I02-01 N05v1 Szabályozási főcsoport:3-4 Azonosító:1-4 2v6 A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. E Változatszám: v6 Hatályos: 2014-08-01 Egyedi szám:
Technikai oldal Ez a szabályzat a DRV Zrt. szellemi terméke, a Ptk. 86. (3) alapján a készítő hozzájárulása nélkül más szervezetre nem alkalmazható. Változások átvezetésére kötelezett példány! Oldalszám: 9 Felelős szervezeti egység: Kontrolling osztály Jóváhagyó illetékes szakterületi vezető: Kiadás-elosztás: kontrolling osztályvezető elektronikus elérhetőség biztosított Elektronikus változat elérhető: DRV Zrt. Belső Információs Portál Eredeti példány megtalálható: Minőségirányítási Csoport Jóváhagyó Minőségügyi Csoport: minőségirányítási csoportvezető Hatályba helyezéssel egy időben érvénytelen: v5 változat A szabályzatot a v6 változatszámú tartalomjegyzék szerint hatályba helyezem: Arday Zoltán gazdasági és pénzügyi igazgató Oldalszám:2
TARTALOMJEGYZÉK Technikai oldal... 2 TARTALOMJEGYZÉK... 3 AZ SZEREPE... 4 1. A KÖZVETLEN ÖNKÖLTSÉG TÉNYEZŐINEK TARTALMA... 4 Díjkalkulációs tényezők... 4 2. A FEDEZET SZÁMÍTÁSÁNAK ÖSSZETEVŐI... 6 2.1. Tevékenységenként felszámítható fedezeti kulcsok... 7 3. ÁGAZATI BESOROLÁS SZERINTI ÁRKÉPZÉS... 8 3.1. Állami tulajdonú víziközmű díjának előkészítése... 8 3.2. Önkormányzati tulajdonú viziközmű díjának előkészítése... 8 3.3. Egyéb tevékenység... 8 Oldalszám:3
Az árterv szerepe Az árterv szerepe, hogy az árak kialakításához, a Társaság szabadáras tevékenységeinek árképzéséhez irányt adjon, és szakmai segítséget nyújtson. A szolgáltatások, termékek és építmények árának meghatározásánál szükség van a közvetlen önköltség és a bruttó fedezet számítására. Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény, valamint az 1993. évi CIV. törvény és annak módosításai, mely szerint: az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny". Az 1996. évi LVII. tv. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény érvényben levő változatában foglaltak alapján alakítjuk ki ártervünket és árképzéseinket. 1. A közvetlen önköltség tényezőinek tartalma Közvetlen költség minden olyan, a termék előállítása és a szolgáltatás teljesítése érdekében felmerült költség, amely a kalkulációs egységre utalványozható, illetve amelynek a kalkulációs egységre jutó értéke megállapítható és elszámolható. A hatályos 2000. évi C. sz. Számvitelről szóló törvény és az Önköltségszámítási Szabályzat alapján készült. Díjkalkulációs tényezők A költségtényezők az alábbi felsorolás szerint: Tartalmuk: az érvényes Önköltség Számítási Szabályzatban rögzítetteknek megfelelően, illetve ahol eltér, ott az Ártervben leírtak szerint kell eljárni. Anyagköltség Technológiai energia Villamos energia Bérköltség Olyan tevékenységeknél, amelyeket a Zrt. több területén végeznek, az egységes árkialakítás érdekében az alábbi (béralapból számított) vállalati átlagórabérekkel kell számolni: Oldalszám:4
