114 115 Egy halott bánya életre kel Földrajzi helyzet, megközelítés Vén sziklafal. De itt-ott már bozót: Vadrózsa, repkény, borbolya s szeder. Félkatlanában hangot és echót Nagynéha mállott kő esése ver. Áprily Lajos A tszf. 254 méter magas Róka-hegy a Pilis-hegység legkeletibb röge. A Rókahegy Természetvédelmi Terület Budapest III. kerületének határán, Csillaghegyen, az Ibolya utca Rózsa utca Ürömi út által határolt, 9 hektáros területen helyezkedik el. A bánya a csillaghegyi HÉV és a 160-as busz megállóhelytől másfél kilométer távolságra, felfelé található. Az oda vezető Ürömi út meredeken emelkedik, amelyiken eleinte a piros sáv turistajelzést kell követni. A hegytetőre a piros sáv turistajelzésből kiágazó piros háromszög jelzés visz fel. Autóval is jól megközelíthető. A kicsike parkoló mögött egy tanösvény tábla (Ürömi-tanösvény D 8.), és egy sorompó jelzi a bejáratot. A tájsebként is emlegetett kőfejtő a pesti ol dal nagy részéről látható. mon tartott, eocén, oligocén képződményeket és paleokarszt formákat magába foglaló földtani értékek megőrzése, valamint a bányához tartozó értékes növényés állatvilág védelme. A kőbányában három szinten: középidőből származó tri ász korú dachsteini mészkő, újidő harmadkori eocén szépvölgyi mészkő és oli gocén tardi agyag, valamint márgás-mészköves konglomerátum, a kibillent márgarétegek között metamorf kőzetek, zöldkövesedett andezitkavicsok találhatók. Az egész bányában óriási vetősíkok figyelhetők meg, elsősorban a középső bányaudvar bejáratánál. A bánya középső részében a hévizes források által formált, limonitos kitöltésű gömbfülkés barlangtorzó közelről is megvizsgálható. A bánya területén több hévizes barlang és barlangkezdemény (oldásüst, kürtőrom) található. A terület bemutatását kiépített sétautak és kilátóhelyek segítik, a felső bejáratnál egy magyarázó tábla is hasznos információkat szolgáltat. Kiépített ösvények ről szép kilátás nyílik nyugatra a Pilis (Kevélyek) felé, és a keleti pesti oldalra is. Egy rövid félnapos kirándulás keretében kellemes időtöltés lehet az érdekes bá nyaudvar falai közötti barangolás. A védett terület szabadon, de csak gyalogo san látogatható, közlekedésre csak a kijelölt sétautak vehetők igénybe. A bányaudvar fölött a Róka-hegy tető (fennsík) rétje olyan botanikai értékeket rejt, mint a vető virág, vagy a gyapjas gyűszűvirág. Általános leírás A Róka-hegy Budapest jelentős természeti értéke, 1977 óta a főváros védett ter mészeti területe, mely engedély nélkül látogatható. A felhagyott, három bánya udvar részre elkülönülő kőbánya jelentős geológiai és botanikai értékekkel bír. A terület védetté nyilvánításának célja elsősorban a művelés során feltárt geo lógiai emlékek védelme és bemutatása volt: a részben alapszelvényként szá- Cartographia, Budapest
