SZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM

BME BUDAPESTI MŐSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR SZOCIOLÓGIAI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TANSZÉK TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirány Tantárgy: MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgy keretében 1. elıadás: I. a) TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS (hagyományos és innovatív) 1. Regionális szintő jellemzése: a gazdálkodás adottságaira az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra 2. elıadás: b) MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁS- MÓDOK ezen belül a HULLADÉKHASZNOSÍTÁS II. HÍRKÖZLÉS Elıadó: Dr. Unk Jánosné okl. villamosmérnök PYLON Kft. ügyv. ig. Tel: 355-4614, fax: 212-9626 e-mail: unkedit@axelero.hu 1

ELİADÁS SZERKEZETI VÁZLATA I. TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS 1. Fogalmak Energetika Energia iparág Energiaigények energiafelhasználások Energiaforrások energiahordozók 2. AZ ENERGETIKA HAZAI INTÉZMÉNYRENDSZERE GKM és feladatai MEH tevékenysége Energia Központ Kht. Önkormányzatok 3. ENERGIAPOLITIKA ORSZÁGOS, REGIONÁLIS STRUKTÚRÁK Országos energiaigény alakulása Importfüggések Országos ágazati szerkezetek Regionális megyei energiafelhasználási (hordozói, ágazati) szerkezetek - halmozatlan összes - közvetlen Megújuló energiatermelési struktúrák 4. AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÁSA A GAZDASÁG FEJLİDÉSÉRE Országos trendek Területi egyenlıtlenségek 5. Energiaipari privatizáció Kezdeti irányelvek Késıbbi negatív gyakorlatok Területi részesedések 6. Hagyományos energiahordozók Szénvagyon Földgázvagyon Reménybeli olaj-földgáz mezık, szénbányaterületek 7. Megújuló energiaforrások Napenergia Biomassza potenciál felmérés Geotermikus energia potenciál Vízenergia Szélenergia szélerı (sebesség) megoszlások 8. Másodlagos energiaforrás átalakítások Magyar erımőrendszer Erımővek, alállomások, alaphálózatok Hagyományos erımővek környezeti hatásai Károsanyag-kibocsátások 9. Az energiaellátás hálózati rendszerei Villamos energia hálózatok Szénhidrogén hálózatok Kıolajhálózatok 10. ENERGIARENDSZER A MŐSZAKI INFRASTRUKTÚRA ÖSSZETEVİJE Közép-Kelet-Európai energiarendszer Prognózis Mőszaki infrastruktúra rendszer összevetése az urbanizációs tengelyekkel Villamoshálózatok összevetése az ország ökológiai rendszerével Szénhidrogén-hálózatok összevetése az ország ökológiai rendszerével Összevetés az Országos Területrendezési Tervvel Összevetés az Országos Szerkezeti Tervvel II. Elektronikus HÍRKÖZLÉS Alkalmazott technológiák Hálózatok Körzetek Országos rendszer és elemei 2

1. FOGALMAK ENERGETIKA A társadalmi-gazdasági fejlıdés egyik feltétele és a fejlesztések egyik stratégiai ágazata az energetika, mely az energiagazdálkodással energiaigényekkel, villamos világítás, főtés, hőtés, erıátvitel, motorhajtóanyag, üzemanyag igényekkel és kielégítésével és az energiaellátással energiaátalakítással (erımővi, főtımővi, egyedi), szállítással, kereskedelemmel, elosztással (hálózatokkal) és üzemeltetéssel foglalkozó tevékenység összességét jelenti. ENERGIA IPARÁG (szektor) a privatizációját (1990 napjainkig) követıen nem alkot egységes rendszert állami tulajdonlás és irányítás elvesztésével, hanem közel felerészben azoktól a külföldi, fıleg külföldi-állami befektetık fejlesztési szándékától és a nemzetközi piacdiktálta követelményektıl függ a jövıben, ahova az energetikai vagyon került. A hazai önkormányzatok kis mértékben (8%) váltak tulajdonosokká éppúgy, mint a hazai magánvállalkozók (18%). Az állami részarány is a kezdeti 37%-ról napjainkra már 25% alá csökkent. Az állam egyre inkább az eszmei irányító, koordináló szerepet tölti be, a korábbi, a KGST-ben megengedett gazdálkodó szerephez képest. 3

ENERGIAIGÉNYEK ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK A felhasználási célok szerint csoportosítva az energiagazdálkodás megkülönböztet: villamos világítási igényeket, főtés-hőtési, használati melegvíz ellátási hıigényeket villamos erıátviteli; motorikus, ipari speciális igényeket fosszilis energiahordozókra alapozott hıigényeket (szénre, kıolajra, földgázra), ipari technológiai (hı, vegyipari, motorikus stb.) igényeket hagyományos energiahordozókra alapozott üzemanyag, hajtóanyag igényeket (közlekedési, ipari célra) a megújuló energiahordozókra (nap, biomassza, biogáz, biodízel, bioetanol, hidrogén, geotermikus, víz és szélenergia stb.) alapozott világítási, termikus, motorikus, hajtóanyag stb. igényeket. Országos és regionális szinten ezek a szerteágazó igények a fıbb ágazatok végsı felhasználása szerint csoportosítva jelennek meg, így: termelı ágak: ipar mezı- és erdıgazdaság közlekedési ágak (posta, távközlés) kommunális közületi szolgáltató ágak lakosság igényei. 4

ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK MUTATÓI, STRUKTÚRÁJA Az energiafelhasználást több szinten mérhetjük. Az energiastatisztikák általában az összes felhasznált energiaforrást és a fogyasztók által felhasznált energiákat rögzítik. Primerenergia-felhasználás. Az ország évi energiafogyasztását a primerenergia-felhasználás (G) jellemzi. Ez elsısorban az évente felhasznált szén, olaj, földgáz és atomenergia mennyiségét foglalja magába, de megállapodott módon figyelembe veszi a villamosenergia-importot és a megújuló energiákat is. Összességében ez tájékoztat az ország energiaforrásairól, azok termelésérıl és importjáról. Az egyes országok primerenergia-felhasználásának összehasonlítását a lakosság létszámára (L) vetített, a g = G L egy fıre esı primerenergia-felhasználás teszi lehetıvé. Végenergia-felhasználás. A fogyasztók évi energiafogyasztását a végenergia-felhasználás (F) fejezi ki (más szóval: végsı energiafelhasználás vagy fogyasztói energiafelhasználás). Itt a csoportosítás egyrészt a felhasznált energia (szilárd, folyékony és gáz tüzelıanyag, villamos energia, hı, megújuló energia, anyagjellegő felhasználás stb.), másrészt fogyasztói csoportok (lakosság, kommunális fogyasztók, ipar, mezıgazdaság, közlekedés stb.) szerint lehetséges. Az országok végenergiafelhasználásának összehasonlítására az f = F L egy fıre esı végenergia-felhasználás alkalmas. 5

