Felszín n alatti vizeink minősége Deák k JózsefJ GWIS Kft
Vízminőség g alatt a vízv kémiai fizikai biológiai tulajdonságait értjük
Egyszerűbb értelmezés: Jó a v a vízminőség, ha valamennyi (mért) komponens koncentráci ciója kisebb, mint az előírt határért rték Rossz akkor, ha valamelyik komponens koncentráci ciója meghaladja az előírt határért rtéket Rossz
A rossz vízminv zminőséget okozó komponensek lehetnek ek (pl. arzén, vas, mangán, n, ammónium) természetes eredetűek ek (pl. nitrát, t, peszticidek, ammónium, mikroszennyezők) k) antropogén n eredetűek
Természetes eredetű komponensek Felszín n alatti vizeink vízminv zminőségi problémáinak túlnyomt lnyomó részét t a természetes eredetű komponensek (arzén, vas, mangán, n, ammónium nium) okozzák
Átlagos arzén tartalom víztípusonként 30 25 átlagos As tartalom (mikrogr/l) 20 15 10 5 0 P K T (<20m) R1 (20-50m) átlagos As tartalom 3,4 2,6 5,3 13,5 22,7 26,1 24,2 21,1 víztípus R2 (50-100m) R3 (100-200m) R4 (200-400m) R5 (>400m)
0,01 mg/l-nél nagyobb arzén tartalmú felszín alatti vizek gyakorisága 100% 80% gyakoriság 60% 40% 20% 0% P K T (<20m) R1 (20-50m) <0,01 mg/l As 95,7 93,7 88,0 71,1 59,8 46,0 48,5 55,8 >0,01 mg/l As 4,3 6,3 12,1 28,9 40,2 54,0 51,5 44,2 víztípus R2 (50-100m) R3 (100-200m) R4 (200-400m) R5 (>400m)
A víz-kor v és s az arzéntartalom közötti k kapcsolat 80 70 60 50 40 30 20 10 0 <1 1-5 5-10 10-15 15-20 20-25 25-30 >30 vízkor [ezer év] a 0,01 mg/l-nél nagyobb arzént tartalom gyakorisága
P T (<20m) R1 (20-50m) R2 (50-100m) R3 (100-200m) R4 (200-400m) R5 (>400m) K (termál) 5 4 3 2 1 0 Felszín alatti vizeink átlagos ammónium koncentrációja víztípus K (hideg) átlagos ammónium [mg/l]
P T (<20m) R1 (20-50m) R2 (50-100m) R3 (100-200m) R4 (200-400m) R5 (>400m) K (termál) K (hideg) 100% 80% 60% 40% 20% 0% A 0,5 mg/l-nél nagyobb ammónium tartalmú felszín alatti vizek gyakorisága víztípus <0,5 >0,5 gyakoriság
Antropogén n eredetű komponensek Felszín n alatti vizeink emberi tevékenys kenységből származ rmazó szennyeződése se (pl. nitrát, t, peszticidek, ammónium, mikroszennyezők) k) sokkal kisebb mértékű,, mint ahogy az a köztudatban él
Sík- és domdvidéki területeink felszín alatti vizeinek átlagos nitrát tartalma (16 551 adat) T (<20 m) R1 (20-50 m) víztípus R2 (50-100 m) R3 (100-200 m) R4 (>200 m) 0 10 20 30 40 50 60 R4 (>200 m) R3 (100-200 m) R2 (50-100 m) R1 (20-50 m) T (<20 m) nitrát átlag 0,3 0,9 2,4 12,5 55,8 átlagos nitrát tartalom [mg/l]
Sík- és dombvidéli területeink felszín alatti vizeinek nitrát gyakorisága (16 551 adat) T (<20 m) R1 (20-50 m) víztípus R2 (50-100 m) R3 (100-200 m) R4 (>200 m) 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% R4 (>200 m) R3 (100-200 m) R2 (50-100 m) R1 (20-50 m) T (<20 m) <1 mg/l 82,8 74,7 60,0 41,9 21,8 1-25 mg/l 17,2 24,7 38,3 51,4 47,7 25-50 mg/l 0,1 0,4 1,0 3,3 8,9 >50 mg/l 0,0 0,3 0,8 3,4 21,5
Nitrogén műtrágya értékesítés Magyarországon (1951-2000) 700 600 nitrogén tartalom [ezer tonna/év] 500 400 300 200 100 0 1951-60 1961-65 1966-70 1971-75 1976-80 1981-85 1986-90 1991-95 1996-2000
Nitrogén műtrágya értékesítés Magyarországon (1976-2002) 700 nitrogén műtrágya hatóanyag [ezer tonna/év] 600 500 400 300 200 100 0 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002
erdő belterület szőlő, gyümölcsös szántó rét, legelő <20 m 20 to 50 m 50 to 100 m >100 m 100 80 60 40 20 0 Felszín alatti vizeink átlagos nitrát tartalma (18 740 adat) átlagos nitrát tartalom [mg/l]
Az 50 mg/l-nél nagyobb nitrát tartalmú pontok aránya (18 740 adat) 50% 40% 30% 20% 10% 0% belterület szőlő, gyümölcsös szántó rét, legelő <20 m 20 to 50 m 50 to 100 m >100 m erdő
