XIV. A LÖVÉSZFEGYVEREK FEJLŐDÉSI IRÁNYAI A lövészfegyverek fejlesztésénél a szerkesztők elsősorban a kézi fegyverek súlyának csökkentésére törekedtek. A járható utat az alkatrészek korszerű technológiával történő kialakítása jelenti. Szerkezetükben nagy szerep jut a műanyagoknak, a szerkezeti egységeket sajtolással és precíziós öntéssel állítják elő. További megoldási lehetőséget jelentett a fegyver űrméretének csökkentése. Az 1950-es évek elején jelent meg először a már meglévő 8 mm körüli űrmérettel rendelkező fegyverek mellett az 5,56 mm-es (.22) kaliberű fegyverek családja, kis kaliberű fegyver néven. Tömeges alkalmazása csak az 1960-as évek elejétől számítható. A kis kaliberű fegyverek tömeges alkalmazása után jelentek meg a még kisebb űrméretű un. mikro kaliberű fegyverek. A fejlődés nemcsak a fegyverek űrméretcsökkenésében, hanem a lőszer felépítésében, ezzel együtt a fegyver szerkezetében is változást hozott az un. hüvelynélküli lőszer megjelenésével. A folyékony hajtóanyagú rakéták hajtóműveiben szerzett tapasztalatokat igyekeztek a sorozatlövő lőfegyverek működtetésében felhasználni, kialakult kísérleti szinten a folyékony hajtóanyagú lőfegyver. A ) KIS ŰRMÉRETŰ FEGYVEREK A kis kaliberű fegyverek és lőszerek létrehozására irányuló törekvés a fegyverszakértők előtt nem volt ismeretlen, golyós vadászpuskák már régóta készültek 5,56 mm körüli űrmérettel. A kis űrmérettel készülő fegyverek lőszereinél a lövedék átmérőjéhez képest nagy a hüvely térfogata és így nagy a lőportöltete is, ezáltal a lövedék kezdősebessége 1000 m/s érték körül van. A lövedék célba csapódásakor fellépő hidrodinamikai hatást részletesen a lőszerismeret keretén belül tárgyaljuk. Az első 5,56 mm-es automata kézi lőfegyver az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg, M 16 típusjellel rendszeresítették. (209. ábra) Az M 16 automata, gázelvételes, állócsövű, merev reteszelésű léghűtéses fegyver egyes és sorozatlövések leadására alkalmas. Kielégíti a korszerű gyártás követelményeit. A fegyvertok és a tár korrózióálló könnyűfémötvözetből présöntéssel készül, az elsütő szerkezetet precíziós öntéssel gyártják. A markolat, csőköpeny, valamint a tusa műanyag. A korszerű anyagok és technológiai eljárások alkalmazása, a kisebb űrméret és a kisebb torkolati energia a fegyvertömeg jelentős csökkenését eredményezte. Villaállvánnyal is alkalmazható. 209. ábra Kedvező tulajdonságai mellett sok hátrányos tulajdonsága is van. Ilyen, hogy a csőtengely vonalába eső irányzékot magasabbra kellett helyezni, így a lövész tüzelés közben a fejét a fedezékből a szokásosnál jobban kiemeli. A másik problémát. egy szerkezeti megoldás okozza. A lőporgázok egy vékony furaton keresztül közvetlenül zárba vannak visszavezetve. Ezt a furatot nem lehet tisztítani. A gyári reklámok a fegyvert úgy hirdetik, hogy nem kell tisztítani, mégis minden körülmények között biztonságosan működik. Tisztítani kellene, de ez lehetetlen. Sajtótudósítások számoltak be arról, hogy a Vietnamban harcoló amerikai egységeknél gyakran találtak olyan halottakat, akik előtt ott hevert a betöltött, de elszennyeződött fegyver, amely éppen a kritikus pillanatban mondta fel a szolgálatot. Az amerikai példát elsőként az izraeliek követték, megszerkesztették a GALIL-géppisztolyt (210. ábra).
