alapját az európai fafajták adják, melyek gondos válogatás, természetes és mesterséges szárítás után kerülnek felhasználásra.

3 F a i p a r B ú t o r g y á r t á s L a k b e r e n d e z é s 12. oldal Ligeti Studió A Ligeti Stúdió alkotói a múlt értékeinek felhasználásával a jelent építik olymódon, hogy kiérdemeljék a jövõ nemzedékek megbecsülését. Ez a szakmai hitvallás a folyamatosság záloga, ugyanakkor megóvja õket attól, hogy múló divatirányzatok áldozatául essenek. A bútorgyártás alapját az európai fafajták adják, melyek gondos válogatás, természetes és mesterséges szárítás után kerülnek felhasználásra. 2007. XI. évfolyam 3. szám 28. oldal Magastetõk faanyagvédelme Nagyon fontos a tetõszerkezet megfelelõ védelme, hiszen ha beépítjük a tetõteret, jószerivel mindent eltakarunk. Ha nincs, vagy nem kielégítõ a védelem, akkor ezekben az eltakart terekben vidáman élnek a károsító gombák és rovarok, ameddig tönkre nem teszik az egész szerkezetet. Ha nem épül be a tetõtér, akkor is csak valamivel jobb a helyzet, hiszen senki sem fogja vizsgálgatni a padláson, hogy van-e valamilyen károsítás. Igaz viszont, hogy ha mégis fellép egy gomba-, vagy rovarfertõzés, az utólagos kezelés jóval egyszerûbb, mint beépített tetõtér esetén. Minõséget fûzfavesszõbõl, nem félpénzért Sajátos helyet foglal el a fát alapanyagként felhasználó népi mesterségek között a vesszõfonás, hiszen ez a legkorábbi fejlõdési szakaszában levõ, egy éves fából dolgozik. A 80-as években még 150-160 ember ûzte a vesszõfonást Nagyszalontán, nagyüzemi rendszerben. Napjainkra egyetlen mûvelõje maradt a mesterségnek, ifjabb Csõsz Béla személyében, aki kosarat már kevésbé, inkább bútorokat, használati és lakberendezési tárgyakat készít. 16. oldal

3

4 impresszum tartalom Aki fát mond, erdõt is mond Két országos fatelepítési akció kezdõdött egyidejûleg március idusán. Az erdészeti igazgatóságok által szervezett Erdõ Hónapja keretében egyedül Bihar megyében több mint 120 hektár erdõsítését vették tervbe, és hasonló nagyságrendû területet fásítanak más megyékben is. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium égisze alatt folyó, Millió ember, millió fa elnevezésû akció facsemetéknek társadalmi munkában, közterületen, települések közelében való ültetését célozza meg. Bár az ilyen jellegû akciókat egy kicsit propagandisztikusnak érzem, hiszen részben a sajtónak, s azon keresztül a közvéleménynek szólnak, hasznos mivoltukat illetõen nincs kétségem. S hasznukat nem csak az elültetett facsemeték számában mérhetjük le, hanem abban is, ha ráébresztenek embereket arra, hogy Romániában, s azon belül Erdélyben, immár nem dúskálunk erdõkben. A National Geographic-nak a mértéktelen romániai erdõirtásról a közelmúltban közölt cikkéhez mellékelt mûholdfelvételen mint nyílt sebek tátongtak - elsõsorban az Erdélyi szigethegységben és a Keleti- Kárpátok székelyföldi szakaszán a nagyobb tarvágásoknak a megmaradt erdõk sötétzöldjétõl elütõ foltjai. Az ésszerû, a természeten gyógyíthatatlan sebet nem ejtõ erdõgazdálkodás mindannyiunk, s így a fafeldolgozó ipar érdeke is. Ökológia és faipar nem antagonisztikus fogalmak, szakértelemmel és józan ésszel felvértezett technokraták és környezetvédõk együtt megtalálhatják az arany középutat. Hiszem, hogy itt, Erdõelvén, van elég tér úgy a sokaknak megélhetést biztosító faiparnak, mint a vadnak menedéket, pihenni vágyó embernek felüdülést nyújtó rengetegeknek. Pengõ Zoltán INTARZIA www.intarzia.ro Havonta megjelenõ, független faipari szaklap IGAZGATÓ Pál Zsuzsanna 0722-435517, E-mail: zspal@imageline.ro KERESKEDELMI IGAZGATÓ Péter István Zsolt 0722-435 513 E-mail: marketing@imageline.ro FÕSZERKESZTÕ Pengõ Zoltán 0747498444 E-mail: fabula@imageline.ro FORDÍTÓ Murányi János MUNKATÁRS Pápay Márta KORREKTOR Oláh István PR REFERENS Nagy Enikõ 0730-556 651, 0266-210 255 E-mail: pr@imageline.ro MÛSZAKI SZERKESZTÉS ÉS DESIGN Ács János, Ercsei Loránd, Trucza Mária Szende, Józsa István E-mail: dtp@imageline.ro Minden jog fenntartva. A kiadványban közölt jogvédett reklámok nem sokszorosíthatók sem részleteikben, sem egészükben és nem átadhatók semmilyen (elektronikus, mechanikus, fénymásolt vagy egyéb) formában, mert az Imageline Kft. tulajdonát képezik. A közölt információk helyességéért a teljes felelõsség a cikkek szerzõire és a hirdetõ cégekre hárul. A folyóiratban megjelent cikkek és fényképek teljes vagy részleges átvétele illetve reprodukálása a szerkesztõség írásbeli jóváhagyása nélkül tilos. ISSN: 1453-4487 TERJESZTÉS ÉS ELÕFIZETÉS-FELVÉTEL Barabás Mózes 0726-746856, 0266-210 255 E-mail: abonamente@imageline.ro TITKÁRNÕ Okos Magdolna 0020-545 500, 0266-218 083 E-mail: office@imageline.ro HONLAP-ADMINISZTRÁTOR Sav Sándor E-mail: infowood@imageline.ro WEBMASTER Demény Huba E-mail: web@imageline.ro KIADJA IMAGELINE KFT. RO 535600 Székelyudvarhely, Postafiók. 72 Bethlen Gábor u. 55., Harghita megye Tel.: +40-266-218 083, +40-266-210 255 Fax: +40-266-214173 Nyomda: Infopress Rt, Székelyudvarhely Anticimex 26 EET 19 Felder 32 Forest 2 Infowood 11 Interzum 11 Leitz România 3 P & P Mixt 19 Palisander 20, 21, 30,31 Megjelenik minden hónap 20-án. Lapzárta elõzõ hónap 5-én. Reklámjegyzék 5 7 8 12 14 16 19 23 28 mérföldkõ A két, fából faragott fétis... 5 események Kós Károly nyomdokain 7 FINITEH hatodik alkalommal 27 info-flash További pénzalapok korszerûsítésre 8 Workshop: a faanyagok védelme 8 Konyhabútorokra vonatkozó európai szabványok 8 Drasztikus intézkedések a törvénytelen favágás megakadályozására 8 Sapard program: az erdészetitámogatás-igénylések értéke túllépte az elõirányzott pénzalapok volumenét 9 ZOW, Németország: A holnap technológiájának és termékeinek seregszemléje 9 Rövidesen létrehozzák az Erdészeti Üzleti Információs Központot 9 A Parlament elutasította a rönkvágó berendezések szakvéleményezési jogszabályát 9 A hulladék-újrahasznosítás az Európai Parlament napirendjén 10 Románia erdészete 1 milliárd eurót kap 2013-ig 10 A fahulladékkal rendelkezõknek pontos nyilvántartást kell vezetniük 10 design Ligeti Studió 1 Kompromisszumok nélküli formakultúra 12 cégismertetõ Németországba ügetnek a háromszéki hintalovak 14 a fa kultúrája Minõséget fûzfavesszõbõl, nem félpénzért 16 gazdaság Faipari vállalkozók gondjai 19 apróhirdetések 24 faanyagvédelem Magastetõk faanyagvédelme, különös tekintettel a tetõtér beépítésére 28

