MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 73. bencze lóránt

MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 73. bencze lóránt Budapest 2008 1

Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva ISSN 1419 4481 ISBN 978-963-9559-34-9 Bolla Kálmán Kiadja a Zsigmond Király Főiskola. Felelős kiadó: Dr. Bayer József rektor. Hozott anyagról sokszorosítva. Amulett '98 Nyomdaipari Kft., Budapest. F. v.: Lajtai Ferenc. 2

BENCZE LÓRÁNT 3

4

BENCZE LÓRÁNT ÖNVALLOMÁSA Ízelítők a nevetségessé silányult kegyetlen múltból, avagy a Gondviselés fintora I. Lőrincze Lajos nyelvművelő apostol nagybátyja, Lőrincze Géza református lelkész keresztelt meg, evangélikusnak anyakönyveztek, és végül katolikusnak neveltek. Nagyapám temetésén a kiscsányi temetőben éppen megkíséreltem elolvasni a családi kripta melletti fejfán az elmosódott Keresztes nevet, mire egy idős paraszt bácsi megszólalt: Ő volt a komája. Keresztes Kálmán nyelvész apja volt Nagyapám legjobb barátja? 1952-ben a pécsi belvárosi templom káplánja, Pohly János a kezembe nyomott néhány könyvet, hogy írjak tanulmányt Pázmány Péterről. Nem tudtam, mi az a tanulmány, és nem tudtam, ki az a Pázmány Péter, de általános iskolai dolgozatnál jóval hosszabban értekeztem róla. Ugyanebben az időben a pécsi Mátyás Király Utcai Általános Iskolában Tantó István, egykor református kántortanító 'készüléket' szerkesztett a 10-12 éves tanulóknak, és hihetetlen energiával és izzó szeretettel verte belénk a szófajok és a mondatrészek különbségét. Énekórákon lelkes híve volt a Kodálymódszernek. Sem ő, sem én nem sejtettük, hogy egyszer majd ott állok Kodály Zoltán temetésekor közvetlenül a még nyitott sír mellett előénekesként három bencés szerzetestársammal. Sok év leforgása után lettem nyelvész, negyvenkét éves koromban, mint Balázs János. Úgy történt, hogy egy neves irodalmár akadémikus tíz éven át ült egy tanulmányomon. Sem vissza nem dobta, sem meg nem jelentette. Magyarán elfektette. Akkor gondoltam nagyot, 'az utcáról' bementem Szende Aladárhoz, Lőrincze Lajos mellett a Magyar Nyelvőr akkori főszerkesztőjéhez. Neki annyira tetszett a tanulmányom, és annyira be akarta hozni a tízéves késést, hogy elszaladt a nyomdába, visszavett egy kéziratot mondván, az még ráér, és betette helyébe az enyémet. A történetnek váratlan folytatása is lett, afféle édes történet a szakmaiságról. II. 1970 körül az Edinburghi Egyetem a fonetika-fonológia fellegvára volt Vértes O. András szerint. 1973-ben ott töltöttem egy hónapot. Nem kisebb tanár is tanított, mint M.A.K. Halliday. Egyszer-egyszer együtt kávéztunk, teáztunk, de 5

akkor én még nem tudtam, hogy 'olyan nagy'. (Ezzel ellentétben Fónagy Ivánról már tudtam, milyen nagy, amikor Párizshoz közeli otthonában felkerestem, de azt mégsem, mit jelentett, hogy már második alkalommal palacsintát sütött nekem. Ez számított nála a teljes szakmai elismerésnek). 1985-ben az ELTE-n tanítva nem láttam tisztán egy hangtani kérdést. Megkérdeztem kedves kollégámat, kihez fordulhatnék. Azt válaszolta: Hááát, Vértes O. Andráshoz, de az akkora nagy ember, hogy nem áll szóba magával. Erre mondják, 'se köpni, se nyelni nem tudtam'. Akkoriban ugyanis már vagy két évtizede jó barátságban álltam András bácsival, de hallgattam. Aztán folytatta: Hááát, Szende Tamás (hatásos szünet), de az is olyan nagy ember, hogy az sem áll szóba magával. Máig is csodálattal emlékezem a női intrikának ezen bájos megnyilvánulására. A tőlünk harmadik szobában lévő Fonetikai Tanszékről meg szót sem ejtett. Ez volt péntek délelőtt. Ebédtájt hazaérkezve feleségem azzal fogadott: Ismered Szende Tamás nyelvészt? Föl kellene menni hozzájuk és megmutatni, hogyan kell felvetést készíteni a gobelin szövőszéken. Hááát így állt szóba velem a másik nagy ember is még aznap délután. Ennek a 'felvetésnek' lett a folytatása, hogy Szende Tamás édesanyja, az angol török szakos tanár, hetvenéves korában elkezdett tanulni gobelint szőni, és hetvenöt éves korára kiállításon is szerepelt. Mindhárom gyermekének lakásában ott az általa készített gobelin. III. Még négy, hasonlóan bájos szakmai élményben részesített a Magyar Tudományos Akadémia. Az egyik az volt, hogy 1980 körül megpályáztam akadémiai ösztöndíjat. Nem kaptam meg, pedig három egyetemi tanár, köztük egy akadémikus támogatta a témát is, személyemet is. Amikor erre rákérdeztem a titkárnál, azt válaszolta: Nálunk ez nem számít. Valaki másnak akarták adni az ösztöndíjat, de a vizsgán valójában én nyertem meg, ezért abban az évben inkább nem adták ki. A vizsga pedig a következőképpen zajlott. Balázs János és egy másik egyetemi tanár vizsgáztatott. Két és fél órán át faggattak, nem a stilisztikáról, ami várható lett volna, és amiből doktoráltam, hanem fonetikából és fonológiából, amelyek nem szakterületeim. Edinburghi tartózkodásom ekkor gyümölcsözött. Kint várakozó feleségem és a többi vizsgázó nem tudták mire vélni ezt az embertelenül hosszú kínzást. Én sem, hiszen Balázs Jánost mindenki úgy ismerte, hogy soha senkinek nem ártott. Utólag megkérdeztem Balázs Jánost, miért tettétek ezt velem. Mosolyogva válaszolt: Megadtuk a módját. Ebből jöttem rá, hogy ők ketten megalapozottan nekem akarták adni az ösztöndíjat. Nem sokáig bánkódtam, mert két hét múlva Szathmári István meghívott az ELTE-re adjunktusnak. 6

