Válozások a társadalombiztosításban Készítette: Kissné Horváth Marianna, Saldo Zrt. Greskóné Koller Krisztina, Saldo Zrt. 2016. december
Biztosítottak köre Ki minősül biztosítottnak? Tbj. 5. -ában felsorolt jogviszonyokban álló személyek Ki nem biztosított? (új rendszerszemléletű módosítás 2017. január 1-től) Akinek a Tbj. 8. -a alapján szünetel a biztosítása Azok a személyek, akik nem tartoznak a biztosítottak körébe (Tbj. 11. ) Azok a jogviszonyok, amelyek nem tartoznak a biztosítást megalapozó jogviszonyok közé (Tbj. 11. )
Biztosítottak köre Tbj. 8.-a alapján szünetel a biztosítás fizetés nélküli szabadság alatt (kivéve, ha csed, gyed, gyes, gyet kerül folyósításra, 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása, vagy önkéntes tartalékos katonai szolgálat miatt veszik igénybe), igazolatlan távollét alatt, munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére, ha nem jár rá díjazás (kivéve: ha átlagkereset jár, vagy munkabér, illetmény, átlagkereset, távolléti díj, táppénz kerül kifizetésre) egyéni vállalkozói, állatorvosi, ügyvédi tevékenység szünetelése alatt, közjegyző, szabadalmi ügyvivő kamarai tagságának szünetelése alatt, előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt (kivéve ha jogerősen felmentették, az eljárást megszüntették) tanulószerződés szünetelésének időtartama alatt ha külön jogszabály szerint a biztosítás alapjául szolgáló jogviszony szünetel.
Biztosítottak köre Tbj. 11.-a alapján nem terjed ki a biztosítás (de a tb ellátásaira megállapodás köthető) Külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselte személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára, külföldi háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll, a képviselet tagjának külföldi házastársa, gyermeke, feltéve, hogy a kiterjed rájuk a küldő állam vagy más állam tb rendszere, Nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére, alkalmazottjára, házastársára, gyerekére, feltéve, ha kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere, Európai parlamenti képviselőre, Speciális szabályok (Szja. tv. 1/B. ) hatálya alá tartozó külföldi személyekre (előadóművészekre (színészek, statiszták, zeneszerzők, táncművészek), 2017.01.01-től külföldi stábtagokra (pl. díszletépítőkre, helyszínfelmérőkre) is kiterjed.
Biztosítottak köre JOGVISZONYOKRA Tbj. 11. -a alapján nem terjed ki a biztosítás (de tb ellátásra megállapodás köthető) A magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Mo. területén foglalkoztatott harmadik állam állampolgárságával rendelkező külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg (a rendelkezés ismételten nem alkalmazható ugyanarra a munkavállalóra, ha az előző belföldi munkavégzés befejezésétől három év nem telt el. Alkalmazható harmadik államból kiküldött személy esetében is, aki igazolja ottani biztosítását (akkor is, ha nincs Mo-al szociális biztonsági egyezmény) illetve akkor is, ha a magánszemély harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik az uniós koordinációs rendelet hatálya alá.
Kiküldetés meghosszabbításának bejelentése Ha a kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő kölcsönzés kezdetekor előre nem látható olyan körülmény következik be, ami alapján a magyarországi munkavégzése ténylegesen vagy várhatóan két évnél hosszabb időtartamúvá válik, és ezen körülmény a kiküldött, kirendelt, kölcsönzött munkavállaló magyarországi munkavégzése kezdetét követő legalább egy év után következik be, melyet a munkavállaló 8 napon belül az adóhatóságnak bejelent: A biztosítási és járulékfizetési kötelezettség a kiküldetés, kirendelés,munkaerő kölcsönzés kezdetét követő második év végétől áll fenn.
