Az útgazdálkodás és vagyongazdálkodás alapkérdései, útburkolat-gazdálkodás és hídgazdálkodás, források, finanszírozás Dr. habil Gulyás András adjunktus
Vagyongazdálkodás Az előadás tartalma Gazdálkodási rendszerek Útgazdálkodás Finanszírozás EU alapok Operatív programok Uniós elvárások 2/56
Vagyongazdálkodási alapelvek A gazdasági, üzleti szemlélet a vezető erő A használók állnak a középpontban Számbavétel > értékelés > gazdálkodás Rendszerszemlélet Hosszú távú kitekintés Közgazdasági elvek Átláthatóság Rugalmasság Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu 3/56
A vagyongazdálkodás meghatározása Stratégiai megközelítés a közlekedési infrastruktúra hatékony üzemeltetésére, megőrző jellegű karbantartására és kapacitásbővítő fejlesztésére fordítható források optimális felhasználásával elérhető maximális előnyök érdekében. (USA Közlekedési Minisztériuma) A vagyonelemek fejlesztésének, fenntartásának és üzemeltetésének rendszeres folyamata, amelyben a műszaki elveket a megbízható üzleti gyakorlattal, a gazdasági ésszerűséggel hangolják össze, lehetőséget teremtve egy szervezettebb és rugalmasabb szemlélet kialakítására a társadalmi elvárások megvalósításához szükséges döntések meghozatala érdekében. (OECD) Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu 4/56
A vagyongazdálkodás meghatározása A közúti vagyontárgyak fenntartásának, felújításának és üzemeltetésének rendszerszemléletű folyamata, amely a mérnöki elveket megalapozott üzleti gyakorlattal és gazdasági szemlélettel kombinálja, ugyanakkor a társadalmi várakozásoknak megfelelő döntésekhez koordinált és rugalmas eszközöket biztosít. (AIPCR/PIARC World Road Association, Útügyi Világszervezet, Asset Management, Vagyongazdálkodás bizottság) Forrás: Dr. Gáspár László: A közúti vagyongazdálkodás előadás KTI témakollégium 2010. 5/56
A vagyongazdálkodás folyamatábrája Célok, stratégiák, úthasználói igények Adatgyűjtés, vagyonleltár, állapotértékelés Visszacsatolás Teljesítmény modellezés, előrebecslés Változatok kialakítása Döntés és programkészítés Költség Politika Hatékony megvalósítás Figyelemmel kísérés Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu 6/56
A vagyongazdálkodási rendszer elemei Stratégiai célok Vagyonelemek leltára Vagyonelemek értéke Állapot és teljesítmény jellemzők A stratégiai célok elérésének mértéke Információ a használatról Teljesítmény előrebecslő képesség Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu 7/56
A vagyongazdálkodási rendszer elemei Az egyedi gazdálkodási rendszereket integráló relációs adatbázis Minőségi tényezők figyelembevétele Kapcsolat a költségvetési folyamatokkal Mérnöki gazdasági elemző módszerek Hatékonyan bemutatható eredmények Folyamatos visszacsatolás Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu 8/56
Stratégiai célok A mobilitás megbízhatósága Utazáskényelem Közlekedésbiztonság A környezet védelme A termelékenység növelése Az életminőség javítása A költségek csökkentése Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu 9/56
Kapcsolat a költségvetéssel Az infrastruktúra a nemzeti vagyon része Megfelelő gazdálkodás a közvagyonnal Elszámolható ráfordítások az állami vagy önkormányzati vagyon értéknövelésére A fenntartási elmaradás meghatározása és a vagyonvesztés elkerülése fontos feladat A fenntartható fejlődést az ágazatok közötti finanszírozási egyensúly biztosíthatja Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu 10/56
Burkolatok Földművek Közúti vagyonelem típusok Hidak, szerkezetek, alagutak Úttartozékok, intelligens közlekedés elemei Építő- fenntartó gépek, járművek Ingatlanok, jogok Anyagok, szállítóeszközök Emberi erőforrások Adatok és információk Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu 11/56