MAGYARORSZÁG PRIMERENERGIA- (halmozatlan összes) és VÉGENERGIA-FELHASZNÁLÁSA (közvetlen, veszteségek nélkül) A primerenergia- és végenergia-felhasználás között kapcsolat van. A végenergia-felhasználás az energiaátalakítás és -szállítás veszteségei (V) miatt kisebb a primerenergia-felhasználásnál. A két felhasználás arányát az η F = F G = f g energiaellátás hatásfoka fejezi ki. E mutatókkal nézzük meg a magyar energiafelhasználást! Magyarország 2004. évi primerenergia- és végenergia-felhasználását az 1. ábra mutatja be kerekített, tájékoztató adatokkal. Az évi G = 1088 PJ primerenergia-felhasználásban 45%-ra nıtt a földgáz és 13%-ra csökkent a szén, 23%-ra az olaj aránya. Az atomenergia 12%-ot képvisel, az egyebek tartalmazzák a villamosenergia-importot és a megújulókat. Az F = 720 PJ végenergiafelhasználásban is a földgázé a vezetı szerep (40%), de jelentıs az olajé is (23%). A szilárd tüzelıanyagok már, a megújulók még jelentéktelenek (4-4%), a különösen fontos szerepet betöltı villamos energia részaránya 17%, a távhıé 7%. A nem energetikai, anyagjellegő felhasználás 5%. 6

A VILÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA 2060-IG 1600 1400 Energiafogyasztás (Exajoule/év) 1200 1000 800 600 400 egyéb ár-apály energia napenergia új biomassza szélenergia vízenergia hagyományos biomassza atomenergia földgáz kıolaj szén 200 0 1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050 2060 Év 7

1. ábra Az energiafogyasztásban a lakosság aránya a legnagyobb (34%), a nem termelı lakosság és kommunális fogyasztók együtt 60%-ot fogyasztanak, míg a termelıipar fogyasztása már csak 20%-ot képvisel. Az energiaellátás hatásfoka 2004-ben η F = 720 / 1088 = 0,66 volt. 8

ENERGIAFORRÁSOK ENERGIAHORDOZÓK [1] Az energiaigények különbözı módon történı kielégítésére szolgálnak, ezek: Primer, hagyományos energiahordozók: szilárd (fa, szénféleségek, uránérc) folyékony (kıolaj) gáznemő (földgáz, metán) Primer, megújuló energiahordozók: sugárzással érkezı (napenergia) éghajlatfüggı (biomassza, szél) földhıbıl származó (geotermikus energia, levegı, termálvíz hıhordozóval) víz mozgási energiájából nyert források Átalakítással hasznosított szekunder energiahordozók: villamos energia kıolajtermékek, benzinek hıenergia, gızenergia biogáz, fagáz szilárd biomassza hasznosító technológiák hasadó anyagú főtıelemek 2. ábra 9

3. ábra: HAZAI MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA az ismert hasznosítási módok alapján [2] 10

4. ábra: BIOMASSZA CSOPORTOSÍTÁSA [3] * ENERGIAMÉRLEG A bemutatott fıbb ágazatok energiaigényeinek kielégítésére a meglévı és az importálható primer, szekunder, ill. többszöri átalakítással nyerhetı, bemutatott energiahordozók közül választ az energiagazdálkodással foglalkozó: országos, regionális és a települési gazdálkodó szervezetek. 11

2. AZ ENERGETIKA HAZAI INTÉZMÉNYRENDSZERE A HAZAI ENERGETIKÁVAL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYRENDSZER LEGFONTOSABB EGYSÉGEI: A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM (ENERGETIKAI FİOSZTÁLY), A MAGYAR ENERGIAHIVATAL, az ENERGIAKÖZPONT KHT, és az ÖNKORMÁNYZATOK. E mellett számos olyan intézmény van, amely még szerepet játszik az energiapolitika alakulásában. Ezek a Parlament, a különbözı minisztériumok, érdekegyeztetı fórumok, szakszervezetek, pártok, civil szervezetek. Természetesen a hazai energiapolitika sem pusztán energetikai kérdés. Jelentısen meghatározzák azt a szociális, politikai szempontok, valamint a világgazdasági folyamatok alakulása. A következıkben csak a legfontosabb szervezetek következnek, amelyek kulcsszerepet töltenek be a hazai intézményrendszerben. 12

GKM Energetikai Fıosztály Az Energetikai Fıosztály feladatai a következı fıbb területekre csoportosíthatók: Energiastratégia kialakítása, energiapolitikai koncepció kidolgozása az ezzel összefüggı döntések elıkészítése, mint például a bányászati koncessziókkal, a bányajáradékkal, az ásványvagyon-gazdálkodással, a földtani kutatással összefüggı döntések elıkészítése, a hazai szénbányászat szerkezetátalakításával összefüggı javaslatok kidolgozása, valamint az energiapolitikai koncepció végrehajtásának figyelemmel kísérése. Energetikai tárgyú jogszabályok, mint például a törvény a távhıszolgáltatásról, a villamos energiáról, a behozott kıolaj és kıolajtermékek biztonsági készletezésérıl, a gázszolgáltatásról, a megújuló energiaforrás-hasznosításról és egyéb jogszabályok elıkészítése. Energiahatékonyság, energiatakarékosság és az energiafelhasználás hatékonyságnövelési stratégiájának kidolgozása, végrehajtása, a megújuló energiaforrások hasznosítási stratégia kimunkálása, a területtel kapcsolatos feladatok ellátása. Energiakoordináció területén belül: a Nemzetközi Energia Ügynökségben Magyarország képviselete, az Energia Charta-val kapcsolatos teendık ellátása és egyéb nemzetközi energetikai kapcsolatok. Az energiaellátás biztonsága szempontjából kiemelt fontosságú területek folyamatos figyelemmel kísérése, indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételének kezdeményezése, az olaj- és gázipar, a villamosenergia-ipar termelésével, fejlesztésével, szolgáltatásaival, tulajdon- és szervezetformálásával összefüggı közszolgálati feladatok ellátása. 13

Magyar Energia Hivatal (MEH) A MEH az alábbi területeken fejt ki tevékenységeket: Energiaipari társaságok engedélyezése, felügyelete Az energiaipari társaságok árszabályozása Fogyasztóvédelem Környezetvédelem, energiahatékonyság Jogszabály elıkészítés Összefoglaló megállapítások készítése a magyar energetikával kapcsolatban Energiaközpont KHT Feladata az energetikai statisztikák készítése, a hazai energetikai pályázatok kezelése, illetve különbözı ismeretterjesztési és kutatási programok megvalósítása és kezdeményezése. 14