Megállapodás egészségügyi szolgáltatásra Az a személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult, megállapodást köthet saját, valamint a vele együtt élő gyermeke szolgáltatásának biztosítására (Tbj. 34. 10. 11. pontja). 2016.07.31-ig az egészségügyi szolgáltatás (a sürgősségi ellátás kivételével) a megállapodást követő 6. hónap első napjától járt. 2016.08.01-től a várakozási időtartam 6 hónapról 24 hónapra nőtt. Az azonnali jogosultsághoz a korábbi 6 havi helyett 24 havi járulék visszamenőleges egy összegben történő megfizetése szükséges. Járulék mértékek: Nagykorú állampolgár esetén a minimálbér 50 %-a (2017-ben 63.825 Ft) 18 év alatti gyermek esetén a minimálbér 30 %-a (2017-ben 38.295 Ft)
Biztosítottak köre Tbj. 11. -a alapján nem terjed ki a biztosítás JOGVISZONYOKRA Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (2011. évi CCIV. Tv. ) 44. (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra - képzéshez kapcsolódóan a duális képzés ideje alatt külső gyakorlóhelyen, vagy gyakorlati képzés során az intézményben, intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben, külső gyakorlóhelyen (A képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben, vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató biztosított!)
Biztosítottak körének bővülése Tbj. 5. Állami szolgálati jogviszonyban álló személy [5. a) pont] Állami projektértékelői jogviszonyban álló személy [5. k) pont] Katv. alapján főállású kisadózóként bejelentett személy [5. j) pont]
Állami szolgálati jogviszony (2016. évi LII. törvény) Az állam, valamint az állam nevében foglalkoztatott állami tisztviselő között a köz szolgálatára létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony. Az új állami tisztviselő jogviszonyra vonatkozó a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény eltérő szabályozását a kormányhivatalok, ezen belül a járási hivatalok által ellátott feladatok valamin a kormányhivatalok szervezeti és működési sajátosságai indokolták. Átsorolások (Kttv. jogviszonyváltás szabályai szerint): A fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalainál foglalkoztatott kormánytisztviselőket és a vezetőket 2016. július 1. napjával, A fővárosi és megyei kormányhivatalokkal kormányzati szolgálati jogviszonyban állókat 2017. január 1. napjától, Minisztériumokban, valamint a kormány, illetve a minisztériumok irányítása alatt álló, törvényben meghatározott központi államigazgatási szerveknél 2018. január 1. napjától.
Állami szolgálati jogviszony (2016. évi LII. törvény) Átsorolások esetén a 16T1041-es bejelentőlapon nincs jogviszonykód változás Új jogviszony létesítésekor a 16T1041-es bejelentőlapon a 1103 jogviszonykódot kell használni, nem kapott új kódot 1608-as adó és járulékbevalláson az alkalmazás minősége kód: 13
Helyi Önkormányzat választott képviselője, tisztségviselője 2016. december 31-ig a Tbj. 5. (2) bekezdése a helyi (települési önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője) minősül biztosítottnak, ha a tiszteletdíja eléri a minimálbér 30 %-át, illetve naptári naponként annak 30-ad részét, 2017. január 1-től a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselők (ide értve a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei önkormányzat közgyűlésének elnökét, az alpolgármestert, a főpolgármester-helyettest, a megyei önkormányzat közgyűlésének alelnökét, a jegyzőt és az aljegyzőt) minősülnek biztosítottnak, ha a tiszteletdíjuk eléri a minimálbér 30 %-át, illetve naptári naponként annak 30-ad részét. A pontosítás nyomán kizárólag a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és tisztségviselő minősülhet biztosítottnak. A képviselő-testület által felállított bizottság önkormányzati képviselőnek nem minősülő tagja (külsős tag) nem minősül biztosítottnak.
Állami projektértékelői jogviszony (2016. évi XXXII. törvény) Az Európai Unió programozási időszakához kapcsolódó támogatási kérelmek tartalmi értékelése közfeladat, amelyet az állami projektértékelői jogviszonyban állók látnak el. A jogviszony állami alkalmazottal létesíthető, aki a projektértékelési feladatok ellátásra sikeres pályázóként kiválasztásra került. Állami alkalmazott: Központi államigazgatási szervnél kormánytisztviselő, állami tisztviselő vagy köztisztviselő, Központi költségvetési szervnél közalkalmazott, Államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestületnél köztisztviselő vagy közalkalmazott, Többségi állami befolyás alatt álló gazdasági társaságnál munkavállaló.