Gazdálkodási rendszerek Az egyes vagyonelemekre vonatkozóan kialakult gazdálkodási rendszerek csak részoptimumot szolgáltatnak. Rész-rendszerek: Útburkolatok (PMS Pavement Management System) Hidak (BMS Bridge Management System) Fenntartás (MMS Maintenance Management System) Az infrastruktúra használata egységes, ezért a gazdálkodási rész-rendszereket integrálni kell a társadalmi optimumért. Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu 12/56
Az infrastruktúra értékének megőrzése Az állapot-megőrző (leromlást megelőző) fenntartás célja a teljesítmény javítása költség- hatékony módon. Kisebb költség ráfordítással a megelőző fenntartás meghosszabbítja a burkolatok élettartamát. Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu 13/56
A megelőző fenntartás és a rehabilitáció Állapotjellemző 10 9 8 Felületi bevonat Felületi bevonat 7 6 Vékonyaszfalt 5 4 3 2 Rehabilitáció 0 2 4 6 8 10 12 14 16 Év 18 Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu 14/56
Vagyonértékelési módszerek Vagyonértékelési lehetőségek könyv szerinti érték helyettesítési (újraelőállítási) érték jelen állapot szerinti érték Vagyonértékelési problémák egységes gyakorlat hiánya alapadatok hiánya Bruttó érték = újraelőállítási költség Nettó érték = adatbanki adatokból kiindulva a hálózati állapot értékelésével Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu 15/56
Az értékcsökkenés alkalmazása Gazdasági: értékcsökkenési kulcs Mérnöki: állapotleíró leromlási függvények Az értékcsökkenés elszámolása esetén az állami tulajdonú közútkezelő veszteséges A vagyonvesztés forráshiány esetén elkerülhetetlen Hazai gyakorlat: nyilvántartás érték nélkül, mulasztásos törvénysértés (kivétel: gyorsforgalmi utak) Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu 16/56
A vagyongazdálkodás eredménye A vagyongazdálkodás alkalmazásakor az előnyösebb döntések és az elszámoltathatóság mellett javul a használói elégedettség. A végeredmény a személyek és áruk hatékony, biztonságos, a társadalom és környezet igényeit szem előtt tartó helyváltoztatása. Forrás: Dr. Gulyás András: Vagyongazdálkodás a közlekedési infrastruktúrában (közúti közlekedési példákkal) Közúti és Mélyépítési Szemle 2004. 4. sz. http://szemle.sze.hu 17/56
Az útgazdálkodás Az útgazdálkodás egy olyan folyamat, mely a lehető legjobb útállapotokat biztosítja a lehető legkisebb társadalmi költségen az út (burkolat) élettartamán keresztül. Részei: o o o a meglévő úthálózat fenntartása és javítása, a folyamatos forgalomra való alkalmassá tétele, költséghatékony és biztonságos módon. Útburkolat-gazdálkodás (Pavement Management) - minden olyan tevékenység, amelynek tárgya az útburkolat. Forrás: Dr. Rósa Dezső: Vagyongazdálkodás útgazdálkodás burkolatgazdálkodás előadás Balatonföldvár, 2006. 18/56
Az útgazdálkodás fogalmai Fejlesztés: új útszakasz, új csomópont vagy új forgalmi sáv létrehozására irányuló beruházás, amely az országos közúthálózat hosszának vagy a meglévő hálózat teljesítőképességének (kapacitásának), biztonságának növelése céljából valósul meg, illetve meglévő útszakaszon vagy az út részét képező műtárgyon, azok tartozékain végrehajtott olyan beavatkozás, amely a velük szemben támasztott műszaki követelményeket a korábbi kialakítással szemben magasabb szinten képes kielégíteni. Felújítás: a forgalmi igénybevételtől, az időjárástól vagy más természeti hatástól elhasználódott úttesten, azok tartozékain, az út környezetében, valamint a környezetvédelmi építményeken végzendő azon tevékenységek összessége, amelyek az út használati értékét növelik és a forgalmi igényeknek megfelelő, eredeti műszaki állapot helyreállítását szolgálják. 19/60
