Útmutató az EU-hoz Gyors útmutató az EU-hoz a lelki egészség szakpolitika és a pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek szempontjából
Mental Health Europe, Brussels, 2011 Small text MHE-SME?
Tartalomjegyzék 1. Az Európai Intézmények...2 Az Európai Tanács... 2 Az Európai Unió Tanácsa... 3 Az EPSCO Tanács... 4 Az Európai Bizottság... 4 Az Európai Parlament... 5 Az Európai Unió Bírósága... 8 A Régiók Bizottsága... 9 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság... 9 2. Az EU döntéshozatali folyamata...10 3. A lelki egészség és a pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek szempontjából releváns EU-s döntéshozatali folyamatok...13 Az EU 2020 stratégia...13 A szociális nyitott koordinációs mechanizmus...14 A Szociális Védelmi Bizottság...15 Az európai szemeszter: Éves növekedési jelentés és a nemzeti reformprogramok...16 A politikai koordináció európai szemesztere...17 Az európai évek...18 Közegészségügy...19 Alapjogok az EU-ban...21 4. Hasznos weboldalak...27 Csak a lényeg Több információ Részvétel 1
2 1. Az Európai Intézmények Az EU-intézmények rövid ismertetése Az Európai Uniót hat intézmény irányítja: az Európai Tanács, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Bíróság és a Számvevőszék, hatáskörük és felelősségkörük az Európai Egyezményekből ered. Számos más intézmény, például az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága tanácsadó szervként működik. Az Európai Tanács Az Európai Tanácsban az összes EU-tagállam államfői és kormányfői vesznek részt. Az Európai Tanács legalább hathavonta egyszer összeül. Az Európai Tanács jelenlegi elnöke Herman Van Rompuy, aki 2012. május 31-ig vezeti majd ezt az intézményt. Fő célja az EU általános politikai irányának és prioritásainak meghatározása. E szerepkörben szavazhat az EU-egyezmények módosításáról, vagy új tagállamok felvételéről. Bár jelentős befolyással rendelkezik az EU-s döntéshozatal irányításában, az Európai Tanács nem rendelkezik felhatalmazással törvények elfogadására. Ezért gyakorlati szempontból az Európai Tanácsnál történő lobbizás nem indokolt.
3 Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Unió Tanácsa (korábban a Miniszterek Tanácsa, nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal) az EU-tagállamok különféle területekért felelős minisztereiből áll. Ezért a Tanács összetételét a megtárgyalandó kérdések határozzák meg, és összesen tíz változat lehetséges a Tanács összetételében. Az EU egyik fő törvényhozó szerveként a Tanács munkája szerteágazó. Az Európai Parlamenttel együtt törvényeket adaptál és jóváhagyja az Unió költségvetését, továbbá a közös külpolitika és biztonságpolitika kidolgozásáért és a nemzetközi szerződések megkötéséért felel. A Tanácsot minden tagállam hat hónapig vezeti, előre meghatározott körforgás alapján. A Tanács elnökével együtt az elnökséget betöltő ország szervezi meg és vezeti a találkozókat, és vázolja fel a megállapodásokat. Három elnökséget betöltő ország együtt Elnökségi triót alkot, ami azt jelenti, hogy együttműködnek egymással egy átfogó program kidolgozásában egy 18 hónapos időszakra. Az EU-elnökség időbeosztása: 2012. január - június: Dánia 2012. július - december: Ciprus 2013. január - június: Írország 2013. július - december: Litvánia 2014. január - június: Görögország 2014. július - december: Olaszország 2015. január - június: Lettország 2015. július - december: Luxemburg
Ha az Ön országa a közeljövőben fogja betölteni az EU-elnökséget, kérjük, forduljon a minisztériumaihoz, és igyekezzen elérni, hogy felvegyék a lelki egészséget a programba, vagy együttműködjenek egy konferencia vagy szeminárium megszervezésében. Az EPSCO Tanács A döntéshozóknak az egészségügy terén elsősorban az EPSCO Tanácsra kell összpontosítania. A Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügy és Fogyasztóvédelem Tanácsa (EPSCO) a munkaügyi, szociális, fogyasztóvédelmi, egészségügyi és esélyegyenlőségi miniszterekből áll, akik évente körülbelül négyszer találkoznak. A Tanács Európai szabályokat fogad el, amelyek harmonizálják vagy koordinálják a nemzeti törvényeket, olyan tárgyakban, mint a munkahelyi körülmények, a nemzeti szabályozás megerősítése a betegségekkel és jelentős egészségügyi problémákkal szemben való fellépés, illetve a fogyasztók jogainak védelme. Mindazonáltal, mivel a foglalkoztatás és a szociálpolitika a tagállamok felelőssége, az EU csak nem kötelező jellegű ajánlásokat fogadhat el, vagy közös célkitűzéseket teremthet a tagállamok számára. Ellenőrizze a tervezett témaköröket: www.consilium.europa.eu/press/ councilmeetings.aspx?lang=en. Saját javaslataival forduljon a tárgyban illetékes nemzeti minisztériumhoz. Az Európai Bizottság 4 Az Európai Bizottság egy politikailag független intézmény, amely az Európai Unió általános érdekeit képviseli. Az Európai Unió végrehajtó szerveként kezdeményezi a törvényhozási folyamatot, biztosítja a döntések kivitelezését és az EU-egyezmények betartását.
