NYÍRBÉLTEKI KÖRZETI T A K A R É K S Z Ö V E T K E Z E T Szabályzat A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatról 2013.év Készítette: Szmutkó Illés Ezt a szabályzatot a Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet Igazgatósága 5/14/ 2012.12.20.számú határozatával jóváhagyta. Hatályos: 2013.01.01.-től Szmutkó Illés Katona Antalné Gyapjas István Elnök ügyvezető Ügyvezető Könyvvizsgáló 4372 Nyírbéltek, Kossuth. u. 16.
TARTALOMJEGYZÉK 1 Általános rendelkezések... 4 1.1 A szabályzat tárgya... 4 1.2 A szabályzat hatálya... 5 1.3 Jogszabályi háttér... 6 1.4 Fogalom meghatározások... 7 1.4.1 Kockázattal kapcsolatos fogalmak:... 7 1.4.2 Kockázat mérési módszerekkel kapcsolatos fogalmak:... 12 1.4.3 Tőkével kapcsolatos fogalmak:... 13 1.4.4 Tőkemegfeleléssel kapcsolatos fogalmak:... 13 1.5 A szabályzat szerkezete és a kapcsolódó belső szabályozások... 15 2 A belső tőkemegfelelés értékelési folyamat... 16 3 Kockázati stratégia... 17 3.1 Kockázatvállalási politika:... 17 3.1.1 Kockázatkezelési alapelvek:... 17 3.1.2 Kockázatkezelési célok... 19 3.2 Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság... 20 3.3 Kockázati szerkezet... 23 3.4 Kockázatkezelési szervezet bemutatása:... 25 4 Lényeges kockázatok és a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása... 25 4.1 Hitelezési kockázat... 26 4.2 Piaci kockázatok... 29 4.2.1 Devizaárfolyam kockázat... 29 4.2.2 Kereskedési könyvi pozíciós és nagykockázat vállalások... 29 4.3 Működési kockázat... 31 4.4 Koncentrációs kockázatok... 31 4.5 Nem-kereskedési könyvi kamatkockázat... 32 4.6 Likviditási kockázat... 32 4.7 Országkockázat... 32 4.8 Egyéb kockázatok... 32 4.8.1 Irányítási kockázat... 32 4.8.2 Reziduális kockázat... 37 61/2. oldal
4.8.3 Reputációs kockázat... 38 4.8.4 Külső tényezők kockázata... 38 4.8.5 Stratégiai kockázat... 38 5 Tőketervezés... 39 5.1 Tőketervezés módszere... 39 5.1.1 Szavatoló tőke és a belső tőke meghatározása... 40 5.1.2 Kockázatok összesítése... 40 5.1.3 Tőkepuffer meghatározása... 40 5.1.3.1 Kockázatok stressz tesztje... 41 5.1.3.2 Kockázati önértékelés... 42 5.1.3.3 Tőkepuffer és stressz puffer mértéke... 46 5.1.4 Kockázatok és tőke összhangja tőkemegfelelés... 47 5.1.5 Tőkemegfelelés alakulásának figyelése... 49 5.1.6 Tőkemegfelelésről szóló jelentések... 50 5.1.7 A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának felülvizsgálata... 50 5.1.8 Belső ellenőr(zés) szerepe a tőkemegfelelés belső értékelésénél... 50 5.2 A Takarékszövetkezet hároméves tőketerve... 50 5.2.1 A szavatoló tőke és a belső tőke alakulása... 51 5.2.2 A minimális szavatoló tőke követelmény alakulása... 54 5.2.3 A belső tőkeszükséglet alakulása... 59 5.2.4 A Takarékszövetkezet tőkemegfelelésének alakulása... 60 6 Záró rendelkezések... 60 61/3. oldal
Bevezetés A hitelintézetek számára 2008. január 1-től hatályos, a tőkemegfelelés követelményrendszerét szabályozó hazai jogszabályok, jogszabály-módosítások előírják, hogy a hitelintézeteknek a tőkemegfelelésük megfelelőségére belső értékelési folyamattal kell rendelkezniük. A PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatója, valamint a hitelezési kockázat sztenderd módszerét alkalmazó hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára írt 6/2007 számú vezetői körlevelének I. általános elvei 3. pontja kimondja, hogy a közös intézményvédelmi rendszerhez tartozó kis intézmények számára előnyös, ha az intézményvédelmi rendszer kidolgoz olyan eljárásokat, módszereket, amelyeket a tagok közösen alkalmaznak. A Felügyelet a közösen alkalmazandó módszerek megfelelőségéről egyeztet az intézményvédelmi rendszerrel, de azok átvételét, gyakorlatban történő alkalmazását egyedileg is ellenőrzi az egyes intézményeknél. A jelen szabályzat a Takarékszövetkezeti Integráció központi szervezetei által kidolgozott, a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára, egyes kockázatok kezelésére vonatkozó dokumentum átvétele a Nyírbélteki Körzeti Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) belső szabályzatai közé, az abban lehetővé tett, az egyes takarékszövetkezetek sajátosságaira vonatkozó eltéréssel. A Hpt. 13/D (1) bekezdés szerint a hitelintézet belső irányítási rendszerének, a Hpt. 76/K. (2) bekezdése szerint a hitelintézet belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának, a Hpt. 145/A. (5) bekezdése szerint a felügyeleti felülvizsgálatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. 1 Általános rendelkezések 1.1 A szabályzat tárgya A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 76/K. (1) bekezdése szerint A hitelintézetnek megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárással kell rendelkeznie annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározza, és folyamatosan fenntartsa. 61/4. oldal
Jelen szabályzat célja, hogy a Takarékszövetkezet, mint kisintézmény számára (1) szabályozza a belső tőkemegfelelés rendjét, rögzítse a belső tőkemegfelelés számítás módját, folyamatát (2) megalkossa a hitelintézeti törvény által megkövetelt kockázati stratégiát, illetve a felülvizsgálatának módját 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 13/C. (3) bekezdés 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 145/A. (1) bekezdés 76/K. (1)-(2) bekezdés (3) meghatározza az egyéb, a Takarékszövetkezet szempontjából lényeges kockázattípusokat, illetve az ahhoz kapcsolódó stressz teszteket (4) meghatározza a szabályozói szempontból szükséges minimális tőke összegét, összehasonlítva az első és a 2. pillér alatt meghatározott minimális tőkeszintet, figyelembe véve a felügyeleti felülvizsgálat keretében megfogalmazódó elvárásokat 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 145/A. (2) bekezdés 1996. évi CXII. tv. (Hpt.) 76/K. (1) bekezdés 145/A. 1.2 A szabályzat hatálya (a) Az alkalmazás alanyi hatálya a Takarékszövetkezet alábbi területeken dolgozó munkatársaira terjed ki. - Kockázatkezelési Szakterület, - Hitelezési/Aktív Üzletág, - Számviteli /terület, - Kontrolling /terület b) Az alkalmazás tárgyi hatálya A szabályzat tárgyi hatálya kiterjed azokra a folyamatokra és eljárásokra, amelyek a Bázel I. és Bázel II-ben a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának (ICAAP számításokhoz) meghatározásához szükségesek. A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatának ki kell terjednie a hitelintézet minden lényeges kockázatára, a kockázatok mérésére, kezelésére, figyelésére és jelentésére, valamint a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke meghatározására, folyamatos meglétének az ellenőrzésére és a tőkemegfelelés jelentésére, az 1. pillér alatti minimális tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítására. 61/5. oldal
A Takarékszövetkezet a lényegesség megítélésénél a Hpt. 13/D -ában felsorolt kockázatokon túlmenően az alábbi kockázatokat kell, hogy vizsgálja: Irányítási kockázat Stratégiai kockázat Reputációs kockázat Külső tényezők kockázata Amennyiben a Takarékszövetkezetnek a felsoroltakon kívül specifikus egyedi kockázata is van, akkor a tőkemegfelelés belső folyamatában azt is meg kell vizsgálni, hogy lényegesnek minősül-e. 1.3 Jogszabályi háttér Ez a szabályzat az alábbi jogszabályokban és felügyeleti útmutatásokban foglalt előírásokra támaszkodik: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.), A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bszt) A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 196/2007. (VII.30.) Korm. rendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről (továbbiakban: Hkr.), 200/2007. (VII.30.) Korm. rendelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről (továbbiakban: Mkr), 234/2007. (IX.4.) Korm. rendelet. a hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének teljesítéséről (továbbiakban: Nyhkr), 381/2007. (XII.23.) Korm. rendelet a hitelintézetek partnerkockázatának kezeléséről 244/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázat és nagykockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól (továbbiakban: Kkr.) 250/2000. (XII.24.) Korm rend. a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól (továbbiakban: Hitkr.), A felügyeleti adatszolgáltatás elkészítésére vonatkozó hatályos jogszabály, ( szabályzat elkészítésekor a 45/2008. (XII. 31.) PM rendelet volt hatályban) 61/6. oldal
a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF, vagy Felügyelet) által kibocsátott A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP 1 ): Útmutató a felügyelt intézmények részére c. kiadványa, PSZÁF A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP) módszertani útmutató, A felügyeleti adatszolgáltatás elkészítésére vonatkozó hatályos jogszabály, a PSZÁF a hitelezési kockázat sztenderd módszerét alkalmazó hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára írt 7/2007 számú vezetői körlevele, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 11/2006 (XII.14.) számú ajánlása a hitelintézet belső védelmi vonalainak kialakításáról és működtetéséről a PSZÁF 2/2008 számú módszertani útmutatója a hitelintézetek kamatlábkockázatának kezeléséről a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 7/2006. (IX. 28.) számú ajánlása a hitelkockázatkezelés hatékonyságának növeléséről a PSZÁF 8/2001 számú ajánlása a hitelkockázat kezeléséről PSZÁF 6/2010.számú módszertani útmutatója a likviditási kockázat méréséről és kezeléséről, továbbá a tárgyhoz kapcsolódó valamennyi felügyeleti útmutató, ajánlás és vezetői levél 1.4 Fogalom meghatározások 1.4.1 Kockázattal kapcsolatos fogalmak: Kockázat: egy tevékenység általánosan elvárt, átlagosan számított eredményéhez képest bekövetkező veszteség lehetősége. Hitelezési kockázat általánosságban annak a kockázata, hogy a hitelintézetnek egy szerződéses partnere felé kitettsége áll fenn, és a hitelintézetet veszteség éri a szerződéses partner nem szerződés szerinti teljesítése miatt. A hitelezési kockázat portfolio szintű értelmezése azt a kockázatot tükrözi, hogy egy adott portfolió minőségének a romlása nagyobb mértékű lehet, mint annak kockázati költségekben megmutatkozó várható vesztesége. Ügyfélkockázat a hitelezési kockázat legfőbb formája, annak a kockázata, hogy a hitelintézetet veszteség éri, mert vállalkozói, lakossági vagy egyéb ügyfelei a hitelintézet kockázatvállalását jelentő szerződéses fizetési kötelezettségeiket nem szerződésszerűen teljesítik 1 ICAAP=Internal Capital Adequacy Assesment Process.=Belső Tőkemegfelelés Értékelési Folyamata 61/7. oldal
Partnerkockázat a Pkr 2.. (1) bekezdés 21. pontja szerint az ügyletben érintett partnernek az ügylet pénzáramlása végleges elszámolása előtti nem-teljesítésének kockázata. Olyan ügyleteket érint, amelyeknél a piaci árfolyammozgások miatt az ügylet futamideje alatt a kölcsönös fizetési kötelezettségek figyelembe vétele után vagy az egyik fél tartozik a másiknak vagy fordítva. Takarékszövetkezeteknél partnerkockázatot hordoznak a Pkr. 3. (1) bekezdés értelmében a Hkr. 18. -ában felsorolt származtatott ügyletek, valamint a Pkr. 3. (6) bekezdés szerinti hosszú elszámolási ügyletek. A Pkr. 3-7 -aiban foglaltakra tekintettel a repoügyletek, az értékpapírkölcsönzési ügyletek és az értékpapír ügyletekhez kapcsolódó hitelek kitettség értékét és tőkekövetelményét a Takarékszövetkezet a Hkr. 135. -a szerinti egyszerű módszerrel számítja. Koncentrációs kockázat a Hpt. Szerint olyan kockázat, amely az azonos jellemzőkkel bíró ügyfelekkel szemben felmerülő, különböző szerződéses kapcsolatokból fakadó kockázatok együtteséből ered. A PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján A kockázatok koncentrációja azt a kockázati kitettséget jelenti, amely - egy adott kockázati típuson belül ( pl. hitelezési kockázaton belül) a különböző kockázati kitettségek kölcsönhatásából fakad, vagy - különböző kockázattípusok közötti kölcsönhatásból ered (pl.hitelezési kockázat és devizaárfolyam-kockázat együttes bekövetkezése a devizaárfolyam romlása következtében nem teljesítések, vagy egy nagyadós nem teljesítése esetén keletkező likviditási feszültség) és képes olyan mértékű veszteséget okozni, mely veszélyezteti a takarékszövetkezet üzletszerű (szokásos és elvárható jövedelmezőségű folyamatos) működését, vagy lényegi változást okoz az takarékszövetkezet kockázati profiljában. A hitelezési kockázatok koncentrációja alatt az egyes ügyfelekkel és kereskedelmi partnerekkel szembeni közvetlen és/vagy közvetett kitettségek olyan eloszlását kell érteni, amikor az ügyfelek/partnerek viszonylag kis számú csoportjának vagy nagyobb csoportjának közös okra/okokra visszavezethető nem-teljesítése veszélyezteti az intézmény üzletszerű (szokásos és elvárható jövedelmezőségű folyamatos) működését. Az egyes ügyfelek és kereskedelmi partnerek kifejezés nem csupán az egyedi ügyfeleket/partnereket fedi le, hanem az egymással szoros (tulajdonosi és/vagy finanszírozási) kapcsolatban álló egyedi ügyfelek/partnerek csoportjait is. A szabályozás és a gyakorlat az egyedileg jelölt/megnevezett kis-számú csoport eseteire a nagykockázati kitettség megnevezést használja. A koncentráció ennél bővebb fogalom, ide értve az alábbi okokat: ágazati koncentráció, földrajzi koncentráció, adott külföldi devizanemben fennálló koncentráció, hitelkockázat csökkentő eszközök koncentrációja (hitelkockázat csökkentő eszközök fajtájának vagy kibocsátójának koncentrációja). Országkockázat - a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján olyan veszteség felmerülésének veszélyét jelenti, melyet az országban bekövetkező valamilyen, az adott ország (kormányzat) által kontrollálható a hitelező/befektető által nem kontrollálható esemény generál (gazdasági, politikai stb.). 61/8. oldal