mérföldkõ 5 Mérföldkõ 1997 A két, fából faragott fétis a népibútor-kft.-k hajnalán Milyen volt tíz esztendõvel ezelõtt a világ? Ha kurta az emlékezet, megtoldjuk a kor sajtójával, így válik szükségképpen dokumentummá mindaz, ami annak idején - esetünkben 1997-ben - a nap újdonsága, ritkábban szenzációja volt. Kérdezhetnénk úgy is, tényleg oly sok újdonsága volt napnak-esztendõnek? Vagy idõközben annyit változott a nagyút az erdõtõl a piacig, hogy megéri számbavenni már a puszta különbségeket is? Meglátjuk közelebbrõl. Abban szinte biztosak lehetünk, hogy az akkori valóságdarabokot most sincs hogyan másként értelmeznünk, egyrészt mert akkor is eléggé beláthatóak voltak, s e belátható helyzetek a belátható következményekkel együtt nem szorulnak nagyobb korrekcióra. Ezzel egyben közelítéseinket magyarázzuk a tíz esztendõvel ezelõtt megjelent Intarziához is, a mûvelet nem több egy bõ tallózásnál, az ilyenkor kellõ és illõ rövid kommentárokkal. Mindenképpen szubjektív s mûhelyszempont, mert két hírbõl csak az egyikre hivatkozva jogos a kérdés: miért épp a szóban forgó információra pillantottunk évtized teltén, mert a másik esetleg fontosabb Erre csak azt mondhatjuk, egyáltalán nem ellenszenves számunkra a kétely kritikája. Az elsõ évfolyam elsõ számának címoldala eléggé szerkesztett látvány: zöldektõl tobzódó tisztásra ráhordva egy illesztéseiben gömbölyített, mûfából készült irodai íróasztal. S a szöveg! A fák szépsége (használatuk) sokoldalúsága és minõsége serkentõleg hat munkánkra. Kiadványunk egyebek mellett a felhasználási, megmunkálást lehetõségek közül azokat mutatja be, amelyek a megnyugtatóan hagyományostól a szenvedélyesen újító megoldásokig terjednek. A szöveg írójával minden felhajtás nélkül megállnánk egy kis pontosításra. Véleményünk szerint a jelzõsítés támadható, ha a hagyományost megnyugtatónak, a mai,a kortárs szerkezeti, formai megoldásokat pedig szenvedélyesen újítónak mondjuk. Szenvedélyesen újított annak idején a barokk (Erdélyben, Magyarországon, Európában), amikor eljött a korszakváltás ideje, és az új stílusnak bizonyítania kellett az addigi divatossal szemben, hogy igenis, megérett a székfoglalóra. Ámbár az is lehet, nem is a bútortörténeti korszakok jelzõsíthetõk ilyenformán, inkább azok a mesterek, akik a korszakváltást véghezvitték. Dobay Tibor, a székelyudvarhelyi Famos vezérigazgatója (akinek nagy érdemei vannak az Intarzia születésében-meglétében) az ezredfordulós bútorgyártásról cikkezett, és egy nyugat-európai tünettel egybõl az egyetemes szabad gazdaság két fétisére, a piacra és a konkurenciára hívta fel a figyelmet: a kontinens nyugati országaiban ádáz harc folyik a piacért, a megspórolható másodpercekért, a kilowattok töredékének megnyeréséért, az anyagfogyasztás csökkentéséért... Másfelõl a bútorral mint fogyasztási cikkel szemben egyre növekvõ minõségi követelmények fogalmazódnak meg, mivel a bútor köztudottan nem tartozik a legfontosabb javak közé, és a gazdasági pangás körülményei között piacrészesedése csökkenõ tendenciát kellene mutasson. Ebben az egzakt, mindenesetre tizedmilliméternyi pontossággal behatárolt gazdasági körülményrendszerben hogyan boldogul a hazai és ezen belül az erdélyi, székelyföldi bútoripar nos, erre építkezik a folyóirat eddigi tíz évfolyama. Már az elsõ lapszámban (és utána még néhányszor) a brassói Mina Margitot, a népi festett bútorok mûvészét látjuk, aki alkotásain szerencsésen hozza össze a székely és szász végvidékek bútormûvészetét: Háromszék, Barcaság, Szászföld mind jelen van

6 mérföldkõ asztalainak,-székeinek,-tékáinak mintakincsében és színeiben. Szerintünk ez az igazi, és a jó értelemben vett erdélyiség nála, és általában. Mina Margitot mégis csak fél szájjal mondhatnánk népmûvésznek - amit csinál s ahogyan, természetesen népmûvészet. Maga a népmûvész, a cím, hivatás hagyományos viselõje, ez az, amin fönnakadtunk. Vagy mégis fogadjuk el a megjegyzéssel, hogy mint annyi minden más, ez is tartalmi korrekcióra szorul. A fogalomba egyre biztosabban belefér, hogy a népmûvész felsõfokon képzett, egyetemet végzett profi, viszont lényege szerint azt csinálja, amit három elemivel a tehetséges parasztember a közelmúltban: gyintáros ládaszekrényt. Az igazi mester asztalosnak is jó volt, bútorfestõnek is, a többit már a vásári szerencse hozta. Könynyen lehet, hogy ez a brassói epizód az erdélyi magyar népibútor-kft. kezdeteivel egyidõs. Tény és való, nálunk, a Székelyföldön nagyjából ezzel egyidõben kezdõdött meg a tömegszakasz, amikor a népmûvészet délutáni és esti iskoláiban nekiláttak csoportosan kiképezni a minden rendû-rangú-korú népmûvészeket. Akkoriban egy másik fontos mozzanatot is jegyzett az Intarzia, s ez az iskolavárosnak mondott Székelyudvarhelyrõl, lehetõségeinek a szó szoros értelmében felsõfokú bõvülésérõl szólt: távoktatási tagozat létesült a városban, harmincnyolc fiatal számára. Az emberért, a holnapért Alapítvány képviselõi és a Soproni Egyetem faipari karának vezetõi szándéknyilatkozatot írtak alá még 1994-ben, mert úgy vélték, hogy az erdélyi fiatalok számára a magyar nyelvû faipari szakképzés csak kihelyezett - távoktatási - képzés formájában valósítható meg, A távoktatásos tagozaton faipari gazdasági mérnököket képeznek ki, ezzel ugyan nem konkurálhattak, nem is akartak az ország egyetlen felsõfokú, egyébként román nyelven szervezett szakintézményével, a barassói egyetemmel, arra viszont jó volt az a soproni kapcsolat, hogy enyhítsen a hirtelen fellépõ, és optimista becslések szerint legkevesebb nyolc éven belül megoldható, a faipar stratégiai szintjén érezhetõ erõs szakemberhiányon. Az 1994-es szándéknyilatkozatnak elõzménye is volt, éspedig: esztendõvel korábban az Erdélyi Mûszaki Társaság faipari tagozatának alakuló ülésén felvetõdött e kapcsolat gondolata is: hogy biztosítani kell a magyar anyanyelvû szakértelmiségi utánpótlást, és ezt anyaországi faipari egyetem, illetve tagozat révén. Mindezt azért részletezzük, hogy tudjuk, amit amúgyis tudtunk - mennyire logikusan és rokonszenvesen építkezik egyik megoldás a másikra, s a végeredmény sem rossz: mûködni kezdett Székelyudvarhely elsõ egyetemi tagozata, még ha távoktatásos is volt! Idõközben alkalmunk volt találkozni betanító soproni professzorokkal, éppen szessziózó diákokkal, A minden hõskorszak romantikája nem hiányzott innen sem, ahogyan az elõadók-vizsgáztatók szinte vagy teljesen ingyen vállalták a leutazást, a konzultációt, és az is elõfordult, hogy amerikai ismerõseik jóindulatára apelláltak, némi pártfogást-pénzt kérve, nehogy befulladjon a felsõfokú faipari szakoktatás Székelyföldön. Mert az ipar - ezt mi tesszük hozzá - csakis akkor nemzeti, ha nem csupán a végrehajtó, a szakmunkás magyar, hanem a mérnök is. Aztán mégis le kellett szállni a pályáról, ez megint egy történet, ám most, az elsõ évfolyam elsõ számainak tallózásakor a folytatást nincs honnan tudnunk. Egyelõre még eléggé riadalmas dolgokat tudunk. Kovács Judit írta A szerkesztõ jegyzetében /2. szám/: Egyre csökken a hazai vásárlóerõ, visszaesett az általános fogyasztási cikkek forgalma. A bútorforgalom csökkenése Európában négy százalékosra tehetõ. A fa- és asztalosipari ágazatban számos cég szüntette be tevékenységét. Jöhet ennél rosszabb? Igen, jöhet, de jobb is. Ha élünk, meglátjuk. Oláh István

