Pásztor Attila Algoritmizálás és programozás az emeltszintű érettségin ISBN 978-963-08-7902-6 Budapest 2007
Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... C ELŐSZÓ... I 1. ALAPFOGALMAK... 1 1.1. PROGRAM... 1 1.2. A PROGRAM KÉSZÍTÉSÉNEK LÉPÉSEI... 1 1.3. SPECIFIKÁCIÓ (A FELADAT SPECIFIKÁCIÓJA)... 1 1.4. SPECIFIKÁCIÓ MEGADÁSA SZÖVEGESEN... 1 1.5. ÖSSZEFOGLALÁS... 2 1.6. GYAKORLÓ FELADATOK... 2 2. ALGORITMIZÁLÁS (TERVEZÉS)... 3 2.1. ALGORITMUSOK LEÍRÁSA... 3 2.1.1. Algoritmusok szöveges leírása... 3 A programok alapelemei szövegesen... 4 Egymásutániság (szekvencia)... 4 Elágazás (szelekció) többféle lehet:... 4 Ismétlés (iteráció)... 4 Elöltesztelő ciklus:... 4 Hátultesztelő ciklus:... 5 Számláló ciklus:... 5 Kérdések, feladatok... 5 2.1.2. Algoritmusok leírása mondatszerű elemekkel... 5 A legfontosabb alapelemek:... 5 A program... 5 Értékadás... 6 Adatbevitel... 6 Adatkivitel... 7 Megjegyzés... 7 Szekvencia... 7 Elágazás... 7 Feltételes utasítás... 7 Kétágú elágazás... 8 Sokágú elágazás... 8 Ismétlő szerkezetek (ciklusok)... 10 Elöltesztelő ciklus:... 10 Hátultesztelő ciklus:... 10 Számláló ciklus:... 11 Eljárások, függvények, operátorok... 12 Kérdések, feladatok... 18 2.1.3 Algoritmusok rajzos ábrázolása... 19 Folyamatábra... 19 Kérdések, feladatok... 22 Struktogram... 23 Kérdések, feladatok... 24 2.2 ÖSSZEFOGLALÁS... 25 3. ADATTÍPUSOK... 26 3.1. AZ ADATOK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI:... 26 3.2. ELEMI ADATTÍPUSOK... 27 3.3. ÖSSZETETT ADATTÍPUSOK... 28 3.4. A SPECIFIKÁCIÓ PONTOSÍTÁSA... 29 3.5. ÖSSZEFOGLALÁS... 30 3.6. KÉRDÉSEK, FELADATOK... 30 4. KÓDOLÁS... 31 4.1. A PASCAL PROGRAMOZÁSI NYELV... 32 4.2. ÁTÍRÁSI SZABÁLYOK... 33 4.2.1. A program... 33 4.2.2. Deklarációk... 33 C
4.2.3. Elemi adattípusok... 34 4.2.4. Összetett adattípusok... 35 4.2.5. Megjegyzések... 36 4.2.6. Elágazások... 37 4.2.7. Iterációk (ciklusok)... 38 4.2.8. Eljárások, függvények... 39 4.2.9. Beolvasás és kivitel... 40 4.3. ARITMETIKAI MŰVELETEK... 41 4.4. RELÁCIÓS MŰVELETEK... 41 4.5. LOGIKAI MŰVELETEK... 41 4.6. PRECEDENCIÁK... 42 4.7. NUMERIKUS FÜGGVÉNYEK... 42 4.8. SORSZÁMOZOTT TÍPUS ELJÁRÁSAI, FÜGGVÉNYEI... 43 4.9. SZÖVEGKEZELŐ FÜGGVÉNYEK... 43 4.10. ÖSSZEFOGLALÁS... 44 4.11. GYAKORLÓ FELADATOK... 44 5. A TURBO PASCAL / FREE PASCAL KÖRNYEZET... 45 5.1. AZ ELSŐ PASCAL PROGRAM... 45 5.2. EGYSZERŰ PROGRAMOK... 46 5.2.1. feladat: Előjel szöveges kiírása... 46 5.2.2. feladat: Számok kiírása 0-tól a megadott határig... 48 5.2.3. feladat: Benne van-e a szövegben a megadott karakter... 49 5.2.4. feladat: Beolvasott számok legnagyobbika... 50 5.2.5. feladat: Átlagszámítás... 54 5.2.6. feladat: Számkitaláló program... 55 5.3. ÖSSZEFOGLALÁS... 57 5.4. FELADATOK... 58 6. ELEMI ALGORITMUSOK I... 59 6.1. KERETPROGRAM... 59 6.2. SOROZATSZÁMÍTÁS... 61 6.3. ELDÖNTÉS... 62 6.4. KIVÁLASZTÁS... 64 6.5. (LINEÁRIS) KERESÉS... 65 6.6. MEGSZÁMOLÁS... 66 6.7. MAXIMUMKIVÁLASZTÁS... 67 6.8. ÖSSZEFOGLALÁS... 68 6.9. GYAKORLÓ FELADATOK... 68 7. FÁJLKEZELÉS... 69 7.1. ADATOK BEOLVASÁSA SZEKVENCIÁLIS SZÖVEGFÁJLBÓL... 69 7.2. ADATOK ÍRÁSA SZÖVEGFÁJLBA... 73 7.3. ÖSSZEFOGLALÁS... 74 7.4. GYAKORLÓ FELADATOK... 74 8. ELEMI ALGORITMUSOK II... 75 8.1. MÁSOLÁS... 75 8.2. KIVÁLOGATÁS... 76 8.3. SZÉTVÁLOGATÁS... 78 8.4. METSZET (KÖZÖS RÉSZ)... 80 8.5. UNIÓ (EGYESÍTÉS)... 81 8.6. ÖSSZEFUTTATÁS... 82 8.7. RENDEZÉS... 85 8.7.1. Egyszerű cserés rendezés... 86 8.7.2. Minimumkiválasztásos rendezés... 87 8.7.3. Buborékos rendezés... 88 8.7.4. Javított buborékos rendezés... 89 8.7.5. Beillesztéses rendezés... 90 8.7.6. Javított beillesztéses rendezés... 91 D
8.7.7. Egyéb rendezések... 92 8.8. KERESÉSEK... 93 8.8.1. Keresés rendezett sorozatban... 93 8.8.2. Logaritmikus keresés... 95 8.8.3. Visszalépéses keresés... 96 8.9. ÖSSZEFOGLALÁS... 98 8.10. GYAKORLÓ FELADATOK... 98 9. ÖSSZETETT FELADATOK... 99 9.1. ELEMI ALGORITMUSOK ÖSSZEÉPÍTÉSE... 99 9.2. ÖSSZEFOGLALÁS... 106 9.3. GYAKORLÓ FELADATOK... 106 10. REKURZIÓ... 107 10.1. A FAKTORIÁLIS FÜGGVÉNY... 107 10.2. FIBONACCI-SZÁMOK... 108 10.3. EGY ELEMI ALGORITMUS REKURZÍVAN... 109 10.4. GYORSRENDEZÉS (QUICKSORT)... 110 10.5. KÖZVETETT REKURZIÓ... 110 10.6. ÖSSZEFOGLALÁS... 111 10.7. GYAKORLÓ FELADATOK... 111 11. ÉRETTSÉGI FELADATOK... 112 11.1. LOTTO (2005. V.)... 112 11.2. A VIGENÈRE TÁBLA (2005. X.)... 116 11.3. FEHÉRJE (2006. V.)... 122 12. ELŐZETES... 130 13. IRODALOMJEGYZÉK... 131 E
Előszó Az elmúlt 10 év tanítási gyakorlata késztetett arra, hogy készítsek egy algoritmizálás-programozás kézikönyvet a középiskolásoknak. A 12 évfolyamos iskolák NAT-ra épülő kerettantervében ajánlott minimális óraszámok mellett erre a témakörre (sem) jut elegendő idő. A középiskola első osztályába bekapcsolódó diákok előzetes ismeretei erősen különbözőek, de tapasztalataim szerint abban megegyeznek, hogy az általános iskolák többségében (tisztelet a kivételnek) nem tanulnak algoritmizálni, programozni a szűkös óraszámok miatt. Az informatika iránt érdeklődő, esetleg az emeltszintű érettségit választó diákok felkészítéséhez szükségesnek éreztem egy összefoglaló, csak erre a témakörre koncentráló tankönyvet. Bizonyára hasznát vehetik a programozás iránt érdeklődő, később versenyeken indulni szándékozó középiskolások is nekik ez az első lépcsőfok csupán. Évek óta próbáltam megtalálni ennek a témakörnek a kereteit: próbáltam csak programozást tanítani (BASIC, PASCAL, C nyelven), próbáltam csak algoritmizálást tanítani (folyamatábrával, struktogrammal, mondatszerű leírással). Az első módszer esetén születtek ugyan működő programok, de csak esetleges volt, hogy azt valósítják-e meg ezek a programok, ami a kitűzött feladat volt, és reménytelennek látszott az algoritmikus hibák megtalálása, kijavítása. A második módszer alkalmazásakor azt tapasztaltam, hogy a tanulók túl száraznak tartották a papír és ceruza alapú számítástechnikát. Ebben a kézikönyvben az első három elméleti részt követően szeretném a lehetséges mértékben párhuzamosan tanítani az algoritmusok készítését, az adatszerkezetek használatát és a programozás gyakorlatát. Így próbálom az elméleti részeket közvetlenül a gyakorlatba átültetni. Bár minden fejezethez tartoznak példák, gyakorlatok, fontosnak tartom, hogy ehhez a könyvhöz a közeljövőben készítsek egy feladatgyűjteményt is. Elképzelésem szerint a feladatgyűjtemény 3 füzetből állna: az első füzetben csak a feladatok lennének meg, a második füzet ötleteket adna a megoldáshoz, és a harmadik füzet tartalmazná a teljes megoldást (lehetőleg több alternatívával). Úgy tapasztalom, hogyha a megoldás benne van a diákok által használt feladatgyűjteményben, akkor tekintélyes részük a feladat elolvasása után vagy ahelyett mindjárt a megoldást olvassa el, így értelmetlenné téve a házi feladatot, az önálló gyakorlást. Éppen ebből a pedagógiai megfontolásból nincs benne a tankönyvben az önálló gyakorláshoz szánt feladatok megoldása. A kézikönyv ábráiról látszani fog, hogy minden programot elkészítettem, tehát mellékletként csatolhattam volna, ám ezt is pedagógiai okokból nem tettem: szerintem fontos, hogy az emeltszintű érettségire készülve mindenki maga szerezzen kódolási gyakorlatot, hiszen az érettségin a ráfordított idő is számít. Sokan azt gondolják, hogy a megértés azonos a tudással, pedig ez nem így van. Bízom benne, hogy tanítványaim haszonnal forgatják majd ezt a könyvet. Minden észrevételt örömmel várok a pasztor@fazekas.hu címre. Budapest, 2007. január 7. A szerző I
1. Alapfogalmak 1.1. Program 1. Alapfogalmak Ebben a fejezetben a programozás alapfogalmait tekintjük át. 1.1. Program Lényegében a számítógép által végrehajtható algoritmus, pontosabban: adatszerkezet és algoritmus. 1.2. A program készítésének lépései Amikor programot készítünk, akkor a program elkészítése az alábbi részfeladatokból áll: 1. Specifikáció = feladat meghatározása, mit kell megoldani? 2. Tervezés = hogyan kell a feladatot megoldani? 3. Kódolás = számítógépes megvalósítás, melynek eredménye a program. 4. Tesztelés = a program helyes működésének vizsgálata. 5. Hibakeresés, javítás (ha szükséges, akkor változtatás a 2.,3. pontnál). 6. Hatékonyság = minőség vizsgálat: gyorsabbá, kevesebb erőforrást használóvá alakítás. 7. Dokumentálás = Fejlesztői és felhasználói dokumentáció készítés. A dokumentálás két elemét érdemes lenne még részekre bontani, de ez a tankönyv elsősorban az első három ponttal foglalkozik, tekintsük át, hogy mit is jelentenek ezek! 1.3. Specifikáció (a feladat specifikációja) A specifikáció (meghatározás) a következő összetevőkből áll: 1. A feladat szövege. 2. A bemenő adatok elnevezése (hogyan hivatkozunk majd rá), értékhalmaza (milyen értékeket vehet fel). 3. A kimenő adatok elnevezése (amit eredményként várunk), értékhalmaza. 4. A bemenő adatokra vonatkozó előfeltétel (milyen megszorításnak kell megfelelnie). 5. A kimenő adatokra vonatkozó utófeltétel. Itt fogalmazzuk meg, hogy a bemenő adatokból hogyan keletkeznek a kimenő adatok. 6. Fogalmak definíciója (az előző pontokban használat fogalmak meghatározása). A specifikáció minden pontját matematikai eszközrendszerrel illik megadni, de ebben a könyvben az egyszerűség kedvéért szövegesen fogom megadni. 1.4. Specifikáció megadása szövegesen Az előbbiekben már említettem, hogy a feladat specifikálása matematikai eszköztárral történik, de a középiskolás szintű programozáshoz elegendőnek tartom a szöveges specifiká- 1
1.5. Összefoglalás 1. Alapfogalmak lást, viszont azt nagyon fontosnak tartom. Az elkészült program ugyanis akkor jó, ha teljesíti a specifikációt, azzal kell egybevetni. Nézzünk egy egyszerű feladatot: Számold ki a háromszög területét, ha adott az egyik oldala és a hozzá tartozó magassága! A szöveges specifikáció: A feladat: Számold ki a háromszög területét, ha adott az egyik oldala és a hozzá tartozó magassága! Bemenet: a (oldalhossz, valós szám), m (magasság, valós szám) Kimenet: t (terület, valós szám) Előfeltétel: a és m pozitív (ez következik abból, hogy valódi síkidom) Utófeltétel: t=a*m/2 Látható, hogy az utófeltétel fogalmazza meg, hogy hogyan kell elkészíteni a bemeneti adatokból a kimeneti adatokat. Ebben a feladatban nem kellett fogalom definíció. Érdemes lesz majd megnézni, hogy a tervezés (algoritmus készítés) eredménye hogyan teljesíti a specifikációt: megengedett, hogy az elkészült program specifikációja az előfeltétel szempontjából megengedőbb, az utófeltételt tekintve szigorúbb legyen. 1.5. Összefoglalás Ebben a fejezetben megismerkedtünk a program fogalmával és a programkészítés lépéseivel. A programkészítés első lépésével a specifikálással foglalkoztunk, pontosabban a feladat specifikálással. Bár a programozók elsősorban formális specifikációt használnak, mely a specifikáció összetevőiének matematikai nyelven történő megfogalmazása, mi a szöveges specifikálással megelégedtünk. 1.6. Gyakorló feladatok Készítsd el az iskolában található üdítőital automata működésének szöveges specifikálását (ne törekedj a túlzott részletességre)! Készítsd el a palacsinta sütés szöveges specifikációját! Készítsd el a másodfokú egyenlet megoldó képletének szöveges specifikációját! 2
2. Algoritmizálás (tervezés) 2.1. Algoritmusok leírása 2. Algoritmizálás (tervezés) Az algoritmus egy feladat véges számú lépésre bontott megoldása. A lépések elemi műveletek (véges sok van belőlük), melyek utasítások formájában írhatók le, tehát található hozzá olyan gép, ami végrehajtja. Az algoritmus lépései elemi tevékenységek (a végrehajtó érti, vagy meg kell tanítani rá ez újabb algoritmus). Az algoritmusok legfontosabb jellemzője: 1. Egyértelmű: ugyanazon bemenő adatok eseték mindig ugyanazt a választ adja. 2. Véges számú lépésből áll: leírásuk véges hosszúságú szöveggel lehetséges. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a futása is véges idejű, bár erre törekszünk. 3. Általános: a bemenő adatokra megfogalmazott feltételeknek eleget tevő értékekre eredményt ad. 2.1. Algoritmusok leírása Az algoritmusokat szöveges, vagy rajzos eszközökkel adhatjuk meg. A teljesség igénye nélkül vegyünk sorra néhányat! 2.1.1. Algoritmusok szöveges leírása Az algoritmusok szöveges leírását minden diák használta már. Válasszunk egy egyszerű matematika feladatot: Számold ki a háromszög területét, ha adott az egyik oldala és a hozzá tartozó magasság! Jelöljük az oldalt a-val, a magasságot m-mel, a területet t-vel. Ekkor a feladat megoldása az alábbi képlet alkalmazását (kiszámítását) jelenti: t=a*m/2 A kiszámítás menete (algoritmusa) szövegesen: 1. Szükségünk van a és m értékére (ezek az úgynevezett bemenő adatok), megkérdezzük azokat. 2. A t értéke legyen az a*m/2 műveletsor eredménye. 3. Közöljük az eredményt (ezt nevezzük kimenetnek). Készíts algoritmust a következő számkitaláló játékra! Gondolj egy egész számot 0 és 100 között, és jelöld ezt g-vel. Aki ki akarja találni a számot, a következő módszer szerint jár el: A játékos mond egy számot (jelöljük ezt x-szel), te pedig megmondod, hogy a gondolt szám ennél nagyobb, vagy kisebb. Ezt mindaddig ismétlitek, amíg a kérdező kitalálja a gondolt számot! A fenti játék algoritmusa szövegesen az alábbi: 1. Gondolj egy számot (ezt nevezem g-nek)! 2. Kérdezd meg társad tippjét! 3. Az általa mondott szám legyen x. 4. Hasonlítsd össze a két számot! 5. Ha g>x, akkor mondd: A gondolt szám nagyobb. 6. Ha g<x, akkor mondd: A gondolt szám kisebb. 7. Ha g=x, akkor mondd: Eltaláltad. 8. Ismételd a 2. ponttól addig, amíg x=a nem teljesül! 3
