Jelige: Víz Bányászok

Üzem illetve vállalattörténeti pályázat az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Kőolaj-, Földgáz- és Vízbányászati Szakosztálya, a Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., valamint a Magyar Olajipari Múzeum Alapítvány meghirdetésére. Jelige: Víz Bányászok EMLÉKKÉPEK, EMLÉKLAPOK a MISKOLCI MÉLYFÚRÓ VÁLLALAT ÉS UTÓDSZERVEZETEINEK VÍZBÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉGÉBŐL 1950 1993 Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad. 1684-2009

2008.október Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad. 1684-2009

Tartalom 1.Előzmények A vállalat rövid szervezeti története, névváltozásai. 2. A vízbányászati tevékenység fejlődési szakaszai: 1950 1965-ig Preludium 1966 1974-ig Forte prima 1975 1978-ig Rubato 1979 1989-ig Forte seconda 1990 1993-ig Andante 3. Az alkalmazott fúróberendezés típusok 4. A vízbányászat önálló földtani, geofizikai, laboratóriumi kutatási tevékenysége 5. Összefoglalás Melléklet: A miskolci Földtani Kutató és Fúró Vállalat fúrási, geofizikai és geológiai tevékenységével kapcsolatos szakirodalom Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad. 1684-2009

1. ELŐZMÉNYEK A magán fúrócégek szocialista államosítása után miskolci székhellyel létrehozott, állami földtani kutató és fúró vállalat elnevezései, feladatai: 1949-1957-ig Miskolci Mélyfúró Vállalat,(1.kép)1954-től hangsúlyozottan szilárd ásványi nyersanyag bányászati profillal, ahhoz tartozó hidrogeológiai feladattal, a Nehézipari Minisztériumon belüli Országos Földtani Főigazgatóság 1958-ban megnövelt felügyeletével. 1958 1963-ig Északmagyarországi Földtani Kutató Fúró Vállalat, az előbbi profillal. (Putnoki és Zagyvapálfalvai Üzemekkel). 1964-1988-ig Országos Földtani Kutató, Fúró Vállalat, Északmagyarországi Üzemvezetősége, (2.kép) a Központi Földtani Hivatal szakfelügyeletével, de továbbra is a NIM szakpolitikai irányításával, változó súlyú vízbányászati, vízellátási, mérnökgeológiai célú fúrási tevékenységgel. 1989-1992-ig Földtani Kutató Mélyfúró Vállalat, amelyen belül 1990 évtől alakult két szakmai utódvállalkozás, főként vízbányászati tevékenységgel. 1993 ban HUNGEO Víz- és Ásványkutató Vállalat a felszámolásig. 1. kép Miskolci mélyfúró vállalat bejáratánál (1950. Krisch Géza gyűjteményéből) 2. kép OFKFV északmagyarországi telephelye (1976. Szlabóczky Pál gyűjteményéből) Az emlékképek felidézéséhez először, a még aktív utódok jóvoltából a fennmaradt 1959-1989 közötti Éves Földtani Jelentések vízbányászati vonatkozású részeit tanulmányoztuk át. Ezek tartalmi szerkesztése szinte évről-évre változott, mivel annak tartalmát, formai szerkezetét a NIM előírása eleve csak a szilárd ásványi nyersanyagkutató fúrásokra határozta meg. A Miskolci Mélyfúró Vállalat és utódszervezeteinek vízbányászati fúrási tevékenysége Év 1959 1960 1961 1962 1963 1964 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 Földtani Vízellátási kutak,fúrások db db 10 12 7 1 38 2 12 2 13 2 21 2 3 21 77 11 7 35 35 60 58 32 8 60 38 46 6 144 8 86 13 26 9 Összes Év hossz fm 3596 1977 4116 1978 1430 1979 3800 1980 1740 1981 1409 1982 2508 1983 5825 1984 19486 1985 5590 1986 12782 1987 8721 1988 8442 1989 14000 1990 11817 1991 5024 1992 3343 1993 2630 Összesen: Magyarázat az 1. táblázathoz: Földtani Vízellátási fúrások, kutak db db 18 4 10 8 25 47 19 75 49 55 47 37 12 85 22 73 11 43 8 43 17 45 5 62 44 2 12 22 17 18 13 30 17 670 678 Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad. 1684-2009 1.táblázat Összes hossz fm 4871 4054 13200 15876 13071 5740 8847 5138 9044 5408 5842 8543 5664 2404 3533 1701 5222 228084

