A talajmarók szerepe az erdőművelési munkák gépesítésében HOUVÍIISÍ LAJKÓ ILONA A korszerű nagyüzemi erdő- és mezőgazdaságban egyre nagyobb teljesítményű gépek szükségesek. A nagy teljesítményű gépek esetében, hogy teljesítményüket a vonóhorgon realizálni tudják, nagy súly is szükséges. A követelményeket viszont mind könnyebb gépekkel tudjuk kielégíteni. Ezzel a kérdéssel előtérbe kerül a munkagépek súlyának csökkentése. A kényszermeghajtás alkalmazása ennek kézenfekvő formája. A kényszermeghajtású munkagépek egyik csoportjába soroljuk a talajmarókat. A talajmarók alkalmazásának előnye, hogy a területegységre eső energiaszükséglet csökken, gyomirtása, talajkeverő, lazító és porhanyító hatása legjobb az összes ápológépek között. A talajmarók egyre inkább tért hódítanak külföldön is, s igen előkelő helyet foglalnak el az erdő- és mezőgazdasági gépgyártásban. A legkülönbözőbb teljesítményű és munkaszélességű talaj marókkal kísérleteznek jelenleg is a világ minden táján. Ezeket főleg tömődött és mocsaras területeken alkalmazzák, de sikerrel dolgoznak laza talajokban is. Megállapították, hogy a megfelelő fordulattal dolgozó talajmarók nem rombolják a talaj szerkezetét. A talajmarókkal 1959-ben kezdtünk foglalkozni. Az ezzel kapcsolatos kutatásoknak a célja egy olyan talajmaró szerkesztése volt, amely maradéktalanu 1 megfelelt volna az erdő- és agrotechnikai, műszaki, gazdaságossági és egyét követelményeknek. A kialakítandó talajmarót erdősítések ápolásában kívántuk alkalmazni. A talajmarók kialakításának a következő szakaszai voltak: kinematikai számítások, kétféle talaj maró kísérleti példányának gyártása, minősítése, újabb talajmaró gyártása, végül ennek a minősítése. Kinematikai számításokkal határoztuk meg a talaj marók jellemzőit. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a maró fordulatszáma függ a művelési mélységtől, a haladási sebességtől és a kapa átmérőjétől. A talajmarónak ugyanis teljes egészében meg kell művelnie a talajt, de nem szabad ugyanazon talajszeletet a kelleténél többször megforgatnia. Utóbbi esetben elrombolhatja a talaj szerkezetét. foni./perc 1. ábra. A dob fordulatszáma és a haladási sebesség összefüggése egy 500 mm átmérőjű kapa esetében
Az 1. ábrán a dob fordulatszáma és a haladási sebesség összefüggését láthatjuk egy 600 mm átmérőjű kapa esetében különböző művelési mélységeknek megfelelően. A két talajmaró kialakításakor ebből az összefüggésből indultunk ki. Az egyik talajmaró RS-09, a másik Zetor 25 K traktorra szerelhető. i -É 2. ábra. Az RS-09 és a Zetor talajmaró vázlata A talajmarók két fordulattal működnek: 4 5 cm munkamélységben 400-at, viszont 8 10 cm mélységben 250-et fordult a dob. A Zetor talajmaró meghajtását az erőgép szíj tárcsa tengelyén elhelyezett lánckerékről kapta, az