása
Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer
Részletesebben1 A 2006. december 13-án elfogadott Egyezményt a magyar jogrendbe a 2007. évi XCII. törvény ültette át, így annak hatályba
Alulírott szervezetek és személyek közös véleménye a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslatnak (Törvényjavaslat) a nagykorúak cselekvőképességét érintő V.-X. címéről Álláspontunk szerint
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2014. április 7. 2014. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 10/2014. (IV. 4.) AB határozat az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 163/F.
RészletesebbenJogi terminológia szószedete
Jogi terminológia szószedete A TANÁCS 2201/2003/EK RENDELETE (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről
Részletesebben(3) A vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet.
586. (1) Tartási szerződés alapján az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. Tartási szerződést kötelezettként jogi személy is köthet. (2) A tartási szerződést írásban kell megkötni. (3)
RészletesebbenÖnrendelkezési jog érvényesülése
Önrendelkezési jog érvényesülése Előadó: dr. Szedresi Alexandra jogi referens 2014. június 20. 1. Az új Ptk-ból következő jogszabályi változások A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a
RészletesebbenA/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG
A/1. A POLGÁRI JOG ÉS A CSALÁDJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Az alábbi jogszabályok átfogó ismerete szükséges: - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), -
RészletesebbenVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM
VII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok I. Könyv: A személyek / 3 Vita Az orvos beteg jogviszony az új Ptk.-ban Jobbágyi Gábor / 15 Szerzõdésátruházás Gárdos Péter / 20 Polgári jogi kodifikáció
Részletesebben2010. évi XVII. tör vény* a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról
9706 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 30. szám (2) Ha a tör vény hatálybalépését köve tõen az alapítvány bármely adatában változást jelentettek be, de ez nem tartalmazza a tör vényes képviselõ természetes
RészletesebbenA BETEG GYERMEK JOGAI Dr. Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR
A BETEG GYERMEK JOGAI Dr Pálinkás Zsuzsanna gyermekjogi képviselő OBDK DDR Gyermekjogi képviselő HÍD képzés Budapest, 2014 május 15-17 TÁMOP-557-08/1-2008-0001 ENSZ Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény 24
RészletesebbenA gondnoksági rendszer módosításának javasolt alapelvei. 2007. június 22.
A gondnoksági rendszer módosításának javasolt alapelvei 2007. június 22. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által javasolt új Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk ) cselekvőképességre és gondnokságra
RészletesebbenA szülőijogokgyakorlásaa gyermek felettazegészségügyiellátássorán
A szülőijogokgyakorlásaa gyermek felettazegészségügyiellátássorán Talabér János Dabas és Környéke Mentőorvosi-Mentőtiszti Kocsi Közhasznú Nonprofit Kft. Mind a pre-hospitális, csak úgy, mint a hospitálás
Részletesebben1 A 2006. december 13-án elfogadott Egyezményt a magyar jogrendbe a 2007. évi XCII. törvény ültette át, így annak hatályba
Alulírott szervezetek és személyek közös véleménye a Polgári Törvénykönyvről szóló T/7971. számú törvényjavaslatnak (Törvényjavaslat) a nagykorúak cselekvőképességét érintő V.-X. címéről Álláspontunk szerint
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3126/2015. (VII. 9.) AB határozat 2175 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenXII. CÍM A SZÜLŐI FELÜGYELET. XVI. Fejezet. A szülői felügyelet általános szabályai
XII. CÍM A SZÜLŐI FELÜGYELET XVI. Fejezet A szülői felügyelet általános szabályai 4:146. [A kiskorú jogállása; a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek] (1) A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy
RészletesebbenA pszichiátriai betegekről és az ő jogaikról
TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ A pszichiátriai betegekről és az ő jogaikról Gerőcs Katalin betegjogi képviselő 2014. Március 21. Ép emberben
RészletesebbenA cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során. Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011.
