NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM ERDŐMÉRNÖKI KAR VEZETÉSÉNEK BESZÁMOLÓJA 2012. december 18.
BEVEZETÉS A Kar jelenlegi dékánja 2006. július 1. óta irányítja a Kar munkáját. Dr. Bidló András dékánhelyettes úr a kezdetektől betöltötte tisztét, Prof. Dr. Lakatos Ferenc 2007-ben váltotta Prof. Dr. Albert Leventét, aki rektorhelyettesként folytatta vezetői tevékenységét. Dr. Pájer József dékánhelyettes a második ciklustól, 2009. július 1-től tevékenykedik kari vezetőként, Prof. Dr. Varga Szabolcsot váltotta. Koch Róbertné 2008. májusától dékáni hivatalvezető, Dr. Varga Viktóriát váltotta ebben a tisztségben. Ez az anyag az eltelt hat és féléves dékáni ciklusnak a végén, a dékán és dékáni vezetés munkájának beszámolója is egyben. Értelemszerűen, mindenki az általa betöltött időszakról ad számot. A kari vezetés az eltelt időszakban két alkalommal számolt be a Kari Tanácsnak és az Egyetem Szenátusának a kar tevékenységéről, 2007-ben és 2009-ben. Ennek a beszámolónak az elkészítését a dékán december 31-el történő leköszönése tette indokolttá. Az egyes tevékenységi területeken 2009 óta elvégzett munka és az elért eredmények ismertetése mellett a két dékáni ciklus legfőbb eredményeinek összefoglalását is tartalmazza az anyag. Az elmúlt években folyamatosan változó környezet, feltételek számos azonnali intézkedés, korrekció elvégzését tették szükségessé. Alkalmazkodnunk kellett a változó jogszabályi és gazdasági feltételekhez. Megváltoztattuk az intézményi struktúrát, és a költségvetés felosztásának irányelveit. A legtöbb szakunk esetében megnőtt a verseny más intézmények belépésével az oktatásba, ami a demográfiai hullámvölgy csökkenő felvételiző létszámával együtt fokozott erőfeszítésre késztette a Kart beiskolázás terén. Az oktatás területén olyan mértékű változások mentek végbe, amelyek alapvetően megváltoztatták a Kar oktatási tevékenységét. A felsőoktatási reformfolyamatok részeként az alapszakok mellett minden szakunkon mesterképzést indítottunk, az erdőmérnökképzésben pedig visszaállítottuk az osztatlan képzést. Mindezek mellett, számos nagy feladatot sikerrel oldottunk meg. Megőriztük a munkahelyeket, kiváló eredménnyel vittük végig a Kar akkreditációját, méltóképpen ünnepeltük meg az erdészeti felsőoktatás 200. évét, kisebb zökkenőkkel ugyan, de megtörtént az átállás a bolognai felsőoktatási képzési formára, elindítottunk az angol nyelvű kurzusokat, sikerrel akkreditáltattuk két doktori iskolánkat, igen sikeresek voltunk a pályázatok elnyerése terén. Az elkövetkező időszakban sem látszik sokkal stabilabbnak a környezet, nem kiszámíthatóbbak a feltételek, mint évekkel ezelőtt. Ezért a jövőben elveket, törekvéseket meg lehet és meg kell fogalmaznunk, de fel kell készülnünk arra is, hogy rugalmasan alkalmazkodjunk a jogszabályi változásokhoz, minisztériumi intézkedésekhez, csökkenő finanszírozáshoz.
1. DÉKÁNI BESZÁMOLÓ A 2006 JÚLIUS 1. ÓTA ELTELT IDŐSZAKRÓL Oktatás 2010-ig a felvételi keretszámaink nem csökkentek, ezt követően, az országos drasztikus csökkentések ellenére az osztatlan erdőmérnökképzésben a keretszámokat meg tudtuk tartani, míg a többi szakon az országos átlagnál kisebb keretszám csökkenést szenvedtünk el. A felvettek száma szakonként változóan alakult. Az erdőmérnökképzésben a felvettek létszámát stabilan a megfelelő szinten tudtuk tartani, míg a többi szakunkon a versenytársak az oktatási piacon történő megjelenési idejétől függően, különböző évektől kezdődően csökkenést regisztráltunk, amihez hozzájárult az érettségizettek számának a csökkenése is. Szakjaink népszerűsítésére számos eszközt alkalmaztunk, közöttük újakat is. Rendszeresen jelen vagyunk az EDUCATIO kiállításokon, részt vettünk a FEHOVA és a Ligno Novum Woodtech budapesti szakkiállításokon, de számos egyéb módon is felhívtuk a figyelmet oktatott szakjainkra. A felvételi jelentkezések határidejét megelőzően rendszeresen tartottunk nyílt napokat a karon és középiskolákba vittük helybe a nyílt napot. A szakok népszerűsítését elősegítette az elkészített szóróanyag, naptárak, és a megújult internetes honlap is. A graduális képzésben a bolognai egyezménynek megfelelően alakítottuk ki a szakstruktúránkat. A korábbi osztatlan képzéseket alap és mesterképzésekre osztottuk, a főiskolai szintű szakjainkat kiegészítettük mesterképzéssel. Lehetővé tettük a korábbi, távoktatásban alapképzési oklevelet szerzett erdélyi hallgatóinknak a mesterdiploma ingyenes megszerzését levelező képzés formájában. Konzorcium tagjaként részt vettünk a vadgazda mérnöki BSc és MSc szaklétesítési kérelem (e szakokon az Erdőmérnöki Kar volt a konzorcium vezetője), a környezetmérnöki MSc és a Környezetkutató MSc szaklétesítési kérelem kidolgozásában, és beadásában. Az agrárképzésekben megszerveztük a 7., gyakorlati félév programját, ezt egyeztettük a fogadó intézményekkel és megkötöttük az ezekkel kapcsolatos szerződéseket. A megfelelő szakmai viták lebonyolítása után, mintegy 2 éves lobbi tevékenység eredményeképpen, a szakma megelégedésére, sikerrel állítottuk vissza az osztatlan erdőmérnökképzést. A szakma különböző szegmenseivel egyeztetve alakítottuk ki a képzés tantervét. Az osztatlan erdőmérnökképzés felvételi követelményei között egy tárgyból bevezettük az emelt szintű érettségit. A felvételi keretszámok feltöltését ez a lépés nem befolyásolta negatívan. Jó eredményeket értünk el a nyelvi képzésben, a nyelvvizsgával rendelkező végzett hallgatók arányát tekintve élen járunk az egyetem karai között. Megújítottuk régebbi szakirányú továbbképzéseinket és újabbakat indítottunk. A szakma és az MFB vezetőivel együttműködve kidolgoztuk az erdészeti zrt-k munkatársainak szakmai továbbképzési pontrendszerét és a továbbképzésekben aktív részt vállaltunk. A pontrendszer kiterjesztését az Országos Erdőtanácsban javasoltuk miniszter úrnak a teljes erdészeti szakszemélyzet továbbképzésére. Elvégeztük a szakok tanterveinek harmonizálását, ezáltal csökkentettük az oktatói leterheltséget. 16 angol nyelvű kurzus felajánlásával lehetővé tettük egy magyar kanadai olasz oktatási mobilitás projekt keretében 57 kanadai hallgató, és az Erasmus projekt keretében 6, különböző európai országokból jött hallgató magyarországi tanulmányainak folytatását.