Elszámolási kockázat - Az elszámolási kockázat annak a kockázata, hogy egy átutalási rendszeren keresztül lebonyolított elszámolás nem várt módon teljesül. Az elszámolási kockázat magában foglalhat hitel- és likviditási kockázati elemeket is. Nyitva szállítási kockázat A Kkr. 27.. (1) bekezdése értelmében abból származó kockázat, hogy az intézmény a) értékpapír, deviza vagy áru ellenértékét azelőtt fizette ki, mielőtt az értékpapírt, devizát vagy árut megkapta volna, illetve értékpapírt, devizát vagy árut szállított, mielőtt annak ellenértékét megkapta volna; és b) a határon átnyúló ügyletek esetében legalább egy nap eltelt az ellenérték kifizetése, illetve a szállítás óta. A nyitva szállítás a kereskedési könyvet nem vezető intézményeknél is kitettséget eredményez, mivel számvitelileg követelést kell nyilvántartani a partnerrel szemben. Reziduális (biztosítékok elfogadásából származó) kockázat a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak a kockázata a hitelintézet által alkalmazott, elismert hitelkockázat mérséklési technikák a vártnál kevésbé bizonyulnak hatékonynak Devizaárfolyam kockázat annak a kockázata, hogy a különböző devizákban lévő nyitott pozíciókból a hitelintézetet veszteség éri a devizaárfolyamok változása miatt. A devizaárfolyam kockázat számítási módját a Kkr. Tartalmazza. Kereskedési könyvi pozíciós kockázatok a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciókkal kapcsolatosan annak a kockázata, hogy az intézményt veszteség éri a piaci kamatlábak vagy a részvényárfolyamok változása kapcsán. A pozíciós kockázatok számítási módját a Kkr. rendelkezései tartalmazzák. Kereskedési könyvön kívüli kamatlábkockázat - a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján azon jelenlegi, illetve jövőbeni kockázatokat jelenti, amelyek az intézmény jövedelmezőségére, tőkehelyzetére a piaci kamatlábak kedvezőtlen változása esetén hatnak. A kamatlábkockázat forrásai, fajtái: a kamatlábak időbeli változása és a cash-flow-k időbeli változása közötti eltérés (újraárazási kockázat), a kamatlábak között fennálló kapcsolatok megváltozása az egyes piacokat, termékeket jellemző hozamgörbék között (bázis kockázat), ugyanazon termék, vagy piac vonatkozásában az egyes lejárati tartományokban a kamatlábak közötti kapcsolatok megváltozása (hozamgörbe kockázat), a termékekben rejlő rejtett, kamatlábbal kapcsolatos opciók (opciós kockázat). Működési kockázat A Hpt. 76/J. (1) bekezdése alapján a nem megfelelő belső folyamatok és rendszerek, külső események vagy a személyek nem megfelelő feladatellátása miatt felmerülő, illetőleg jogszabály, szerződés vagy belső szabályzatban rögzített eljárás megsértése vagy nem teljesítése miatt keletkező, a hitelintézet eredményét és szavatoló tőkéjét érintő veszteség kockázata. Likviditási kockázat - a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján annak kockázata, hogy az intézmény nem képes 61/9. oldal
kötelezettségeit időben teljesíteni, amikor a fizetés esedékessé válik. A likviditási kockázatok alapvetően két kategóriába sorolhatók: finanszírozási likviditási kockázat - lejárati ( a lejárati összhang hiányával összefüggő) likviditási kockázat, - lehívási (a lejárat előtti tömeges forráskivonás) likviditási kockázat, - strukturális likviditási kockázat, mely a források megújíthatóságával, a forrásköltség változásával függ össze, - piaci likviditási kockázat. Reputációs kockázat - a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a tőkét vagy a jövedelmezőséget közvetve érintő olyan kockázat, amely a pénzügyi intézményről kialakult kedvezőtlen fogyasztói, üzletpartneri, részvényesi, befektetői vagy hatósági véleményből származik, és az intézmény külső megítélésének a kívánatos szinttől való elmaradásában nyilvánul meg. Stratégiai kockázat - a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely az üzleti környezet változásából vagy helytelen üzleti döntésekből, vagy az üzleti környezet változásának figyelmen kívül hagyásából származik. Irányítási kockázat az irányítási kockázat a felelős belső irányítás megvalósulásának kockázatát jelenti. Jövedelmezőség kockázata: a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója alapján az intézmény jövedelemtermelő szerkezetének nem megfelelő kialakítása, diverzifikáltsága, illetve a megfelelő szintű jövedelemtermelő képesség elérése és tartós fenntartása képességének hiányából fakadó kockázat. Külső tényezők kockázata: a külső tényezők kockázata magában foglalja a gazdasági környezetből fakadó kockázatot és a szabályozói környezetből adódó kockázatot. a) Gazdasági környezetből fakadó kockázat: a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely a nemzetközi vagy nemzeti gazdasági növekedés, illetve egyes régiókra, iparágakra vagy jövedelemtulajdonosi szektorokra, illetve pénzügyi és egyéb piacokra vonatkozó gazdasági vagy üzleti növekedés jelentős változásából, illetve a kereslet-kínálati egyensúly megbomlása következtében a termék-, szolgáltatási és eszközárak és árfolyamok változásából, továbbá befektetési eszközök hozamainak vagy a pénzügyi intézmények működtetéséhez szükséges erőforrások költségszintjének változásából származik. A gazdasági környezetből fakadó kockázat közvetlenül általában stratégiai, hitel-, piaci, illetve gazdálkodási kockázatként jelenik meg. Jellemző forrása a gazdasági, üzleti vagy piaci növekedés visszaesése, ezen belül a ciklusok keretében bekövetkező visszaesés. 61/10. oldal
b) Szabályozói környezetből adódó kockázat: a tőkét vagy a jövedelmezőséget érintő olyan kockázat, amely a nemzetközi vagy nemzeti hatóságok által előírt kötelező szabályok változásából fakad. Jellemző példái a tevékenységi szabályok és korlátozások, a gazdálkodásra és a nyilvántartásra vonatkozó szabályok, az ügyfelek kezelésével kapcsolatos eljárási szabályok, a piaci viselkedésre vonatkozó szabályok, illetve az adózás és a támogatási rendszerek változása. Felhígulási kockázat: a Hpt. III/A melléklete 4. pontja szerint a visszkereset nélkül (kezesség, szavatosság kizárása mellett) engedményezett követelés behajtható összegének a követelés kötelezettje által a követelés engedményesével szemben érvényesíthető kifogásokon és ellenköveteléseken keresztül történő csökkentésének lehetősége. (A felhígulási kockázatra, azaz a behajtható összeg kockázatára a szabályozás a sztenderd módszernél nem határoz meg tőkekövetelményt.) Nemteljesítés (default): belső hitelezési kockázat kezelési célokra (pl. adósminősítés, ügyfél-limitek) a Hkr. 68. (1) (5) bekezdése és a Hkr. 69. (1) bekezdése alapján meghatározott fogalom. Egy adott ügyfélnél nemteljesítés állapota áll be, ha a következő események közül legalább egy bekövetkezik: a) a takarékszövetkezet rendelkezésére álló információi szerint az ügyfél valószínűleg nem fogja teljes egészében teljesíteni kötelezettségeit a takarékszövetkezet, a takarékszövetkezet leányvállalata vagy ha az megállapítható - az integrációban résztvevő más takarékszövetkezet felé, b) az ügyfélnek a takarékszövetkezettel vagy leányvállalatával szembeni lényeges kötelezettségének késedelme kilencven napon vagy három hónapon keresztül folyamatosan fennáll. Folyószámlahitel esetében a késedelem a hitelkeret szerződésben rögzített törlesztési határidejét követő nappal kezdődik. Hitelkártyák esetén a késedelem a minimálisan törlesztendő összeg esedékességének napjával kezdődik. Lakossággal szembeni kitettségek esetében a nemteljesítés ügyleti (termék) szinten is meghatározható. A b) pont alkalmazásában lényegesnek minősül az olyan kötelezettség, amelynek összege meghaladja i) lakossággal szembeni kitettség esetén 1. a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát vagy az egy havi törlesztő részletet, és ii) az i) pontban meghatározott kitettségi osztályba tartozó kitettségen kívül bármely más kitettségi osztályba tartozó kitettség esetén 1. a kettőszázötvenezer forintot, vagy 2. az ügyfél szerződés szerinti összes kötelezettségének kettő százalékát. Hosszú pozíció: A Tpt. 5. (1) bekezdése 58. pontja megfogalmazásában hosszú pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását 61/11. oldal
tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg. (mérlegben szereplő eszközök, illetve mérlegen kívüli követelések) Rövid pozíció: A Tpt. 5. (1) bekezdése 112. pontja megfogalmazásában rövid pozíció: minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg. (mérlegben szereplő források és mérlegen kívüli kötelezettségek) Deviza nyitott pozíció: valamely devizában lévő hosszú pozíciók és rövid pozíciók különbsége. A tőkekövetelmény számításához a nyitott pozíciót a Kkr. 40. - 41. szerint kell számítani. Kitettség érték általában a hitelezési, a koncentrációs és az országkockázatnál (eszköz oldali kockázatok) alkalmazott fogalom, amely annak a meghatározására irányul, hogy a könyv szerinti vagy nyilvántartási értékhez képest az adott kockázati típus szempontjából mi jelenti a kockázatnak kitett értéket. Mérése kockázati típusonként, illetve a kockázati típusra alkalmazott mérési módszertől függően eltérő. Ügyletkockázati súly: (hitel-egyenértékesítési tényező vagy hitelkonverziós faktor): a származtatott ügyletek kivételével a mérlegen kívüli kitettségek esetében az eszköztétellé válás valószínűségét százalékos formában kifejező szám. 1.4.2 Kockázat mérési módszerekkel kapcsolatos fogalmak: Sztenderd módszer (hitelezési kockázat esetén): A Hpt. 76/A -ában és a Hkr. második részében meghatározott, a kockázattal súlyozott kitettség érték meghatározására irányuló, a nemzetközi szabályozásban kialakított kockázatmérési módszer, amelyben a kitettségek kockázati értékét, az ügyfeleknek az ügyféltípusokhoz kapcsolt kitettségi osztályonkénti kockázatát, és a kockázatmérséklő eszközöknek a figyelembe vehető típusát és mértékét a szabályozás határozza meg, a kitettségekhez kockázati súlyok (partnerkockázati súlyok és ügyletkockázati súlyok) hozzárendelésével, illetve egyéb mértékek előírásával. A partnerkockázati súlyozáshoz a külső minősítő szervezetek minősítései és egyéb leegyszerűsített szabályok szolgálnak alapul. A partnerkockázati súlyok a 8%-os tőkekövetelményhez képest azt jelzik, hogy az adós (kibocsátó, partner) vagy a biztosíték (kibocsátó, garantőr, készfizető kezes) miatt a kitettség tőkekövetelménye a 8%-hoz képest magasabb vagy alacsonyabb. A 8%-os tőkekövetelmény 100%-os kockázati súlynak felel meg. Alapmutató módszere (működési kockázat esetén): A Hpt. 76/J. (1) a) és (2) bekezdésében, valamint a Mkr. 3. - ában meghatározott módszer, amely a szabályozásban meghatározott árbevétel típusú irányadó mutató 3 éves átlagának alakulásával jellemzi a tevékenység méretét, és annak a szabályozásban rögzített 15%-ában határozza meg a működési kockázat mértékét. A 15%-os arányt több nemzetközi hatásvizsgálat alapján a nemzetközi szabályozás írta elő. Az irányadó mutatóval a szabályozás a működési 61/12. oldal