Önkormányzatok Az önkormányzat energetikai feladatai településenként változhatnak, azonban vannak olyan feladatok, amelyek szinte mindenhol felmerülnek. Szőken értelmezett kötelezı feladatok: az intézmények energetikai berendezéseinek üzemeltetése, fenntartása, fejlesztése, a közvilágítás finanszírozása (esetleg fejlesztése), a távfőtés felügyelete (tulajdonosi, árhatósági és érdekképviseleti feladatok). További kötelezı feladatok: a településfejlesztés energetikai vonzatainak kézben tartása (rendezési tervek kidolgozása és az abból következı feladatok végrehajtása), együttmőködés a területi energiaszolgáltatókkal. Vállalható vállalandó feladatok: a település energiaellátása általános/hosszú távú kérdéseinek elemzése, az energetika és a környezetvédelem helyi kapcsolatainak áttekintése, a nem önkormányzati tulajdonú energiafogyasztók (lakosság, ipar stb.) érdekeinek képviselete, a helyi megújuló energiák hasznosításának támogatása, energiatakarékossági programok futtatása. 15

3. Az energiapolitika vezérelvei Ellátásbiztonság Legkisebb költség elve Gazdaságosság, versenyképesség Energiatakarékosság hatékonyság Megújuló energiák környezetvédelem növelése EU-ban történı kooperáció, liberalizált piaci részvétel 16

A magyar energiapolitikában kezelendı fı kihívások Az EU energiapolitikájával való összhang Energiaimport függıség ellátásbiztonság Az éghajlatváltozás kezelése Az energiahordozók drágulása FOKOZOTTAN ELİTÉRBE KERÜL AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁG, A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS NÖVELÉSE Az EU megújuló energia politikájának alapja Környezetvédelem: CO 2 és egyéb szennyezı anyagok kibocsátásának csökkentése Ellátásbiztonság növelése: import csökkentése Helyi és regionális fejlesztés: gazdasági és szociális fejlıdés elısegítése Vidékfejlesztés: helyi munkalehetıségek teremtése Mezıgazdaság: élelmiszer túltermelés csökkentése, alternatív földhasználati lehetıség biztosításával 17

Az EU célkitőzései 2010-re Fehér Könyv: a megújulókból származó energia arányának növelése 2010-re 6%-ról 12%-ra 2001/77/EK irányelv: megújulókkal termelt elektromos energia részarányának növelése 2010-re a teljes energiafelhasználásban 14%- ról 22%-ra 2003/30/EK irányelv: a bio-üzemanyagok részaránya 2010-re érje el az 5,75%-ot Kiotói egyezmény: az üvegház hatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése 2002/91/EK irányelv: épületek energiatakarékossága és megújuló hasznosítás 2005-ben és 2006-ban Zöld Könyv: energiahatékonyság, energiaellátás stratégia, megújuló energia felhasználás 18

IRÁNYELVEK A PIACNYITÁSRÓL 96/96/92/EK irányelv a villamosenergia piacról 98/30/EK irányelv a földgáz piacról 2003/54/EK irányelv a villamos energia piac szabályozásáról 2003/55/EK irányelv a földgáz piac szabályozásáról 2001/77/EK irányelv Az EU-ban megújuló energiahordozóval elıállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erısen differenciált arányok szerint) Nemzeti célelıirányzatok Két évente jelentés a Bizottságnak Összes megújuló 12% Hazai jogszabályokba való átültetés Magyarország felé elvárás (2004 évi XXX törvény): a megújulókkal termelt villamos energia 0,7%-os részarányának 3,6%-ra történı növelése MINDEN EU ORSZÁG TÁMOGATHAT, KÉSİBB KÖZÖSSÉGI KERET 19

Célok: 2002/91/EK irányelv az épületek energiahatékonyságáról az épületekben elérhetı energiaracionalizálási lehetıségek kihasználása a megújuló energiahordozó felhasználás növelése Intézkedések 1000 m 2 fölött vizsgálni a megújuló energiahordozó bázisú, illetve kapcsolt energiaellátást kazánok és légkondicionáló rendszerek rendszeres karbantartása energiatanúsítvány (MO-on 2006-tól) 2003/30 EK irányelv a bio üzemanyagokról Biodízel és bioetanol gyártás 2003. évi szinten az EU országaiban az összes motorhajtóanyag felhasználás 0,3 %-át fedezte 2005-ig 2%-ra, 2010-ig 5,75%-ra, 2020-ig 20%-ra kell növelni a közlekedési bioüzemanyagok arányát Minden év július 1-ig jelentés a Bizottságnak - nemzeti célkitőzésrıl - intézkedésekrıl - részarány alakulásáról 20

2005. évi Zöld Könyv az energiahatékonyságról CÉLOK: 2020-ig 20% (évi 1,5%-os mérséklıdés) energia takarítható meg az éves energiafelhasználásban Ez évi 60 Mrd EUR megtakarítást jelenthet (NO és FrO együttes energiafelhasználása) ezzel ellensúlyozni lehet India és Kína igénynövekedését A megtakarítást energiahatékony fejlesztésekre (pl. megújuló energiahordozókra) fordítani JAVASLATOK: energiahatékonysági akcióterv nemzetenként információs rendszerek fejlesztése közösségi támogatás az energiatakarékossághoz kiemelt terület: épületeknél további javítás hatékonyabb gépjármővek, közlekedési módozatok adórendszer, közbeszerzés átalakítása 2006. évi Zöld Könyv az energiastratégiáról Legfontosabb szükséges intézkedések: Energetikai befektetések gyorsítása (20 év alatt 1000 Mrd euro)-diverzifikáció, új források Klímaváltozás elleni hatékony intézkedések: fokozni az energiatakarékosságot és a megújuló energiahordozófelhasználást Importfüggıség mérséklése, figyelembe véve az energiaforrás biztonságosságát Felkészülés az árak további növekedésére: fokozni az energiatakarékosságot és a megújuló energiahordozófelhasználást EU szintő egységes, versenyképes energiapiac 21

2006/32/EK irányelv az energiafelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról Az energetika az üvegház hatás 78%-áért felelıs Az energiatakarékosság hozzájárul az importfüggıség mérsékléséhez CÉLOK: 2006 nov.17-ig jelentés a hazai gyakorlatról nemzeti energiahatékonysági terv 2007 jún.30-ig évi 1% energiatakarékosság támogatási alap létrehozása jól hozzáférhetı pénzügyi és jogi keretrendszer 2007. január 10. EU új energiacsomag Európai energiapolitika A földgáz és a villamos energia belsı piacának jövıbeni lehetıségei Egy európai stratégia energotechnológiai terv felé Fenntartható energiatermelés fosszilis tüzelıanyagokból Vizsgálat az európai gáz- és villamosenergiaágazatról Megújuló energia útiterv Jelentések a megújuló energia és a bioüzemanyagok terén elért haladásról 22

ORSZÁGOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSOK [4] A hazai összenergia felhasználás alakulására vonatkozó tényadatok (lásd az 1. sz. táblázatot) szerint az elmúlt közel 20 év alatt az energiaigények csökkentek a rendszerváltozás, a válság és az ipari szerkezetátalakítás éveiben különbözı mértékben, 1998-tól szerény növekedés folyamatosan 23

5. ábra: Primer energiafelhasználási szerkezet [5] 2002 2003. 24

villamos energia Electricity 13.1% hı Heat 9.6% egyéb Other 4.5% Szén és szénféleség Coal 8.2% olaj Oil 29.2% földgáz Natural Gas 35,4% 25

6. ábra: Energiahordozói import függıség az EU 15 tagállamában MAGYARORSZÁG ENERGIA IMPORT FÜGGİSÉGE ÖSSZESEN 75% energiahordozói részletezésben: Szén (lignitet is tartalmazza) 25% Kıolaj és termékek 86% Földgáz 81% Villamos energia 17% 7. ábra: Magyarország energia import függısége [6] 26

FİBB ÁGAZATOK FELHASZNÁLÁSI SZERKEZETEK [4] Az összenergia felhasználás ágazati szerkezetében a közvetlen energiafelhasználások szerkezetében az ipar, energiaipar részaránya jelentısen csökkent (lásd a 2. sz. táblázatot) ugyanakkor erıteljesen növekedett a kommunális és a lakossági energiafogyasztás részvételi hányada. E kettı közösen 1997 98-ban már meghaladta a 60%-ot. További változást jelentett, hogy az energiahordozói szerkezetben jelentısen megnıtt a földgáz részaránya (lásd a 3. sz. táblázatot). 27

REGIONÁLIS MEGYEI ENERGIA FELHASZNÁLÁSI SZERKEZETEK (energiahordozói, ágazati struktúrák) [12] Az ország összenergia-felhasználásának energiahordozói szerkezete megyénként 1997 8. ábra: Magyarország össz energiafelhasználásai (halmozatlan összes) regionális megyei eloszlása 450000 400000 350000 300000 250000 TJ 200000 Egyéb Villamos Hıenergia Gáz Folyékony Szilárd 150000 100000 50000 0 Budapest Barany Bács-Kiskun-Szolnok Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala 28

REGIONÁLIS STRUKTÚRÁK 9. ábra: Magyarország közvetlen energia-felhasználásai (közlekedési célú felhasználás nélkül) regionális megyei eloszlása [12] 8/b. sz. ábra: Közvetlen energiafelhasználás fogyasztói szerkezete megyénként 1997 140000 120000 100000 80000 TJ 60000 Kommunális Lakosság Mezıgazdaság Anyagi ágazatok 40000 20000 0 Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabaolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykún-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala 8/c. sz. ábra: Közvetlen enrgiafelhasználás energiahordozói szerkezete megyénként 1997 140000 120000 100000 80000 TJ 60000 Egyéb Villamos energia Hıenergia Gáz Folyékony Szilárd 40000 20000 0 Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabaolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykún-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala 29

MEGÚJULÓ ENERGIASTRUKTÚRÁK Egy közelmúltban készített regionális tanulmány [4] szerint kimutatott fejlesztési munkában a megújuló energiaforrás-felhasználások összességében mintegy: 37,4 PJ/év nagyságot tettek ki 2002-ben, amely a teljes, országos energiafelhasználásnak csak 3,53%-a (lásd a 4. táblázatot), ebbıl a megújuló bázison termelt villamos energia termelés: 0,7 PJ/év volt, ennek 98%-a vízerımőbıl származott. 4. táblázat Megújuló energiahordozói hasznosítások szerkezete Magyarországon 2002 évben 30

MEGÚJULÓ ENERGIATERMELÉS SZERKEZETEI [8] [23] A megújuló energiahordozói bázison termelt villamos energia: közel 1100 GWh/év (2,6%), cél 2010-ig: 3,6% hıenergia termelés: 44,1 PJ/év (4,2%), cél 2010-ig 7,2% Az energiahordozókra bontott szerkezetek az 5. táblázatban 5. táblázat A hazai megújuló energiatermelés adatai 2005 év elején [8] 31

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKBÓL TERMELT VILLAMOS ENERGIA MENNYISÉGE ÉS A TÁMOGATÁSI RENDSZER PÉNZÜGYI MUTATÓI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN A megújuló energiaforrásból illetve kapcsoltan termelt villamos energia kötelezı átvételéhez kapcsolódó kompenzációs célú pénzeszköz (KÁP) kifizetés 31,6 milliárd forint volt 2005-ben, mely közel kétszerese az elızı évi kifizetésnek. A KÁP-kifizetések megoszlását millió Ft-ban az alábbi ábra szemlélteti. KÁP-kifizetések megoszlása az egyes termelési módok között 2005-ben, millió forintban A korábbi évekhez hasonlóan a kifizetések több mint fele 17 milliárd forint a kapcsoltan termelt villamos energia támogatásához köthetı, mely az elızı évi kifizetés másfélszerese. 32

Az elızı évhez képest ez kb. 6,2 milliárd forint KÁP növekményt jelent, mely körülbelül 60%-ban magyarázható a kapcsolt termelésben bekövetkezett közel 30%-os növekedéssel (több mint 84 MW új belépı kapacitás 2005-ben), illetve 40%-ban a magasabb fajlagos KÁP-pal. A megújuló energiaforrásból (kivéve hulladékhasznosítás) termelt villamos energiához kapcsolódó KÁP összege emelkedett a legnagyobb mértékben: az elızı évhez képest két és félszeresére, 13,9 milliárd forintra nıtt. A megújulókra jutó KÁP növekedése 90%-ban a termelés megduplázódásával, 10%-ban az átvételi árak éves szintő 15%-os emelkedésével magyarázható. (A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvényt módosító 2005. évi LXXIX. törvény a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia átvételi árát 23 Ft/kWh-ban rögzítette, melyet évente az elızı évi infláció mértékével korrigálnak.) A kötelezı átvételő villamosenergia-termelés és a KÁP kiadások növekedésének dinamikáját a következı ábra mutatja. 33

A kötelezı átvétel keretében értékesített villamosenergia-termelés és KÁP-os kifizetések alakulása 2003 2005 között A megújuló és kapcsolt villamos energia átvételéhez kapcsolódó legfontosabb termelési és KÁP-adatokat a fenti táblázat tartalmazza. 34

4. AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS HATÁSA A GAZDASÁGI FEJLİDÉSRE Az ország és az adott régió társadalmi-gazdasági tevékenységének mozgásterét, az életkörülmények alakulását közvetve és közvetlenül befolyásolja az energiahordozók megléte, tulajdonlása vagy hiánya, behozatala, kényszerősége az energiahordozók milyensége, mennyisége, hasznosításmódja, az ezekkel való gazdálkodás módja, lehetısége, végül az energiahordozóknak a fogyasztói helyekre juttatása, elosztása, szállításmódja, azaz; az energiaellátás is. Az energiaellátás a nélkülözhetetlen és biztonságos termelés-, szolgáltatás és a komfortos életvitel egyik feltétele. Az energiafelhasználások nagysága, az energiahatékonyság mértéke, továbbá a fogyasztott energiahordozók szerkezeti megoszlása befolyásolja a gazdaság növekedését, az innováció érvényesülését és az ökológiai rendszerben mérhetı egyensúlyra gyakorolt hatását. Az energiaigények-, de különösen a villamosenergia igények fogyasztások nagysága, végül a villamosenergia-igényesség nagysága, és a magyar gazdaság alakulását jelzı bruttó hazai termék a GDP (GNP) között szoros korreláció mutatható ki (lásd a 9. ábrát), amikoris országos szinten a gazdasági növekedéssel arányosan, de valamivel kevesebb mértékben növekedik az összenergiafelhasználás, és valamivel nagyobb mértékben nı a villamosenergia-fogyasztás. Területi megyei szinten ellenben jelentıs különbségek mutathatók ki (lásd a 10. ábrát). 35

10. ábra: Gazdasági fejlıdés és energiafelhasználás Magyarországon [6] 11. ábra: Területi megyei értékelések, egyenlıtlenségek 36

5. ENERGIAIPARI PRIVATIZÁCIÓ KEZDETI IRÁNYELVEI MIVEL AZ ENERGIAELLÁTÁS A GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALMI FEJLİDÉS STRATÉGIAI TERÜLETE, EZÉRT KIEMELT TÉMAKÉNT KELL KEZELNI ÉS STABILITÁSÁT, KISZÁMÍTHATÓSÁGÁT HOSSZÚ TÁVON KELL BIZTOSÍTANI AZ ÁLLAM SZEREPE ÉS FELADAT EBBEN: A NEMZETI ÉRDEKEK ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS A KÖZJÓ SZOLGÁLATA. Ezek alapján ítélhetık meg az energiaiparban lezajlott döntések, intézkedések, melyek az ipari termelés válságához, számos nagyüzem felszámolásához vezettek a 90-es évek elején, melynek következménye az energiafelhasználás drasztikus, mintegy 20%-os visszaesése volt az 1987 évi csúcshoz képest. Az események hatására elengedhetetlennek tőnt az ipari szerkezetváltás szorgalmazása és még ma is folyik annak megvalósítása, továbbá az energiaipar privatizációja is. Az átalakulás kezdeti szakaszában meg kellett teremteni a piaci viszonyokat megjelenítı közgazdasági (szabályozási és törvényi) környezetet és az ennek megfelelı szervezeti-tulajdonosi viszonyokat. 37

A hazai villamosenergia-ipar tulajdonosi struktúráját (1998. decemberi állapotát) a 12. ábra, a villamos energia szolgáltatók területi piacát a 13. ábra, a gázszolgáltatókét a 14. ábra szemlélteti. 12. ábra: A villamos társaságok szakmai befektetıi (1998. december) [7] 38

13. ábra: Villamos energia szolgáltatók Magyarországon [7] 14. ábra: Gázszolgáltatók Magyarországon [7] 39

KÉSİBBI NEGATÍV GYAKORLATOK A fent ismertetett ígéretes átalakulási folyamat késıbb más irányt vett. 1995 1997-ben az energiaipar privatizációja címén a részvények többsége külföldi befektetık tulajdonába került. Ekkor már a költségvetési bevétel növelése, a makrogazdasági egyensúly megteremtése került az ismertetett fontos szempontok elé. Ez az eltérés vezetett napjainkra kedvezıtlen tulajdonosi szerkezethez a magyar energiaiparban. Az állami tulajdonrész 30%-ra csökken és kereken 52% a külföldi a MOL Rt.-t leszámítva szakmai befektetık részesedése. A közösségi, önkormányzati tulajdon mindössze 8%-ra zsugorodott és az összes többi kisbefektetıi és egyéb tulajdon csak 10%-ot tesz ki. Az átalakulás eredményeként jelentısen megváltozott az energetikai szolgáltatások intézményrendszere. 1990-ben a gázszolgáltatók kiváltak az OKGT-bıl, 1991-ben megalakult a MOL Rt, 1992-ben jött létre az MVM Rt. konszern típusú részvénytársasági rendszere. A szénbányászat átalakulása a Szénbányászati szerkezetátalakítási Programmal (1990) kezdıdött, majd az erımő-bánya integrációkkal az 1993-1994 években fejezıdött be. 1994-ig létrejött az energetika törvényi-szabályozási környezete. Megszületett a bányatörvény, a koncessziós törvény, a gáztörvény és a villamosenergia-törvény, a kıolaj és kıolajtermék stratégiai készletezési törvény. Létrejött a Magyar Bányászati Hivatal és a Magyar Energia Hivatal (MEH). 40

5 év alatti változások területi struktúrája (2003-ig) Részesedések a hazai villamosenergia- iparban ÉDÁSZ ELMŐ ÉMÁSZ TITÁSZ Legfontosabb ELMŐ/ÉMÁSZ adatok, 2003 Fogyasztók Hálózatok magán fogy. ipari fogy. HS 2,1 millió 2, 07 millió 27 085 43 450 km 2 222 km RWE + EnBW E.ON EdF Összesen DÉDÁSZ Értékesítés (GWh) 14 009 14 928 3 643 32 580 DÉMÁSZ Szakmai befektetık piaci részesedése, 2002 Forrás: Magyar Energia Hivatal; a társaságok közleményei Forgalom (M. ) 944 971 260 2 175 % 43 45,8 11,2 100 MS NS Munkatársak Lényeges ELMŐ/ÉMÁSZ beruházások Ügyfélszolgálat Hálózat IT 18 162 km 23 066 km Telecentrum Fogyiroda felújítás Minıségmenedzsment renmdszer SAP/R3 bevezetése GIS (térinformatikai rendszer) IS-U bevezetés projekt 3117 120 kv Fıelosztóhálózati beruházások: alállomások, kapcsoló állomások Trafó állomások Kábel létesítések 15. ábra: Az 1998 óta bekövetkezett változások a villamos energia ipar tulajdonlási viszonyaiban [9] 41