5 Az Európai Bizottság 27 európai biztosból áll, tagállamonként egyből, akiket az EU-tagállamok által készített jelöltek listájáról választanak ki. A biztosoknak függetlenül kell tevékenykednie, az Európai Uniót, és nem saját tagállamukat képviselve. A biztosok testülete hetente egyszer, általában szerdán találkozik Brüsszelben. A Bizottság munkája során adminisztratív részlegekre hagyatkozik, amelyeket főigazgatóságnak neveznek. A főigazgatóságok felelnek az adott részterületekért, és olyan törvényeket vázolnak fel, amelyek hivatalossá válnak, amint azokat a biztosok testülete elfogadja heti gyűlésük során. Szervezzen sajtótájékoztatót vagy írjon állásfoglalást, nyílt levelet és küldje el az Európai Bizottság elnökének és/vagy az illetékes biztosnak, pl. az Egészségügy, Foglalkoztatás és Szociális ügyek biztosának stb. Az európai biztosok listája: http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/ index_en.htm. Vegyen részt a törvényjavaslatokkal kapcoslatban szervezett konzultációban: http://ec.europa.eu/yourvoice/consultations/links/index_en.htm. Az Európai Parlament Az Európai Parlament az egyetlen intézmény az Európai Unióban, amelynek tagjait közvetlenül az EU állampolgárai választják meg. Jelenleg 736 európai parlamenti képviselőből áll, és egyenlő arányban osztozik a törvényhozási és költségvetési hatáskörökön az Európai Unió Tanácsával. Mivel az Európai Parlament az európai állampolgárokat képviseli, ez az intézmény a demokrácia egyik alappillére az EU-ban. A választásokat öt évente tartják, és a mandátumok számát a tagállamok lakosságának arányában osztják el. A Európai Parlament jelenlegi elnöke Jerzy Buzek.
6 A Parlament politikai csoportokba szerveződik. Egy politikai csoportnak legalább 20 képviselőből kell állnia, legalább 6 EU-tagállamból. Az Európai Parlamentben jelenleg hét politikai csoport van: Európai Néppárt (Kereszténydemokraták). Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége. Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért. Zöldek / az Európai Szabad Szövetség. Európai Konzervatívok és Reformerek. Az Egységes Európai Baloldal / az Északi Zöld Baloldal. A Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport. Az Európai Parlament az Európai Unió Tanácsával és a Bizottsággal együtt az európai törvényhozás és az Európai Unió gördülékeny működéséért felel. Az Európai Parlament szerepe a Lisszaboni Szerződés életbelépése óta megnőtt, mivel a szerződés számos területén az Európai Parlamentre (EP) a Tanáccsal egyenrangú törvényhozói jogkört ruház, különösen az EU költségvetése, a mezőgazdasági politika, az igazságszolgáltatás és a belügy területén. Az Európai Parlament képviselői szakbizottságok rendszerén keresztül tevékenykednek, ezek közül három különösen fontos az Mental Health Europe (MHE) tagjai számára. A Foglalkoztatás és szociális ügyek bizottsága (EMPL) A bizottság felelősségköre: A Foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika minden területe, például a munkakörülmények, társadalombiztosítás és a szociális védőháló. Munkahelyi egészségügyi és biztonsági körülmények. Az Európai Szociális Alap. Szakképzési politika, beleértve a szakmai kvalifikációt. A munkavállalók és nyugdíjasok szabad mozgása. Szociális párbeszéd. Mindenfajta diszkrimináció a munkahelyen és a munkaerőpiacon, kivéve a nemi alapú diszkriminációt.