kockázatnak való átlagos kitettség mértékét kívánja közelíteni, amellyel a kockázat mértéke lineárisan nő. Sztenderdizált módszer (működési kockázat esetén): A Hpt. 76/J. (1) b) és (3)-(7) bekezdésében, valamint a Mkr. (4)-(6) - aiban meghatározott módszer, amely a szabályozásban meghatározott 8 üzletágra számítja az irányadó mutatókat és azokhoz 12%, 15% és 18% kockázati súlyt rendel. A tőkekövetelményt az üzletágankénti irányadó mutatók súlyozott összegének 3 éves átlaga alapján állapítja meg. VAR: A Kkr. 2.. (1) bekezdés 21. pontja szerint kockáztatott érték módszer: a piaci kockázatok mérésének olyan módszere, amely adott valószínűségi szinten (konfidencia) és időintervallumban határozza meg egy portfólió piaci értékének várható maximális veszteségét [value at risk, VaR], 1.4.3 Tőkével kapcsolatos fogalmak: Belső tőke: az intézmény jelen szabályzatban lefektetett módszertan szerint, saját számítása által belső célokra meghatározott tőke. A belső tőke, ha a hitelintézet a Felügyelet felé kellően meg tudja indokolni egyes elemeit tekintve, az elemek figyelembe vehetőségének mértékét és arányait illetően eltérhet a Hpt-ben meghatározott szavatoló tőkétől. 2 Szavatoló tőke: a hitelintézetnek a számviteli jogszabályok által meghatározott saját tőkéje és azok a források, amelyek a hitelintézettel szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként bevonhatók. 1.4.4 Tőkemegfeleléssel kapcsolatos fogalmak: Tőkemegfelelés a rendelkezésre álló tőke és a kockázatok fedezéséhez szükséges tőke különbsége Szabályozói tőkemegfelelés a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény különbsége Belső tőkemegfelelés a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőkeszükséglet különbsége Tőkemegfelelési index a felügyeleti adatszolgáltatásban megjelenő fogalom, a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény hányadosa Belső tőkemegfelelési index - a felügyeleti adatszolgáltatásban számított mutató a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőkeszükséglet hányadosa Tőkemegfelelési mutató a felügyeleti adatszolgáltatásban megjelenő fogalom, a szavatoló tőke és a Hpt. 76. (1) és (2) bekezdésében meghatározott, a kockázatok 2 PSZÁF A tőkemegfelelés belső értékelési folyamata (ICAAP 2 ): Útmutató a felügyelt intézmények részére c. kiadványa III.3. a tőkeszükséglet meghatározása fejezet vége 61/13. oldal
fedezéséhez a szabályozás által meghatározott tőkekövetelmény hányadosa szorozva 8 %-kal, azaz a tőkemegfelelési index 8%-a. Belső tőkemegfelelési mutató - a felügyeleti adatszolgáltatásban számított mutató a belső tőke és a kockázatok fedezéséhez a belső szabályzat szerint számított tőkeszükséglet hányadosa szorozva 8%-kal Gazdasági tőke (gazdaságilag szükséges tőke) - azt a tőkenagyságot jelenti, amely az intézmény által végzett üzleti tevékenységek, illetve kockázatok fedezéséhez szükséges. A gazdasági tőke számítása a tevékenységekkel járó lehetséges veszteségeknek (kockázatoknak) statisztikai vagy valószínűségi becslését jelenti egy, az intézmény által meghatározott valószínűségi szint mellett, meghatározott (általában egy éves) időhorizontra vetítve. Belső tőkeszükséglet számítás: A 2. pillér azon része, amely a hitelintézet minimális tőkeszükségletét határozza meg a bank saját módszertanának segítségével, a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatójában foglaltak figyelembe vételével. A fejlett módszereket alkalmazó hitelintézeteknél a gazdasági tőke számítását jelenti. 1. pillér: a Hpt. 76.. (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kockázatok (hitelezési kockázatok, felhígulási kockázat, partnerkockázat, kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciós és nagykockázat vállalások, devizaár-folyamváltozás, árukockázat, működési kockázat) tőkekövetelményének az összege, amelyhez az intézmény az egyes kockázatok tőkekövetelményét a Hpt., a Hkr., Pkr., a Kkr., és a Mkr. által előírt módszerek közül kiválasztott módszerrel határozza meg. A fejlettebb módszereknél a módszer alkalmazásához a Felügyelet jóváhagyása szükséges. 2. pillér: A Hpt. 76/K -ában előírt belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak, valamint annak a Hpt. 145/A -ában meghatározott felügyeleti felülvizsgálatának és értékelésének az együttese. A belső tőkeszükségletet a hitelintézet saját módszertanával számítja. Ezen túlmenően kockázati stratégia, valamint számos kapcsolódó folyamat kerül kialakításra. A Felügyelet a felügyeleti felülvizsgálati folyamat keretében értékeli a hitelintézetek által alkalmazott folyamatokat, számítási módszereket, illetve a meghatározott tőkeszintet. 3. pillér: A hitelintézet a saját működéséről, kockázatiról rendszeresen nyilvánosságra hoz a Nyhkr. 3. -8. -aiban, illetve 12. -16. -aiban meghatározott információkat. ICAAP (angolul: Internal Capital Adequacy Assesment Process) : azaz a tőkemegfelelés belső értékelési folyamat angol rövidítése SREP (angolul: Supervisory Review and Evaluation Process): a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat angol rövidítése. A felügyeletek 2. pillérre vonatkozó kockázat alapú, az arányosság elvének szem előtt tartásával kialakított értékelési folyamata. Kis intézmények esetén egyszerűsített eljárással, de alapvetően teljes mértékben a Felügyelet felülvizsgálja a belső tőkemegfelelést és annak biztosítására alkalmazott folyamatokat, technikákat és eszközöket, a Hpt. 145. -ban foglaltak szerint. 61/14. oldal
1.5 A szabályzat szerkezete és a kapcsolódó belső szabályozások A tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatok felölelik a következőket 1. A Takarékszövetkezet kockázati stratégiája 2. A lényeges kockázatok meghatározása és értékelése 3. A tőketervezés és a belső tőkeszükséglet meghatározása, a belső tőkemegfelelés számítása 4. A belső tőkeszükséglet változásának figyelése 5. A belső tőkeszükséglet alakulásával kapcsolatos belső jelentésekre vonatkozó követelmények 6. A kockázatkezelés szervezeti felépítése Az 1., 3., 4., 5., és 6. pontokat a jelen szabályzat tartalmazza. A lényeges kockázatok részletes kezelésére vonatkozó előírásokat a kapcsolódó szabályzatok, illetve a jelen szabályzat mellékletei tartalmazzák. A jelen szabályzat mellékletét tartalmazó belső szabályzatok az alábbiak: A hitelezési kockázat minimális szabályozási tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzat A működési kockázatkezelés általános keretrendszeréről szóló szabályzat A koncentrációs kockázatok méréséről és kezeléséről szóló szabályzat A könyvön kívüli kamatkockázat méréséről és kezeléséről szóló szabályzat A likviditási kockázat méréséről és kezeléséről szóló szabályzat Az országkockázat kezeléséről szóló szabályzat Reziduális kockázat kezelésének szabályai Reputációs kockázat kezelésének szabályai A hitelezési kockázat kezelésére vonatkozó szabályzat Külön belső szabályzatok vonatkoznak az alábbiakra: Kockázatvállalási és kockázatkezelési szabályzat Hitelezési szabályzat Befektetési Szabályzat A számviteli politika mellékletét képező: Ügyfél- és partnerminősítési szabályzat Fedezetértékelési szabályzat Ügyletminősítési és értékelési, értékvesztés és céltartalék képzési szabályzat Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a tárgyhoz kapcsolódó egyéb szabályzatok. 61/15. oldal
2 A belső tőkemegfelelés értékelési folyamat Belső tőkemegfelelés értékelés folyamat mindazon folyamatokat magában foglalja, amelyekkel a Takarékszövetkezet Vezető Testületei biztosítják, hogy a Takarékszövetkezet az összes lényeges kockázatot megfelelően azonosítsa, mérje, összesítse és figyelje (monitorozza); az intézmény meghatározza a kockázatok fedezéséhez szükséges belső tőke nagyságát, és folyamatosan biztosítsa, hogy a lényeges kockázatok fedezéséhez megfelelő, a belső szabályok szerint meghatározott tőkefedezet álljon rendelkezésre; hatékony kockázatkezelési rendszert működtessen, és azt folyamatosan fejlessze. A Hpt. 76/K -a (2) szerint belső tőkemegfelelés értékelési folyamatnak arányosnak kell lenni a hitelintézet tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével. A Takarékszövetkezet a Hpt. 13/C -ában, 76/K -ában és a 145/A -ában szereplő arányosság elvének alkalmazása szempontjából kis intézménynek minősíti magát, mert nem végez bonyolult tevékenységet, termékei és szolgáltatásai a betétgyűjtési, hitelezési és pénzforgalmi szolgáltatásokhoz kapcsolódnak, származtatott ügyleteket csak fedezeti céllal alkalmaz termékeit és szolgáltatásait alapvetően Magyarországon nyújtja, nem végez jelentős határon átnyúló szolgáltatást viszonylag kis piaci részesedéssel rendelkezik, a Hpt. 76. (1) bekezdésében meghatározott hitelezési, partner-, különböző típusú piaci és működési kockázatok minimális tőkekövetelményének számításához nem alkalmaz a Felügyelet által jóváhagyott, a vonatkozó külön kormányrendeletekben meghatározott fejlett módszereket. Arról, hogy egy intézmény kis intézményként kezelhető, a végső döntést a Felügyelet hozza meg. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatra vonatkozó jelen szabályzatot a Takarékszövetkezet Igazgatósága fogadja el, és évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat elvégeztetése a Takarékszövetkezet Elnök Ügyvezetőjének a felelőssége. A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamata az alábbi elemekből áll: 1. Kockázati stratégia meghatározása 2. Lényeges kockázatok meghatározása, a kockázatok mérése, kezelése, figyelése, a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása és az ezekkel kapcsolatos jelentések 3. Tőketervezés - a minimális szabályozási tőkekövetelmény meghatározása, a lényeges kockázatok belső tőkeszükségletének összegzése és összehasonlítása a minimális tőkekövetelménnyel, a tőkepuffer mértékének a meghatározása és összehasonlítása a takarékszövetkezet rendelkezésére álló tőkével. 61/16. oldal
3 Kockázati stratégia A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a takarékszövetkezet kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatára vonatkozó útmutatója szerint a kockázati stratégia tartalmazza a hitelintézet kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbi témakörökre terjedhet ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A Nykr. 6. (1) bekezdése a) pontja szerint a hitelintézetnek nyilvánosságra kell hoznia a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó elveit és stratégiáját, miszerint a kockázatkezelési stratégia nyilvános dokumentum. A kockázati stratégiát az Ügyvezetők együttesen készítik el, és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. 3.1 Kockázatvállalási politika: A kockázatvállalási politika összefoglalja a Takarékszövetkezet vezetése által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. A kockázatvállalási politika egyrészt magában foglalja az integrációs szinten elfogadott kockázatkezelési alapelveket, másrészt tartalmazza a vezetés által meghirdetett specifikus elveket és célokat. A kockázatvállalási politika az egyes releváns kockázatokra vonatkozóan külön-külön is tartalmaz alapelveket. 3.1.1 Kockázatkezelési alapelvek: 1. A Takarékszövetkezet mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a Takarékszövetkezet biztonságos működését és a Felügyelet ne korlátozhassa tevékenységét. A Takarékszövetkezet által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett (Biztonságos működés elve). 2. A Takarékszövetkezet úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett 61/17. oldal
kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 3. A Takarékszövetkezet a kockázatkezelési módszereinek és folyamatainak kialakításánál alkalmazza az intézményvédelmi rendszer központi szervei által rendelkezésére bocsátott szabályzatokat, együttműködik az intézményvédelmi rendszerrel a kockázatkezelési módszerek fejlesztésében, a kockázatok alakulásának figyelésében és a minimális tőkekövetelmény mértékének, valamint a belső tőkeszükséglet nagysága meghatározásának kialakításában, a belső tőkeszükséglet megfelelőségének ellenőrzésében (Együttműködés elve) 4. A Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál szigorúbb belső előírásokat alkalmazhat, de ezeket a Felügyelet és más külső személyek számára transzparens módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. Ha a Takarékszövetkezet az integráció által kidolgozott sztenderd szabályozásnál megengedőbb belső előírásokat kíván alkalmazni, azt megfelelően alá kell tudni támasztania, és a Felügyelet, az OTIVA és más külső személyek számára meg kell tudni indokolnia, és transzparens, kiemelt, jól észrevehető módon kell beilleszteni a jelen szabályzatába. 5. A Takarékszövetkezet kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. 6. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 7. A kockázatok behatárolása érdekében a Takarékszövetkezet által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. 8. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, és a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 9. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limitjeit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen legalább a hasonló méretű és hasonló üzleti tevékenységet végző takarékszövetkezeteknek és az OTIVA erre vonatkozó ajánlásának. (Hasonlóakhoz történő viszonyítás elve vagy hasonlóakkal történő összemérés elve) 10. A Takarékszövetkezet a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. 11. A Takarékszövetkezet az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. 12. A Takarékszövetkezet minden lényeges kockázat esetében gondoskodik az alábbi fő funkciók ellátásáról: a. Kockázati kitettségek és a kitettségeket mérséklő tételek azonosítása, számbavétele, nyilvántartása b. Kockázatok mérési módszereinek meghatározása, kockázatok számszerűsítése c. Kockázatok kezelése, ideértve a kockázatvállalásra vonatkozó döntéseket, a kockázatvállalás mértékének a korlátozását, a kockázatok csökkentését d. Kockázatok alakulásának figyelése e. Kockázatokra vonatkozó belső és külső jelentések 13. A Takarékszövetkezet nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a 61/18. oldal
Takarékszövetkezet vagy más az integrációban résztvevő tag számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 14. A Takarékszövetkezet nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. 3.1.2 Kockázatkezelési célok Általános kockázatkezelési célok 1. A Takarékszövetkezet, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. Kockázatkezelési és kockázati kontroll folyamatait, rendszereit a Takarékszövetkezet olyan irányban törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményeknek. 3. A Takarékszövetkezet elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Takarékszövetkezet lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyeknek és/vagy szervezeti egységeknek, üzleti területeknek annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5. A Takarékszövetkezet a lényeges kockázatainak vonatkozóan negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. 6. A Takarékszövetkezet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentéseit úgy alakítja ki, hogy azok tartalmazzák a PSZÁF-nak, illetve az OTIVÁ-nak küldött kockázati jelentések fő adatait, tükrözzék a felügyeleti, illetve OTIVA adatszolgáltatás struktúráját. 7. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése 8. A Takarékszövetkezet törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására 9. A Takarékszövetkezet törekszik a hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. Hitelkockázat kezelési célok - Az adósminősítési rendszer továbbfejlesztése, az új tőkemegfelelési szabályozásnak jobban megfelelő minősítési rendszerek elfogadása - A fedezetértékelési szabályzat felülvizsgálata és olyan átalakítása, hogy az megfeleljen az új tőkemegfelelési szabályozásban foglalt követelményeknek és lehetővé tegye belső célokra a fejlettebb módszerek (pl. átfogó módszer) alkalmazását - Fedezetek értékének és fő jellemzőinek kellő gyakorisággal történő felülvizsgálata, a felülvizsgálati eredmények megfelelő nyilvántartása - Az integrációs szintű lakossági termékek közös scoring rendszerének fejlesztése, illetve tovább fejlesztése - A hitelmonitoring rendszer fejlesztése, a problémás ügyek minél korábban történő felismerése 61/19. oldal
- A problémás hitelek részarányának csökkentése Partner kockázatkezelési célok - A változat: a Takarékszövetkezet a stratégiai tervben kijelölt időtávon nem kíván a Pkr. szerinti partnerkockázatot jelentő ügyleteket kötni. Devizaárfolyam kockázatkezelési célok - a valutával, devizával kapcsolatos tevékenysége során és a deviza- vagy valutaárfolyamhoz kötött forint szerződései tekintetében devizaárfolyam kockázatát úgy kezeli, hogy a deviza nyitott pozícióból származó, a Kkr. szerinti tőkekövetelménye ne haladja meg a szavatoló tőke 5%-át. Kamatkockázat kezelési célok - Ne keletkezzen olyan helyzet, hogy a Felügyeletnek a kamatpozíció mértéke miatt a Hpt. 152/A -a alapján intézkedéseket kelljen foganatosítania. - A Takarékszövetkezet a rögzített kamatozás mellett köthető ügyletek futamidejét 25 évben korlátozza. Működési kockázat kezelési célok - működési kockázati veszteség-események gyűjtése, elemzése - működési kockázati és kitettségi mutatók monitoringja - felkészülés a sztenderdizált módszer alkalmazására - működési kockázatok mérséklése hatékonyabb folyamatszabályozással - fokozott figyelem a csalási kockázat elleni védekezésre - összetett, bonyolult ügyleteknél kellő tapasztalattal rendelkező szakértők bevonása. Koncentrációs kockázatkezelési célok - A túlzott koncentrációk csökkentése, koncentrációs limitrendszerek kialakítása, illetve tovább fejlesztése. - A koncentrációs kockázati jelentések kialakítása, és rendszeres jelentések elkészítése. Likviditás kockázatkezelési célok - A lejárati összhang javítása - Az éven túli aktív ügyletek, ügyletcsoportok esetében 35 év maximális futamidő meghatározása - Túlzott betétesi koncentráció szoros figyelése. 3.2 Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság A Takarékszövetkezet kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, 61/20. oldal
mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat A kockázati étvágy meghatározása az egyik előfeltétele annak, hogy az intézmény megfelelő kockázati limiteket állítson fel. A kockázati étvágyát a Takarékszövetkezet három évre, a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja. A kockázati étvágyat a Igazgatóság állapítja meg, figyelembe véve a Takarékszövetkezet célkitűzéseit. Kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzés A Takarékszövetkezet belső tőkeértékelési folyamatának biztosítania kell, hogy a takarékszövetkezet szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték: a) Hpt. 76. (1) bekezdése alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény (1. pillért), 120%-a, amennyiben a Hpt. 76. (2) bekezdés alapján a Felügyelet többlet tőkekövetelményt nem ír elő az intézmény számára; 3 b) Hpt. 76/K. (1) bekezdése alapján meghatározott belső tőkeértékelés (II. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet, c) Hpt. 76. (1) alapján számított szabályozói minimális tőkekövetelmény és a (2) bekezdés szerint a Felügyelet által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény összege d) Hpt-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege. Ha a Takarékszövetkezet a b) pont alatti tőkeszükséglet fedezeteként a szavatoló tőkébe be nem számítható elemeket is figyelembe vesz, vagy a szavatoló tőkében szereplő valamely tételt vagy tételeket részben és egészében kihagyja, akkor ezek egyenlegét, mint korrekciót a belső tőkeszükségletnél figyelembe veszi. A Takarékszövetkezet meghatározza kockázati étvágyát, amelyet a minimális tőkekövetelmény feletti minimálisan tartandó többlettőke mértékében, és az ez alapján számolt tőkemegfelelési mutatóban határoz meg, figyelembe véve az üzleti célkitűzéseket, a minimális tőkekövetelmény aktuális értékét, a belső tőkeszükségletet, és a jogszabályi, valamint felügyeleti követelményeket. Takarékszövetkezet a belső tőkemegfelelési célkitűzések meghatározásánál a Tagintézmény által számított belső tőkefogalmat alkalmazza. Amennyiben a felügyeleti felülvizsgálati folyamat során megállapított tőkekövetelmény magasabb, mint a Tagintézmény által számított belső tőkeszükséglet, akkor a kockázati étvágy meghatározásánál a felügyeleti felülvizsgálatot követő tőkemegfelelést is számolni kell. 3 Az arány meghatározásánál a Takarékszövetkezet abból indul ki, hogy a Felügyelet a 2. pillér keretében nem ír elő többlettőkekövetelményt. 61/21. oldal
Kockázati étvágyat meghatározó pénzügyi célkitűzések A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát a következő 3 éves időszakban az alábbi pénzügyi célkitűzések befolyásolják: a saját tőkére vetített átlagos éves adózott eredmény 5 % a minimális szavatoló tőke szintre vetített átlagos éves adózott eredmény 5 % A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát kockázati típusonként az alábbi minőségi mértékek egyikével jelöli meg: alacsony mérsékelt közepes jelentős nagy A Takarékszövetkezet kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát a Takarékszövetkezet számára lényeges kockázatokat illetően az alábbi táblázat mutatja Kockázat típusa Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság mértéke Hitelezési kockázat ügyfélkockázat Hitelezési kockázat partnerkockázat Hitelezési kockázat elszámolási kockázat Hitelezési kockázat koncentrációs kockázatok Közepes Indoklás Több kockázat vállalása a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett Alacsony Partnerkockázatot hordozó ügyletek alapvetően az MTB-vel, az integráció központi bankjával Alacsony A Takarékszövetkezet elszámolásait az MTB-n keresztül bonyolítja. Közepes A Takarékszövetkezet méretei, ügyfélköre miatt az egy ügyféllel / ügyfélcsoporttal szembeni kitettségekre a jogszabályi limitekhez el nem érő értéket alkalmaz. Devizaárfolyam kockázat Nincs Fedezett devizapozíciók vállalása, minimális mértékű nyitott pozíciók Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat Mérsékelt Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően 61/22. oldal
mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között Működési kockázat Alacsony Zéró kockázattűrés a megfelelési kockázatokra. Alacsony kockázattűrés Likviditási kockázat Mérsékelt A Takarékszövetkezet hosszúlejáratú kihelyezéseinek a növelését tervezi, a növekvő lejárati transzformációból adódó kockázatot az integrációhoz tartozás mérsékeli. Stratégia kockázat Mérsékelt Évente meghatározott tartalékok 3.3 Kockázati szerkezet A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét kockázati típusonként és a hitelezési kockázati kitettségek esetében kitettségi osztályonként kell bemutatni. A kockázati szerkezetben kerül bemutatásra az, hogy a korábbi állapotokhoz képest milyen változások figyelhetők meg a kockázati profilban, és ezt hogyan kezeli a Takarékszövetkezet, belsőleg azonosíthatók-e újabb kockázattípusok, s szükséges-e utánuk pótlólagos tőke képzése. A kockázati szerkezet tervezett változása az üzleti szerkezetre és az üzleti stratégiára épül, ennek révén kerül összhangba az üzleti stratégia és a kockázati stratégia. A kockázati szerkezetet az egyes kockázati típusok vonatkozásában a szabályozási minimális tőkekövetelmény nagyságával jellemezzük, tekintettel arra, hogy a tervszámok arra alapulnak, hogy a szavatoló tőke követelmény meghatározásához és a belső tőkeszükséglet számításához is Magyarország külső minősítése a szabályzat készítésének idején a Hkr. 4. - a szerint 2. hitelminősítési besorolásnak felel meg, és emiatt a két számítás között nincs lényegi különbség. (Megjegyzés: Magyarország külső minősítését a Takarékszövetkezet folyamatosan figyelemmel kíséri.) Kockázati típus Hitelezési kockázat Devizaárfolyam kockázat Működési kockázat Szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény Ezer Ft 61.oldalon kitöltve Év T-1 Tárgyév Év T+1 Év T+2 Év T+3 61/23. oldal