események 7 Kós Károly nyomdokain KORTÁRS ERDÉLYI MAGYAR ÉPÍTÉSZEK MUNKÁIT BEMUTATÓ KIÁLLÍTÁS VOLT GYERGYÓREMETÉN ÉS GYERGYÓSZENTMIKLÓSON érdeklõdõk például, amikor a tervezõ egy, a hagyományos székely építészetre jellemzõ, fából készült harangláb külsejét kölcsönözte egy mai modern épületnek. A remetei érdeklõdõknek Köllõ Miklós mûépítész szolgált szakszerû tárlatvezetéssel A mai faépítészet remekeit is felsorakoztató kiállítást mutatott be Gyergyóremetén és a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban az Országépítõ Kós Károly Egyesülés erdélyi tagozata. A kiállított fotósorozatokon az egyesülés mûépítészeinek remekbeszabott, esetenként a hagyományos székely építészet jegyeit viselõ munkáit csodálhatták meg a jelenlévõk. A remetei polgármesteri hivatal tanácstermében tartott tárlat alkalmával Köllõ Miklós mûépítész szakszerû tárlatvezetéssel is szolgált, amelyet jelen lévõ kollégái, Máthé Zoltán, illetve Bogos Ernõ mûépítészek egészítettek ki. Többek közt kiderült, hová rejtette el a leleményes tervezõ a csutakfalvi ravatalozó tervében az elmúlást szimbolizáló sarlót és bárkát, de arra is fény derült, hogyan szövõdött életre szóló barátság tervezõ és megrendelõ között egy hagyományos lakóház restaurálása alkalmával. Ezek mellett olyan bravúros építészeti csodákat is láthattak az Építészek és mesteremberek A 2005 októberében alakult egyesülés létrejöttét Makovecz Imre, Kossuth-díjas mûépítész szorgalmazta, és célkitûzései között szerepel az építész Kós Károly szellemiségének õrzése, továbbvitele. Ennek szellemében az építészeket és mesterembereket tömörítõ egyesülés hivatásának tekinti a több mint negyven éve kerékbetört népi építkezési stílus újraélesztését, mába hozását. Amint arról a tárlaton is meggyõzõdhettek a jelenlévõk, az egykor fában megálmodott motívumokat néha boszorkányos bravúrokkal ötvözik a mai modern építészet anyagaival, sok esetben olyan formában, hogy a kívülrõl teljesen hagyományos építkezési jegyeket viselõ épület modern, a mai kor emberének minden igényét kielégítõ belsõt takar. Az építészek nemes vállalása korántsem egyszerû feladat, hiszen amint Köllõ Miklós is említette, az egyetemen csupán két kurzus erejéig foglalkoztak a fából való építkezéssel. Ezt a hiányt próbálja valamiképp pótolni az egyesülés keretében mûködõ vándoriskola, ami lényegében az építészek utóképzése a témában. Az építészet a vizuális kultúra részét képezi hangoztatta Köllõ, és sok múlik az építészeken egy-egy település arculatának alakításában. Bogos Ernõ, az egyesülés igazgatója viszont arra is kitért, hogy az egyesülés tagjai feladatuknak tekintik az emberek ízlésének alakítását is, amit éppen a már bemutatott tárlatokhoz hasonló rendezvények által kívánnak megvalósítani. A tárlat anyagát a közeljövõben több városban is bemutatják, köztük Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Kolozsváron. Jánossy Alíz

8 info-flash H í r e k i n f o w o o d. r o Hírrovatunk írásai a www.infowood.ro faipari internetes portálon is olvashatók. A szerkesztõségünk gondozásában naponta frissített portálon ön is közzétehet rövid, saját cégével vagy szakterületével kapcsolatos cikkeket (kereskedelmi híreket, sajtóközleményeket, beszámolókat stb.) a közérdeklõdésre számot tartó írásokat az Intarzia Fabula oldalain is közöljük. További pénzalapok korszerûsítésre A Kis- és Közepes Vállalatok és Szövetkezetek Országos Hatósága (ANIMMC) ebben az évben kibõvített, 500 millió lej költségvetéssel folytatja a 2002 2006-os idõszakra meghirdetett több éves országos program életbeléptetését. A program célja az újonnan alapított, illetve korszerûsítést tervezõ kis- és közepes vállalatok beruházásainak támogatása. A támogatás a projektek értékének 60%-áig terjedõ, legtöbb 50.000 euró értékû, vissza nem térítendõ finanszírozások formájában történik. Ehhez járul még a projekt összértékének meghatározott százalékát kitevõ hitel és az igénylõ 15%-os saját hozzájárulása. Workshop: a faanyagok védelme A Brassói Faipari Egyetem két figyelemreméltó nemzetközi tudományos rendezvényt szervez július hónap folyamán: Workshop COST E37 (2007. július 18 19.) A faanyagok élettartamát növelõ új mûszaki megoldások szerepe a fenntartható fejlõdésben, valamint az ICWSE 2007 elnevezésû értekezlet (2007. július 20 21.). A COST betûszó a mûszaki tudományos kutatások terén folyó legátfogóbb európai program nevének rövidítése, amely minden érdeklõdõ számára nyitott munkamûhelyek (workshop) szervezésével lehetõséget nyújt a szakemberek számára, hogy széles körû kutatási és mûszaki tevékenységet bontakoztassanak ki. A Brassóban szervezett Workshop COST E37 A faanyagok élettartamát növelõ új mûszaki megoldások szerepe a fenntartható fejlõdésben elnevezésû rendezvény tárgya a faanyagvédelem, célja olyan nem szennyezõ faanyagkezelési eljárások kifejlesztése és alkalmazása, amelyek növelik a faanyagok ellenálló képességét a biológiai és környezeti károsító behatásokkal szemben. A tárgykörbe tartozó új technológiák: a vegyi kezelés, hõkezelés magas hõmérsékleten, gyantás impregnálás, kórokozók klasszikus vegyszeres irtása maximális hatásfokkal és minimális környezetszennyezési kockázattal. A rendezvényen több mint 20 ország mintegy száz szakemberének részvételére számítanak. Tájékoztatás és feliratkozás céljából látogassa a www.unitbv.ro/il/cost37 honlapot. Konyhabútorokra vonatkozó európai szabványok Az új szabványosítás a konyhabútorok, elektromos és egyéb sajátos háztartási cikkek kompatibilitására vonatkozik. A DIN EN 1116 euronormatív a Német Szabványhivatal elgondolásában és kivitelezésében látott napvilágot, vonatkoztatási jellegû intézkedéseket ír elõ a konyhabútorok (beleértve a munkalapokat is), mosogatók és dekor-panelek tekintetében. A szabvány meghatározza a bútor a számára szükséges térfogat, valamint a kiegészítõk és más konyhai berendezések méreteit (magasság, szélesség, mélység), oly módon, hogy mindezek egységes egészet alkossanak. Az európai szabvány a vendéglátóipari berendezésekre nem érvényes. Az elõírásokat a Német Szabványhivatal szakemberei dolgozták ki, együttmûködve az AMK Mûszaki és Szabványhivatal, illetve más európai országok (Ausztria, Hollandia, Franciaország, Olaszország) szakembereivel. Drasztikus intézkedések a törvénytelen favágás megakadályozására A Mezõgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium eddig páratlan informatikai rendszert létesít, amely megfelelõ hátteret biztosít a faanyagok törvényes kereskedelmének megelõzõ ellenõrzése céljából. Az elgondolás a minisztérium keretében mûködõ Erdészeti Fõosztályon született meg, és a múlt hét végén nyilvánosan is megvitatás-

