Egy hamvába holt foglalkoztatási projekt

Egy hamvába holt foglalkoztatási projekt A település H 1 település az Észak-magyarországi régióban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. A Miskolci kistérséghez tartozó település, Miskolctól 20 km távolságra a festıi szépségő P völgyben fekszik. A település területe : 1 682 ha Lakosok száma : 1 229 fı Lakások száma : 434 Népsőrőség: 73,6 fı/km A település lakosságának 3-5%-a a cigány kisebbséghez tartozónak vallja magát. Más etnikai kisebbségrıl nincs adat. A települést körülölelı dombokon hosszú évtizedeken keresztül komoly erdıgazdálkodást folytattak, a településen nagy alkalmazotti létszámmal mőködött az erdészet, napjainkban erdıbirtokosok igyekeznek mővelni az erdırészeiket, de az elaprózódott tulajdonok miatt nehézkes a látható és jól mőködı erdıgazdálkodás. Ezek dombok, kisebb hegyek adtak 1-2 évszázadon keresztül egyre több embernek munkát mélymőveléső bányákkal. A település közigazgatási területén az 1780-as években nyitották meg az elsı mélymőveléső bányát, az Adrián tárót, ahonnan nagyon jó minıségő kénmentes szenet bányásztak, aminek a miskolci vasipar fellendülésénél komoly gazdasági szerepe volt, hiszen az erdın keresztül a kisvasúttal Miskolc- Pereces irányában gazdaságosan volt szállítható. A tárna gazdaságos kibányászása után nyitották meg a Baross aknát. Komoly beruházással, iroda, raktár épületek, vasútállomás üzemeltetésével hosszú éveken keresztül történt a fejtés. Bezárása után nyitották meg Pálinkás tárót, majd ennek bezárása után már a település közigazgatási területén több bányát nem nyitottak. A következı bánya már Miskolc közigazgatási területén, Lyukóbányán nyílt a 60-as évek végén, amit 2004. október hónapban zártak be végleg, ezáltal nagyon sok aktív korú helyi lakos vált munkanélkülivé. Településünkön vasúti közlekedés nincs, a közeli Sajószentpéteren van a legközelebb vasútállomás. A nagyobb gyárak és üzemek bezárása után a munkanélküliek számára igazán nincs nagy jelentısége a viszonylag jó közlekedésnek (közeli autópálya), mert munkahelyek nem teremtıdnek, vagy a dinamikusan fejlıdı miskolci BOSCH nem alkalmaz szakmai képesítés hiányában h-i munkaerıt, valamint a BOSCH munkaerı piaci körzete nagy, így a jelentkezık száma jóval túlhaladja a létesített munkahelyek számát. Ezért a településen élı munkaerıt felszívó ipari üzem nincs. Oktatási intézmények: H-n óvoda mőködik, amelybe a beíratott kisgyermekek száma a két csoportban 46 fı, akiket 4 óvónı gondoz. Az általános iskola 2010/2011. tanévében 9 tanulócsoportban 206 fı oktatását, nevelését látja el. Középiskolai tanulmányaikat a gyerekek jellemzıen Miskolc és Kazincbarcika oktatási intézményeiben folytatják. 1 Az esetleírást általánosításra alkalmasnak tartjuk, ezért is került sor a település anonimizálására. Telefon: +36 1237-6020 Fax: +36 1237-6029 1

A felnıttképzés területén a Munkaügyi Központ által szervezett tanfolyamok, OKJ-s képzések más településeken élık együttes részvételével: 18 fı kertész és útfenntartó (képzı: Jakab Oktatási Kft.) 20 fı fakitermelı Települési adatok: A településen lévı HHH-s gyermekek száma: 59 fı HH-s gyermekek száma: 124 fı Szociális juttatások: 2007-28,819 millió Ft 2008-35,013 millió Ft 2009-31,854 millió Ft (forráshiány miatt csökkent) Munkaképes korú aktív népesség: 838 fı Szociális intézmények, szolgáltatások a településen: gyermekjóléti, családsegítı, lakott külterület tekintetében tanyagondnoki szolgálat, szociális étkeztetés, védınıi szolgálat. A legfıbb