Az említett programok segítségével 99 hallgatónk folytatott résztanulmányokat európai egyetemeken, és 28-an Kanadában. Sikerrel folytattuk a kétoldalú hallgatói és oktatói mobilitási programot a göttingeni és freiburgi erdészkarokkal. Bachelor+ programban működünk együtt a Lüneburgi Egyetemmel, aminek keretében német hallgatókat fogadunk egy féléves képzésre és csereprogram keretében lehetőségünk van saját hallgatóinkat lüneburgi tanulmányokra kiküldeni. Támogattuk a kari TDK tevékenységet. A kari TDK bizottság és konzulens oktatóink munkájának eredményeképpen hallgatóink folyamatosan szép eredményeket értek el az országos TDK konferencián. TDK munkájukat a kari konferencián bemutató hallgatók száma 2007 óta növekvő tendenciát mutatott, akárcsak az OTDK-n helyezést elért hallgatóink száma. 2007-ben kiváló eredménnyel akkreditáltattuk képzéseinket, 2011-ben pedig ugyanilyen minősítéssel teljesítettük agrárképzéseink párhuzamos akkreditációját. Sikerrel akkreditáltattuk két doktori iskolánkat. Tudományos tevékenység Kidolgozásra került az Erdőmérnöki Kar kutatás-fejlesztési (K+F) és innovációs (I) stratégiája. Jelentősen fokoztuk a pályázati tevékenységet, pályázati bevételünk évről-évre több százmilliós volt. A bevételek egy része a pályázatok elszámolási rendje miatt nem került kari témaszámokra, a bérkifizetések és átterhelések, a dologi kiadások és a beruházások közvetlenül a projekt témaszámáról lettek elszámolva. Így, bár a saját bevételeket pontosan kimutatni nem tudtuk, becslésünk szerint a pályázati aktivitás, ill. az abból származó bevétel a korábbi kétszeresére majd háromszorosára nőtt. Megalapítottuk és sikerrel pályáztattuk meg a Környezeti Erőforrás Gazdálkodási és Védelmi Kooperációs Kutató Központot (KKK) és közösen a Faipari Mérnöki Karral az Erdő- és Faanyag-hasznosítási Regionális Egyetemi Tudásközpontot (ERFARET). Mindkét szervezet nonprofit Kft. formájában működött és több százmilliós kutatási munkákkal bízták meg a kari intézeteket. Ezenkívül, olyan fiatal kutatókat alkalmaztak, akik potenciális, sok esetben ténylegesen alkalmazott utánpótlást jelentettek a karnak. Megpályáztuk és sikeresen lezártuk a TÁMOP 4.2.2. Erdő- és Mezőgazdálkodás, valamint a megújuló energiaforrás technológiák és a klímaváltozás projektet, amelyben a karnak meghatározó szerepe volt. Részt vettünk és meghatározó szerepünk volt a nemsokára lezáruló TÁMOP 4.2.1. A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül: Szellemi szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen projektben. Az idei évben indult két TÁMOP 4.2.2 projektünk az Agrárklíma: Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei az erdészeti és agrárszektorban és a Silva naturalis A folyamatos erdőborítás megvalósításának ökológiai, konzervációbiológiai, közjóléti és természetvédelmi szempontú vizsgálata. Az említetteken kívül a kar intézetei is számos hazai és EU finanszírozású projektet kezdeményeztek és valósítottak meg. Pl. OTKA, FVM, KVVM, PHARE CBC, Bio- Norm, LIFE, FVM, KVVM, INTERREG, TÉT, SISTEMaPARC, TCP/HUN/3003 program, FORSINNO, NoE EVOLTREE, FP-6. NETBIOCOF, GoFOR, PHARE, SEE- ERANET, COST. A megnövekedett pályázati aktivitás és a magasabb követelmények az oktatói-kutatói pályán nagyobb publikációs aktivitásra sarkallták a kollégákat.
A tudományos munka színvonalának emelésére, a publikációs tevékenység fokozására, a kar minimális publikációs követelményeket határozott meg, egyénre szabott életpálya modellt készített az oktatóknak és kutatóknak, az egyetemi docensi kinevezéseket pedig habilitációhoz kötötte. Anyagilag és erkölcsileg támogattuk az Erdőmérnöki és Faipari Mérnöki Kar közös kiadványának, az Acta Silvatica & Lingaria Hungarica angol és német nyelvű tudományos folyóiratának a megjelentetését. Az Tudományos Intézettel közösen 2011-ben megalapítottuk az Erdészettudományi Közlemények tudományos folyóiratot, amelynek azóta két száma jelent meg. A kar két tudományos ösztöndíjat alapított: tudományos teljesítményhez kötött keresetkiegészítés pályázati úton történő odaítélésére és fél ill. egy éves külföldi kutatások folytatására. Mindezek következtében a kar publikációs tevékenysége jelentősen javult. 2011-re az előző 4 év átlagához képest a hazai publikációk száma 227%-ra, a nemzetközi publikációk száma 268%-ra növekedett. Az impakt faktoros publikációk száma 2007 óta folyamatos emelkedést mutat, ami az utóbbi két évben felgyorsult. A kari összesített impakt faktor 2007-ben 10,113, 2010-ben 62,791, 2011-ben 34,476 volt. TÁMOP pályázatok segítségével, oktatóink és doktorhallgatóink egyre nagyobb számban jutottak ki nemzetközi konferenciákra, melyeken tapasztalatokat szerezhettek, külföldi kutatópartnereket ismerhettek meg jövőbeni együttműködések kialakítására, projektek indítására. A kar felújította és új formába öntötte a sok évre megszakadt kari konferenciák megszervezését. A konferenciák 2 évente kerülnek megrendezésre (eddig 3 alkalommal, 2007, 2009 és 2011-ben) és nyitottak más hazai tudományos műhelyek számára is. A konferenciákat minden alkalommal az előadások és poszterek teljes szövegét tartalmazó kiadvány megjelentetésével zártuk. A nemzetközi kapcsolatok alakulása Kari szintű, kétoldalú együttműködési keretszerződésekbe is foglalt nemzetközi kapcsolatot ápolunk 21 külföldi egyetemmel és kutatóintézettel. Ezek között számos, az utóbbi években létrejött együttműködés van, elsősorban ázsiai (kínai) és amerikai (egyesült államokbeli és kanadai) egyetemekkel. 23 európai egyetemmel kötöttünk Erasmus mobilitási szerződést. 2009-ben alapító tagjai voltunk a jelenleg 24 tagot számláló európai erdészkarok dékánjai és igazgatói konferenciájának (Conference of Deans and Directors of European Forestry Schools and Faculties). 2010-ben beléptünk az európai erdészeti oktatás fejlesztését célul kitűző SILVA NETWORK szervezetbe, ahol azóta aktív szerepet játszunk. Szoros, formalizált kapcsolatot alakítottunk ki a visegrádi országok dékánjaival az oktatási és kutatási együttműködés elmélyítésére. Az együttműködésen rajtunk kívül 3 lengyel, 2 cseh és egy szlovák erdészkar vesz részt. Aktív tagjai vagyunk a European Forest Institute-nak (EFI) és az International Union of Forest Research Organizations-nak (IUFRO). A kar gazdasági tevékenysége A kar költségvetési támogatása 2006-ban az előző évhez képest 135 millió Ft-al, majd nominális értéken 2012-ig 25%-al csökkent, a 2012-es évben alig haladta meg a 600 millió Ft-ot. A reálértéken mért csökkenés ennél természetesen sokkal nagyobb volt. A