IV. M-32.404/5. Szamosi László fedőnevű ügynök jelentéséből (1966): A II. Vatikáni Zsinat eszméje, a pannonhalmi bencések hazai és külföldi kapcsolatai a rend egy kisebb, belső körét arra indították, hogy az adott egyházpolitikai körülmények között próbálják az egyetemes kereszténység szándékát megvalósítani, az egységre törekvést Pannonhalmáról kiindulva propagálni. Mozgatói Sólymos Szilveszter, Söveges Dávid és a kettejük hatására Legányi Norbert főapát volt. A főapát jobbára nevét, támogatását adta ezekhez a törekvésekhez. Budapest, külföld és Pannonhalma között a Budapesten tanuló bencés egyetemisták, Bencze Anzelm és Korzenszky Richárd, Sulyok Elemér vállaltak fontos szerepet. Ehhez a jelentéshez hozzá kell tennem, hogy a Pannonhalma Debrecen híd megépítésével már a két világháború között is kísérleteztek, sőt száz évvel korábban nem kisebbek, mint Guzmics Izidor apát és Kazinczy Ferenc. Eredmény: dr. Korzenszky Richárd ma a tihanyi bencés apátság újraalapító és újjáépítő perjele, dr. Sulyok Elemér pedig egyetemi tanár és főiskolai rektor. Korzenszky Richárd volt az egyetlen, aki észrevette, hogy hetekig gyötrődtem a zsámbéki főiskolai hallgatók fogadalmi szövegének megfogalmazásán. Sólymos Szilveszter, akit tévedésből (!) életfogytiglanra ítéltek az 1950-es években, és aki mégis maga volt az optimizmus, nemrég hunyt el. Engem az a politikus nevezett ki főigazgatóvá, mai szóval rektorrá, akinek csapata Söveges Dávidot 1957-ben félholtra verte, mert megtalálták nála Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének kéziratát. Nem tartottam illendőnek személyesen átvenni a kinevezést, de engem kértek föl később, hogy írjam meg Söveges Dávidnak, a kiváló szónoknak és retorika tudósnak az életrajzát az első magyar nyelvű retorikai enciklopédiába, miután az 1980-as években több évtized után sikerült visszaállítanom a retorika oktatását az ELTE Bölcsészettudományi Karán, és megtartottam az első retorikai előadásokat Sinkovits Imre és Bánffy György segédletével. Közelről megcsodálhattam nemcsak művészetüket, hanem az igazán nagyokra jellemző alázatosságukat. Mivel az egyetem rektora is megjelent az első órán, azok az egyetemi tanárok is ott ültek az első sorban, akik éveken át akadályozták a retorikaoktatás bevezetését. Sem előtte, sem utána nem tartottam olyan előadást, ahol egy rektort és több egyetemi tanárt sorolhattam hallgatóim közé, de azóta már szinte minden egyetemen és főiskolán bevezették a retorika tantárgyat, és tanítja boldog, boldogtalan. Ami pedig a keresztény egységre törekvést illeti, az 1990-es években katolikusként annak a bizottságnak lettem állami hatóságok (MAB, OM) által kinevezett elnöke, amelyik hivatalosan, államilag elismerte a református és evangélikus teológiai egyetemi tanárok tudományos teljesítményét és fokozatát. Életem egyik legnagyobb megtiszteltetésének érzem, de groteszknek is, mert olyan nagynevű tanárokat kellett hivatalosan elismernem aláírásommal, akikre már 7

korábban is felnéztem, és igen nagyra tartottam, és akiknek a munkássága réges-régen és országszerte elismertségnek örvendett. V. Amikor útlevélért folyamodtam az 1960-as évek végén, Bonifácról (civil nevén dr. Peter Manternach, chevegtogne-i bencés, teológus, később pszichiáter orvos) vallatott egy úgynevezett 'kétborítékos' azaz mind a belügyminisztérium, mind az Állami Egyházügyi Hivatal alkalmazottja, vagyis mindkét helyről fizetést húzott, ijedtemben így szóltam: Azt hittem, hogy az önök beépített embere. A kétborítékos válasza: Főhadnagyi becsületszavamra (sic!) mondom, nem a mi emberünk, nem mi küldtük. Biztosíthatom, hogy mi ilyet nem teszünk. Ekkor tudtam meg, hogy főhadnagyi rangban volt, és ettől kezdve többet nem faggattak Bonifácról, akivel azóta is ápoljuk barátságunkat, különösen mióta ez nem bűn. A svájci állam ösztöndíjával tanulmányoztam 1993-ban a metaforák használatát a gyógyításban éppen azon a königsfeldi klinikán, ahol súlyos testi és szellemi fogyatékosokat gondoznak, és ahol ő is dolgozott. Ennek a klinikának az elődjét, egy betegápoló kolostort, amelynek temploma és romjai a mai klinika épülete mellett ma is megvannak a klinika és a helyi közösség használatában, az utolsó Árpád-házi királyné, boldog Ágnes alapította az 1300- as évek elején, miután férje, III. András király meghalt, és tanácsosabbnak látszott elhagynia az országot. Ezt tanácsolták nekem is többször 1956 és 1989 között, de nem hallgattam a jó tanácsra, pedig egyszer cambridge-i ösztöndíjat ajánlottak föl. Ugyancsak svájci állami támogatással közös kutatás is született a zsámbéki főiskola és a fribourgi egyetem között a neves katolikus pedagógus, Fritz Oser professzor vezetésével. Egyik tanártársam e kutatás nyomán szerzett PhD-fokozatot. VI. 1975-ben állásért kilincseltem jogász rokonom ajánló levelével egy tucat helyen, végül a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának főigazgatója, dr. Rózsa György kockáztatta meg, hogy főkönyvtárosként alkalmazzon. Húszharminc év múltán a Rózsa Borka-díjat, amelyre titkosan, jeligésen lehetett pályázni, az első tizenkét évben vagy tízszer zsámbéki főiskolás hallgatóim, pontosabban Bakonyi Anna tanárnő neveltjei nyerték el. Utólag tudtam meg, hogy Rózsa György alapította ezt a díjat óvónő felesége emlékére. Az Akadémiai Könyvtárban több hozzám hasonló 'deklasszált' elem is munkához jutott, akikkel öröm volt a hivatalból is elolvasott könyvek, különösképpen a Z könyvek (zárolt könyvek) eszméit kicserélni. Többek között Hamvas Béla akkor még kéziratban lévő írásaiból 'kellett' hallgatnom idézeteket nap mint nap. 8

VII. Nyelvésznek vallom magam, de inkább csak nyelvész melléfogásaimmal dicsekszem, itt azzal is csupán csak eggyel. Hírül adták, hogy dr. Takács J. Nándor OCD az egyetlen püspök Kelet-Európában, aki még tud latinul beszélni. Ezért elhatároztam, hogy ötvenéves papi és tízéves püspöki jubileumán latinul köszöntöm. Olvasni tudok latinul, de csak egyházi latint, klasszikust nem, sohasem írtam latinul, sohasem beszéltem latinul. Megírtam a latin beszédet, annak rendje módja szerint el is mondtam emlékezetből. Egy ragozásnál elakadtam, de Nándor püspök kisegített. Aztán jött a baj. Az ünnepségen részt vett Rómából a karmelita rend vice-generálisa is. Beszédem után azonnal odarohant hozzám, azt gondolván, végre van itt valaki, aki latinul is tud, és elkezdett folyékonyan és meglehetősen gyorsan latinul társalogni velem, olyan szavakat, illetve jelentéseket is használva, amelyek talán olaszból lettek visszalatinosítva vagy mai jelentéssel felruházva. Kivert a veríték, de eldöcögött a dolog, mert szerencsémre a jelen lévő magas méltóságok hamar elszólították mellőlem. Még egy latin beszélgetésre került sor hamarosan, pár szó erejéig, és így nem okozott gondot II. János Pál pápával. Ő is nehezen beszélt, de ő megrokkant egészsége miatt. A szeme azonban barátságosan villant Apor Vilmos nevére. VIII. Retorikai túlzás nélkül mondhatom, hogy a saját tudásom annyicska, mint a piszok a körmöm alatt, ami talán nincs is, és ha tudok egyáltalán valamit, azt pannonhalmi bencés szerzetestanáraimtól tudom, és amit tanulmányaiban megírtam, azt is tőlük tanultam, elsősorban dr. Söveges Dávidtól és dr. Dezsényi Lóránttól, továbbá dr. Kolozs Bertoldtól, dr. Bajtai Orostól, Pulay Csabától, dr. Sámson Edgártól, dr. Hajdú Lukácstól, Faggyas Edvintől, Esztergályos Tibortól, Kovács Arisztidtól, Jáki Zénótól, későbbi szerzetestársaimtól, Pintér Ambrustól, dr. Áment Lukácstól, dr. Várszegi Asztriktól, a már említettektől és a többiektől. Szerencsés voltam abban is, hogy az ELTE-n Stephanides Károlyné és Szathmári István tanáraim ugyanannak a beállítódásnak a teljes nyitottságnak és a szigorú határoknak a gyakorlatát képviselték keményen, amelyet Szent Benedek Regulája megkövetel: a tanár ne legyen személyválogató, de ugyanakkor kinek, kinek az egyéniségéhez szabja a követelményeket. Azokat emelje ki, akik arra méltók. Dezsényi Lóránt példáját követve azokat a hallgatókat tiszteltem leginkább, akik mertek ellentmondani nekem, és mertek megcáfolni. Ezt nem értették a többi hallgatók, gyakran még ők sem. IX. Ugyanakkor ebben a szellemben kiáltottam el a zsámbéki főiskolán több száz hallgató előtt, hogy a főiskola nem demokrácia! Nosza, lett nagy fölzúdulás, de aztán végül hosszan tartó megnyugvás: világosabbak, határozottabbak 9