szociális problémát a lakhatás jelenti (legtöbb család komfort fokozat nélküli lakásokban él), az elektromos energia ellátáson túl a legtöbb ingatlannak még az udvarán sincs vezetékes ivóvíz, csatorna. Jellemzıen szoba-konyha a családok rendelkezésére álló élettér, melyekben változó létszámmal élnek sokszor nagycsaládok. Kevés családnak sikerült a szociálpolitikai támogatást optimálisan felhasználni. H településen a múltban és várhatóan az elkövetkezendı évtizedben is enyhén csökken a lakosok létszáma. Ennek okai egyrészt a negatív vándorlási különbözettel, másrészt a természetes fogyással (éves átlagban -3 fı) magyarázhatóak. A lakosságszám növekedését gátolja, hogy a helyben elérhetı munkalehetıségek korlátozottak, legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat és annak intézményei, ahol azonban a település nem tud 35 fınél többet foglalkoztatni. Ma alapvetıen mezıgazdasági termelés jellemzı a településre, ahol a munkanélküliség jelentıs, mintegy 1,75-szerese az országos átlagnak. A tervezett foglalkoztatási projekt célcsoportja Magukat romának vallók aránya: 86 % (19 fı a 22-bıl) Szociális ellátásban részesülık aránya az ellátások típusa szerint: 3 fı RÁT 2 ellátás 2 fı álláskeresési segély ellátás 14 fı közcélú munkavégzés 3 fı nincs jövedelme, ellátása A projektbe bevont háztartások átlagos jövedelme 3 77,870 Ft, az egy fıre esı átlagjövedelem 19 580 Ft. A jövedelembe beleszámítottuk a rendszeresnek tekinthetı és nem rendszeres jövedelemfajtákat is. A kérdezetteknél a munkabérek havi átlaga 58 786 Ft volt, míg az országos adat szerint az egy fıre esı átlagos nettó bér 106,108 Ft. A munkaviszonnyal nem rendelkezı kérdezettek átlagos havi jövedelme: 24,307 Ft. A családok gazdálkodására jellemzı, hogy bevételeik nem rendszeresek, változó összegőek, a családok nagy többsége segélyekbıl él. A segélyek átvételét követıen szinte azonnal a bolti és egyéb legégetıbb tartozásaikra fordítják azt, hogy a következı hónapig kapjanak fizetési haladékot a kenyérre és élelmiszerre. Mivel a munkaügyi OKJ-s képzéseken való részvétel feltétele az általános iskolai befejezett 8. osztály, így az aktív korúak közül 17%-nak esélye sincs rövidtávon a képzéseken való részvételre, magasabb fokú képzettség megszerzésére. 2 A RÁT 2011. január 1-i hatállyal megszőnt. 3 A projekt fejlesztése 2010 nyarán zajlott. Telefon: +36 1237-6020 Fax: +36 1237-6029 2

A másik probléma, hogy a munkaügyi hivataloknál az elızı munkahely, vagy a szükséges személyi dokumentumok hiányában még munkaügyi regisztráltként sem szerepelnek, legfeljebb az inaktivitási rátában jelennek meg. A szakképzettség megszerzésében azért nem motiváltak, mert a legális foglalkoztatottság lehetısége számukra csekély, az elérhetı munkalehetıségek szinte a közhasznú foglalkoztatásra korlátozódik 4, ehhez pedig nem szükséges szakképzettség. A másik ok, hogy napszámmal, alkalmi munkával magasabb jövedelemre tehetnek szert kevesebb kötöttséggel, mint a minimálbéres foglalkoztatás során. A közterhek befizetése által biztosítható szolgáltatások (nyugdíj, TB) vagy azok elmaradása a feketemunka esetén nem jelent visszatartó erıt a szürkegazdaságtól, nem jelent motivációt az elhelyezkedésre. A célcsoport munkaerı-piaci integrációját nehezíti a munkaadók elıítéletessége, az információ hiány, az alkalmi munkához igazodó életmód, és a feketemunka lehetısége. Az eddigi tapasztalatok szerint a munkaképes korú roma lakosság mintegy ötöde nem rendelkezik a munkavállaláshoz szükséges okiratokkal, illetve