7 Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszerbiztonság bizottsága (ENVI) A bizottság felelősségköre: Környezeti politika és környezetvédelmi intézkedések. Közegészségügy, illetve azon belül: a. Programok és intézkedések a közegészségügy terén. b. Gyógyszeripari és kozmetikai termékek. c. A bioterrorizmus egészségügyi vonatkozásai. d. Az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség és az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ. Élelmiszerbiztonsági kérdések. Állampolgári jogok, bel- és igazságügy bizottsága (LIBE) A bizottság felelősségköre: Az EU állampolgárai jogainak, emberi jogainak és alapjogainak védelme, beleértve a kisebbségek védelmét, az Egyezményeknek és a Európai Unió Alapjogi Chartájának megfelelően. Mindenfajta diszkrimináció ellen szükséges intézkedés, kivéve a nemi alapú és a munkahelyen vagy munkaerőpiacon jelentkező diszkriminációt. A szabadsághoz, biztonsághoz és igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó egyes kérdések (menedékjog, migráció, határokkal kapcsolatos ügyek, rendőrségi együttműködés). Kábítószerek és a Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja. Keresse meg az egészségügyi kérdésekben érintett képviselőket. Tartson fenn rendszeres kapcsolatot országa európai parlamenti képviselőivel, különösen azokkal, akik olyan bizottságokban vesznek részt, amelyek kapcsolódnak a mentális egészséghez, például az EMPL, ENVI, LIBE. Tartson fenn rendszeres kapcsolatot országa parlamenti képviselőivel, mivel a nemzeti parlamentekkel is konzultálnak egyes törvényhozási javaslatokkal kapcsolatban.
8 Az Európai Unió Bírósága Az Európai Unió Bíróságának központja Luxemburgban van. A Bíróság feladata az európai törvények betartatásának, és a szerződések helyes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően a Bíróság hatásköre bővült. A Bíróság három részlegre oszlik: a Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék. A Közszolgálati Törvényszék az EU és saját köztisztviselői közötti munkaügyi kapcsolattal és szociális ügyekkel kapcsolatban, illetve az egyes EU-szervek közötti jogvitákban illetékes. A Törvényszék természetes vagy jogi személyek által az EU intézményeivel, testületeivel, hivatalaival vagy ügynökségeivel szemben, ez utóbbiak által elkövetett mulasztások vagy tevékenységek miatt indított perekben, a tagállamoknak a Bizottsággal szembeni jogvitáiban, az EU-intézményekkel szemben indított kártérítési perekben, a közösségi védjegyekkel kapcsolatos ügyekben, és a Közszolgálati Törvényszék döntéseivel szemben kezdeményezett fellebbezésekben illetékes. A Bíróság feladata az előzetes döntéshozatal és a Törvényszékről érkező fellebbezések elbírálása. A Bíróság emellett a tagállamok állampolgárainak alapvető emberi jogait rögzítő Alapjogi Chartával kapcsolatos ügyekben is illetékes. A bírák kinevezése a tagállamok kormányainak közös megállapodása alapján történik. Jelenleg 11 főtanácsnok (bírósági tanácsnok, aki publikus, nem kötelező jellegű jogi állásfoglalást ad ki) van.
