A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALOMI FEJLESZTÉSI

STRATÉGIAI HELYEN, STRATÉGIAI IDŐBEN! A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG IDEGENFORGALOMI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS STRATÉGIAI PROGRAMJA Készült a Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából Készítette: Dr. Hanusz Árpád PhD, tanszékvezető főiskolai tanár Dr. Kókai Sándor, főiskolai docens, Pristyák Erika, tanársegéd, Sütő László tanársegéd, Szepesi János tanársegéd Nyíregyháza Mátészalka, 2005 1

TARTALOM BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS... 3 I. A FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS PROGRAMOK ALAPELVEI... 4 I.1. A turizmus helyzete a mátészalkai kistérségben... 4 I.2. Fejlesztési célok... 5 I.2.1. A turizmus fejlesztésének lehetséges útjai... 5 I.2.2. Távlati célok... 7 I.2.3. Térségi fejlesztési irányok a kistérségen belül... 8 I.2.4. A megvalósítás feltételrendszere... 10 I.2.5. Várható eredmények... 10 II. STRATÉGIAI PROGRAM... 12 II.1. Stratégiai célok és programok... 12 II.2. Alprogramok... 13 I. stratégiai alprogram: A turizmus hatékony működési rendszerének kialakítása... 13 II. stratégiai alprogram: A szűk keresztmetszetek felszámolása... 14 III. stratégiai alprogram: Új komplex turisztikai termékek létrehozása... 15 II.3. Megvalósítás... 16 II.3.1. A program megvalósításának mechanizmusa... 16 II.3.2. A szereplők... 16 II.3.3. A program végrehajtásában közreműködő szervezetek együttműködése... 17 II.3.4. Az információáramlás és érdekérvényesítés rendszere... 17 II.4. Finanszírozás... 18 II.4.1. Források...18 II.4.2. A finanszírozás rendszere... 18 II.4.3. Előzetes költségvetés tervezet... 19 II.4.4. Ellenőrzési (monitoring) rendszer... 19 III. FEJLESZTÉSI PROGRAMOK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS HELYSZÍNEI... 20 III.1. A kialakítandó turisztikai termékek... 23 III.2. A kialakítandó turisztikai termékek részletesebb kifejtése... 27 III.2.1. Hivatásturizmus... 27 III.2.2. Ökoturizmus, a védett területek bemutatása... 27 III.2.3. Kulturális turizmus... 29 III.2.4. Kulturális élményturizmus... 32 III.2.5. Sport turizmus... 35 III.2.6. Falusi turizmus... 38 III.2.7. Lovas turizmus... 39 III.2.8. Horgászat... 40 III.2.9. Vadászat, vadgazdálkodás, és a hozzá kapcsolódó turisztikai lehetőségek... 41 III.2.10. Ifjúsági turizmus... 42 III.2.11. Családi üdülés... 45 III.2.12. Kerékpáros turizmus... 46 III.2.13. Vallási turizmus... 46 III.2.14. Átutazó turizmus... 47 III.2.15. Kirándulások (a kistérségben tartózkodó turisták számára)... 47 III.2.16. Egészségturizmus... 48 III.2.17. Kétoldalú turisztikai programok... 49 IV. ELLENŐRZÉSI (MONITORING) RENDSZER... 50 V. MARKETINGTEVÉKENYSÉG TERVE... 50 VI. A KISTÉRSÉG LEGFONTOSABB TURISZTIKAI FUNKCIÓNAK POZÍCIONÁLÁSA... 52 VII. A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK TURISZTIKAI ADATBÁZISA... 55 2

BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS A koncepció a mátészalkai kistérség turizmusának közép és hosszú távú fejlesztési céljait és a megvalósításukhoz szükséges feltételrendszert vázolja fel, a stratégiai program pedig a középtávra szóló fejlesztési feladatokat tartalmazza. A dokumentum a mátészalkai Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás döntését hivatott előkészíteni arról, hogy a turizmus milyen szerepet játsszon közép- és hosszútávon a kistérség életében. Ehhez igazodva a koncepció és stratégiai program kidolgozásának további céljai: elősegíteni a turizmus fejlesztésének integrálását a területfejlesztési tervekbe, illetve azokon keresztül a Nemzeti Fejlesztési Tervbe; megalapozni a kistérség operatív turizmusfejlesztési programját, valamint a turisztikai projektek kidolgozását, s ezáltal elősegíteni a részvételt a hazai és nemzetközi források különösen az Európai Unió különböző alapjainak megszerzését lehetővé tevő pályázatokon; ösztönözni a turisztikai beruházásokat, az önálló, egyedi turisztikai termékek kialakítását a kistérségben; szakmai orientációt nyújtani a területfejlesztési és területrendezési tervek turisztikai vonatkozásainak elkészítéséhez, valamint a kistérségi és helyi turizmusfejlesztési programok kidolgozásához. A fejlesztési program a koncepció távlati céljai közül azokra összpontosít, középtávon amelyek a rendelkezésre álló vagy mozgósítható források felmérése alapján nagy valószínűséggel megvalósíthatók. A koncepcióval párhuzamosan kidolgozott stratégiai program felvázolja a célpiramist és a megvalósítás feltételrendszerét. A konkrét fejlesztési javaslatokat és intézkedéseket tartalmazó operatív program a koncepciót és a stratégiai programot követően, külön munkaszakaszban, a későbbiekben kerülhet kidolgozásra. Az elkészült tervezési dokumentum az alábbi fő részekből áll: I. A Mátészalkai kistérség fejlesztési stratégiájának és programjának alapelvei: turisztikai koncepció (helyzetelemzés; távlati célok; a megvalósítás feltételrendszere) II. Stratégiai program (stratégiai célok, alprogramok, megvalósítás, várható eredmények) III. Mellékletek (táblázatos és szöveges anyagok, háttértanulmány) Fontos leszögezni, hogy a jelenlegi lokális, települési kezdeményezésekkel szemben a kistérségnek egységes turisztikai arculattal és azt megvalósító komplex programsorozatokkal kell megjelennie az idegenforgalmi piacon, mert csak így tudja felvenni a versenyt a versenytárs térségekkel. A Stratégiai programban részletezett alprogramokban minden település megjelenik több turisztikai termékcsomag mellett, ahol lehetőséget látunk a megvalósításra. Így érhető el az, hogy a turisztikai fejlesztésekből a kistérség elmaradottabb települései is részesülhessenek, s a kistérség egésze élhessen az idegenforgalom adta felzárkózási lehetőségekkel. 3