Földtani fúrások: bányászati kutató fúrások vízvizsgálatokkal bányászati hidrogeológiai fúrások, figyelő kutak, kútcsoportok, víztelenítő fúrások mélyépítési figyelő, víztelenítő kutak alapfúrások spontán vízvizsgálatokkal, tudományos rétegvíz figyelő kutak. (MÁFI) Vízellátási kutak: ivó,- ipari, mezőgazdasági vízbázis kutató fúrások, termelő és figyelő valamint termál kutak vízbeszerzési céllal mélyített alapfúrások. (KFH) Körültekintő módon tanulmányoztuk át és gyűjtöttük ki az utódintézmény GEOKOMPLEX adattári dokumentációit és állítottuk össze a publikációs szakirodalmat. Felkerestünk, kikérdeztünk néhány - a vállalatnál hosszú időt eltöltött - nyugdíjas kollégát. A fellelhető anyagok, emlékezések azonban így is nagyon hiányosak. Reméljük azonban, hogy történeti visszatekintésünk maradéktalanul tükrözi azt a rendkívül küzdelmes munkát, amit a magyar vízbányászat területén e vállalat dolgozói végig éltek, és eredményekben hátra hagytak! A kisebb hiányosságok ellenére nagy elégtétel számunkra, hogy a történeti pályázati felhívásra ezt a visszatekintést elkészíthettük, mivel az egykori NIM tárca alá tartozó szilárd ásvány és szénhidrogén kutató vállalatok közül a rendszerváltoztatás után csak az OFKFV-ről nem publikáltak semmiféle visszatekintést. Megjegyzendő, hogy a mélyfúrás (magfúrás), karotázs technika és a szerteágazó földtani kutatási szakirány szempontjából a NIM alá tartozó vállalatok közül az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat volt a legsokoldalúbb. Az OFKFV északmagyarországi székhelyű vállalati egységeinek, vízbányászati résztevékenységét kívántuk bemutatni pályázati munkánkkal. Meg kell jegyezni, hogy a vízbányászat fogalmát a lehető legszélesebb körben értelmezzük. Így az 1. táblázatban a bányászati, földtani alapkutatási és kisebb hányadában a mélyépítési vízvédelmi fúrások Földtani, a földalatti vizeket hasznosító kutak Vízellátási oszlopcímmel szerepelnek, hiszen mindezek egy természetes mélységi nyersanyag kitermelését, bányászatát szolgálják. Ebben a több évtizedes hősies, magas műszaki és szellemi színvonalú munkában kiemelkedő szerepet vállaló dolgozók száma jóval meghaladja a száz főt, már csak az erős munkaerő fluktuáció miatt is. Ezért a leírt eseményekhez kötődő neveket mellőzzük. A miskolci székhelyű vállalat irányításában közreműködő nem fizikai állományú szakemberek többsége természetszerűen a helyi Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karáról került ki (olaj-, bánya-, geológus-, geofizikus mérnökök), de többen a Gépészmérnöki Karon végeztek. A Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad. 1684-2009

laboratóriumban még kohómérnök is dolgozott. A főmérnöki állást szinte végig egy olyan építőmérnök töltötte be, aki bár a budapesti műszaki egyetemen végzett, de ott hallgatója volt Mazalán Pál előadásainak, és 1948-tól a kútfúró-mélyfúró iparban dolgozott. A földtani vonalon dolgozó diplomások kisebb hányada budapesti, illetve szegedi tudományegyetemi geológus volt. Előfordult néhány geológiát is hallgató középiskolai tanár. A vízbányászati munkák terepi felügyeletében és dokumentálásában kiemelkedő szerep jutott a geológus technikusoknak, a jól felszerelt műhelyben a gépésztechnikusoknak, akik képzése a 60-as, 70-es években igen magas színvonalú volt. A fizikai állomány átlag munkásokétól magasabb intelligenciáját azzal magyarázhatjuk, hogy nagy részük hegyvidéki bányász-fúrós dinasztiákból, másrészük palóc és hajdú vidékek, szocialista mezőgazdaság elől elmenekülve jómódú paraszt családokból származtak. A 80-as évek végéig a mélyfúrási munkahelyeket igen mostoha körülmények jellemezték, ami igen sok leleményességet igényelt már a szállítás, javítások során is. A fúrási, kútfúrási munkák specialitása, hogy a műszaki létesítmény nem látható, ezért annak kivitelezése különleges fantáziát igényel a fizikai dolgozóktól is. 2. A VÍZBÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG FEJLŐDÉSI SZAKASZAI A mindenkori vállalati tevékenység vízbányászati súlyát az országos, sőt sokszor a nemzetközi politika és gazdasági irányzatok határozták meg. Ezek a változások jól tükröződnek az 1.táblázatban és 1. ábrán látható éves adatok hirtelen változásaiban is. Ennek alapján a miskolci földtani kutató fúró vállalatok vízbányászati története a következő periódusokból áll, amelyek változó lendületét zenei műszavakkal jellemezhetjük: 1950-1965 évek Preludium A barna kőszén bányászat hőskorában a Vállalat vízbányászati tevékenysége alárendelt. Ezek: a szénkutatások spontán vízkitöréseinek kezelése, értékelése, az időszak közepétől néhány tudatos bányavíz védelmi vizsgálat, a falvak villamosítása nyomán lehetővé vált, gépi szivattyús ivóvíz termelő kutak fúrása (2.ábra) néhány bányász település ivó, vagy fürdővíz ellátása céljából nagyobb hozamú kútfúrás kísérlete. Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad. 1684-2009