lettek a mindennapi élet körvonalai. A diák és tanár egyenlő mint ember, de nem egyenlő mint tanár és diák. A diák majd az lesz, ami most a tanár, de még nem az. Nem döntheti el a diák, mit tanítson a tanár kivéve a bencés Regula szabályának esetét, ti. hogy a fontosabb tennivalókban mindenki tanácsát ki kell kérni, még a fiatalokét is, mert gyakran a fiatalabb tudja, mi a jobb. De ez is tanács, nem döntés. Különben meg Szent Benedek Regulájának a vezetőkről szóló fejezeteit, mondatait használtam mutatis mutandis menedzser-könyvként. Rövidségük mellett felértek több száz oldalas szakkönyvekkel, és naponta felidéztem őket emlékezetből. Igyekeztem vezetőként senkit meg nem ítélni, de a tetteket igenis minősítettem. Ez minden vezetőnek kötelessége. Valahányszor beléptem a főiskolára vezetőként vagy a tanterembe tanárként, Söveges Dávid és Jámbor Mike szavai csengtek a fülemben. Söveges Dávid első gimnáziumi órám előtt majd hogy rám nem ripakodott: Vigyázz! A hatalom három gyerek fölött is hatalom!, illetve a hatalom méregpohár, és meglehetősen nagy kortyokban kell inni belőle!. Mégis, kezdő buzgóságomban egyszer kilencféle tesztlapot írattam két órán át a hallgatók zúgolódása közepette egyetemi szemináriumi órán. Amikor otthon elmondtam, nagyobbik lányunk odabökte: Ez nagy szemétség volt tőled, apa! A következő héten idéztem őt a hallgatóknak, mire igenlően bólintgattak és megnyugodtak. De többé nem írattam kilencféle tesztlapot egyszerre, legföljebb hármat. Mindig csodáltam azokat a visszaemlékező öregeket, akik azt nyilatkozták, ha újra kezdhetném, ugyanezt tenném. Sok mindent másként tennék, ha újra kezdhetném. Egyébként is gyanakvással szemléltem a 'sikeres' pedagógusokat. Nem hiszem, hogy a pedagóguspálya sikerágazat. Nekem inkább csak kudarcaim voltak a nevelésben, pontosabban sohasem tudom meg, mi bizonyult sikeresnek, hiszen nincs igazi visszacsatolás, csak töredékek. Ha pedig negyvenötven év után rájövök, mi is történt, már késő, nem lehet visszamenőleg javítani, változtatni a módszeren. Egy volt diákom 1974-ben megfogadta, hogy minden évben üdvözlő lapot küld karácsonyra és húsvétra. Minden alkalommal jólesik, de soha sem árulta el, miért hálás. Kolléganőm lányát vizsgáztattam az egyetemen, de a neve alapján nem vettem észre, anyja nevét pedig nem néztem meg az indexben, meg különben sem érdekelt az ilyesmi. Másnap jött a tanárnő, hogy a lánya panaszkodott: Életem legnehezebb vizsgája. Kérdeztem, hányast kapott. Ötöst. Akkor meg nem értem, mi a baj válaszoltam. Néhány év múlva az ő nevelt fia feleségül vette az én kisebbik nevelt lányomat, de az egész ettől függetlenül történt. Egy idősebb hallgató már vagy hatodszor futott neki a nyelvészeti szigorlatnak (akkoriban miniszteri engedéllyel mint utolsó lehetőséggel). A tanszékvezető szerint alkalmatlan volt a tanári pályára, és ezért a dékánnal együttesen elren- 10

delték, hogy a Bencze vizsgáztassa, az majd végre biztosan elhúzza. Húzott is a szegény hallgató egy tételt, nemigen tudta, de hogy biztos legyen az elégtelen, kapott egy olyan mondatot elemzésre, amelyet magyarázni lehetett ugyan, de nem volt megoldása. Megoldotta, illetve kinyitott egy megoldási lehetőséget. Vak tyúk is talál szemet. Kénytelen-kelletlen átengedtem elégséges jeggyel. Erkölcstelen lett volna megbuktatni. X. Egyszer egy tanárkolléga fölrótta, hogy azért kedvelem a főtitkárt, mert hízeleg nekem. Két hétig e szerint figyeltem a főtitkár viselkedését. Háromszor mondott ellent. Egyszer négyszemközt, egyszer kisebb körben, egyszer pedig nyilvánosan megcáfolt, ami nagyon kellemetlen volt nekem, de attól fogva még inkább megbíztam benne hibái és a vádaskodások ellenére. Különben a hízelgést általában eltűrtem, de belül nevettem rajta, és mindig Csernoch hercegprímás mondását idéztem magamban, néha hangosan is: Hazudsz kutya, de jólesik. Két olyan dicséret ért, amelyre büszke vagyok. Volt tanítványom beszélgetni kezdett egyetemi folyosón feleségem unokahúgával, és amikor kiderült, hogy mindketten ismertek, tanítványom ékes magyarsággal felkiáltott: K va jó fej volt!. A másikat titkárnőmtől kaptam. Többhetes svájci útról hazatérve megkérdeztem, hogy s mint mentek a dolgok nélkülem. Sokkal jobban, mint amikor itthon tetszett lenni szaladt ki hirtelen a száján, és elpirulva gyors mentegetőzésbe kezdett. Leintettem, hiszen az a jó vezető, akinek távollétében is jól működik az intézmény. Faggyas Edvin, filozófiatanárom, aki eredetileg biológiatanárként végzett, egyszer fogta magát, és elégette kézzel írt biológia-óravázlatait. Ez akkor megdöbbentett, hiszen még nem létezett személyi számítógép, amellyel könnyedén újra lehet írni, javítgatni a jegyzeteket. Példájától nem tudtam szabadulni, és évente, kétévente átdolgoztam a jegyzeteimet, ötévente csaknem az egész korábbit elhajítottam, és újat írtam. Ez nagyon leterhelt, de nem volt mentes az élvezettől. Azt az alapállást, hogy minél többet tudok, annál nagyobb mértékű a tudatlanságom, Vértes O. Andrástól vettem. Hogy Leuvenben tanulhattam, em. prof. Muzslay István SJ-nek köszönhetem. Utólag értesültem és szégyenkeztem, mert hogy a saját zsebéből fizette az ösztöndíjamat. 1990 után sem féltem a hazatelepült jezsuiták szellemi lelki, egyáltalán emberségbeni fölényétől, hanem inkább boldogan sütkéreztem benne. Egy levélben ismeretlenül és arcátlanul hazahívtam Tokióból a hét nyelven előadóképes Nemeshegyi Péter SJ professzort mintha csak tőlem függött volna, hogy legyen az egyetlen falusi főiskola tanára. Haza is jött a római generális parancsára. Az efféle arcátlanságban példaképemnek tekintettem Havasy Gyula plébánost, akit már életében szentként 11