2.1. Algoritmusok leírása 2. Algoritmizálás (tervezés) Ez az algoritmus már szinte minden lényeges algoritmus alapelemet tartalmaz. Tanulmányaink során strukturált programokat szeretnénk írni. Strukturált programnak nevezzük azt a programot, mely csak az alábbi strukturált algoritmikus szerkezeteket tartalmazza: szekvencia, elágazás, ciklus. A strukturált programok előnyeinek, illetve a nem strukturált programok hátrányainak ismertetése túlmutat eme könyv keretein, elégedjünk meg azzal, hogy a jó programok készítése érdekében mi mindig strukturáltat fogunk készíteni. A programok alapelemei szövegesen Most ismertetem, hogy az algoritmusok szöveges leírása során milyen elemeket szeretnék felhasználni. Egymásutániság (szekvencia) Az utasítások egymás utáni végrehajtása. Elágazás (szelekció) többféle lehet: Egy műveletsort csak egy feltétel teljesülésekor kell végrehajtani (ilyen van a példában). Szokták ezt feltételes utasításnak is nevezni. Két műveletsor közül az egyiket akkor kell végrehajtani amikor a feltétel igaz, míg a másikat akkor, ha a feltétel hamis. Például: Ha süt a Nap strandra megyünk, ha nem, akkor moziba. Ezt nevezzük kétágú elágazásnak, esetleg röviden elágazásnak. Az előző típus is felfogható úgy, hogy hamis feltétel esetén nem tartalmaz utasítást az elágazás (pontosabban üres utasítást tartalmaz). Kettőnél több műveletsor közül kell választani, általában egy kifejezés kiértékelése alapján. Például: Ha a Balaton vízmélysége kisebb, mint 1 méter, akkor pancsolunk benne, ha a vízmélység 1 és 2 m közötti, akkor úszunk, ha mélyebb, mint két méter, akkor nem megyünk be. Ezt nevezik többágú, vagy sokágú elágazásnak. Gyakran az ilyen többágú elágazásnak van egyébként része, mely akkor hajtódik végre, ha egyik feltétel sem igaz. Megállapodás kérdése, hogy a többágú elágazás végrehajtása során igaz feltételt találva tovább folytatjuk-e a feltételek kiértékelését, vagy nem. Ismétlés (iteráció) Egy feltétel fennállásáig, vagy megadott számszor ismételjük a felsorolt utasításokat, amiket ciklusmagnak nevezünk. A ciklusmag nem más, mint a többször végrehajtandó utasítások sorozata. Az ismétlésnek három típusát különböztetjük meg: Elöltesztelő ciklus: A feltétel vizsgálata a ciklusmag előtt található, a ciklusmag csak akkor hajtódik végre, ha a feltétel igaz. Például: Amíg van pénzed, vásárolj! Ha nincs pénzed, akkor egyszer sem vásárolsz (praktikus megoldás). 4
2. Algoritmizálás (tervezés) 2.1. Algoritmusok leírása Hátultesztelő ciklus: A feltétel vizsgálata a ciklusmag után található, ezért a ciklusmag egyszer biztosan végrehajtódik. Például: Ismételd a tapsolást, amíg nem fáj a kezed! Pontosabban: Tapsolj, és ismételd amíg nem fáj a kezed! (Egyszer mindenképpen tapsolsz.) Számláló ciklus: A ciklusmag végrehajtása előre ismert mennyiségben. Például: Ismételd 5-ször: Vágj egy szelet kenyeret! Másik példa: Ismételd 1-től 5 darab -ig: Süss ki egy palacsintát! (Először a darab=1, kisütsz 1 palacsintát, a darabszám 2 lesz, kisütsz még 1 palacsintát ). Az ismétlésszám megadásánál olyan mennyiséget használhatsz, amelyiknél a következő fogalma értelmezett. Lehet tehát egész szám például, de nem lehet valós szám. Láthattuk, hogy a mondatokkal történő leírás kellemesen használható, de hátránya, hogy hosszadalmas, erősen nyelvfüggő és nem mindig egyértelmű. Kérdések, feladatok Miért jó a szöveges algoritmus leírás? Mi a hátránya az algoritmusok szöveges leírásának? Milyen alapelemeket használunk az algoritmusokban? Készítsd el az iskolában található üdítőital automata működésének szöveges algoritmusát (ne törekedj a túlzott részletességre)! Készítsd el a palacsinta sütés szöveges algoritmusát! Készítsd el a másodfokú egyenlet megoldó képletének szöveges algoritmusát! 2.1.2. Algoritmusok leírása mondatszerű elemekkel A módszer lényege, hogy az algoritmusokban használatos alapelemekre szabványos szövegelemeket vezetünk be. A mondatszerű leírás alapszerkezetei megegyeznek a strukturált programok alapszerkezeteivel, kiegészítve néhány kényelmi elemmel. Már itt érdemes megemlíteni két fogalmat, melyek elsősorban a programozási nyelvekhez kötődnek, de már az algoritmus leírásnál is értelmezhetők: A szintaxis a formai szabályok gyűjteménye (hogyan kell leírni). A szemantika a tartalmi helyességet leíró szabályok összessége (mi a jelentése, mit kell értünk alatta). A legfontosabb alapelemek: A program A legfontosabb egysége, a program az alábbi felépítésű: Program: utasítások Program vége. 5
2.1. Algoritmusok leírása 2. Algoritmizálás (tervezés) Megjegyzések: Program után esetleg megadható programnév is a későbbi felidézést elősegítendő. Mi is az a változó, és az azonosító? Amikor matematika órán a feladatok általános megoldását keressük, akkor konkrét értékek helyett egy rövid elnevezést használunk (többnyire egy, vagy néhány betűből állót), ami emlékeztet a jelentésére. Például a kör kerületképlete: K=2*r*PI Az algoritmusokban a változók a megadott típusú értékek (adatok) tárolására használt memóriatartományok elnevezései. A változó betűkből, számokból és néhány írásjelből álló elnevezése az azonosító. Ezen azonosítók segítségével lehet lekérdezni és módosítni a változók értékét. Köznapi nyelven fogalmazva: az adatokat olyan fiókos szekrényben tároljuk, ahol a fiókok tartalmára névvel lehet hivatkozni. Természetesen az algoritmus más elemihez is lehet azonosítót rendelni (program, programegység, ). Vegyük észre, hogy a változók értéke az algoritmus során megváltozhat (valóban, a nevében is benne van). Állandónak (konstansnak) hívjuk azt az értéket, amit az algoritmusban