RS-09 talajmaró meghajtása viszont a traktor kardántengelyéről történt. Zetor forqókapa 0 12) u 12 32 ZK KULTIVÁTOR CTOR < eib««tárcsa ErOR FORSÖKAPA KN-170 KULTIVÁTOR 9 Zetor h elemes tárcsa RS-09 tárcsa 2 elemes tárcsa U RS-08 kultivátor 91 Oá 20 RS-09 kultivátor fis PF-6 kultivátor OJt ZK-Kultivátor U. S2 1 1 r 1 r 100 200 300 400 5D0 ro tábla hosszúság 3. ábra. Az ápológépek, teljesítményének változása a művelendő tábla hosszúságának függvényében KN-170 Kultivátor; 0 25 50 75 100 mirés hoai cm. 200 művelés előtt művelés után müveit réteo alott 4. ábra. A talajprofil alakulása művelés előtt és után
A talajmarókkal összehasonlító minősítő vizsgálatokat végeztünk. Egyszerre tíz ápológépet minősítettünk: két talajmarót, három tárcsát és öt kultivátort. A 3. ábrán a vizsgált ápológépek teljesítményét láthatjuk. Bár a Zetor forgókapa teljesítménye kissé lemarad, az RS-09 kapa teljesítménye az eszközhordozó traktorral működő gépek között az első helyen van. A Zetor talajmaró teljesítménye 3, az RS-09 kapáé 1,5 ha 8 óra alatt. Az ábrán jól látható, hogy mindkét talajmaró teljesítménye 200 m táblahosszúságig számottevően nő. Az ápológépek munkaminőségét több jellemző összevetése alapján határoztuk meg. A talajmarók munkamélysége egyenletes, a beállított művelési mélység nem változik a munka során. Gyomirtásuk kiváló, az útjukba kerülő gyomnövényeket 100%-ig kivágják. A talajmarók iránytartása is megfelelő, maximálisan 5 cm-re térnek el az egyenestől. Ez azt jelenti, hogy a kapák a csemetesort 10 cm-re közelítik meg. A talajmarók a talajt jól lazítják. Ennek megállapításához először a megmunkálatlan talaj felszínének változását rögzítettük. A művelés után ugyanazon a helyen végeztük a talaj profilírozását. A két érték közötti különbségből következtetünk a talaj lazításának mértékére. Sokat vitatott kérdés a talajmarók porosító hatása. Vizsgálataink ennek a kérdésnek a tisztázására is kiterjedtek. 5. ábra. Az ápológépek morzsaképző és porosító hatása Az 5. ábrán az ápológépek morzsaképző és porosító hatása látható. Százalékos arányban ábrázoltuk az egyes gépeknél a rög-, morzsa- és porfrakció alakulását művelés előtt és után. A tárcsa és a talajmarók morzsaképző hatása kedvezőnek mondható. Jóllehet a talajmarók teljesítménye és munkaminőségi mutatói megfeleltek a követelményeknek, az üzemi munka során nem voltak megbízhatók. A kapaszárakat felerősítő csavarok törtek, a kapák deformálódtak, a Zetor kapa meghajtó lánca az üzemi vizsgálatok során többször elszakadt. A mélységállító csúszótalpak csak asztallap simaságú" talajon biztosítottak egyenletes munkamélységet. A talajmarók munkaszélessége sem volt elegendő. A hibákat a meglevő gépeken már nem tudtuk kijavítani, ezért új kísérleti példány kialakítása vált szükségessé.