I. A FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ÉS PROGRAMOK ALAPELVEI I.1. A TURIZMUS HELYZETE A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN A mátészalkai kistérség a turizmust illetően a megye kistérségeinek rangsorában a végén helyezkedik el annak ellenére, hogy a kistérségben van olyan település, amelyik turisztikai szempontból célterületnek számít. A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak országos forgalmából 0,0285 %-kal részesedik, ezen belül az országos átlagnál alacsonyabb a külföldi, és magasabb a belföldi forgalom aránya. A megyei forgalomból 2,58 %-kal részesedik. A kistérség részesedése a megyei turisztikai bevételekből jelenleg 1 %-ra becsülhető. 1. táblázat: A mátészalkai kistérség súlya a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmából, megyei, régiós és országos adatokkal (fő, 2005. I-VI. hó) Forgalom (vendégéjszaka) Év Összesen Külföldi Belföldi Mátészalkai kistérség 2228 136 2092 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 86.060 20.915 65.145 Észak-Alföldi Régió 583.593 218.314 365.279 Magyarország 7.804.859 4.403.182 3.401.677 (Forrás: KSH, Magyar Turizmus RT Észak-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóság) A kistérség turizmusának fő jellemzői: az átutazó és a kiránduló forgalom túlsúlya, az erős szezonalitás és területi koncentráció. Alacsony a fajlagos költés, a turizmust szolgáló létesítmények fenntartási nehézségekkel küszködnek. A turizmus eddigi spontán alakulása nem segítette elő a kistérség nagy részének turizmusba való integrálását. A kistérségben a turisztikai vállalkozások közötti együttműködési készség gyenge, elégtelen az irányítási és a marketing tevékenység, a tevékenységek összehangolásának nincs gazdája. A turizmust érintő célok és feladatok nincsenek egyértelműen megfogalmazva és szervezethez rendelve. Bár a turizmus több települési szervezet keretében helyet kapott, a hatékony működést biztosító, összehangolt turisztikai intézményrendszer kialakítása indokolt lenne, megoldandó feladat. Sok tartalék rejlik a köz- és a magánszektor együttműködésében is, amelynek mozgósítása egyben a turizmus sikeres fejlesztésének is alapfeltétele lenne. A kistérségi települések intézményellátottsága még több hiányosságot mutat (1. térkép). Az alapellátáshoz tartozó egészségügyi szolgáltatások, a turizmust is kiszolgáló Internetes lehetőségek, valamint a programokhoz szükséges színterek (sporttelepek táncházak stb.) megléte komolyan befolyásolja a fejlesztések kijelölhető helyszíneit. Mivel a települések többségében (16) a súlyozott kiértékelés szerint az átlagosnál alacsonyabb a színvonal, ez is erősíti a mikrokörzetekben kialakítandó összefogások szükségességét. Legjobb helyzetben Mátészalka után Nagydobos, Nyírkáta és Nagyecsed és Jármi van, azaz egyedül a Holt- Szamos mikrokörzetben nincsenek megfelelő szolgáltatások. Mivel értékeiben kiemelt terület, ezért az alapellátás mindenképpen fejlesztendő. Vaja közepes helyzete, ha valóban turisztikai központi szerepkör ellátásában gondolkozik, mindenképpen javítandó. 4

1. térkép: A kistérség településeinek intézményi ellátottsági jelentősége súlyozott pontérték alapján I.2. FEJLESZTÉSI CÉLOK I.2.1. A turizmus fejlesztésének lehetséges útjai A helyzetelemzés, valamint a nemzetközi és hazai előrejelzések alapján a kistérség számára a turizmus fejlesztésére három módszer kínálkozik: 1. csak a piac által vezérelt fejlesztés, 2. illúziók követése 3. a tudatos fejlesztés. Az első gyakorlatilag az eddigi spontán fejlődés folytatását jelentené, ahol a piac utólagos szabályozó szerepe érvényesül ugyan, de a fejlődés szeszélyes és olykor túl nagy áldozatokkal járhat nemcsak a vállalkozók, hanem a települések vagy az egész térség számára is. A második ma különösen veszélyes lehet, hiszen az egyéb jövedelemtermelő tevékenységek hiánya, valamint a különböző forrásszerzési (támogatási) lehetőségek bővülése ott is gyakran a turizmus fejlesztésére ösztönöznek, ahol erre az adottságok egyszerűen 5

hiányoznak vagy a piaci lehetőségek nem olyan kedvezőek, hogy a befektetések ezen a területen valaha is megtérüljenek. A harmadik fejlesztési irány, a tudatos fejlesztés célszerűsége tehát nem csupán a világtapasztalatok adaptálásából következik, hanem a többi lehetőség kizárása miatt is az egyetlen követendő út, amely nem hagyja kihasználatlanul a lehetőségeket, de illúziókat sem követ. A kistérségben található turisztikai vonzerők változatossága, valamint a turizmus működtetési feltételeinek kialakításában rejlő tartalékok ugyanakkor a jelenleginél sokkal előkelőbb helyre predesztinálják a turizmust a kistérség életében, illetve jelentőségét a magyarországi turizmusban. E lehetőség kihasználásához azonban elengedhetetlen a fejlesztés, ugyanis a kistérség vonzerői jelenlegi állapotukban jobbára helyi jelentőségűek, rájuk alapozott, nemzetközi vagy országos jelentőségű komplex és versenyképes turisztikai termék nincs. Ennek megváltoztatására megoldandó feladatot jelent a turisztikai fogadókészség tárgyi, személyi feltételeinek mennyiségi és minőségi paramétereinek, valamint a kistérség megközelíthetőségének javítása. Az autópálya megépülése után ugyan lényegesen javulni fog a helyzet, azonban a jelenlegi turisztikai fogadókészség hiányosságai a különböző szállásférőhelyeken túl, a vendégek étkeztetésében, sportolási és egyéb szórakozási lehetőségeiben, egészségügyi és kulturális ellátásában, kereskedelmi és utazási szolgáltatásaiban egyaránt megmutatkoznak. Mindezek, áttételesen vagy teljes mértékben szerves részét képezik a helyi lakosság ellátásának is, ezért fejlesztésük többirányú regionális feladat. Éppen ezért a működő vendéglátási adottságok fejlesztése és további célzott telepítése mindenképpen indokolt lehet. 2. térkép: A kistérség vendéglátási adottságai és fejlesztési javaslatai 6

