Autonom ház, Svédország TÚLÉLÉSI ÖKORCEPTEK INTERJÚ ERTSEY ATTILA ÉPÍTÉSSZEL Otthonunk legmagasabb költségeit az energiaszámlák jelentik, amelyek igencsak megnyirbálják a családi költségvetést. Érdemes tehát feltérképezni a megújuló természeti erőforrásokat hasznosító lehetőségeket, és hosszú távra ésszerűen, gazdaságosan tervezni. Arról, hogy miként szüntessük meg az energia- és egyéb hálózatoktól való függésünket, hogyan csökkentsük energiaköltségeinket, Ertsey Attila építészt, az autonóm ház tervezőjét kérdeztük. 6 MEGÚJULÓ energiák
MEGÚJULÓ ENERGIÁK NÉVJEGY Név: Ertsey Attila Végzettség: BME Építészmérnöki kar, 1985 Főbb munkái: Autonóm Ház, Naturexpo Ökolakópark terve, Rád, 2004 Alexander Court irodaház-felújítás, Budapest, Nagysándor József u. Dreher Sörgyár Múzeum, Étterem és recepció és számos lakóház. Tíz évvel ezelőtt a Naturexpó ökokiállításán építettük fel az Autonóm Házat, egy olyan önellátó és önfenntartó lakóház modelljét, amelynek működéséhez kizárólag megújuló energiaforrásokat használtunk: napkollektort, napelemet, egy kis szélkereket, alternatív fűtési megoldásokat, valamint a vízháztartással összefüggő berendezéseket. Mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy egy lakóház működjön, egy városi ház összkomfortját adja, de ne legyen kiszolgáltatott sem az áremelkedéseknek, sem bármi ellátási zavarnak. A modell igazolta, hogy egy lakóépületet, családi házat is lehet az energiahálózatoktól teljesen függetlenül működtetni. Az önellátó autonóm ház kérdését 1999-ben nagyobb léptékben is megvizsgáltuk. Kapolcs és környékén öt faluból álló kistérségre készítettünk tanulmányt. Bebizonyosodott, hogy ezeknek a halmozottan hátrányos helyzetű falvaknak a saját szükségleteiket messze meghaladó mértékben áll rendelkezésükre megújuló energiaforrás, ami nemcsak önellátásra elegendő, hanem akár exportra is. Éppen most végeztük el a tanulmány frissítését egy másik kistérségben az Alpokalján, az osztrák határ mentén, ott már a közvetlen megvalósulást célozva. Burgenlandban számos hasonló megoldást találunk, de magyar oldalon is létesült biomassza-fűtőmű, illetve szélerőmű, amelyben az energiát úgymond ingyen, a természetből nyerik. Itthon miért nem sikerül a tanulmányt megvalósítani? Nagyon lassan, de sikerül. Amíg Ausztriában a megvalósuló energetikai beruházások mintegy 80 százalékát támogatások fedezik, a fennmaradó rész fele általában bankhitel, másik fele önrész, a hazai támogatások szűkösek vagy nincsenek, az uniós forrásokhoz a hozzáférés nehézkes. Mindezek ellenére nagyon sok az egyéni kezdeményezés a magánépíttetők részéről, de próbálkoznak a környezetbarát megoldásokkal azokban a bio- és ökofalvakban, amelyek még a kilencvenes évek elején jöttek létre. Én magam is ilyen házakat igyekszem tervezni, ha van megrendelő. Miért fontos ez? Környezeti krízishelyzetben vagyunk, a globális felmelegedés naponta okoz időjárási katasztrófákat világszerte, és a helyzet egyre romlik, miközben a környezetkárosító fosszilis tüzelőanyagok ára rohamosan emelkedik. Magyarországon a lakások többsége földgázellátású, míg a szomszédos Ausztriában még akkor sem engedik be egy faluba a gázhálózatot, ha ingyen lefektetnék. Nagy a baj, ezért radikális megoldásokat kell találni. A passzív ház például ilyen megoldás. Mi az a passzív ház, mi a lényege? A passzív ház fogalma azt jelenti, hogy egy épületet oly mértékben hőszigetelnek, hogy gyakorlatilag nincs hővesz tesége, és nélkülöz minden fűtési energiát. Ez az elv gyakorlatban is megvalósítható, és nem kerül többe, mintha megújuló energiaforrással fűtenénk a meglévő épületeinket. Egy panelépületnél is megvalósítható? Mennyivel csökkenhet például egy lakás havi rezsiköltsége? A lakótelepi épületek, az irodaházak egyaránt felújíthatók és átépíthetők ily módon. A lakótelepeken élők akár egyötödére mérsékelhetik az energiafelhasználást és ezzel együtt a havi rezsit. Egy panellakás esetében a havi 50-60 ezer forintos kiadás 10 ezer körülire csökkenthető. Átgondolt és részletes tervekre van szükség, a kormányzati panelprogram csak kismértékben javít a helyzeten, és ezzel párhuzamosan műszaki problémákat vet fel. Általában a csekély, öt centiméteres hőszigeteléssel elérhető megtakarítás elenyésző. ÖKOKOMFORT magazin 7