Szükséges tőkepuffer - kockázati étvágynál meghatározott minimális tőkeszinthez A szabályozási tőkekövetelmény méréséhez alkalmazott, a szabályozás szerint választható módszerek: Hitelezési kockázat sztenderd módszer Hitelkockázat mérséklés pénzügyi biztosítékoknál: egyszerű módszer, garanciák, készfizető kezessége esetében sztenderd módszer Partnerkockázati kitettségek: eredeti kockázat módszere (vagy piaci árazás módszere) Devizaárfolyam kockázat sztenderd módszer Működési kockázat alapmutató módszer Annak érdekében, hogy a Takarékszövetkezet kockázati étvágya a Takarékszövetkezet által meghatározott kockázati szintek között maradjon, a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerülnek meghatározásra az alábbi területeken vállalkozói szegmensbe tartozó kitettségek adósminősítéstől és a felajánlott biztosítékoktól függően a kockázatvállalási szabályzatban meghatározottak szerint az egy ügyféllel, ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre nagykockázat vállalás állami kockázatot jelentő kibocsátók, hitelintézetnek vagy befektetési vállalkozásnak minősülő partnerek, illetve egy partnerként kezelendő partnerek csoportja a jogszabályokban előírt korlátozásoknak megfelelően nagykockázat vállalás vállalkozások a jogszabályokban előírt korlátozások figyelembe vételével és a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint ügyfelek/partnerek portfolió szintű koncentrációja a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a 20 legnagyobb adósnál lévő kitettségekre és a Hpt. szerinti összes nagykockázati kitettségre egy ágazattal szembeni kitettségek a koncentrációs kockázatokra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az abban meghatározott ágazatokra elszámolási kockázat a kockázatvállalási szabályzatban foglaltak szerint országkockázat az országkockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint az egyes országokra devizaárfolyam kockázat a devizaárfolyam kockázat kezelésére vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a devizanemenkénti nyitott pozíciókra kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat a nem-kereskedési könyvi kamatkockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a sztenderd módszer szerinti súlyozott pozícióra, valamint a kumulált nettó kamatpozícióra likviditási kockázat a likviditási kockázatra vonatkozó belső szabályozásban előírtak szerint a lejárati összhangra, a nagybetétesekre, a likvid eszközök minimális szintjére A limitek kialakításánál a Takarékszövetkezet figyelembe veszi az OTIVA minősítési és monitoring rendszerében szereplő mutatószámokat és az azokra kialakított kockázati zónákat jelző mércéket, és az OTIVA által javasolt mértékeket. A Hpt. 80. (1) m) pontjában foglaltak alapján a Takarékszövetkezet az MTB Zrt-vel, mint számlavezető bankjával szembeni kockázatvállalására nem alkalmaz limitet. 61/24. oldal
A Takarékszövetkezet kockázati szerkezetét és szavatoló tőkekövetelményét a stratégiai terv időszakában továbbra is a hitelezési kockázat kimagasló jelentősége határozza meg. 3.4 Kockázatkezelési szervezet bemutatása: A Takarékszövetkezet kockázatkezelési rendszerét úgy alakítja ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A Takarékszövetkezetnél a kockázati típusokra vonatkozó információk összefogásáért és a tőketervezésért a Hitelágazat ügyvezetője a felelős. A Takarékszövetkezet együttműködik az OTIVÁ-val az alábbi területeken: Módszerek fejlesztése, módszertani kérdések Elemzések, dokumentumok tartalmi elemeinek kialakítása Belső, valamint az OTIVÁ-nak szóló jelentések tartalmi és formai követelményeinek kialakítása Adatgyűjtés, adatszolgáltatás, adatminőség ellenőrzés Belső szabályzatokkal kapcsolatos sztenderdek kialakítása. 4 Lényeges kockázatok és a kapcsolódó tőkeszükséglet meghatározása A Takarékszövetkezet lényegesnek minősít minden olyan kockázati típust, amelyre az alábbi feltételek valamelyike teljesül: a.) a szabályozás szerint a Takarékszövetkezetnek a kockázat fedezetére a minimális tőkekövetelmény számításánál szavatoló tőkével kell rendelkeznie; b.) amelyből származó potenciális veszteség mértéke Takarékszövetkezet vezetőségének szubjektív értékelése szerint - egy év alatt meghaladhatja a szavatoló tőke 10%-át, c.) a PSZÁF a kisintézmények szempontjából általában lényegesnek tartja: A lényegesség szempontjából a Takarékszövetkezet az alábbi kockázati típusokat minősíti lényeges (1), nem-lényeges (2), nincs, nem-jellemző (3) fokozatok közül valamelyikkel Kockázat típusa Minősítés Lényegességet előidéző ok Koncentrációs kockázatok 3 c.) Irányítási/kontroll kockázat 2 c.) Hitelezési kockázat 3 c.) Indoklás 61/25. oldal
Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat 2 c.) Likviditási kockázat 1 c.) Működési kockázat 3 c.) Stratégiai kockázat 3 c.) Külső tényezők kockázata 3 c.) A Takarékszövetkezet a lényegesnek minősített kockázatait az alábbiak szerint csoportosítja: az 1. pillér alatti kockázatok, amelyekre a szabályozás meghatározza a minimális tőkekövetelmény számításának lehetséges módjait; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek számszerűsíthetők, illetve mutatószámokkal mérhetők, ezért limitekkel kezelhetők. Ide tartoznak a koncentrációs kockázatok, a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatok, és a likviditási kockázat; az 1. pillér alatt nem kezelt kockázatok, amelyek nem-számszerűsíthetők, csak minőségi ismérvekkel becsülhetők, ezért limitekkel nem, hanem csak egyéb kontrollokkal ellenőrizhetők a Felügyelet által kiadott, jelenleg a SREP Kézikönyv 1. számú mellékletében felsorolt, különösen kockázatosnak tekintett portfóliók és termékek kockázatai. Ezek a hitelezési kockázat kezelésén belül követendők nyomon. A lényeges kockázatokról a Takarékszövetkezet külön szabályzatokban rendelkezik, amelyek közül egyesek a jelen szabályzat mellékletében találhatók. A következőkben a szabályzat csak a belső tőkeszükséglet számításával kapcsolatos választott módszerre, illetve néhány az adott kockázat meghatározása szempontjából fontos kérdésre összpontosít. 4.1 Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat a Takarékszövetkezet szabályozói tőkekövetelménye és belső tőkeszükséglete szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A hitelezési kockázat kezelésére vonatkozó szabályokat külön belső szabályzatok szabályozzák. (Lásd 1.5. pont alatti kapcsolódó szabályzatokat) 61/26. oldal
A hitelezési kockázat kezelését célzó belső rendszerek (adósminősítés, fedezetértékelés, kockázatvállalási szabályzat, követelésminősítés, stb.) kockázatalapúak, de a Takarékszövetkezet méretei, üzleti volumenei nem teszik lehetővé statisztikailag megbízható, kockázatmérési modellek kifejlesztését. A Takarékszövetkezet hitelezési kockázatának a szabályozás szerinti tőkekövetelmény számítása és a belső tőkeszükséglet meghatározása a szabályozásban meghatározott sztenderd módszeren alapul. A sztenderd módszer szerinti minimális tőkekövetelmény számítást és a kockázatmérséklés hatásának legegyszerűbb módszerekkel történő számítását a jelen szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza. A kitettség érték számítása kockázatmérséklés előtt a belső tőkeszükséglet szempontjából megegyezik a Hkr. Második részében meghatározott sztenderd módszer szerinti számított kitettség értékkel. A hitelezési kockázat belső tőkeszükségletét a Takarékszövetkezet a sztenderd módszerre alapítva számítja, amelynek során a következő eltérítéseket alkalmazhatja és a kockázati súlyozást a táblázatban szereplők szerint állapíthatja meg: - Figyelembe véve, hogy a Takarékszövetkezet tevékenységét a magyar piacon folytatja, és a kitettségek egésze (megj: vagy nagy része, ahol határon átnyúló szolgáltatást is nyújt az intézmény.) belföldi, a belső tőkeszükséglet számítás céljaira Magyarország nem- EU tagállam devizájában denominált adósságának irányadó minősítését a Hkr szerinti 2. hitelminősítési besorolásúnak tekintheti, és a táblázatban szereplő esetekben a más kitettségi osztályban szereplő kitettségek kockázati súlyozását is ennek alapján módosíthatja; - A Hkr. nem említett, a Magyar Állam által vállalt egyszerű kezességet is kockázatmérséklőként veheti figyelembe, mivel az. állami egyszerű kezességvállalás esetén a Takarékszövetkezet végső veszteség nem éri. - Az egyszerű módszer mellett a magyar tőzsdei cégek minősítése miatt a BUX-ban szereplő részvények nem kockázatmérséklők. Tekintettel ezek magas fokú likviditásárra a belső tőkeszámítás céljára a táblázatban szereplő kockázati súllyal a pénzügyi biztosítékok egyszerű módszerét alkalmazó Takarékszövetkezet a BUXban szereplő részvényeket kockázatmérséklőként figyelembe veheti. A belső tőkeszükséglet számítás céljára a Hkr.Második részében leírt sztenderd módszer kockázati súlyozásától való eltéréseket a következő táblázat tartalmazza: Kitettség Kitettségek kockázati súlyozása ICAAP súly 61/27. oldal
Magyar állammal szembeni deviza kitettségek 20% Magyarországi hitelintézetek, befektetési vállalkozások, prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások kockázati súlyozása 3 hónapnál hosszabb eredeti futamidő esetén HUF kitettségek Magyarországi hitelintézetek, befektetési vállalkozások, prudenciális szabályozás alá tartozó pénzügyi vállalkozások kockázati súlyozása 3 hónapnál hosszabb eredeti futamidő esetén - deviza kitettségek Magyar önkormányzatok 3 hónapnál hosszabb eredeti futamidő esetén ÁKK, Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 0% 20% 50% 50% Kockázatcsökkentő tételek kockázati súlyozása (óvadékok egyszerű módszerét feltételezve) Forintban denominált magyar állampapír fedezet Ft kitettség mögé 10%-os diszkont alkalmazása a 20% helyett Devizában denominált magyar állampapír fedezet (változatlan) 20% Kitettség és az óvadék devizaneme eltérő, az óvadékkal fedezett kitettségrész súlyozása az óvadék értékének 10%-os csökkentése mellett. Csak EU devizákra vonatkozóan és kizárólag akkor, ha a Takarékszövetkezet fedezetértékelési szabályzatban szerepel, hogy árfolyamváltozás esetén az adós pótfedezetet bevonására kötelezhető; illetve ennek hiányában a Takarékszövetkezet az óvadékból elégítheti ki követelését. Ennek hiányában nem alkalmazható a kedvezményes kockázati súly. Állampapír alapok befektetési jegyei piaci érték 10%-os csökkentése mellett Magyar hitelintézettől kapott bankgarancia, bankkezesség - 3 hónapon túl HUF kitettséggel azonos devizanem Magyar hitelintézettől kapott deviza-bankgarancia, bankkezesség 3 hónapon túl kitettséggel azonos devizanem HG Zrt, AVHGA készfizető kezességvállalásának saját kockázatra vállalt része 0% 0% 0% 20% 50% 20% A kockázati súlyok meghatározásakor a Takarékszövetkezet minden esetben figyelembe veszi a Felügyelet által közzétett kiemelten kockázatosnak tekintett termékekre és 61/28. oldal
portfóliókra vonatkozó ajánlását és ezen portfóliókra vonatkozóan többlet tőkeszükségletet határoz meg a felügyeleti útmutatóban foglaltaknak megfelelően.. Minden egyéb a táblázatban felsorolt és fel nem sorolt tétel az 1. pillér alatt felhasznált, a Hkr. által meghatározott hatályos kockázati súlyokat kapja meg. A belső tőkeszükséglet számítását és kimutatását a minimális tőkeszükséglet számításához kialakított PSZÁF adatszolgáltatási táblák (COREP) sémája szerint kell elvégezni. Ily módon a szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet számítás jól összemérhető. Amennyiben a Takarékszövetkezet a szabályozásban meghatározott sztenderd módszer szerinti eltérítési lehetőséggel él, akkor az eltérített kockázati súlyozásokat a belső tőkeszükséglet számítását segítő EXCEL file vonatkozó munkalapján köteles bemutatni. A belső tőkeszükségletet az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak minimálisan az 1. sz. mellékletben szereplő Elnök-ügyvezetőszabályzat a hitelezési kockázat kezelésének és tőkekövetelménye megállapításának szabályairól szóló szabályzatban foglaltak szerinti szerkezetben és tartalommal jelenti. 4.2 Piaci kockázatok 4.2.1 Devizaárfolyam kockázat A Takarékszövetkezetnek nincs sem deviza, sem valutapozíciója, mert devizában denominált ügyleteket nem köt; nincsenek olyan ügyletei, amelynél az ügyfélnek vagy a partnernek a fizetési kötelezettsége ugyan forintra szól, de a fizetendő érték valamely deviza (vagy valuta) árfolyamához kötött; nincsenek pénzváltókkal ügynöki szerződései. A Takarékszövetkezetnek az előbbiek miatt a devizaárfolyam-változás kockázatára sem szabályozási tőkekövetelményt, sem belső tőkeszükségletet nem számít. 4.2.2 Kereskedési könyvi pozíciós és nagykockázat vállalások A hitelintézetekre is hatályos Bszt. 103. - a újraszabályozta a kereskedési könyv vezetésével kapcsolatos kötelezettséget, melynek értelmében a korlátozás nélkül forgalomképes és forgalmazható, kereskedési szándékkal tartott, valamint azok fedezésére kötött pozíciókra a hitelintézeteknek és a befektetési vállalkozásoknak kereskedési könyvet kell vezetniük. 61/29. oldal