Részesedések a hazai gáziparban ÉGÁZ KÖGÁZ ELMŐ/ÉMÁSZ DDGÁZ FİGÁZ TIGÁZ DÉGÁZ Az egyes szakmai befektetık piaci részesedése, 2003 Értékesítés (M.m 3 ) Forgalom (M. ) RWE + E.ON/Ruhrgas 3 444 519 RWE + Eni/Italgas E.ON + EVN GdF Összesen Magyarországi piaci adatok Fogyasztás összesen 14 000 M.m 3 Fogyasztók száma 3,1 M. Gázvezetékek 3 250 784 2 150 9 628 71 000 km 473 114 310 1 416 % 36 % 34 % 8 % 22 % 100 Forrás: Magyar Energia Hivatal; a társaságok közleményei DDGÁZ, FİGÁZ, TIGÁZ fontosabb adatai (2003) Forgalom (M. ) G. értékesítés (M.m 3 ) Fogyasztók sz. Hálózat (km) Munkatársak FİGÁZ 248 2 520 790 348 5 490 1 269 DDGÁZ 143 924 275 302 8 227 541 TIGÁZ 473 3 250 1 046 397 27 606 1 898 7 15. ábra: Az 1998 óta bekövetkezett változások a gázipar tulajdonlási viszonyaiban [9] 42

Részesedések a hazai vízszolgáltatásban 49 % H H V V 23,65 % 0,84 % BSW BWW 49 % ELMŐ-ÉMÁSZ Budapest 51 % 0,87 % 49,9 % Consortium 12,5 % 47 % 12,5 % 35 % 49 % 48,05% Privatizált vízszolgáltató vállalat 17. ábra: Részesedések a hazai vízszolgáltatásban [9] 43

6. HAZAI HAGYOMÁNYOS ENERGIAHORDOZÓK SZÉNVAGYON [14] Az 1998. évi értékelés szerint Magyarország ipari szénvagyona (azaz a feketeszén + barnaszén + lignit) nem csekély; mintegy 2572 millió tonna, amely 20566 PJ hımennyiséget képvisel (a távhıellátás összigénye 1997-ben 122,3 PJ volt, a szilárd energiahordozói igény 190,0 PJ volt). Ennek 84%-át a lignitvagyon képezi. A mélymőveléső szénbányászatot a jelenlegi energiagazdálkodási stratégia-taktika gazdaságtalannak ítéli és bezárásra ítélte az erımővi integráción kívül rekedt bányaterületeket. 44

FÖLDGÁZVAGYON [14] Az 1997. évi készletek részletezése (Me: Mrdm 3 ) kiemelt mezık készlete: Algyı 17 Szeghalom 4 Üllés 4 Endrıd 2 Kiskunmajsa 1 Közép-alföldi 1 Pusztaföldvár 1 egyéb mezık készlete összesen 10 Összesen 40 Mrd m 3 A földgáztermelési terv készítésekor tehát ezt a készletet lehet figyelembe venni. A kutatás folytatása és a termelés intenzifikálása sem ellensúlyozza a termelés elıre látható csökkenését (a számszerősített adatokat lásd a 7. táblázatban). 7. táblázat 45

MEGLÉVİ ÉS REMÉNYBELI MEZİK 18. ábra: Az ország hagyományos komplex energiahordozói területi szerkezete [12] 46

KONCESSZIÓBA ADOTT TERÜLETEK Az 1993 94. évi elsı koncessziós pályázat során négy külföldi olajtársaság szerzett összesen hat körzetben (lásd a 19. ábrát) kutatási és termelési jogot. A kutatási munkák 1995-ben kezdıdtek. Konkrét eredményeik: Bajánsenye, Inke-Liszó, Gellénháza, Sávoly térségében már kimutathatóak. A Magyarország ugyanakkor külföldön aktív tevékenységet folytat saját jogú források megszerzésére (a FÁK országaiban, valamint Észak- Afrikában) és remélhetıleg számottevı saját jogú volumen biztosítható földgázból és kıolajból is. 19. ábra: Nemzetközi vállalkozóknak koncesszióba adott területek megoszlása Magyarország reménybeli kıolaj és földgázmezıibıl [12] 47

HAZAI POTENCIÁLIS ADOTTSÁGOK HASZNOSÍTÁSOK Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év) 70 60 50 40 30 50 58 48 31 Potenciálisan felhasználható Jelenleg hasznosított En.növény term. 20 10 0 3,2 4 0,01 7,2 5 0,122,02 0,7 Engedélyezett szél. kap-ból G eoterm ia N ap B iom assza Szél Vízenergia 48

MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓK HAZAI MEGOSZLÁSA NAPENERGIA [10] 20. ábra: Az érkezı besugárzás területi eloszlása 21. ábra: A napos órák száma területi eloszlásban 49

BIOMASSZA POTENCIÁL FELMÉRÉS 22. ábra: Összes biomassza mennyiség energiatartalma megyei bontásban [3] 50

KÜLÖN A FÁS JELLEGŐ MELLÉKTERMÉKEK és az évenként megtermı SZALMA volumenek energiatartalma [3] [29] 23/a. ábra: A hasznosítható szalma energiatartalma megyénként [3] 23/b. ábra: Fás jellegő melléktermékek területi eloszlása [3] 51

Biogáz termelés Biogáz a szerves anyagok oxigénmentes erjedése (anaerob rothasztása) során keletkezı gáz, Főtıértéke 21-24 MJ/m 3 Főtésre, hőtésre, gázmotorok hajtására alkalmas. Biogáz termelés célja: elsısorban hulladékgazdálkodás, másodsorban hı- és villamos energia termelés. A szerves hulladékból nyerhetı: biotrágya, szén-dioxid, tisztított biogáz, elektromos áram. Nem lehet a biogázból, illetve hozadékaiból megtéríttetni a hulladék ártalmatlanítási költségeket. Új biomassza forrás lehetıségek erdıtisztítás kis- és középvállalkozói alapon, erdıtisztítás közmunka alapon, öregfa begyőjtés megszervezése, nád hasznosítás, fás szárú energetikai növénytermesztés, egynyári és évelıs növények termesztése, biogáz termelés - szennyvíz tisztítói, - állattartási, - szilárd hulladéklerakói. 52

GEOTERMIKUS ENERGIA POTENCIÁL 24. ábra: Hımérséklet eloszlás 2000 méter mélységben [2] 24. ábra: Hımérséklet eloszlás 3000 méter mélységben [2] 53

Magyarország hévíztárolói /VITUKI/ 54

25. ábra: Megújuló energiaforrás-bázisú erımővek javasolt helye a térszerkezetben [12] 26. ábra: Magyarország CH meddı kútjainak területi megoszlása [26] 55