116 117 A túraterület részletes bemutatása A Rókahegy Természetvédelmi Terület a főváros talán legkomplexebb természeti értékének tekinthető. A terület védetté nyilvánításának célja a részben alapszelvényként számon tartott, eocén, oligocén képződményeket és paleokarszt formákat magába foglaló földtani értékek megőrzése, valamint a bánya tágabb környezetéhez is tartozó értékes növény- és állatvilág védelme volt. A kőzetképződés hosszú és bonyolult időszaka után a miocén végén emelkedett ki a Budai-hegység, és ezzel egy időben a Róka-hegy is. A negyedidőszakban 2,4 millió éve aktív hévforrás tevékenység kezdődött a Szabadsághegytől a Duna irányába. A törésvonalak mentén melegvizes oldatok törtek fel, és egyrészt fülkéket oldottak ki a mészkőből, másrészt ásványok váltak ki belőlük: kalcit, barit, limonit (vas-oxid-hidroxid), barna vasérc, cinnabarit, arago nit. A mai hévforrások hőmérséklete észak felé haladva csökken, a Gellértfürdőben még 43-48 C-os, a Csillaghegyen már csak 20 C-os. Az itteni kőfejtő volt a főváros legnagyobb mészkőbányája, ahol egészen az 1930-40-es évekig folyt kitermelés. Az egykori felső bányaudvar két részből áll: Az alsó bányaudvar márgás fala A tanösvény részlete egy nagyobb alsó és egy kisebb, felső részből. A legfelső bányaudvar délnyu - gati pontjáról szép kilátás nyílik a városra, és az egész védett területre. Ezzel szem ben indul el az a sétaút, melyet követve juthatunk le az alsóbb bá nya udvarok ba. A középső udvar, amelyet a Rózsa utca felől is megközelíthetünk, nagy kiterjedésű sík, nyílt térrel rendelkezik. Keleti részén korláttal védett kilátóhely található. A korlát mellett halad az alsó bányaudvarba vezető út. A kőfejtő legalsó, Ibolya utca felől is megközelíthető részén kisebb pihenőhelyet és esőbeállót alakítottak ki. A Róka-hegy 1977 óta Fővárosi védelem alatt áll. A hatékonyabb védelem érde kében 1999-től, az addig védett 2,6 hektárról 9 hektárnyi területre növekedett a természeti oltalom. A bányaterület tektonikailag erősen bolygatott, de rendkívül jól tanulmányozható rétegsorában megfigyelhető a felső triász dachsteini mészkő, a felső eocén konglomerátum, homok, a nummuliteszes-discocycli nás vörösalgás eocén szépvölgyi mészkő, a bryozoás márga, valamint a kör nyék téglagyárainak alapanyagát adó kiscelli agyag. A bányákban látható
118 119 Limonitos mészkő tektonikai jelenségek mellett rendkívüli, nemzetközi jelentőséggel is bír a felső bányaudvarban megfigyelhető őskarszt. A bánya karsztos üregeinek, fülkéinek, barlangjainak, valamint azok ásványkiválásainak megóvása elsőrendű feladata a természetvédelemnek. A Róka-hegy kőfejtői több hévizes eredetű üreget is feltártak. Ilyen a régóta ismert Kristálybarlang hossza kb. 30 méter, mélysége mintegy 10 méter a falait gazdag borsókő képződmények borítják. Az 1959- ben feltárt Róka-hegyi-barlang az ettől nyugatra lévő kőfejtőben nyílik, mely a ma gyar természet- és barlangvédelem egyik legnagyobb kudarcának helyszíne. A kőfejtőt ugyanis időközben szeméttel töltötték fel, s bár a barlang bejáratát kútgyűrűk beépítésével megközelíthetővé tették, a szemétből kiáramló mérges gázok miatt a barlangba jutás nem lehetséges. Pedig a barlang egy igazi gyöngyszem volt a környék üregeinek körében, jellegzetes formaelemei és gazdag ásványi képződményei hidrotermális eredetre utaltak. rövidebb szállítás után. A breccsás üledékkitöltés a felső eocénben történhetett, a szárazföldi agyagok kora feltehetően szintén hasonló. A karsztos