A kereskedési szándékkal tartott pozíciót a Bszt. 4.. (2) bekezdése 33. pontja a következőképpen határozza meg: kereskedési szándékkal tartott pozíció: a rövid távú újraértékesítés szándékával vagy a vételi és eladási árak közötti tényleges vagy várható különbözetből, valamint egyéb ár- vagy kamatlábváltozásokból származó rövid távú haszonszerzés szándékával tartott pozíció, amelybe beletartoznak mind a saját számlás, mind az ügyfelek által adott megbízások végrehajtásából és az árjegyzésből származó pozíciók. A Kkr. 3. (2) bekezdése szerint A kereskedési szándékkal tartott pozíciókra a következő követelmények vonatkoznak: a) az intézmény ügyvezetésének a pozíciók tartási periódusának várható hosszát is tartalmazó kereskedési stratégiát kell elfogadnia; b) az intézménynek rendelkeznie kell a pozíciók aktív kezelésére vonatkozó szabályzattal, amely tartalmazza a ba) kereskedés keretében felvehető pozíció típusát, bb) pozíciós korlátok megállapítását és e korlátok megfelelőségének felügyelését, bc) megállapított korlátokon és stratégián belüli szabad pozíciókezelés lehetőségének biztosítását a kereskedők számára, bd) pozíciók ügyvezetésnek történő jelentési kötelezettségét, be) a pozíciók - a piaci információs források igénybevételével történő - folyamatos felügyelését (melynek keretében értékelik a pozíciók piacképességét vagy fedezeti ügyletbe vonhatóságát); és c) az intézménynek rendelkeznie kell a pozícióknak az intézmény kereskedési stratégiájával való összhangját biztosító iránymutatásokkal, amelyek előírják a forgalom és a kereskedési könyv pozícióinak nyomon követését is. A kereskedési könyv vezetésére vonatkozó legfontosabb követelményeket a Bszt. 103. -a és a Kkr. tartalmazza. Ennek legfontosabb elemei: Kereskedési szándék igazolására vonatkozó stratégia, szabályzat, eljárásrend (Bszt, 103, (2) bekezdés) Kereskedési könyv vezetésére vonatkozó belső szabályzat (Bszt. 103. (3) bekezdés), amely a számviteli politikával összhangban tartalmazza a kereskedési könyvbe történő besorolás évente egyszer változtatható elveit (Bszt. 103. (5) Naprakész nyilvántartás (Bszt. 103. (9) bekezdés) Pozíciók és kockázatvállalások napi értékelése (Bszt. 104. ) Ellentétes (hosszú és rövid pozíciók) nettósíthatósága (KKr. 9. ) A Kkr. 12. (2) bekezdése szerint Az intézmény a kereskedési könyvben nyilvántartott pénzügyi eszközök tőkekövetelményét a Hkr.-ben meghatározottak szerint számíthatja ki, ha a) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciói előjeltől független összértékének a teljes tevékenységében mért pozíciók előjeltől független összértékéhez mért aránya általában nem haladja meg az 5%-ot, és sohasem haladhatja meg a 6%-ot, valamint b) a kereskedési könyvben nyilvántartott pozícióinak előjeltől független összértéke általában nem haladja meg a tizenötmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget, és sohasem haladhatja meg a húszmillió eurót vagy az annak megfelelő összeget. 61/30. oldal
A Tagintézménynek a Befektetési szabályzatában rögzítettek szerint nincsenek kereskedési szándékkal tartott pozíciói. A vagyonkezelési szerződés keretében kezelt portfolió tekintetében a kereskedési szándék a jogszabályok alapján nem igazolható. A Tagintézmény ezért kereskedési könyvi kockázatokra sem tőkekövetelményt, sem belső tőkeszükségletet nem számol. 4.3 Működési kockázat A működési kockázatok a kisintézmények legjelentősebb kockázatai közé tartoznak. A működési kockázatkezelésének rendszeréről a 2. sz. mellékletben foglalt szabályzat rendelkezik, amely felsorolja az egyes részkérdéseket szabályozó egyéb belső előírásokat is. A működési kockázat tényleges tőkeszükséglet az intézmény mérete miatt kisintézményekben nem becsülhető. Ezért a Takarékszövetkezet a működési kockázat tőkekövetelményét és a működési kockázat belső tőkeszükségletét is az alapvető mutató módszerrel méri a mellékletben foglalt szabályzatban leírtak szerint. 4.4 Koncentrációs kockázatok A koncentrációs kockázatok minden kis vagy közepes hitelintézetnél a lényegesnek minősülő kockázatok közé tartoznak. A koncentrációs kockázatok típusairól, kezeléséről a 3. sz. mellékletben foglalt utasítás rendelkezik. A koncentrációs kockázatok belső tőkeszükségletének meghatározásánál az alábbi elvek érvényesülnek: A 20 legnagyobb nem hitelintézetnek, befektetési vállalkozásnak, önkormányzatnak minősülő ügyfélcsoport esetén a limitek meghatározása azon alapul, hogy a kitettségek 10%-a meg nem térülése esetén a szavatoló tőkevesztés ne legyen nagyobb 30 %-nál a limiten felül a túllépést legalább 5%-ban szavatoló tőkével kell fedezni, a kockázatok fedezetét a limiten belüli összegekre és a limiten felül tőkével nem fedezett résznél a belső tőkeszükséglet részét képező tőkepuffer és a belső tőkeszükséglet számítás szempontjából el nem ismert biztosítékok jelentik. A 20 legnagyobb adócsoportra vonatkozó limit, továbbá a tőkével fedezendő hányad mértékét a Takarékszövetkezet a mellékletben meghatározott sávhatárok között szabadon állapítja meg. Amennyiben a Takarékszövetkezet az OTIVA által a sávhatárok között ajánlott értéknél a limitek esetében magasabb értéket, a tőkével fedezendő hányad esetében az ajánlottnál alacsonyabb értéket határoz meg, akkor ezt az OTIVA számára indokolnia kell. 61/31. oldal
4.5 Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat A kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat méréséről, kezeléséről és tőkeszükségletének meghatározásáról a 4. sz. mellékletben lévő utasítás rendelkezik. A szabályzatban meghatározott limiten belül a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat tőkefedezetét a számszerűsített belső tőkeszükséglet felett meghatározott tőkepuffer jelenti. A limiten felül a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatot szavatoló tőkével kell fedezni. 4.6 Likviditási kockázat A likviditási kockázat méréséről, kezeléséről és tőkeszükségletének meghatározásáról az 5. sz. mellékletben található szabályzat szól. Az szabályzatban meghatározott együttes limittúllépések kivételével a likviditási kockázat belső tőkeszükségletét a tőkepuffer jelenti. 4.7 Országkockázat A Takarékszövetkezetnek nincs jelenleg Magyarországon kívüli kitettsége. 4.8 Egyéb kockázatok A Takarékszövetkezet a belső tőkemegfelelés értékelési folyamat szempontjából az egyéb, nem számszerűsíthető kockázatokat a következők szerint kezeli. 4.8.1 Irányítási kockázat Az irányítási/kontroll kockázatot a PSZÁF-nak a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatáról szóló útmutatója a kisintézmények jelentős kockázatának tekinti. A Takarékszövetkezet belső szervezeti felépítését úgy alakítja ki és a Szervezeti és Működési Szabályzatában oly módon szabályozza, hogy érvényesüljenek a 7. sz. mellékletben szereplő ábrán bemutatott követelmények. A kockázatkezelés szervezetének áttekintéséhez a Takarékszövetkezet a lényeges kockázati típusokra vonatkozóan elkészíti és az SZMSZ-e mellékleteként folyamatosan karbantartja az 61/32. oldal
alábbi táblázatokat. A táblázatok az egyes lényeges kockázati típusokra a fontosabb funkciókat, a felelős szervezeti egységeket vagy a felelős személyek beosztását, valamint a funkció gyakorlásának gyakoriságát tartalmazzák. A funkciók gyakorlásának gyakorisága a funkcióhoz kapcsolt feladatoktól és a Takarékszövetkezet sajátosságaitól függően lehet: eseti, folyamatos, napi, heti, havi, negyedéves, féléves, éves. Hitelezési kockázat Funkció Üzleti, kockázati stratégia meghatározása és rendszeres felülvizsgálata Felelős szervezeti egység(ek) vagy felelős személy(ek) beosztása Igazgatóság Gyakoriság éves Módszertani kérdések Igazgatóság éves Limitek meghatározása Igazgatóság, Elnökügyvezető éves Termékek hitelezési kockázati Aktív eseti szempontú véleményezése üzletág/hitelügyintézők Ügyletek döntés előkészítése Hitelügyintézők eseti Ügyletek hitelelezési kockázat Ügyvezető eseti szempontú véleményezése Árazás Igazgatóság/Ügyvezetők eseti Limitek kitöltése Aktív eseti üzletág/hitelügyintézők Limitek figyelése és jelzés Főkönyvelő eseti küldése az üzleti területeknek, megjelölt személyeknek Limitjelentések Főkönyvelő negyedévente/havonta Kintlévőségek számviteli Főkönyvelő, kirendeltségek negyedévente szempontú értékelése, minősítése, értékvesztés, céltartalékképzés Problémás ügyek kezelése Ügyvezető, Kirendeltségek negyedévente Portfolió elemzés Főkönyvelő negyedévente Külső és belső jelentések Elnök Ügyvezető, havonta készítése Főkönyvelő Tőkekövetelmény meghatározása Elnök ügyvezető, havonta Főkönyvelő Belső tőkeszükséglet Elnök ügyvezető, havonta meghatározása Főkönyvelő Válságtervek készítése Egységek, ügyvezetők eseti Szabályzatok módosítása, Igazgatóság eseti felülvizsgálata 61/33. oldal
Devizaárfolyam kockázat A Takarékszövetkezet deviza hitelezéssel nem foglalkozik. Funkció Célkitűzések meghatározása és rendszeres felülvizsgálata Módszertani kérdések Termékek devizaárfolyam kockázat szempontjából történő véleményezése Limitek meghatározása Limitek figyelése és jelzés küldése az üzleti területeknek, megjelölt személyeknek Elemzések Külső és belső jelentések készítése Tőkekövetelmény meghatározása Belső tőkeszükséglet meghatározása Működési kockázat Felelős szervezeti egység(ek) vagy felelős személy(ek) beosztása Gyakoriság Funkció Felelős szervezeti egység(ek) Gyakoriság vagy felelős személy(ek) beosztása Célkitűzések meghatározása és Igazgatóság éves rendszeres felülvizsgálata Módszertani kérdések Igazgatóság éves Termékek működési kockázat Kirendeltségvezetők eseti szempontú véleményezése Kontrollok kialakítása Igazgatóság/Elnökügyvezető éves Belső adatgyűjtés Kirendeltségvezetők eseti Belső adatszolgáltatás Kirendeltségvezetők eseti Elemzések Főkönyvelő negyedéves Külső és belső jelentések Elnök Ügyvezető, havi készítése Főkönyvelő 61/34. oldal
Tőkekövetelmény meghatározása Elnök Főkönyvelő Belső tőkeszükséglet Elnök meghatározása Főkönyvelő Ügyvezető, Ügyvezető, havi havi Koncentrációs kockázatok Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat Funkció Célkitűzések meghatározása és rendszeres felülvizsgálata Módszertani kérdések Termékek kamatkockázat szempontjából történő véleményezése Limitek meghatározása Limitek figyelése és jelzés küldése az üzleti területeknek, megjelölt személyeknek Felelős szervezeti egység(ek) vagy felelős személy(ek) beosztása Igazgatóság Funkció Felelős szervezeti egység(ek) Gyakoriság vagy felelős személy(ek) beosztása Célkitűzések meghatározása és Igazgatóság éves rendszeres felülvizsgálata Módszertani kérdések Igazgatóság éves Limitek meghatározása Igazgatóság/Elnökügyvezető éves Limitek figyelése és jelzés Aktív eseti küldése az üzleti területeknek, üzletág/hitelügyintézők megjelölt személyeknek Elemzések Ügyvezető, Főkönyvelő negyedéves Külső és belső jelentések Elnök ügyvezető, havi készítése Főkönyvelő Tőkekövetelmény meghatározása Elnök ügyvezető, havi Főkönyvelő Belső tőkeszükséglet Elnök ügyvezető, havi meghatározása Főkönyvelő Igazgatóság/Elnökügyvezető Ügyvezető, Főkönyvelő Igazgatóság/Elnökügyvezető Főkönyvelő Gyakoriság éves éves eseti éves eseti Elemzések Elnök ügyvezető, negyedéves 61/35. oldal