Az útgazdálkodás fogalmai Karbantartás: a meglévő úttesten, azok műtárgyain, az út környezetében, valamint a környezetvédelmi építményeken évente, vagy évente több alkalommal végzett minden olyan beavatkozás, amelyet a folyamatos elhasználódás miatt a rendeltetésszerű, zavartalan, biztonságos üzemeltetés érdekében kell végezni. Fenntartás: a felújítási és karbantartási beavatkozások együttese, a forgalmi igénybevételből és az időjárási, valamint egyéb természeti hatásokból származó természetes leromlás ellensúlyozásához szükséges tevékenységek ellátása. Üzemeltetés: a közúti forgalom biztonságos és kulturált lebonyolítását elősegítő szolgáltatások összessége. Rekonstrukció: új útszakasz vagy új forgalmi sáv létrehozásával nem járó beruházás, amely (az út) jelentős burkolaterősítése vagy geometria megváltoztatása céljából valósul meg. 20/60
Az útgazdálkodás fogalmai Forrás: Magyar Közút Nonprofit Zrt. Meglévő pályaszerkezetek és kiszolgáló létesítményeik üzemeltetése. Id. Dr. Gáspár László Technológiai Továbbképzés 2012. 21/60
Az útgazdálkodás funkcióinak és elemeinek összefüggése Funkciók Hálózat Időtáv Szint Adat Hálózat szintű tervezés Hálózat szintű programozás Projekt előkészítés Lebonyolítás vállalkozók bevonása lehetséges Forrás: Dr. Rósa Dezső: Vagyongazdálkodás útgazdálkodás burkolatgazdálkodás előadás Balatonföldvár, 2006. 22/56
Az országos közutak nettó/bruttó értékarányának változása Forrás: Dr. Fi István: Aszfalt pályaszerkezetek megerősítés méretezésének mechanikai-empirikus módja Előadás MTA Közlekedéstudományi Bizottság 2013. 23/56
Az értékképzők arányai Egyéb 17% Hidak 5% Alépítmény 41% Pályaszerkezet 37% Ország összesen 2001. január 1. Forrás: Dr. Rósa Dezső: Vagyongazdálkodás útgazdálkodás burkolatgazdálkodás előadás Balatonföldvár, 2006. 24/56
Az út/burkolat-gazdálkodási rendszer elemei és körfolyamata célok Információkezelés -adatgyűjtés -adattárolás ellenőrzés minősítés mérés Modellezés -tevékenységek -költségek -ütemezés Döntés külső környezet Megvalósítás, kivitelezés Forrás: Dr. Rósa Dezső: Vagyongazdálkodás útgazdálkodás burkolatgazdálkodás előadás Balatonföldvár, 2006. 25/56
A társadalmi összköltség minimum elve költségek előny maximális előny összköltség minimuma gj. üzemköltség fenntartás útállapotok Forrás: Dr. Rósa Dezső: Vagyongazdálkodás útgazdálkodás burkolatgazdálkodás előadás Balatonföldvár, 2006. 26/56
A társadalmi előny maximum elve előny maximális társadalmi előny fenntartási költség Forrás: Dr. Rósa Dezső: Vagyongazdálkodás útgazdálkodás burkolatgazdálkodás előadás Balatonföldvár, 2006. 27/56
Jelentős pontok a költség/előny görbén NJE előny 4. 3. 2. 1. NJE fenntartási költség 1. előny -elvimaximuma 2. marginális pont = 1Ft éppen 1Ft hasznot hoz 3. banki megengedhetőség 4. a rendelkezésre álló tényleges összeg Forrás: Dr. Rósa Dezső: Vagyongazdálkodás útgazdálkodás burkolatgazdálkodás előadás Balatonföldvár, 2006. 28/56
Burkolat-gazdálkodási modell alkalmazásának előnye NJE előny A. modellezéssel segített útgazdálkodás B. gyakorlati alapú útgazdálkodás kb. 70 Mrd Ft Nettó Jelen Értékű Ft 10 év alatt NJE fenntartási költség Forrás: Dr. Rósa Dezső: Vagyongazdálkodás útgazdálkodás burkolatgazdálkodás előadás Balatonföldvár, 2006. 29/56
Programozással megoldandó feladatok Forrásigény: mekkora forrásra van szükség az úthálózat fenntartására. Elosztás: optimális elosztási mód korlátozott forrás esetén. Sorolás: projektek sorolása. úthálózat Forrás: Dr. Rósa Dezső: Vagyongazdálkodás útgazdálkodás burkolatgazdálkodás előadás Balatonföldvár, 2006. 30/56