A cselekvőképesség korlátozása a sürgősségi betegellátás során Talabér János MSOTKE Kongresszus 2011. Miről van szó? Cselekvőképességet fogjuk vizsgálni Előfordul, hogy korlátozni kell a sürgősségi ellátás
RészletesebbenSzentendre Városi Gyámhivatal
Szentendre Városi Gyámhivatal 2000 Szentendre Városház tér 3. Tel: 06 26 503 328 Fax: 06 26 503 331 E-mail: gyamhivatal@ph.szentendre.hu Beszámoló Szentendre Városi Gyámhivatal 2008. évi munkájáról Szentendre
RészletesebbenDr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium
SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium JOGSZABÁLYI
RészletesebbenAz új Ptké. Időközi kérdések. Dr. Nemessányi Zoltán PhD
Az új Ptké. Időközi kérdések Dr. Nemessányi Zoltán PhD Mikortól kell alkalmazni? A 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. március 15- én lép hatályba Alkalmazásáról: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi
RészletesebbenJELENTKEZÉSI LAP Infokommunikációs technológia pedagógusoknak - felkészítő ECDL vizsgára, valamint egy modulos ECDL IKT pedagógusoknak vizsgára
JELENTKEZÉSI LAP Infokommunikációs technológia pedagógusoknak - felkészítő ECDL vizsgára, valamint egy modulos ECDL IKT pedagógusoknak vizsgára Név:... Születéskori név:... Anyja neve:... Születési hely:.
RészletesebbenA gondnokságról. Mire szolgál a gondnokság intézménye?
A gondnokságról Mire szolgál a gondnokság intézménye? Minden ember maga a legjobb tudója annak, hogy mi az, ami számára jó. Ő dönt arról, mi az, ami az ő érdekét szolgálja, és mi az, ami nem. Mi történik
RészletesebbenI. számú melléklet. 2. számú táblázat Rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesített gyermekek száma kor szerinti eloszlásban:
29 I. számú melléklet 1. számú táblázat 0-18 éves gyermekek korcsoport szerinti megoszlása 2004. év 2005. év korosztály férfi (fő) nő (fő) összesen férfi (fő) nő (fő) összesen 0-2 éves 2265 2122 4387 2364
RészletesebbenAB közlöny: VII. évf. 2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
386/B/1997 AB közlöny: VII. évf. 2. szám --------------------------------------------------------------- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének
Részletesebben20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,
RészletesebbenGondnokság és támogatott döntéshozatal, idősődő szülők autizmussal élő gyermekeiről való gondoskodás
Gondnokság és támogatott döntéshozatal, idősődő szülők autizmussal élő gyermekeiről való gondoskodás Dr. Kálozi Mirjam Az AOSZ jogsegélyszolgálat vezetőjének előadása 2018. Március 01. A Patrónus Ház Nonprofit
RészletesebbenA keresetindítási határidőről. a Be. 580. -ában szabályozott kártalanítási eljárással kapcsolatban
A keresetindítási határidőről a Be. 580. -ában szabályozott kártalanítási eljárással kapcsolatban Szerző: dr. Tóth Dávid 2015. március 26. Az állam gyakorolja a büntetőhatalom monopóliumát, e hatalom gyakorlása
RészletesebbenA felek és más perbeli személyek
A felek és más perbeli személyek Felperes önként vállalt Alperes rákényszerített, a tv. erejénél fogva Processzuális félfogalom: aki a pert indítja, és akivel szemben az eljárás indul, függetlenül attól,
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3240/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE
2946 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3240/2015. (XII. 8.) AB VÉGZÉSE bírói kezdeményezés visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa jogszabály alaptörvény-ellenességének, valamint nemzetközi szerződésbe ütközésének
Részletesebbendr. Székely László Alapvető Jogok Biztosa Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 1051 Budapest, Nádor utca 22.