I.2.2. Távlati célok 2. táblázat: A mátészalkai kistérség távlati turizmusfejlesztési céljai Fő cél: A FENNTARTHATÓ TURIZMUS KIALAKÍTÁSA ÉS A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG VERSENYKÉPES TURISZTIKAI CÉLTERÜLETTÉ TÉTELE R ÉSZCÉLOK r é s z c é l o k TERMÉSZET TÁRSADALOM GAZDASÁG TURIZMUS 1. Romlatlan természeti környezet 2. A természeti értékek folyamatos védelme, látogatási övezetek kialakítása 3. Megfelelő területek biztosítása a turizmusfejlesztésre 4. A táj javítása és hasznosítása környezetbarát turizmus fejlesztésével 5. A táj, a turisták és a lakosság védelme a túlterheléstől 6. Az ökoturizmus kiemelt fejlesztése 1. Biztos megélhetés a lakosság növekvő hányada számára 1. Egyéni, vállalati és közjövedelmek létrehozása 1. Színvonalas szolgáltatások, megelégedett turisták, jól működő turisztikai szektor 2. A fiatalok megtartása a 2. Forrás a környezetvédelemmel turisztikai termékek, 2. Sajátos (exkluzív) térségben kapcsolatos feladatokra színvonalas részszolgáltatások 3. A települések közösségi életének felélénkítése 4. A kulturális értékek gazdagítása, hagyományok újjáélesztése 5. A korszerűsítési folyamat gyorsítása (infrastruktúra, szolgáltatások) 6. Korszerű szakképzési rendszer, környezetkultúra, szakszerűség 3. Multiplikátor hatás a többi szektorra (termékek helyi értékesítése) 4. Kis- és középvállalkozások felélénkülése 5. A gazdasági szerkezet korszerűsítése 6. A térségi együttműködés ösztönzése 3. Új kép: sajátos és változatos élmények szép és ép természeti környezetben 4. Szezonszéthúzás, jelentős szezonon kívüli forgalom 5. Élénk belföldi és sajátos piaci szegmenseket vonzó nemzetközi turizmus 6. Jó turisztikai szemlélet a lakosság és az önkormányzatok körében A koncepció fő célja: Tudatos fejlesztéssel a fenntartható turizmus kialakítása és a Mátészalkai kistérség versenyképes turisztikai célterületté tétele. A koncepció a gyakorlati megvalósítás elősegítése érdekében ezt a fő célt részcélokra bontja le, amelyek között a természeti környezettel, a társadalommal és a gazdasággal kapcsolatos célkitűzések egészítik ki a szakmaiakat. A fenntartható fejlődés eléréséhez elengedhetetlen, hogy a tervek megvalósítása és a létesítmények működtetése során a szakmai szempontok mellett a környezetvédelmi és általános társadalmi-gazdasági célok és elvek is érvényesüljenek. 7

A célok elérésének leginkább célravezető útjaként az exkluzív turizmus fejlesztése kínálkozik. Ennek tartalma: a kistérség turizmusát teljes egészében fenntarthatóvá kell tenni, de a fejlesztési politikában prioritást kell adni az olyan komplex turisztikai termékek létrehozásának, amelyek egyedi vagy sajátos vonzerőkön alapulnak és van is rájuk kereslet. Ennek indoka a következő: a máshol is megtalálható megoldások átvétele, és csak a tömegturisztikai termékek létrehozása esetén egyedül az árakkal lehet versenyezni, ami veszteséget jelent. A hazai és nemzetközi versenyképesség is leginkább ily módon érhető el. A kistérségben találhatók egyedi és sajátos természeti és kulturális vonzerők, pl. Vaja kulturális és gazdasági élete, vagy a kistérség sajátos hagyományai, népművészete, a természeti ritkaságok, a Holt-Szamos, az Ecsedi-láp, a lótenyésztés és a lovaglás hagyományai, a műemlék templomok, a falvak természet közeli élete stb. Elengedhetetlen azonban a vonzerőket szigorúan minősíteni aszerint, hogy milyen a hatókörük, milyen távolságból képesek (a rájuk alapozott turisztikai termékek komplex kiépítése esetén) turistákat vonzani. A kistérségi turisztikai koncepció a vonzerők közül azokra összpontosít, amelyek legalább megyei és regionális hatókörrel rendelkeznek, tehát képesek a megyei és a megye területén kívül élő embereket ideutazásra és itteni tartózkodásra bírni, s ezáltal külső jövedelmeket bevonni a kistérség életébe. Megfelelő marketingtevékenység és az idegenforgalmi alapszolgáltatások fejlesztése után pedig be kell kapcsolódni a nemzetközi turizmusba. A fenti kritériumok alapján a kifejlesztésre javasolt turisztikai termékek köre a következő: I. arculatformáló, exkluzív turisztikai termékek (az öko-, a kulturális, a sport-, a hivatás-turizmus); II. egyéb, komplex turisztikai termékek (falusi turizmus, természetjárás, vadász-, horgász-, kerékpáros, ifjúsági és 3. korosztályi turizmus); III. színvonalas rész szolgáltatások kifejlesztése a kiránduló forgalom gazdasági hozamának növelése, illetve a különösebb vonzerővel nem rendelkező falvak turizmusba való bekapcsolódásának elősegítése érdekében. I.2.3. Térségi fejlesztési irányok a kistérségen belül A kistérségi célok alapján ajánlások fogalmazhatók meg a kistérségi fejlesztések főbb irányaira Mátészalka, Vaja, Nagyecsed turisztikai arculatának javítására, turisztikai központi és információs szerepkörének növelésére, valamint a kistérség potenciális turisztikai lehetőségeinek kiaknázására is. Mátészalka jó feltételekkel rendelkezik az exkluzív termékek közül a hivatás-, a kulturális és a sportturizmus igényeinek kielégítésére alkalmas turisztikai termékek előállítására, emellett térszerkezeti helyzeténél fogva célszerű, hogy a kistérségi marketing és a turizmus szervezési központja is legyen. A fontosabb fejlesztési igények e lehetőségek kihasználásához a következők: több közepes kategóriájú szálloda és étterem, konferencia központ a Régi Megyeháza vagy a kocsordi, de mátészalkai tulajdonú Tisza Lajos kastély épületében, művészeti fesztivál a zsinagógában, egy-két élenjáró sportág kifejlesztése, ezt követően nemzetközi versenyek rendezése, túrakerékpáros versenyek, 8

