6..6 GÁSPÁR-HANTOS GÉZA AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT Az erdőrendezés fejlesztése során arra törekszünk, hogy az üzemterv felsználói olyan adatokhoz, információkhoz jussanak, melyek megalapozottabb, mind több szempontból vizsgált és értékelt tervek készítését szolgálják. Az erdő állománytípusok és fatermesztési munkaszakaszok szerinti bemutatása ezt a célt szolgálja. Az erdőrendezés fejlődése során az erdő állapotát, szerkezetét ismertető táblázatok mindig lényeges és elengedhetetlen tartozékai voltak az erdőgazdasági üzemterveknek. Lassan több mint éves múltra tekint vissza az egyik legismertebb: a fafaj és korosztály táblázat, mely az erdők szerkezetét legjobban megtározó tényezőit veszi figyelembe. Ez a táblázat lehetőséget ad a fafaj és kor viszonyok bemutatására, elemzésére, a változások értékelésére. Hiányoznak azonban a jelenlegi üzemtervekből az állománytípusok szerinti megbontást és az állománytípusok összetételét bemutató táblázatok, hiányzik a fatermesztési munkaszakaszonként elkülönített állománytípusoknak, azok fafaj összetételének ismertetése, pedig ezek az erdő szerkezetének igen fontos elemei. Az Erdőrendezési Szolgálat az 98. január l-re aktualizált erdőállományadattárból előállította az erdőknek főfafajjal jellemzett állományok és a fatermesztési munkaszakaszok szerinti csoportosítását, melynek szerkesztését, sznosíttóságát, és továbbfejlesztését a következőkben ismertetem: Az alaptáblázatok szerkesztése A táblázatok egyik megtározója az állományalkotó főfafajok és az azokkal együttesen megjelenő mellékfafajok szerinti bontás. Az Erdőművelési terminológia (MSZ. 228/6 76) szerint: Főfafaj. A faállomány elsődleges rendeltetése a fatermesztés, a környezetvédelem vagy az üdülés szempontjából legnagyobb jelentőségű fafaj (vagy fafajok), amelyek érdekében minden erdőművelési tevékenység történik." Mellékfafaj. A főállomány elsődleges rendeltetése tekintetében kisebb jelentőségű fafaj (fafajok), amelynek az állományban közvetett fontossága lehet pl. árnyaló fafaj." Az erdőgazdasági üzemtervekben a főfafaj általában az állományrész első soraként szerepel. Az esetleg nem teljesen egységes üzemtervezési gyakorlat következtében elnyagoltó mértékű eltérések ma még lehetségesek. A mellékfafajokat állományrészenként rendeltük a főfafajok mellé. A jelenlegi -feldolgozásunkban főfafajjal jellemzett állományt (tölgyes, cseres, bükkös, akácos, nemes- és zai nyáras, egyéb kemény- és lágylombos, továbbá erdei-, feketeés egyéb fenyves) és 5 mellékfafajt, fafaj csoportot különítettünk el. A fatermesztési munkaszakaszok kialakítását a Főbb állományalkotó fafajok erdősítési hálózata és erdőnevelési modellje" (MÉM. 975) című az