VÍZENERGIA [4] [7] [20] [21] A csatlakozó és az EU-s országoknak egyaránt megnyugtató és elıremutató a Vízügyi Miniszterek 2003. évi Kyoto-i nyilatkozata, amely kimondja a vízenergia kiemelt hasznosításának szükségességét, majd a johannesburgi WSSD világcsúcstalálkozó végrehajtási programjának 19.e) pontjában az alábbi tézisekkel hívják fel az országok figyelmét: A vízenergia megújuló és tiszta energiafajta. A megújuló energiára vonatkozó politika és jogalkotás a vízenergia minden méretére kell, hogy vonatkozzék. Lényegtelen, hogy a vízenergia régi, vagy új megújuló forrást képez. A vízerı villamosenergia hasznosításának növekednie kell. A feltételek alapján egyaránt szerepe van mind a nagy, mind a kismérető; teljesítményő átalakító létesítményeknek. A környezeti tudatosság és a helyileg érintett emberek iránti érzékenység kulcskérdés. Az ágazatnak folytatnia kell a jó gyakorlat értékelését és e rendszer fejlesztését. Hazai vízenergia-forrásadottságok Magyarország a tiszta, környezetszennyezés-mentes vízerı villamosenergia átalakításával nyerhetı megújuló energiaforráshasznosítási tervszerő, európai, környezetbarát fejlesztési folyamatában lemaradt, a fosszilis tüzelıanyagbázisú erımőfejlesztést részesít elınyben még ma is. 56

A hazai vízgazdálkodást az ábra jellemzi, Magyarországon átrohannak a vizek nincs energetikai hasznosítás 57

A korábbi, európai szemlélet érvényesítésének köszönhetıen, mégis az a csekély megújuló energiaforrásokra alapozott, a 2003 évi villamosenergia termelésünknek 98 99%-át kitevı hányad a hazai vízerımővek termelésébıl származik, nagysága: kevesebb, mint 200 GWh/év (lásd a mellékelt V-1,2,3. táblázatokat), amely volumen elenyészıen kevés a hazai folyók elméleti vízerıkészletéhez képest, amely: E = 10 TWh/év eszmei energiamennyiséggel jellemezhetı, melyet a teljes felszíni vízkészlet energiatartalma képvisel. Az 50%-os tartóssági vízhozamhoz P50 = 990 MW elméleti teljesítmény és E50 = 7446 GWh/év elméleti villamosenergia volumen rendelhetı. A kis vízfolyások vízerı készlete 50%-os tartóssággal számolva ebbıl mintegy 47 MW elméleti teljesítményt és 308 GWh/év elméleti energiatartalmat képvisel. A potenciális vízerıkészlet 91%-át három fı folyónk (a Duna, a Tisza és a Dráva), a további tizenkét kisebb folyónk (a Hernád, a Rába és a többiek) képviseli. 58

Magyarország kis és törpe vízerımővek telephelye 59

PRONÓZIS 1. Kisebb folyókra tervezett törpe vízerımővek, duzzasztói kiegészítı fejlesztések A Hernád folyóra 5 db kiserımő, összesen 5,6 MW beép. telj., 4,8 GWh termeléssel A Sajó folyóra 5 db kiserımő, összesen 4,8 MW beép. telj., 5,2 GWh termeléssel A Körös folyóra Körösladány térségében 4,8 MW beép. telj., 10,0 GWh termeléssel A Maros folyóra Makó térségében 4,3 MW beép. telj., 12,0 GWh termeléssel Összesen 19,5 MW 32,0 GWh 2. Meglévı duzzasztómővekre javasolt vízerı-hasznosítások színhelyei: Békésszentandrás, Dunakiliti, Kisköre, Tiszalök és Nicki duzzasztómővek. Összesen 15 MW e /85 GWh termelési és 8 milliárdos létesítési elıirányzattal. 3. Tiszai vízlépcsık tervezett villamosenergia hasznosítása A Tisza folyóra három közepes teljesítményő vízerımő telepítésére adnak lehetıséget az ismert adottságok, ezek: a) Záhony térségi vízerımő 20,0 MW vill. telj. 100 GWh termeléssel b) Vásárosnaményi vízerımő 18,0 MW vill. telj. 90 GWh termeléssel c) Csongrádi vízerımő 18,0 MW vill. telj. 90 GWh termeléssel Összesen 56,0 MW 280 GWh 4. 2010-et követı idıszakra javasolt fejlesztések a Dunára [4] Nagymarosi vízlépcsıre 153 MW e 1035 GWh Adonyi vízlépcsıre 150 MW e 775 GWh Paksi rekuperációs erımő 7 MW e 50 GWh Fajszi vízlépcsıre 100 MW e 650 GWh Összesen 403 MW e 2460 GWh 60

SZÉLENERGIA SZÉLERİ; SEBESSÉG- MEGOSZLÁSOK Az utóbbi években végzett kistérségi szélklimatológiai vizsgálatok egyértelmően igazolták, hogy hazánk megfelelıen kiválasztott térségeiben is lehetséges közép-, ill. nagyteljesítményő, villamos energiát termelı szélerımőveket telepíteni. 2001-ben jelent meg az Országos Meteorológiai Szolgálat 29 mérıállomásának 70 méter magasságban minimálisan két éven át mért adatai alapján az a hazai térkép (lásd a 27. ábrát), amely tájékoztató jellegő útmutatásra alkalmas a regionális szélviszonyok megítélésére. (Ez a térkép az Európai Szélatlasz szerkesztésénél is alkalmazott WasP (Wind Atlas Analysis Application) modell alkalmazásával számolt adatok egy vizuális interpretációja, amely fóliára másolt ország-térképpel fedve, szemléletes képet mutat a hazai szélviszonyokról.) 27. ábra: Magyarország szélerı térképe 70 m magasságban [27] 61

8. MÁSODLAGOS ENERGIAFORRÁS ÁTALAKÍTÁSOK A magyar erımőrendszer helyzete Erımővek értékelése, csoportosítása A hazai erımővek beépített villamos teljesítıképessége: már 15 évvel ezelıtt 7518 MW volt. E beépített villamos teljesítıképességbıl az atomerımő 1840 MW-ot tett ki; hozzávetılegesen 3500 MW-ot a nehéz főtıolaj, a földgáz és a könnyő főtıolaj tüzelıbázison üzemelı erımővek, a többiek a hazai barnaszén tüzelıbázison üzemelnek, ez alól kivétel volt a Pécsi Erımő, amely akkor még hazai feketeszenet használt fel, jelenleg szilárd biomasszát és földgázt. A 800 MW-os Mátrai Erımő lignittüzeléső. Az ország földrajzi adottságaiból következıen a vízerımővi kapacitás nem jelentıs (a beépített vízerımővi kapacitás 48 MW). A magyar villamosenergia-alaphálózati rendszer legfıbb jellemzıit, energiaátalakító erımőveit és területi elhelyezkedésüket a 28. ábra mutatja. 62