nem regisztrált. A gyermekek felügyelete mellett a nık nem folytatnak tanulmányokat, nem szereznek képesítést. A gyermeknevelés (GYED) után nincs hova visszatérniük, illetve aluliskolázottságuk miatt a munkaerıpiacra nem integrálhatók. Egyéni vállalkozás indításához nincsenek meg a vállalkozási ismeretek, nem ismerik a piaci igényeket, nem áll rendelkezésre a vállalkozás indításához szükséges tıke. A szereplık A helyi önkormányzat A helyi önkormányzat, élén a polgármesterrel már az elsı látogatástól kezdve, a mai napig nagyon támogató bármilyen, a helyi fejlesztést szolgáló tevékenységgel kapcsolatban 5. A pályázat elkészítéséhez szükséges adminisztratív támogatást egy fıvel biztosította, a pályázat beadásához szükséges képviselıtestületi határozatot napok alatt meghozta. A polgármester, jegyzı és a hivatal erre kijelölt munkatársa a fejlesztés alatt folyamatosan részt vett az egyeztetésekben és javaslataikkal hozzájárultak a projekt tartalmának alakulásához. A helyi cigány-kisebbségi önkormányzat A kisebbségi önkormányzatot gyakorlatilag - csakúgy, mint a h-i roma társadalmat - egy család vezeti, ık a mozgatói a helyi ügyeknek. A család egyik fiatal tagja az Autonómia Alapítvány ösztöndíjasa volt 2010-ben, így került az Autonómia Alapítvány kapcsolatba a településsel. A kapcsolatfelvétel 2010 kora nyarán történt meg. Az együttmőködés keretét az Autonómia Alapítvány által bonyolított OSI-PGF (Uniós forrásokkal a romák integrációjáért) 6 és az IDA-Lakhatás 7 programok adták. A ckö a helyi foglalkoztatás lehetıvé tételét és a lakhatás minıségének javítását jelölte ki legfontosabb megoldandó problémaként. Az Autonómia Alapítvány OSI-PGF (Uniós forrásokkal a romák integrációjáért) program keretében az Autonómia Alapítvány térítésmentes projektfejlesztési szolgáltatást nyújt önkormányzatok és civil szervezetek részére. A program célja, hogy hozzásegítse uniós és hazai forrásokhoz azokat a szervezeteket, amelyek valódi változást tudnak elindítani településükön a roma integráció területén. Az alapítvány szolgáltatásai olyan projektek tervezését és sikeres pályázását segítik, amelyek hozzájárulnak a romák társadalmi integrációjához az adott településen. A program keretében segítik a szükségletek felmérését, helyi partnerségek kialakítását, a fejlesztési tervek megfogalmazását, majd ezekbıl sikeres pályázatok elkészítését. A h-i fejlesztési munkában részt vett egy fıállású munkatárs és egy külsıs, a pályázati dokumentáció összeállításával megbízott szakember. Feladata a települési szereplık által kigondolt és megfogalmazott projektelképzelés végsı formába öntése és a pályázati dokumentációnak a kiírásnak megfelelı összeállítása volt. 4 A helyzet a közhasznú munka új szabályozásával (gyakorlatilag megszőnésével) 2011. elejétıl tovább romlott. 5 A település részt vesz az Autonómia Alapítvány IDA-Lakhatás elnevezéső, pénzügyi fejlesztı programjában is. 6 http://www.autonomia.hu/hu/programok/eu-forrasokkal-a-romak-integraciojaert 7 http://www.autonomia.hu/hu/programok/lakhatasi-program 3