2.ábra Emléklapok a Miskolci Mélyfúró Válallat munkájából Szlabóczky P. gyűjteményéből Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad. 1684-2009

Az 1949-ben alakult Miskolci Mélyfúró Vállalat fúró berendezés parkja ugyan nagy számú (kb 70) berendezésből állt, de azok sokfélesége és korszerűtlen leromlott állapota miatt később a berendezés számot csökkentették. Az 50-es évek végéig a vízbányászati fúrásoknál is alkalmazták még a fa háromlábú fúrótornyot, amely szállítása sokszor csak lófogattal történt. A fizikai munkaerő is igen sokszínű és különböző szakképzettségű volt: az államosított kútfúró kisiparostól az un. deklasszált elemekig, és a mezőgazdasági termelőszövetkezetekből eltávozott un. paraszt káderekig. A 70-es évekig ide is küldték a börtönből szabadult REF-eseket. Mindmáig tudományos jelentőségű a Felső-Boldva-völgyi gipsz-anhidrid kutatásnál 1953-ban mélyített Perkupa-14 fúrás meleg karsztvíz kitörésének kezelése. (3.ábra) A kifolyó víz miatt később különböző talp mélységnél vízszint változást mértek. A melegvíz feltöréskor közbeszólt a politika: 1953 nyarán egyik napról a másikra leállították a munkálatokat, még a rudazatot is bent hagyták. Jaskó S. (1955.) szerint a fúrás 622 m-ből wettersteini mészkőből 1200 l/perc, 26Co-os, szulfátos vizet kapott. A tervezett mélybányászat veszélyeztetettsége miatt a fúrást lezárták. 3. ábra: A perkupai gipsz-anhidrit kutatás átnézetes szelvénye a P-14 melegvizes fúrással (Mészáros M. 1953.,Vitális Gy. 1967. nyomán) Az OFF kezdeményezésére 1958-ban az ÉFKFV megbízást kapott a Fekete-völgy-I. barna kőszén előfordulás minta kutatására. Ez már számottevő hidrogeológiai programot is tartalmazott. Porchedt-vizsgálatokat és laboratóriumi permeabilitás vizsgálatokat írtak elő (Kiss K. et.al. 1960, Radócz Gy. 1965.). A hidrogeológiai fúráscsoport egy φ 102-es víztermelő kútból és ettől, a feltételezett hidraulikus gradiens iránnyal szemben 20, ill. 70 m-re telepített figyelő kutakból állt. Ezután két lépcsős szivattyúzás mellett mérték a piezometrikus reakciót. A szivattyúzáshoz ekkor még búvárszivattyú és nagy teljesítményű kompresszor hiányában kézi és mélyhenger szivattyút alkalmaztak, ami a berendezés tervezett teljesítményét meghaladó csőátmérőt igényelt, hogy a depressziót a szivattyú csöve mellett mérni lehessen. A bányavíz védelmi célú hidrogeológiai kutatásra a vállalatnak ekkor még nem volt kellő felszereltsége és szakértelme. Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad. 1684-2009