formák között a hévizes oldás sal kialakult karsztos üstök egész csoportja lát ható. Ezek korábban barlangok voltak, amelyeket azonban még a kőbánya művelése során kirobbantottak. Az üstök környezetében erősen limonitosodott a mészkő (rozsdabarna színű). A dachsteini mészkő breccsás megjelenése ellenére igen szilárd, a breccsásodási folyamat és cementáció után további tektonikai hatások érték, amit hasadékok és vetők jelenléte bizonyít. A hasadék jellegű törések fa lára több nyire kalcit vált ki, esetenként igen szép kristályokat formálva, hasadékkitöltésként. A második bányaudvar helyén az eocén korban tenger hullámzott (korrázió), és különböző karsztos formákat hozott létre, víz alatti barlangokat, víznyelőket, majd a márga keveredett különböző eredetű kavicsokkal, így egy kavicsos-márgás konglomerátum jött létre, ami kitöltötte az üregeket. Később a tenger kimélyült, és hévizek törtek elő. A gömbfülkéket az örvénylő víz oldotta ki. Megfigyelhetők itt az egymásra nőtt kalcit és barit kristályok. A harmadik bányaudvar területén lévő egykori tengerben egy tektonikai kibillenés víz alatti gravitációs tömegmozgásokat hozott létre, a durva törmelék be le csúszott a márgába. Ennek következménye, hogy igencsak kevert az itt Barlangmaradványok A kőfejtő legfelső, hatalmas bányaudvara a felső triász korú (kb. 220 millió éves) dachsteini mészkő feltárása 25-30 méteres sziklafalakkal. A mészkő fehér színű, rétegzetlen, tömeges megjelenésű. Breccsás (töredezett, törmelékes) szövete nagyítóval, sokszor szabad szem mel is látható. A feltárás teteje felé számos, egykor felszín alatti karsztos jelenség tűnik fel. Az eredetileg sekélytengeri üledékként lerakódott triász mészkő karsztos oldással bővített üregeiben helyenként szárazföldi eredetű agyagos kőzet látható (színe általában vörös, sárga, bar na). Má sutt az üregeket breccsás törmelék tölti ki, mely a triász mészkő karsz tos fel színére és mélyedéseibe rakódott le a közeli sziklapartok lepusztulásából, hos szabb-
120 121 található kőzetek sora: propillitesedett (hidrotermásan elmállott) andezit kavicsok, vasas oldatokkal cementált mészkőbreccsa, konglomerátszerű márga, és tar di agyag ősi cápák fogmaradványaival. A mészkő repedéseit átjáró negyedidőszaki melegvizes oldatok többfelé egyrészt üstöket, fülkéket oldottak ki a mészkőből, másrészt ásványokat raktak le: kalcit (nagy, csillogó kristálylapok), barit (apróbb, mézszínű, nagy fajsúlyú), limonit (barna vasérc), cinnabarit (meggy vörös foltokban), aragonit (göm böcskék). A falak sok helyen omlékonyak, de a felső bányaudvar szilárd keleti falrészét sziklamászók használják gyakorlóhelyként. A kőfejtő Budapest egyik legnagyobb kiépített sziklamászó iskolája. A növényvilág itt is, mint Budapest legtöbb táján már másodlagos, de mégsem elhanyagolható. A legfontosabb megőrzendő élőhely-típusok: a sztyepprét, száraz gyep, törmeléklejtő pionír növénytársulással, nyílt sziklafelszín. Az eredetileg geológiai értékként kezelt terület rejti a főváros egyik fokozottan védett növényének a gyapjas gyűszűvirágnak az élőhelyét a hegytetőn. Az itt található növényzetet alapvetően pionír