A projektfejlesztés Az elsı, 2010, júniusában történı két találkozón az Autonómia Alapítvány felmérte a helyi foglalkoztatási helyzetet illetve végigbeszéltük azokat a lehetıségeket, amelyek a helyi tartós munkanélküliek foglalkoztatásával kapcsolatban felmerültek. A ckö által felvetett ötletek a következık voltak: - Állattartás az önkormányzat által biztosított telephelyen, helyi családok bevonásával - Betonelemgyártás az önkormányzat által biztosított telephelyen Ezeket az ötleteket a következı szempontoknak megfelelıen elemeztük: - Fizetıképes kereslet megléte a szolgáltatásra - Résztvenni kívánó személyek száma, szakképzettségük - Költség-haszon elemzés, fenntarthatóság - Várható foglalkoztatási kapacitás - Szükséges engedélyek megszerezhetısége Ezeknek a szempontoknak megfelelıen a megbeszéléseket követıen arra jutottunk, hogy az állattartás (sertés) csak a saját termeléső takarmány esetében lehetne rentábilis és a tevékenység akkor is nagyon kitett a piaci árak ingadozásának. Továbbá ez a tevékenység csak maximum két-három fınek biztosítana folyamatos munkalehetıséget. A betonelemgyártás esetében a piac távolisága és az erıs versenyhelyzet jelentett problémát. Továbbá a professzionális betonelem (térkı) készítéséhez olyan beruházásra lett volna szükség, amely nem volt fedezhetı az akkor kilátásban lévı pályázati konstrukciókból, az önkormányzat pedig nem rendelkezett ezt még csak megközelítı szabad tıkével sem. A szóba jöhetı értékesítési lehetıségek esetében az önkormányzat felvetette, hogy a kistérségben számos önkormányzati, intézményi beruházásra kerül majd sor a közeljövıben, s ide szállíthatna egy eseteges betonelem-üzem, az önkormányzat (polgármester) segítene a megrendelések megszerzésében. Ugyanakkor felmerült ennek az elképzelésnek is egy komoly akadálya, miszerint ezek a beruházások közbeszerzés-kötelesek lesznek, így egy tiszta és nyílt közbeszerzési eljárás keretében korántsem biztos, hogy garantálható a sikeres részvétel. Az a döntés született, hogy ezeket az elképzeléseket elvetve, megvizsgáljuk, a potenciálisan foglalkoztatási projektbe vonható személyek milyen szakképzettséggel és munkatapasztalattal rendelkeznek illetve van-e a környéken olyan szolgáltatásra piac, amit ezekkel az emberekkel ki lehetne szolgálni a projekt keretében, vagy vállalható és ésszerő (át)képzéssel alkalmassá válhatnak a szolgáltatás nyújtására. Az elıkészítés során a ckö felmérte a foglalkoztatási projektbe bevonni kívánt személyek helyzetét (feltétel: aktív kor, munkanélküli státusz, részvételi szándék, korábbi - vagy a feketegazdaságban jelenleg is meglévı - munkatapasztalat). Az Autonómia Alapítvány a felmérést a szempontrendszer kidolgozásával segítette. A felmérés alapján igényként merült fel a célcsoportban a munkába helyezésük segítése kapcsán: - Olyan munka végzése, amiben már van tapasztalatuk (építıipar) és egybıl értékelhetı és piacképes tevékenységet tudnak végezni. - Térítésmentes képzés, illetve képzési támogatás biztosítása, a gyakorlathoz eszközök biztosítása. - Az új tevékenységgel kapcsolatos munkatapasztalat megszerzésének lehetısége. - Helyi mőhely, munkahely biztosítása. - A munkásoknak ne kelljen foglalkozni az eladással, ne kelljen vállalkozóvá válni a tevékenység végzéséhez. - Legyen bemutató terem, vagy -hely, ahol a potenciális vásárlók megnézhetik, hogy mit, milyen színvonalon dolgoznak a brigádok, hogy a minıség alapján döntsenek, legyen a termékekre és szolgáltatásokra igény, legyen munka. - OKJ-s építıipari (kımőves) képzés a brigádok általános szolgáltatási kapacitásának megerısítésére, mivel a bevontak zöme már sokéves ilyen feketemunkával szerzett munkatapasztalattal rendelkezik, de nincs meg a szakképzettsége. Ez mind az elhelyezkedési esélyeiket, mind a megszerezhetı jövedelem nagyságát negatívan befolyásolja. - Ne legyen a munka monoton, ne kelljen hosszabb idıre elutazni a településrıl (szinte minden lehetséges résztvevınek több kiskorú gyereke is van). 4