Szakképzett hidrogeológus mérnökök, ill. technikusok csak a 60-as évek második felétől voltak a vállalatnál. (Emiatt is 1953/54-ben a Magyar Hidrológiai Társaság a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen hidrogeológus technikus képző esti tanfolyamot szervezett, amely vizsgabizottságának elnöke mint az MHT akkori elnöke Mosonyi Emil prof. volt!) A vízadó rétegek átfúrását száraz technológiával végezték, ami állandó nehézséget jelentett az U-5- típusú berendezésnél. A többi fúrást ekkor még Craelius típusú berendezéssel végezték, amely fúró rudazatai, különösen a kapcsolók meglehetősen elhasználódtak voltak. A saruzárások tökéletlenül sikerültek, a szűrő mosatások célszerszám hiányában nem csökkentették a szűrő ellenállást. A nem kívánatos vertikális átszivárgásokat növelték az elcementezés nélküli régi fúrások, a bányászattal megbolygatott réteg rendszer, és a közeli mélybányászati robbantások. Nem voltak meg egy helyi kirendeltség felállításához szükséges műszaki feltételek sem. Még műhelykocsi sem állt a rendelkezésére. Mindezt fokozta a fúró munkások ez irányú gyakorlatlansága, a felsőbb irányítás terén mutatkozó bizonytalanság. Az 1959 évi földtani jelentés szerint: A nem hidrogeológiai célra mélyített fúrások 30%-ában amennyiben öblítővíz veszteség mutatkozott az iszapot tiszta vízzel kellett lecserélni, a furatot feltölteni, mérve a vízveszteség, ill. vízszint süllyedés mértékét a csőszájnál, valamint 3 m-s felcsövezésnél. Magyarországon első ízben történt meg, hogy egy mintakutatási területen ilyen nagy számú és korszerű speciális vizsgálatokkal próbálták tisztázni a terület vízföldtani helyzetét. A Fekete-völgyi mintakutatást szovjet mintára tervezték, de ekkor még a műszaki és szellemi feltételek ehhez nem álltak rendelkezésre. Az időigényes minőségi munkát hátráltatta a vállalati terv teljesítés mennyiségi jellege is: fúrási folyóméter, magkihozatali százalék. (Ebből az időből származott az az anekdota is miszerint a terv értekezleten közölték célunk a magkihozatal javítása 110%-ra!.) A bányászati hidrogeológiai munkák megbízható dokumentálására már ekkor terepnapló készült, amit a kútfúrósok mellőztek. Ebben az időszakban a kútfúrásokat az ekkor még szintén az OFF alá tartozó Országos Vízkutató és Fúró Vállalat végzi. A miskolci laboratóriumba permeabilitás meghatározó készüléket állítanak be, amely hibája közismerten igen nagy, ezért rövid idő után megszüntették. Az Ózdi-szénmedencében tervezett függőaknánál 1956-57-ben a közbejött sajnálatos események miatt megszakítással mélyül a Csokvaomány-39/a hidrogeológiai fúrás, a hidrosztatikai nyomásviszonyok és a várható mélyítés közbeni vízhozam meghatározása céljából. Az egykori főgeológusi kiértékelés szerint A hidrogeológiai fúrás vizsgálatai nehéz körülmények között folytak, mert hasonló vizsgálatokhoz Vállalatunk sem felszerelés, sem megfelelő begyakorlott szakemberek dolgában nem volt a szükséges mértékben felkészülve. A kompresszoros víztermelés mellett három réteg esetében kanalazás segítségével végzett újra feltöltődési vizsgálatokat is végrehajtottunk. A kicsövezett felhagyott fúrásból alacsony hozamú, de igen kellemes ízű kifolyó vizet kaptak, amit a helyiek mai napig csevice forrásként hasznosítanak. A 60-as évek elején induló visontai lignit külfejtés víztelenítéséhez szükséges fúrási hidrológiai vizsgálatokat és a kútcsoportok telepítését a Földtani Kutató Fúró Vállalat végzi. Pl. 1959-ben 7 db. kútcsoportot kiviteleztek, 1024 fm-el. Visontán 1962-ben 15 db víztelenítő fúrást mélyít az ÉFKFV. Két kutat fúrnak MgTsz számára, ill. a bükkábrányi lignitkutatási területen néhány szűrőzetlen feltörő vizű fúrást átadnak öntözésre. Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad. 1684-2009

A különböző szén, lignit és agyagásvány kutatásó fúrásokban egyre inkább végeznek valamiféle egyszerű hidrogeológiai vizsgálatot: iszapnívó mérést (4.ábra), szivattyúzás, vagy kanalazás utáni tisztavizes visszatöltődést, vagy nyeletést. Közben egy-egy ivóvizes, vagy hévizes célú kútfúrásra is sor kerül. Így például Pásztón alaphegységre irányuló mélyfúrás is létesült, közfürdő céljából, ami meddő lett, de a második rétegvizes máig biztosítja a fürdő melegvizét. 4.ábra Iszapnívó süllyedésmérés különböző talpmélységeknél (Szendrőlád-6.) A nagy jelentőségű bükkaljai lignit kutatási területen több tucatnyi fúrásból kapnak feltörő vizet. (5.ábra) Ennek oka a tektonikusan feszített rétegnyomás, ill. a peremi vetőrendszer CO2 gázossága. (6.ábra) A salgótarjáni fürdő létesítés céljából 195859-ben363 m talpmélységű fúrásban a felsőoligocén slir-homokkő padjait beszűrőzve csak 190 l/p hozamot kaptak. Ezért 1959/60ban a közeli Somoskőújfalun már 2232 m mélységig fúrtak, de az alaphegységet itt sem érték el. A perforációval megnyitott kiscelli agyag-márgában a fúrás a 6. ábra A gáztartalom eredete a pannon várakozásnak megfelelően - meddő lett. rétegvíztárolókban (Szlabóczky 1978.) A pásztói fürdő vízellátásához 1950-es évek végén, 60-as évek elején több un. távlati fúrást mélyít a fúró vállalat, most már kellő eredménnyel (Dobos I. 1967.), mivel a középső-miocén vulkáni összletek törészónáiból 1000 l/p feletti 20-30o-os vizet tártak fel. A Petőfi-bányai hasonló célú 2003 m-s fúrás azonban meddő lett. Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad. 1684-2009