A közepes kategóriájú szállodák és éttermek a hivatásturizmus valamennyi formájához (hivatásturizmus) elengedhetetlenek. A találkozók, tanácskozások megrendezéséhez egy új többfunkciós konferenciaközpont kialakítása is szükséges. Ma már egy ilyen létesítményt csak többcélúan szabad kialakítani, tehát az egy nagyobb szabású művészeti fesztiválnak is egyik fő színhelye lenne, emellett nagyobb szabású kiállítások és vásárok rendezésére is új lehetőséget nyújtana. Mátészalka Szabolcs-Szatmár-Bereg megye második legnagyobb települése. Helyzetét és hangulatát a felélénkülő hazai és nemzetközi turizmus alapvetően megváltoztatná. Vonzáskörének a tudatos turizmusfejlesztést követő kiszélesedése és a kibővülő forgalom a hosszabb időt itt töltő turisták kirándulásai nyomán elősegítené az egész kistérség felfedezését és turizmusba való bekapcsolódását. 3. térkép: A kistérség településeinek vendéglátási adottságainak súlyozott térképe A vendéglátás kiértékelése az étkezési és szálláslehetőségeket mutatja. Ezek alapján látható, hogy a kiugró Mátészalka után jelentős hiányosságok mutatkoznak már a következő kategóriába tartozó településeknél. Komolyabb turisztikai szerepkör eléréséhez mindenképpen további fejlesztésekre, vagy a vendéglátó egységek, vagy a szállásférőhelyek bővítése, kialakítása szükséges. Ha ezeken a településeken megvalósulnak a kívánatos (helyenként már tervezett) beruházások, akkor csak a Szamos-Kraszna mikrokörzethez kell a hiányzó szolgáltatásokat megfelelően kihelyezni (pl. Ópályiba). Az alacsonyabb kategóriába tartozó 20 településnél leginkább a meglévő egységek minőségi fejlesztésére lehet törekedni, hogy a betévedő turista találjon megfelelő szolgáltatásokat. Új beruházások ebben az irányban maximum a falusi turizmus szállások kialakítása jelenthet, de nagyobb költségekben nem szabad gondolkozni. 9

I.2.4. A megvalósítás feltételrendszere A koncepció megvalósításának feltételei rendszert képeznek, ezért csak együttes biztosításukkal várható a célok maradéktalan megvalósítása. A fő feltételek: 1. a koncepció elfogadása és beépítése a kistérségi területfejlesztési tervekbe; 2. a turizmus kistérségi intézményrendszerének kialakítása és a személyi feltételek biztosítása; 3. megfelelő jogi és közgazdasági szabályozás, a fejlesztési források biztosítása, valamint ösztönző rendszer létrehozása; 4. marketing stratégia kialakítása; 5. középtávú fejlesztési program kidolgozása és elfogadása; 6. projektek kidolgozása, menedzselése és megvalósítása; 7. ellenőrzés és visszacsatolás. A koncepció távlati céljainak megvalósításához a feltételeket fokozatosan kell kialakítani, azonban vannak olyan lényegi tényezők, amelyeket fontos rövid távon megoldani ahhoz, hogy megszűnjön a turizmus hanyatlása, a meglévő kínálat is több jövedelmet hozzon, és a leendő befektetők számára is vonzóbbá váljék a térség. Az alapvető feltételek: a Mátészalkai Kistérség turisztikai referensének kiválasztása és munkába állítása (az operatív feladatok ellátására a koordináció, a marketing, a projekt menedzsment és a fejlesztések területén); a referens működéshez szükséges eszközök időbeni biztosítása, szakmailag és emberileg egyaránt kiváló munkatárs alkalmazása; (On-line rendszerű) turisztikai adatbank kialakítása, Internetes információszolgáltatással a szakszerűség erősítése a településeken és a kistérségben, az arra alkalmas vállalkozók ki- és továbbképzésével; a beutaztató tevékenység ösztönzése látványos fesztivál jellegű rendezvények biztosításával, illetve a már működő fesztiválok időbeli koncentrálásával Mátészalkai Kistérségi Turizmusfejlesztési Alap létrehozása az e célra felhasználható központi források, önkormányzati saját források, vállalati hozzájárulások, pályázatokon megszerezhető támogatások stb. felhasználásával; ösztönző-rendszer kialakítása a turisztikai befektetések bátorítására és a tervek szerinti megvalósításuk elősegítésére, amelyhez a központi ösztönzők mellett a kistérség is hozzájárul; a kistérségi operatív turizmus fejlesztési program kidolgozása a koncepció elfogadását követően azonnal, majd a beruházási projektek kidolgozása folyamatosan; a mátészalkai kistérség középtávú marketing tervének kidolgozása; a koncepció integrálása a megyei és regionális területfejlesztési tervekbe; I.2.5. Várható eredmények A koncepció megvalósításától várható eredmények: tudatos fejlesztés révén megvalósítható a fenntartható és versenyképes turizmus megteremtése a kistérségbe, amely 10

kedvező módon egészíti ki a mezőgazdasági és az ipari termelést, elősegíti a természeti és kulturális örökség védelemmel egybekötött hasznosítását, az elmaradott települések felzárkózását, a lakosság megtartását és gyarapodását, életminőségének javítását. A koncepcióban felvázolt feltételekkel a turizmus gazdasági hozama a kistérségben hosszú távon a bruttó belső termék 4-5 %-át érheti el, és hasonló arányt érhet el a foglakoztatásban is. Tekintettel a gyenge mezőgazdasági adottságokra és a földrajzi helyzetre, a turizmus gazdasági szerepe a kistérségben fontos kiegészítő szektor lehet. A külső kapcsolatok bővítésével és a megfelelő vonzerővel rendelkező térségek turisztikai kínálatának komplex fejlesztésével a turizmus lehetőséget teremt a kistérségi fejlesztés stratégiai céljainak megvalósítására (ahol ez csak a turizmus által érhető el, pl. az emberi kapcsolatok bővítése, a természeti és kulturális örökség hasznosítással egybekötött megőrzése) vagy annak meggyorsítására (ahol a turizmus kedvező módon kiegészítheti az egyéb tevékenységeket). 11