Projekt-szintű vizsgálat: egy projekt / több politika NJE előny 2. 3. 4. 5. Jelmagyarázat: 1. rutin fenntartás 2. kátyúzás 3. felületi bevonás 4. 4 cm. ab. burkolat 5. 8 cm. ab. burkolat 1. NJE fenntartási ráfordítás Forrás: Dr. Rósa Dezső: Vagyongazdálkodás útgazdálkodás burkolatgazdálkodás előadás Balatonföldvár, 2006. 31/56
Projekt-szintű vizsgálat: több projekt / azonos technológia NJE előny/km Technológia: 4 cm erősítés, tervezett élettartam 10 év, diszkont-tényező tényező 12%. esetleg alkalmazható küszöbérték projektek Forrás: Dr. Rósa Dezső: Vagyongazdálkodás útgazdálkodás burkolatgazdálkodás előadás Balatonföldvár, 2006. 32/56
Források és finanszírozás A fejlesztések és felújítások forrásai: o o Nemzeti költségvetés Európai Unió társfinanszírozása: Korábban ISPA, PHARE (csatlakozáskor) Kohéziós Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) ÚJ! A megvalósítás módja: o o Nemzeti célprogramok Operatív programok EU társfinanszírozással 33/56
Kohéziós Alap A Tanács 1084/2006/EK rendelete ( 2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a 2007-2013 tervezési időszakra érvényes előírás) 2. cikk A támogatások köre (1) Az Alap a következő területeken végzett tevékenységekhez nyújt támogatást, megfelelő egyensúlyt biztosítva, és valamennyi támogatásban részesülő tagállam egyéni beruházási és infrastrukturális szükségleteivel összhangban: Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 34/56
Kohéziós Alap a) transzeurópai közlekedési hálózatok, különösen az 1692/96/EK határozatban meghatározott közös érdekű kiemelt projektek; b) környezetvédelem, a környezetvédelmi politikai és cselekvési program alapján meghatározott közösségi környezetvédelmi politikai prioritások körében. Ebben az összefüggésben az Alap beavatkozhat olyan, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos területeken is, amelyek egyértelmű környezeti előnyökkel járnak, nevezetesen az energiahatékonyság és a megújuló energiák, valamint a transzeurópai hálózatokon kívüli közlekedési szektorban a vasúti, folyami és tengeri közlekedés, az intermodális közlekedési rendszerek és kölcsönös átjárhatóságuk, a közúti, tengeri és légi közlekedés irányítása, a tiszta városi közlekedés és a közösségi közlekedés. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 35/56
Kohéziós Alap (2) A támogatások megfelelő egyensúlyának meghatározása a tagállamok és a Bizottság közötti partnerség alapján történik. 3. cikk A kiadások támogathatósága A következő kiadások nem jogosultak a Kohéziós Alapból való hozzájárulás formájában támogatásra: a) hitelkamat; b) földvásárlás olyan összegért, amely meghaladja az érintett művelet teljes támogatható kiadásának 10 %-át; c) lakhatás; d) atomerőművek leállítása; e) visszaigényelhető hozzáadottérték-adó. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 36/56
Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) Célja a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítése az Európai Unióban. E cél elérése érdekében segít kiküszöbölni a régiók közötti egyenlőtlenségeket. Az ERFA minden tematikus célkitűzéséhez kapcsolódóan támogatja a regionális és helyi fejlesztéseket, részletes prioritásokat állapítva meg az alábbi területeken való előrelépés érdekében: Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 37/56