5. ábra A rétegnyomás vertikális változása. Bükkábrányi lignitelőfordulás (Szlabóczky P. 1973) A Jobbágyi-1 szénkutató fúrás érdemel még említést a Hatvan-Salgótarján-i út mentén, mivel a 366 m mély fúrásban szűrőzésre került 3 réteg ugyan mindössze 15 l/p vizet szolgáltatott, de erősen sós és szénsavas íze miatt potencia javítónak vélve, a kamion sofőrök rendszeresen megálltak itt a legutóbbi időkig. Az 50-es évek végétől a 60-as évek közepéig tartó Szerencsi öböl nemesagyag ásvány kutatás során több kismélységű fúrásból kaptak kifolyó vizet a hidrotermális jelentőségű szerencsi törésvonal, vagy a hegyaljai peremi törések mentén. Legjelentősebb és máig hasznosított a MádSzilvásfürdői artézi kút, amely a felső-miocén korú tufa két repedezett szintjéből 80 m-től kisebb mélységből 60 l/p 18o-os víz folyt ki, amit egy kis földmedence létesítésével máig hasznosítanak.(zelenka T. 1962.)A feltörő víz alkotói jelentős mértékben különböznek a környék keményebb felszíni és az igen lágy tufavizektől. Hasonlóan a szerencsi törésben megfúrt Mezőzombor-4 sz. fúrás felszálló vizéhez. A nagyobb földalkália tartalom mélyebb anyakőzetre utal. Ezek nyomán telepítették a 60-as évek közepén a Mád községi ivóvíz kutat, valamint a Szerencsi Csokoládégyár kútját, mindkettőt jó eredménnyel. Utóbbinál történt az a humoros eset, hogy az éjszakai fúrási szünet idején a víz 202 m-ből feltört 360 l/p hozammal, és elöntötte a gyárudvart. Reggel a megdöbbent fúrómester riadtan telefonált a vállalati székhelyre: jön, jön, nagyon jön, - mi jön? - kérdezték, de ő csak az előbbieket ismételgette rémülten, mivel addig csak szilárd ásványkutató fúrásokkal dolgozott. Végül a tűzoltókat kellett kihívni. Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad. 1684-2009

A rohamosan növekvő Nagy-Miskolc vízigényének kielégítése céljából a Mélyfúró Vállalat akkori főgeológusa mondhatni szorgalomból behatóan és körültekintően foglalkozott vízbeszerzéssel, megnevezve a térségben fellelhető mindazon fúrt kutat, amely adata felhasználható vízbázis telepítésekhez (Radnóty E. 1953.,1954.,). Munkáját az 1956-os forradalom megszakította. Ebbe az időszakba nyúlik vissza a SárospatakVégardói hévíz első megjelenése a kaolin bányászat néhány kutató fúrásában (Erhardt.Gy. 1962.) Ezek közül legjelentősebb volt, 1960-ban a Bodrog parton, a bányászatot veszélyeztető meleg karsztvíz miatt, szándékosan a hidrotermális vonalak kereszteződésére telepített Végardó-27 fúrás (3.kép), amely 330 m talpmélységről, 20 m magasra felszökő, 48-50 Co -ú vizével hamarosan Sárospatak érdeklődésének középpontjába került. A vízbelépés helyét akkor még egyszerű kivitelű termo-méréssel határozták meg. A területen még a Sárospatak-5 és Sárospatak-6 fúrásokban jelentkezett nagyobb mennyiségű, vagy hőmérsékletű melegvíz. A történet a következő két időszakban folytatódik. 3. kép A Végardó-27. sz. fúrás (Szlabóczky P. 1974.) 1962-ben már 38 fúrásban volt valamilyen hidrogeológiai vizsgálat, amit hidrogeológus híján ilyen irányú szakképzettséggel nem rendelkező technikusok, geológusok, sőt középiskolai tanárok láttak el. Az 1963-64-65 években ugyan egymásután mélyít a vállalat néhány rétegvizes kutat a nagy számú bányászati hidrós fúrás mellett, de ezek a kellő technikai szakmai felkészültség híján még nagy kivitelezői kockázattal járnak. Vállalatunk nincs kellően felkészülve hidrogeológiai jellegű munkákra állapítja meg az 1963-as földtani jelentés. Ezen év nagy szakmai bravúrja az akkor még mélyműveléssel működő visontai lignit előforduláson mélyített 120 cm átmérőjű fa béléscsövezésű aknafúrás, (4. kép) Erre azért volt szükség, hogy a külfejtéses lignit termelésre áttérve az akna anyaga és a körülvevő pernyebeton tömeg a maró tárcsa által könnyen eltávolítható legyen.(dura K. 1965.) Ezen időszak végéig a vízbányászati tevékenységen belül a MátraBükkaljai lignitkutatási hidrogeológiai tevékenység az uralkodó. Az 52 bükkábrányi kútcsoport fúrásait, vállalati szabadalmunk alapján univerzális kavics szűrővel láttuk el, amely két perforált cső között helyezkedett el. Beindulnak a recski kutatások, ahol a Recsk-VIII. nyitott szakaszában kanalazásos vízszintmérést végeznek. 1965-ben a 4. kép Visonta Déli akna visontai és karácsondi lignitkutatási jelentések már önálló fabélés csövének beemelése vízföldtani fejezeteket tartalmaznak. (Dura Károly gyűjteményéből 1963) Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad. 1684-2009