tiszteltem. Olyan feletteseim voltak a katolikus főiskolán, mint Kenéz Enikő tartományfőnöknő és dr. Takács J. Nándor OCD megyés püspök, akikre egyéniségük és bölcsességük miatt kellett fölnéznem, nem a fölöttem való hatalmuk miatt. Beosztottaim tapasztalata miatt vezettem jól a főiskolát, amikor jól vezettem. Ha pedig sikerült a tanítványaimtól tanulnom, nem pedig nekik tőlem, mindig jó érzéssel töltött el. Hálás vagyok feleségemnek és gyermekeimnek heves kritikájukért, gyengéd türelmükért, szelíd megértésükért, fiam kitartó lelkesedéséért, menyem és két vőm tiszteletéért, amellyel elnézték és elnézik tudományos sertepertélésemet. Epilógus Húsz éven át a pannonhalmi várfalról, tizenkét éven át a zsámbéki vártorony ablakából, közben pedig tizenhét évig a Duna-part két felső kövén ülve szemléltem a világot. Láttam Pázmány Péterrel az élet igéjének éhségét. Arany Jánossal néztem elvonulni sok kevély fogatot, fényes tengelyt, cifra bakot. Elelmerengtem József Attilával, hogy fecseg a felszín, hallgat a mély. Radnóti Miklóssal nékem otthonom e táj. Sokan vettek körül szeretettel, megbecsüléssel és féltő gonddal. Élveztem a csapatmunkát és a szellemi szabadságot, amely teljes körű volt Pannonhalmán, de az ELTE-n sem kérte számon tőlem senki, hogy mit tanítok, kivéve kétszer, akkor sem a párt, hanem a kisebbrendűségi érzés nyomoroncsága (1985-ben és 1989-ben). Törekedtem a hiteles humanizmus szolgálatára, párbeszédben mindenkivel, kritikusan mindenekkel, kinyílva a tudás előtt, szenvedélyesen a méltóságunkért, odahajolva az emberhez. Nem páváskodva, hogy az enyém az igazság, a szépség, a jóság és az üdvösség, de bizonyosságban, hogy létezik ezek Ősforrása, hogy 'van értelme'. Együtt lélegeztem és cselekedtem, csetlettem és botlottam, sőt vétkeztem a korral, környezettel szétválaszthatatlanul és összekeverhetetlenül. Várom és reménykedem, hogy mint a lováról lebukó kóbor lovagnak, a kengyel és a föld között még bocsánat adassék. 2008. február 15. Bencze Lóránt Kurta curriculum vitae Bencze Lóránt *Sellye, 1939. december 6. Nős, felesége Örsi Zsuzsanna gobelintervező-művész, három gyermek, öt unoka Tanulmányok: 1958 1959: horizontál-esztergályos gyakornok 1959 1964: Szent Gellért Főiskola, Pannonhalma 1964 1969: Eötvös Loránd Tudományegyetem 1986 1987: Leuveni Katolikus Egyetem (4 hónap) 12

1993: Schweizerischer Nationalfonds ösztöndíja, Königsfeld (pszichiátriai klinika), Fribourg (egyetem), kutatási téma: Sprache und Metapher in der Therapie. Végzettség: 1969: magyar angol szakos középiskolai tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem 1971: egyetemi doktorátus nyelvtörténetből és stilisztikából (Az értekezés címe: Pázmány Péter és Kosztolányi Dezső prózastílus.), ELTE BTK 1984: a nyelvtudomány kandidátusa (Az értekezés címe: A metapherein interdiszciplináris megközelítése) 1996: PhD, habil., ELTE BTK Nyelvismeret: angol, német (előadóképes), magyarra fordított hollandból, franciából, latinból, ógörögből, oroszból Munkahelyek és beosztások: 1969 1975: Pannonhalmi Bencés Gimnázium, gimnáziumi tanár 1972 1975: Szent Gellért Főiskola, megbízott előadó, Anzelm néven bencés szerzetestanár, 1975-ben kilép, majd az Apostoli Szentszék engedélyével egyházi házasságot is köt 1975-1981: a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, főkönyvtáros 1981 1989: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Mai Magyar Nyelvi Tanszék, adjunktus 1989 1992: ugyanott Hermeneutikai, Retorikai és Szövegtani Szakcsoport alapítása, szakcsoportvezető egyetemi docens 1989 1992: pozsonyi Comenius Egyetem, Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék, vendégtanár, 1992 2004: Zsámbéki Tanítóképző Főiskola, majd Apor Vilmos Katolikus Főiskola, főigazgató, tanszékvezető (Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék), uo. egyetemi tanár 1997-től 2001 2002: felsőoktatási referens az Oktatási Minisztériumban 2004 2006: egyetemi tanár, Kommunikáció Tanszék, Eszterházy Károly Főiskola, Eger 2005-től egyetemi tanár a Vallástudományi Kutatócsoportban és a Nyelvtudományi Tanszéken a Kommunikáció- és Művelődéstudományi Intézetben a nemrég elhunyt dr. Juhász István elnök által alapított magánfőiskolán: Zsigmond Király Főiskola, Budapest Kutatási területek: stilisztika, retorika, vallásos kommunikáció, különös tekintettel a metaforahasználatra Eddigi oktatói tevékenység: 1981-től egyetemi és főiskolai oktató, oktatott tárgyak: magyar leíró és történeti nyelvtan, stilisztika, jelentéstan, szemiotika, hermeneutika, médiaretorika, médiaelmélet, bevezetés az általános és alkalmazott nyelvészetbe, bevezetés a kommunikációelméletbe, bevezetés az antropológiai nyelvészetbe. Jelenleg tanított tárgyak: szemiotika, retorika, kommunikációelmélet, középkori filozófia szövegolvasás, a keresztény Nyugat a középkorban. 13

Fontosabb szakmai és közéleti teljesítmény: 1981: Sir John Eccles Nobel-díjas agykutató a kandidátusi értekezés angol nyelven megjelent bevezetőjéről: well written and very interesting 1986: az első kognitív nyelvtani szemináriumok (Magyarországon) az ELTE-n 1987-től a retorikai, szövegtani és hermeneutikai előadások bevezetése az ELTE-n, pszicholingvisztikai előadások bevezetése a tanszéken 1992 1994: a világon az első ciganológia/romológia tanszék megalapítása, később az első cigány/roma óvodapedagógus és tanító szak megalapítása és indítása 1995 2004: A Hét Szabad Művészet Könyvtára könyvsorozat alapító főszerkesztője; mintegy 40 kötet jelent meg, kötetenként átlag 12 ív terjedelemben a kommunikáció, a kognitív lélektan, a magatartástudomány, a számviteli ismeretek, a stratégiai tervezés, a közgazdaságtan, a statisztika és demográfia, a jog, a nyugdíjpénztárak, a jelentéstan, a stilisztika, a történetkritika, irodalomtörténet stb. témaköréből; a sorozat idegen nyelvű változatának, a Bibliotheca Septem Artium Liberalium főszerkesztője: CD-k és CD Romok, az első gobelintörténet CD Rom megjelentetése. 1998 2004: a Főiskolai Főigazgatói Konferencia elnökségi tagja 1996 2006: a Magyar Akkreditációs Bizottság Nyelvészeti (és Filozófiai) Szakbizottságának tagja, közben a Pedagógiai Kollégium tagja 1994 2000: az Egyházi és Felekezeti Egyetemek és Főiskolák Kollégiumának alapító elnöke 1986 2000: főszerkesztő-helyettes, szerkesztő: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis De Rolando Eötvös Nominatae, Sectio Linguistica 1996: az első Klebersberg Kunó-emlékérem pedagógiai munkásságért 1999 2003: Széchenyi professzori ösztöndíj 2003: részvétel a vallástudomány egyetemi szak indításában 2006: részvétel az első vallástudomány MA szak megalapításában és indításában 2004-től az első magyar nyelvű vallástudományi folyóirat, a Vallástudomáyi Szemle alapító főszerkesztője Vendégelőadások, konferencia-előadások (válogatás): Gödöllő (retorikai előadássorozat), Prága (ikonikus nyelvtan), Bécs (romológia), Duisburg (politikai nyelv, referencia), Leuven (ikonikus nyelvtan), Graz (romológia, vallási kommunikáció), Cambridge (kultúraközi kommunikáció, kisebbségek), Montreal (Canadian Centre for Architecture rendezte Architecture and the Emblem nemzetközi konferencián az egész világról meghívott 12 előadó egyike, akiknek előadását kötetben megjelentették 1999-ben), Kolozsvár (bevezetés az antropológiai nyelvészetbe 30 előadás 2004, 28 előadás 2005), Szeged, Piliscsaba (magyar nyelvtörténet, hermeneutika) 2008. február 15. 14