gondokat tetézte a menet közben jelentkezett PPP beruházás éves, mintegy 100 milliós költsége. Még nehezebb helyzetbe hozta a kart a szakképzési támogatás és az innovációs hozzájárulás kiesése a kari költségvetésből, ami összesen további mintegy 100 milliós költségvetés-csökkenést okozott. Ezt a helyzetet a kar vezetésének folyamatosan kezelni kellett. Évente készítettünk intézkedési tervet a kiadások csökkentésére és a bevételek növelésére. Ezek közül a fontosabbakat az alábbiakban soroljuk fel. A bérhiányt oktatási leterhelés arányában az intézetekre osztottuk, ezzel érdekeltté tettük azokat a bevételek növelésére. Ezzel egyidejűleg a nagy kari projektek kivételével megszüntettük a kari százalékos elvonást, és ezek esetében is alacsonyan, 10%-on tartottuk, a pályázók érdekeltségét növelve. Az előzőek eredményeképpen, az Erdőmérnöki Karon jelenleg az összes bevétel 40%-át teszik ki a K+F+I bevételek. Felülvizsgáltuk és egységesítettük az albérleti és munkába járási hozzájárulást. Indokláshoz és annak felülvizsgálatához kötöttük az autóbusz igények engedélyezését. A meghívott oktatók tiszteletdíját az intézetek saját forrásból fizették. Kivételt képezett ez alól, ha az előadó a teljes kurzust oktatta és tevékenysége nem volt kiváltható saját dolgozóval. Megszüntettük a professzor emeritusoknak járó automatikus havi díjazást. A díjazást oktatói teljesítményhez kötöttük. Csökkentettük a külső előadókkal kötött szerződések összegét. Csökkentettük a PhD hallgatók dologi költségeinek kiadásait. Csökkentettük, de megtartottuk a hallgatói szervezetek pályázat útján kiosztható támogatását. Megszüntettük a TÁEG Zrt. volt Suzuki szalonjának bérleti szerződését. Részben megszüntettük a munkaköpeny vásárlás finanszírozását (kivéve laboratóriumban dolgozókét). A nyugdíjba menő kollégák helyét csak a legszükségesebb esetekben töltöttük be. Mindezek eredményeképpen a kar 2006-os 170 milliót meghaladó hiányát 2011-re sikerült 96 millió pozitív egyenlegre javítani. Figyelembe véve, hogy a 2012-es október végi egyenlegünk 107 millió Ft pozitívumot mutatott, és azt, hogy a bevételek az év végén növekedést szoktak mutatni, várhatóan igen jó költségvetési évet zár a kar. Ha figyelembe vesszük az idei évben elnyert két nagy TÁMOP pályázatunkból származó, 2 évre 1 milliárdos nagyságrendű bevételt, optimistán tekinthetünk a jövőbe még akkor is, ha a kar költségvetési támogatása várhatóan tovább csökken. Optimizmusunkat növeli a december 17-én, 5 felsőoktatási intézmény együttműködésében beadott Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés projekt várható, közel 200 milliós kari támogatása. Beruházások A 2006 óta eltelt időszak első nagyobb, a kart közvetlenül érintő beruházását az előző kari vezetés indította el PPP konstrukcióban. A beruházás az új, Erzsébet-kerti P épület felépítését és a B épület felújítását jelentette. A jelenlegi kari vezetés az építési munkákat menedzselte. TÁMOP pályázataink jelentős eszköz beruházást tettek lehetővé. Hasonló felhasználása volt a szakképzési hozzájárulásoknak is, ezen kívül pedig ebből a forrásból vásároltuk a kari nagy buszt és egy levegőszennyezettség mérésére alkalmas, megfelelő műszerekkel felszerelt mikrobuszt is.
TIOP pályázat segítségével közel 800 négyzetméteres új laborközpont épületrész birtokába jutottunk. Itt talajtani, geotechnikai, elemanalitikai, mikrobiológiai, biokémiai, genetikai és térinformatikai laborokat alakítottunk ki. Mindezekhez mintegy 500 millió Ft értékű műszerbeszerzést valósítottunk meg. A kar humánpolitikája A dolgozói létszám alakulását két egymásnak részben ellentmondó igény határozta meg. Az Erdőmérnöki Karon a legtöbb intézet esetén - az oktatói óraleterheltség meghaladta a Felsőoktatási Törvényben, illetve az egyetemi SZMSZ-ben meghatározott szintet és nem teljesítette az akkreditációs követelményeket. Másrészt a költségvetési normatíva messze nem fedezte a mindenkori létszám bérköltségét sem. Ebben a helyzetben a kar, elkerülni kívánva a létszámleépítést, gazdálkodása során a hangsúlyt a bevételek növelésére és ennek segítségével történő bérkiváltásra helyezte. Az óraleterheltség csökkentését pedig, a szakok tanterveinek harmonizálásával oldotta meg. Költségvetési okokból a kar kizárólag nyugdíjas kollégáktól vált meg. Egy személy kivételével, a leépítés egyetemi központi intézkedés végrehajtásának eredménye volt. Létszámunkat az egyre fokozódó költségvetési elvonás ellenére növelni tudtuk projektforrások és saját bevételek bevonásával. Bár ezek az alkalmazások határozott idejűek, a gyakorlat azt mutatja, hogy az így felvett munkatársaink nagy részét, a folyamatosan belépő új projektek segítségével meg tudtuk tartani, egy részüket pedig költségvetési forráson tudtuk tovább alkalmazni, nyugdíjba vonuló kollégáink helyén. A sikeres pályázati aktivitás egy fontos hozadéka ezért éppen az oktatói-kutatói utánpótlás biztosítása volt. A beszámolási időszakban 10 oktatási intézetünk közül, 6-nak ez élén történt személyi változás. Többnyire 30-as éveikben vagy 40-es éveik elején járó fiatalok kaptak lehetőséget intézetigazgatásra. Örömteli, hogy a választások óta eltelt időszakban mindannyian fényesen bizonyították alkalmasságukat, minden törés nélkül folytatták és fejlesztették az intézetek oktató-kutatómunkáját. Csere volt az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény (Botanikus Kert) élén is. A botanikus kert megszépült, oktatásikutatási funkcióját maradéktalanul betölti. A Felsőoktatási Törvény, a vezetők létszámával kapcsolatos előírásainak eleget téve, 2009-ben módosítottunk a kar intézeti struktúráján. Bár optimális megoldást nem sikerült elérnünk, a felállított új struktúra az elmúlt 3 évben működőképesnek bizonyult. Jelentős előrelépést tettünk a kar minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása, ill. a hallgatói és oktatói minőségbiztosítás tekintetében. Oktatóink aktívan jelen vannak a hazai tudományos élet fontosabb fórumain, fontos pozíciókat töltenek be a tudományos közéletben, a tudománypolitika alakításában, az MTA testületeiben, fontos bizottságokban, kuratóriumokban, kamarákban. A kar és a kari vezetés egyéb tevékenységei A karhoz tartozó Múzeum, pályázatok elnyerésével, a szűkös anyagi források ellenére is kiváló programok, kiállítások sokaságának megrendezésével tűnt ki A kari vezetés méltóképpen, programok sokaságának lebonyolításával szervezte meg fennállása 200 éves évfordulójának ünnepségsorozatát. Ez alkalomból tartalmas, reprezentatív külsejű almanachot adott ki. Folyamatosan ápolta a kapcsolatot az 1956-ban külföldre szakadt egykori oktatóinkkal és hallgatóinkkal. Utóbbiak, évfolyamuk itthon maradt tagjaival együtt vehették át tiszteletdiplomájukat. Egykori kanadai hallgatóink méltó emléket állítottak az exodus szomorú eseményének a botanikus kertben és a főépület aulájában. Alapítványokkal és