info-flash 9 ra került azon a találkozón, amelyet a WWF rendezett a minisztérium, az ASFOR küldötteinek, valamint az AAP, civil szervezetek és faipari cégek képviselõinek részvételével. Minden faipari és kereskedõ cégnek ingyenesen rendelkezésére fogják bocsátani azt a számítógépes programot, amely elvégzi a faanyag analitikus könyvelõi nyilvántartását és egy központi szerverhez továbbítja a faanyag kereskedelmére vonatkozó adatokat. Az adattovábbítás után részletes szúrópróbaellenõrzésekre kerül sor, összevetik a szállítások dokumentációit, kiszûrik a hamis vagy illegális okiratokat és a cégek könyveléseiben mutatkozó eltéréseket. A megbeszélés résztvevõi úgy vélekedtek, hogyha sikerül a rendszert 2007. december 31-ig üzembe helyezni, kitûnõ megelõzõ szerepet fog játszani, hatékonyabbá és kevésbé bürokratikussá teszi az ellenõrzést, ami által jelentõsen csökkenni fog a törvénytelen favágások aránya. Sapard program: az erdészetitámogatás-igénylések értéke túllépte az elõirányzott pénzalapok volumenét A Sapard keretében háromszor nagyobb értékû támogatásra érkeztek igénylések, mint az erdészeti finanszírozásokra szánt összeg. A Sapard program 3.5-ös Intézkedése erdészeti támogatásokat irányoz elõ: építkezések és épületfelújítások, a fa elsõdleges megmunkálására, a faanyagok tárolására és forgalmazására szolgáló gépek, felszerelések és berendezések vásárlása, a hulladékoknak erdõtulajdonosok és magáncégek által történõ feldolgozásával kapcsolatos költségek. Az erre a célra fordítható és támogatásnak örvendõ befektetések maximális összege projektenként 500.000 euró lehet. 2006-ban erdészeti támogatásokra 31 millió eurót irányoztak elõ, amit a 80 millió összértékû igénylések jócskán meghaladtak. A Sapard keretében támogatott befektetések finanszírozási aránya 50% magánrész és 50% közösségi támogatás. A Fakitermelõ utak elnevezésû Alintézkedés esetében a támogatás mértéke elérheti a támogatható költségek összértékének 100%-át. ZOW, Németország: A holnap technológiájának és termékeinek seregszemléje Az idei ZOW éppen azokat az újdonságokat nyújtotta a bútoripari és belsõépítészeti szakembereknek, amelyek révén növelhetõ a termékek bel- és külpiaci versenyképessége. Németországban nemrég zárta kapuit a fa- és bútoriparnak szánt alkatrészek, kellékek, elõregyártott elemek és szolgáltatások hagyományos vására, az idén 13. alkalommal megrendezett ZOW kiállítás. A 2007. február 26. és március 1. között lezajlott rendezvényen az érdeklõdõk közel 700 cég érdekesebbnél érdekesebb, rendkívüli változatosságot mutató termékeit tekinthették. A Bad Salzuflen-i kiállítóközpontban évente megrendezett ZOW vásár eszményi alkalom új kapcsolatok létesítésére, a tapasztalatcserére. Az idei vásár három fõ tárgykörben mutatta be a kiállítók termékeit: Kellékek: a mozgatható bútor, Elemek és rendszerek: a bútor hozzáadott értékei, valamint Anyagok és felületkezelés: a bútor formatervezése és védelme. A kiállítók standjai több mint 41.000 m²-nyi felületet foglaltak el a 19 23-as pavilonokban: a részt vevõ cégek legfrissebb termékeikkel és újításaikkal rukkoltak elõ. Nagyszámú látogató élt a lehetõséggel, és kereste fel a standokat, hogy tudomást szerezzen a bútorés faipar eme szegmensének újdonságairól és trendjeirõl. A bútorkellékeket és -vasalatokat gyártó cégek szakemberei olyan új gyártóvonalakat láthattak, amelyek tetszetõs formatervezéssel kombinált, eléggé bonyolult mûszaki megoldásokat kínálnak. Ezek között fiók- és ajtóvasalatok, csúszórendszerek, illesztõszerkezetek, higiénikus burkolóanyagok szerepeltek: megannyi kiváló minõségû, tartós és elegáns formatervezésû darab. A különféle anyagokból, kitûnõ ízléssel gyártott fogantyúk és gombok csak fokozták a bútorok megnyerõ hatását. Az egyszerû vonalvezetésû, szögletes fogantyúk továbbra is népszerûek, de az aszimmetrikus formák is kedvezõ fogadtatásra találtak. Ismét találkozhattunk a különféle anyagkombinációkkal, amelyek jól illeszkedtek a fa és bõr expresszív mintázatához. Ami az ajtófrontokat és felületkezelt külsõket illeti, ezek legfontosabb ismérvei a minõség és elegancia voltak. Továbbra is uralkodó tendencia a mogyoró- vagy gyümölcsfa (cseresznye-, alma-, körtefa) mintázatot expresszív módon idézõ díszítõelemek használata. Egyéb, nagy sikernek örvendõ felületkezelési megoldásnak a sötét (teak, zebrano és paliszander) árnyalatok alkalmazása bizonyult. Ugyancsak divatosak a határozott granulációjú felületek és fémdíszítmények, amelyek kissé szofisztikált jelleget kölcsönöznek a bútoroknak. Rövidesen létrehozzák az Erdészeti Üzleti Információs Központot A központ szerepe, hogy szaktanácsadással szolgáljon az egyéni vállalkozók számára, és elõsegítse a kapcsolatteremtést a faipar ágazatai: erdészet, fakitermelés, szállítás, elsõdleges és másodlagos feldolgozás területei között. Az Erdészeti Üzleti Információs Központ a mezõgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium által futtatott Erdészeti Fejlesztési Program harmadik összetevõje és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által finanszírozott erdészeti fejlesztési projekt szerves része. A központ a faipar és rokon ágazatai számára nyújt tanácsadást. Új technológiákra, piacokra és árakra, higiéniai és exportkövetelményekre, termékpromócióra és márkabejegyzésre, partnerkapcsolati lehetõségekre, illetve adományokra és hitelekre vonatkozó információk elemzésével és továbbításával áll majd a szakemberek rendelkezésére. A Parlament elutasította a rönkvágó berendezések szakvéleményezési jogszabályát