II. STRATÉGIAI PROGRAM (stratégiai célok, alprogramok, megvalósítás, várható eredmények) II.1. STRATÉGIAI CÉLOK ÉS PROGRAMOK A mátészalkai kistérség turisztikai stratégiai program a 2006-2013 közötti időszakra szól, amelynek fő stratégiai céljai a következők: 1) A fenntartható turizmus feltételrendszerének kialakítása a kistérségben 2) A kistérségi turizmus versenyképességének fokozása 3) A kistérségben élők életminőségének folyamatos javítása A fenntartható turizmus feltételrendszerét minél előbb szükséges kialakítani, különben félő, hogy a spontán fejlődés során jóvátehetetlen károk keletkeznek a természeti és a kulturális környezetben, s ezen belül a turizmus alapját jelentő vonzerőkben. A fenntarthatóság csak tudatos fejlesztéssel érhető el, ami feltételezi a turizmus hatékony működési rendszerének kialakítását. A fenntarthatóság biztosítása nélkül hosszabb távon nem érhető el a versenyképesség sem, de a versenyképesség eléréséhez szükség van még egyrészt a jelenlegi hiányosságok felszámolására, másrészt jelentős fejlesztésekre is, mert a kistérség turisztikai elmaradottságát behozni, és a felzárkózást biztosítani csak ebben az esetben lehet. Az életminőség folyamatos javítása mindennemű fejlesztés végső célja a kistérség számára, amihez a turizmus is képes és köteles hozzájárulni. Ezért ezt a célt a programozás és majd a fejlesztés valamennyi szakaszában fontos kiemelten figyelembe venni: a szokásos lehetőségek (munkahely-teremtés, jövedelmek létrehozása, a természeti és kulturális örökség védelemmel egybekötött hasznosítása stb.) kihasználása mellett tehát a fejlesztések megvalósítási módját is fontos úgy megválasztani, hogy az a helyi lakosság számára is lehetőleg életminőség javulást eredményezzen (pl. kerülni kell a zárt, csak a turistákat szolgáló, gettó jellegű fejlesztéseket; a kulturális és egyéb rendezvények szervezésébe a lakosságot is be kell vonni stb.). A stratégiai célok elérését három stratégiai alprogram megvalósítása szolgálja: az I. alprogram feladata a turizmus hatékony működési rendszerének kialakítása (azonnali feladat); a II. alprogram feladata a szűk keresztmetszetek felszámolása, valamint a jelenlegi hiányosságok megszüntetése és a szolgáltatások színvonalának javítása (rövidtávú feladat); a III. alprogram feladata az új komplex turisztikai termékek létrehozása (a teljes tervezési időszak alatt, folyamatos feladat). 12

II.2. ALPROGRAMOK I. stratégiai alprogram: A turizmus hatékony működési rendszerének kialakítása Kapcsolódó stratégiai cél: A fenntartható turizmus feltételrendszerének kialakítása a kistérségben A kistérségben élők életminőség folyamatos javítása FEJLESZTÉSI CÉL RÉSZPROGRAM KÖZREMŰKÖDŐK 3. táblázat Intézménykorszerűsítés A turizmus gazdasági hozamának növelése A tőkebevonás ösztönzése Fogyasztói érdekvédelem A természeti- és lakott környezet védelme Turisztikai szemléletformálás I.1. A Gazda szerepkör betöltése I.2. Hatékony kistérségi marketing megteremtése Új turisztikai vonzerővel bíró attrakciók kidolgozása, megvalósítása I.3. Projektek kidolgozása és menedzselése I.4. Ösztönzőrendszer kialakítása I.5. A szolgáltatások javítása I.6. Környezetvédelem I.7. A lakosság felkészítése I.8. Önkormányzatok felkészítése I.9. A vállalkozók felkészítése I.10. Civil szervezetek felkeresése Kistérségfejlesztő társulás, települési önkormányzatok, turisztikai szakmai szervezetek és vállalkozások, RIB Magyar Turizmus Rt, RIB, Regionális Marketing Iroda Kistérségi fejlesztő társulás, települési önkormányzatok, turisztikai szakmai szervezetek és vállalkozások, RIB Települési önkormányzatok, civil szervezetek Települési önkormányzatok, turisztikai vállalkozások, civil szervezetek, Önkormányzatok, turisztikai vállalkozások, civil szervezetek Környezetvédelmi Felügyelőség, civil szervek Önkormányzatok, teleházak, szakmai szervezetek, iskolák, sajtó Kistérség fejlesztő társulás, turisztikai referense Idegenforgalmi szakemberek, szakmai szervezetek Települési önkormányzatok, civil szervezetek, kamarák A humán erőforrások fejlesztése A program időtávja: I.11. A turisztikai oktatás és szakképzés korszerűsítése Részben azonnali, részben középtávú feladatok. Oktatási intézmények bevonása, turisztikai szakmai szervezetek 13