adományokkal segítették a kar tevékenységét és ösztöndíjakat alapítottak hallgatóink anyagi támogatására. Köszönet érte. A Kar két vezető oktatója és egy, a gyakorlatban dolgozó erdőmérnök kolléga alapítványt hozott létre a kar fiatalon elhunyt dékánjának, az egyetem általános rektorhelyettesének, Prof. Dr. Mészáros Károly emlékére. Az alapítvány kuratóriumának elnöki tisztét a dékán töltötte be, titkára professzor úr egykori intézetének fiatal oktatója. Az alapítvány célja a hallgatók tanulmányainak ösztönzése, amely feladatát sikerrel töltötte be. A kar dékánja a beszámolási időszakban, tiszténél fogva az Országos Erdőtanács elnöki tisztét töltötte be. Korábbi szakmai tevékenységének elismeréseképpen, az egyetem rektorával együtt tagja az Országos Vadgazdálkodási Tanácsnak. A kar dékánja tiszténél fogva tagja volt a Pro Silva Hungariae díjbizottságnak. A kar dékánja az Országos Egyesület koordinálásával szerkesztőként és munkaanyagok megírásával részt vett az Erdőstratégia kidolgozásában. A kar vezetése és oktatói különböző oktatási, tudományos és szakmai fórumokon sikerrel képviselték a kart és a kar érdekeit, távolról sem a teljesség igényével felsorolva: az Országos Egyesületben, a Magyar Rektori Konferencia Agrárbizottságában, a Magyar Fejlesztési Bankban, az Erdőrezervátum Programban, a Pro Silva Egyesületben, erdészeti zrt-k igazgatótanácsában és felügyelő bizottságaiban, stb. A kar vezetése élő kapcsolatot ápolt szakmai, hatósági és gazdálkodó szervezetekkel, a teljesség igénye nélkül felsorolva: A Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályaival, erdészeti zrt-el, Nemzeti Park Igazgatóságokkal, az Országos Egyesülettel, a Fagazdaságok Országos Szövetségével, a zöldhatóságokkal, az és Faipari Dolgozók Szakszervezetével, az erdészeti és vadászati szakhatóságokkal, stb. A kar vezetői rendszeresen szakértői véleményeket készítettek a Vidékfejlesztési Minisztérium felkérésére. Végül engedtessék meg egy rövid, személyes gondolatsor: a kar vezetésére történő felkérést 2006-ban rendkívül nagy megtiszteltetésként éltem meg. Tevékenységemet igyekeztem mindig a legnagyobb alázattal, a kar érdekeit szem előtt tartva, szolgálatként felfogva végezni. Az azóta eltelt időszak oktatásirányítási elveinek, jogszabályainak, gazdasági lehetőségeinek folytonos, hektikus változásai igen sok, meglehet túl sok kihívás, megpróbáltatás elé állította a kari vezetést és személy szerint engem. Feladatunknak igyekeztünk legjobb tudásunk szerint megfelelni. Hogy ez mennyire sikerült, értékeljék Önök, és nagyobb időtávba, tágabb kontextusba helyezve értékelni fogja az utókor. Sopron, 2012. december 18. Prof. Dr. Náhlik András dékán
2. AZ OKTATÁSI DÉKÁNHELYETTES KIEGÉSZÍTÉSE: BESZÁMOLÓ A KARI VEZETÉS 2009 JÚLIUS 1-TŐL VÉGZETT TEVÉKENYSÉGÉRŐL AZ OKTATÁS ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS TERÜLETÉN Az elmúlt 3,5 évben az oktatási és minőségbiztosítási területen jelentkező meghatározó feladatok és tevékenységek a következők voltak: 1. Az osztatlan erdőmérnöki mesterképzési szak alapítása és indítása 2. A tantervek megújítása a BSc és MSc szakokon 3. Új szakok indításának előkészítése, az intézményfejlesztési terv kidolgozása 4. Az agrár képzési terület szakjainak (párhuzamos) akkreditációja 5. Minőségbiztosítási feladatok, minőségfejlesztés 1. Az osztatlan erdőmérnöki mesterképzési szak alapítása és indítása A Kar és az Egyetem vezetése a szakmai szervezetekkel együttműködve érte el, hogy az erdőmérnökképzés a bolognai rendszerű osztott képzés helyett (ismét) osztatlan mesterképzési szak formájában valósuljon meg. A szakfelelős irányításával, a szakmai szervezetek véleményének kikérésével kidolgozásra került a szaklétesítési és szakindítási dokumentáció (2009), és a szakon a képzés a 2010/2011 tanévben elindult. E tanévre felvételt a Kar erdőmérnöki BSc illetve MSc szakjára már nem hirdettünk, az ezen szakokon tanuló hallgatók számára lehetőséget biztosítottunk az OEM szakra történő átjelentkezéshez. Ezen a szakon a szigorlatok és a szakmai gyakorlatok rendje 2012-ben került kidolgozásra. 2. A tantervek megújítása a BSc és MSc szakokon A Kari Vezetés célként tűzte ki, hogy a graduális szakok tanterveinek megújítása során a központi előírásoknak (KKK-nak) való jobb megfelelésen túl összehangolja a Karon folyó képzések tanterveit, és ezzel megteremtse a lehetőséget az oktatási feladatok ellátásának gazdasági és szervezeti ésszerűsítéséhez, a hallgatói mobilitás (szakok közti átjárhatóság) támogatásához, az oktatók oktatási leterheltségének csökkentéséhez. 2009 szeptemberétől a szakfelelősök, az oktatók, az intézetek és a kari bizottságok széleskörű bevonásával elvégzett fejlesztés eredményeként a korábbi tantárgyszám a környezetmérnöki, a vadgazda mérnöki, a természetvédelmi, a környezettan ill. a környezetkutató szakokon összességében közel 20 %-kal csökkent (megszűnés illetve összevonás révén 80 tárgy kikerült a tantervekből, a KKK-nak való jobb megfelelés érdekében pedig 11 addig nem oktatott új tárgy bekerült a képzésbe). A tantárgyak több mint fele többszakos lett, de az egyes szakok (KKK-kban nevesített) szakspecifikus tantárgyainak számát nem csökkentettük, és teljeskörűen biztosítottuk a megszerzendő kreditekre vonatkozó követelményeknek való megfelelést. Az MSc szakokon az előkövetelményi rendszer meglévő kötöttségeinek oldásával megteremtettük a lehetőségét annak, hogy ezeken a szakokon a normál és a keresztféléves felvételi eljárásban is beléphessenek hallgatók. Az új tantervekhez a tantárgyi programok elkészültek, a tantervet a 2010/11 tanévben valamennyi évfolyamra kiterjedően egyidejűleg vezettük be. A bevezetés e módja átmeneti szabályozás (a régi és az új tantárgyak megfeleltetését rögzítő ekvivalencia táblázatok) kidolgozását és alkalmazását tette szükségessé. Ez a megoldás átmenetileg- jelentős többletterhet rótt (ró) a tanulmányi