10 info-flash A Képviselõház plénuma véglegesen elutasította a gömbfa felvágására szolgáló berendezések szakvéleményezésére vonatkozó törvényjavaslatot. Az efféle típusú berendezések kötelezõ szabványosításának és engedélyeztetésének kérdése továbbra is nyitott marad. A rönkszabászati berendezések engedélyeztetésére vonatkozó jogalap 2002 óta létezik: a 64/2002-es Törvény 2. cikkelye szerint a törvény hatályba lépésétõl számított 60 napon belül kormányhatározattal szabályozzák a gömbfát feldolgozó berendezések engedélyeztetését és mûködését. Az Erdészeti Központi Hatóság szerint egy ilyen normatív jogszabály megalapozását a feldolgozás hatásfokára, minõségére és a hulladék értékesítésére vonatkozó minimális szabványok szükségessége indokolja. A hatóság ugyanakkor arra is hivatkozott, hogy az engedélyeztetés kötelezõvé tétele megkönynyítené a bizonyítottan törvénytelen eredetû faanyagot feldolgozó gazdasági szereplõk kiiktatását. A hulladék-újrahasznosítás az Európai Parlament napirendjén Az Európai Unió minden eddiginél jobban szorgalmazza a hulladékok újrahasznosítását. Az európai parlamenti képviselõk ebben a hónapban olyan konkrét megoldások mellett döntöttek, amelyek gátat vetnek a hulladékanyagok további felhalmozódásának. Elgondolásuk szerint 2012-re meg kell állítani, 2020-tól pedig csökkenteni kell a hulladékmennyiség korábban növekedését. Az európai képviselõk az elmúlt napokban 651 igen, 19 nem és 16 tartózkodó szavazattal elfogadták azt a keretdirektívát, amely a hulladékfelhalmozódás meggátlását célozza. A Direktíva megelõzõ nemzeti programokat, amelyek a direktíva hatályba lépése után azonnal megvalósításra kerülnek. A faanyag újrahasznosítása tekintetében változatos megoldásokra és fõleg azok gyakorlati alkalmazására van szükség. Ilyen értelemben figyelemreméltó a Seva Group cég kezdeményezése: a németországi Weimarban elkezdték a fa-, textil-, mûanyag maradékok nagy teljesítményû berendezésekkel történõ feldarabolását (beleértve a szétszedetlen kisbútort vagy raklapot is). Hogy a hulladékok másféle további eljárásokkal is feldolgozhatók legyenek, a felszerelés kiegészíthetõ egy fémanyag-válogató berendezéssel is. A továbbiakban az õrölt hulladék raktározási térfogata brikettálással 100%-ról 10%-ra csökkenthetõ. Más fûtõanyagokkal ellentétben a briketta elégése után csak kis menynyiségû hamu marad vissza, ami eszményi tüzelõanyaggá teszi. Az Európai Uniónak a hulladékok újrahasznosítására vonatkozó stratégiája szerint, amikor csak lehetséges, bármiféle hulladékot valamilyen módon újra értékesíteni kell. Románia erdészete 1 milliárd eurót kap 2013-ig Az Európai Bizottság jóváhagyta a 2007 2013- as idõszakra szóló Országos Vidékfejlesztési Programot. Románia uniós alapokból 8,022 milliárd euró összértékû támogatást kap vidékfejlesztésre. Ebbõl megközelítõleg 1 milliárd eurót a román erdészeti szektorba irányítanak. A Mezõgazdasági, Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium által közzétett adatok szerint Románia erdészeti szektora 2007 2013 között több mint egymilliárd euró uniós támogatást fog kapni. Ezt az összeget szakmai képzésre, az erdõk gazdasági értékének feljavítására, az erdészeti termékek hozzáadott értékének növelésére, infrastruktúra-fejlesztésre, mezõgazdasági és mûveletlen területek erdõsítésére fogják fordítani, de ebbõl fizetik a Natura 2000 programba foglalt erdõs területekért járó kiegészítõ költségeket, valamint az erdészeti környezetvédelmi és nem produktív beruházási kiadásokat is. A pénzalapokat a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Hatóság, illetve a Mezõgazdasági Kifizetési és Intervenciós Hatóság fogja kezelni. A fahulladékkal rendelkezõknek pontos nyilvántartást kell vezetniük A hatályos jogszabályok arra kötelezik a fahulladékkal rendelkezõ cégeket, hogy a fafeldolgozásból származó maradékot szelektív módon, különleges berendezésû helyeken tárolják. A cégek kötelesek betonozott felületû helyen, külön-külön tárolni a fakérget, fûrészport, forgácsot, hasított hulladékot, szélhulladékot és egyéb visszamaradt faanyagot. Ha a hulladékot fûtõanyagként értékesítik, tilos ezeket vegyi anyagokkal kezelni és mûanyag fóliával letakarni. A tulajdonos köteles pontos nyilvántartást vezetni és betartani a hulladékot eredményezõ tevékenységre kibocsátott környezetvédelmi engedéllyel járó elõírásokat. meg is határozza a feldolgozási mûveletek preferenciális sorrendjét: újbóli felhasználás, újraértékesítés, más értékesítési eljárások, és végül biztonságos, környezetkímélõ megsemmisítés. A képviselõk arra kérik a tagállamokat, hogy az elkövetkezõ 18 hónap folyamán dolgozzanak ki

11

12 design Ligeti Studió I. Kompromisszumok nélküli formakultúra 1. 2. 3. 4. 5. Ligeti Stúdió jogelõdje 1987-ben alakult. Építészeti, belsõépítészeti tervezésre, illetve kivitelezésre és gyártásra szakosodott. 1990-ben létrehozta önálló gyártóüzemét Bernecebarátiban. A cég alapítója Ligeti Ferenc építészmérnök. Eddigi tevékenységére a magas mûszaki színvonal, a kompromisszumok nélküli formakultúra, a hazai tradicionális gondolkodás, a régi mesterek tudásának átörökítése jellemzõ. Miután a fa élõvilágunk fontos alkotóeleme és egyben nagy értéke, a gazdaságos felhasználás minden szakember kötelessége. A Ligeti Stúdió ebben úgy kíván részt venni, hogy rangjának megfelelõ színvonalra emeli azt a kész termékben. Ez a hozzáállás csupán az egyedi, és a kisszériás bútorgyártást teszi lehetõvé. Ligeti Ferenc bútorait szemlélve talán nem véletlen, hogy Vitruvius három állandó fogalma az erythmia, mint az optikai igazítás, a symmetria, mint a számokkal leírható, illõ harmónia és a proportio mint a megvalósítás során alkalmazott arány jut eszünkbe. A régmúlt építészeti kánonjaiban szereplõ, de máig idõszerû tanítások ezek. Ligeti bútoraira a fentebb említett építészeti szabályok töretlenül érvényesek. A tagolásban, a részletképzésben, a magasság-szélesség arányosításában, a világos szerkesztésben, a formai zártságban a quattrocento építészetéhez hasonlóan a matematika és a logika szabályaira támaszkodik és szerkesztési módszereiben is a reneszánsz kvadratúrája fedezhetõ fel. Alkotásainak szépségét az ideális arányokra való törekvés és a geometriai szervezettség adja. (1998/2. Átrium folyóirat) 1. Egyenes háttámlájú ágy lerakókkal: A minimalizmus jegyében fogant bútor tömör fából készül. Ágy, lerakó, hátfal egy szerkezeti egységben. Lapra szerelhetõ, stabil szerkezet. A képen látható darab anyaga tömör gesztenyefa. 2. Faragott háttámlájú ágy: Jelentõs részben tömör fából kézi munkával készül. A népi kultúra stílusjegyei is fellelhetõk a háttámla kialakításában. Faragott betét díszíti. Kiegészítõje a. Alapanyaga tömör cseresznyefa. 3. Íves háttámlájú ágy bõr betéttel: Az egyedi, kézi berakással díszített vastag marhabõr, a fém és a fa egysége teszi impozánssá a bútort. Kiegészítõje lehet az és az A képen látható darab anyaga lécbetétes bútorlap amerikai dió- furnérozással, kézi berakással díszített vastag marhabõr és rozsdamentes acél. 4. Háromfiókos íves éjjeliszekrény, üveglappal: Jelentõs részben tömör fából kézi munkával készül. Hálószoba-garnitúra részeként, a kiegészítõjeként, de önállóan is használható. A bemutatott darab anyaga tömör cseresznyefa és lécbetétes bútor-lap cseresznye- furnérozással, 5 mm vastag profilcsiszolt float üveg. 5.Íves lerakó fém lábakkal: Tiszta vonalvezetésû kisbútor a fa és a fém társításával. Hálószoba-garnitúra részeként, az kiegészítõjeként, de önállóan is használható. A bemutatott darab anyaga lécbetétes bútorlap amerikai dió-

design 13 6. 7. 8. furnérozással és rozsdamentes acél. 6. Íves felnyitható bõrbetétes lóca: Egy bútor sok funkcionális lehetõséggel, változatos megjelenéssel. Például térbe állítható ülõalkalmatosság, vagy tároló elõszobában, hálószobában; A teleszkópok segítségével könnyen kezelhetõ. Hálószoba-garnitúra részeként, az kiegészítõjeként, de önállóan is használható. Alapanyaga lécbetétes bútorlap amerikai dió- furnérozással, kézi berakással díszített vastag marhabõr és rozsdamentes acél. 7. Íves paraván: Lakások, üzletek napjainkban újból népszerûvé vált kiegészítõje. Stabilitását hullámos alakja biztosítja. 8.Pipereasztal ovális tükörrel: Jellegzetesen a hálószoba vagy a fürdõszoba bútora. Az íves vonalvezetés, a kecses lábak, a kidolgozott részletek a bútor nõies jellegét hangsúlyozzák. A bútor anyaga tömör cseresznyefa és szemes jávor, illetve MDF cseresznye és szemes jávor -furnérozással, rozsdamentes acél, profilcsiszolt tükör. 9. Szöcske pipereszék: Az állatvilágból kölcsönzött formája különös egyediséggel ruházza fel ezt a bútort. A mellé társítható, de egyéb bútorok társaságában is figyelemfelkeltõ elemmé válik. 10. Balance ruhásszekrény: Nagyméretû tároló ruhák vagy egyéb tárgyak részére. Jelentõs részben tömör fából kézi munkával készül, rejtett fogantyúval (alsó bemarás). A kváderes front építészeti stílusjegyeket mutat. Hálószoba-garnitúra részeként, de önállóan is használható. 11. Étkezõasztalok: többnyire kihúzhatók, rusztikus vagy modern formájúak. A hatról tízszemélyesre bõvíthetõ étkezõasztalt /11.a/ a különleges rozsdamentes acél lábrögzítõ- vasalatok teszik egyedivé. A vendéglapok az asztal tarisznyájában tárolhatók. Kihúzott állapotában is stabil szerkezet. A /11.b / egyszerû, tiszta megformálású. Elsõsorban a kényelmes, zavartalan étkezés biztosítása a legfontosabb cél. Ezért a lábak a semleges zónába kerültek, a masszív szerkezet a biztonságérzetünkre van kedvezõ hatással. A tömör fa szerkezet érzékeinkre van jótékony hatással: a finom megmunkálás a tapintásra, a kiváló minõségû anyag a szemre. 12. Körasztal faragott lábakkal: A képen látható darab anyaga tömör amerikai dió és rozsdamentes acél. Különleges csapozási technikával összeállított csontrendszer. A központi gerincbõl kiálló karok-lábak formai és szerkezeti egységet mutatnak. Az üveglap az asztalnál ülõk számára is látni engedi ezt az egyedi szerkezetet. Tiszta kézi munka tömör fából. Alapanyaga tömör diófa és 8 mm vastag profilcsiszolt float üveg. Méretek: átmérõ: 114 cm, magasság: 76cm. Pápay Márta 9. 10. 11a. 11b. 12.