BENCZE LÓRÁNT ÍRÁSAINAK BIBLIOGRÁFIÁJA * Rövidítések: AkK = Akadémiai Kiadó, AUB SLingu = Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Linguistica, ), BTK = Bölcsészettudományi Kar, DE = Debreceni Egyetem, ÉA = Édes Anyanyelvünk, ed. edited(s), ELTE NyelvtDolg = Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Dolgozatok, FilKözl = Filológiai Közlöny, főszerk. = főszerkesztő, ism. = ismertetés, ItK = Irodalomtörténeti Közlemények, JGYTF = Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, KEG = Katholische Erziehergemeinschaft, MFF / HPP = Magyar Fonetikai Füzetek / Hungarian Papers in Phonetics MN = Magyar Nemzet, MNy = Magyar Nyelv, MANYE = Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete, MNyTK = A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai, MTan = Magyartanítás, NTankK = Nemzeti Tankönyvkiadó, Nyr = Magyar Nyelvőr, NyK = Nyelvtudományi Közlemények, OM = Oktatási Minisztérium, szerk. = szerkesztette, TanK = Tankönyvkiadó, ZSKF = Zsigmond Király Főiskola 1968. Ádventi gondolatok és könyörgés. Új Ember XXI/47. november 24. 1. p. 1969. A keresztény ünneplés. Teológia III/4. 214 7. 1970. Hitoktatás és nevelés. Teológia IV/2. 103 5. 1971. Mint a holtak zsengéje. Vigilia XXXVI/11. 721 6. Én és te. Teológia V/4. 218 29. Társszerző: Söveges Dávid. (2. kiadás: In: Schola Servitii. Ed. by Elréd Borián. Pannonhalma, 1990, 100 9.) 1973. Pázmány Péter és Kosztolányi Dezső prózastílusa. Budapest, 103 p. (ELTE NyelvtDolg 10.) 1974. An Analysis of Romans XIII. 8-10. New Testament Studies 20. 90 2. * Nem teljes. Négy-öt írás hiányzik. 15

1977. József Attila: Betlehemi királyok Kultúrrétegek a versben. Literatúra IV/1. 121 6. 1981. A metafora és a nyelvi norma kérdéséről. MNy LXXXVII/2. 196 8. On the Metaphorical Animal. AUB SLingu XII. 1981, 215 22. l982. A White Dog in the Universe. (On the Poetic Language of Katalin Ladik). AUB SLingu XIII, 214 39. Búvópatak nem apadó forrásból. Magyar Nemzet június 13. 8. p. Ladik Katalin: Négy fekete ló mögöttem repül. ÉA IV/4. október december, 8. p. 1983. A metafora meghatározása és helye az arisztotelészi fogalomrendszerben. FilKözl XXIX, 1 2. 3 4. 1 18, 273 84. O Tempora, O Mores! (On Time and Tense in Text). AUB SLingu XIV, 253 62. 1984. On the Survival of Ancient Beliefs in Metaphors of Contemporary Hungarian Poetry. NyK 86/2. 303 8. A Bible Lost or Regained? (On the Biblical Translations in the Works of Péter Pázmány). AUB SLingu XV, 25 30. On the Survival of Ancient Beliefs in Metaphors of Contemporary Hungarian Poetry. NyK 86/2. 303 6. 1985. Vom Überleben uralter Mythen und Volksabergaluben als Metaphern in der heutigen ungrischen Dichtung. Congressus sextus internationalis fennougristarum Thesen. Syktyvkar. 10. p. Conscious Tradition, Unconscious Construction or Subconscious Metaphors? (On Some Levels of Text Cohesion and Coherence). In: Text Connexity, Text Coherence. Aspects, Mehtods, Reults. Ed. Sözer, E. Buske Verlag, Hamburg, 381 413. (Papers in Textlinguistics 49.) A remekmű mértéke. In: Számadás. Kosztolányi Dezső születésének 100. évfordulójára. Szerk. Fráter Zoltán. ELTE, Budapest, 43 50. A metaforáló agy és elme. Valóság 47 62. 16

Kulturschichten im Gedicht Betlehemi királyok. (Drei Könige in Bethlehem) (1929) von Attila József. AUB SLingu XVI, 27 44. Magyar embertül magyarul. Pázmány fordítási elve és gyakorlata a Kempisfordítás I. könyvének I. része alapján. Nyr 4. 425 37. 1986. A hiv magyarázat eredete. Pázmány bibliai idézeteinek fordításáról, forrásáról. Nyr 2. 170 7. Mythos and Logos: Aristotelian Synonyms? AUB SLingu XVII, 165 8. Parva sapientia regitur mundus. Valóság 6. 102 5 A remekmű gyökerei. MNy 3. 269 75. 1987. St. Thomas Aquinas on Soul and Body. The Brain-Mind Problem. Philosophical and Neurophysiological Approaches. Contributors Otto D. Creutzfeldt, John C. Eccles, János Szentágothai. Ed. by Balázs Gulyás. Leuven. 106. p. A remekmű mértéke. Tanulmányok. 20. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete. Újvidék. Főszerk. Thomka Beáta. 57 62. Behold Thy Son. On the Source of Bible Translations in Medieval Hungary. AUB SLingu XVIII, 59 64. Balázs János: A szöveg. Gondolat: Budapest, 1985. Hungarológiai Értesítő 3 4. 181. p. (Ism.) Szende Tamás: Megérthetjük-e egymást? Korunk kommunikációs zavarai. Gondolat, Budapest, 303. Nyr 111/3. 366 9. (Ism.) 1988. A gyógyító szó. In: A család jelentősége az egyén és a közösség életében. Szerk. Rátay Csaba. Sátoraljaújhely, 59 70. (2. kiadás 1989, 3. kiadás: Gödöllő, 1990.) A nyelvtani idő nyomában. In: A magyar nyelv rétegződése. Szerk. Kiss Jenő Szűts László. AkK, Budapest, 169 178. Sándor Rot: Outlines of Present-Day Hungarian (L. Kossuth University, Debrecen. Summer Courses). TIT, Budapest, 1986. AUB SLingu XIX, 329 30. (Ism.) 1989. Putatív szövegvizsgálati modell és alkalmazásának kísérlete. ELTE, Budapest 68 p. Szövegviszonyok viszonya. In: Studia in honorem P. Fábián, E. Rácz, I. Szathmári oblata a collegis et discipulis. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék. Budapest. 17