Néhány borsodi szenes fúrásból részletes mintavételezés történik, a vízdús homokrétegek szivárgási tényező számításához. Az ózdi és borsodi szénmedencék szerkezeti határán mélyülő fúrások közül a Dubicsány-2.-nél 40 m körüli mélységből olyan nagynyomású gázos vízkitörést kaptak, hogy az a béléscsövet is kilökte. Az ennek megfelelően most már palástcementezett vezércsővel indított 2/a jelű 550 m-es fúrásban több szinten végeztek hidrogeológiai méréseket (Erdélyi M. 1963.). Az előbbi fúrás kitörési szintjétől mélyebb, 240 m körüli rétegből ismét kisebb mennyiségű, de erősen metános sósvíz tört fel. A Darnó zónára jellemző magas anion értékek közül a Na, Ca, Mg, NH4, Cl,oxigén fogyasztás és így az összes oldott anyag tartalom a máig ismert legmagasabb volt. Az akkori humán-egészségügyi hiányos ismeretek miatt, erre a szuperbioaktív vízre telepítették Putnok vízellátását. Az elszerencsétlenedett első fúrást agyaggal eltömedékelték, de a szivárgás miatt kialakult nádas máig szembetűnően látható a dubicsányi közúti-vasúti kereszteződésnél. A bányászati kutató fúrásokban egy-egy vastagabb homokréteg átfúrása utáni talpmélységnél kezdetben iszapnívó mérést, később lyuköblítés utáni vízszintmérést végeznek. Az 1964-es Éves Jelentés ismét felveti a szervezeti és technológiai fejlesztések igényét. Megjegyzendő, hogy ezen időszak üzemvezetőségi Főgeológusa bányaüzemgazdasági szakmérnöki diplomával is rendelkezik, aki a vállalat észak-magyarországi önállóságának megszűnése után,kemény üzletpolitikai harcra kényszerül az új országos vállalat Budapesten, majd Várpalotán székelő vezetőségével a vízkutatási profil kialakítása miatt. Az elkövetkezendő években mégis ez tartja fent az egész vállalatot, ezért a másik két dunántúli üzem is rákényszerül majd vízkutak fúrására. A bányászati és vízellátási kutak szűrőzési helyének pontos kijelölése csak geofizikai, karotázs mérésekkel történhet. 1957-ben a Magyar Állami Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet megalapította a Miskolci Kirendeltségét elsősorban a szénkutató fúrások telepeinek ellenőrzése céljából. Ez a részleg természetesen a szűrőzendő vízadó szakaszok kijelöléséhez is igyekezett segítséget nyújtani. A fúradékmintára, fúrómester szerinti rétegsorra támaszkodó, vagy az alacsony magkihozatalú, szimplafalú magcsővel fúrt kutak szűrőzése legalább 50%-os hibával történt, azaz minden második ok nélkül elégtelen hozamú volt. Feltűnő ez, ha egy település több régebbi artézi kútjának rétegsorát összevetjük az újabbakkal! 1966 1974 évek Forte prima Ebben az időszakban, a barna kőszénkutatások első gazdaságpolitikai megfontolású csökkentése miatt, a felszín alatti vizek kutatása, feltárása kerül előtérbe az Északmagyarországi Üzemvezetőségnél, de a bányászati kutatásokon belül is jelentősen növekszik a fúrásos hidrogeológia szerepe. A felvett külföldi kölcsönök lehetővé tették a községek és mezőgazdasági, élelmiszeripari nagyüzemek fejlesztését. Megnő az ivóvíz, később a termálvíz kutak fúrási igénye (5. kép). 5. kép Miskolc-Tapolca Szerelemszigeti fúrás (Szlabóczky P. 1966.) Magyar Olajipari Múzeum Adattára t Leltári szám: Ad. 1684-2009