II. stratégiai alprogram: A szűk keresztmetszetek felszámolása Kapcsolódó stratégiai cél: A kistérségi turizmus versenyképesség fokozása A kistérségben élők életminőségének folyamatos javítása 4. táblázat FEJLESZTÉSI CÉL RÉSZPROGRAM KÖZREMŰKÖDŐK A jelenlegi hiányosságok megszüntetése II.1. Termékfejlesztés szervezése II.2. Szolgáltatások fejlesztése II.3. Meglévő értékek védelme II.4. A beutaztatás és a fogadás feltételeinek megteremtése II.5. Rend és tisztaság II.6. Öko/turisztikai szemlélet kialakítása II.7. Marketing szemlélet kialakítása II.8. Szálláshelyek korszerűsítése A program időtávja: Rövid- és középtávú távú feladatok. Települési önkormányzatok, térségi szakhatóságok, tur.-i szolgáltatók Vállalkozók, önkormányzatok, fogyasztóvédelmi felügyelet Települési önkormányzatok, média, rendőrség, turisztikai szervezetek, Önkormányzatok, teleházak, utazási irodák, szakmai szervezetek Önkormányzatok, rendőrség Természetvédelmi szervek, települési önkormányzatok, turisztikai szervezetek, média Teleházak, turisztikai vállalkozások iskolák, szakmai szervek, média Szálláshelyek üzemeltetői, szakmai szervek, önkormányzatok 14

III. stratégiai alprogram: Új komplex turisztikai termékek létrehozása Kapcsolódó stratégiai cél: A kistérségi turizmus versenyképességének fokozása A kistérségben élők életminőség folyamatos javítása 5. táblázat FEJLESZTÉSI CÉL RÉSZPROGRAM KÖZREMŰKÖDŐK A gazdasági, kulturális, tudományos stb. kapcsolatok kihasználása A természeti és a kulturális örökség védelemmel egybekötött hasznosítása III.1. Hivatásturizmus Utazásszervezők III.2. Ökoturizmus Természetvédelmi hatóságok, túraszervezők A kulturális értékek hasznosítása III.3. Kulturális turizmus Művelődési házak, utazásszervezők A kulturális értékek élménnyel egybekötött hasznosítása A sport által nyújtott lehetőségek kihasználása A falvak számára lehetőség nyújtása a turizmusba való bekapcsolódásra A lovas hagyományok megőrzése és hasznosítása III.4. Kulturális élményturizmus Utazásszervezők III.5. Sportturizmus Sportegyesületek, utazásszervezők III.6. Falusi turizmus Önkormányzatok, turisztikai szervezetek, szállásadók III.7. Lovas turizmus Lovasközpontok, utazásszervezők Az élővizek hasznosítása III.8. Horgászat Önkorm.-ok,felügyeleti szerv. A vadállomány megőrzése és tervszerű hasznosítása A kistérség és a megye ismertté tétele a jövő turistái számára Üdülési lehetőségek javítása a családok számára A szezonszéthúzást is elősegítő körutazási és üdülési lehetőségek bővítése a nyugdíjas korosztálynak A feltételek megteremtése a kerékpáros túrák bővülő keresletének lekötésére A bio- és gyümölcstermelés, a természeti környezet, stb. felhasználása egy új turisztikai kereslet lekötésére III.9. Vadászat Vadásztársaságok III.10. Ifjúsági turizmus Utazásszervezők III.11. Családi üdülés Önkormányzatok, szálláshelyek III.12. 3. korosztály túrák Utazásszervezők, programgazdák III.13. III.14. Kerékpáros turizmus Egészséges életmód túrák Turisztikai szervezetek Önkormányzatok, turisztikai szervezetek, vállalkozók Új életképes elképzelések támogatása III.15. Kreatív ötletek Önkormányzatok, média, civil szervezetek A program időtávja: A teljes tervezési időszak, folyamatosan meglévő feladatok. 15

II.3. MEGVALÓSÍTÁS II.3.1. A program megvalósításának mechanizmusa A program megvalósításának menete 6. táblázat FELADAT EGYÜTTMŰKÖDŐ SZERVEZET A FŐ FELELŐS ESZKÖZEI ÉS MÓDSZEREI A program elfogadása A projektek kidolgozása Források biztosítása Megvalósítás Ellenőrzés: a források felhasználása, a hatások nyomon követése, hatékonyságelemzés a) a kistérségi önkormányzati vezetők; b) a részprogramok felelősei c) a programokban megjelölt többi együttműködő partner, lakosság A részprogramok felelősei, tervezők, beruházók a) hazai és nemzetközi pénzalapok kezelői pályázatok; b) magán és közületi befektetők A köz- és a magánszektor különböző szervezetei (önkormányzatok, társhatóságok, helyi lakosság, a meglévő turisztikai vállalkozások és az új befektetők projektgazdák, stb.). A részprogramok felelősei, állami és magán ellenőrző szervek, tanácsadók. A program egyeztetése, előterjesztése és elfogadása. pályázat; megbízás; szerződés; koordináció; elfogadás. Saját források és külső források bevonása (pályázatokon való részvétel, szakmai koordináció, projekt menedzsment). tájékoztatás, kezdeményezés, pályázat, megbízások és szerződések, ösztönzés, koordináció, marketing. Saját tevékenység, koordináció, Megbízások. A program elfogadását, megvalósításának előkészítését, megvalósítását és ellenőrzését illetően a fő felelősök és a többi szereplő között szoros együttműködés kialakítása szükséges, amelyet különböző módszerekkel és eszközökkel az Kistérségi Gazdaságfejlesztő Társaságnak kell kezdeményeznie és mozgatnia. II.3.2. A szereplők A turizmusfejlesztési program megvalósításának főszereplői a döntéshozatalt illetően: a Kistérségi Önkormányzatok illetve a Kistérségi Gazdaságfejlesztő Társaság. Az operatív munka fő felelőse tisztség betöltésére a kistérségben jelenleg nincs alkalmas turisztikai szakember. Amennyiben a koncepcióban javasolt Turisztikai Menedzser állás 16