Kiűzetés és rettenet. (Ladik Katalin: Kiűzetés. Magvető, Budapest Forum, Újvidék, 1988.) Hid 53/6. 765 9. ym fyw nekeod. (A középkori bibliafordítás eredetéről). Nyr 113/4. 379 401. A Quasi- Paleontological Approach to Speech. (Mythos and Logos under the Pretext of Aristotle). Proceedings of the Speech Research 89 International Conference, June 1 3, Budapest. HPP Hungarian Papers in Phonetics 21. 77 9. Uncertainty Principle and Symmetry in Metaphors. Computers Math. applic. Pergamon, New York. Vol. 17. No. 4 6. 697 708. A magyar irodalmi, képzőművészeti és zenei stílusirányzatok és kapcsolataik a századelőn a Nyugat tükrében (1908 1910). In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. Szerk. Fábián Pál Szathmári István. TanK, Budapest, 49 55. A magyar irodalmi, képzőművészeti és zenei stílusirányzatok és kapcsolataik a századelőn a Nyugat tükrében (1908 1910). In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseirôl. Szerk. Fábián Pál Szathmári István. TanK, Budapest, 49 55. A szecesszió nyelvi stílusjegyei. Lengyel Géza Tárlatok és képraktárak című írásának tanulságai (Nyugat 1908. I. 16 19.). In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. Szerk. Fábián Pál Szathmári István. TankK, Budapest, 238 44. 1990. Egy nemzeti bibliafordításról Verseghy olvasása közben. ItK 5 6. 723 9. Current Hungarian Grammar and Style in In a Current (Sodrásban), a Novel by László Dobos (Madách, Bratislava, 1984) L.A.U.D, Duisburg, 1 39. Ikonicitás és szimmetria a magyarban. Nyr 114/1 2. 101 8. The Brussels Conference March 10, 1990. The Discourse Analysis Research Group Newsletter. The University of Calgary 6/2. Summer. 9 10. 1991. A stílus mint metanyelv. Irodalmi Szemle 1991/8. 796 803. Linguistic Action Verbs and Communicative Style in In a Current (Sodrásban), a Novel by László Dobos (Madách, Bratislava, 1984.) Studia in honorem Andrae O. Vértes oblata a collegis et discipulis. HPP 23. 45 6. Hungarians Have a Lot of Cultivated Lands (Ibn Rusta). On the Relationship of Hungarian, Old Turkish and Slavic Languages. In: Régi és új peregrináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon. I III. Szerk. Békési Imre et al. Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság Scriptum Kft., Budapest Szeged, A III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson elhang- 18

zott előadások. Szeged, 1991. augusztus 12 16. III. köt. 1231 5. Lép a rigónak (Hamlet, I.3.). Az eufemizmus jelentésváltoztató szerepe a magyar nyelvben. Új Forrás 23/3. 13 9. (Sándor B. György fordítása) L.A.U.D. Symposium: Multidisciplinarity Research on Reference : History and Present State of the Art. The Discourse Analysis Research Group. Newsletter Vol 7. No 3. 9 10. Dia-legein. Valóság 10. 42 9. Élő szónak súlyos volta. Putatív szövegvizsgálati modell és alkalmazásának kísérlete. JGYTF, Szeged, 13 40. (Szemiotikai szövegtan 3.) A macskának nyolc lába van. A referencia mint társadalmilag meghatározott ismeret. Hagyomány és újítás a mai magyar nyelvi kutatásban és oktatásban. ELTE NytudDolg 38. 161 76. Sodrás a Sodrásban. Nyr 115/4. 302 15. Fivefold Symmetry: A Model for the Parts of a Sentence. A grammatica speculativa in honorem István Tantó). AUB SLingu XXII, 87 104. (2. kiad. L.A.U.D. Duisburg. 1991) Iconicity in Hungarian Grammar. In: Proceedings of LP 90. Linguistics and Phonetics: Prospects and Applications. Eds. Bohumil Palek and Pšemysl Janota. Charles University Press, Prague, 157 62. Békési Imre: A gondolkodás grammatikája. Szöveg- és mondatszerkezeti elemzések. Tankönyvkiadó, Budapest, 1986. In: Szemiotikai szövegtan. 3. JGYTF, Szeged, 189 92. (Ism.) 1992. Egy kognitív és szociointerpretációs morfológia körvonalai. In: Emlékkönyv Rácz Endre hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kozocsa Sándor Laczkó Krisztina. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Budapest, 34 41. Springes to catch woodcock.s (Hamlet i.iii.). Euphemism as the principle governing semantic changes in current Hungarian political language. In: Diachrony within Synchrony: Language History and Cognition. Eds. Günter Kellermann Michael D. Morrissey. Peter Lang, Frankfurt am Main etc, 471 4. The Metaphor Is Like the Owner of a House Who Takes New and Old Things out of His Storedom. In: Literary Theory and Biblical hermeneutics. Ed. by Tibor Fabiny. Acta Univ. Szeged. de A. József nomin. Papers in Egnlish and American Studies IV. Szeged, 141 53. Az 1991. évi LXXV. törvény preambulumának nyelvi elemzése. Nyr 116/4. 385 92. Néhány megjegyzés a szövegtani kutatáshoz. Szemiotikai szövegtan. 5. JGYTF, Szeged, 45 6. 19

Sándor Rot: On Crucial Problems of the English Verb. (Bamberger Beiträge zur Englischen Sprachwissenschaft. 22). Peter Lang: Frankfurt am Main/Bern/New York/Paris, 1988. IRAL. International Review of applied Linguistics in Language Teaching. XXX/1. 87 9. (Ism.) 1993. Javaslat az informatikai alapú, kétfokozatú tanítóképzés bevezetésére. Társszerzők: Sipos Lajos Csébfali Károly Szende Tamás. Iskolakultúra III/12. 61 71. A Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola. Távlatok 6. 828 9. Deixis és referencia. (Kisenciklopédia dióhéjban). In: Emlékkönyv Fábián Pál hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kozocsa Sándor. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék: Budapest, 41 9. (2. kiadás in: Szövegtani szemelvénygyűjtemény. Szerk. Antalné Szabó Ágnes Madarászné Marossy Ágnes. ELTE TFK, 1995, 243 52. Ha szív, akkor Belgium ha bölcső, magyarhon. Igen. V/15 16. augusztus 6. 24 6. 1994. Animal interpretans. (Beszéd a Magyar Hermeneutikai Központ alapításakor). Egyház és Világ V/3. 15 8. 1995. Reference and Socially Determined Knowledge. I. In: Reference in multidisciplinary Perspective: Philosophical Object, Cognitive Subject, Intersubjective Process II. Ed. by Tamás Szende. Olms: Hildesheim, 387 404. Méliusz Juhász Péter: Második beszéd a Jelenések könyve 9. fejezetéről. Kognitív és szociointerpretációs elemzés. In: 22 híres beszéd. Szerk. Székely Éva Móra, Budapest, 154 67. Pázmány Péter A fiaknak istenes neveléséről. Kognitív és szociointerpretációs elemzés. In: 22 híres beszéd. Szerk. Székely Éva. Móra, Budapest, 183 201. A zsámbéki modell a kommunikációra épülő tanítóképzés terve. In: Ahogyan/I. Előadások a magyarországi személyközi kommunikációról. Szerk. Lipták Ildikó. Sorozatszerkesztő Gabnai Katalin. Marczibányi Téri Művelődési Közpon, Budapest, 89 92. Emlékezés, szövegalkotás, szövegtípus. Szemiotikai szövegtan 8. JGYTF, Szeged, 9 34. Segédtételek Petőfi S. János szövegszemiotikai rendszeréhez. Szemiotikai szövegtan 8. JGYTF, Szeged, 201 5. 20