Az 50 mg/lnél nagyobb nitrát tartalmú kutak aránya (1465 kút) 0,7 az 50 mg/l-t meghaladó nitrát tartalmú kutak aránya 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 <5 m 5-10 m 10-15 m belterület gyümölcsös szántó erdő rét, legelő <5 m 5-10 m 10-15 m rét, legelő 0,10 0,00 0,00 erdő 0,15 0,00 0,00 szántó 0,29 0,15 0,07 gyümölcsös 0,44 0,00 0,00 belterület 0,60 0,23 0,09
A legsekélyebb (<5m) talajvíz nitrát tartalma szántóföldi területeken 1000 900 800 700 nitrát tartalom [mg/l] 600 500 400 300 200 100 0 1 51 101 151 201 251
Ezt a nagy szórást st - ami a típustert pusterületi elvben nagy bizonytalanságot okoz - csak akkor tudjuk kezelni, ha ismerjük k a mezőgazdas gazdasági gi művelm velés s adatait, és a monitoring pontok körül k nitrogén tápanyagmérleg számítást st tudunk végezni. A talajvízben mért m és s a számított nitrát tartalom összehasonlításával becsülhet lhető a denitrifikáci ció mértéke
2000 2001 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 1986 1985 40 30 20 10 0-10 -20-30 -40 Magyarország agronómiai N tápanyagmérlege 1985-2001 között N tápanyagmérleg [kgn/ha/év]
A reprezentatív műtrágya felmérés adataiból számolt N tápanyag mérleg (1999-2003) 14% 12% 10% gyakoriság 8% 6% 4% 2% 0% -108-96 -84-72 -60-48 -36-24 -12 0 számított nitrogén tápanyag mérleg [kgn/ha/év] 12 24 36 48 60 72 84 96 108
árpa gyümölcsös szőllő borsó burgonya búza cukorrépa kukorica napraforgó repce szója 50 40 30 20 10 0-10 -20 A legfontosabb növények N tápanyagmérlege (1999-2003) N tápanyagmérleg átlaga [kgn/ha]
A talajvíz-min minőségi monitoring mért m vízminőségi adatait csakis a kút k környezetében folyó mezőgazdas gazdasági gi tevékenys kenység ismeretében tudjuk értelmezni, ezért nagy súlyt s kellene fektetni a mezőgazdas gazdasági gi adatok gyűjt jtésére a monitoring pontok környezetében, illetve az országos reprezentatív v műtrm trágya felmérések bővítésére.
növényfajta nyfajta termésátlag tlag termőter terület méretem felhasznált lt N. P, K műtrm trágya hatóanyag anyag a kiszórt szervestrágya mennyisége felhasznált lt növényvn nyvédő szerek fajtája, ja, hatóanyag anyagának nak mennyisége öntözővíz z mennyisége, nitrát t tartalma
Az adatok megbízhat zhatósága A számított és s mért m talajvíz szennyezettségi adatok összehasonlításához hoz biztosítani tani kell a felhasznált lt adatok megbízhat zhatóságát. t. Ez vonatkozik úgy a monitoring kutak műszaki állapotára és s mérési m adataira, mint a begyűjt jtött tt paraméterekre.
A monitoring kutak adatai közül legfontosabbak a kútkiképzés vízmintavétel, tel, helyi mérésekm vízminta zminta tartósítás kémiai elemzések adatszolgáltatás megbízhat zhatósága.
Kútkiképzés A talajvíz megfigyelésére készk szített szondakutak (ill. kútpk tpárok vagy kút-hármasok) telepítése mellett szól, hogy rövid szűrőzésük, és s a kavicsfeltölt ltés hiánya miatt valóban a szűrőzött szakaszról l származ rmazó vizet mintázzuk.
A talajvíz z felső egyméteres részr szére szűrőzött szondakutak ugyanakkor azonnal jelzik a frissen beszivárgott víz v kémiai összetételének változv ltozását, t, ami a monitoring egyik főf feladata.
A 20 méternm ternél l mélyebbm lyebb, üzemelő kutaknál l fennáll annak veszélye, hogy nem volt megfelelő a műszaki m kiképz pzés. Leggyakoribb problémák, hogy hiányzik a palástcement, sérült s a termelőcs cső, vagy a nagyobb vízhozam v érdekében, létesítéskor skor kaviccsal töltt ltötték k fel a gyűrűst stér r egy részr szét. A kutak műszaki m állapotát t geofizikai mérésekkel m kellene ellenőrizni, és s a valóban műszaki m hibás kutakat kihagyni az értékelésből.
Vízkémiai elemzési adatok A jelenlegi adatbázis rengeteg megbízhatatlan, értékelhetetlen, egymásnak ellentmondó adatot tartalmaz, amelyek nemzetközi zi szinten komolytalanná tehetik a teljes magyar felszín n alatti vízminv zminőségi monitoring rendszert.