A passzív ház első hallásra hihetetlennek tűnik, kivitelezhető-e ez a megoldás? Magyarországon már van referenciaépület, a Dunaújvárosban épült Solanova, ami megközelíti a passzív ház követelményeit. A külső falakat 16 centiméteres hőszigeteléssel látták el, háromrétegű hőszigetelő üvegezést, továbbá napkollektorfelületet is alkalmaztak elsősorban használati meleg víz előállítására. Az épületben a szellőzést egy hővisszanyerő berendezés működteti. A házra tetőkertet építettek, amit a lakók használhatnak. Ezzel a megoldással 80 százalékos energiamegtakarítást sikerült elérni. A házban a fűtési szezon egy hónappal később kezdődik, és körülbelül egy hónappal hamarabb ér véget. A lakásokban kisebb méretű radiátorokat helyeztek el, sokkal kellemesebb a klíma, javult a légcsere és a nyári hőkomfort is. A nyári panelkatlanból kellemes hűvös lakások lettek, amit a lakók nagyon értékelnek. Egyre többet hallani a megújuló energiaforrások használatának előnyeiről. Sokakban azonban felmerül a kérdés: megtérül-e a beruházás? Sokszor elhangzik a kérdés: Magyarországon érdemes-e napenergiával foglalkozni, merthogy nem süt elég nap. Tőlünk délebbre hiába több a napsütés, ha fűtésre kevesebb szükség van. Igazán ott érdemes napenergiával foglalkozni, ahol a fűtés jelentős kiadási tétel. Skandináviában egész évben fűtenek, mégis hasznosítják a napenergiát, hiszen ha a nap akár néhány hónapot kivált a fűtési igényből, az is óriási megtakarítást jelent. Nálunk egy szolárfűtésű ház éves hőigényének legalább 30 százalékát lehet ellátni napenergiával, de akár 100 százalékát is. Érdekes módon a gázkazán vásárlásakor nem tesszük fel ezt a kérdést, pedig az sosem térül meg, csak elhasználódik. Azt kell mondanom, megtérül a befektetés, de nem túl gyorsan. Számítások szerint az évek során az épületek üzemeltetésére az építési költség sokszorosát költjük. A megújuló energiaforrások használatával egyszer viszonylag sokat költünk, majd ennek a többszörösét takarítjuk meg. Lehet, hogy nem mi, hanem az unokáink, de ennek a természet is a javát látja. Mire érdemes figyelni a kivitelezés során? Napenergiát hasznosítani akkor lehet, ha az átlagosnál jobban hőszigetelt a házunk. A hőszigetelés a legolcsóbb és leggyorsabban megtérülő beruházás. Akinek nincs pénze semmi egyébre, ezt javaslom elsősorban. A használati melegvíz-ellátást mindenkinek ajánlhatom, még rosszul szigetelt ház esetében is. Amennyiben egy lakóház tervezésekor felmerül a megújuló energiaforrások hasznosítása, akkor körülbelül egy középkategóriájú kocsi árának megfelelő az a többletköltség, ami szükséges ahhoz, hogy bioszolár fűtéssel ellássuk az Solanova, Dunaújváros 8 MEGÚJULÓ energiák
MEGÚJULÓ ENERGIÁK épületet. Ez a beruházás 15-20 éves távlatban megtérül. Ha a megtérülési időszakot nézzük, ez lényegesen gyorsabb, mint az épület egész élettartama. Megújuló energiahordozók közül melyik a legkedveltebb? A napenergia-hasznosítás világszerte legelterjedtebb formája a bioszolár megoldás, ami azt jelenti, hogy a napenergia csak egy részét fedezi az energiaszükségletnek, a többit pedig biomassza, fatüzelés vagy ehhez hasonló természetes tüzelőanyag felhasználásával nyerik. Ez azért terjedt el, mert viszonylag elviselhető mértékű beruházást igényel. Általában az őszi és tavaszi átmeneti időszakban nagyon sokat segít, későbbre tolja a kazán beindításának időpontját. Éves szinten akár 5060 százalékos energiafelhasználást is képes pótolni, amit többé-kevésbé utólag is ki lehet építeni, persze nem minden ház alkalmas erre. Milyen okok zárják ki az alkalmazást? Ha nincsen megfelelő tájolású homlokzata vagy tetőfelülete az