A települési önkormányzat részérıl a polgármester és a jegyzı folyamatosan részt vett a megbeszéléseken és támogatta a ckö ötleteinek megvalósítását. Ezek után jutott a fejlesztés el a kidolgozandó projekt-ötletig. Az ötlet Figyelembe véve a helyi adottságokat és a lehetséges résztvevık körében végzett igény- és helyzetfelmérést, arra jutottunk, hogy 1. A lehetséges résztvevık átképzése az építıipartól teljesen távoli szakmákra nem ésszerő, mivel jelentıs és (eddig, hacsak a fekete munkapiacon is, de) piacképes tudással rendelkeznek. 2. Az építıipar válsága miatt nem tőnik lehetségesnek a korábbi építıipari tevékenység legális formában történı folytatása. Ahhoz, hogy ezen a területen munkalehetıséghez és bevételhez jussanak, olyan szolgáltatást kell nyújtani, amely többletként jelenik meg és eddig nem vagy nem teljesen lefedett piacot céloz meg. 3. A nagyobb léptékő beruházások a környéken szinte mind a közbeszerzési eljárás hatálya alá esnek. Ezeken egy teljesen új, referenciák nélküli vállalkozás, amelyik árai sem biztosan versenyképesek, termékei egyelıre nincsenek, elég kis eséllyel indulna. Ehelyett olyan munkák megszerzését kell célul kitőzni, amelyek egyediek, nem igényelnek jelentıs elızetes beruházást (anyag), jelentıs kézimunka-igényük van, a szolgáltatási piacuk még nem telített. 4. Reális létszámú bevont számára hosszabb távon biztosítson bevételt (ha nem is mindenkinek folyamatos alkalmazotti jogviszonyt). A projekt keretében létrejövı termék vagy szolgáltatás: - Hagyományos, kisipari kımőves munkák, falazás, javítás családi házak, vállalkozások, önkormányzatok részére, illetve alvállalkozóként. - Kandalló, cserépkályha, kemence, kerti sütı elemeinek elkészítése a mőhelyben, beépítése a helyszínen. - Kandallók, kályhák, cserépkályhák újra rakása, javítása, felújítása. A célcsoport igényeinek való megfelelés: A településen jön létre munkahely, nem kell naponta más településre utazni a munkahelyre. Költségcsökkentı Bár vidéki településeken is szervez az üzletkötı munkát, de az tartós ott tartózkodást nem igényel. Változatos, szabadban végezhetı a munka. A falusi turisztikai szállás-és vendéglátóhelyek szívesen alkalmaznák a központi főtés helyett a kandallófőtést, mivel költségtakarékosabb, hangulatosabb, a falusi házakhoz jobban illı, a hagyományokat bemutató, a fa tüzelıanyag a környéken rendelkezésre áll. A turisztika várhatóan a gazdasági helyzet javulásával újabb lendületet vesz, így az igény várhatóan növekvı a hagyományosan készített ételek, hagyományırzı programok iránt. A táborhelyeken, kirándulóhelyeken építhetı ülı, tüzelı alkalmatosságok megépítésére a képzés során felkészítik a projektben résztvevıket. Potenciális megrendelık a néprajzi hagyományokat bemutató vállalkozások, skanzenek, kiállítóhelyek, amelyek a kenyérsütés, a gasztronómia hagyományait kívánják megırizni. A piaci célcsoportot azok a családok jelentik, akik új családi házat építenek vagy az emelkedı gázár mellett biztonságos, alacsonyabb költségigényő főtési rendszert alakítanak ki. A világgazdasági tendenciák azt mutatják, hogy nagy valószínőséggel lehet számítani a gáz és az olaj árának folyamatos drágulására, ellátási problémák jelentkezhetnek. Elterjedıben van a kandallófőtés, amelyhez a fa aprítékot, fabrikettet, energiafüvet, energiafőzet, mint természetes megújuló energiaforrást alkalmazzák tüzelıanyagként. Várhatóan a közeljövıben ennek aránya növekvı, elıtérbe kerülnek a gazdaságossági és környezetvédelmi szempontok a főtési rendszerek