Állami projektértékelői jogviszony (2016. évi XXXII. törvény) Jogviszony jellemzői: A miniszter az értékelővel legfeljebb a programozási időszak végéig határozott időre szóló keretszerződést köt a támogatási kérelmek tartalmi értékelésére írásban, A keretszerződés olyan különös munkaszerződés, mely tartalmazza, hogy az értékelő a feladatait esetileg kapja meg, melyet határidőre teljesítenie kell, Az értékelő a keretszerződés ideje alatt rendelkezésre áll, melyre díjazás nem illeti meg, Feladat ellátást: a konkrét munkavégzés megkezdése előtt a miniszter legalább hét nappal írásban esetileg rendeli el.
Állami projektértékelői jogviszony (2016. évi XXXII. törvény) Jogviszony létrejötte: A minisztérium és az értékelő között a keretszerződésben meghatározott időpontban, Ennek hiányában a szerződés aláírásának napján keletkezik. Jogviszony megszűnik: Programozási időszak lejártával, Az értékelő halálával, Az értékelő alapjogviszonyának (állami alkalmazotti jogviszonyának) megszűnésével, Ha az értékelő a pályázati feltételeknek már nem felel meg.
Állami projektértékelői jogviszony (2016. évi XXXII. törvény) A biztosítotti jogviszony akkor sem szünetel, ha az értékelő díjazás nélkül rendelkezésre áll (Tbj. 8. c) pontja), mivel az Ápj tv. rendelkezésre állási kötelezettséget ír elő, amely nem tekinthető a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésnek. 16T1041-es bejelentő lapon új 1206 kódot kell alkalmazni, 1608-as adó és járulékbevallásban új 14 -es alkalmazás minősége kód használatával kell az adatszolgáltatást megtenni.
Főállású katás vállalkozó, katás vállalkozás főállású kisadózó tagja 2016. június 16-tól nevesítésre került a biztosítottak körében (Tbj. 5. j) pontja), Biztosítási kötelezettségének bejelentését a Katv. ben meghatározottak szerint a főállású kisadózói státuszának bejelentésével együtt teljesíti (Tbj. 45. ), A T1041-es bejelentés jogszerűen továbbra sem teljesíthető, vagyis a biztosítottak körébe a nyomtatvány használatával bejelenteni nem lehet,
Az egyes ellátásokra jogosultak körének bővülése Rendvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy (2015. évi XLII. törvény) Honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülő személy (T12370 törvénytervezet)
Járulékfizetés különös szabályok szerint Rendvédelmi egészségkárosodási járadék, keresetkiegészítés, Honvédelmi egészségkárosodási járadék, keresetkiegészítés, Fejlesztési foglalkoztatási díj
Járulék mértékek 2017.01.01-től Szociális hozzájárulási adó 22 %, Egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7110 Ft / hónap, 237 Ft / nap Egyéni járulékok várhatóan nem változnak: Nyugdíjjárulék 10 % Természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék 4 + 3 %, Munkaerő-piaci járulék 1,5 %
Egészségügyi hozzájárulás Két kulcsos EHO 2017. január 1-től 14 és 27 %! Megszűnik a kamatjövedelmeket és a TBSZ lekötési hozamát terhelő 6 %-os EHO, Megszűnik a fizető vendéglátó tevékenységet végzők tételes átalányadóját választ magánszemélyek 20 % - os EHO fizetési kötelezettsége (beépül az Szja-ba), Átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű eho az általányban megállapított jövedelem 15 %-a helyett 14 %, A tételes költségelszámolást választó egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő eho a bevétel 5 %-ának 14 %-a (15 % helyett),
Szociális hozzájárulási adó kedvezmények A kedvezményre jogosító feltételeknek a kedvezményezett foglalkoztatás időpontjában kell fennállniuk (eddigi jogértelmezés megerősítése). Amennyiben a három vagy több gyermekes kedvezmény igénybevételére való jogosultság az 1-2 gyermekes kedvezmény érvényesítése alatt keletkezik, a nagyobb kedvezmény teljes egészében érvényesíthető.