14 cégismertetõ Németországba ügetnek a háromszéki hintalovak A MAXIMO IMPEX gyermekbútort és játékokat gyárt a nyugat-európai piacra Háromszéki munkások keze alól kikerült bútorok és játékok a kedvelt tartozékai egyre több nyugat-európai gyerekszobának. A németországi PINOLINO Kinderträume GmbH cég leányvállalataként mûködõ árapataki MAXIMO IMPEX kft. kizárólag exportra dolgozik. A termékeket évrõl évre bemutatják a kölni és nürnbergi nemzetközi vásáron A MAXIMO IMPEX gyermekbútorai a praktikum és esztétikum jegyében fogannak Mosógép, kassza, munkapad, bolti polc, kályha, festõállvány s a felnõttek világának jó néhány egyéb tárgya készül kis méretben, fából, a gyermekek szórakoztatására a MAXIMO IMPEX gyárában. Az árapataki cég termékei között természetesen az olyan klasszikus gyermekjátékok is megtalálhatók, mint a hintaló, babaágy, babaszekrény, babakocsi vagy kincsesláda. Érdekes színfoltot jelentenek a termékskálán a vastag szövetbõl készült farsangi jelmezek, mint a pingvin, sárkány, katicabogár, lovag, kalóz, melyekhez kartonból és fából készült kiegészítõk - kard, pajzs, sisak - járnak. Ami a gyermekbútorokat illeti, a cég elsõsorban bébiszobák berendezésére szakosodott, mózeskosarat, többféle bölcsõt, kiságyat, pólyázókomódot, pólyázóasztalt, szekrényt és ülõgarnitúrát gyárt. A termékskálát tizenéves gyerekek számára készülõ bútorokkal kívánják szélesíteni, a közelmúltban kezdték el az emeletes ágyak gyártását. A modernitás térhódítása óta, termelõknek, elõállítóknak és iparmûvészeknek egyaránt komoly kihívást jelent a leginkább megfelelõ alapanyagok kiválasztása, nyilatkozta lapunknak Olosz Ionel, a MAXIMO IMPEX mérnök-igazgatója. Interjúalanyunk azt mondja, hogy Romániában is egyre szélesebb körben terjed a különbözõ anyagok kombinálása, illetve a változatos technikák alkalmazása, ami ugyancsak próbára teszi az alkotómûvészek és a bútort összeállító iparosok türelmét, s az uniós csatlakozás következtében ez a tendencia még nagyobb teret hódít. A mûanyagtermékek népszerûségének csökkenésének köszönhetõen ismét felvirradt a fából készült, ámde újabb és újabb technikákkal elõállított használati tárgyak napja. A fa újabb térhódítása érthetõ, hiszen a mûanyag dol-

cégismertetõ 15 gok és tárgyak, bár modernek, egyfajta idegenséget hordoznak magukban, akár rikító színük és olykor formájuk által is, a fából készült objektumok azonban mindig magukban õriznek egy bizonyos fokú melegséget, otthonosságot is, ami nyilvánvalóan nagyban növeli értéküket, mondja a szakember. Tûlevelû és bükkfa Hogyan lehetséges a fa és a mûanyag sikeres kombinálása? Erre a kérdésre kerestük a választ a MAXIMO IMPEX kft. vezetõtanácsa tagjainak, Olosz Ionelnek, Olosz Edit ügyvezetõnek és Ene Dorin fömérnöknek a segítségével. A siker egyik záloga az volt, hogy e nagy kapacitású Kovászna megyei cég megpróbálja átmenteni, a modern ipari termelési módszerekhez alkalmazni az e tájakon évszázadokon át megõrzött famegmunkálási hagyományokat. Ez a filozófia jó ajánlólevélnek bizonyul a határok nélküli Európában. Részben ennek köszönhetõen válhatott a MAXIMO IMPEX kft. egy nagy termelõkapacitású, kiválóan jövedelmezõ egységgé. Az 1997-ben, a németországi PINOLINO cég leányvállalataként létrehozott gazdasági társaság havi forgalma 3,50-4,00 millió euró. A MAXIMO IMPEX jelenleg 170 háromszéki és Brassó megyei dolgozónak biztosít munkát. Mindezen számok önmagukért beszélnek, fõleg annak fényében, hogy a 10 évvel ezelõtti kezdéskor a vállalatnak csupán 15 alkalmazottja volt. A felvásárló németországi hálózat hetenként 3-4 bútorelemekbõl, gyermekszobabútorból, valamint egyébb fatárgyakból álló szállítmányt fogad. A termékek alapanyaga 98 százalékban az országban kitermelt, többnyire tûlevelû fából és bükkfából áll. Folyamatos fejlõdés A MAXIMO IMPEX-nél a jelszó a folyamatos fejlesztés, mondja Olosz Edit. Bár a lej tavalyi ugrásszerû erõsödése, mely tartósnak bizonyult, hátrányosan érintette az exportra dolgozó cégek tevékenységét, a MAXIMO IMPEX-nél a termelési kapacitás növelését célzó nagyszabású fejlesztési tervet dolgoztak ki. Ennek keretében megvásárolták az árapataki mezõgazdasági termelõszövetkezet két egykori istállóját s elkezdték ezek felújítását, átalakítását. Az egyik èpületböl raktárat alakítanak ki, a másikból pedig munkacsarnok lesz. A növekvõ rendelések, a vásárlóktól érkezõ visszajelzések azt mutatják, hogy az árapataki üzemben jó érzékkel kombinálják, a célszerûség és az esztétikum jegyében, a még mindig népszerû mûanyagot az egyre értékesebbnek tekintett faanyaggal. Kisgyörgy Réka Bábszínház és babakocsi, kisfiúk és lányok örömére 170 munkás dolgozik a cég árapataki üzemében Egyre több gyermek alussza álmát Árapatakon készült bölcsõben