Főkönyvelő Külső és belső jelentések Elnök készítése Főkönyvelő Tőkekövetelmény meghatározása Elnök Főkönyvelő Belső tőkeszükséglet Elnök meghatározása Főkönyvelő ügyvezető, ügyvezető, ügyvezető, negyedéves/havi havi havi Likviditási kockázat Funkció Felelős szervezeti egység(ek) Gyakoriság vagy felelős személy(ek) beosztása Célkitűzések meghatározása és Igazgatóság éves rendszeres felülvizsgálata Módszertani kérdések Igazgatóság éves Termékek likviditási kockázat Ügyvezető, Főkönyvelő eseti szempontjából történő véleményezése Limitek meghatározása Igazgatóság/Elnökügyvezető éves Limitek figyelése és jelzés Főkönyvelő eseti küldése az üzleti területeknek, megjelölt személyeknek Elemzések Elnök ügyvezető, eseti Főkönyvelő Külső és belső jelentések Elnök ügyvezető, negyedéves/havi készítése Főkönyvelő Tőkekövetelmény meghatározása Elnök ügyvezető, havi Főkönyvelő Belső tőkeszükséglet Elnök ügyvezető, havi meghatározása Főkönyvelő Egyéb kockázatok (a Takarékszövetkezet határozza meg a kockázati típust és a funkciókat a táblázatban szereplő séma csak példa!) Funkció Felelős szervezeti egység(ek) Gyakoriság vagy felelős személy(ek) beosztása Célkitűzések meghatározása és Igazgatóság éves rendszeres felülvizsgálata Módszertani kérdések Igazgatóság éves Elemzések Elnök ügyvezető, eseti Főkönyvelő Tőkekövetelmény Elnök-ügyvezető, éves/negyedéves/havi 61/36. oldal
meghatározása, tőkemegfelelés figyelése Belső tőkeszükséglet meghatározása, belső tőkemegfelelés figyelése (ha értelmezhető) Külső és belső jelentések készítése Főkönyvelő Elnök Főkönyvelő Elnök Főkönyvelő ügyvezető, ügyvezető, havi havi Tőketervezés, tőkeallokáció Funkció Felelős szervezeti egység(ek) Gyakoriság vagy felelős személy(ek) beosztása Célkitűzések meghatározása és Igazgatóság éves rendszeres felülvizsgálata Módszertani kérdések Igazgatóság éves Elemzések Elnök ügyvezető, eseti Főkönyvelő Tőkekövetelmény Elnök ügyvezető, éves/negyedéves/havi meghatározása, tőkemegfelelés Főkönyvelő figyelése Belső tőkeszükséglet Elnök ügyvezető, havi meghatározása, belső Főkönyvelő tőkemegfelelés figyelése Külső és belső jelentések Elnök ügyvezető, havi készítése Főkönyvelő A Takarékszövetkezet az irányítási kockázatra belső tőkeszükségletet nem határoz meg, annak fedezetét a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül meghatározott tőkepuffer jelenti. 4.8.2 Reziduális (maradvány) kockázat A reziduális (maradvány) kockázatot a Takarékszövetkezet alapvetően a hitelezési kockázattal összefüggő, de működési kockázat jellegű kockázatnak tekinti. A reziduális (maradvány) kockázat kezelésével kapcsolatos sajátosságok a 8. sz. mellékletben találhatók. A hitelezési és működési kockázatokkal való átfedés miatt a reziduális (maradvány) kockázatra a Takarékszövetkezet csak az átvett készletekkel kapcsolatosan határoz meg 61/37. oldal
külön belső tőkeszükségletet nem határoz meg, a fedezetek romlásából származó hatást a stressz-tesztnél veszi figyelembe. 4.8.3 Reputációs (jóhírnév) kockázat A reputációs vagy jó hírnév kockázata a kevéssé számszerűsíthető kockázatok közé tartozik. A kockázat kezeléséről a 9. sz. melléklet szól. Amennyiben a kockázatnak veszteséghatása van, az a működési kockázat körébe tartozik, és tőkeszükséglete is ott jelentkezik. Az elmaradt hasznot jelentő reputációs kockázatra a tőkefedezetet a belső tőkeszükséglet feletti tőkepuffer jelenti. 4.8.4 Külső tényezők kockázata A Takarékszövetkezet eredményének stabilitását jelentős mértékben befolyásolja a külső tényezők kockázata, ideértve az ország gazdasági helyzetének változása, a régió viszonylagos gazdasági helyzete és annak alakulása, jogszabályi változások. A külső tényezők kockázatát a Takarékszövetkezet az alábbi szempontok szerint három fokozat szerint minősíti: Ország gazdasági helyzetéből fakadó, általános külső kockázat (kicsi, közepes, nagy); Jogszabályi változásokból fakadó kockázat (kicsi, közepes, nagy); Megyében, régióban az országos átlaghoz viszonyított munkanélküliség (kicsi, közepes, nagy); Megyében, régióban a 3 legnagyobb foglalkoztató cégtől való függőség (kicsi, közepes, nagy); A nemzetközi környezet változásától való függőség. Ha a fentiek közül legalább két szempontból a kockázat nagy, akkor a külső tényezők kockázata nagy, ha legfeljebb két tényező közepes, a többi kicsi kockázatot jelez, akkor a kockázat kicsi. Egyébként a külső tényező kockázata közepes. A külső tényezők kockázatát a Takarékszövetkezet évente minősíti, és figyelembe veszi a számszerűsített belső tőkeszükséglet felett meghatározott tőkepuffer megállapításakor. 4.8.5 Stratégiai kockázat A Takarékszövetkezet üzleti és kockázati stratégiáját, terveit a takarékszövetkezet felső vezetése határozza meg. A Takarékszövetkezet a stratégiai kockázatot belső szempontból nehezen megragadható kockázatnak minősíti, mivel üzleti és kockázati stratégiáját, belső tőkemegfelelési folyamatát rendszeresen felülvizsgálja, melynek keretében elemzi a stratégiát befolyásoló környezeti és belső feltételezések érvényességét, szükség esetén módosítja azokat; felülvizsgálja a stratégia kockázati elemeit; 61/38. oldal
összehasonlítja a tervezett és az aktuális állapotot; szükség esetén kiigazítja, módosítja a stratégiát. Amennyiben olyan rendkívüli eseményre kerül sor, amely a Takarékszövetkezet stratégiájának haladéktalan a rendszeres felülvizsgálatot megelőző időpontban történő - változtatását indokolja, az Ügyvezetők a módosított stratégiát 3 hónapon belül a Takarékszövetkezet Igazgatósága elé terjeszti. A stratégiai kockázat kezelésének elsődleges eszközét a Takarékszövetkezet a stratégia kiigazításában határozza meg. A Takarékszövetkezet a stratégiai kockázatra belső tőkeszükségletet csak akkor és olyan mértékben határoz meg, amennyiben erre a Takarékszövetkezet Igazgatósága kötelezi vagy az OTIVA határozata felszólítja. 5 Tőketervezés A tőketervezés célja, hogy mindenkor biztosítsa a Takarékszövetkezetnél a ténylegesen vállalt kockázatoknak megfelelő tőke szintet, és járuljon hozzá a kiegyensúlyozott, stabil növekedéshez is. A tőketervezés magában foglalja a következőket: a szavatoló tőke és belső tőke elemeinek meghatározása és az elemek figyelembe vehetősége, és a rendelkezésre álló tőke számszerűsítése negyedéves bontásban a minimális tőkekövetelmény kiszámítása figyelembe véve a Felügyelet által megkövetelt tőketöbbletet belső tőkeszükséglet számítása a lényeges kockázati típusok belső tőkeszükségletének meghatározása a különböző kockázati típusok belső tőkeszükséglete alapján a limiten belüli kockázatok és a nem-számszerűsíthető kockázatok fedezéséhez szükséges tőketöbblet meghatározása a szabályozás által előírt tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet összehasonlítása a rendelkezésre álló tőke összehasonlítása a belső tőkeszükséglettel és a szabályozás által előírt tőkekövetelménnyel 5.1 Tőketervezés módszere A tőketervezés a Takarékszövetkezet tervezésének szerves része, melynek keretében az üzleti tervvel és a kockázati stratégiával összhangban gördülő módon - három évre előre éves bontásban számszerűen határozza meg a szabályozási, valamint belső szempontból rendelkezésre álló tőke, valamint a minimális szabályozási tőkekövetelmény és a belső tőkeszükséglet jelen szabályzatban meghatározott fő elemeit. A tőketervezést a következő 12 hónapos időszakra gördülő módon negyedéves bontásban is el kell végezni. 61/39. oldal
5.1.1 Szavatoló tőke és a belső tőke meghatározása A Takarékszövetkezet a szavatoló tőkét a Hpt. V. sz melléklete alapján, legalább a felügyeleti adatszolgáltatásban szereplő formátumban megjelölt, az 5.2. fejezetben megadottak kiemelésével számolja. Takarékszövetkezet Igazgatósága dönthet úgy, hogy a 2. pillér alatti kockázatok tőkeszükségletének legfeljebb 50%-át a szavatoló tőkébe be nem számítható járulékos tőkével, illetve alárendelt kölcsöntőkével és/vagy a pozitív évközi adózott eredmény legfeljebb 50%-ának beszámításával fedezi, feltéve, hogy: a belső tőkébe beszámítható, a szavatoló tőkébe be nem számítható járulékos, illetve alárendelt kölcsöntőke rész hátralévő lejárata meghaladja a két évet; az Igazgatóság által jóváhagyott tőketerv nem számol osztalékfizetéssel, az évközi adózott eredmény stabilnak minősíthető. az OTIVA azzal egyetért. 5.1.2 Kockázatok összesítése A különböző típusú kockázatok számszerűsített belső tőkeszükségletét, az 5.1.3 pont szerint meghatározott tőkepuffert és az 5.1.4. pont szerint számított stressz-puffert a Takarékszövetkezet az építőkocka elv alapján összesíti, amely az előzőek összeadását jelenti. Ez az elv ugyanaz, amit a szabályozás alkalmaz a minimális szavatoló tőke követelmény meghatározásánál. Az építőkocka elv konzervatív megközelítést jelent, mert azon a feltételezésen alapul, hogy a különböző típusú kockázatokra feltételezett veszteségek mindegyike egyszerre következik be. Az építőkocka elv alkalmazását indokolja, hogy a sztenderd módszerek alkalmazása nem teszi lehetővé a kockázatok közötti összefüggések számszerűsítését. 5.1.3 Tőkepuffer meghatározása A Takarékszövetkezet a számszerűsített belső tőkeszükségleten felül minimálisan tartandó tőkepuffert határoz meg a nem-számszerűsített kockázati típusokra, valamint a limiteken belüli kockázatokra azoknál a kockázati típusoknál, ahol belső tőkeszükségletet csak a limiten felüli értékekre kell meghatározni. A tőkepuffer nagysága a következő két tényező közül a nagyobb érték: 1. Az előzőek szerint számszerűsített belső tőkeszükséglet a Tagintézmény által meghatározott százalékos aránya, amelynek mértéke minimálisan 10%, maximálisan 20%. Ennek konkrét értékét a Takarékszövetkezet havonta állapítja meg, a belső tőkeszámításhoz alkalmazott EXCEL-file segítségével. 61/40. oldal
2. Az előzőek szerint számszerűsített belső tőkeszükségletnek a Takarékszövetkezet által évente egyszer elvégzett önértékelés eredményétől függő százalékos értéke, amely százalékos arány 0%-tól 25%-ig terjedhet. A tőkepuffer mértéke eltérhet a kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzésnél az a) pontban meghatározott, a szabályozás által előírt minimális tőkekövetelmény felett tartandó mértéktől. Az utóbbi az 1. Pillér alatti minimális tőkekövetelményhez kapcsolt tulajdonosi tőkeszint elváráshoz kapcsolódik, korlátozza a vállalható kockázat mértékét és a nyilvános kockázati stratégia része. Az előbbi, a tőkepuffer viszont a meglévő kockázatokhoz szükséges, a jelen fejezetben meghatározott módszertan alapján számított belső tőkefedezet mértékének meghatározását jelenti. 5.1.3.1 Kockázati önértékelés A Takarékszövetkezet évente egyszer az éves üzleti terv és tőketervezés keretében kockázati önértékelést végez, melynek eredménye befolyásolja a következő évre vonatkozó tőkepuffer értékét. Az önértékelés eredményét, továbbá az önértékelés által meghatározott százalékos arány és a Takarékszövetkzet által meghatározott minimális tőkepuffer százalékos arány közül a magasabb értéket a Takarékszövetkezet Igazgatósága hagyja jóvá. A kockázati önértékelés alapját a kisintézményeknél a felügyeleti felülvizsgálati folyamatban a feltárt hiányosságokra adható felügyeleti válaszlépések képezik. 4 A kockázati önértékelést három kategória alapján kell elvégezni, melyek az alábbiak: megfelel, részben megfelel, nem felel meg, Ha a kockázati önértékelés során a részben megfelel vagy nem felel meg válaszok aránya magasabb, mint a kérdések 30%-a, akkor a Takarékszövetkezet legalább 20%-os tőkepuffert képez a második pillér tőkepuffer nélküli összegéhez viszonyítva. Amennyiben a kockázati önértékelés hitelezési kockázati részében az 1.1., 1.2., 1.3., és 1.8. számított mutatók közül több mint három a Takarékszövetkezet esetében igaz, az előző pontban számított tőkepuffer mértéke legalább 25%. A Takarékszövetkezet dönthet úgy, hogy az előzőekben meghatározott minimális értékeknél nagyobb százalékban határozza meg a kockázati önértékelés alapján meghatározott tőkepuffert. A Tagintézmény abban az esetben, ha a részben megfelel vagy a nem felel meg válaszok aránya nem haladja meg a 30%-ot, saját elhatározás alapján dönthet úgy, hogy adott nagyságú tőkepuffert képez az önékelés keretei között. 4 A felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SRP) Módszertani Útmutató Felülvizsgálatra került: 2010. november 55-58. oldal 61/41. oldal