210. ábra Ugyanezt a típust a későbbiek folyamán egy holland fegyvergyár is átvette. Golyószóróként is alkalmazható villaállvánnyal ellátott változata. Ilyenkor az eredeti tár helyett több lőszert befogadó tárral látják el. A belga FNC típusjelű kézifegyver - szintén 5,56 mm űrméretű - egyes és sorozatlövések leadása mellett un. tűzlökésre is alkalmas. Ez azt jelenti, hogy három lövésből álló rövid sorozat leadása után a tüzelés megáll. A tüzelésnél a három lövedék 0,21 másodperc alatt elhagyja a csövet. Alkalmazására a vietnami háború dzsungelharcainak tapasztalatai adják a magyarázatot. Az ellenséget pontosan nem látó katonák hajlamosak arra, hogy vélt célokra folyamatosan, sorozattűzzel tüzeljenek, s így a lőszerkészletet rövid idő alatt elhasználják. A katonai szakértők ezért látták szükségesnek ezt a rövid sorozatos tüzelési módot. A belga géppisztoly bizonyos mértékig kompromisszum: mindhárom lehetőséget megadja. Ausztriában a Steyr cég fejlesztette ki AUG típusjelű kis kaliberű fegyverét (211. ábra). 211. ábra Az AUG fegyvernél széles körű a műanyagok alkalmazása. A műanyagból készült tus, markolat és tár mellett mozgó alkatrészek is készülnek műanyagból. A műanyag elsütő szerkezet házba vannak szerelve a műanyagból készült alkatrészek, többek között a műanyag kakas, a csapok és rugók kivételével. A fegyverre a modul rendszerű felépítés a jellemző. Külön egységet képez a cső, a tok, a zárszerkezet, a tus, az elsütő szerkezet és a tár. A modul rendszerű felépítésnek javításnál van igen nagy előnye, lényegében a szerelési egységek cseréjével végezhető. Az elsütő szerkezetek kialakításánál láttuk, hogy a tüzelési módot tűzváltó segítségével lehet állítani. Az AUG fegyvernél ettől eltérő megoldást alkalmaztak. Az elsütő billentyű első ütközésig meghúzásakor a fegyver egyes lövést lő, a billentyűt tovább húzva sorozatot lő, tehát az elsütő billentyű elmozdulási hosszával szabályozható a kívánt tüzelési mód. Nagy előnye a megoldásnak, hogy a fegyverrel először mindenképpen egyes lövést kell lőni, utána lehet kiváltani a sorozatlövést. A sorozat első lövése így egyes lövésnek tekinthető. Az egyes lövés mindig pontosabb, ha pedig nem talál, akkor az elsütő billentyű továbbhúzásával ott van a sorozatlövés lehetősége. Ezzel a megoldással lőszer megtakarítást lehet elérni. Hátránya, hogy a kezelőnek az elsütő billentyű elhúzási hosszára kell figyelni a kívánt tüzelési mód kiválasztásakor. Az AUG fegyverből több tagú, de 5,56 mm-es űrméretű fegyvercsaládot fejlesztettek ki.
B ) MIKROKALIBERŰ FEGYVEREK 212. ábra A korszerű katonai kézi fegyverrel szemben támasztott követelmények a következők: legyen alkalmas célzott pontlövésre (egyes lövés) és sorozatlövésre, mégpedig rövid sorozatban is (tűzlökés); legyen könnyű, kis méretű, tegye lehetővé a lövész számára a minél nagyobb mozgékonyságot; szerkezete biztosítsa a megbízható működést, ugyanakkor egyszerűen kezelhető és több célra is felhasználható legyen; a lövedék a célzott tűz hatásos távolságán belül legyen alkalmas az élőerő harcképtelenné tételére. A nyugati szakértők egy része a kis űrméretű fegyverekkel szerzett tapasztalatok alapján, a felsorolt feladatok minél hatásosabb megoldását, a kaliber további csökkentésében látják. Az angol királyi fegyvergyár kifejlesztett egy új, 4,85 mm-es űrméretű fegyvert, géppisztoly és könnyű géppuska változatban. A fegyver mindkét változatát optikai irányzékkal szerelték fel, ilyen lövedékkel a hatásos lőtávolság 500 m körül van. A fegyverekkel egyes lövés, tűzlökés és sorozattűz egyaránt leadható. Sorozattűz esetén a gyakorlati tűzgyorsaság percenként kb. 100 lövés. A lövedék kezdősebessége 900-930 m/s között változik. A 4,85 mm-es lövészfegyvert a 212. ábra szemlélteti. C) HÜVELY NÉLKÜLI LŐSZERREL MŰKÖDŐ FEGYVEREK A nyugatnémet fejlesztésű G 11 típusjelű fegyver 4,7 mm-es űrmérettel készül. A kaliber alapján a mikro űrméretű fegyverekhez tartozik, s emellett jelenleg az egyetlen olyan fegyver, amely hüvely nélküli lőszerrel tüzel. A 740 mm hosszú fegyver alakja a megszokottól jelentősen eltér (213. ábra). A hosszúkás, lapos tokra erősített optikai irányzék nem távcső, nagyítása egyszeres, szálkereszttel viszont ellátták. 213. ábra Maga a fegyver az 50 töltényt befogadó tárral együtt 4,5 kg. A lövedék kezdősebessége 940 m/s. A szerkezet érdekessége, hogy a tár a fegyver hosszában helyezkedik el, és annak elválaszthatatlan részét képezi.