felhasználhatunk, de nem változtathatjuk meg. A kör kerületét meghatározó képletben ilyen a PI. Értékadás Azonosító := kifejezés Kifejezés: Minden, ami kiszámítható, lehet akár konkrét érték is. A változó neve (azonosítója) jelentheti a változó értékét, és annak helyét (címét) is.vegyük például az x:=x+1 értékadó utasítást! A fenti kifejezés jobb oldalán x értékéhez hozzáadunk egyet (tehát x, az x változó értékét jelenti, majd az eredményt eltároljuk x változóban (tehát x az x változó helyét, azaz címét jelenti). Példa: a := x+y-3 Az a := x+y-3 értékadó utasítás azt jelenti, hogy kiszámoljuk az x+y-3 kifejezés értékét, és ez az érték kerül az a változóba. A kettőspont nélküli egyenlőségjel az algoritmus leírásnál nem jelent értékadást, csak öszszehasonlítást. Az a=x+y-3 utasítás eredménye egy logikai érték lesz (igaz, vagy hamis), annak függvényében, hogy az a,x,y változók pillanatnyi értékét behelyettesítve a kifejezésbe az egyenlőség fennáll-e, vagy sem. Adatbevitel Be: azonosítók [feltételek] Az azonosítókat vesszővel választjuk el, például: Be: a,b A feltételek tartalmazzák az előfeltétel elemeit. 6
2. Algoritmizálás (tervezés) 2.1. Algoritmusok leírása Adatkivitel Ki: kifejezések [formátum megkötések] A kifejezéseket vesszővel választjuk el egymástól. Egy kifejezés lehet konkrét érték (szöveg is), változó, kiértékelhető kifejezés. Szöveget idézőjelek között adhatunk meg, a kiírandó adatokat vesszővel választjuk el, például: Ki: Eredmény, x Idézőjelek helyett használhatunk aposztrófokat is. Például: Ki: Eredmény:,x A formátum megkötések tartalmazzák a megjelenésre vonatkozó előírásokat. Megjegyzés [megjegyzések] Az algoritmusban elhelyezhetők magyarázó szövegek. A megjegyzéseket szögletes zárójelek közé fogjuk írni: [ez itt egy megjegyzés] Szekvencia Egymás után végrehajtandó utasítások. Az utasításokat külön sorban adjuk meg, ha egy sorban több utasítás szerepel, akkor kettősponttal választjuk el őket. Például: Utasítás1 Utasítás2.. UtasításN Vagy: Utasítás1 : Utasítás2 : UtasításN Elágazás Feltételes utasítás Ha feltétel akkor utasítások igaz esetén Elágazás vége Az előző feltételes utasítás rövidebben: Ha feltétel akkor utasítások igaz esetén Példa: Ha i>0 akkor Ki: 2*i Jelentése: Ha i pozitív, akkor kiírja a kétszeresét. 7
2.1. Algoritmusok leírása 2. Algoritmizálás (tervezés) A feltétel nem más, mint egy logikai kifejezés (tetszőleges matematikai reláció, logikai értéket adó kifejezés, logikai művelet), melynek értéke igaz, vagy hamis lehet. Például: Reláció: Algoritmus leírásban Jelentés: használ- ható más jelölés <,>,= Kisebb, nagyobb, egyenlő,, <>, <=, >= Nem egyenlő, kisebb v. egyenlő, nagyobb v. egyenlő,,, Eleme, nem eleme, része, valódi része Műveletek:,, és, vagy, nem Logikai és, megengedő vagy, tagadás Példa: Ha i>0 és i<=n akkor Ki: 2*i Jelentése: ha i pozitív, és nem nagyobb, mint N, akkor kiírja i kétszeresét. Kétágú elágazás Ha feltétel akkor utasítások igaz esetén különben utasítások hamis esetén Elágazás vége Példa: Ha i>=0 akkor Ki: i különben Ki: -i Elágazás vége Jelentése: Ha i nem negatív, akkor önmagát írja ki, ha i negatív, akkor az ellentettjét (ez i abszolút értéke). Vegyük észre, hogy itt már a tagolt (oszlopszerű) írásnak is jelentősége van: segíti az értelmezést. Mindig alkalmazzunk oszlopszerű írásmódot az elágazásoknál és később tárgyalandó ismétléses szerkezeteknél! Bármelyik ágban lehet üres utasítás (bár akkor célszerű az egyszerű feltételes utasítást alkalmazni) Az elágazás vége elhagyható, ha az írás tördelése megfelelő (az akkor és a különben ágat bentebb kezdtük). Sokágú elágazás Elképzelhető, hogy az elágazás ágain újabb elágazások keletkeznek, a leggyakrabban a különben ágon kell újabb elágazást kezdeni: Nézzünk egy ilyen esetet: 8
2. Algoritmizálás (tervezés) 2.1. Algoritmusok leírása Ha feltétel_1 akkor utasítások_1 különben ha feltétel_2 akkor utasítások_2 különben utasítások_3 Elágazás vége Példa: Ha i<0 akkor Ki: Negatív. különben ha i=0 akkor Ki: Nulla. különben Ki: Pozitív. Elágazás vége Az elágazás vége elhagyható, ha az oszlopos írásmód miatt egyértelmű. A feltételek és utasítások számozása csupán azt jelzi, hogy azok különbözőek (általában). Ebben az esetben az egyes utasításágak egyenrangúak, de a feltételeket a megadott sorrendben kell végrehajtani. Szokás ezt így is írni: Ha feltétel_1 akkor utasítások_1 különben ha feltétel_2 akkor utasítások_2 különben utasítások_3 Elágazás vége Amennyiben a sokirányú elágazás feltételeit tetszőleges sorrendben hajthatjuk végre (akár párhuzamosan is), azt így írjuk le: Elágazás feltétel_1 esetén utasítások_1 feltétel_2 esetén utasítások_2.. feltétel_n esetén utasítások_n egyéb esetén utasítások Elágazás vége Ebben az algoritmusban az igaz feltételhez tartozó utasításokat kell végrehajtani, ha több igaz is van, akkor bármelyiket, s amennyiben minden feltétel hamis, akkor az egyéb utáni utasításokat. Látható, hogy az ilyen elágazás nemdeterminisztikus (előre meg nem határozható) algoritmust eredményezne, amit nem szeretnénk, ezért általában ezt az áttekinthetőbb írásmódot használjuk a korábbi értelmezéssel: számít a kiértékelés sorrendje. Példa: Elágazás i>0 esetén Ki: Pozitív i=0 esetén Ki: Nulla. egyéb esetén Ki: Negatív. Elágazás vége Az elágazás végét még oszlopos írásmód mellett sem szokás elhagyni. 9
2.1. Algoritmusok leírása 2. Algoritmizálás (tervezés) Ismétlő szerkezetek (ciklusok) Elöltesztelő ciklus: Ciklus amíg ciklusfeltétel ciklusmag utasításai A ciklusfeltétel bármilyen logikai kifejezés lehet (amely rendelkezik logikai értékkel), tehát eldönthető, hogy igaz-e vagy hamis. A ciklusmag utasításai mindaddig ismétlődnek, amíg a ciklusfeltétel igaz. Figyeljünk arra, hogy a ciklusmag utasításai között lennie kell olyannak, amely hatással van a ciklusfeltételre, különben soha nem lépne ki a ciklusból, vagy soha sem hajtaná végre a ciklusmagot. Példa: a:=1 Ciklus amíg a<=10 Ki: a a:=a+1 Megjegyzés: A matematikában használatos jel helyett <= -t írtam, és így teszem ezt a továbbiakban is, ezzel is jelezve, hogy a kódolásnál majd így kell írni. Természetesen a szokásos relációjelek is használhatók a mondatszerű leírásnál. Hátultesztelő ciklus: Ciklus Ciklusmag utasításai amíg ciklusfeltétel A ciklusmag utasításai egyszer biztosan végrehajtódnak. A ciklusmag akkor ismétlődik meg, ha a ciklusfeltétel igaz (pascal nyelvben másként lesz). Példa: a:=1 Ciklus Ki: a a:=a+1 amíg a<=10 Jelentése: Kiírja az 1 és 10 közötti egész számokat. A ciklus vége szöveget gyakran elhagyjuk, mert látszik. Vegyük észre, hogy amennyiben az eddig említett két példában az első értékadó utasításban a értékét nem 1-re, hanem 100-10