fajok jellemzik, mégis néhány védett faj, mint az apró nőszirom vagy a bíboros kosbor spontán betelepülése megfigyelhető. A bánya környezetében a degradáció ellenére is megtalálhatók az eredeti növénytár sulások emlékét őrző növényfajok, mint például a lejtősztyeppre jellemző sár ga vetővirág, a sziklagyepeken a kereklevelű harangvirág és árlevelű len. A bolygatott cserjések felnyíló sztyepp foltjain fordul elő az említett gyűszűvirág, valamint a vetővirág és a magyar repcsény. További előforduló ritka fajok: a borzas szulák, budai imola, pézsmahagyma, borbás kerep, pusztai árvalány haj, borzas vértő, selymes peremizs, pusztai meténg, sárga kövirózsa, tavaszi hérics. A cserjék is jelentős mértékben terjeszkednek a területen, elsősorban a gala gonya, de fagyal, kökény, csíkos kecskerágó és vadrózsa is él itt szép számmal A bá nyaudvarok vizesebb részein nyárfák, a sziklás-törmelékes lejtőkön inkább kőrisek nőnek. Fürge gyík Az állatvilág a terület nagyságához, méretéhez képest gazdagnak mondható. A bogarak és a lepkék közül a melegkedvelő, pusztai sztyeppfajok a legértékesebbek. Az ízeltlábú faunában fellelhető hazánk védett, legnagyobb futrinka faja a bőrfutrinka, valamint a keleti rablópille, nappali pávaszem, kardoslepke, fecskefarkú lepke, atalanta-lepke, dolomit kéneslepke, nagy pávaszem, közepes pávaszem, ragyás futrinka, rezes futrinka, gyászcincér, kékszárnyú- és imádkozó sáska. Hüllők közül gyakori a fürge gyík, a zöld gyík és a fali gyík, de az igen ritka pan non gyíknak is van itt egy kisebb populációja. A madárvilágot a területen köl tő rigó félék, poszátafélék, pintyfélék, csilp csalpfüzike, vörösbegy, szajkó, és a ritka vendég egerészölyv, karvaly, csuszka, rövidkarmú fakusz, és nagy ritkán, telente a bajszos sármány képviseli. Az emlősök közül megtalálható a mogyorós pele, valamint a sziklaüregekben, barlangokban élő ma már ritka kései-, kis- és nagy patkós orrú denevér is. Javasolt megfigyelési szempontok, feladatok Keressünk magyarázatot a sziklafalak alatti kőzettörmelék természetes osztályozódására! (A lejtőn legördülő kövek helyváltoztatásának mértéke függ a szikladarab tömegétől, ezért természetes úton osztályozódnak.) Kövessük nyomon a három kőzet (mészkő, márga, agyag) előfordulási helyeit, és próbáljuk leírni a kőzetek tulajdonságait! (Szín, szerkezet, keménység, szag ) Figyeljük meg a kőzettömegek elmozdulásának (vetődés) nyomait! (Vetősík vető tükör, vetőkarc ) Keressünk a törmelékben ásványokat, és kövületeket! (Kalcit, aragonit, barit, li mo nit, illetve algák, korallok, foraminiferák, megalódus-kagylók ) Keressünk nyomokat az egykori hévizes tevékenység bemutatására! (Ásványok: kalcit, barit, limonit; kőzetelszíneződések: vöröses, barnás, feketés; ol dás nyomok: kerekded üstök, üregek, melegvizes forrás a Csillaghegyi-strandon.) Keressük meg a sziklafelszínen a két alapvető bányászati technológia nyomait! (Robbantás, ékes-feszítővasas fejtés.) Tanulmányozzuk a talajképződés folyamatát! (Csupasz sziklafelszín, mállás, zuzmó, moha, váztalaj, talaj.) Figyeljük meg az egykori csupasz sziklafalakon a növényzet térhódítását! (Szukcesszió!)