kialakításánál. A kertes házakban élı családok körében egyre elterjedtebb a kerti sütés-fızés. A kerti épített grill- és sütıberendezések kivitelezésével is kiegészül a termékkör. Egyedi termékek elkészítése és elhelyezése is lehetıvé válik. A település érdekeit szolgálja, hogy az egyedi termék tartósan a település nevéhez kapcsolódjon, illetve a szaktudás, tapasztalat a bérek és az adó a településen, helyben maradjon, a foglalkoztatás bıvüljön, a létrehozott érték fennmaradjon (mőhely), mert hosszú távon csak így jelent elınyt a lakosság számára. 5

A projekt szerves részét képezi egy az értékesítéssel megbízott munkatárs felvétele, aki kizárólag a létrejött termék és nyújtott szolgáltatás értékesítésével foglalkozik, mivel a projekt mőködését csak a folyamatos és referenciákon alapuló megrendelések alapozhatják meg. A projekt céljainak meghatározása: - 22 fı piacképes, számukra munkalehetıséget biztosító képzésbe helyezése - A képzésbe vont 22 fı kályhaépítı végzettséget szerezzen, nıjön a képzettségi szint. - A 22 bevont család szociális helyzete javuljon - Kályhaépítı mőhely jöjjön létre, amely biztosítja a gyakorlat és munkavégzés helyét. - A képzettek közül 10 fı munkagyakorlatot, referenciát szerezzen - Kiépüljön a kályhaépítı munkabrigádok piaca, ismertsége, a PR-tevékenységekkel megismertessék a termékeket, feltárják a piacot, kiépüljön a kapcsolat a kályhák, kandallók, kemencék iránt igényt mutató kereskedelmi, turisztikai vállalkozásokkal, az egyéni építtetık az interneten megismerhessék a kínálatot. - Elkészüljenek a termékeket, szolgáltatásokat népszerősítı kiadványok és a honlap. - Kidolgozzák a más településeken is adaptálható modellt, módszereket, majd kipróbálják azok hatékonyságát. - Pozitív mintát, motivációt nyújtsanak a többi család, önkormányzat számára - Csökkenjen a romákkal szembeni elıítéletesség - A településen maradjon a képzett ember, az eszközbázis, munkatapasztalat - A hagyományırzı tevékenységgel népszerősítsék településüket - EU-s projektek megvalósításában további tapasztalatot szerezzenek. A projektet a TÁMOP 1.4.3.-10/2, az aktív korú, ellátásban részesülı8, korábban rendelkezésre állási támogatásra jogosult munkanélküliek, vagy közfoglalkoztatásban résztvevık nyílt munkaerıpiacra való belépését, tartós elhelyezkedését segítı foglalkoztatási modellek kidolgozása és gyakorlati kipróbálása címő pályázati kiírásra dolgoztuk ki. A pályázatkészítés Két, a projektet közvetlenül nem érintı körülmény is befolyásolta a munkát. Az önkormányzat a korábbi infrastrukturális beruházási pályázatai miatt szinte minden ingatlanjára jelzálogot jegyeztetett be korábban, így csak abban az esetben vállalták a pályázást, ha erre ebben a most tervezett pályázatban nem lesz szükség. A másik tényezı az épp a projekt elıkészítésének idıpontjára esı önkormányzati választás kampánya volt. Miután a projekt alapjait sikerült 2010 július végére meghatározni, a települési önkormányzat döntést hozott, hogy pályázatot ad be az említett pályázati kiírásra. Elsı lépésként a helyi projektstáb felállítására került sor. A projekt vezetıje a település egyetlen projektjártas személye, a hivatal egyik alkalmazottja lett. Csak neki volt megfelelı CV-je. A személyét ettıl függetlenül is mindenki alkalmasnak tartotta a feladatra, jelenleg is napi munkakapcsolatban van a ckö-vel. A projekt adminisztrátori teendıit egy helyi, épp GYES-en lévı, jogi asszisztensi végzettséggel rendelkezı roma asszonyra osztották. (Az ı személyében is teljes egyetértés