2. Algoritmizálás (tervezés) 2.1. Algoritmusok leírása ra állítjuk, akkor az elöl tesztelő ciklus magja nem fut le, míg a hátul tesztelő ciklus magja egyszer lefut. Számláló ciklus: Ciklus ciklusváltozó:=kezdőérték 1 -től végérték-ig lépésköz-ével ciklusmag utasításai A ciklusváltózó értéke a kezdőérték lesz. Ha ez nem nagyobb, mint a végérték, akkor végrehajtódik a ciklusmag. A ciklusváltozó értékének növelése automatikusan megtörténik a ciklusmag utasításai után, és az új megnövelt értéket vizsgálja meg, hogy kell-e még ismételni. Amennyiben a lépésköz értéke nincs megadva, akkor a növekedés mértéke 1 lesz, egyébként lépésköz -nyit nő. Amikor a ciklusváltozó nagyobb lesz a végértéknél, akkor az algoritmus a ciklus vége utáni utasítással folytatódik. Példa: Ciklus i:=1-től 10-ig Ki: i, i*i Jelentése: Kiírja az 1 és 10 közötti egész számokat és négyzetüket. Példa 1-től eltérő lépésközre: Ciklus i:=1-től 10-ig 2-esével Ki: i, i*i Jelentése: Kiírja az 1 és tíz közötti páratlan számokat és négyzetüket (a ciklusváltozó rendre: 1,3,5,7,9 lesz, majd 11, amikor a ciklusmag már nem hajtódik végre). A ciklusváltozó kezdőértéke lehet nagyobb a végértéknél, ilyenkor a ciklusmag lefutása után a ciklusváltozó csökkenni fog 1-gyel (vagy a megadott értékkel), és az ismétlődés addig tart, amíg a ciklusváltozó kisebb nem lesz a végértéknél: Ciklus i:=10-től 1-ig -3-asável Ki: i, i*i Jelentése: Kiírja a 10 és 1 közötti számokat és négyzetüket hármasával haladva (a ciklusváltozó rendre: 10,7,4,1, lesz, majd -2, amikor a ciklusmag már nem hajtódik végre). A számlálós ciklusnál a ciklusváltozó egész szám volt a példákban. A változók típusával majd a későbbiekben foglalkozunk, de fontos már itt megemlíteni, hogy számlálós ciklus ciklusváltozója olyan típusú lehet, ahol értelmezett a következő, előző fogalma. Ezért 1 A tradícionális mondatszerű leírás egyenlőségjelet használ, és a kódolás megkönnyítése miatt mindig a legyen egyenlő jelét fogom használni, mert jobban sugalja, hogy a ciklusváltozó felveszi a kezdőértéket. 11
2.1. Algoritmusok leírása 2. Algoritmizálás (tervezés) például valós szám nem lehet ciklusváltozó, de például az ABC betűi igen (értelmes az a ciklusfeltétel, hogy Ciklus i:= A -tól G -ig). Eljárások, függvények, operátorok Az algoritmusok készítésének egyik legfontosabb alapelve, hogy a feladatot részfeladatokra bontjuk. Ezen részfeladatokat is algoritmussal írjuk le. A részfeladatokra bontást addig folytatjuk, amíg egy-egy ilyen részfeladat megoldása már kellően egyszerűvé válik. A valami egyszerűt csináló algoritmusokat eljárásoknak hívjuk. Érdemes eljárásként megfogalmazni azokat az algoritmus részeket, amiket egy egységként szeretnénk kezelni, többször is végre kell hajtani az algoritmus során. Az eljárások leírása pedig a következő: Eljárás Eljárásnév: utasítások Eljárás vége. Egy eljárás meghívható a nevének leírásával, mintha utasítás lenne: Utasítások_1 Eljárásnév Utasítások_2 A programozási feladatok többsége alapvetően felírható az alábbi módon: Program: Adatbeolvasás Feldolgozás Eredménykijelzés Program vége. Programunk három eljárást már bizonyára tartalmaz. Nézzünk egy egyszerű példát, az átlagszámítást! Az átlagolandó értékeket egy sorozatba fogjuk beolvasni, majd átlagot számítunk, és utána kiírjuk azt: Specifikáció: Feladat: Számoljuk ki N db szám átlagát! Bemenet: N (adatok száma, egész), A (N elemű sorozat, elemei valós számok) Kimenet: ATL (átlag, valós szám) Előfeltétel: N>1 (ekkor van értelme az átlagnak) Utófeltétel: ATL=(A(1)+A(2)+ A(N))/N Algoritmus: Program: Sorozatbeolvasás Átlagszámítás Átlagkiírás Program vége. 12
2. Algoritmizálás (tervezés) 2.1. Algoritmusok leírása Eljárás Sorozatbeolvasás: Be: N Ciklus i:=1-től N-ig Be: A(i) Eljárás vége Eljárás Átlagszámítás: ATL:=0 Ciklus i:=1-től N-ig ATL:=ATL+A(i) ATL:=ATL/N Eljárás vége Eljárás Átlagkiírás: Ki: ATL Eljárás vége. Megjegyzés: Az átlag számításhoz nem akartam a operátort használni. Az A jelű sorozat i-edik elemére való hivatkozás a matematikában: A i. Az algoritmusok leírásánál A(i)-t használunk, de én elfogadhatónak tartom az A[i] írásmódot is, mely a pascal kódolást segíti. A program beolvassa a sorozat elemszámát és magát a sorozatot, az ATL nevű változóban összegzi a sorozat elemit, majd elosztja az elemek számával, s végül kiírja az átlagot. A program sajnos rossz: nem felel meg a specifikációnak, mert nem ellenőrzi, hogy a sorozat elemszámának megfelelő értéket adtunk-e meg. Írjuk át az algoritmusokat, és most törekedjünk a felhasználóbarát kezelésre, valamint a változók deklarációjára is! A megváltoztatott algoritmusok: Program: Változó: N: egész A(1..N: valós) ATL: valós Sorozatbeolvasás Átlagszámítás Átlagkiírás Program vége. [így adom meg a sorozatot] Eljárás Sorozatbeolvasás: N:=0 Ciklus amíg N<1 Ki: Adja meg a sorozat elemszámát (N): Be: N Ciklus i:=1-től N-ig Ki: Adja meg a sorozat,i,. elemét: Be: A(i) Eljárás vége Eljárás Átlagkiírás: Ki: A sorozat elemeinek átlaga:,atl Eljárás vége. 13
2.1. Algoritmusok leírása 2. Algoritmizálás (tervezés) Látható, hogy minden eljárás használ változókat. Jó lenne megadni, hogy egy-egy eljárás milyen változókat használ, pontosabban milyen változókon keresztül kommunikál a külvilággal. Ezt nevezzük paraméterezésnek, melynek elve a következő: Az eljárás neve után zárójelben vesszővel elválasztva felsoroljuk azokat a változókat, amiket az eljárás felhasznál, vagy előállít (bemenő és kimenő paraméterek), megadva azok típusát (értékhalmazát) is. Az adattípusokról majd a következő fejezetben lesz szó, itt most elégedjünk meg azzal, hogy feltüntetjük, hogy milyen alaphalmazból valók az értékei. A paraméterek azonosítója előtt megadjuk, hogy változó-e, vagy konstans. A változó értéke a paraméteren belül módosulhat, és a módosítás az eljáráson kívül is megmarad, A nem módosuló paraméterek elé írhatjuk, hogy konstans. Lehetnek olyan paraméterek, amelyek az eljárás során keletkeznek, természetesen azok is változók lesznek. Az eljárásokon belül használhatunk olyan változókat, amelyek csak az adott eljárásban használatosak (az eljáráson kívül nem látszanak), ezeket az eljáráson belül kell deklarálni. A paraméterekkel rendelkező eljárások meghívásakor zárójelben fel kell sorolni a paramétereket)! Írjuk át ennek szellemében az algoritmust! Program: Változó: N: egész A(1..N: valós) ATL: valós Sorozatbeolvasás(N,A) Átlagszámítás(N,A,ATL) Átlagkiírás(ATL) Program vége. [így adom meg a sorozatot] Eljárás Sorozatbeolvasás(változó N:egész,változó A(1..N:valós)): N:=0 Ciklus amíg N<1 Ki: Adja meg a sorozat elemszámát (N): Be: N Ciklus i:=1-től N-ig Ki: Adja meg a sorozat,i,. elemét: Be: A(i) Eljárás vége. Eljárás Átlagszámítás(konstans N:egész, konstans A(1..N:valós)), változó ATL: valós): Változó összeg: valós Összeg:=0 Ciklus i:=1-től N-ig összeg:=összeg+a(i) ATL:=összeg/N Eljárás vége Eljárás Átlagkiírás(konstans: ATL: valós): Ki: A sorozat elemeinek átlaga:,atl Eljárás vége. 14