Szociális hozzájárulási adó kedvezmények korlátozásai Ugyanazon kifizető és magánszemély között egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az érvényesíthető kedvezmények egy adott hónap tekintetében a munkáltató döntése alapján egyszeresen vehetők igénybe. Példa: Egy 25 év alatti munkavállaló könyvelőként (6 órában 100.000 Ft munkabérért) és takarítóként is (2 órában 35.000 Ft munkabérért) dolgozik egy gazdasági társaságnál. A munkáltató saját döntése alapján, de csak az egyik jogviszonyra tekintettel veheti igénybe a kedvezményt, esetünkben célszerű a 6 órás jogviszonya alapján érvényesíteni, 75.000 Ft utána a kedvezményt. Amennyiben azonban a dolgozó osztott munkakörben látja el feladatait teljes munkaidőben (8 órában 135.000 Ft-os munkabérért), a kedvezmény 100.000 Ft után érvényesíthető.
Szociális hozzájárulási adó kedvezmények korlátozásai Ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszonyra tekintettel lehet kedvezményt érvényesíteni. Ha ugyanazon felek között egy adott hónapban új munkaszerződéssel ismételten munkaviszony jön létre, a kedvezmény újbóli érvényesítésére már nincs mód. Példa: Egy 25 év alatti munkavállaló adatrögzítő munkakörben került foglalkoztatásra teljes munkaidőben, munkabére 150.000 Ft / hó. Munkaviszonya 2016. november 8-án megszűnt. A munkáltatóval 2016. november 20-án ismételten munkaszerződést kötött, készletgazdálkodói munkakörben, teljes munkaidőben, havi munkabére 280.000 Ft. A munkáltató a szociális hozzájárulási adóból a kedvezményt csak a megszűnt munkaviszony alapján tudja érvényesíteni november hónapban, maximum 100.000 Ft-ig.
Szociális hozzájárulási adó kedvezmények Munkáltatói jogutódlás esetén (Mt. Szerinti munkáltató személyében bekövetkezett változás) a 25 év alatti pályakezdő munkavállaló és a tartósan álláskereső munkavállaló foglalkoztatása utáni kedvezményt az átvető munkáltató tovább érvényesíthet a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére. Példa: Egy gazdasági társaságnál egy 23 éves (25 alatti pályakezdő) munkavállaló könyvelői munkakörben került foglalkoztatásra teljes munkaidőben 2016. február 10-től, munkabére 150.000 Ft / hó. A munkáltató a (27?) %-os kedvezmény érvényesítésére 2018. január hónapig jogosult, majd a 14,5 %-os kedvezményre 2018. szeptemberig (ekkor tölti be 25. életévét). A gazdasági társaság és egy könyvelő iroda között létrejött szerződés alapján a munkavállaló munkáltatói jogutódlással 2016. november 1-től a könyvelő iroda alkalmazásában áll, a munkaszerződésének egyéb pontjai változatlanok. A könyvelő iroda a kedvezményt 2016. november 1-től 2018. január hónapig (az eredeti kedvezményre jogosító időből még hátralévő időre) (27?) %-os mértékben, 2018 februártól szeptemberig 14,5 %-os mértékben veheti igénybe.
Tartósan álláskereső személy után érvényesíthető kedvezmény Tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint álláskeresőként nyilvántartott. Az álláskeresőként történő nyilvántartás időtartamába a közfoglalkoztatás időtartamát be kell számítani. Újabb foglalkoztatás esetén a régi igazolás nem fogadható el, újat kell kérni! Mindig a foglalkoztatást közvetlenül megelőző 275 napra kell szólni az igazolásnak és kell megfelelni a feltételnek! Példa: A munkavállalót 2015. február 1-től 2016. január 5-ig álláskeresőként tartották nyilván. 2016. január 6-án létesít munkaviszonyt. A megelőző 275 nap 2015.04.06-tól 2016.01.05-ig tart. Az igazolást kiállították számára, a munkáltató a kedvezményt igénybe veheti. 2016. augusztus 31-én megszünteti a munkaviszonyát. 2016. szeptember 1-én elhelyezkedik. Ekkor a megelőző 275 nap 2015. december 1-től 2016. augusztus 31-ig tart, azonban ebben az időszakban összesen csak 36 napot volt álláskereső, így a kedvezmény nem érvényesíthető.