volt.) A szakmai vezetıi funkciót a ckö vezetıje, a jelenleg is az építıiparban dolgozó, megfelelı végzettséggel rendelkezı férfi kapta. Tisztában volt azzal, hogy ebben a projektben kissé eltérı szaktudásra lesz szükség, de vállalta ennek megszerzését. Az ı jelölését nemcsak a pozíciója, hanem a helyi közösségben betöltött szerepe, általános elfogadottsága is erısítette. Végül az értékesítésért felelıs személy egy helyi építıipari vállalkozó lett (vállalkozói szerzıdéssel). Az ı bevonását a szaktudása, elfogadottsága és az a körülmény indokolta, hogy kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik és a vállalkozása miatt egyébként is üzleteket köt, ugyanakkor ez a szolgáltatás nem lesz az ı vállalkozásának konkurenciája, hanem ellenkezıleg, kiegészítıje lehet annak. 8 Jelen pályázat során a következı ellátásokra jogosultakat tekintjük az elsı téma célcsoportjának: rendszeres szociális segély; rendelkezésre állási támogatás; átmeneti járadék; rendszeres szociális járadék; bányász egészségkárosodási járadék Telefon: +36 1237-6020 Fax: +36 1237-6029 6

Jóllehet, a települési önkormányzat korábban jelentıs pályázói tapasztalatot szerzett fıként infrastrukturális tárgyú pályázatokon, most szükség volt külsı pályázati szakember bevonására, mivel nagyon közeli volt a pályázati határidı és a pályázati dokumentáció elkészítése is elég összetett, speciális tudást igénylı volt. (Csak a megvalósíthatósági tanulmány több mint 40 oldalas lett.) A pályázaton kérhetı maximális összeg 200 millió, míg a legkisebb pályázható összeg 60 millió forint volt. A projekt kidolgozása során törekedtünk arra, hogy a bevételszerzési lehetıség (foglalkoztatás) hosszabb távon is fenntartható legyen. A 24 hónapos projektre pályázott összeg107 659 050 forint volt. A pályázat elkészítése során komoly kihívást jelentettek a következık: A kiírás megkövetelte olyan kiegészítı szolgáltatások beépítését a projektbe, amelyek relevanciája többször is megkérdıjelezıdött. A bevonni tervezett személyek esetében nem beszélhettünk olyan okokról a tartós munkanélküli státus esetében, amelyek akár speciális szociális gondoskodást vagy mindenkire kiterjedı szakmai képzést tettek volna szükségessé. Hivatalos munkanélküli státusuk oka a helyi (munkaerı-)piac hiánya volt. Arról - legtöbbüknél - valójában nem lehetett beszélni, hogy akár motiválatlanok, akár a munka világából dezintegrálódottak lettek volna, hiszen akár szezonálisan, akár a feketegazdaságban jelenleg is aktívak voltak. A fı problémát számukra a szezonalitás, a bejelentett munkalehetıség hiánya és a kiszolgáltatottság jelentette. Erre egy jóval egyszerőbb, csupán a tervezett brigádok felállítását, eszközökkel ellátását és a tervezett termékek (kemence, cserépkályha, kültéri tőzrakók, kiegészítı kültéri szabadidıs építmények) prototípusainak elkészítését és marketingjét célul projekt is elegendı lett volna. Talán nem ez volt a legideálisabb kiírás, hiszen a már említett összeghatár is csupán a kötött - de esetünkben talán túlzó - résztvevıi létszám és kötelezıvé tett - de itt talán felesleges - projektelemek miatt lehetett indokolt. Ugyanakkor akár a helyi igények, akár a helyben azonosítható piac-szerzési lehetıségek miatt is csak ez a foglalkoztatási irány volt elfogadható, hiteles projekt-téma. Foglalkoztatásra pedig a 2010-es évben csupán ez a pályázati kiírás volt elérhetı, így nem volt mérlegelési lehetıség a pályázat beadásával kapcsolatban. A szükséges kompromisszumok mellett mind a pályázó, mind az Autonómia