9 Az Európai Unió egyéb intézményei és szervei A Régiók Bizottsága A Régiók Bizottsága az EU regionális és helyi képviselőinek gyűlése. Felállítása az Európai Unióról szóló szerződés alapján történt, és a regionális és helyi önkormányzatok képviselői alkotják. Tagjainak feladata az, hogy bevonják a regionális és helyi hatóságokat és az általuk képviselt közösségeket az EU döntéshozatali folyamatába, és tájékoztassák őket az EU politikájáról. Az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács köteles a Régiók Bizottságával konzultálni a régiókat és városokat érintő döntések terén. A Régiók Bizottsága az EU Bíróságához fordulhat, ha jogait megsértik, vagy ha úgy véli, hogy egy EU-törvény a szubszidiaritás elvét sérti, vagy nem tartja tiszteletben a regionális vagy helyi hatóságokat. A Régiók Bizottsága ezenkívül saját állásfoglalást is hozhat, és benyújthatja azt a Bizottságnak, a Parlamentnek vagy a Tanácsnak. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) egy tanácsadó testület, amely a gazdasági és szociális életben részt vevő különféle szervezeteket képviseli, például a munkáltatókat, szakszervezeteket vagy fogyasztókat. Az EESC a civil társadalom érdekeit védi a Tanáccsal, a Parlamenttel és a Bizottsággal folytatott politikai megbeszéléseken. Az Európai döntéshozatali folyamat szerves részét alkotja: minden szociális vagy gazdaságpolitikai döntés előtt konzultálni kell vele. Más tárgyban is állást foglalhat saját kezdeményezésre, vagy más EU-intézmények felkérésére.
10 2. Az EU döntéshozatali folyamata Az Európai Unió Tanácsában a minősített többség vált általános szabállyá a Lisszaboni Szerződés alapján. Bármely intézkedés elfogadásához kettős többség szükséges: az EU-tagállamok 55 %-ának mellette kell szavaznia, és az Unió lakosságának 65 %-át kell képviselniük. Negyven jelentős elemről lehet egyhangú szavazás helyett minősített többséggel dönteni, beleértve minden igazságügyi és belügyi kérdést. Csak a legérzékenyebb területek igényelnek továbbra is egyhangú szavazást: adóügy, társadalombiztosítás, állampolgári jogok, nyelvek, az intézmények székhelyei és a közös kül-, biztonság-, és védelmi politika fő vonalai. Az Európai Parlament törvényhozási jogkörét négy eltérő eljárással gyakorolja, az adott javaslat típusától függően: Konzultáció: állásfoglalás konzultáció alapján, de jogilag nem kötelező erejű Együttdöntési eljárás: ha a Tanács nem vette figyelembe a Parlament álláspontját együttes álláspontjában, az utóbbi megakadályozhatja a javaslat elfogadását Hozzájárulás vagy elfogadás (a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta): ez esetben a Parlament álláspontja jogilag kötelező erejű, és azt be kell tartani
11 Az együttdöntési eljárás az alábbi módon történik: Az Európai Bizottság benyújt egy törvényhozási javaslatot. Az Európai Parlament előzetes véleményt nyilvánít egyszerű többségi szavazással, az egyik parlamenti bizottság által készített jelentés alapján. A Bizottság módosíthatja javaslatát a parlamenti módosítási javaslatok figyelembevételével. Az Európai Unió Tanácsa előzetes véleményt ad. Ha a Tanács az Európai Parlament összes módosító javaslatát jóváhagyja, vagy ha a Parlament nem tett módosító javaslatot, a törvény elfogadható. Ellenkező esetben a Tanács közös álláspontot alakít ki a minősített többség szabályai szerint (kivéve egyes eseteket, ahol egyhangú szavazás szükséges, ilyen például az emberek vagy a kultúra szabad mozgása). A Bizottság véleményezi ezt a közös álláspontot. Az Európai Parlament második véleményt ad. Több lehetőség van: az Európai Parlament elfogadja a Tanács közös álláspontját, és a törvényt elfogadják; az Európai Parlament módosítja a közös álláspontot, ami visszakerül a Tanácshoz; az Európai Parlament elutasítja a közös álláspontot, és a törvényjavaslatot nem fogadják el. Az Európai Unió Tanácsa második véleményt ad a Parlament módosításaival kapcsolatban. Ha jóváhagyja azokat, a törvényt elfogadják; ellenkező esetben az Egyeztető Bizottsághoz kerül. Ha továbbra sem születik megállapodás, a törvényt megvizsgálja egy egyeztető bizottság. Az egyeztető bizottságban a Tanács és a Parlament tagjai vesznek részt a Bizottság jelenlétében. Ha a bizottság kompromiszszumot ér el, a törvény a Parlamenthez és a Tanácshoz kerül elfogadásra. Ellenkező esetben azt elejtik.