Munkakör 2014. évi átlagórabér (Ft/óra) Betanított laboráns 878 Biológiai laboráns 971 Csatornamű gépész 896 Darukezelő 1 055 Elektromos hibaelhárító 1 010 Gondnok 929 Hálózat-, és létesítmény-karbantartó 933 Helyszíni kivizsgáló 835 Hibafelvevő diszpécser (fizikai) 920 Ir. sokszorosító gépkezelő 944 Karbantartó kőműves 953 Kémiai laboráns 954 Konyhai kisegítő 826 Különleges gépjárművezető 951 Mintavevő 958 Műszeres hálózatvizsgáló 888 Művezető 1 656 Nehézgépkezelő 970 Portás 894 Raktárkezelő 971 Szállító és rakodómunkás 834 Szippantó gépkezelő 924 Technológus 1 531 Tehergépkocsivezető 889 Üzemirányító központ csoportvezető 1 712 Üzemviteli ügyintéző 1 174 Vezeték és csőhálózatszerelő I 896 Vezeték és csőhálózatszerelő II 898 Vezeték és csőhálózatszerelő III 928 Vezeték és csőhálózatszerelő IV 932 Vízmérő leolvasó 828 Vízműgépész 909 A felsorolt bérek tartalmazzák az alapbért, bérkiegészítést, bérpótlékot. Nem tartalmazzák azonban a TB járulékot és a munkaadói járulékot, valamint a bérgarancia alapba fizetendő összeget. Oldalszám:5
Személyi jellegű egyéb kifizetések Minden olyan, a dolgozóknak teljesített pénzbeli vagy természetbeni juttatás, kifizetés, melyet jogszabály vagy belső szabályozás ír elő (pl. utazási költségtérítés, gépjárműhasználat, cafetéria, nyugdíjbiztosítás, jubileumi jutalom, segély, betegszabadság, munkáltatói táppénz, végkielégítés, stb.) 2014. évben a bérköltségre felszámított mérték átlagértéke 28,7 %. Közteher (járulékok) A közvetlen bérköltség, kiegészítő fizetések, bérpótlékok együttes összege után a mindenkori jogszabályban meghatározott mérték alapján számítandó fel. 2014. évben átlagosan 29,5 % járulék számítandó fel a közvetlen bérre. Értékcsökkenési leírás Mértéke az érvényben lévő - a társasági adóról szóló törvény 1. és 2. sz. melléklete - adta lehetőségek szerint számolható el. A Társaság tulajdonában lévő működtető vagyon értékcsökkenése Részvénytársaságunknál kerül elszámolásra, az önkormányzati tulajdonban lévő vagyon értékcsökkenését a koncessziós díj tartalmazza. Egyéb közvetlen költség Fenntartási költség Szállítás-rakodás Közvetlen gépköltség Ezen költségtényezőnél kell kimutatni a kalkulációs egység kivitelezéséhez, a szerkezetek beépítéséhez, szereléséhez, a kalkulációs egység szerinti építőipari szolgáltatás elvégzéséhez szükséges gépek belső gépbérleti díjait és a műszakilag indokolt helyszínen tartási idő figyelembevételével elszámolt költségeit. Idegen gép kölcsönzése esetén a tényleges gépbérleti díjat lehet érvényesíteni. 2. A fedezet számításának összetevői Az egyéb tevékenységekre vonatkozó fedezet számításának alapadatai a 2014. évi tervadatok. Oldalszám:6
ezer Ft Egyéb tevékenységek 2014. terv közvetlen önköltség 199 305 ráosztható közvetett költségek 271 378 együtt 470 683 általános költségek 47 761 egyéb ráfordítások 33 531 összes költség 551 975 értékesítés nettó árbevétele 480 336 eredmény -71 639 fedezet 9 653 Árképzésnél figyelembe vehető fedezet (nyereség nélkül) 81 292 nyereség (10 %) 61 331 fedezet (10 % nyereséggel) 142 623 nyereség (20 %) 137 994 fedezet (20 % nyereséggel) 219 286 2.1. Tevékenységenként felszámítható fedezeti kulcsok Nyereség nélküli fedezeti kulcs" alkalmazásával csak a felmerülő általános költségek, a központi irányítási költségek, valamint az egyéb ráfordítások költségei térülnek meg. 10 %-os nyereségtartalmú fedezeti kulcs alkalmazása esetén a fedezeti összeg az árbevétel 10 %-ának megfelelő nyereséget tartalmaz. 20 %-os nyereségtartalmú fedezeti kulcs alkalmazása esetén a fedezeti összeg az árbevétel 20 %-ának megfelelő nyereséget tartalmaz. Fedezet maximum kulcs meghatározására nem került sor, de javasolható a "piacon" érvényesíthető legmagasabb fedezeti kulcs alkalmazása a nyereségesség érdekében. Oldalszám:7