De ezeknél nagyon kell vigyázni, mer ha ety hiba esik, kobomlik az egissz.. A bekötis attul fük, hogy mijem mintát akarunk. Egy sajtóvita stílusának kognitív és szociointerpretációs elemzése. In: Emlékkönyv Szathmári István hetvenedik születésnapjára. Szerk. Laczkó Krisztina. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Budapest, 45 53. Szathmári István, Stílusról, stilisztikáról napjainkban. MNy XCI/2. 242 4. (Ism.) Functions of Style. Ed. David Birch, Michael O. Toole. London, Pinter 1988. (Linguistics Series). Helikon 3. 372 8. (Ism.) Pragmatics of Style. Ed. Leo Hickey. London New York, Routledge 1989. Helikon 3. 378 82. (Ism.) 1996. Stílus és értelmzés a nyelvi kommunikációban. MIKOR, MIÉRT, KINEK, HOGYAN I/1 2. Corvinus, Budapest, 443 p. On the Church as Communication. L.A.U.D. Duisburg, 48 p. Function Oriented Iconography in Cultural Context. In: European iconography East and West. Selected papers of the Szeged International Conference June 9-12, 1993. Ed. by György E. Szőnyi E. J. Brill. Leiden New York Köln, 63 76. (Symbola et Emblemata VII.) A trópusok, az alakzatok és a metaforaalkotás. In: Hol tart ma a stilisztika? Szerk. Szathmári István. NTankK, Budapest, 234 309. Jövőképünk. In: Evangéliumi nevelés lélekben és igazságban. Szerk. Jancsó Kálmánné Kelemenné Farkas Márta Korzenszky Richárd. Bencés Kiadó, Pannonhalma, 205 14. Makay Ida Mit jelent nekem ez a nyelv című írásának retorikai szövegstilisztikai elemzése. In: Anyanyelv és iskola az ezredfordulón. XII. Anyanyelv-oktatási napok. Eger, 1996. Július 8 11. Szerk. V. Raisz Rózsa. Budapest, 227 33. (MNyTK 207.) First Language Competence in Second Language Learning and Teaching. L.A.U.D. Symposium on The Cultural Context in Communication Across Languages. Duisburg, 26 31 March. Abstract: L.A.U.D. Series A, 368. 5. p. Az ötös szimmetria mint a szintagmatikus viszonyok kognitív modellje. In: Absztrakció és valóság. Békési Imre köszöntése. Szerk. R. Molnár Emma. JGYTF, Szeged, 41 54. 1997. Animal Interpretans. On Some Aspects of hermeneutics and of Stylistics. [Nem a fentebb idézett azonos című előadás fordítása!] In: Eds. Jean Perrot. Volume d hommages à Iván Fónagy. Paris Budapest. 21

A szöveg mint ökoszemiózis. Antoine de Saint-Exupéry Le Petit Prince A kis herceg néhány szövegjelensége [ On the Text as Ecosemiosis Some phenomena of the text Le Petit Prince A kis herceg by Antoine de Saint- Exupéry]. In: A szemiotikai szövegtani kutatás diszciplináris környezetéhez II. JGYTF, Szeged, 99 108. (Szemiotikai szövegtan. 10.) Cotidie clamans. Ökoszemiotikus képiség a pannonhalmi Bencés Főapátság barokk ebédlőjében. Pannonhalmi Szemle V/1. 29 42. Kommunikationsfähigkeit entwickeln. Über die katholische Erziehung und über die Erziehung zum Glauben vor der tür des dritten Jahrtausends in Ungarn. CPB. Christlich Pädagogische Blätter 110. Jahrgang 3. 164 5. Az Egyház mint szemiogenezis. (Szemiotikai-stilisztikai elmélkedés). In: Szöveg és stílus. Szabó Zoltán köszöntése. Kolozsvári Egyetemi Nyomda, Kolozsvár, 54 73. Mit tehet a magyar felsőoktatás a roma fiatalok hatékonyabb oktatásáért, képzéséért? Bevezető előadás. In: Tudományos közlemények IV. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Budapest, 8 14. Vallomás anyanyelvemről. In: Anyanyelvünk vonzásában. Nyelvtudósok, nyelvészek és nyelvművelők Győr-Moson-Sopron megyében. Kazinczy Ferenc Gimnázium, Győr, 69 72. 1998. A szinonimitás szövegtani vonatkozásai. Mozaikok a fogalmi és szakkifejezésbeli összefüggésekről. In: A szinonimitásról. Szerk. és lektorálta: Gecső Tamás Spannraft Marcellina. Tinta, Budapest, 41 3. L avenir de la stylistique hongroise. In: Revue d Etudes Françaises. «Linguistiques, poétiques, musiques». Actes des Rencontres en l honneur d Iván Fónagy et en hommage à son travail. Budapest, les 7,8 et 9 mai 1997. Publiée par le Département d Études Françaises de l Université Eötvös Loránd de Budapest, 147 50. Kereszténységünk és a kultúra viszonya. Kultúrák válaszúton. A Magyar Pax Romana Fórum kongresszusa. Siófok. Prohászka-elmélkedés kultúrtörténeti hátterű, szövegstilisztikai szempontokon alapuló megközelítése és értelmezése. In: Stilisztika és gyakorlat. Szerk. Szathmári István. NTankK, Budapest, 153 65. Zur Situation der christlichen Lehrer in Ungarn von 1989 bis 1997. Referat am Bundesdeligiertentag der KEG Deutschlands in Eisenach, vom 7. Bis 9. November 1997. CPB. Christlich Pädagogische Blätter. 111. Jahrgang 3. 178 9. Zur Situation der christlichen Lehrer in Ungarn von 1989 bis 1997. In: Christ und Bildung. KEG 44. Jahrgang 7. 4 6. 22

A korszak fényei és árnyai. A média és a számítógépek szemiózisa. PR Herald. 05. 7 9. Az ízekre szedés tudománya. Fogalmak és elvek magyarázata. PR Herald 09. 62 3. Mi is az hatékonyan kommunikálni? Szövegstilisztikai elemzés. In: Gyökér és gyümölcs. Corvinus, Budapest Zsámbék, 50 61. A katolikus oktatási intézmények küldetése és stratégiája. Távlatok 1. 127 36. Roma nyelv és kultúra a nevelésben. In: Romológiai közlemények III. Zsámbék, 6 9. A roma fiatalok hatékonyabb képzéséről. Magyar Felsőoktatás 1 2. 36 7. Az azonosságtudat nem járhat együtt kisebbrendűségi érzéssel. I II. Magyar Felsőoktatás 3 4. 29 32, 29 31. Az euroszolga és a polgár. MN Utak és választások. Augusztus 24., hétfő 1999. Nem érzés, nem valóság, nem igazság és nem magyarázat. (II. rész). PR Herald 04. 58 60. Figyeljünk oda egymásra! Az inter- és multikulturális pedagógia szemiotikai megközelítése. Magyar Felsőoktatás 5 6. 46 8. The Iconography of the Frescoes in the Baroque Referctory (1737) and the Classical Library (1832) of the Benedictine Archabbey of Pannonhalma (Hungary). In: The Emblem and Architecture. Eds. by Hans J. Böker Peter M. Daly. Brepols, Turnhout, 85 105. Arany János a legmagyarabb, a legeurópaibb költőnk. (Babits nyomán). In: Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában. XIII. Anyanyelv-oktatási napok. Eger, 1998. Július 7 10. Szerk. V. Raisz Rózsa H. Varga Gyula. MNyTK, Budapest, 66 73. A szöveg mint viszonyok viszonya a szövegtan mint tudományágak, módszerek, megközelítések viszonyrendszere. In: Szövegtani kutatás: Témák, eredmények, feladatok II. Szerk. Petőfi S. János Békési Imre Vass László. JGYF, Szeged, 44 7. (Szemiotikai Szövegtan 12.) Családi nevelés a romáknál, az egészségnevelés sajátos feladatai. In: Prevenció 99.OM, Budapest, 281 9. Az interkulturális pedagógia nyelvi vonatkozásai. In: Csengőszó. Május VII/3. 2000. A stílus és a sikertelen (verbális) kommunikáció összefüggései. In: A nyelv szerepe az információs társadalomban. (A X. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásainak absztraktjai. 2000.április 18 20.) Szerk. Bartha Magdolna Stephanides Éva. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 87. p. 23