üzemtervezéshez segédletként kiadott modelltáblázatok alapján végeztük. Fatermesztési munkaszakasznak tekintjük a modelltáblázatok azonos jellel és megnevezéssel ellátott műveleteit. Az egyes állományrészek fatermesztési munkaszakaszba sorolása a főfafaj kora és fatermőképessége függvényében történt. A munkaszakasz felső tárának a modelltáblákban a művelet végrejtására előírt legmagasabb kort vettük, így a két művelet közötti nyugalmi idő" mindig a következő munkaszakaszban szerepel. (Pl. Az A" fatermőképességi csoportban a kocsánytalan tölgyesekben 2 95 évek közé esik a növedékfokozó gyérítések időszaka. A végsználati kora 5 5 év, de 96 éves korában már a végsználati munkaszakaszba soroltuk.) A táblázatokat országos szektor, erdőgazdaság és a nem erdőgazdasági erdőket megye bontásban készítettük el. Az alaptábla a MÉM Erdőgazdaságok tölgy főfafajjal jellemzett állományok területi és fakészleti adatait tartalmazza (. ábra). Főfafaj: T LGY Fafaj Erdősítés i Tiszt I tás m m' Tk gy ér!t és m* Nf g yér és Véqsználat m m ^ összes MEM KTT 2 228 5 598 27 5 98 66 88 2276 2652 KST 988 6 285 76 668 85 9 79 666 892 9 82 7 YT 72 5 29 228 7 66 7 72 86 59 86 7 87 CS 9 9 8678 52 5792 79 9 2869 227 679 7 778 B 22 2 657 9 595 92 52.999 65 2 269 6 GY 9 762 ] 89 96 82 688 9 77 8 262 689 A 25 9 j 6 869 96 82 2 8 289 EKL 22 2 2, 6 659 562 65 67 95 57 N NY 25] 22 72 2 2 _ 59 8 HNY 27 256! 29 269 65 5 25 27 8 66 27 FU 9 : 7 2, 2_ ÍJ_ ELI 92 7 i 5 697. 82 56 5 97 EF 285! 577 5 8 5 5 2 26 75 527 FF 25 88; 52 92 298^ na 8 9 8 59 YF 82 59 7 6 7 226 26 69 9 9 9 885! 7 57 225 2588 87 25786 9 5595 579 67. ábra. Az alaptábla m ' Alaptáblázat sznosíttósága Ha bármilyen táblázatot szerkesztünk, értékelnünk kell, hogy a táblázat anyagát mennyiben, miképp és mire tudja sznosítani a tervező, a gazdálkodó, a felügyelet és az irányító főtóság. Az ország és az erdőgazdaságok erdeinek állományok és fatermesztési munkaszakaszok szerinti adatait, arányait a Magyarország erdőállományainak főbb adatai, 98." (MÉM. ERSZ. 98 82.) című kiadvány ismerteti, így célom most nem az országos adatok számszerű bemutatása, nem néhány példával az alaptáblázatokból kimunkáltó, különböző szempontú csoportosításokra hívnám fel a figyelmet: a faállománnyal borított terület megoszlása a főfafajjal jellemzett állomá-
nyok szerint, az állományok aránya erdőgazdaságokon belül, illetve az erdőgazdaságok között (2. ábra); megne vezése A f ő f a f a j T cs B A NY EL FE ÖQlUlOnT- Borsod 278 567 59 285 S8 888 69 2, 25,9 22,,,7,,6, * \,,,8 26,9,6 6, 7, 695 6578 298 88 2 9 928 2767 % -» 6, 5,8 8.5.6-8 28 8,2,., \ 2,9 6, 2,,9 6,9 66 Összes MÉM 579 87 988! 95 66 75 68 59(8679 6, 2,7 5, 7, 62, ' ' = \,,,,,,,, 2. ábra. a fjfafajjal jellemzett állomány megoszlása főfafaj és mellékfafajok (fafajcsoportok) szerint és azck aránya erdőgazdaságon belül, illetve az erdőgazdaságok között (. ábra);, TÖLGYESEK Balotonf. Borsodi «MÉM Összes Q % % % KTT 85,5 8 6,9 2276 8,9 KST 695 6,7 66 5. 82 26, ET 888 7, 972 2,9 7, CS 2665 2,8 58. 7,5 7,8 B 85,8 92,6 269,6 GY 858 6,7 6 69 9,6 262 7,5 A.6,5 2, 8,6 EKL 9,9 8,2 95, NNY, 59, HNY 8, 66.2 FÜ ; ELL 68. 68,2 5, EF 2 2,7 2 2, 757 2,2 FF 8. 5,5 8,6 YF 2,9 56,5 69.5 2 78, 695, 579,. ábra.