16 a fa kultúrája Minõséget fûzfavesszõbõl, nem félpénzért Bútorokat, lakberendezési és használati tárgyakat készít a nagyszalontai Csõsz Béla Csõsz Béla, a maga készítette házibár pultja mögött Sajátos helyet foglal el a fát alapanyagként felhasználó népi mesterségek között a vesszõfonás, hiszen ez a legkorábbi fejlõdési szakaszában levõ, egyéves fából dolgozik. A 80-as években még 150-160 ember ûzte a vesszõfonást Nagyszalontán, nagyüzemi rendszerben. Napjainkra egyetlen mûvelõje maradt a mesterségnek, ifjabb Csõsz Béla személyében, aki kosarat már kevésbé, inkább bútorokat, használati és lakberendezési tárgyakat készít. A vesszõfonás nem volt egy fõleg Nagyszalontára jellemzõ népi mesterség, bár hajdanán szinte minden parasztember meg tudta fonni a saját háztartása számára szükséges kosarat, mondja Csõsz Béla. Interjúalanyunk immár a harmadik generáció a családban, aki ezt a mesterséget mûveli, nagyapja egykoron a magyarországi kosárfonás hazájának tartott Békésen tanulta ki annak minden csínját-bínját. A hagyományt id. Csõsz Béla és felesége vitték tovább, nekik volt köszönhetõ a kosárfonás hajdúvárosi felvirágoztatása. Csõszék kosárfonó kisiparosként keresték a kenyerüket, mígnem az 50-es években bekényszerítették õket is a szövetkezetbe. Kezdetben egyedüliek voltak, akik ezt a foglalkozást ûzték az Unirea Kisipari Szövetkezetben, ám termékeik annyira kelendõnek bizonyultak, hogy egész részleg nõtt köréjük, ahol a 80-as években már 150-160 ember dolgozott. A kosarak 99 százaléka nyugati exportra ment, emlékezik vissza ifj. Csõsz Béla, aki egy ideig a részleg vezetõje volt. A rendszerváltást követõen A kenyereskosár elkészítése aprólékos munkát igényel Vesszõbõl font asztal, rajta az agancsos pohártartóval

a fa kultúrája 17 leáldozott a sorozatgyártás napja a kosárfonás területén. Ennek alapvetõ oka az volt, hogy drasztikusan csökkent a fûzzel beültetett terület, ami a nyersanyagár jelentõs emelkedését vonta maga után, ugyanakkor a nyugati megrendelõk sem voltak hajlandóak az addig megszokott árnál többet fizetni a kosarakért. Kénytelen-kelletlen, Csõsz Béla is búcsút mondott a szövetkezetnek, és 1994 után elõször saját kft.-jének keretében majd pedig kisiparosként folytatta a vesszõfonást. Néhány évvel ezelõtt egy helyi üzletember megpróbálta ismét beindítani a fonott kosarak sorozatgyártását, ám a vállakozás rövid idõn belül csõdbe ment. Csak nemesfûzbõl Míg szülei és nagyszülei kezei alól, javarészt kosarak kerültek ki, ifj. Csõsz Béla igen változatos termékskálával büszkélkedhet. A szalontai mester készít asztalt, karosszéket, ágyat, széket, szekrényt, házi bárt, fogast, esernyõtartót, csillárt, állólámpát, pohártartót, hintát, tálcát, képkeretet, bármilyen más használati tárgyat a megrendelõ elképzelései és anyagi lehetõségei szerint. Megcsinálok mindent, amit az anyag, és a kliens pénztárcája megenged, mondja Csõsz Béla. A legérdekesebb megrendelés egy életnagyságú motorkerékpár volt, amit úgy kellett volna elkészítenie, hogy ülni is lehessen rajta. Motort talán nem tettek volna bele, meséli élcelõdve, árnyalatnyi sajnálattal a hangjában, ugyanis az érdekes munkát végül nem csinálta meg, nem tudtak ugyanis megegyezni az árról a megrendelõvel. Mindezek, a Kálvin utcai mûhelybõl kikerülõ bútorok, használati és lakberendezési tárgyak ugyanazon alapanyagból, amerikai nemesfûzfavesszõbõl készülnek. Bár Nagyszalonta környékén is vannak árterületek, melyek a nemesfûz számára ideális élõhelyként szolgálnak, Csõsz Béla mégis a megye egy távolabbi településérõl, Szentjobbról szerzi be a nyersanyagot. Elmondása szerint az amerikai nemesfûzrõl 10-15 évig lehet vágni a vesszõt, azt követõen, hogy megcsípte az elsõ dér. A zöld vesszõbõl durva, gazdasági kosarat lehet fonni, finomabb tárgyak elkészítéséhez azonban elõször meg kell fõzni, majd le kell hántolni. A vastagság és hossz szerint összeválogatott vesszõt kévébe kötve, száraz helyen ajánlatos tárolni, felhasználás elõtt azonban ismét be kell áztatni. Mivel a tárolás során a vesszõk A mester a mûhelyben Eladásra várókosarak és feldolgozásra váró vesszõkötegek a családi ház udvarán A Csõsz mûhely reprezentatív darabjai közé tartoznak ezek a karosszékek

18 a fa kultúrája megfakulnak, nem árt, ha a felhasználást megelõzõen kiteszik õket a napra, barnulni, árul el egy mesterségbeli titkot interjúalanyunk. Egy hagyományos karosszék elkészítése két, két és fél napot vesz igénybe, a saját tervezésû elegánsabb és igényesebb vátozaté három és fél, négy napot. A karosszékeknek, akárcsak valamennyi bútornak, egy bükkbõl készült favázuk van, azt öltözteti be a mester vesszõvel. A vázat vastag vesszõvel hajtogatja be, hogy megadja az ülõalkalmatosság stabilitását, azt követi az ülõke és a háttámla elkészítése. A kész terméket vízzel és kefével lesúrolja, majd a gyermekeknek szánt tárgyak kivételével, egy vékony lakkréteget visz fel rá. Egy kosárkán végzi az utolsó simításokat id.csõsz Béla Ez a karosszék két embert is elbír, állítja a készítõje Senki sem panaszkodik Vannak vesszõvel dolgozó iparosok akik, elmulasztják a vastag vesszõvel való behajtogatást, mondja Csõsz Béla, ingatag székeket adnak ki a kezükbõl. Az én székeim nem egy, hanem egyszerre két embert bírnak el, és öt év garanciát adok rájuk. Mostanáig még senki nem jött vissza panaszkodni. Borsosabb az ár, de minõséget adok érte. Viccesen azt szoktam mondani, én adom az Audit és a Mercédeszt, fogalmazza meg üzletpolitikáját a nagyszalontai mester. A Csõsz-féle tárgyak, bútorok szinte teljes egészében fából készülnek, legfeljebb illesztés, rögzítés funkciót betöltõ csavarokat, szegeket tartalmaznak, de ezek is el vannak takarva vesszõvel. Bútorokból Csõsz Béla leginkább egyedi darabokat készít megrendelésre, használati tárgyakból, tálcákból azonban csinál 10-es, 20-as sorozatokat is. A hántolástól az összeállításig, a mester szinte valamennyi munkafázist kézzel, a hagyományos szerszámokkal végzi. Egyetlen gépet használ, melynek segítségével eltávolítja a vesszõ törékeny, s emiatt hasznavehetetlen belsejét. A kínai veszedelem Bár vannak visszajáró kliensei, külföldiek is, akik idõrõl idõre bezörgetnek a református templom közelében megbúvó, a mûhelynek is otthont adó családi ház ajtaján, Csõsz Béla leginkább népmûvészeti vásárokon ad túl termékein. A Körösvidéki Múzeum által rendezett Népi Kézmûvesek Vásárának hosszú évek óta stabil résztvevõje, de elvitte munkáit hasonló rendezvényekre Szatmárnémetibe, Kolozsvárra, Aradra és Craiovára is. Vásárokra nemigen jár, inkább a múzeumok égisze alatt zajló rendezvényeket részesíti elõnyben, mivel ezeken általában megszûrik a résztvevõket, nemigen tûrik meg a bóvlit. Elmondása szerint a vesszõfonókkal szemben a komoly intézmények eléggé tartózkodóak, mivel sok az olyan iparos, aki rossz minõségû termékeket készít vagy a nagykereskedõktõl megvásárolt tucatárut próbálja meg eladni kézmûvestermékként. Én elõször bepofátlankodom egy-egy ilyen rendezvényre, aztán miután meglátják, mit csinálok, már nincs baj, hívnak maguktól is, mesél Csõsz Béla a marketing-stratégiájáról. Véleménye szerint a legnagyobb fenyegetést a hozzá hasonló mesteremberek számára a távol-keleti dömpingáru jelenti. Jön Kína, és mindent bedarál. A Metróban mindent meg lehet kapni. Én 25 lejt kérek egy általam csinált tálcáért, ott 10 lejbe kerül, igaz ugyan, hogy az egy poharat sem bír meg, mondja interjúalanyunk. Bár bevallja, hogy a pénzkeresés sem elhanyagolható szempont számára, azt állítja, nem csak anyagi megfontolásból mûveli a vesszõfonást. Jólesik amikor a vásárokban megdicsérik a munkáimat, akkor is, ha nem veszik meg. A foteljeimet és az agancsos pohártartót sokan megcsodálják, mert olyat másnál nem látnak. Ha 1 lejt kérnék minden egyes embertõl, aki kipróbálja a fotelt, már bejönne az ára, mondja a keze munkájára méltán büszke mesterember megelégedetységével Csõsz Béla.