3. Ágazati besorolás szerinti árképzés 3.1. Állami tulajdonú víziközmű díjának előkészítése A víziközmű szolgáltatásról rendelkező 2011. évi CCIX. tv. szabályozása szerint a nem lakossági felhasználók vonatkozásában a 2013. január 31-én alkalmazott díjak érvényesek. A lakossági felhasználók díjai a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény alapján a 2013. január 31-én alkalmazott díjak 90%-a. 3.2. Önkormányzati tulajdonú viziközmű díjának előkészítése A víziközmű szolgáltatásról rendelkező 2011. évi CCIX. tv. szabályozása szerint a nem lakossági felhasználók vonatkozásában a 2013. január 31-én alkalmazott díjak érvényesek. A lakossági felhasználók díjai a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény alapján a 2013. január 31-én alkalmazott díjak 90%-a. Az önkormányzati tulajdonú viziközművek koncessziós, illetve eszközhasználati díja is része az önkormányzati hatósági díjnak, mely a szerződésekben meghatározottak szerint kerül átutalásra. 3.3. Egyéb tevékenység A társaság egyéb tevékenységeire a 2014. évi tervszámokból fedezeti százalékok számíthatóak, melyek a Zrt. egész területén alkalmazandók a fedezeti összeg meghatározásához. Az egyéb tevékenységi kör számos, jelentően eltérő tevékenységet foglal magába. Annak érdekében, hogy veszteség ne realizálódjék, célszerű tevékenységenként egyedi fedezeti számítást alkalmazni. A számításokhoz igény esetén a Kontrolling Osztály nyújt segítséget. Az egyéb tevékenységre számított átlagos fedezeti kulcsok Általános kalkulációs séma közvetlen költségeinek főcsoportjai: anyagköltség, munkaerő költsége, munkagép költsége, és járműköltség. Oldalszám:8
A fedezet (százalékos kulcs formájában meghatározott) a fel nem osztható költségek fedezetéül szolgál, tartalmazza a központi irányítás költségeit és a vállalati nyereséget. Kétfajta fedezeti kulcs alkalmazható vetítési alaptól függően. 1. Vetítési alap: közvetlen önköltség (anyagköltség, munkaerő, munkagép, járműköltség összesen) Fedezeti % (0 % nyereségtartalommal) 17,3 % Fedezeti % (10 % nyereségtartalommal) 30,3 % Fedezeti % (20 % nyereségtartalommal) 46,6 % 2. Vetítési alap: anyagjellegű ráfordításokat nem tartalmazó közvetlen önköltség (munkaerő, munkagép összesen, kiszállást nem tartalmazza). Ez utóbbi leginkább építési munkák egyedi kalkulációinak készítéséhez ajánlott. Fedezeti % (0 % nyereségtartalommal) 27,2 % Fedezeti % (10 % nyereségtartalommal) 41,3 % Fedezeti % (20 % nyereségtartalommal) 59,0 % A piaci árinformációk alapján magasabb fedezeti kulcs is használható, ha ezáltal a szolgáltatás ára a piaci árhoz igazodik. Az alkalmazandó anyagigazgatási költség az anyagköltségre vetítve 11 %. Költségvetés készítésekor az anyagok árváltozásából eredő többletköltségek fedezetére a kivitelezés befejezéséig (részszámla kiállításáig) eltelt teljes naptári hónapokra havi 0,5 % - 1% árkockázati fedezet irányozható elő. Különleges körülmények miatti többletköltség, továbbá tartalékkeret a fedezetnek nem része, ezek érvényesítése a megrendelővel történt megállapodás esetén külön felszámítandó. Oldalszám:9