A fegyverhez alkalmazott lőszer felépítésében, ezáltal a fegyver szerkezetében is újdonságot jelent. Mivel a lőszernek nincs hüvelye, az ürítés és a hüvelykivetés műveletét el lehet hagyni. Ezzel a fegyver szerkezete is egyszerűbb, mert hüvelyvonóra és kivetőre nincs szükség. Két fázis kihagyásával a lövés folyamata gyorsabb lett. A fegyver lőszerével együtt nem tekinthető kiforrott gyártmánynak. A lőportöltet a lövedéket körbefogja, gyulladási hőmérséklete 180 C körüli. Sorozatlövésnél a töltényűr ennél magasabb hőmérsékletűre is felmelegszik. Ki kell küszöbölni az öngyulladás lehetőségét a fegyver hűtésével, vagy magasabb gyulladáspontú lőporkeverék kidolgozásával, esetleg mindkét megoldás együttes alkalmazásával. További problémát jelent a tömítés megoldása, erre utal, hogy a fegyver alakja jelentősen eltér a megszokottól. A fegyver általános ismertetésén túl, vizsgáljuk meg felépítését és működését közelebbről. A fegyver felépítését a 214. ábra szemlélteti. A géppisztoly mechanikus alkatrészei - az elsütő billentyű és a tűzváltókar kivételével - könnyű acélötvözetből készültek, levehető tokon belül szilárd rögzítés nélkül helyezkednek el. A fegyver kiálló, lövéskor mozgó alkatrészeket nem tartalmaz. A tökéletesen záró tok sima külső felülete révén könnyen sugármentesíthető, karbantartása egyszerű. 214. ábra Kézzel érintkező felületét különleges műanyag borítással látták el, amely révén nagy hidegben és nagy melegben is könnyen megfogható a fegyver. A markolat a lövéskor fellépő erőhatásokat tekintve, a fegyver súlypontjának közelében van. Így jelentősen tehermentesíthető a támasztókar, gyorsabban felvehető a tüzelési testhelyzet, és így könnyebb a célzás is. Közvetlenül a markolat fölött helyezkedik el a négy állású tűzváltókar: biztosítás, egyes lövés, tűzlökés és hosszú sorozat. Ez az óramutató járásával ellentétesen kapcsolható. A markolat mögött, a fegyver hátsó negyedénél található a kör alakú felhúzókar, amelyet a töltéshez a hüvelyk és mutatóujj segítségével 360 -ban, ugyancsak az óramutató járásával ellentétesen kell elfordítani. A csőtengellyel párhuzamosan, a fegyver felső részén a zárószerkezettől a cső elejéig helyezkedik el a tár, amelybe egyszerre 50 db lőszer helyezhető. A rugós rendszerű, egysoros elrendezésű tárat előrehúzva lehet kivenni a fegyverből. A lőszerek egyenként vagy előrecsomagolva 10 és 25 db-os készletekben tárazhatók. A tokon belül szabadon helyezkedik el az 540 mm hosszú cső, amelynek huzagolása (150 mm/ 1 fordulat) nagyobb hossztengely körüli forgást biztosit a lövedéknek, mint az 5,56 mm-es űrméretű csövek. Ezzel a lövedék stabilitása növekszik, és pontosabb lesz a találat. A csövön lángrejtő van. A géppisztollyal lőhetünk kézből vagy két-, illetve háromlábú állványról. Szükség esetén a géppisztoly szuronnyal is felszerelhető. A géppisztoly teljes belső szerkezeti egysége egy, a tok hátsó részén levő rugós rendszerre van felfüggesztve, amely lövéskor kb. 10 cm-t siklik hátra.