Szocho kedvezmény a K+F tevékenység után Az a kifizető, amelynek a saját tevékenységi körében végzett kutatás fejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel a Tao. Törvény 7. (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap csökkentés eredményeként negatív adóalapja keletkezik, a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyekre tekintettel terhelő adóból az egyéb feltételek teljesítése setén adókedvezményt vehet igénybe. Mértéke: a Tao törvény 7. (1) bekezdés t) pontja szerinti adóalap csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 %-ának 19 %-os adókulccsal számított összege. A kedvezményt havonta legfeljebb a K+F tevékenység közvetlen költségei között megjelenő munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek után a Szocho tv. alapján érvényesített egyéb kedvezmények után fennmaradó adókötelezettség összegéig lehet érvényesíteni!
K + F további feltételei A kifizető Tao. Törvény szerinti összes bevételének 40 %-a a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében (általános esetben a kedvezményezett adóév: 2015-ös adóév) kutatás-fejlesztés tevékenységből származott, A kifizető külső gyakorlóhelyként (KKV esetén legalább 1 fő, nem KKV esetén legalább 5 fő) felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyt legalább egybefüggő 3 hónap időtartamra fogadott a kedvezményezett adóévben, A kifizető által foglalkoztatott kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökkent (általános esetben a 2015-ös adóév adatait kell a 2014-es adóév adataihoz hasonlítani, Amennyiben a kedvezményezett adóévben (2015) átalakulásra (egyesülésre, szétválásra) került sor, akkor e feltételek teljesítése szempontjából a jogelőd teljesítményét is figyelembe lehet venni.
Szocho kedvezmény a K+F tevékenység után Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését a NAV az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egyszer ellenőrzi, Nem leheti igénybe venni a kedvezményt olyan természetes személy után, akit nem munkaviszonyban foglalkoztat a kifizető, illetve akinek a munkabére nem jelenik meg a K+F tevékenység közvetlen költségei között, Az adókedvezmény érvényesítésének első hónapjától számított 12 hónapig vehető igénybe.
Karrier Híd Program kedvezménye A Program hidat" épít a tapasztalt közszolgálati szakemberek és a munkaerőpiac közé: munkát kíván biztosítani a közszolgálatból elbocsájtott, de továbbra is dolgozni kívánó szakembereknek." A hatósági bizonyítvánnyal rendelkező személyt munkaviszonyban foglalkoztató költségvetési szervnek nem minősülő kifizető érvényesíthet kedvezményt. Feltétele: a munkavállalónak legkésőbb a munkába lépés napját megelőző napon rendelkeznie kell a kérelmére kiállított hatósági bizonyítvánnyal. Az eredeti példányt át kell adnia a munkáltatónak. A kedvezmény havonta a munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (127650 * 2 = 255.300 Ft) a 13,5 százalékával. A kedvezmény a hatósági bizonyítvány érvényességi idején belül általános esetben 1 év vehető igénybe.
Őstermelő Átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által fizetendő százalékos mértékű eho az átalányban megállapított jövedelem 15 %-a helyett 14 %, A tételes költségelszámolást választó egyszerűsített bevallási nyilatkozatot benyújtó őstermelő által fizetendő eho a bevétel 5 %-ának 14 %-a (15 % helyett), 2016.06.16-tól a mezőgazdasági őstermelő nem évente, hanem negyedévente tud a 1658 járulékbevallásban magasabb járulékalapról nyilatkozni. A tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátra lévő időszakra szól. Az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az adóévben első benyújtott (1658) bevallásában nyilatkozhat a magasabb járulékalap vállalásáról.