Európai Regionális Fejlesztési Alap Tematikus célkitűzések: kutatás-fejlesztés és innováció; az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének és minőségének javítása; a klímaváltozás hatásainak visszafogása, és haladás az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell felé; a kis- és középvállalatok (KKV-k) üzleti támogatása; általános gazdasági érdekű szolgáltatások; telekommunikációs, energia- és szállítási infrastruktúra; az intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése; egészségügyi, oktatási és szociális infrastruktúra; fenntartható városfejlesztés. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 38/56
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz Az Európai Bizottság 2011. október 24-én a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó csomag keretében tette közzé az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre (CEF) vonatkozó rendelettervezetet. A CEF általános célja az intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődéshez való hozzájárulás modern, nagy teljesítményű transz-európai hálózatok fejlesztésével, valamint az, hogy ezáltal lehetővé tegye az Unió céljainak elérését (az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése, az energiahatékonyság 20%-kal való növelése és a megújuló energia részesedésének 20%-ra történő növelése 2020-ig), miközben biztosítja a tagállamok közötti nagyobb szolidaritást. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 39/56
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz A CEF ezen túlmenően mindhárom szektorra meghatároz szektor specifikus célokat is. 2013. február 7-8-i Európai Tanács ülésen megállapodás született, hogy a CEF főösszege 29,299 milliárd euró lesz, míg a szektorális megoszlás a következőképpen alakul: közlekedés: 23 174 millió euró, ebből 10 000 millió eurót a Kohéziós Alapból csoportosítanak át, amelyet a Kohéziós Alapból támogatható tagállamokban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló rendelettel összhangban kell felhasználni; energia: 5 126 millió euró; távközlés: 1 000 millió euró. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 40/56
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz A Kohéziós Alapból történő 10 000 millió eurós transzfer estén 2016. december 31-ig a nemzeti borítékoknak megfelelően lehet a forrásokra pályázni. Az előzetes számítások szerint ebből az összegből kb. 950 millió euró juthat Magyarországnak. 2017 januárjától a nemzeti leosztás megszűnik, és a jobb, előkészített projektekkel rendelkező kohéziós országok elvihetik a forrásokat a többiek elől. Másrészt a fennmaradó 13 174 millió eurós forrásra minden tagállam pályázhat, így a forrásokért nagyobb verseny is folyik majd. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 41/56
Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz A CEF rendelettervezet mellékletében szereplő magyar szakaszok Tervezett közúti projektek: M15 (Levél Rajka) autóút bővítése M70 (Letenye Tornyiszentmiklós) autóút bővítése Komáromi Duna-híd kiépítése Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 42/56
2014-2020-as operatív programok (OP-k) forrásfelosztása a 2007-2013-as OP-k függvényében GINOP: Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP TOP: Terület- és Településfejlesztési OP VEKOP: Versenyképes Közép-Magyarország OP EFOP: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP KEHOP: Környezet- és energiahatékonysági OP IKOP: Integrált Közlekedésfejlesztési OP CEF (Európai Összekapcsolási Eszköz) KOP: Végrehajtási Koordinációs OP A 2007-2013-as szakaszolt projektek az IKOP keretét csökkenthetik, azaz csak kevesebb a szabad keret. A CEF csak az EU által előre meghatározott TEN-T törzshálózati projektekre használható (közútra a források max. 10%-a), 2016 után a nemzeti borítékok megmaradó forrásaira a többi konvergencia ország is pályázhat EU forrás + hazai társfinanszírozás, 283,4 Ft/ árfolyamon a 7%-os teljesítménytartalékkal együtt 43/56