122 123 Keressünk pionír fajokat a terepen! (Gyermekláncfű, bíboros kosbor, kőrisfa ) Fejtsük ki véleményünket a környék beépítettségéről! (Elszigetelődés, ökológiai folyosók megszűnése, génkicserélődés hiányában a génállomány leromlása ) Vegyük számba a túra során előforduló (átélhető) veszélyforrásokat! (Megcsúszás, kőhullás, esés ) A kilátópontokról azonosítsuk a fontosabb iránypontokat! (Hegyek /pl.: Kevélyek, Mátra, Gellért-hegy/, lakótelepek, hidak ) Egy kis pedagógia ISMERETFELDOLGOZÁSI MÓDSZEREK A Róka-hegyen jellemző 3 fő kőzettípus (mészkő, márga, agyag) jellemző sajátosságainak megkülönböztetése, felismerése. Forróvizes oldatok ásványkiválásainak megkülönböztetése az ásványok megjelenési formája, színe és más jellemzői alapján. A területen élő egykori tengeri élőlények maradványainak, kövületeinek felismerése. Karsztos felszínformák és hévizes tevékenység során kialakult oldásformák, üregek felismerése. Kőfolyások természetes osztályozódásának tanulmányozása. Talajképződés folyamatának megfigyelése, a szálban álló alapkőzet aprózódása, mállása, az élővilág talajképző szerepének tanulmányozása. A kopár sziklafalakon megjelenő pionír növényzet megfigyelése, a ter mészetes szukcesszió folyamatának megértése. Bányászati technológiák és környezeti nyomaik megfigyelése. NEVELÉSI MÓDSZEREK Jártasság szerzése a kőzetfelismerésben és meghatározásban, a karsztos és hévizes formakincsek felismerésében. Jártasság szerzése a növényhatározásban, a növényfajok felismerésében, fajlista készítésében, állatfelismerésben és állathatározásban, talajvizsgálatban. Jártasság szerzése a pionír növénytársulások életformatípusainak és szaporodási stratégiájának tanulmányozásában. Jártasság szerzése a tájékozódás ban, kilátópontról látható tájelemek azonosítása térképen. Távolságbecslés kilátó pontról és a mért térképi távolság összehasonlítása. Felvilágosítás, véleménycsere, vita és állásfoglalás természet- és környezetvédelmi kérdésekben (szemetelés, kutyasétáltatás, sziklamászás, túlzott mértékű beépí- tettség, az ökológiai folyosók hiá nya a természetes élőhelyek irányába, természetvédelmi védőövezet hiánya a ki e melten védett terület és környezete között). Hasznos lehet Pozitívumok: Jól megközelíthető, és romantikus, kalandos a környezet. A szép kilátást nyújtó helyek a jelzett út részei. Szalonnasütő hely és esőbeálló is van. Negatívumok: Az ösvények többsége néhol meredek, amely esőben az agyagos kő zet felszínén csúszós, száraz időben pedig morzsalékos, mállékony, tehát ilyen kor is csúszós. A biztonságos mozgást lépcsők és korlátok segítik, melyek állapota nem mindig kielégítő. Az esetleges kőhullás veszélye miatt se térjünk le az ös vényekről. Csak együtt mozogjunk! Tipp. Érdemes összekötni a kőfejtő meglátogatását: a) az Ürömi-tanösvény be járásával, (a bánya felső bejáratánál az ösvény 8D jelű táblája van), b) a Kevélyekre felvivő piros sáv turistajelzésen vezető túrával, c) fürdőzéssel a Csillaghegyi-strandon. Felhasznált és javasolt szakirodalom Budapest Főváros Közgyűlésének 32/1999. (VII. 22.) sz. önkormányzati rendelete Bognár Attila László: Védett természeti értékek a fővárosban. Főpolgár mesteri Hivatal, Budapest, 2005 Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének /2012. ( ) önkormányzati rendelete Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről Schafarzik Vendl Papp: Geológiai kirándulások Budapest környékén. Műszaki Könyvkiadó, 1964 Székely Kinga: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003 www.kirandul.hu/zoldterulet/roka-hegy www.uromitelehaz.hu/tanosveny.html www.macgyver.web.elte.hu/elte/2-foldtan/foldtan /roka_hegy-macg.pdf www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=pl www.geomania.hu/lelohely.php?lelohely=1 http://www.geocaching.hu/caches.geo?id=37 Natur Budapest. MKBT, MÁFI