egyes fafajok területaránya a különböző főfafajjal jellemzett állományokban (. ábra); összes MEM főfafajjal jellemzett A főfafaj ál ío mány T Cs B Gy A Ny EL FE 7 t Öl gyes 6, 68,2,8,6,5,6,,7, cseres 2,7,6 7,5 6,8,2.,6 2,6 bükkös,,8, 6,5 5,7,2,2 2,5 akácos,,5,5, 9,5 5,,9, nyá ra s 5, 6,5 85,9 6,2 ;,9 egyéb lombos 7, V 5,7,7,7, ~2,íT,7 *, fenyves 6,2 5, 2,,9,6,!>,5* ' 85,9 összesen, 28,7. 8,9 8,2, 6, 6,8 5,8. ábra. az erdőterület megoszlása fatermesztési munkaszakaszok szerint, a munkaszakaszok aránya erdőgazdaságokon belül, illetve az erdőgazdaságok között (5. ábra); 2 Erdősítés Tisztítás gyentes NF;, gyérítés Végsznalat 7 85 57 7 988 69 Balatont. %,8 9,5 2, 2,7 2,8, % 2, 6,8 52 8, 9, 7, Borsodi 2925 8825 5299 265 92 2767 - % 2,6 67 7, 2,5 2, % 6,5,8 9, 5,8 5, 2,5 Összes 5 7985 278985 582 28 8679 MÉM -»% 5,2 2C 2. 8, 2, % J,,,.,, 5. ábra. a főfafajjal jellemzett állományok megoszlása fatermesztési munkaszakaszok szerint (6. ábra). A táblázatok amellett, hogy az adott terület erdeit bemutatják, felsználtók szektorok, gazdálkodó egységek, erdészetek erdőszerkezetének összesonlító vizsgálataira, különböző feladatok nagyságának előrejelzésére, összesonlítására, ellenőrzésére, a különböző állománytípusok értékelésére, és szerkezetüknek további vizsgálatára, fatermesztési munkafeladataik megtározására stb. A táblázat továbbfejlesztésének lehetőségei A bemutatott sznosíttóságon kívül természetesen bőven van lehetőség további mélységű, illetve szemléletű csoportosításra, prognózisok, tervek készítésére, elemzések végzésére.
Föfafaj 2 Erdősítés Tisztítás TK NF gyérítés gyéri tés Végsználat 9 885 225 87 9 579 Tö Igyes 7., 26,5 8,7 25, 6,, '/.* 22,9 8,,8 5,7 9,2 6, 8 2 58 95 28 52 656 87 Cseres -7.,6, 5,,9 7,7,, 7,2, 2,7 2,8 2,7 52 979 279 77 2 988 Bükkös,5, 2,8,6 2,8,, 8, 7,7 25,9 9,6, 22 86 257 6292 9566 Akácos -7. 2,8 8,, 65,8, /.* 27,,6,5 29,8, 276 6 2 58 288 75 Nyáras 7. 5,7,, 57,8, Egyéblombos L\ 5,5,8 5,,7 5, 782 6 66 225 6755 68-7.,7 2,2 25,9,2 26,, */.* 2,,5 6,,9 7,9 7, 568 628 59 69 876 59 Fenyves -7., 2,5 7,8 7,6,6, összes MÉM 7. t,7 26,6 9, 6,8 7, 6,2 5 7 985 278985 582 28 867 9-7. 5,2 2,C 2, 8, 2,, 7.J,,,,, 6. ábra. A fejlesztés egyik iránya az állománytípusok szerinti megbontás az elegyedés további vizsgálata lehet. Egy-egy főfafajon belül ki kell alakítani az állománytípusokat, vizsgálni kell az elegyedés jellemző fafaja és az elegyedés mértéke szerint az erdők szerkezetét. Például a tölgyesek esetében az elegyetlen tölgyesek mellett külön tudjuk választani a gyertyános, a cseres, a hársas tölgyeseket, de le tudjuk választani a molyhos-tölgyes karszt-bokorerdőket is. Az így, most már állománytípusonként kialakított csoportosítások az elegyedés arányának különböző fokozataira is bonttók. Ezek tovább bonttók klíma, termőhely típus és annak változatai szerint, s ez újabb bőséges lehetőséget nyújt az erdők értékelésére, vizsgálatára, összesonlítására. További részletezési és vizsgálati lehetőséget adnak a fatermőképességi csoportok, vagy akár termőhelytípus változatok és a fatermesztési munkaszakaszok szerinti megoszlás. Ki lehet munkálni adott időszakokon belül végzendő erdőnevelési feladatokat, azok állománytípusonkénti megoszlását. Végül a végsználati korok, a végsználatok sürgőssége szerinti bontás alapján a végsználatok lehetőségére, azok mennyiségére, az elegyedés fafajaira és azok mértékére vonatkozó adatok is kimunkáltok.