2. Algoritmizálás (tervezés) 2.1. Algoritmusok leírása Az átlagot kiszámító eljárásban használtam egy helyi (lokális) változót (őszintén szólva fölöslegesen), hogy megmutathassam használatát. Az összeg változó csak az adott eljárásban létezik, másutt nem. Vegyük észre, hogy minden eljárásban úgy neveztem el a változókat, ahogyan azokat a programban meghatároztam. Ez azonban nem kötelező, sőt néha kellemetlen is. Az eljárások fejlécében (az eljárásnév utáni zárójelben) felsorolt azonosítókat formális paramétereknek nevezzük. Formálisak azért, mert az eljárás algoritmusának szövegében ezeket az elnevezéseket fogjuk használni. Az eljárás meghívásakor ezen paraméterek helyére az eljárás meghívásakor felsorolt paraméter értékek kerülnek, amiket aktuális paramétereknek hívunk. A formális és aktuális paraméterek megfeleltetése a felsorolás sorrendjében történik, ezért pontosan annyi (és azonos típusú) formális és aktuális paramétert kell megadni! Az eljárás algoritmusát tehát a formális paraméterek segítségével írjuk le, míg az eljárás meghívásakor adjuk meg a végrehajtáskor használatos aktuális paramétereket. Az eljárások továbbra is használhatnak olyan változókat, amelyek nem szerepelnek a paraméterek között. Ezeket a változókat azonban az eljárás fejléce alatt meg kell adni, és természetesen a korábbiakban (például a főprogramban) már deklarált változók is használhatók! Az eljárás leírása formális paraméterekkel: Eljárás Eljárásnév(formális paraméterek): utasítások Eljárás vége. Az eljárás meghívása aktuális paraméterekkel: Eljárásnév(aktuális paraméterek) A fentiek szellemében átírt program az alábbi: Program: Változó: N: egész A(1..N: valós) ATL: valós Sorozatbeolvasás(N,A) Átlagszámítás(N,A,ATL) Átlagkiírás(ATL) Program vége. [így adom meg a sorozatot] Eljárás Sorozatbeolvasás(változó DB:egész, változó Sorozat(1..N: valós)): DB:=0 Ciklus amíg DB<1 Ki: Adja meg a sorozat elemszámát: Be: DB Ciklus i:=1-től DB-ig Be: Sorozat(i) Eljárás vége. 15
2.1. Algoritmusok leírása 2. Algoritmizálás (tervezés) Eljárás Átlagszámítás(konstans DB:egész, konstans Sorozat(1..N: valós), változó ÁTLAG:valós): Változó összeg: valós összeg:=0 Ciklus i:=1-től DB-ig összeg:=összeg+sorozat[i] ÁTLAG:=összeg/DB Eljárás vége. Eljárás Átlagkiírás(konstans: ÉRTÉK: valós): Ki: A sorozat elemeinek átlaga:,érték Eljárás vége. Mint látható, még arra sem törekedtem, hogy az egyes eljárások ugyanazon tartalomra megegyező azonosítót használjanak. A változók használatának következményei: 1. A programban megadott változók és konstansok minden eljárásban használhatók, módosíthatók. Az egyszerűbb feladatokat általában ilyen a főprogramban deklarált változókkal, úgynevezett globális válozókkal oldjuk meg 2. Az eljárásban megadott változók az adott eljárásban használhatók, valamint az eljárásból meghívott eljárásokban. Szoktuk ezeket a változókat lokális változóknak nevezni. 3. Ha egy eljárás megad (deklarál) egy az előzőekben már használt azonosítót, akkor ebben az eljárásban (és az ebből meghívottakban) a korábbi változó értéke nem lesz látható. Természetesen az eljárásból kilépve ismét látszani fog a változó korábbi értéke. 4. Az eljárásokat utasításként használhatjuk programunkban. Jó lenne az eljárások mintájára olyan programrészeket is írni, amelyek úgy viselkednek, mint a matematikai függvények. A függvények kifejezésekben szerepelhetnek, például: X:=SIN(3*Y). Természetesen lehetőségünk van ilyen algoritmusokat készíteni. A függvény megadásának módja: Függvény Függvénynév(formális paraméterek):függvényérték típusa utasítások Függvénynév := kifejezés Függvény vége Az eljárástól való egyik fontos eltérés, hogy a függvény már nem csupán a paraméterekkel kommunikál az őt meghívó program részlettel, hanem rendelkezik visszatérési értékkel, s ennek típusát a függvény fejlécében meg kell adni. A visszatérési érték általában csak valamilyen egyszerű típusból származhat, de az algoritmusok leírásakor ezzel még nem törődünk. 16
2. Algoritmizálás (tervezés) 2.1. Algoritmusok leírása A függvény természetesen paraméterként megadott változót is módosíthat. Gyakori, hogy a visszatérési érték egy sikeresség jelzés, míg a tényleges hatás a paramétereken keresztül történik. A függvény végrehajtásakor a függvény nevének értéket adó utolsó utasítás lesz a függvény visszatérési értéke. Ha ezt elfelejtjük, akkor a visszatérési érték meghatározatlan. Természetesen a függvény programszövegében több helyen is szerepelhet a függvénynévre vonatkozó értékadás, a végrehajtás szempontjából utolsó határozza meg a visszatérési értéket. A függvény használata egy kifejezésben: Függvénynév(aktuális paraméterek) Minden egyéb tulajdonság, amit az eljárásoknál felsorolunk, az a függvényre is igaz. Írjuk át a programot úgy, hogy az átlag kiszámítása függvénnyel történjen! Program: Változó: N: egész A(1..N: valós) ATL: valós Sorozatbeolvasás(N,A) ATL:=Átlag(N,A) Átlagkiírás(ATL) Program vége. [így adom meg a sorozatot] Eljárás Sorozatbeolvasás(változó DB:egész, változó Sorozat(1..N): valós): DB:=0 Ciklus amíg DB<1 Ki: Adja meg a sorozat elemszámát: Be: DB Ciklus i:=1-től DB-ig Be: Sorozat[i] Eljárás vége. Függvény Átlag(konstans DB:egész, konstans Sorozat(1..N:valós)): valós Változó összeg: valós összeg:=0 Ciklus i:=1-től DB-ig összeg:=összeg+sorozat(i) Átlag=összeg/DB Függvény vége. Eljárás Átlagkiírás(konstans: ÉRTÉK: valós): Ki: A sorozat elemeinek átlaga:,érték Eljárás vége. Mivel a függvény kifejezésben használható, ezért magában a kiírásban is. A program így írható át (csak a változó részeket adom meg): 17