A kockázati önértékelés minimális szempontrendszere az OTIVA által megadott szempontok alapján bővíthető. Az OTIVA által kért módosítást az Igazgatóság hagyja jóvá. A kibővített szempontokra a kockázati önértékelést soron kívül, a rendes évi önértékelést megelőzően el kell végezni. A kockázati önértékelés sémája az Excel segédlet Kockázati önértékelés munkalapján található. Az OTIVA által kért módosítást elfogadás után az OTIVA átvezeti az önértékelés munkalapjára. 5.1.4 Kockázatok stressz alatti tőkeszügséglete A kockázatok stressz alatti tőkeszükségletének számítása arra próbál válaszolni, hogy váratlan, előre nem látott események hatására miképp alakul a Takarékszövetkezet belső tőkeszükséglete. A Takarékszövetkezet a stressz alatti tőkeszükségletet két forgatókönyvvel számítja, az egyik az enyhe, a másik az erős stressz hatásokat feltételez. A két forgatókönyv számítási elvei azonosak, eltérés csak a feltételezett stressz hatások mértékében van. Az egyes kockázati típusok stressz alatti tőkeszükségletét a Takarékszövetkezet külön-külön határozza meg, majd a teljes tőkeszükségletet az egyes kockázati típusok közötti feltételezett korrelációs mátrix 5 alkalmazásával számítja ki. A számítás feltételezései és részletei a fejezet végén találhatók. A stressz tesztek paraméterinek ajánlott értékei, valamint a paraméterek alsó és felső határértékei a Stressz teszt mellékletben (10. sz. melléklet) találhatóak. Az ajánlott értéktől való eltérést a Tagintézménynek meg kell indokolni. A stressz alatti tőkeszükséglet számítását a belső tőkemegfelelést mérő EXCEL file munkalapjai tartalmazzák. 6 5.1.4.1.1 Hitelezési kockázat A hitelezési kockázat stressz alatti tőkeszükséglete a számított belső tőkeszükséglet és a stressz teszt eredményének összege. 5 A korreláció értékei -1 és +1 közöttiek lehetnek. Ha két változó között a korreláció +1, akkor tökéletesen együtt mozog a két változó, ha -1 akkor tökéletesen ellentétesen mozognak. Ha a korreláció 0 akkor nincs mérhető kölcsönhatás a változók között. 6 Technikai okok miatt a devizaárfolyam változása miatti kitettség érték növekedésből számolt tőkeszükséglet emelkedés a file-n külön soron szerepel, de ellentétben a portfolió minőség romlásával, ahol a teljes stressz alatti tőkeszükséglet megjelenik, a devizaárfolyam-változásnál csak a növekmény szerepel, és a portfolió minőség romlásával azonos korrelációs együtthatók biztosítják a két hitelezési stressz összetevő együttes kezelését. 61/42. oldal
A hitelezési kockázat esetében a stressz teszt vizsgálat egyrészt arra irányul, hogy egy éves időhorizonton a hitelportfolió minősége egy nagymértékű válság esetén miképp változik. Másrészt, a stressz teszt azt vizsgálja, hogy a devizaárfolyam-kockázatnál feltételezett stresszhatás bekövetkezése esetén a devizakitettségek értékelése miatt - milyen mértékben növekszik a tőkeszükséglet. Ez utóbbit számítás az eredeti portfolióra, és nem a minőségromlás utáni portfolióra történik. Portfolió minőség romlása A portfolió minőség romlásával kapcsolatos stressz hatás a következőket vizsgálja miként nő az értékvesztés és céltartalékképzés, és miként emelkedik a romló portfolióval kapcsolatos tőkeszükséglet. A stressz teszt által mért stressz alatti tőkeszükségletet a két tényező eredményének összege adja. A hitelezési kockázat számításokat a PSZÁF-nak az új tőkemegfelelési követelményekre vonatkozó adatszolgáltatási táblázatai alapján kell számítani több lépésben. A stressz tesztben szerepeltetni kell minden olyan kitettségi osztályt, amelyben a Takarékszövetkezet nettó összkitettsége meghaladja az 5%-ot. A stressz tényezők (faktorok) és számításra vonatkozó általános szabályok a következők: 1.Mérlegen kívüli tételek lehívása A stressz helyzetben az ügyfelek helyzetének romlása miatt a le nem-hívott hitelkeretekből a szokásoshoz képest nagyobb arányt hívnak le, és a vállalt garanciákért is nagyobb mértékben kell helytállni. Ezért a mérlegen kívüli kötelezettségvállalások összegét csökkenteni kell, és a mérlegen belüliekét ugyanezzel az összeggel meg kell növelni. A 100%-nál alacsonyabb ügyletkockázati súlyozású tételek mérlegtétellé válása a kockázattal súlyozott kitettség értékét, ezen keresztül a tőkeszükségletet növelő hatású. 2.Ingatlan fedezetek romlása - Az ingatlannal fedezett kitettségek közül a fedezetek elfogadhatóságának romlása miatt a korábban fedezett hitelek egy része fedezetlenné válik. Emiatt át kell sorolni az ingatlannal fedezett kitettségek meghatározott százalékát a fedezetlen állományba a lakossági, illetve vállalkozói kitettségek közé, attól függően, hogy a kitettség fedezet nélkül melyik kitettségi osztályba tartozna. 3.Késedelmes tételek növekedése A feltételezés az, hogy a vállalkozói, a lakossági, az ingatlannal fedezett kitettségi osztályba lévő tételek, valamint az önkormányzati és a 100%- os közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek minősége romlik, és ezért a stressz hatásként meghatározott romló portfolió hányadokat külön-külön át kell sorolni a késedelmes tételek közé. 4. Késedelmes tételek közé átsorolt állományok - értékvesztés hányadok - A késedelmes tételek közé átsorolt állományoknál az 50%-os, 100%-os vagy 150% kockázati súlyozás meghatározásához meg kell határozni, hogy az átsorolt állományokra átlagosan mekkora értékvesztést vagy céltartalékképzést kell elszámolni. Az átsorolt ingatlannal fedezett kitettségeknél az átsorolt tételekre 20%-nál nagyobb értékvesztés hányadot feltételezve 61/43. oldal
50%-os súlyozást kell rendelni a lakóingatlannal fedezett kitettség részekhez 100%-os súlyozást kell rendelni az egyéb ingatlannal fedezett kitettségekhez Az átsorolt állományok 20% vagy annál magasabb feltételezett értékvesztés/céltartalék hányad esetén 100%-os, 20%-nál és a 150%-os kockázati súlyozás alá kerülnek az alábbi tételeknél önkormányzatokkal szembeni kitettségek közül átsorolt tételek közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségek közül átsorolt tételek vállalkozói kitettségek közül átsorolt tételek lakossági kitettségek közül átsorolt tételek A feltételezett értékvesztés/céltartalék hányadokat a Tagintézmény a 10. sz. mellékletben meghatározott sávhatárok között állapítja meg. 5. Hitelintézetekkel szembeni kitettségek A magyar hitelintézetekkel szembeni kitettségeknél a stressz teszt során sem növekvő tőkeszükséglettel, sem értékvesztéssel, céltartalékképzéssel nem kell számolni. A más országokban bejegyzett hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében (ha lényeges a kitettség) az állománynak a mellékletben meghatározott részét át kell sorolni a késedelmes tételek közé a 100%-os kockázati súlyozási kategóriába, megfelelő értékvesztést feltételezve. 6-7. Fedezett kötvények, kollektív befektetési formákban lévő kitettségek (ha lényeges a kitettség) - A fedezett kötvényeknél és a kollektív befektetési formákban lévő kitettségek stressz teszt mellékletben meghatározott részénél, a stressz teszt mellékletben rögzített értékvesztést kell feltételezni, ezeket azonban nem kell átsorolni a késedelmes tételek közé. 8. Késedelmes tételek mögötti értékvesztés hányad növekedés Stressz helyzetben általában a már késedelembe esett ügyfelek helyzete tovább romlik, és a fedezetek értéke pedig csökkenhet, ami a már elszámolt értékvesztésen túl további értékvesztés elszámolást tesz szükségessé. Az értékvesztés növekménye azonban nem lehet nagyobb, mint a késedelmes tételeknél a fedezetlen kitettségnek az a része, amelyre nem történt értékvesztés/ céltartalék elszámolás. Devizaárfolyam változás tőkeszükségletet növelő hatása Teljesen zárt devizapozíció esetén is, azoknál az intézményeknél, ahol a súlyozott kitettségek egy része devizában van, a forint leértékelődése esetén a hitelezési kockázat tőkeszükséglete nő a devizakitettségek forintra történő átszámítása miatt. A stressz feltételezés az, hogy az értékelés miatt a forint leértékelődése esetén a devizában fennálló, súlyozott kitettségek forintra átszámított értéke az árfolyam-változással arányosan növekszik, és ezáltal a hitelezési kockázatra számított belső tőkeszükséglet is nő. A 61/44. oldal
feltételezett árfolyam változás mértéke megegyezik a devizaárfolyam-kockázatnál feltételezett árfolyamváltozás mértékével. A hitelezési kockázat stressz alatti tőkeszükségletének a számításánál e tényezőnek az alkalmazása 2012. március 31-ig a Takarékszövetkezet döntésétől függ, azt követően azonban a devizakitettségekkel rendelkező minden Takarékszövetkezetnek számolnia kell. 5.1.4.1.2 Koncentrációs kockázat A koncentrációs kockázat stressz alatti tőkeszükségletének a meghatározása a 20 legnagyobb ügyfélcsoport tényleges nagykockázati kitettség értékeit veszi alapul, és erre a portfolióra számol egy feltételezett veszteséget. Figyelembe véve, hogy a Takarékszövetkezetek számára a Takarékbankkal szembeni kitettségek mentesülnek a nagykockázati limit alól, a koncentrációs kockázat stressz alatti tőkeszükségletének számításánál sem kell szerepeltetni a Takarékbank csoportot a 20 legnagyobb ügyfélcsoport között. 7 Tekintettel a koncentrációs kockázat és a hitelezési kockázat közötti összefüggésre, a meg nem térülés miatti értékvesztés és céltartalék elszámolás már nem szavatoló tőkét csökkentő, mert ezt a hatást a hitelezési kockázatnál már a Takarékszövetkezet számba vette. Az enyhe és az erős stressz esetén feltételezett hatásra ajánlott értékek és a határértékek a Stressz teszt mellékletben (10. sz. melléklet) találhatóak. 5.1.4.1.3 Devizaárfolyam kockázat A Takarékszövetkezet nem foglalkozik deviza termékekkel. 5.1.4.1.4 Kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat A kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat stressz alatti tőkeszükségletének meghatározásához a Tagintézmény a PSZÁF Útmutatóban 8 szereplő sztenderdizált kamatérzékenységet vizsgálja, és a pozíció mértékére meghatározott, párhuzamos (minden lejárati sávban azonos) kamatsokkal számol. A forintra és fejlett országok devizáira vonatkozó kamatsokk mértékének feltételezése eltérő. A kereskedési könyvön kívüli kamatkockázat mérése a kereskedési könyvön kívüli kamatkockázatra vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint történik, az enyhe és az erős stressz paramétereit a 10. számú melléklet tartalmazza. 7 A belső tőkeszükséglet számításánál a módszertan csak a limiten felüli értékre tételez fel veszteséget. 8 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2/2008. számú módszertani útmutatója a kamatlábkockázat kezeléséről 1. sz. táblázat PSZÁF 2008. 61/45. oldal
5.1.4.1.5 Likviditási kockázat A likviditási kockázat stressz alatti tőkeszükségletének számítása annak az eredményromlásnak a meghatározására irányul, amelyet a Takarékszövetkezet helyzetének feltételezett romlása miatti betétkiáramlás és a piaci stressz helyzetben a likvid eszközök könyv szerinti értéke alatti értékesítése, illetve a likvid forrás teremtés többlet költsége idéz elő. Az ajánlott értékek és a határértékek a Stressz teszt mellékletben (10. sz. melléklet) találhatóak. 5.1.4.2 Tőkepuffer és stressz puffer mértéke 5.1.4.2.1 Stressz alatti tőkeszükségletek összesítése Az egyes stressz hatásokat a kockázat típusok közötti korreláció (együtt mozgás) figyelembe vételével összesítjük. A módszer feltételezi, hogy a stressz alatti tőkeszükséglet nem minden kockázati típusnál következik be egyszerre, hanem meghatározható két-két kockázati típus pár között az együttes bekövetkezés valószínűsége. A korrelációkat figyelembe véve az így számított összes stressz alatti tőkeszükséglet kisebb, mintha azt feltételeznénk, hogy minden kockázati típusnál a feltételezett változások egyszerre, a feltételezett mértékben következnek be, és ezért az egyes kockázati típusok stressz alatti tőkeszükségletét csak egyszerűen összeadnánk ( építőkocka-elv ) 9. A korrelációs számítás képlete az alábbi: ahol: K = a teljes tőkeszükséglet korr ij = a kockázatpárok közötti korreláció, beleértve az adott kockázat önmagával alkotott párjának korrelációját K i K j = az i-edik kockázati típus tőkeszükséglete = a j-edik kockázati típus tőkeszükséglete 9 A négyzetes összefüggés miatt tökéletes korreláció, azaz 1 esetén az összes tőkeszükségletre az egyszerű összeadásnál kissé magasabb értéket kapunk. 61/46. oldal