épületnek, amin elhelyezhetők a napkollektorok, illetve ha városképileg olyan védett helyen van, ami nem teszi ezt lehetővé. Fontos, hogy amennyiben nem áll rendelkezésre a szükséges pénzösszeg az építkezéskor, az utólagos kiépítés lehetőségét tervezzük bele a házba, így jóval olcsóbb lesz a későbbi megvalósítás. Jómagam is ezt tettem, mindenkinek tudom ajánlani. Persze a megfelelő megoldás az lenne, ha hoszszabb futamidejű, kedvező kamatú hiteleket lehetne igénybe venni. Mit javasol az építkezőknek, mik legyenek az elsődleges szempontjaik? Fontos a hely kiválasztása, lehetőleg jó tájolású legyen a telek. A legnehezebb kérdés az építtetők valódi szükségleteit megfogalmazni, mert sok hatalmas ház épül kihasználatlanul. Szerencsére a pénztárca azért korlátokat szab a vágyaknak. Nagyon fontos, hogy a ház energiatudatosan épüljön, beleértve az elhelyezkedését a telken és a helyiségek elrendezését is. A másodlagos használatú helyiségeket, ha van rá mód, akkor a hűvösebb, árnyékosabb, a lakóhelyiségeket a jól tájolt napos oldalra csoportosítsuk. A boltban vásárolható modern építőanyagok mellett sok egyszerű, hagyományos is létezik. Hőszigetelésre nemcsak a kevésbé környezetbarát ÖKOKOMFORT magazin 9
10 MEGÚJULÓ energiák
MEGÚJULÓ ENERGIÁK üveggyapot, ásványgyapot és műanyaghabok alkalmasak, hanem a nádpalló vagy a papír hőszigetelések. Minden alkalommal javaslom a megújuló energiák hasznosítását. Ugyanúgy felhívom a figyelmet a vízhasználat, szennyvízkezelés környezetbarát módjaira és a természetes építőanyagokra. Érdemes felvetni az esővízhasznosítás lehetőségét is: a háztetőkről összegyűlő vizet ciszternákban lehet gyűjteni, ebből a mosógép vízigénye, illetve a toalettöblítés elvégezhető. Az ivóvízfelhasználás a felére csökkenthető ezáltal, akárcsak a ház szennyvízkibocsátása. A házból kikerülő szennyvízről megfelelő telekadottságok esetén magunk is gondoskodhatunk egyszerű termé szet közeli szennyvízkezeléssel. A háztartás enyhén szennyezett vizeit ami fürdésből és a mosásból adódik egyszerű tisztítás után a kertben el lehet szivárogtatni, tehát az öntözővíz is helyettesíthető ezzel a tisztított szürkevízzel. A bátrabb vállalkozóknak ajánlom a komposztáló toalettet, ami lakáson belül is szagmentesen, vízöblítés nélkül működik. Ez nemcsak a toalett tartalmát, hanem a háztartási szerves hulladékokat együtt kezeli, és egy bizonyos érlelési idő után egy steril, szagmentes humusz kerül ki belőle szennyvíz helyett. Áramtermeléssel is érdemes foglalkozni, napelemekkel, illetve beszerezhetők kis szélerőgépek hazai gyártmányúak is amelyek akár egy családi ház vagy tanya áramellátására alkalmasak. A szelektív hulladékgyűjtésben a szerves anyagok komposztálásával a háztartási hulladék negyven százalékát telken belül saját magunk visszaforgathatjuk. Ha a szelektálást gondosan végezzük, akkor a fogyasztási szokásaink megváltoztatása nélkül is a tizedére csökkenthetjük azt, amit a szemétszállítónak el kell vinnie. Érdemes megfontolni a környezetbarát építőanyagok használatát, mert ha ebben jelentős megtakarítást tudunk elérni, akkor az itt nyert összeget például a szolárfűtés kiépítésére fordíthatjuk, s így nem kerül többe egy megújuló energiát hasznosító ház. Példaként említem a szalmabála házat, ami egy favázas, a vakolatréteg alatt 50 cm vastag szalma hőszigeteléssel ellátott épület. Magyarországon ugyan még nem, de az USA-ban közel 100 éve elismert építéstechnológia, és az ottani szigorú követelményeknek megfelel. Ha ilyen házból építkezünk, ahol a falazóanyag költsége 10 000 forintos nagyságrendbe kerül egy lakóház esetében, akkor az így megtakarított összeget fordíthatjuk a megújuló energiaforrások és egyéb megoldások megvásárlására, hozzátéve, hogy ez az épület olyan mértékű hőszigetelést produkál, ami a passzív házat megközelíti, de elérhető áron. A legelső szalmaház Sárospatak mellett egy tanyán épült. Azóta is boldogan lakják és használják. G. Zs. ÖKOKOMFORT magazin 11