2.1. Algoritmusok leírása 2. Algoritmizálás (tervezés) Program: Változó: N: egész A(1..N: valós) Sorozatbeolvasás(N,A) Átlagkiírás(N,A) Program vége. [így adom meg a sorozatot] Eljárás Átlagkiírás(konstans: DB: egész, Sorozat(1..DB): valós): Ki: A sorozat elemeinek átlaga:, Átlag(DB,A) Eljárás vége. Az operátorok (műveletek) olyan függvények, melyeket a szokásostól eltérően használunk: az operátor nevét (a műveleti jelet) nem a paraméterek elé, hanem azok közé írjuk, gondoljuk például az összeadás (+) operátorra. Ilyen operátorokat is készíthetünk, de a középiskolás gyakorlatban nem lesz rá szükségünk. Csak a teljesség kedvéért szerepeljen itt egy példa, amely megadja a minimum operátor algoritmusát: Művelet min(konstans a,b: valós): valós Másként a min b Ha a>b Akkor min:=b Különben min:=a Elágazás vége Művelet vége. A Másként kulcsszó után látható a művelet használatának helyesírása. Eddigiekben az eljárások és függvények paraméterei változók és konstansok voltak. Paraméter azonban lehet eljárás, vagy függvény is, például: Eljárás Eljárásnév(konstans x:valós, Függvény fgv(valós):valós) Ki: x, fgv(x) Eljárás vége. Ez az eljárás egy függvény értéktáblázatának elkészítésére jó. Kérdések, feladatok Miért jó a mondatszerű algoritmus leírás? Sorold fel a mondatszerű leírás alapelemeit! Készítsd el a másodfokú egyenlet megoldó képletének algoritmusát mondatszerű leírással! Használj benne függvényt, vagy eljárást is! Készíts algoritmust, amelyik beolvas egy számot, és ha az nem negatív, akkor a négyzetgyökét írja ki, ellenkező esetben pedig a négyzetét! (Használható a Négyzetgyök(X) függvény a négyzetgyök kiszámítására! Készíts algoritmust, amelyik beolvas egy pozitív számot, és kiírja a 3-mal osztható számokat 1 és a beolvasott szám között! Készíts algoritmust, amelyik beolvas egy pozitív számot, és kiírja, hogy prím-e! (A prímszámnak pontosan két osztója van: az 1, és önmaga. Ne használj nevezetes algoritmust!) Készíts algoritmust, amelyik beolvas egy számot (jelöljük N-nel), és ezt követően beolvas N db számot, s végül kiírja a beolvasott N db szám közül a legkisebbet! 18
2. Algoritmizálás (tervezés) 2.1. Algoritmusok leírása 2.1.3 Algoritmusok rajzos ábrázolása Folyamatábra A folyamatábra a programot gráfként írja le. A programgráf egy irányított gráf, amely csomópontokból és az őket összekötő élekből áll. Egyetlen induló éllel, és egyetlen befejező éllel rendelkezik, az induló élből bármely csomópont elérhető, s bármely csomópontból el lehet jutni a befejező élhez. A folyamatábra az alábbi háromféle csomópontot tartalmazhatja (ezek a folyamatábra alapelemei): utasításcsomópont döntéscsomópont gyűjtőcsomópont utasítás1 utasítás2 i feltétel h Utasításcsomópont: végighaladva rajta végre kell hajtani a beleírt utasítást. Döntéscsomópont: a benne lévő feltétel igaz értéke esetén az i betűvel jelölt élen, hamis értéke esetén a h betűvel jelölt élen kell továbbhaladni. Gyűjtőcsomopont: a befutó élek (kettő, vagy több) az egyetlen kimenő élben folytatódnak Szokás a csomópontot kis karikával jelölni. Ez a leírás jól használható az algoritmusok végrehajtásának követésére, de súlyos hátránya, hogy alapelemei nem strukturált szerkezetek, így könnyen készülhet vele nem strukturált program, amit szeretnénk elkerülni. A folyamatábra csomópontjai segítségével az alábbi módon alakíthatók ki a hiányzó strukturált programszerkezetek: értékadás elágazás 19
2.1. Algoritmusok leírása 2. Algoritmizálás (tervezés) Iterációk (ciklusok): elöltesztelő ciklus hátultesztelő ciklus számláló ciklus A gyakorlatban a megadott folyamatábra csomópontok kiegészülnek az alábbiakkal: a program kezdete a program vége adatbevitel adatkivitel A következő részben megtanuljuk, hogyan lehet egy folyamatábrával megadott algoritmust végigkövetni. 20
2. Algoritmizálás (tervezés) 2.1. Algoritmusok leírása Készítsük el a pozitív egész számok szorzásának algoritmusát (a szorzást ismételt összeadásra visszavezetve)! A folyamatábra kiértékeléséhez hasznos segítség lehet egy táblázat, mely a változókat ás a műveleteket tartalmazza (lépésenként kitöltve). A fenti folyamatábra értéktáblázata: a b szorzat művelet 5 3 Be: a,b 5 3 5 Szorzat := a 5 3 10 b > 1; szorzat := szorzat + a 5 2 10 b := b 1 5 2 15 b > 1; szorzat := szorzat + a 5 1 15 b := b 1 5 1 15 Ki: szorzat A művelet oszlopban mondatszerű elemeket használtam, de bármilyen jelölésrendszer használható, amit jól ismersz. Szabad több utasítást végrehajtásának eredményét egy sorban megjeleníteni, ha tudsz rá figyelni. 21
2.1. Algoritmusok leírása 2. Algoritmizálás (tervezés) Kérdések, feladatok Miért jó a rajzos algoritmus leírás? Hogyan ábrázolja a folyamatábra az algoritmust? Sorold fel a folyamatábra alapelemeit! Minden folyamatábra strukturált algoritmust takar? Készítsd el az iskolában található üdítőital automata működésének folyamatábrás algoritmusát (ne törekedj a túlzott részletességre)! Készítsd el a palacsinta sütés folyamatábrás algoritmusát! Készítsd el a másodfokú egyenlet megoldó képletének folyamatábrás algoritmusát! Elemezd az alábbi folyamatábrákat és válaszolj a kérdésekre! Mit ad eredményül, ha X=0 és Y=2? Mit ad eredményül, ha X=-2 és Y=3? Mit ad eredményül, ha X=2 és Y=4? Fogalmazd meg egy mondatban, hogy mit csinál a program? Mit ad eredményül, ha X=0? Mit ad eredményül, ha X=5? Mit ad eredményül, ha X=100? Fogalmazd meg egy mondatban, hogy mit csinál a program? Mit ad eredményül, ha N=0 és X=4? Mit ad eredményül, ha N=1 és X=10? Mit ad eredményül, ha N=3 és X=2? Fogalmazd meg egy mondatban, hogy mit csinál a program? 22