EVA adózó egyéni vállalkozó Változás a magasabb járulékalap választásban: Nyilatkozat korábban adóévre szólt: először az adóévet megelőző év december 20-ig kellett nyilatkozni, majd azt követően évente, a november hónapra vonatkozó járulékbevallással egyidejűleg nyilatkozhatott az eva adóalany. 2017. január 1-től az eva alany egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap választására vonatkozó nyilatkozatát a tárgyév első járulékbevallásában teheti meg.
Vállalkozás nyugdíj mellett Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó: aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Ha az egyidejűleg több társas vállalkozói jogviszonnyal rendelkező társas vállalkozó év közben válik kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóvá, az adóév fennmaradó időszakára nyilatkozhat arról, hogy melyik társaság fizesse meg utána az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Egyéb esetben január 31-ig kell nyilatkozni. Nem kell megfizetni, ha keresőképtelen, gyesben részesül, fogvatartott, állategészségügyi, ügyvédi, közjegyzői, szabadalmi ügyvivő, egyéni vállalkozói tevékenysége szünetel, vagy foglalkoztatása munkaviszonyaiban együttesen eléri a 36 órát.
Vállalkozás nevelő szülői jogviszony mellett A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony sajátos jellege, a gyermekek teljes körű ellátásának megszakítás nélküli biztosítása megköveteli, hogy a nevelőszülő e tevékenységét folyamatos munkarend szerint végezze. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység az elhelyezett gyermekek számától függetlenül a heti 36 órát minden esetben meghaladja, így a nevelőszülői jogviszony a Tbj. és a szociális hozzájárulási adó rendszerében teljes munkaidős jogviszonynak minősül. Fentiekre tekintettel az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki egyidejűleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban is áll, járulékfizetési kötelezettségének csak a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után köteles eleget tenni.
Vállalkozás tanulmányok folytatás mellett Tbj. 31. (4) bekezdésének b) pontjában történő változás alapján: A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha az egyéni vállalkozó, társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép vagy felsőoktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.
Béren kívüli juttatásként adott pénzösszeg kereten felül adott részének kötelezettsége Szja törvény 71.-a alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak juttatott pénzösszeg éves keretösszeget meg nem haladó része. Összege 100.000 Ft, ha a munkaviszony egész évben fennállt, 100.000 Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló halálával szűnt meg, 100.000 Ft-nak a munkaviszonyban töltött napok arányában számított összege, ha a munkaviszony csak az év egy részében állt fenn. A kereten felüli összeg a munkavállaló munkabére lesz, amely járulékköteles.
Béren kívüli juttatásként adott pénzösszeg kereten felül adott részének kötelezettsége Példa: A munkáltató béren kívüli juttatásként 100.000 Ft pénzösszeget utalt el 2017. február 8-án a munkavállalónak. A munkavállaló megszüntette munkaviszonyát 2017. július 13-án. A munkavállaló kilépésekor a munkaviszonyban töltött napok arányában a juttatott pénzösszegből 100.000 Ft /365 Ft /nap x 164 nap = 44.932 Ft minősül béren kívüli juttatásnak, a 100.000 Ft 44.932 Ft = 55.068 Ft bérjövedelemmé válik. A megfizetett közteher összesen: 100.000 Ft x 1,18 x (0,15 + 0,14) = 34.220 Ft A munkáltató a közteher alap számításánál a bérjövedelemként adókötelessé váló összeget 1. a munkáltató figyelmen kívül hagyja, vagy 2. A meghaladó közteheralap után a már megfizetett közterhek különbözetet az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések alapján helyesbíti.
Béren kívüli juttatásként adott pénzösszeg kereten felül adott részének kötelezettsége A megfizetett közteher összesen: 100.000 Ft x 1,18 x (0,15 + 0,14) = 34.220 Ft A fizetendő közteher a pénzösszeg után: 44.952 x 1,18 x (0,15+0,14) = 15.383 Ft
Foglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb változások
Rehabilitációs hozzájárulás A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata. 2016. évben: 964.500 Ft Jelentős (19 %-os) mértékű emelés 2017.01.01-től: A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a tárgyév első napján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegének kilencszerese/fő/év. (2017-ben, ha a minimálbér 127650 Ft x 9 = 1.148.850 Ft / fő) Megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősül: akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt, akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.