12 A jogszabályok elfogadása akkor történik meg, ha a Tanács és a Parlament azt azonos feltételekkel elfogadta. Akkor lép jogerőre, amikor azt az Európai Unió Hivatalos Lapja közli. Ha ez egy rendelet, az jogi értelemben kötelező, és minden tagállamra azonnal vonatkozik. Ha ez egy irányelv, az szintén kötelező jogi értelemben, de a tagállamoknak bizonyos időkereten belül kell azt nemzeti jogrendszerükbe beépíteni. Ha az egy határozat, az csak egy adott esetre vonatkozik, és csak az érintett intézményre nézve kötelező (például egy tagállamra vagy vállalatra).
3. A lelki egészség és a pszichoszociális fogyatékossággal élő emberek szempontjából releváns EU-s döntéshozatali folyamatok Az EU 2020 stratégia Az EU 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája bevezetése 2010-ben történt, és ez a 2020-ig alkalmazandó európai stratégia. A stratégia egyes változásokat tartalmaz a társadalmi befogadás és a szociális védelem prioritásai és gyakorlata terén. Az Európai Bizottság Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája c. közleménye és az Európai Tanács 2010. március 26-i találkozója alapján, a stratégia alapját 7 kiemelt kezdeményezés alkotja: A hét kiemelt kezdeményezés eltérő mértékben kapcsolódik a lelki egészséghez és társadalmi befogadáshoz: 1. Innovációs Unió a növekedést és munkahelyeket teremtő termékeket és szolgáltatásokat biztosító kutatás és innováció feltételeinek javításáért és finanszírozáshoz juttatásáért. Innovációs Partnerség az Aktív időskorért, szociális innováció. 2. Mozgásban az ifjúság az oktatási rendszerek hatékonyságának növelése és a fiataloknak a munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítése érdekében. 13
14 3. Európai digitális menetrend (nagy sebességű internet) e-egészségügy. 4. Erőforrás-hatékony Európa a gazdasági növekedés és az erőforrásfelhasználás szétválasztása, és a megújuló energiaforrások használatának növelése érdekében. 5. Integrált iparpolitika a globalizáció korában a gazdasági környezet javítása érdekében, különösen a kis- és középvállalkozások számára, a globális versenyképesség javítása érdekében. 6. Új készségek és munkahelyek menetrendje a munkaerőpiacok modernizálása és az emberek lehetőségeinek növelése, tudásuk fejlesztése révén, a munkában való részvétel növelése, a munkaerő-kereslet és -kínálatnak való jobb megfelelés érdekében, beleértve a munkaerő mobilitását. A mentális egészségi problémáktól szenvedő emberek részvétele a munkaerőpiacon. 7. Szegénység elleni európai platform a szociális és területi összetartozás érdekében, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő embereknek lehetővé kell tenni a méltó életkörülményeket és a társadalomban való aktív részvételt. Társadalmi befogadás és kohézió, jóllét. A szociális nyitott koordinációs mechanizmus (vagy angolul Open Method of Coordination OMC) A nyitott koordinációs mechanizmus, révén a tagállamok önként koordinálják politikájukat és gyakorlatukat a szociális védelem és a szociális inklúzió terén, beleértve a nyugdíjrendszert, egészségügyet és szociális gondozást, bevonva a folyamatba a helyi és regionális hatóságokat, a szociális partnereket és a civil szervezeteket is. A Bizottság szintén elkészíti majd állásfoglalását a szociális nyitott koordinációs mechanizmus jövőjéről.