1965-ben a miskolci üzemi főgeológus kezdeményezésére az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság Műszaki Tervezési Osztályán alakult mérnökgeológiai csoportnál elkezdik a Borsodi Beruházási Vállalat programjában tervezett települési és termelőszövetkezeti vízkutak tervezését, engedélyeztetését, hogy az ne a fővárosi konkurens cégeknél történjen. Így a kútfúrásokat is könnyebb egy helyi kivitelezőnek megkapnia. Az ÉVIZIG Mérnökgeológiai Csoportja néhány hónap alatt 15 db. mélyfúrású kút tervét készítette el. Ennek a tevékenységnek ugyan voltak fővárosi és üzemi akadályozói, de ezeket leküzdve folyamatossá és egyre jelentősebbé vált a kútfúrási tevékenység az OFKFV Északmagyarországi Üzemvezetőségénél. Kezdetben ugyan a Bodrogközben és a Hegyalján néhány kút meddő lett, így a Hercegkúti Borkombinát számára létfontosságú is 1966-ban, de az 1972-ben megismételt kútfúrásnál ugyanaz a réteg pulzálással már 400 l/p vizet szolgáltatott. (7.ábra) 7. ábra A Hercegkúti Borpalackozó-kút szűrőzött szakaszának szelvénye A dombvidék peremi, tixotrop tulajdonságú tufahomok rétegek pulzációs aktiválása később más helyeken is eredményes volt. (Bükkaranyosi postai átjátszó, Szerencs.) Az Éves Jelentés megállapítja 1966. évben tovább léptünk a korábbi évek vízkutatási munkáitól ezzel bizonyosságot nyert a vízkutatás szerepének fontossága az Üzemvezetőség életében. Az akkori időszakban lényegesen magasabb színvonalú technikával, fúrási felkészültséggel jelentkező kivitelezésünk miatt visszaszorultak a rosszabb kútteljesítményt produkáló, melléküzemági kútfúrók. Jellemző eset: egy állami gazdaság fúró brigádja által épített kút homokolt és folyamatosan csökkent a hozama. A helyszíni bírósági szemlére szakértőként kihívott kollégánknak azonnal feltűnt, hogy a fúrásból csak egy öntözésnél használatos alumínium könyökcső áll ki. Megkérdezte a fúrómestert a 100 m-s kút végig le van csövezve? Az igenlő válasz után odalépett a könyökcsőhöz és azt elkezdte felfelé húzni, erőlködést színlelve, a jelenlévők nagy megdöbbenésére. A könyökcső kihúzása után nyilvánvalóvá vált, hogy a kút csövezését a fúró brigád megtakarította. A kezdeti fúrási nehézségeket a kisebb sűrűségű öblítő iszappal történő, tisztavizes homokréteg átfúrások, a jól záródó tömszelence beépítés, szűrő tisztítás, paláscementezés okozták. A közismerten problémás tömszelence zárás miatt (amit egy későbbi búvárszivattyú mozgatás is megbonthat) a fúrásműszaki vezetés hamar rátért az un. rejtett rakatos csövezésre. A Zsóry-fürdő-II. kútjánál pedig ültető harangos kútkiképzést alkalmaztak a perforálandó cső felett (8.ábra ). 8. ábra A Zsóry II. kút csövezésének munkaközi rajza 14