gazdaság 19 Faipari vállalkozók gondjai - ahogyan székelyudvarhelyi vállalkozók látják Románia 2006-os exportmérlege jelentõs javulást mutatott az elõzõévhez viszonyítva. A 2007-es év kilátásai is biztatóak, de ott a nagy kérdés, milyen változások befolyásolják a román cégek kivitelét az ország EU-csatlakozása után, hiszen a legfontosabb partnerek az európai uniós tagországok, a külkereskedelem kétharmadát velük bonyolítjuk le. A fafeldolgozó ipar köztudottan jelentõs arányban szerepel az ország termékkivitelében, az is tény, hogy a szakágazat külkereskedelme nem deficites, sõt, komoly nyereséget jelent a nemzetgazdaságnak. Érvényes ez az ország faiparának egyik jelentõs centrumára, Hargita megyére is, a helyzet mégsem rózsás. Vészharangkongatás szándéka nélkül, több udvarhelyi vállalkozóval folytatott kérdezõsködéseinkbõl leszûrt gondot-problémát foglalunk össze a következõkben, anélkül, hogy ezeket általánosítani óhajtanánk. Nincs lényeges változás A csatlakozás óta eltelt rövid három hónap nem hozott lényeges változásokat a faipari cégek exporttevékenységében. Amire számítani lehetett: a szigorításokra (uniós szabványok, jogszabályok, az eddig is magas minõségi mérce még magasabbra emelése, környezetvédelem) vagy az esetleges könnyítésekre (vámkezelés, szállítás stb.) ezekre a körültekintõ cégek javarészt elõre felkészültek. A nagyobb cégek több sikerrel, a kisebbek kevésbé Viszont most már jobban körvonalazódik a helyzet, amellyel a székelyföldi faiparosoknak szembesülniük kell az európai piacon. Többen is elsõ helyen említik a kiscégek krónikus tõkehiányát. Olyan vállalkozók, akik több mint egy évtizede dolgoznak exportra, még mindig nem jutottak odáig, hogy akkora tõkére tegyenek szert, amely minden gond nélkül biztosítaná a dráguló nyersanyagok, emelkedõ munkabérek, növekvõ illetékek, a korszerûbb gépek vásárlásával kapcsolatos költségeket, befektetéseket. Hiába állít elõ olyan egyedi terméket, amely kevés anyagráfordítást, sok hozzáadott értéket jelent, rövid idõ teltén után a termék önköltsége olyan nagy, hogy már nem versenyképes (különösen az olcsó munkaerõvel dolgozó ázsiai konkurencia mellett), és kötelezõvé válik a termékváltás. Pályázat-szkepszis A termékváltás ismét tõkefüggõ: új szaktudás, új géppark, új engedélyek jelentik a pénzt nyelõ fekete lyukakat. Ha nem sikerül önerõbõl, marad a támogatások lehetõsége. Vagyis a pályázatok. Érdekes módon, több vállalkozó eddigi tapasztalataiból kiindulva nem rajong ezért a megoldásért. Azért adnak pénzt, hogy még többet vegyenek vissza, mondta az egyik megkérdezett. Akár banki hitelrõl, akár uniós támogatásról legyen szó, a gyanakvás, az eladósodás miatti aggodalom komoly kerékkötõje a kisvállalkozók túlélési esélyeinek. Szóba került a kézi munka / gépi munka kérdése is. Az elmúlt évek nyugat-európai recessziója sok cég exportpartnerének csõdjét hozta magával. A túlélõk tendenciája pedig az emberi munkaerõ visszaszorítása, az emberpótló gépsorok alkalmazása. A mi vállalkozóink közül is sokan a helyzet hazai ismétlõdésére számítanak. Az eddig olcsó romániai munkaerõ most kezd drágulni, a munkamorál szintje közismert ilyen feltételek mellett a növekvõ bérek kidobott pénznek látszanak. Maradna tehát a létszámleépítés, a vállalat karcsúsítása. Csakhogy egy 2-3 fõnyi mûhely exporttermelése abszurdum, kell egy masszív szakembergárda, különösen a faiparban, hogy a cég szilárdan álljon a lábán. Új, jobb és fiatalabb, a CNC-ket kezelni képes szaktudású munkaerõre van szükség. Ez ismét idõ és pénz kérdése. Felvetõdött a külföldi beszállítók megbízhatóságának problémája is. Megtörtént, hogy a lengyel partner a leszerzõdöttnél kisebb sûrûségû HDF-t küldött, a belõle készült ajtókból az udvarhelyi cég néhányat kiküldött tesztelésre a német megrendelõnek amit az természetesen visszautasított. Az udvarhelyiek is visszaküldték a HDF-lapokat, és maradtak a kárral, meg a presztízsveszteséggel, mert a környéken elterjedt a pletyka, hogy a németeknek nem jók az udvarhelyi ajtók Kavargó gazdasági és pénzügyi világgal köszöntött be hozzánk az EU, mondják az itteni, exportra dolgozó vállalkozók. Abban viszont mindenki reménykedik, hogy amint eddig is feltalálták magukat, a székelyföldi faiparosok az EU-ban is megállják majd helyüket. Nem lesz könnyû, de nem is lehetetlen: mindössze olcsóbban kell a másokénál jobb minõséget produkálni. Murányi János

20 PALISANDER ROM COM Ajtógyártás 8 perc alatt! Majoros Mihály, a Mafa Centrum tulajdonos-ügyvezetõje 1983-ban indította vállalkozását, és a kültéri nyílászárók, illetve beltéri ajtók irányába specializálódott. Ehhez nyújt nagy segítséget az 5 éve vásárolt Paoloni T150P és a 3 éve vásárolt T160-as marógép. Majoros Mihályt eddigi tapasztalatairól kérdeztük: Elégedettek a Paoloni gépekkel? Több, Paliszandertõl vásárolt gép mellett már régóta mûködik nálunk ez a két Paoloni gép és tapasztalatunk szerint nem szervizigényesek. Az elsõ gépünkön egy ékszíjat cseréltünk eddig annak ellenére, hogy mindennap használjuk. Ezek a gépek teljesen megbízhatóak, és szükség is van a profizmusukra, hiszen havonta 500-600 ablakot gyártunk többnyire építõipari cégeknek. Milyen termékeket gyártanak jelenleg a két Paoloni marógépen? Jelenleg beltéri ajtókat és kültéri nyílászárókat gyártunk a hazai piacra, de az utóbbi idõben kezdünk már exportra is termelni. A kültéri nyílászárókat és a sorozatokat a T150P-n gyártjuk, az egyedi termékeket és a beltéri ajtókat a T160-as marógépen. Milyen megfontolásból gyártják az egyedi termékeket a T160-as csapozómarón? Az egyedi gyártásnál, és gondolok itt az íves termékeinkre is, nagymértékben segíti munkánkat a programvezérlés, mivel a beállítás pillanatok mûve. Gyakorlatilag egyszer kell a szerszámbeállítást beprogramozni és így nagyon gyors a méretre való visszaállás. Ezzel a géppel elérünk egy olyan szintet, hogy az emberi hiba és a pontatlanság kiküszöbölhetõ, így egységes, jó minõségû munkát kapunk. Milyen újdonságokat tapasztaltak a gépen? Nagy segítség a gyors fordulatszámcsere. A csapozófejeket 3000 fordulattal szabad használni, a különbözõ profilozó fejeket magasabb fordulaton. A T160-on egy pillanat alatt át lehet állítani a fordulatot. Emellett fokozatmentesen lehet állítani az asztalnyílást egy elõnyös megoldással, és így már nincsenek gyûrûk. Az asztal mérete is nagyobb, mint egy hagyományos gépen. Ez azt az elõnyt biztosítja, hogy az anyag hosszabb felületen fekszik fel. A gépen való gyors átállásokkal sok idõt megtakarítunk. Tettünk egy próbát: egy ajtó teljes összemarását nyolc perc alatt elvégeztük a gépen, szerszámcserékkel együtt.