Alapítvány úgy értékelte, hogy megvalósítható, szükséges és ami a legfontosabb, gazdaságilag is ésszerő projektet sikerült kitalálni, pályázattá formálni. A pályázat sorsa A pályázatot határidı, 2010. augusztus 2. elıtt, a szükséges mellékletekkel együtt adta be a pályázó önkormányzat. Szeptember 08-iki keltezéssel hiánypótlásra felszólító levelet kapott az ESZA Non-profit Kft-tıl, miszerint a pályázati adatlap, Nyilatkozatok részében elmulasztotta megjelölni, köteles-e biztosíték nyújtására. Ezt kérték pótolni. (A pótlás szükségessége nem jogilag, hanem az ésszerőség szempontjából erısen kérdéses, hiszen maga a Nyilatkozat, de az Útmutató is hivatkozik a 292/2009. (XII.19.) Kormányrendelet 8. (3) bekezdésére és 60. - ra, miszerint a pályázó (az önkormányzat) költségvetési szervnek minısül, így biztosíték nyújtására nem köteles. Az önkormányzat a felszólítás kézhezvételétıl számított 15 napon belül pótolta a nyilatkozatot, de ebben hibát vétettek, mert a Nyilatkozatok rész 15. pontjában fordítva jelölték a helyes választ: A 15. pontban két kérdésre kellett egyszerre választ adni: Tudomásul veszem, hogy a 281/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 57. (2) e) bek. alapján támogatás esetén a támogatási szerzıdés megkötéséhez az általam képviselt szervezet valamennyi fizetési számlája tekintetében pénzforgalmi szolgáltatónak címzett felhatalmazást köteles benyújtani közremőködı szervezet javára a támogatási jogviszony végéig. Erre - tévedésbıl, az Igen választ adták (mivel ezt a szerzıdéskötés általános feltételének gondolták - nem pedig csak a biztosíték nyújtására kötelezettek számára szükséges kitételnek). Míg a következı (egy mezıben szereplı, vagy-gyal elválasztott) Kijelentem, hogy az általam képviselt szervezet a 281/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 57. (3) bek. alapján nem köteles felhatalmazólevél benyújtására Nem volt a válasz. A hiánypótlás alapján ismét elutasító válasz érkezett, amit az önkormányzat azzal a panasszal támadott meg, miszerint ık a megfelelı választ, miszerint Nem kötelesek biztosíték nyújtására jelölték. (Ez - a kettıs tagadás miatt - sajnos nem volt igaz, ugyanakkor az ügykezelık világosan láthatták, hogy itt elírásról van szó, mivel a pályázó - a téves jelöléstıl függetlenül - valóban nem köteles biztosíték nyújtására, így teljes mértékben 7

indifferens, hogy megfelelıen jelölte-e meg, hajlandó-e vagy sem biztosítékot nyújtani, mivel arra nincs is szükség. A panaszra november 1-i keltezéssel érkezett meg immár a végleges elutasító válasz. Eszerint A nyilatkozatok 16. pontjában nem jelölt meg egy lehetıséget sem (milyen biztosíték nyújtására kötelezett vagy nem kötelezett biztosíték benyújtásra). A végleges elutasítás megfogalmazója is tisztában volt azzal, hogy az önkormányzat egyrészt nem köteles biztosíték nyújtására, másfelıl itt egy elírásról van szó, amely lényegi kérdést nem érint, hiszen szóhasználata szerint a pályázó ismételten is hibás tartalmú nyilatkozatot tett. Azaz nem az a pályázat kizárásának a tulajdonképpeni oka, hogy a pályázó nem nyújt megfelelı biztosítékot vagy egyéb olyan feltételnek nem felel meg, ami a pályázati projekt megvalósításával kapcsolatban bármiféle lényegi kapcsolatban állna, hanem mert a félreérthetı és gyakorlatilag a pályázó esetében (lévén alanyi alapon mentesül a biztosítéknyújtás alól) teljesen felesleges nyilatkozatot elrontott. Az önkormányzat ezen a ponton feladta a harcot, lévén kimerítette a jogorvoslati lehetıség kereteit. 8