előadókra, de a hallgatók számára esetegesen hátrányt jelentő helyzetek kezelésére alkalmasnak bizonyult. Az oktatók illetve a hallgatók részéről az elmúlt két évben felmerült módosítási javaslatok kicsi száma alátámasztja a fejlesztés támogatottságát. 3. Új szakok indításának előkészítése, az intézményfejlesztési terv kidolgozása A szakirányú továbbképzési szakok közül a beszámolási időszakban került kifejlesztésre és jóváhagyásra (regisztrálásra) az erdőpedagógiai szakmérnök/szakvezető, a vadgazdálkodási igazgatási szakirányító/szakmérnök a mesterszintű erdőpedagógiai szakmérnök, a mesterszintű vadgazdálkodási igazgatási szakmérnök/szakirányító a mesterszintű erdőfeltárási szakmérnök szakirányú továbbképzési szak, melyek közül a mesterszintű erdőfeltárási szakmérnöki szakot elegendő számú jelentkezés hiányában- nem tudtuk indítani. A Kar képzési kínálatának növelését célozva a szakmailag illetékes intézetek két alapképzési szak (vidékfejlesztési menedzser ill. építőmérnöki alapképzési szak), valamint több felsőoktatási szakképzési szak bevezetésének előkészítését kezdték meg, azonban a változó felsőoktatás-politikai körülmények és szabályozás okán a kidolgozást 2012-ben felfüggesztettük (megjegyezzük, hogy a középiskola után a felsőoktatásba jelentkezők száma különösen az elmúlt két évben Karunkon is jelentősen csökkent). Az NYME Intézményfejlesztési terve, és benne az EMK 2012-2015 évekre szóló fejlesztési terve 2012 tavaszán került kidolgozásra. A tervezés központilag kiadott új rendjének, előírásainak való megfelelés jelentős felmérőelemző-stratégiaalkotó munkát kívánt meg a dékáni vezetéstől (annál is inkább, mivel a tervezésre rendelkezésre álló mintegy 4 hónapos időszak alatt a központi előírások háromszor változtak jelentősen). A megadott szempontok alapján elvégzett önértékelés és tervezés meghatározó eleme, eredménye, hogy a tudományos indokok és megalapozottság, a nemzetközi és a jelentős gyakorlati tapasztalat, valamint specifikusan a karon érvényesülő gazdaságossági jellemzők alapján a Kar képzési portfóliója megalapozott, helyes, és fenntartásának igénye indokolt. 4. Az agrár képzési terület szakjainak (párhuzamos) akkreditációja Az agrár képzési terület szakjainak párhuzamos (más felsőoktatási intézmények azonos szakjaival egyidejű) akkreditációjához szükséges dokumentációk kidolgozása a szakfelelősök bevonásával- 2010-11-ben megfelelő szinten megtörtént. A dokumentációk, illetve az akkreditációs látogató bizottság számára bemutatottak alapján szakjaink kifejezetten jó, a versenytársakkal szemben egyértelműen előnyös minősítést kaptak. 5. Minőségbiztosítási feladatok, minőségfejlesztés Az Egyetem minőségbiztosítási rendszert (EFQM) vezetett be, melyhez az eljárások megalapozása és részben kifejlesztése a beszámolási időszakban történt meg.
A Karon most már éves minőségbiztosítási terv alapján történik az információgyűjtés és a kiértékelés. A Kar közreműködésével kifejlesztett eljárások alapján évente történik információgyűjtés (pl. oktatók hallgatói véleményezése, záróvizsga-bizottságok véleményezése), de ezen kívül célzott vizsgálatokat is elvégeztünk (pl. jegyzet-ellátottság, hallgatói elégedettség, karok közti átoktatás) a beszámolási időszakban. Ezen a területen kiemelt jelentőségű, hogy az új tantervekhez kapcsolódóan felzárkóztató tárgyakat (Alapozó matematika, kémia, informatika, növénytan) vezettünk be az első éves hallgatóink számára. E tárgyak felvételét C típusú kreditérték biztosításával ösztönözzük. Azon túl, hogy két félév nyelvi kurzus kritérium tárgyként került az új tantervekbe, további egy féléves (nyelvvizsgával rendelkezők számára is összesen 3 féléves) nyelvi kurzus ingyenes felvételét biztosítjuk minden alapképzési szakos hallgató számára. Ugyancsak az oktatás minőségének biztosítását szolgálja, hogy 2011-ben kidolgoztuk és bevezettük a publikációs tevékenység mérésén alapuló oktatói minősítést, az egyéni életpálya-tervezést és az azt támogató ösztöndíj rendszert, szabályoztuk a CV-s vizsgák rendjét kiemelten a párhuzamos (előtárgy és ráépülő tárgy egyidejű) tantárgyfelvétel megszűntetése érdekében, valamint a szakdolgozat/diplomamunka I. és II. tárgyak felvételének rendjét. Folyamatban lévő, illetve a tárgyidőszakot követően aktuálissá váló feladatok Az oktatás területén új lehetőségek alapját teremtette meg a kari vezetés az erdészeti dolgozók továbbképzését célzó, az erdészeti részvénytársaságokkal létrehozott együttműködés, valamint a soproni Erzsébet Oktató Kórházzal -az NYME megállapodási kereteken belülkötött, környezetvédelmi kutatási-szolgáltatási feladatok megvalósítására, a környezetmérnöki és környezettudományi szakok oktatásában való együttműködésre vonatkozóan aláírt megállapodással (2011). Az első (tanfolyami) képzés 2011-ben a Szombathelyi Zrt számára már megtartásra került, de az ezen együttműködések által biztosított előnyök kiaknázása érdemben a következő időszakban realizálódhat. Kiemelten a tárgyidőszakot követően aktuálissá váló feladatok a levelező tagozatok valamint a doktori képzések tantervének megújítása, valamint a 2013 évi intézményi akkreditációra való felkészülés. Sopron, 2012. december 10. dr. Pájer József oktatási dékánhelyettes
3. A KÜLÜGYI ÉS TUDOMÁNYOS DÉKÁNHELYETTES KIEGÉSZÍTÉSE: BESZÁMOLÓ A KARI VEZETÉS 2007. SZEPTEMBER 1. 