Finanszírozás 2014-2020 - IKOP Forrás: Szűcs Lajos: Áttekintés a magyar Nemzeti Közlekedési Stratégia kidolgozásának eddigi eredményeiről. Útügyi Napok Hajdúszoboszló 2013. 44/56
OP-k közötti lehatárolások A 2014-2020 operatív programok és a CEF - közlekedés VASÚT- FEJLESZTÉSEK KÖZÚT- FEJLESZTÉSEK ELŐVÁROSI ÉS VÁROSI PROJEKTEK KERÉKPÁROS FEJLESZTÉSEK EGYÉB PROJEKTEK CEF (csak TEN-T törzshálózat) CEF (csak TEN-T törzshálózat) CEF (csak TEN-T törzshálózat) IKOP(TEN-T, szűkkeresztmets zetek, villam.) IKOP (TEN-T, főutak) IKOP (elővárosi vasút, kötöttpályás, IMCS) Területi OP-k, (helyi utak) Területi OP-k (közúti típusú fejl.) Területi OP-k (hivatásforg.) Gazdasági OP (turisztikai) Területi OP-k (külső infrastruktúra, kikötők) Gazdasági OP (log. központ; nagy-beruh. kapcs. útfejl.) A közlekedésbiztonság és az intelligens közlekedési rendszerek az operatív programokban horizontális témák CEF finanszírozás KA finanszírozás ERFA finanszírozás Forrás: Dr. Völner Pál: A hazai közlekedés néhány aktuális kérdése. Nemzeti Közlekedési napok, Siófok, 2013. 45/56
Szakaszolás Az Európai Bizottsággal történt hosszas egyeztetés után, a mi kezdeményezésünk eredményeképpen lehetőség lesz meghatározott feltételekkel a beruházásokat két programozási időszakot átívelően finanszírozni. Ezt nevezzük szakaszolásnak vagy hídprojekteknek. A közlekedési beruházások előkészítése és kivitelezése időigényes folyamat, ütemezést igényel; továbbá az építőipari beruházások folyamatossága is biztosítható ezzel a projektmenedzsment eszközzel. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 46/56
Szakaszolás A szakaszolás lehetőségének köszönhetően a 7 éves uniós pénzügyi ciklus vége felé is el tudunk indítani fejlesztéseket, amelyeket aztán a következő időszak forrásaiból fejezünk be. Így a rendelkezésre álló forrásokat optimálisan ki tudjuk használni, az új időszakot pedig jelentős kifizetésekkel tudjuk indítani. A szakaszolt projekteket a finanszírozás miatt műszakilag és pénzügyileg két részre kell bontani, illetve biztosítani kell a beruházások helyét a következő időszak közlekedési operatív programjában, vagyis az IKOP-ban. A Budapest Szolnok - Lőkösháza vonali vasútfejlesztések egy részét például már ilyen szemléletben készítettük elő, de egyes közútfejlesztési projektek is átnyúlhatnak a 2014-2020-as időszakra." Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 47/56
Fehér Könyv Uniós elvárások A közlekedési szakterület Európai Uniós stratégiáját meghatározó FEHÉR KÖNYV, Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé című (2011.3.28., COM(2011) 144 számú), amelyben azok a közlekedési ágazati, alágazati célkitűzések, prioritások szerepelnek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az uniós elvárások, célok megvalósulhassanak. A Fehér Könyvben elvárás a közlekedés fejlesztése, a mobilitás támogatása, a versenyképesség és a fenntarthatóság. A versenyképesség, a piac működéséhez a dokumentum alapján meg kell teremteni az egységes európai közlekedési térséget. Ehhez elengedhetetlen a tranzitforgalom (és a hazai közlekedés) számára egy megfelelő szolgáltatási színvonalat (LOS) nyújtó, biztonságos, intelligens közúthálózat. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 48/56
Uniós elvárások KSK 2012. március 14-i keltezéssel az Európai Bizottság kiadta a Bizottsági Szolgálati Munkadokumentumot A 2014-2020 közötti közös stratégiai keretének elemei (KSK) (angolul Common Strategic Framework (CSF)) címmel, SWD(2012) 61 final megjelöléssel. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 49/56