(TM) létrejön, úgy a feladatokat fokozatosan, az egyéb feltételek kialakulásával párhuzamosan e szakemberre át lehet ruházni. Erre az állásra olyan személy szükséges, aki jelentős helyismeretével képes a kistérség településeire leginkább jellemző, az adottságokra építő, de széles körű igényeket kielégítő programkínálat megszervezésére. Középtávon a koordinátori feladatok összetettsége miatt érdemes az informatikai feladatokhoz értő személy alkalmazása is, aki az (On-line) adatbázis működtetését, valamint az információáramlást biztosítja. A megvalósítás további szereplői: a meglévő turisztikai vállalkozások és az új befektetők; turisztikai és turizmusban érdekelt más non-profit szervezetek; oktatási intézmények; a helyi lakosság. II.3.3. A program végrehajtásában közreműködő szervezetek együttműködése A turizmusfejlesztési program egészének végrehajtásáért felelős személy optimális esetben egyúttal a kistérségi turizmuspolitika megvalósításának egészéért is felel. Ebben az esetben a fő felelős feladata a kistérség egész turizmusának figyelemmel követése és a szakmai érdekek érvényesítése a turizmust érintő valamennyi kérdésben, tehát gyakorlatilag a kistérség életének egészében, hiszen a turizmus minden részterülethez kapcsolódik. Emellett ő lehet a címzettje vagy kezelője a turizmus fejlesztését szolgáló turisztikai célelőirányzat és más központi források kistérséget illető részének, ami a program megvalósításához és a konkrét fejlesztési tevékenységhez elengedhetetlen alapvető feladatok (pl. a projektek kidolgoztatása) finanszírozását segíti elő. Végül ő látja el azokat a helyi marketing feladatokat, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy e térség iránti keresletet felkeltsük és a fejlesztési tevékenység a gyakorlatban is megvalósuljon, hatékony legyen. A program végrehajtásában közreműködő szervezetek munkamegosztása és együttműködése a felelősségek alábbi megoszlásán alapul: a program egészének fő felelőse a program elfogadását követően végig felügyeli és ellenőrzi a megvalósítás folyamatát, a részprogramok felelőseivel együttműködési megállapodást köt, segíti és koordinálja a munkájukat az egyes részprogramok felelősei az adott program teljes végrehajtásáról gondoskodnak; a többi közreműködő az egyeztetéseken, illetve a szerződésekben vállalt feladatot látja el. II.3.4. Az információáramlás és érdekérvényesítés rendszere Az információáramláshoz szükséges adatbázis létrehozása érdekében javasolható, hogy lehetőleg helyi támogatással a települési önkormányzatok, és vállalkozások együttműködésével mielőbb megszülessen és működni kezdjen a turisztikai menedzser (TM). A TM a fentebb felsorolt feladatok mellett különösen a projektek figyelemmel követése, menedzselése és a programmal kapcsolatos monitoring tevékenység elvégzése kapcsán az információáramlás rendszerét is kidolgozná és működtetné. Ez utóbbihoz különböző módszerek segítségére támaszkodhatna, mint pl. szakmai fórumok, lakossági fórumok szervezése, sajtótájékoztatók, workshopok, információk terjesztését elősegítő interaktív honlap működtetése, tanfolyamok stb. szervezése. 17

Napjaink információs technikai forradalma alapvetően átalakította a marketingstratégiát is. A kistérségi, települési információk megjelenítése a világhálón mind a vállalkozások, mind a befektetők számára az információk könnyebb és gyorsabb elérhetőségét biztosítja. A piaci alapon szerveződő Internetes, virtuális térség kialakításához szükséges a nem piaci jellegű információk (adottságok, vonzerők, programok, eddigi eredmények stb.) megjelenítése is. A kis- és középvállalkozások, és a lakosság bekapcsolódásával lehetőség nyílik az információk naprakész megjelenítésére, ezáltal javítható a települések és a kistérség versenyképessége a globalizálódó piacokon. Egy eredményes információs honlap lehetőséget teremt a bemutatott eredmények függvényében, a kistérségi együttműködés, a gazdasági aktivitás bemutatására, egyúttal a befektetők, üzletemberek felé kapcsolattartásra. Hosszú távon szükséges egy On-line turisztikai információs adatbank és virtuális szálláshely katalógus és programkínálati rendszer kialakítása. II.4. FINANSZÍROZÁS II.4.1. Források A program megvalósításához szükséges források lényegében két csoportba sorolhatók: 1. közpénzekből kell finanszírozni a közcélú feladatokat (tervezés; vonzerő és infrastruktúra fejlesztés; a magánforrások mozgósítására felhasznált ösztönzők nyújtása; a helyi marketing, mint pl. a tájékoztatás; szakképzés stb.); 2. többségében magánforrásokból és pályázati pénzből kell megvalósítani a nyereséget hozó tevékenységekhez szükséges beruházások zömét (turisztikai vállalkozások létesítményei, mint pl. az éttermek, panziók, üzletek, lovardák stb.). II.4.2. A finanszírozás rendszere A külső források megszerzésének alapfeltétele a pályázati kiírások megismerése és az azokban közölt feltételek pontos betartása. Tekintettel a külső források alapvető fontosságára, a Turisztikai Menedzser feladata lehetne a pályázatok figyelemmel követése mellett az azokról szóló folyamatos tájékoztatás és a pályázatok kidolgozásához nyújtandó tanácsadás, valamint a projektek menedzselése és a pénzek felhasználásának nyomon követése. A komolyabb pályázatok egyre inkább megkövetelik, hogy azok kistérségi programra és azon alapuló projektekre támaszkodjanak. A jelen középtávú fejlesztési program biztosítja az első feltételt, a projekteket illetően azonban csak javaslatokat tartalmaz majd (az operatív program keretén belül) az egyes részprogramokra. Ezért a program megvalósításának legelső teendői között kell szerepelnie a projektek kidolgozásának vagy kidolgoztatásának. A projektek megléte emellett nem csupán a pályázatokon való részvétel feltételét jelenti (döntően az önkormányzatok számára), hanem a magántőke beruházásainak ösztönzéséhez és irányításához is elengedhetetlen. Mindez nemcsak a finanszírozás szempontjából alapvető, hanem egyben a fenntartható fejlődésnek is alapfeltétele, hogy az eddigi spontán fejlődést tudatos fejlesztés válthassa fel. 18