Szakképzési hozzájárulás 2016. szeptember 1-el induló szakképzések esetén a 3. sz. melléklet szerinti súlyszorzók és az előlegbevallásnál érvényesített 2. sz. melléklet szerinti súlyszorzó különbözetét, vagy a nem érvényesített csökkentést az éves elszámoló bevallásnál lehet érvényesíteni! NEM KELL ÖNELLENŐRIZNI! Saját munkavállalók képzési költségének elszámolásának feltétele cégcsoport szinten 45 tanulószerződéssel kellett rendelkezni. 2017. január 1-től elegendő cégcsoport szinten 30 tanulónak a gyakorlati képzését megszervezni cégcsoport szinten, a tanulószerződések korlátját 01-06 hó és 09-12 hónapokban kell vizsgálni, a nyári időszak kieső két hónapját (júliust és augusztust) nem kell figyelembe venni. 2017. január 1-től változnak hallgatók gyakorlati képzésének normatívái Csökkentési lehetőség duális képzés keretében történő gyakorlati képzés esetén a 280/2011. (XII.20.) kormányrendelet 6. (2) bekezdésének b) pontja alapján 2017. január 1-től Szociális munka alapképzési szakon és gazdaságtudományok képzési területen 453 000 / 75 = 6 040 / gyakorlati nap Műszaki, informatikai, agrár és természettudományok képzési területen 453 000 / 56 = 8 089 Ft / gyakorlati nap
Egyszerűsített foglalkoztatás 2010. évi LXXV. törvény A foglalkoztatási szövetkezet, mint szervezeti forma megszűnik. A törvénymódosítás hatályba lépését megelőző napon a cégjegyzékbe bejegyzett foglalkoztatási szövetkezet szociális szövetkezetként folytatja a tevékenységét. Az Efo. törvényben hatályon kívül helyezik azt a szabályt, mely szerint a foglalkoztatási szövetkezet saját tagjainak idénymunkára törtnő kölcsönzését tette lehetővé. A munkáltató a tárgyhót követő hó 12-éig köteles az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalók foglakoztatásával járó közterhet megfizetni. A bevallási kötelezettséget szintén a tárgyhónapot követő hó 12-ig kell elektronikusan teljesíteni.
Szociális szövetkezet Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn, akit az állami foglalkoztatási szerv az 1991. évi IV. törvény (Flt.tv.) szerint legalább három hónapja nyilvántart, vagy aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll. A szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja a tagsági jogviszonya fennállása alatt más foglalkoztatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít vagy tart fenn, e jogviszony tartama alatt a szociális szövetkezettel fennálló tagi munkavégzési jogviszonya szünetel. A tagi jogviszony szünetelése alatt a szövetkezet nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot. A szociális szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagja után 2017-ben 7.110 Ft (napi 237 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot, a tag az e tevékenysége ellenértékeként kapott pénzbeli juttatás után 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A szövetkezeti tag közfoglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt azonban az említett közteherfizetésre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók. A szociális szövetkezet az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben az egészségügyi szolgáltatási járulék 25%-ának, a harmadik évben 50%-ának, a negyedik évben 75%-ának, az ötödik évtől 100%-ának megfizetésére kötelezett. A szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagjával a tagsági jogviszony fennállása alatt munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet.
Nyugdíjváltozások 2017. január 1-től a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugdíjnövelést (0,5 %) hivatalból állapítja meg a nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben. Határidő: munkaviszonyban állóknak szeptember 30-ig egyéb foglalkoztatottaknak, vállalkozóknak október 31-ig Jogosultak: - öregségi nyugellátásban részesülő személyek - öregségi nyugellátást szüneteltető személyek akik saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatottak, kiegészítő tevékenységű egyéni, társas vállalkozóként nyugdíjjárulék alapot képező keresetet, jövedelmet szereznek. Mértéke: a naptári évben nyugdíjjárulék alapot képező jövedelem 1/12-ed részének 0,5 %-a. A nyugdíjnövelés kiszámítása során az a nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem vehető figyelembe, amely után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! adozasitanacsadas.hu