2012. DECEMBER 31. KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN VÉGZETT KÜLÜGYI ÉS TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGÉRŐL A. Nemzetközi kapcsolatok Az Erdőmérnöki Kar (geológiai helyzetéből adódóan is) elsősorban európai országok egyetemeivel és kutatóintézeteivel tart fent szorosabb kapcsolatot. Ezek közül kiemelendők a környező országok intézményeivel (Ausztria: BOKU Wien, Szlovákia: TU Zvolen, Románia: Sapientia Egyetem Csíkszereda, Horvátország: University Zagreb), illetve Németország hasonló képzést folytató egyetemeivel (ALU Freiburg, GAU Göttingen, LU Lüneburg) való együttműködés. Az utóbbi években szorosabbá vált a kapcsolat a Selmeci Akadémia jogkövető intézményeivel, illetve a visegrádi országok felsőfokú erdészeti képzést kínáló egyetemeivel is. Európán kívüli országok esetében hagyományosan szoros az együttműködés a kanadai egyetemekkel (UBC Vancouver, VIU Nanaimo), amely az utóbbi években kiegészült az Egyesült Államok (UGA Athens/Tifton) és Kína (FAFU Fujinan) egyetemeivel. Az Erdőmérnöki Kar felismerve az idegen nyelvű képzés bevezetésének fontosságát és jelentőségét jelenleg 16 tantárgyat kínál fel angol nyelven az idelátogató külföldi hallgatóknak. Az EMK tagsága nemzetközi kutatóintézeti szövetségekben Partnerintézmény neve Kapcsolat tárgya, Kapcsolat kezdete, Kapcsolattartó jellege résztvevők European Forest Institute tagság Lakatos Ferenc 2001-, valamennyi (EFI) intézet International Union of tagság Lakatos Ferenc 1921-, valamennyi Forest Research intézet Organizations (IUFRO) International Union of Game tagság Náhlik András 1985- Biologists Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet NASA-NEESPI tagság Mátyás Csaba 2010- Környezet- és Földtudományi Intézet Kari szintű, kétoldalú együttműködési keretszerződésekbe is foglalt nemzetközi kapcsolatok Kapcsolat Ország Partnerintézmény neve Kapcsolat tárgya, jellege kezdete, résztvevők Ausztria Universität für Közös kutatás 1980 Bodenkultur, Wien (University of Natural Resources and Applied Life Sciences)
Csehország Németország Oroszország Románia Spanyolország Szlovákia Ceska Zemedelska Közös kutatás 2002 Univerzita, Praze (Czech University of Life Sciences, Prague) Universität Hamburg Közös kutatás 1990 (University of Hamburg) Albert-Ludwigs- Közös kutatás 1983 Universität (Albert-Ludwigs- University) Freiburg Georg-August- Közös kutatás 1984 Universität (Georg-August University) Göttingen Wuppertal Insitut Közös kutatás 2009 Leuphana Universität Közös kutatás 2011 Lüneburg Ural State University, Közös kutatás 2005 Jekaterinburg St. Petersburg State Közös kutatás 2006 Forest Technical Academy, St. Petersburg Sapientia Egyetem, Közös kutatás 2004 Csíkszereda Babes Bólyai Egyetem, Közös kutatás 2000 Kolozsvár Brassói Egyetem Közös kutatás 2000 Vasile Goldis Egyetem Közös kutatás 2002 Arad Universidad Politécnica Közös kutatás 2006 Madrid, Faculty of Forestry, Madrid (Polytechnica University of Madrid, Faculty of Forestry) Technicka vo Zvolene (Technical in Zvolen) Univerzita Közös kutatás 2004 University
Kína Kanada USA Beijing Forestry Közös kutatás 2006 University, College of Biological Sciences and Biotechnology, Beijing University of British Közös kutatás 2004 Columbia, Vancouver, BC Malaspina University Közös kutatás 2007 College, Nanaimo, BC Fleming College, ON Közös kutatás 2007 Université de Moncton, Közös kutatás 2007 NB University of Georgia Közös kutatás 2007 Erasmus hallgatói/oktatói csere Az Erdőmérnöki Karnak jelenleg 23 intézménnyel van Erasmus mobilitási szerződése. Max. Tanulmány Felsőoktatási Ország Szakterület létszá i idő intézmény m összesen, Belgium 2008-2013 B BRUXEL04 Bulgária 2011-2013 BG VELIKO 01 Cseh Köztársaság 2011-2015 CZ PRAHA02 Cseh Köztársaság 2011-2014 CZ PRAHA02 Franciaország 2007-2013 F PAU01 Franciaország 2009-2013 F PARIS011 Université Libre de BRUXELLES St. Cyril and St. Methodius university of Veliko Turnovo Faculty of Mathematics and informatics Faculty of Forestry and Wood Sciences Czech University of Life Sciences PRAGUE (CULS) Faculty of Environmental Sciences Czech University of Life Sciences PRAGUE Université de Pau et des Payes de l Adour (UPPA) Universite Paris-SUD 11 Matematika, Statisztika Informatika Környezettudomány, Ökológia Az oktatás nyelve 2 12 hó francia 2 12 hó bolgár 2 12 hó 2 12 hó cseh, angol cseh, angol Fa 1 3 hó francia Geológia 1 12 hó francia
Finnország 2010-2013 SF SEINAJO 06 Lengyelország 2010-2013 PL KRAKOW06 Németország 2010-2014 D GOTTIN01 Németország 2010-2015 D FREIBUR01 Németország 2010-2013 D DRESDEN02 Németország 2011-2014 D LUENGURG0 1 Olaszország 2011-2013 I-ROMA16 Portugália 2010-2013 P LISBOA04 Portugália 2008-2013 P VILA-RE01 Spanyolország 2010-2015 E AVILA01 Spanyolország 2009-2013 E LLEIDA01 Spanyolország 2007-2013 E MADRID05 Seinäjoki Politechnic University Agriculture KRAKOW Georg-August Universität GÖTTINGEN Albert.Ludwigs- Universität FREIBURG Technische Universität DRESDEN of in Leuphana Universität LÜNEBURG UNIVERSITA' DEGLI STUDI ROMA TRE RÓMA DI tu lisbon Instituto Superior de Agronomia Universidade de Trásos-Montes e Alto Douro (UTAD) Vila Real Universidad Católica Santa Theresa de Jesús de AVILA Universitat LLEIDA Universidad Politéchnica MADRID de de Környezettudomány, Ökológia Környezettudomány, Ökológia Környezettudományo k, Ökológia Geoinformatika Környezettudományo k, Ökológia 4 20 hó 3 15 hó finn, (angol) lengyel (angol) 4 24 hó német 6 24 hó német (angol) 4 32 hó német 5 30 hó német (angol) Fizika 2 12 hó olasz Környezettudományo k Környezettudományo k Ökológia 2 12 hó 3 15 hó portugá l portugá l 3 15 hó spanyol 3 15 hó spanyol, (angol) 3 18 hó spanyol
Spanyolország 2010-2014 E VALENCIA02 Szlovénia 2009-2014 SI LJUBLJA01 Törökország 2009-2014 TR KAHRAMA01 Törökország 2010-2016 TR KASTAMO01 Törökország 2010-2014 TR KASTAMO01 Universidad Politécnica VALENCIA University LJUBLJANA de of University of KAHRAMANMARA S Kastamonu University TUNCELİ ÜNİVERSİTESİ (Tunceli University) Környezettudományo k Ökológia 2 12 hó 2 10 hó 1 5 hó 2 12 hó 3 15 hó spanyol (angol) szlovén (angol) török angol török (angol) török (angol) Ennek eredményeképp az elmúlt időszakban a következő hallgatói mobilitásokra került sor: Tanév Kiutazó hallgató Beutazó hallgató (fő) (fő) 2006/07 9 1 (1 szem., GR) 2007/08 8 1 (1 szem., GR) 2008/09 17 1 (2 szem., ES) 2009/10 11 2010/11 16 2011/12 18 2012/13 20 3 (1 szem., ES; 1 szem., TR és 1 szem.(phd), BG) Összesen 99 5 Erasmus/Tempus pályázatok Egy sikeresen lezárt (téma: erdőtűz) és négy folyó (témakörök: környezetbiztonság, klímaváltozás, faenergetika, vidékfejlesztés) Erasmus oktatásfejlesztési pályázat fut jelenleg a karon. EU-Kanada hallgatói/oktatói csere pályázat Év Kiutazó hallgató Kiutazó oktató Beutazó hallgató Beutazó (fő) (fő) (fő) (fő) 2008 11 2009 6 Lakatos F. 2010 2 Gribovszki Z. 2011 9 Frank N. Összesen: 28 3 57 10 oktató