Elfogadás odahajlás gyümölcsözés. Óvodai nevelés LIII/10. december, 403 5. A kicsi szép. Ökotáj.23 24. 53 60p. A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely. Forrás október, 95 6. A katolikus iskola pedagógusainak feladata Szent István szellemében. In: Fidelitate Mariae. Szent István Művelődési Ház, Székesfehérvár, 7-20. A keresztyén iskola hatékonysága. Előadás. 1999. szeptember 28. Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskola, Debrecen. A szó varázsa és válsága. In: A régi új retorika. Szerk. A. Jászó Anna Aczél Petra. ELTE TFK Trezor Kiadó, Budapest, 37 52. A keresztény magyar művelődés kezdeteiről a sine ira et studio. In: A helyesírás és a millennium. Szerk. Nagy L. János. Erkel Ferenc Gimnázium, Gyula, 22 40. 2001. Hatékonyság a nyelvi kommunikációban. MIKOR, MIÉRT, KINEK, HOGYAN. II/I II. Corvinus, Budapest, 343 p. Társszerző: Aczél Petra. Avagy s ugyanakkor Szabó Ferenc Taedium vitae avagy a kegyelem pillanata című versének szövegstilisztikai elemzése. In: Idő a művészetben. A 70 éves Szabó Ferenc köszöntése. Szerk. Gyorgyovich Miklós. Agapé, Szeged. A pedagógusképzés reneszánsza I. Károly. Magyar Felsőoktatás 4. 28 30. Társszerző: Csébfalvi Károly. A pedagógusképzés reneszánsza II. Magyar Felsőoktatás 5 6. 25 6. Társszerző: Csébfalvi Károly. A magyar kereszténység eredetéről. In: Újat és régit. Szennay András pannonhalmi főapát úr 80. születésnapjára közreadják, szerkesztették és lektorálták: rendtársai. Bencés Kiadó, Pannonhalma, 393 410. A szó varázsa és válsága. Szó és kép. A Magyar Olvasástársaság és a Pápai Művelődéstörténeti Társaság konferenciája a Pápai Református Kollégiumban. 2000. április 28 29. Jókai Mór Városi Könyvtár Pápai Művelődéstörténeti Társaság, Pápa, 7 16. (Csak részben azonos az 1999. november 12-i előadással. ) Globális kommunikáció: az Internet retorikája. In: A régi új retorika. A szónoki beszéd részei és a beszédfajták. Szerk. A. Jászó Anna L. Aczél Petra. Trezor, Budapest, 58 66. Ad multos annos! In: Studia in honoram S.E.R. Dr. Nándor J. Takács O.C.D. Corvinus, Budapest, 7 9. A barikád és a pulpitus paradigmája. In: A nyelvtantól a szövegtanig. Tanulmányok Kocsány Piroska tiszteletére. A DE Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, 173 85. 24

Az oktatás és nevelés szerepe az egészségmegőrzésben. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika 1 2. Budapest, 61 2. A romológia mint tudomány és mint tantárgy. In: Romológia a felsőoktatásban, kutatásban. Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Romológia Tanszék: Pécs, 33 40. (Gypsy Studies Cigány Tanulmányok 5.) Hogyan szóljak az én uramhoz, hiszen por és hamu vagyok? A profánról és a szakrálisról. In: A székesfehérvári egyházmegye ünnepi névtára. Szerk. Mózessy Gergely. Székesfehérvári Egyházmegyei Hatóság, Székesfehérvár, 69 80. Stílus és etika a nyelvi kommunikációban. In: Színes eszmék nem alszakank... Szépe György 70. születésnapjára I II. Szerk. Andor József Szűcs Tibor Terts István. Lingua Franca Csoport, Pécs, 138 48 2002. A keresztény magyar művelődés kezdeteiről sine ira et studio. In: A helyesírás és a millennium. Szerk. Nagy L. János. Erkel Ferenc Gimnázium, Gyula, 22 40. Semiotische Gesichtspunkte der inter- und multikulturellen Paradigmen in der Erziehung und in der Gesellschaft. In: Szöveg az egész világ. Petőfi S. János 70. születésnapjára. Szerk. Andor József Benkes Zsuzsa Bókay Antal. Tinta, Budapest, 38 44. Repül a nehéz kő, ki tudja, hol áll meg Az epikheirémáról különös tekintettel ókori és koraközépkori fogalomtörténeti alakulására. In: A klasszikus retorikai bizonyítás. Trezor, Budapest, 29 44. Adamik Tamás a klasszika filológia klasszikus művelője. ELTE Fonetikai Tanszék, Budapest, 25-9. (Magyar Nyelvész Pályaképek és Önvallomások 67.) A zajos éljenzés kirobbantásának művészete. In: Kossuth Lajos, a szó művésze. Tanulmányok Kossuth stílusművészetéről. Szerk. Szikszainé Nagy Irma. Debrecen, 53 61. (A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 78.) 2003. A 80 éves Nemeshegyi Péter köszöntése. Távlatok 59/1. 95 8. A (szemio)genezis 13-16. korszaka. In: A kezdetektől a máig. A modern magyar szemiotika olvasókönyve. Szerk. Voigt Vilmos Balázs Géza. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 111 8. A liturgia mint ökoszemiózis. In: A kezdetektől a máig. A modern magyar szemiotika olvasókönyve. Szerk. Voigt Vilmos Balázs Géza. Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 317 24. 25

Genetika számítástechnika tudásszociológia. Az ugor-török háború új szakasza avagy vége? In: A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei. III. Magyar és finnugor jelentéstörténet. 2002. október 16 17. Szerk. Büky László Forgács Tamás. Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, 7 13. Társszerző: Csébfalvi Károly. A pálma, a ciprus és az egyperces. Az alakzatok világa 1 10. MNy XCIX/4. 488 92. (Ism.) 2004. Boldog a nép, amely tud ünnepelni. Beszédek, előadások. Dr. Takács Nándor OCD előszavával és dr. Adamik Tamás utószavával. Corvinus, Budapest, 404 p. Palócföld XIX. század, Szepesség XX. század, Székelyföld XXI. század. Mikszáth, Krúdy és egy utóduk a magyar próza stílushagyományában. In: Stílus és jelentés. Tanulmányok Krúdy stílusáról. Szerk. Jenei Teréz Pethő József. Tinta, Budapest, 9 15. Te kis majom! Az epikheirémáról. In: Retorika, Márai, helyesírás. (CD, szerk. Nagy L. János) NTankK, Budapest, 20 9. Az a nő ott az apám! A retorikai érvelés a posztmodern korban. In: Retorika, Márai, helyesírás. CD-Rom. Szerk. Nagy L. János. NTankK, Budapest, 30 5. Politeness in Hungary: Uncertainties in a Changing Society. Politeness in Europe. Edited by Leo Hickey and Miranda Stewart. Multilingual Matters Ltd., Clevedon Buffalo Toronto, 234 6. 2005. Otthontalan pluralizmus otthonos hazatérés. Vár 3. 9 11. A szóképek és az alakzatok szemiotikai megközelítése. In: A szóképek és a szónoki beszéd. Szerk. A. Jászó Anna Aczél Petra. Trezor, Budapest, 51 65. Ómagyar Mária Siralom József Attila: Óda. Kognitív és szociokulturális öszszevetés. In: József Attila, a stílus művésze. Tanulmányok József Attila stílusművészetéről. Szerk. Szikszainé Nagy Irma. Debrecen, 49 55. (A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai. 84.) Lectori salutem! Vallástudományi Szemle 1. 3 8. Adamik Tamás A.Jászó Anna Aczél Petra: Retorika. Osiris: Budapest, 2003. MTan 1. 26 8. (Ism.) Szathmári István: A szűkebb és tágabb haza nyelve. Népnyelvi és irodalmi nyelvi tanulmányok. MNy 101/4. 487 91. (Ism.) 26