Társak általi értékelés (peer review) A szociális védelem és szociális inklúzió társak általi értékelése kulcsfontosságú eszköz a szociális nyitott koordinációs mechanizmus során. Erősíti az együttműködést a szociális védelem modernizációja és a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni harc során az Európai Unióban az országok közötti önkéntes, kölcsönös tanulási folyamat révén. A házigazda ország bemutatja megközelítését, az alábbi célokkal: más országok helyes gyakorlatából való tanulás és annak megállapítása, lehetséges-e a hatékony átültetés más tagállamok rendszereibe. A házigazda ország arra is felhasználhatja a társak általi értékelő találkozókat, hogy szakértői tanácsokhoz jusson más országokból jelentősebb reformok előkészítése során a szociális védelem és szociális inklúzió terén (vagy egy új program vagy intézményi átszervezés során). A cél a más EU-országokban alkalmazott helyes gyakorlat előnyeinek kihasználása a saját reformok hatékonyságának javítása érdekében. A társak általi értékelés szakértői munkatalálkozók során történik, ahol a kiválasztott részt vevő országok vezető kormányzati szakértői megosztják egymással a legjobb gyakorlatot a törvények megfogalmazása és a reformok terén. A nyitott koordinációs mechanizmus alapvető része az információ-, tapasztalatcsere és a legjobb gyakorlat példáinak megosztása. A Foglalkoztatási Bizottság (EMCO) és a Szociális Védelmi Bizottság (SPC) tárgyalási platformként szolgálnak a tagállamok közti megbeszélések során. A Szociális Védelmi Bizottság (Social Protection Committee) Ellenőrzi a nyitott koordinációs mechanizmus alkalmazását. Értékeli a folyamatban lévő reformok hatékonyságát. Válaszol a Bizottság kezdeményezéseire és a Tanács felkéréseire, mivel tanácsadói szerepet játszik. Elfogadja a Közös jelentéseket a szociális védelemről és szociális inklúzióról. Dönt a társak általi értékelésekkel kapcsolatban. 15
Forduljon országa Szociális Védelmi Bizottsága tagjához (tagjaihoz) és tájékoztassa rendszeresen a mentális egészség helyzetével kapcsolatban, növelve helyzetismeretüket és érzékenységüket a mentális egészséggel kapcsolatban. Forduljon országa Szociális Védelmi Bizottság tagjához (tagjaihoz), és ösztönözze arra, hogy tegyen javaslatot a társak általi értékelés szervezésére a mentális egészségről (a korábbi értékelésekről lásd: www.peerreview-social-inclusion.eu). Az európai szemeszter: Éves növekedési jelentés és a nemzeti reformprogramok Az EU 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája elfogadását követően, az Európai Unió új jelentési mechanizmust alkalmaz az EU-tagállamok számára. Az egyik fontos változás, hogy a tagállamok nem nyújtanak be külön nemzeti stratégiai jelentéseket a szociális védelemről és szociális inklúzióról az Európai Bizottságnak. E jelentéseket most a szélesebb nemzeti reformprogramokba foglalják, amelyeket az EU- tagállamok 2011-től évente írnak. 16 A nemzeti reformprogramok szociális és foglalkoztatási iránnyal rendelkeznek. A korábbi évek során az MHE tagok azért dolgoztak, hogy a mentális egészséghez és szociális inklúzióhoz kapcsolódó feladatok hangsúlyosabb szerepet kapjanak a szociális védelemről és szociális inklúzióról szóló nemzeti stratégiai jelentésekben ; a jelenlegi és jövőbeli lobby stratégiáknak mostantól a nemzeti reformprogramokhoz kell kapcsolódnia. Az új politikai ciklus, az ún. európai szemeszter, az alábbi módon működik: Az új hat hónapos ciklus minden évben januárban fog kezdődni, amikor a Bizottság publikálja éves növekedési jelentését, amelyet a Tanács és az Európai Parlament megtárgyal az Európai Tanács márciusi, tavaszi találkozója előtt. A Tanács tavaszi találkozóján a tagállamok, elsősorban az éves növekedési jelentés alapján meghatározzák az EU-t érintő fő kihívásokat, és stratégiai tanácsokat adnak a kapcsolódó politikával kapcsolatban.