B. Kutatási tevékenység Kutatási infrastruktúra Az Erdőmérnöki Kar kutatási infrastruktúrája jelentős fejlesztésen esett át az utóbbi években. A rendelkezésre álló közel 4000 m 2 -nyi laboratóriumi kapacitás lehetővé teszi széles körű kutatások folytatását, illetve azt, hogy a kar összes dolgozója, PhD. hallgatója, illetve szakdolgozó és diplomatervező hallgatója helyben végezze kutatásait. Az elmúlt években pályázati források segítségével (elsősorban TIOP és TÁMOP pályázat) jelentősen fejlesztettük az infrastruktúránkat, új laboratóriumi épület épült, illetve mintegy 500 millió Ft értékben új eszközöket szereztünk be. Kutatási eszközeink segítségével több nemzetközi kutatási programban veszünk részt. Kutatási (K+F+I) stratégia Kidolgozásra került az Erdőmérnöki Kar kutatás-fejlesztési (K+F) és innovációs (I) stratégiája. Megfogalmazásánál figyelembe vettük, hogy a folyamatos és magas szintű K+F+I tevékenység a korszerű, fenntartható felsőfokú oktatás alapvető feltétele, másrészt az egyetem fejlődésének, a kutatáshoz szükséges feltételeknek a biztosítása kizárólag fenntartói forrásokból nem lehetséges. K+F+I szervezetek A Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kara az Erdő- és Fahasznosítási Egyetemi Tudásközpont (ERFARET) és a Nyugat-magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatási Központja (KKK) alapításával és működtetésével jelentősen előrelépett a K+F+I területeken. 2012 év végén a pályázatok lezárulnak és mindkét szervezet spin-off vállalatként fogja tevékenységét folytatni. Tevékenységükkel egyrészt megrendeléseket adnak a karnak, másrészt oktatói-kutatói személyi tartalékbázist jelentenek. Lezárult kiemelt jelentőségű (TÁMOP) pályázatok Egyetemi szintű, karok közötti együttműködést biztosító pályázataink: TÁMOP 4.1.1.: Hálózatos egyetemi szolgáltatás-innováció a Nyugat-magyarországi Egyetemen TÁMOP 4.2.1.: ecompetence multidiszciplonáris egyetemi tudásmenedzsment rendszer fejlesztése és regionális innovációs keretrendszert megalapozó szervezeti fejlesztések a Nyugat-magyarországi Egyetemen TÁMOP 4.2.3.: Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja Kiemelendő a TÁMOP 4.2.3. program, melynek keretein belül lehetőség nyílt a a kar két doktori iskolájában doktori képzésben résztvevő doktoranduszok konferencián történő bemutatkozására, illetve a karon művelt néhány természettudományos diszciplína (matematika, kémia, biológia, ökológia,...) középiskolásoknak történő bemutatására. Meghatározó szerep jutott a karnak a következő, kutatási pályázatokban is: TÁMOP 4.2.2. Innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása: Erdő- és Mezőgazdálkodás, valamint a megújuló energiaforrás technológiák és a klímaváltozás (TÁMOP 4.2.2. /08/1-2008-0020) TÁMOP 4.2.1. A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innovációoktatás fejlesztésén keresztül: Szellemi szervezeti és K+F infrastruktúra fejlesztés a Nyugat-magyarországi Egyetemen (TÁMOP 4.2.1. /B-09/1/KONV-2010)
Mindkét program projektmenedzsere az Erdőmérnöki Kar egy-egy munkatársa volt, illetve mindkét projektben két alprogramot vezetett a kar egy-egy vezető oktatója. Az itt folyó kutatómunkának jelentős hatása van a kar tudományos teljesítményére és a tradícionálisan művelt kutatási témákon túl új témakörök felé nyitást is szükségessé tett, illetve tesz. Jelenleg is futó kiemelt jelentőségű (TÁMOP) pályázatok TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV: Agrárklíma: Az előrevetített klímaváltozás hatáselemzése és az alkalmazkodás lehetőségei az erdészeti és agrárszektorban A projekt célja: A föld(táj-)használat távlati optimálásának feltétele egy olyan információs rendszer kidolgozása, amely képes választ adni az éghajlatváltozás negatív hatásainak kezelésére, az ahhoz történő alkalmazkodás szakmai feladatainak megfogalmazására, a társadalmi/ökológiai elvárások szerint (pl. fenntarthatóság, szénkörforgalom fékezése, energiamérleg javítása). Egy szakértői adatbázis létrehozásához azonban meg kell teremteni az ehhez szükséges természettudományos és informatikai hátteret. A cél egy olyan komplex tartalmú alapkutatás folytatása, amelynek eredményei egyrészt lehetővé teszik a legfontosabb változások tendenciáinak előrevetítését, másrészt alapul szolgálhatnak egy tervezett döntéstámogató szakértői rendszer kiépítéséhez a természeti erőforrások fenntartható hasznosítása és védelme érdekében, az agrár-szféra gazdasági szereplői és szakigazgatási szervezetei számára. TÁMOP 4.2.2.A-11/1/KONV: Silva naturalis A folyamatos erdőborítás megvalósításának ökológiai, konzervációbiológiai, közjóléti és természetvédelmi szempontú vizsgálata A projekt célja: A kutatás fő célja az eltérő erdőgazdálkodási módok nyomán kialakuló erdőszerkezetek mikroklímájának összehasonlító vizsgálata. Operatív célok: 1. cél: A zárt erdőállomány, különböző méretű lékek, illetve egy nyílt vágásterület folyamatos meteorológiai megfigyelése (léghőmérséklet, relatív páratartalom, szélsebesség, rövidhullámú sugárzási egyenleg, csapadék, talajfelszín- és talajhőmérsékletet). A mérések a fizikai összefüggések leírásához és empirikus parametrizálásához szükségesek. 2. cél: A mért paraméterek alapján különböző statisztikai mikroklíma modellek felállítása, amelyekkel az eltérő állományszerkezetek mikroklíma módosító hatása becsülhető. Ezáltal pontosabb képet kaphatunk a különböző termőhelyi viszonyokhoz (klíma, hidrológia, talaj és kitettség) igazodó optimális lékméretről, amely leghatékonyabban szolgálja a folyamatos erdőborítás céljait. Tudományos és kutatási eredményesség A korábbi évek stagnálásától eltérően, a 2011-es évben kiugróan teljesítettek a kar oktatói és kutatói úgy az összes publikáció, mint a monográfiák írása terén. Különösen örvendetes a nemzetközi publikációk, monográfiák számának növekedése, amelyek a minőségi teljesítménynövekedést is mutatják. A javulást a kar intézkedései, a MAB professzori kinevezésekkel szemben támasztott megnövelt követelményszintje és a MTA nagydoktori követelményszintjének növekedése egyaránt elősegítették. Ami az elsőt illeti, kar minimális publikációs követelményeket vezetett be és az egyetemi docensi kinevezéseket habilitációhoz köti. A 2011-es évben újabb intézkedéseket tett, amelyek hatása a 2013-as évtől várható. Ezek, nevezetesen: 5 és 10 évre szóló, személyre szabott életpályamodell kidolgozása, konkrét minőségi publikációk és előmenetel aláírással történő vállalásával; saját bevételből finanszírozott tudományos teljesítményhez kötött kereset-kiegészítés pályázati úton történő odaítélése; saját bevételből finanszírozott fél és egy éves külföldi kutatási ösztöndíjpályázat. Ez utóbbi két pályázat elbírálása és odaítélése 2012 évben már megtörtént.