dr. Székely László Alapvető Jogok Biztosa Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 1051 Budapest, Nádor utca 22. Tárgy: Eljárásjogi anomáliák a cselekvőképesség gyakorlása során Tisztelt Biztos Úr! A Társaság
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1166 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3022/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE alkotmány jogi panasz visszautasításáról Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmány
RészletesebbenA KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI
A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI
RészletesebbenCSALÁDI J O G A CSALÁDJOG JÖVÕJE
A CSALÁDJOG JÖVÕJE A Ptk. cselekvőképességi és családjogi rendelkezéseinek alkalmazását segítő átmeneti normákról 1. Az átmeneti szabályok célja Már többször olvashattuk, hogy a Polgári Törvénykönyv 1
Részletesebben1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM
1. számú melléklet a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelethez A Magyar Köztársaság Elnökének Budapest HONOSÍTÁSI - VISSZAHONOSÍTÁSI - KÉRELEM Alulírott... és házastársam,... kérem/kérjük, hogy... nevű kiskorú,
RészletesebbenJárási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség)
Járási gyámhivatal, anyakönyvvezető, integrált ügyfélszolgálat, bíróság, konzuli tisztviselő, közjegyző 1 (megnevezése, elérhetőség) Iktatószám: Ügyintéző: 1. A személyesen megjelent apa: Jegyzőkönyv 2
RészletesebbenT/706. számú törvényjavaslat. a magánélet védelméről
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/706. számú törvényjavaslat a magánélet védelméről Előadó: Dr. Trócsányi László igazságügyi miniszter Budapest, 2018. június 2018. évi törvény a magánélet védelméről A magánélet,
RészletesebbenBejegyzett élettársi kapcsolat
Bejegyzett élettársi kapcsolat Az ügyintézéshez szükséges: Magyar állampolgárok esetén mindkét fél részéről az alábbiak szükségesek: - az élettársak érvényes személyazonosító igazolványa (vagy más személyazonosításra
RészletesebbenÉrdekmérlegelési teszt az érintettek vezetői engedélye másolatának a MOL LIMO szolgáltatás során történő kezelésére
1. Az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdeke: Az adatkezelés környezetének általános leírása Felhasználó a MOL LIMO szolgáltatás igénybevételéhez szükséges regisztrációt a Mobil Applikációból vagy
RészletesebbenElső / előző / következő / utolsó dokumentum /B/1991 AB határozat
Első / előző / következő / utolsó dokumentum Becsuk --------------------------------------------------------------- 2012/B/1991 AB határozat AB közlöny: X. évf. 5. szám ---------------------------------------------------------------
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-2949/2014 ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-2949/2014 ügyben Előadó: dr. Kurunczi Gábor Az eljárás megindítása Egy panaszos azzal a beadvánnyal fordult hozzám, hogy bár már nem áll cselekvőképességet
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához
TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához A mellékelt minta szerint benyújtott keresetlevélben kérheti a bíróságtól házasságának felbontását. Hogyan készítse el a keresetlevelet?
RészletesebbenJoghatóság. Joghatóság mibenléte. Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.)
JOGHATÓSÁG Joghatóság Joghatóság mibenléte Jogforrások: nemzeti, belső jogok nemzetközi egyezmények európai közösségi jog (Brüsszel I-II.) A joghatóság fennállása, mint először eldöntendő kérdés Joghatóság:
RészletesebbenEGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG H A T Á R O Z A T H A T Á R O Z A T O T
EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyszám: EBH/63/6/2010. H A T Á R O Z A T Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az eljárásban dr. Kádár András Kristóf ügyvéd (1136 Budapest, Balzac u. 35.) által képviselt Kézenfogva Összefogás
RészletesebbenÚtmutató a Polgári Törvénykönyv cselekvőképességi szabályaihoz
2009. évi CXX. törvény a Polgári Törvénykönyvről Útmutató a Polgári Törvénykönyv cselekvőképességi szabályaihoz Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Alapvető jelentőségű,
RészletesebbenKérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog.
Kérdések - válaszok a válás jogi vonatkozásában. Alapvető információk, melyek hasznosak lehetnek, ha kenyértörésre kerül a dolog. Mikor szűnik meg egy házasság? - A Bíróságnak a házasságot felbontó jogerős
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
1572 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenVálasztójog. Alkotmányjog 1. előadás május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
Választójog Alkotmányjog 1. előadás 2017. május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán 1. A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás demokratikus legitimáció néprészvétel 2. A hatalomgyakorlás
Részletesebben4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem
4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar
RészletesebbenSzülõi felügyeleti jog gyakorlás
Igénylı, kötelezett Szülõi felügyeleti jog gyakorlás Ha a szülõi felügyeletet együttesen gyakorló szülõk a szülõi felügyelet körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezni, a gyámhivatal döntését bármelyik
Részletesebben8. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet
3538 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 37. szám 8. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 8. Az Országgyűlési Őrség hivatásos
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához
TÁJÉKOZTATÓ ÉS MINTA Házasság felbontása iránti keresetlevél benyújtásához A mellékelt minta szerint benyújtott keresetlevélben kérheti a bíróságtól házasságának felbontását. Hogyan készítse el a keresetlevelet?
Részletesebben