Ezt az útmutatást figyelembe véve, a tagállamok bemutatják és megvitatják középtávú költségvetési stratégiáikat a stabilitási és konvergencia programokon keresztül, és egyidejűleg összeállítják nemzeti reformprogramjaikat, amelyek meghatározzák, milyen lépéseket tesznek majd pl. a foglalkoztatás, kutatás, innováció, energetika vagy szociális inklúzió területén. E két dokumentumot azután áprilisban elküldik az Európai Bizottságnak értékelésre. A Bizottság értékelése alapján a Tanács az adott országok számára útmutatást nyújt, és minden júliusban az Európai Tanács és a Miniszterek Tanácsa tanácsokat ad, mielőtt a tagállamok véglegesítik költségvetési tervezeteiket a következő évre. A politikai koordináció európai szemesztere Jan Feb Már Apr Máj Jún Júl Európai Bizottság Miniszterek Tanácsa Éves növekedési jelentés Viták és egyeztetések Politikai útmutatás esetleges javaslatokkal Véglegesítés és az útmutatás alkalmazása Ősz: Tematikus társak általi értékelés az EU szintjén Európai Parlament Viták és egyeztetések Európai Tanács Éves gazdasági és szociális csúcstalálkozó Az útmutatás támogatása Tagállamok Adoption of National Reform Programmes (NPPs) & Stability and Convergence Programmes (SCPs) http://ec.europa.eu/economy_finance/articles/euro/documents/com_367_european_semester_en.pdf Ősz: Utánkövetés nemzeti szinten 17
Törekedjen a Nemzeti Akcióprogramok elkészítésében való részvételre, formális vagy informális konzultációs eljárás keretei közt az ön országában. Javaslatok révén törekedjék a nemzeti reformprogram tervezetének befolyásolására, mielőtt azt kormánya beterjesztené az EU-ban minden év áprilisának közepén. Az európai évek Az európai éveket az EU azért rendezi, hogy felhívja a figyelmet egy adott témára, nagyon gyakran szociális kontextusban. Az európai évek keretében számos rendezvényt szerveznek nemzeti szinten a nemzeti minisztériumokkal együttműködésben. A civil szervezeteknek szintén lehetősége nyílik, hogy aktívan részt vegyenek és felhívják a figyelmet célkitűzéseikre. Néhány példa a korábbi és várható európai évekre: 2010 A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem éve. 2011 Az önkéntesség éve. 2012 Az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás éve. Az európai évek áttekintése: www.europarl.europa.eu/parliament/archive/ staticdisplay.do?language=en&id=1005. Az európai évek témáját hivatalosan kell javasolni az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek vagy az Európai Tanácsnak. Egy adott téma javasolása érdekében: A- Győzzön meg egy országot, amely jelenleg vagy a közeljövőben a Tanács elnökségét tölti be. Emellett azonban fontos, hogy ezt több EU-tagállam is támogassa, és ezért ideális esetben több ország szövetségeseként lépjen fel. B- Az Európai Parlamenten keresztül: forduljon országa európai parlamenti képviselőihez. 18 C- Az Európai Bizottság meggyőzése révén (DG EMPL vagy DG SANCO): Az MHE tagok minisztériumaikhoz fordulhatnak, többek közt a Szociális Védelmi Bizottság tagjaihoz, akik javaslatokat tehetnek.
Közegészségügy Bár az EU törvényhozási kompetenciája a közegészségügy területén korlátozott, két olyan dokumentum létezik, amely az európai egészségügyi politika kidolgozására törekszik: A közös egészségügyi stratégia, amelynek a címe Együtt az egészségért: Stratégiai megközelítés az EU számára (2008-2013) és az Egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008 2013), amely pénzügyi eszközöket biztosít az EU célkitűzései megvalósításához e téren. Az EU közegészségügyi programja a Lisszaboni Szerződés 168. paragrafusára épül, és közösségi szintű eszközt biztosít a lelki egészséggel kapcsolatos feladatok elvégzésére. Az EU közegészségügyi programjának célkitűzései az alábbiak: az állampolgárok egészségügyi biztonságának növelése; az egészséges életmód segítése és az egészségügyi különbségek csökkentése; az egészségre vonatkozó információ és tudás létrehozása és terjesztése. Bár a lelki egészség kérdése 1997 óta fontosabb szerepet kapott a közösség egészségügyi politikájában és más területeken, az Európai