6. ábra. Az ERTI-talajmaró kísérleti példánya Az új talajmaró 1963-ban készült el a mezőgazdaságiban használt szabványos alkatrészekből. Ez az UE-28 traktor kardántengelyéről kapott meghajtást. A csúszótalpak helyett mélységállító kereket szereltek. A kapákat erősebb anyagból készítették és vastagabb csavarokkal erősítették a tárcsákhoz. Az új talajmaró munkaszélessége 2,40 m, két sort művel egyszerre. A dobok fordulata 213, átmérője 500 mm. Egy dobra három tárcsát, tárcsánként 6 kést rögzítettek. Az ERTI Gépkísérleti Üzemében gyártott talajmarót 1964-ben minősítettük. A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy az új talajmaró 8 órás műszak alatt kereken 1 ha-val művel többet, mint az eddig alkalmazott gépek. Az ERTI talajmaró teljesítménye közel 4 ha naponta. A 7. ábrán a talajmaró teljesítményének alakulását láthatjuk a tábla hoszszúságának függvényében. A talajmaró teljesítménye 200 250 m táblahosszig számottevően növekszik. teljesítmény 7. ábra. Az ERTI talajmaró teljesítményének változása a táblahosszúság függvényében 50 100 ISO 200 300 W 500 m tábta hosstúsat
Profit "2 művelés után művelés előtt tnüvett réteg alatt munkaszélesség 8. ábra. A talajprofil alakulása művelés előtt és után az ERTI-talajmaróval végzett munka esetén Az új talajmaró munkamélysége egyenletes, mélységingadozása 1 2 cm volt. A gép iránytartása megfelelőnek bizonyult, a max. eltérés 4 cm volt, vagyis 16 cm-re közelítette meg a csemetesort. A gyomnövényeket 100%-ban. kiirtotta. A 8. ábrából a talaj lazításának mértékére következtethetünk. A talaj felszíne művelés után egyenletes. A kisebb gödrök, mélyedések eltűnnek az ápolás után. Jóllehet a kísérleti talajmaró az üzemi vizsgálatok során megbízhatóan működött, ennek ellenére néhány kisebb hiányosságot tapasztaltunk. Ezek a következők voltak: a kardán-keresztet és -tengelyt nem burkolták kellően,, ezért munka közben megsérthette a csemetéket. Nem takarták kellően a hajtóműház alsó részét sem. A felerősítő csavarok kilógtak, sok volt a szögletes felület. A talajmaró javítása nehézkes volt, lánc-cserénél az egész gépet szét kellett szerelni. A mélységállító kerék orsójának kézi mozgatása nehézkes volt- Az említett hibák kijvitására javaslatot tettünk. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a kísérleti talajmaró az említett hibák kijavítása után megfelel az erdő- és agrotechnikai, műszaki, gazdaságossági és egyéb követelményeknek. A gép üzembiztos, teljesítménye legjobb az összes vizsgált ápológépek között. A talajmaró sorozatgyártására javaslatot tettünk. XopeamxHe JlaüKO H.WHa : POJib nohbehhblx <J>PE30B B MEXAHH3ALIHH JIECOBOACT- BEHHblX PABOT. Oömafi Tonna 3peHnfl KOHCTpyKUHH MaujHH BbiABHraioT Ha nepeahhh njiah (j>pe3bi no yxofly 3a Haca>Kfle- HH5JMH. ABTOp B HayiHOHCCJieAOBaTeJlbCKOM HHCTHTYTe JieCHOrO X03HÍÍCTBa nocjie KHHeMaTHMeCKHX pacmetob, H3rOTOB7ieHHH H OUeHKH OnblTHblX 3K3eMnjIflpOB, CKOHCTpyHpOBajia TaKOií (J)pe3, KOTOpbIH C HeÖOJIbUJHM H3Me- HeHneM ywe cootbetctbyet jieco- H arpotexhhmeckhm, TGXHHHCCKHM H npo^hm TpeöoBaHHHM pehtaöejibhocth. BbipaöOTKa MauiHHbi canian jiy a>i cpeflh Bcex HcarieAOBaHHbix MSIXIHH no yxoay 3a jiecom. Horváthné, La)k.ó I.: DIE BEDEUTUNG DER BODENFRASEN IN DER MECHANISIERTJNG DER WALDBAULICHEN ARBEITEN. Aus allgemeinen Gesichtspunkten der Maschinenkonstruktion werden in der Kulturpflege die Bodenfrasen bevorzugt. Im Institut für Forstwissenschaften entwickelte Verfasser nach kinema- ' tischen Errechnungen sowie nach der Herstellung und Prüfung von Versuchsexemplaren eine Bodenfrase, die nach kleineren Verbesserungen den forsttechnischen, agrotechnischen, technischen, ökonomischen und sonstigen Anforderungen entspricht. Von allén geprüften Fflegegeröten weist diese Bodenfrase die grösste Leistung auf.