ERİMŐVEK, ALÁLLOMÁSOK, ALAPHÁLÓZATOK Forrás: MVM Rt. 28. ábra: A hazai villamos energia rendszer alaphálózata és fıbb erımővei 63

A magyar közcélú erımőrendszer egyik meghatározó sajátossága, hogy egyetlen erımő kivételével mindegyik erımőbıl van távhıellátási célú hıkiadás, azaz ezen erımővek, főtıerımővek nagy távhırendszerek hıforrásaként üzemelnek. A kapcsolt energiatermelés jelentıs mértékben hozzájárul az energiatermelés hatékonyságának növeléséhez. A villamosenergia-termelés átlagos hatásfokát jelentısen meghaladó rendszerszintő eredı energiaátalakítási hatásfok a hıtermelés jelentıs részarányából következett. A kapcsolt villamosenergia-termelés fajlagos tüzelıhıfelhasználása 1996-ban 4826 KJ/kWh volt, ami 74,60%-os hatásfoknak felel meg. A meglévı hazai erımőrendszer sajátosságaiból következıen, a verseny jelenleg s a belátható jövıben elsı sorban az új erımővi kapacitások építésének jogáért folyhat. 64

Hagyományos erımővek környezeti hatásai A társadalmi-gazdasági környezet fenntartható fejlesztése a környezetvédelem és az energiagazdaság érdekeit egyaránt figyelembe vevı hosszú távú környezetbarát stratégia alkalmazását igényli. Ez ágazatközi és társadalmi együttmőködést tesz szükségessé, amelynek legfıbb alapelve a gazdaság energiahatékonyságának javítása és az energiatakarékosság és környezetvédelem szükségességének társadalmi elfogadtatása. A hazai károsanyag kibocsátások összefoglalását a 29. és 30. ábrák szemléltetik, jelezve, hogy a környezetszennyezés csökkentése az utóbbi években lelassult, ill. egyes elemei növekedtek. A tüzelés során a légkörbe kibocsátott anyagok közül a legfontosabbak a kén oxidjai (fıképp kén-dioxid), a különféle nitrogén-oxidok, a szén-monoxid és a széndioxid, a szilárd anyagok és a vízgız. A kén-dioxid-kibocsátás mind az olaj mind a széntüzeléső erımővekre jellemzı. Leválasztás, vagy megfelelı tüzelésmód (fluid) alkalmazása nélkül a kibocsátott kén-dioxid mennyisége a felhasznált tüzelıanyag mennyiségétıl és kéntartalmától függ. 65

29. ábra: Energetikai környezetszennyezés Magyarországon [30] 66

700 A légszennyezı-anyag kibocsátás alakulása 1980-1997 600 500 400 kt 1 300 2 200 100 0 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 SO2-kibocsátás, kt NOx-kibocsátás, kt Szilárdanyag-kibocsátás, kt Villamosenergia-igény,TWh (1) Villamosenergia-terhelés,TWh (2) 30. ábra: Az energiatermelı átalakító ipar károsanyag kibocsátásainak alakulása [30] 67

KÁROSANYAG-KIBOCSÁTÁSOK Földgáztüzelésnél kén-dioxid-kibocsátással gyakorlatilag nem kell számolni. A nitrogénoxidok kibocsátása azonban mindenfajta tüzelıanyag esetében jellemzı és alapvetıen nem a tüzelıanyagok nitrogéntartalmától, hanem a tüzelési technológiától, a tüzelıberendezés kialakításától, az égés hımérsékletétıl függ. A hazai erımővek kén-dioxid-kibocsátása 1980 óta jelentısen csökkent. Ez elsısorban a Paksi Atomerımő üzembe lépésének következménye volt és jelentısen hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudta a helsinki jegyzıkönyv szerinti kötelezettségét. Növekedett viszont az utóbbi években az erımővi kén-dioxid-kibocsátás részaránya országos viszonylatban. Az 1991-ben még 40% körüli érték mára meghaladta az 50%-ot. 68

31. ábra: A levegıszennyezettség területi megoszlása Magyarországon [12] SŐRŐSÖDÉSI HELYEK: AZ ERİMŐVEK TÉRSÉGÉBEN 69

Forrős: MVMT 32. ábra: A környezı országok üzemelı és épülı atomerımővei, mint katasztrófa-források 70

9. AZ ENERGIAELLÁTÁS HÁLÓZATI RENDSZEREI VILLAMOS ENERGIA 33. ábra: Európai egyesített villamos energia rendszer jelenlegi hálózata és távlati tervezett összeköttetései [12] 71

Országos és a nemzetközi kooperációt végzı villamosenergiarendszer hálózatai Magyarországon Villamosenergia hálózati rendszer jelenlegi helyzete Magyarország villamosenergia rendszerkapcsolatai közepesen megfelelı -nek ítélhetık egy nemzetközi, elsısorban európai összehasonlításban, mind a kapcsolatok kiépítettsége, mind a hálózat hurkoltsága következtében. A hazai alaphálózat 220, 400 és 750 kv feszültségszinten üzemel (lásd a 34. ábrát) miközben behálózza és ellátja a regionális táppontokat. 1991 óta részt vesz a nemzetközi, a közép-európai CENTREL (lengyel, cseh, szlovák, magyar) kooperációban is, és 1995-ben párhuzamosan kapcsolódhatott az egyesített európai villamosenergia UCPTE rendszer hálózatra miután levált a KGST-VERE rendszerrıl. Két év óta megtörtént az MVM Rt. monopóliumának feloldása, s a nagyobb fogyasztók szabad hozzáférhetıséget élveznek a nemzetközi piacon. Tıkeerıs nagyvállalkozó ezért alapvetı szempontnak tekinti a telephely kiválasztásánál, hogy hálózatbıvítés nélkül rácsatlakozhat-e az országos, máskülönben az országot meglehetısen jól behálózó ún. villamos fıelosztóhálózati 120 kv-os feszültségszintő rendszerre, mely táplálását az elızıekben vázolt egyenszilárdságú alaphálózati táppontokon; a 400/120 kv-os transzformátor állomásokon keresztül kapja. 72

Forrás: MVM Rt. 34. ábra: A magyar villamos energia rendszer alaphálózata a nemzetközi kooperációs kapcsolatai a tervezett fejlesztésekkel A villamoshálózati rendszeren lebonyolított forgalom É D irányban a legnagyobb, az ÉK-i és ÉNY-i irányban történı forgalmazás csaknem azonos mértékő (lásd a 35. ábrát). 73

35. ábra: A tényleges villamos exportimport forgalom alakulása (1998-ban) [GWh] 36. ábra: A CENTREL párhuzamos üzeme az UCPTE-vel 74