Bizottság csak az Egészségügyi Világszervezet 2005-ös Mentális Egészség Miniszteri Konferenciáját követően adta ki A népesség mentális egészségének javításal, az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiájának céljából c. zöld könyvet. Az Európai Bizottság nyílt konzultációt indított, hogy a vita során megtárgyalják az Európai Bizottság lelki egészségre vonatkozó EU-stratégiája kidolgozásának lehetőségeit. E folyamat a Mentális egészségre és jólétre vonatkozó európai egyezmény elkészítéséhez vezetett. Az egyezmény aláírására 2008. június 13-án egy a mentális egészségről és jólétről tartott magas szintű konferencián került sor, amit az Európai Bizottság szervezett a soros Szlovén elnökséggel és az Egészségügyi Világszervezet Európai regionális irodájával együttműködésben. 19
Az egyezmény fő célja, hogy a mentális egészségre irányítsa a figyelmet, és növelje az együttműködést a tagállamok és az egészségügy, oktatás, munkahely, szociális ügyek és a civil társadalom területéről érdekelt felek között. Öt tematikus konferenciára került sor, amelyek az egyezmény öt fő területére összpontosítottak. A Mentális egészségre és jólétre vonatkozó európai egyezmény öt fő területe: Az öngyilkosság és a depresszió megelőzése. Az ifjúság lelki egészsége és az oktatás. A mentális egészség munkahelyi környezetben. Az idősek lelki egészsége. A megkülönböztetés és társadalmi kirekesztés elleni fellépés. Az egyezmény kialakított egy mechanizmust az információcseréhez, ez az EU-útmutató a lelki egészség és jólét érdekében, továbbá létrehozta a prioritások, javaslatok és akciótervek listáját. A magyar elnökség elfogadta a Tanács következtetéseit a Mentális egészségre és jólétre vonatkozó európai egyezménnyel kapcsolatban, és azt az igényt, hogy létrehozzanak egy közös akcióterv a mentális egészséggel és jóléttel kapcsolatban a 2008-2013 EU közegészségügyi program keretei közt. 20 A Közös fellépés a mentális egészséggel és jóléttel kapcsolatban az alábbi területekre terjed majd ki: A mentális betegségek kezelése az egészségügyi és szociális rendszereken keresztül. Bizonyítékon alapuló intézkedések a depresszióval szemben. Innovatív együttműködés az egészségügy és más kapcsolódó szakterületek között. A mentális egészség közösségi alapú és szociálisan inkluzív megközelítéseinek értékelése. A népesség lelki egészségi állapotára vonatkozó adatok és bizonyítékok gyűjtése.
Ellenőrizze a mentális egészségre vonatkozó európai dokumentumokat a közegészségügy területén: http://ec.europa.eu/health/mental_health/ policy/index_en.htm. És/vagy ossza meg saját tapasztalatait az Útmutató a mentális egészség és jólét érdekében révén: http://ec.europa.eu/health/mental_health/ eu_compass/index_en.htm. Alapjogok az EU-ban Európai Alapjogi Charta Az Európai Alapjogi Charta olyan jogi keretet ad, ami biztosítja az európai állampolgárok, és más országoknak az EU-ban lakhellyel rendelkező állampolgárai társadalmi, politikai, gazdasági és szociális jogainak védelmét. A Charta a jogokat hat szakaszba csoportosítja: méltóság, szabadság, egyenlőség, szolidaritás, állampolgári jogok és igazságszolgáltatás. A Charta útmutatóként szolgál az EU tevékenysége során, mivel az EUintézményeknek és a tagállamoknak az összes ilyen jogot tiszteletben kell tartaniuk az EU-törvények alkalmazása során. A Charta rendelkezéseinek betartatásáért az Európai Unió Bírósága felel. A Charta más nemzetközi jogokat eszközöket egészít ki, mint például a Emberi jogok európai egyezménye. Az Európai Unió alapjogi ügynöksége Az Európai Unió alapjogi ügynöksége (Fundamental Rights Agency FRA) az Európai Unió egy ügynöksége, amely Bécsben kezdte meg működését 2007. március 1-jén. Ez egy alapjogokkal kapcsolatos kérdésekre szakosodott szakértői központ, és négy fő feladata az információgyűjtés, -elemzés, tanácsadás, tájékoztatás és kommunikáció. Az FRA függetlenül végzi feladatait. Jogában áll véleményt megfogalmazni EU- intézményekről és tagállamokról a közösségi törvények alkalmazásával kapcsolatban, saját kezdeményezésre, vagy az Európai Parlament, az 21