A Kar oktatóinak publikációs tevékenysége 2007 2008 2009 2010 2011 5 év összesen Össz 1 Össz 1 Össz 1 Össz 1 Össz 1 Össz 1 főre es főre es főre es főre es főre es főre es Publikáci 432 5,5 397 5,1 398 5,1 400 5,1 707 9,1 2334 30,0 ó Hazai 330 4,2 311 4,0 263 3,4 281 3,6 418 5,4 1603 20,6 Nemzetk özi 102 1,3 86 1,1 135 1,7 119 1,5 289 3,7 731 9,4 Monográf 0,4 0,4 0,2 0,2 0,5 1,7 ia 30 31 13 19 37 130 Hazai 25 0,3 26 0,3 10 0,1 17 0,2 20 0,3 98 1,3 Nemzetk özi 5 0,1 5 0,1 3 0,1 2 0 17 0,2 32 0,4 Összesen 462 5,9 428 5,5 411 5,3 419 5,3 744 9,6 2464 31,7 Hazai 355 4,5 337 4,3 273 3,5 298 3,8 438 5,7 1701 21,9 Nemzetk özi 107 1,4 91 1,2 138 1,8 121 1,5 306 3,9 9,8 763 A tudományterületenként és kari szinten összesített impakt faktor 2007-2011 között IF értékek 2007 2008 2009 2010 2011 Összesen Agrár 4,191 2,618 23,488 44,671 17,461 92,429 Műszaki Tudományok 5,522 13,83 0 5,028 3,049 27,429 Természet 0,4 6,191 3,184 13,092 13,966 36,833 Összesen 10,113 22,639 26,672 62,791 34,476 156,691 Sopron, 2012. december 12. Prof. Dr. Lakatos Ferenc tudományos és külügyi dékánhelyettes
4. AZ IGAZGATÁSI ÉS GAZDASÁGI DÉKÁNHELYETTES KIEGÉSZÍTÉSE: BESZÁMOLÓ AZ ERDŐMÉRNÖKI KAR 2006-2012-ES GAZDÁLKODÁSÁRÓL Bevételek Az elmúlt években a felsőoktatás, így az Erdőmérnöki Kar központi költségvetési támogatása jelentősen csökkent. A támogatás csökkenésének aránya nagyobb volt, mint ami a hallgatói létszám változásból következett volna. Bár az egyes évek kari támogatását, annak részben eltérő tartalma miatt nem lehet egyértelműen összehasonlítani, az alábbi ábra jól mutatja a támogatás változását. 1. ábra Az Erdőmérnöki Kar képzési, tudományos és fenntartói támogatásának összege évenként Megjegyezzük, a 2012. évi támogatás a zárolások előtti tervezett összeget tartalmazza, amelyben szerepel a Botanikus Kertre és a Közgyűjteményekre kapott célzott támogatást is, amit a korábbi években összegében nem tüntettünk fel. A költségvetési támogatáson kívül, a karnak jelentős saját bevételei is voltak. Ezek forrása részben a pályázati támogatásokból, részben a szolgáltatásokból ered. Ezen bevételek pontos kimutatása nem lehetséges, mivel a bevételek egy része külső cégnél jelentkezett (pl. ERFARET, KKK), illetve az utóbbi években több központi nyilvántartású pályázat is volt (TÁMOP). Ennek ellenére kijelenthetjük, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt az Erdőmérnöki Karon a kutatási bevételek összege, elsősorban a nagy pályázatoknak köszönhetően.
2. ábra A szakképzési bevételek alakulása A kutatási és szolgáltatási bevételek mellett, jelentős bevétele volt a karnak az oktatásból, illetve a szakképzési (fejlesztési rész-) hozzájárulásból is. Sajnos az utóbbi idén megszűnt, így az innovációs járulékból származó bevételekhez hasonlóan, erre már nem számíthatunk. A szakképzési bevételek lehetővé tették, hogy a kar, illet az egyes intézetei saját beruházásokat is megvalósíthassanak. A pályázati, illetve szolgáltatási bevételek túlnyomó részével az egyes intézetek gazdálkodtak, így azokat külön nem tüntetjük fel. Egyenleg Az Erdőmérnöki Kar gazdálkodásának egyik legfontosabb jellemzője a bevételek és a kiadások egyenlege. A csökkenő bevételek és a növekvő kiadások miatt az Erdőmérnöki Kar pénzügyi egyensúlya 2005-re negatívvá vált, ami miatt a Gazdasági Főigazgatóság az Erdőmérnöki Kar vezetésének 2006 év közepén jelentős (10-15 %-os) létszámleépítésre tett javaslatot. A kar vezetése áttekintve és átszámolva a lehetőségeket figyelembe véve a szakmai és anyagi szempontokat ezt a javaslatot elutasította, és vállalta, hogy intézkedési tervet dolgoz ki a pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében. Az intézkedési terv kidolgozása során többek között - áttekintettük a költségvetés szerkezetét, az egyes szervezeti egységek oktatási feladatait, a kutatatási bevételek jellegét és a kiadásokban szereplő egyes tételeket. Az intézkedési tervet amit, azóta minden évre vonatkozóan ki kellett dolgoznunk a kiadások csökkentése mellett, elsősorban a bérek saját, illetve kutatási bevételekből történő finanszírozására alapoztunk. Ez lehetővé tette, hogy a nyugdíjazásokon kívül ne kelljen központi létszámcsökkentést előírni, illetve ezzel sikerült megteremteni az Erdőmérnöki Kar pénzügyi egyensúlyát (3. ábra).
3. ábra Az Erdőmérnöki Kar pénzügyi egyenlege Az intézkedési terv és az kar összes dolgozójának közös munkájának eredményeképpen sikerült a korábban felhalmozott hiányt ledolgozni. és a pénzügyi egyensúly közeli állapotot 2009 év végére megteremteni. A támogatás további csökkentésének ellenére, 2011 évet és várhatóan 2012 évet az Erdőmérnöki Kar jelentős pénzügyi tartalékkal zárta. Megjegyezzük, hogy ezen tartalékok nagy része az egyes szervezeti egységeknél (intézeteknél) van. A kar egyensúlyának további fenntartása jelentős feladatot ró a kar dolgozóira. Beruházások A beszámolási időszakban az Erdőmérnöki Karon pályázati, illetve egyéb forrásból több beruházás valósult meg. Ezek közül kiemelendő a PPP beruházás, amelynek részeként, a kar volt dékánja dr. Mészáros Károly kezdeményezésére az Erzsébet Kertben egy új épület került kialakítása, amelyben 6 tanterem mellett, az Idegen Nyelvi Központ és a Környezet- és Földtudományi Intézet két tanszéke került elhelyezésére. Ebben a konstrukcióban újult meg a B épület is, amelyben a kar 3 intézete található. Bár nagy szükség volt a B épület felújítására és a P-épület megépítésére, megjegyezzük, hogy ez a beruházás jelentős terhet jelent az egyetem, illetve az Erdőmérnöki Kar számára. A PPP-beruházások elszámolása az egyes években az egyetemi költségvetésen belül eltérő módon történt, de azokban az években, amikor ez megjelent a kar költségvetésében, évente 90-130 millió Ft éves kiadást jelentett. A TIOP támogatás keretén belül létesült egy új kutató központi épület, amelyben a kar hat intézete által, 500 millió Ft-os támogatás terhére, beszerzett eszközök kerültek elhelyezésre. Jelentős eszköz beruházás valósult meg a TÁMOP pályázat keretén belül. A szakképzési hozzájárulás terhére a kar egy új autóbuszt szerzett be, illetve az egyes években az intézetek által benyújtott igények alapján, kisebb értékű, elsősorban informatikai eszközök beszerzésére került sor. KEOP pályázat támogatásával jelentős mértékben megújult a Botanikus Kert is. Az elmúlt időszakban fejeződött be a C épület külső felújítása és az alagsorának a megújítása is. Sajnos az épületek felújítását nem siketült folytatni, így annak ellenére, hogy a kar vezetősége minden évben kérte, sem az E épület, sem az F épület felújítására nem került sor.