2. Algoritmizálás (tervezés) 2.1. Algoritmusok leírása Struktogram A folyamatábra hibáit így próbáljuk meg kiküszöbölni: a programgráfot élek nélkül ábrázoljuk, így egyetlen alapelem marad, a téglalap: utasítás Az alapelem segítségével így építhetők fel a strukturált alapelemek: szekvencia elágazás ciklus (elöltesztető, számláló) utasítás1 utasítás2 i feltétel h utasítás utasítás hamis igaz esetén esetén feltétel ciklusmag utasítás Számláló ciklus esetén a feltétel az alábbi alakú: ciklusváltozó:=kezdet-től vég-ig például: i:=1-től N-ig Elöltesztelő ciklus esetán a ciklusmagba lépés feltétele szerepel, például: I<N Az utasítások helyén lehet: egyetlen elemi utasítás, a három algoritmikus szerkezet valamelyike, eljáráshívás. Az alábbi elemekkel szokás kiegészíteni a fenti alapelemeket: eljárásdefinició sokágú elágazás hátultesztelő ciklus Eljárásnév utasítás felt.1 felt.2 felt.n utasítás1 utasítás2 utasításn ciklusmag utasítás feltétel A sokágú elágazásnál azt az ágat kell végrehajtani, amelynek igaz logikai értékű a feltétele. Csak pontosan egy feltétel lehet igaz! Az eljárásban használt (lokális) adatokat az eljárásnév mellett soroljuk fel, típusuk megadásával. Ez a grafikus eszköz egyértelműen csak strukturált algoritmust eredményez, így kiküszöböli a folyamatábra hibáját és megmarad a rajzos eszköz látványossága. A struktogram kiértékeléséhez is használható a folyamatábránál vázolt értéktáblázat. Az egyes utasításokat a mondatszerű leírás segítségével, vagy a folyamatábra rajzos eszközeivel is megadhatjuk, én a mondatszerű elemeket fogom használni. 23
2.1. Algoritmusok leírása 2. Algoritmizálás (tervezés) Befejezésül példaként álljon itt a pozitív egész számok szorzásának ismételt összeadásra visszavezetett algoritmusának struktogramja: Be: a,b szorzat := a b > 1 szorzat := szorzat + a b := b -1 Ki: szorzat A struktogram utasításait mondatszerű elemekkel írtam le. Természetesen lehetne a folyamatábránál tanul elemeket (értékadás, be/ki) is használni. Kérdések, feladatok Miért előnyösebb a struktogram, mint a folyamatábra? Mik a struktogram alapelemei? Készíts programot, amely beolvas egy számot és kiírja 2-től a megadott számig a 2-vel osztható számokat! Készíts programot, amely beolvas egy szöveget, és kiírja duplázva, azaz minden karaktert kétszer ír ki! Készíts programot, amely eldönti, hogy egy (pozitív) szám négyzetszám-e! Készíts programot, amely beolvas egy nem negatív számot (jelöljük N-nel), majd beolvas ennyi darab (N db) számot, és végül kiírja az átlagukat! Készíts programot, amely beolvas egy pozitív egész számot, és kiírja, tökéletes szám-e! Elemezd a következő struktogramokat! Be: A (A szám) I A 0 h I A < 0 h C:=2*A C:=A/3 Ki: C Ki: 'Rossz!' Mit ad eredményül, ha A=6? Mit ad eredményül, ha A=-2? Mit ad eredményül, ha A=0? Fogalmazd meg általánosan, hogy mit csinál a program! Be: A,B H A 0 és B>0 i Ki: '?' C:=0 A B A:=A-B C:=C+1 Ki:A Mit ad eredményül, ha X=4 és Y=0? Mit ad eredményül, ha X=8 és Y=3? Mit ad eredményül, ha X=7 és Y=3? Fogalmazd meg általánosan, hogy mit csinál a program! Be: S (S szöveg) DB:=0 I:=1 I Hossz(S) i S(I)=',' h DB:=DB+1 I:=I+1 I:=I+1 Ki: DB Mit ad eredményül, ha S= Még jőni fog, ha jőni kell Mit ad eredményül, ha S= Ég a napmelegtől a kopár szik sarja Fogalmazd meg általánosan, hogy mit csinál a program! 24
2. Algoritmizálás (tervezés) 2.2 Összefoglalás 2.2 Összefoglalás Ebben a fejezetben az algoritmusok leírására koncentráltunk. Az algoritmusokat szövegesen, vagy rajzosan szokás leírni. A szöveges leírások közül megismertük a mondatokkal történő leírás és a mondatszerű elemekkel történő leírást. Az előző előnye, hogy nem kell hozzá különleges ismeret, hátránya azonban, hogy nagyon terjedelmes, és mások számára valószínűleg nem egyértelmű, a nyelvi korlátok miatt esetleg félreérthető is. A mondatszerű leírás előnye, hogy szabványos szöveges alapelemeket használ az algoritmus leírására. A strukturált programok alapelemei (kényelmi kiegészítésekkel): értékadás, beolvasás, kiírás, megjegyzés, szekvencia (utasítások egymásutánja), elágazás: feltétel, kétágú elágazás sokágú elágazs iteráció (ismétlés): elöltesztelő ciklus, hátultesztelő ciklus, számláló ciklus, eljárás, függvény. Rajzos algoritmus leírások közül a folyamatábrát és a struktogramot ismertük meg. A struktogram előnye, hogy alapelemi strukturáltak, míg a folyamatábra lapaelemei nem. Megismertük az alábbi kulcsfogalmakat: o szintaxis, szemantika, o azonosító, o változó, állandó, o program, o paraméter (formális, aktuális) A mondatszerű leírás további előnye, hogy pascal nyelvre könnyen kódolható, ezért a továbbiakban algoritmus leírásra ezt fogjuk használni. 25
3.1. Az adatok legfontosabb jellemzői: 3. Adattípusok 3. Adattípusok 3.1. Az adatok legfontosabb jellemzői: Azonosító: Hozzáférési jog: Kezdőérték: Hatáskör: Láthatóság:: Élettartam: Típus: Értékhalmaz: A változóhoz rendelt név, így hivatkozhatunk rá. Az adat módosíthatósága és lekérdezhetősége. A deklarációval kap-e kezdőértéket, vagy sem. A programszöveg azon része, ahol a hozzáférés megengedett. Globális: minden eljárásból elérhető. Lokális: Csak az őt közvetlenül tartalmazó eljárásban használható. Saját: Csak az adott eljárásban használható. A program azon része, ahol lehetséges a hozzáférés (egy lokális változó eltakarhat egy külső változót. A futási idő azon része, ahol az azonosító ugyanazt az adatot jelenti. Az alábbi adattulajdonságok összessége: értékhalmaz, műveletek, ábrázolás. Az a halmaz, amelyből a változó értéket vehet fel. Megkülönböztetünk elemi és összetett típust. Értékhalmaz szempontjából az adat lehet: - Elemi típus: Szerkezetileg nem bontható tovább, például: egész, valós, logikai, karakter, mutató (adat címe), felsorolás, intervallum. - Összetett típus: Szerkezettel rendelkezik, például: rekord (különböző típusú, de logikailag összetartozó típusok együttes kezelése), halmaz, szöveg (karakterek sorozata), sorozat, tömb (mátrix). A bonyolultabb adatszerkezetekkel (verem, sor, lista, fa, táblázat, gráf) ebben a könyvben nem foglalkozunk. A típus meghatározza azt is, hogy milyen műveleteket értelmezhetünk rajta. Az elemi adattípusok lehetséges műveleteit 3 csoportba szokás sorolni: értékadó, típusátviteli: o relációs, o szelekciós (egy elem kiválasztásának módja), o konstrukciós (hogyan képezzük), o számosság (hány elemű az értékhalmaz), transzformációs (ugyanarra a típusra képez le, például +,-,min, előző,.). Az összetett adattípusok műveletei további csoportokat alkothatnak: o lekérdező (egy-egy érték kiolvasása), o bővítő (új adat felvétele), o szűkítő (adat törlése), o mozgató (kívánt adat kiválasztása), o egyéb (hibakezelés, hány eleme van, ). A típus harmadik jellemzőjével, az adatok memóriában történő tárolásának módjával ebben a könyvben csak nagyon felületesen foglalkozunk. Tekintsük át a középiskolás algoritmus és programozás feladatokban leggyakrabban használt adattípusokat! 26