Uniós elvárások 7. célkitűzés A fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban újszerű megközelítés: fenntartható közlekedés - szűk keresztmetszet (pl. a közlekedésbiztonság javítása, a baleseti góchelyek megszüntetése, amit 2007-13-ban 4 prioritást érintően elkezdtünk, ennek megfelel, folytatását a Bizottság várja.) Idézve a KSK szövegéből: A beruházásokat nem a meglévő infrastruktúra karbantartására, hanem az új infrastruktúra kiépítésére és a meglévő infrastruktúra kapacitásának fokozatos korszerűsítéssel történő növelésére kell összpontosítani, tekintve, hogy a meglévő infrastruktúra karbantartására irányuló beruházásoknak európai uniós támogatás nélkül is pénzügyileg életképesnek kell lenniük; Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 50/56
Uniós elvárások 1. Az Európai Bizottság pozíciós papírjának főbb közlekedési elvárásai: a) Új komplex Nemzeti Közlekedési Stratégia készítése az operatív program erre épüljön, a projektek ez alapján kerüljenek kiválasztásra b) Transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) törzshálózatra fókuszálás, c) A TEN-T hálózaton kívüli közutak fejlesztésére hazai források használata d) A közlekedési rendszer pénzügyi egyensúlyának megteremtése (fenntarthatóság) Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 51/56
Uniós elvárások 2. Indikatív helyett definitív projekt-lista, amelyre a felkerüléshez kell: Kész megvalósíthatósági tanulmány Pénzügyi fenntarthatóság, üzemeltetés finanszírozhatóságának igazolása, pozitív CBA Szinte kész stratégiai környezeti és egyéb értékelések (pl. Natura 2000) környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági, fenntarthatósági előzetes hatásvizsgálat Állami támogatási kérdések tisztázása Részletes megvalósítási ütemezés Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 52/56
Uniós elvárások 3. Teljesítménytartalék: a támogatások 7%-a csak az indikátorok 2018-as teljesítésekor jár jól előkészített (engedéllyel vagy kiviteli tervvel rendelkező) és gyorsan végrehajtható projektekre ösztönzés Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 53/56
Uniós elvárások Az Európai Számvevőszék 5/2013. sz. különjelentése, Megfelelően használják-e fel a közúti beruházásokra fordított uniós kohéziós forrásokat? címmel 2013. július 17-én jelentetett meg (német-, görög, lengyel- és spanyolországi, közúti beruházási projektek vizsgálata). A különjelentés három fő ajánlást tett: A közúti beruházási projektek uniós társfinanszírozásának feltétele legyen az egyértelmű célok megléte, az utazási idő tervezett megtakarítását, a közúti biztonság javulását, a kapacitásnövekedést és a konkrét gazdasági hatásokat leíró mutatókkal együtt; a kifizetéseket tegyék függővé a legjobb munkamódszerekkel összhangban lévő költséghatékony közútépítési technikák alkalmazásától; a tagállamok pedig biztosítsák az útépítési beruházási projekteknél a nemzetközi versenyt, és közbeszerzési rendszereikben az elsődleges cél a leggazdaságosabb ajánlatok kiválasztása legyen. Forrás: Kamarás Csilla: A 2014-2020 közötti időszak forráslehetőségei. Útügyi Napok, Hajdúszoboszló, 2013. 54/56
Összefoglalás A közúti vagyongazdálkodás a mérnöki elveket megalapozott üzleti gyakorlattal és gazdasági szemlélettel kombinálja. Az útgazdálkodás célja a lehető legjobb útállapotok biztosítása a lehető legkisebb társadalmi költségen. Az Európai Uniós társfinanszírozás fő módjai a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a CEF, az új Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz. 55/56
Köszönöm figyelmüket! Dr. habil Gulyás András adjunktus e-mail: gulyasandras@hotmail.com 56/56