A tusa végén zárófedél található, amelynek eltávolítása után a teljes belső szerkezeti egység kivehető. Az optikai irányzékot a fegyver súlypontja fölött levő markolatban helyezték el. Segítségével a harcmező mindkét szemmel megfigyelhető anélkül, hogy a szem elfáradna. Szürkületben a megvilágított szálkereszt megkönnyíti a pontos célzást. Fontosabb adatai: nagyítás 1-szeres, tárgylencse átmérő 10 mm, szemlencse átmérő 10 mm, pupillatávolság 35 mm, látómező 200 vonás, élesség -6,5 dioptria (állandó). A G 11 kifejlesztése során az elsődleges szempont a találati pontosság növelése volt, sorozatlövés esetén is. Ezért teljesen új szerkezeti megoldásokat, illetve működési elveket alkalmaznak. Az egyik legszembetűnőbb változtatás az újfajta zárszerkezet és a töltés kialakítása (215-216. ábrák). A 215. ábra a töltés előtti, a 216. ábra pedig a töltés utáni helyzetet ábrázolja. 215. ábra 1. Cső; 2. Zárkeret; 3. Forgó töltőűr fala; 4. Ütőszeg; 5. Hibás lőszerek kivető nyílása; 6. Lőszerek; 7. Tárrugó 216. ábra
A G 11 zárszerkezete magában foglalja a forgóhengerben elhelyezett töltőűrt is. A felhúzókar 2 x 180 -os elfordításával a töltőkar a függőlegesen álló töltőűrbe felülről tolja be a lőszert, majd ezután a henger 90 fokban elfordul, ezzel a lőszert a csőtengellyel egy vonalba hozza és tüzelésre kész állapotba helyezi. Ezzel egyidejűleg felhúzott állapotba kerül az elsütő szerkezet. Tűzlökések és hosszú sorozatok lövésekor a tűzgyorsaság különbözik. Hosszú sorozatok lövésekor a mechanikusan leadott első lövés után a henger 90 -kal újra elfordul, és töltési helyzetbe kerül. A lövedék becsúszása után a hátramozgás miatt megfeszült helyretolórugó a rendszert újra tüzelési helyzetbe fordítja és amíg a lövő az elsütő billentyűt húzza, folytatódik a sorozatlövés. A tűzgyorsaságot a hátramozgási ciklus határozza meg. A viszonylag alacsony tűzgyorsaság (600 lövés/perc), valamint az, hogy a cső, a zárszerkezet és a tár a tokon belül és attól függetlenül mozog hátra, minimálisra csökkenti a fegyver hátralökő erejét. Ez lehetővé teszi a folyamatos célratartást és a mozgó célok követését. Eltér a fegyver működése a tűzlökés, háromlövéses rövid sorozat lövésekor is. A második és harmadik lövedéket az ütőszeg rögtön elsüti, ha azok elsütési pozícióba kerülnek. A lövési ciklus közben a belső szerkezeti egység egyre gyorsulva hátramozog, hiszen mielőtt a mozgó részek a hátsó holtpontjukra érnek, a három lövés már megtörtént. Így gyakorlatilag a lövő vállára nem hat hátralökő erő, a fegyver mindvégig a célon marad. Ilyenkor az elméleti tűzgyorsaság több mint 2000 lövés/perc. Az ily módon automatikusan behatárolt háromlövéses sorozatok (tűzlökések) szórásképe állandó, független a lövő kiképzettségétől és testhelyzetétől. Ezzel sikerül elérni, hogy a kilőtt sorozatból - még kis célzási. hiba esetén is - legalább egy lövedék a célba találjon. D) FOLYÉKONY HAJTÓANYAGÚ LŐFEGYVER A fegyver szerkesztésénél a tervezők abból indultak ki, hogy a lőfegyver - nagyon leegyszerűsítve működését - egy gázgép. A fegyver csöve a henger, a lövedék a dugattyú, amelyet a lőpor égésekor keletkező gázok mozgatnak. Az eltérés is csupán annyi, hogy itt a "dugattyú" elrepül és a hajtóanyag az égéshez szükséges oxigént is tartalmazza. Felmerült tehát a hagyományos gázgép szerkesztése, külön adagolóval, külön tüzelő- és oxidálószerrel és égéstérrel, amely működését sorozatlövő fegyver üzemeltetéséhez használják fel. A 217. ábrán egy ilyen elven működő fegyver lövedékének elvi felépítése látható. 217. ábra 1. Lövedéktest; 2. Beömlőnyílás; 3. Rugós körmök; 4. Csappantyútartó lövedékfoglalat; 5. Csappantyú; 6. Vezetőgyűrű
A tár a fegyverben mechanikusan csatlakozik a hajtóanyag szállító rendszerhez és csak egyszer használható, mivel a tár nemcsak a lövedékeket tartalmazza, hanem a lövedékek mögött a folyékony hajtóanyagot (218. ábra) is. 218. ábra 1. Cső; 2. Tok; 3. Égőtér; 4. Tár (A - lövedékek a foglalattal B- összenyomható hajtóanyagtartály); 5. Szelep; 6. Hajtóanyag-vezeték; 7. Zár; 8. Ütőszeg; 9. Zárószelep A fegyver működése a fenti ábra alapján a következő: a zár az adogatásnál előremozog és közben kitol egy lövedéket foglalattal együtt a tárból, majd a rugalmas falú hajtóanyagtartályt összenyomja; a szelepen, a vezetéken és az ekkor nyitott zárószelepen át hajtóanyag jut az égési térbe; a hajtóanyag nyomása a lövedékfoglalat beömlőnyílásán át a rugós körmöket szétfeszíti; a leválasztott lövedékfoglalat a zárral együtt hátrafelé mozog, az égőtérben kialakult nyomás a lövedéket a csőbe sajtolja (ekkor a lövedék vezetőgyűrűje végzi a tömítést); ezt követően a zárószelep lezár, az ütőszeg a csappantyúra üt, a hajtóanyag meggyullad, az égéstermék gáznyomása a lövedéket kilövi a csőből; a zár teljesen hátrasiklik, megtörténik a foglalat kivetése, a lövési folyamat kezdődik újra.