II.4.3. Előzetes költségvetés tervezet A finanszírozás megszervezéséhez fontos lenne ismerni a program költségvetésének nagyságrendjét és a források várható szerkezetét. A stratégiai program készítésekor azonban sem a részprogramok költségvetése, sem a források várható nagyságrendje nem ismert, nem tervezhető. A költségvetés tervezetét az operatív program kidolgozását követően lehet majd véglegesíteni. A források megoszlásának pontosabb előrejelzéséhez az új hazai gazdaságpolitika és költségvetés, illetve az EU-csatlakozás, az új közösségi költségvetés és hazánk abból való részesedésének ismeretére lesz szükség, addig ezen a téren is csak becslésekre szorítkozhatunk. Mindez aláhúzza annak fontosságát, hogy a tervezést folyamatnak és ne egyszeri aktusnak fogjuk fel változó világunkban a tervek folyamatos karbantartása és aktualizálása alapkövetelmény. A tervek megvalósítása ezért elképzelhetetlen azok szakszerű menedzselése nélkül. A stratégiai program ehhez orientációt nyújt. II.4.4. Ellenőrzési (monitoring) rendszer A program végrehajtását folyamatosan nyomon kell követni és az esetleges eltérésekről vagy gondokról a visszacsatolást meg kell szervezni. Ez utóbbit célszerű úgy kialakítani, hogy a jelzések alulról felfelé áramoljanak, s így a szükséges intézkedések mindig a lehető legalacsonyabb szinten szülessenek meg. A folyamatos visszajelzéseket először a részprogramok felelősei kapják meg, akik vagy maguk intézkednek és arról tájékoztatják a végrehajtás fő felelősét, vagy intézkedést kérve továbbítják neki a jelzést. A döntési szintek részben a felelősök kompetenciájából adódnak, részben pedig az operatív program kidolgozása során kell azokat tisztázni. Az ellenőrzési rendszer eltérő módszerek alkalmazását igényli a végrehajtás különböző területein és szakaszain: A program megvalósítása során az ellenőrzési rendszer gyakorlatilag az együttműködés során született feladatvállalások teljesítését hivatott nyomon követni és jelezni az esetleges eltéréseket. Ehhez a program egészének végrehajtásáért felelős személynek minden teljesítésről tájékoztatást kell kapnia. Az információáramlást ezért úgy kell megszervezni, hogy ne csak a felmerülő problémákkal kapcsolatban forduljanak hozzá, hanem a források felhasználásáról és egyéb feltételek pontos teljesítéséről is mindenkor tájékozott legyen. A megvalósítást követően fontos feladat a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követése, ami kettős követelményt támaszt a monitoring rendszer megszervezését illetően. Egyrészt nem csupán az új fejlesztéseket fontos megismerni, hanem az általuk lehetővé tett turistaforgalom nagyságát és jellemzőit is, másrészt figyelni kell a fejlesztések és a turistaforgalom által a környezetre gyakorolt hatásokat. Az információrendszer kialakításakor fontos figyelemmel lenni a hatékonysági mutatók kiszámításához szükséges alapinformációkra, mert utólag már nem lehet pótolni azokat. A hatékonyság megbízható mérése nemcsak a jelen program eredményeit vagy hiányosságait tükrözi majd, hanem minden bizonnyal hozzájárul a további programok még sikeresebb kialakításához és megvalósításához, ezáltal pedig a kistérség távlati céljainak mielőbbi eléréséhez is. 19

III. FEJLESZTÉSI PROGRAMOK ÉS A MEGVALÓSÍTÁS HELYSZÍNEI A működő és korábban említett sikeres programokon túl az új termékek kialakításánál a terület jó természeti adottságait figyelembe véve elsősorban a természethez és tájhoz illő aktív turisztikai programokat javasoljuk "vezértermékként". A sajátos és különleges programok, mint az időutazás a múltba, a régészeti, az ezoterikus, a lovas táborok a táj harmóniáját tükrözik. Eladhatóságuk mind a hazai mind a külföldi piacon kiváló. Természeti értékekre alapozott turizmus Magyarország mintamodell lovasturisztikai programja is meghatározó szerepet szánt a térségnek: nemzetközi túraútvonal, lovasturisztikai oktató bázis, országos és nemzetközi jelentőségű komplex lovas környezet kialakítása, s csatlakozás a régió lovas bázisaihoz, ahol az első számú vonzerő a lovaglás (túra-, gyógylovaglás, fogathajtás, stb.), a lovas szolgáltatás (oktatás, szállás, programok stb.) valamint a szabadság érzete. A hazai természetjárás számára a kistérségnek éppen a csendes, nyugodt, érintetlen állapota jelenti a vonzerőt. Több olyan természeti és kulturális, épített környezeti értékkel rendelkezik, amelyek helyhez kötöttek, de felfűzésükkel tartalmas túraútvonalak alakíthatók ki. Az ehhez szükséges jelzett turistautak, tanösvények kiépítése, térképek, túrafüzetek elkészítése még várat magára. A domborzat és a növényzet változatossága, ugyanakkor a kis szintkülönbségek és a jól járható dűlőutak a gyalogos és a kerékpáros természetjáró szakágaknak is lehetővé teszik a megjelenését. Gasztronómiai élménypark kialakítása A kistérség sajátos, nemzetiségi és tájjellegű gasztronómiai hagyományainak felelevenítése alkalmas arra, hogy a turista élményét gazdagítsák és megelégedettségét fokozzák, amennyiben szerepelnek az étlapon, ha idegen nyelven is érthetővé tudjuk tenni, ha kifogástalanul készíti el a szakács. A vendéglátáshoz szükséges lenne, akár központi koordinációval is segíteni. Fejlesztési célként jelölhető meg: A gasztronómia hangsúlyosabb felhasználása a kistérségi marketingben, az erőteljesebb promóció, Törekedni kell a speciális (pl. bio- és vegetáriánus ételek iránti) igények kielégítését lehetővé tevő étlapok összeállításának ösztönzésére, (aszalványok, lekvárok: meggy, szilva, stb.) A korábban megszokott borkínálat helyett a magyar borkultúra terjesztésére. A szatmári szilva és egyéb minőségi pálinkák kulturált fogyasztásának visszaállítása, a fiatalok, második korosztály körében történő kulturált fogyasztásának népszerűsítése. Mindezt úgy irányítani, hogy a külföldi vendég megfelelő fogadására is irányuljon a vendéglátás, az éttermek berendezése a kategóriájának megfelelő legyen, valamint lehetőségek szerint ösztönözni kell a környezetbarát technológiák és anyagok bevezetését. A többnyelvű étlapok között a meglévő angol és német nyelvűek mellett lengyel, szlovák, ukrán és román nyelvű vendégek számára (az idelátogató turisták összetételének megfelelően). 20