Jelentős, a későbbi munkaellátottságunkra kiható siker volt a két 200 m körüli mélységű boldogkőváraljai kút fúrása, amelyek 150m alatti mélységből több száz l/p-s szabadon kifolyó vizet adtak. A hír a megyei sajtóban is megjelent, ugyanis mindeddig a vízügyi ágazat hivatalos szakvéleményei szerint a Tokaj hegység meddőnek vélt tufa rétegeiből nem javasolták a vízbeszerzést. Itt és majd Golopon is a szerencsi törésvonal megfelelő haránttörési pontjára tűztük ki a fúrásokat. Ugyanígy sikeres volt a megyaszói 219 m mélységű kút (9.ábra) fúrása is (180 l/p) az előzetes fővárosi vélemény ellenére. Az előbbiek miatt nagy várakozással fogtunk hozzá a szerencsi hévíz feltárási célú,szerkezetkutató alapfúrás mélyítéséhez az ELGI geofizikai szelvénye alapján kitűzött ponton. Azonban a vízadó alaphegység a vártnál mélyebb helyzete miatt a fúrást a KFH 696 mben leállította, mivel a továbbfúrásra a tanácsi szerveknek pénzügyi fedezete nem volt annak ellenére, hogy jelentős építési beruházási kerek összegek maradtak, pontosan Szerencs térségében felhasználatlanul. Ugyanis a KFH finanszírozta volna akár 2000 m-ig a továbbfúrást, ha a helyi tanács ezt írásban igényli és a tárgyi évi munkák kisebb költséghányadát átvállalja. A politikai karrier itt is bejátszott a hévízkút történetébe, mivel választások lévén az érintettek nem kockáztattak egy bizonytalan kimenetelű beruházásért. A Szerencs térségi szerencsés vízfakasztások története az egykori városi fürdő melletti elapadt forrásnál és a szomszédos bekecsi forrásoknál folytatódott, ahol a hidrotermális töréses szerkezetet felismerve (10. ábra) elektromos és termikus felszíni geofizikai mérések alapján kitűzve sikerültek a nagy hozamú kutak. Nagy nehézséget jelentett az igen kemény hidrotermális, kovás vízadó zóna kellő átmérőjű felbővítése sörétes koronával, illetve talpi robbantásokkal. 9. ábra A Megyaszó-1. kutatófúrás geofizikaihidrogeológiai szelvénye 1969 fagyos őszén végeztük a Csokoládégyár fejlesztését lehetővé tevő Szerencs patak mentén fúrt talajvíz termelő kútsor egyidejű próba-szivattyúzását 3000 l/p hozammal. A november végi hirtelen 10Co-os nappali lehűlés miatt a víz, a több száz méteres elvezető DN 300 mm-es csőbe befagyott. Ezért a cső mentén végiglocsolt gázolajat meggyújtva, a csövet szakaszosan emelgetve nehéz gépjárművel kellett a jégdugót kihúzni a csőből. (A műveletet annakidején a Miskolci Egyetem Bányamérnök 10. ábra A bekecsi langyos forrás izotermikus és Karán működő hallgatói filmes stáb is felvette.) szerkezeti kapcsolata A kútfúrás során kitörő, vagy szivattyúzott nagy mennyiségű, néha sós, forró vizek munka közbeni elvezetése is hozzá tartozik a vízbányász 15

munkájához. Nagy segítséget nyújtottunk a Tolcsvai Borkombinát beruházójának a vízszegény környezetben elegendő hozamú kutakkal (6. kép, 11.ábra.) Hálából minden kiszállásról nagy adag vízmintás csomaggal tértünk vissza. 11. ábra A Tolcsvai Borkombinát kútjainak szelvénye (Szlabóczky P. 1970) Ebben az időszakban, az említett külföldi pénzek miatt, egyre-másra jelentkező igény, hogy nehézipari, bányász-kohász települések körzetében hévíz kutak mélyüljenek. Két ilyen célú perspektivikus szerkezetkutató alapfúrás mélyül az OFKFV kivitelezésében: a Petőfibánya-1 (2003m) és Susa-1 (1538m), de a nem kellő alaphegységi geofizikai előkutatás hiányában mindkettő meddő lett. Ezek az iparvárosi hévízkút témák a felsőbb politikai vezetés karrier eszközeivé váltak. Így a Központi Földtani Hivatal támogatásával egyre-másra fúratták perspektivikus kutatási keretből a hévíz kutakat, de ezek meddők lettek, Alsószuha-1, Aggtelek-1, Serényfalva-1 (12. ábra), Tardona-8, majd a Billa tárói, Edelény-474), mivel a geofizikai előkészítésre, illetve a javasolható továbbfúrásra, rétegaktiválásra nem fordítottak kellő időt és pénzt, máshol mindenképen ragaszkodtak a fúrási helyszínhez. A medence aljzat vízbányászati célú szeizmikus kutatása, ill. kiértékelése csak a 70-es évek második felétől érte el az elégséges technikai színvonalat, az emlékezetes COCOM listás helyzetünk miatt. 6.kép Tolcsva Rány forrás mellett fúrt kút szivattyúzása Az ELGI-s szeizmikus mérések a már jelentős nyugati technikai eszközparkkal folyó recski rézérc kutatások nyomán nagy mértékben fejlődtek, és így az ottani, illetve a Darnó zóna menti szén és érc vonatkozású medence aljzati interpretációt alkalmazni lehetett a mélységi vízkutatás, vízbányászat terén is. 16