Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols



Hasonló dokumentumok
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

Alkalmazott talajtan V. Solonetz Solonchaks Gleysols Andosols Podzols Planosols Stagnosols Chernozems Kastanozems Phaeozems

HISTOSOLS (HS) TECHNOSOLS 1 (TN)

2. szelvény. 4. szelvény. 5. szelvény. 1. szelvény. 3. szelvény

A szegedi talajok tipizálása a nemzetközi talajosztályozási rendszer (WRB, 2006) alapján

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

A talaj szerves anyagai

Láptalajok. telkesített láptalajok

Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései

Bevezetés a talajtanba III. A talaj felépítése Talajminta vétele Szelvény leírása

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

6. Kritériumok térképezése indikátor krigeléssel

Környezetkímélı technológiák

Alkalmazott talajtan VI. Gypsisols Durisols Calcisols Albeluvisols Alisols Acrisols Luvisols Lixisols Umbrisols Arenosols Cambisols Regosols

A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI

A JAVASOLT TÍPUSOK, ÉS A KAPCSOLÓDÓ ALTÍPUS ÉS VÁLTOZATI TULAJDONSÁGOK ISMERTETÉSE

Lejtőhordalék talajok tulajdonságainak összevetése a WRB minősítőivel

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Talaj - talajvédelem

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

A városi talajok osztályozása Szeged talajtípusainak példáján

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Talaj szervesanyagai: Humusz? SOM? Szerves szén? Jakab Gergely

Minták előkészítése MSZ : Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

A talajgenetikai és talajtérképezési szakosztály

Ismeretterjesztő előadás a talaj szerepéről a vízzel való gazdálkodásban

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Talajtan elıadás IX. Talajosztályozási rendszerek Talajképzıdési folyamatok

A MÉLYMŰVELÉS SZÜKSÉGESSÉGE MÓDJA ÉS ESZKÖZEI

Karsztvidékek felszínformái

AZ ELSŐDLEGES KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉST MEGALAPOZÓ TALAJVIZSGÁLATOK

A talajok kémhatása. ph = -log [H + ] a talaj nedvesség tartalmának változásával. a talajoldat hígul vagy töményedik,

TÖNKRETESSZÜK-E VEGYSZEREKKEL A TALAJAINKAT?

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

A talajok fizikai tulajdonságai II. Vízgazdálkodási jellemzık Hı- és levegıgazdálkodás

A Bodrogköz vízhatás alatt álló talajainak osztályozási problémái. Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Bevezetés a talajtanba VIII. Talajkolloidok

Készitette: Szabó Gyula Barlangi kutatásvezetı Csorsza László barlangkutató

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

5. melléklet a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelethez

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

Talajmechanika. A termõréteg alatti finomszemcsés üledékrétegek (homok, homokliszt, homoklisztes homok) jó állapotúak, tömörek, alapozásra

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Bevezetés a talajtanba Elıadás I.

Függelék a 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. és 3. mellékletéhez

LEJTŐHORDALÉK TALAJOK TULAJDONSÁGAINAK ÖSSZEVETÉSE A WRB MINŐSÍTŐIVEL

Dr. Köhler Mihály előadása

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

Szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályai

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

SZEGED KÜLVÁROSI, KERTI TALAJAINAK OSZTÁLYOZÁSA

A «mindent-a-szennyvízcsatornába» rendszer vége VÍZGAZDA [ ÚJ VÁLTOZAT ] KÁR... ÉN ÉLVEZTEM...

Agrár-kutasokat támogató 3D-s talajinformációs rendszer fejlesztése

Új gyep kialakítása. 1. A talaj elıkészítése

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Tápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök. Beázási profil különböző talajtípusokon

Vízszállító rendszerek a földkéregben

Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Talajok osztályozása az új szabványok szerint

Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.

Közlekedésépítő technikus

C,H,O,N,P,S,B,K,Ca,Mg Cu,Mn,Fe,Zn,Mo? (2-3 elem egy kérdésben) o Hogyan változik a növény ásványi anyag tartalma az idő múlásával?

Kun Ágnes 1, Kolozsvári Ildikó 1, Bíróné Oncsik Mária 1, Jancsó Mihály 1, Csiha Imre 2, Kamandiné Végh Ágnes 2, Bozán Csaba 1

Szikes talajok javítása. Dr. Blaskó Lajos

Triklór-etilén eltávolításának vizsgálata vizekből nagy hatékonyságú oxidációs eljárással

Földtani alapismeretek

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

A magyarországi termőhely-osztályozásról

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

VÁROSI TALAJOK: A SZEGEDI TALAJOK KOMPLEX ÉRTÉKELÉSE ÉS OSZTÁLYOZÁSA. PhD értekezés tézisei. Puskás Irén. Témavezető: Dr.

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS TÉRBELI VÁLTOZÁSAI MAGYARORSZÁGON A HİMÉRSÉKLET

Periglaciális területek geomorfológiája

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2018 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Homoktalajok tulajdonságai

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2016 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

SZŰKÍTETT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH /2014 nyilvántartási számú (2) akkreditált státuszhoz

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

A HASZNÁLT HÉVÍZ SZIKKADÁS HATÁSAI A TALAJ-TALAJVÍZ RENDSZERRE,

A talajsavanyodás által előidézett egyéb talajdegradációs folyamatok és az ezekre vonatkozó indikátorok kidolgozása Bevezetés Anyag és módszer

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

DEBRECENI EGYETEM Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Fölhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet Debrecen, Böszörményi út 138

Átírás:

Alkalmazott talajtan IV. Histosols Anthrosols Technosols Leptosols Vertisols Fluvisols

Histosol (Szerves talajok)

Szerves talaj anyag (organic material) Az alábbi két követelménybıl legalább egyet kielégít 1. legalább 20 % szerves szén a földes részben, vagy 2. ha a talaj 30 napnál hosszabb ideig telített vízzel (ha csak nem lecsapolt a terület), akkor a. (12 + [agyag % 0.1]) % szerves szén a földes részben, vagy b. legalább 18 % szerves szén a földes részben

Histic szint Folic szint Levegıtlen, nedves Átlevegızött, száraz körülmények (30 napnál hosszabb / rövidebb ideig telített) szerves talaj anyagból áll vastagság > 10 cm

Lebomlottság foka szerint Lebomlottság foka szerint felismerhetı növényi rész, szövet 2/3 Fibric felismerhetı növényi rész, szövet < 1/6 Sapric Kettı közötti: Hemic

Többletnedvesség forrása Floatic - állóvíz (úszólápok) Subaquatic - víz alatti képzıdmények Ombric - csapadék (fellápok) Rheic - közeli talajvíz (medencelápok)

Anthrosols és Technosols az emberi hatásra kialakult talajok Az Anthrosolok Technosolok kialakulában az ember a legjelentısebb talajképzı tényezı. Az Anthrosolok hosszantartó emberi behatás (mővelés) eredményeként alakultak ki. A Technosolok jelenkori mesterséges vagy idegen anyaggal kevert lerakodásokon/ból alakulnak ki.

Anthrosols (anthropos-görög, emberilény) Kialakító folyamatok: Intenzív trágyázás (mő/szerves/komposzt) Földes anyag(ok) alkalmazása Hordalékanyagot tartalmazó öntözıvíz használata Árasztásos gazdálkodás

Diagnosztikai szintek I. A hortic szint (hortus, latin, jelentése: kert) kialakulását a mélymővelés, az intenzív mőtrágyázás és/vagy emberi, vagy állati eredető hulladékok és más szerves maradványok hosszan tartó alkalmazása eredményezi. Az irrargic szint (irrigare, latin, jelentése: öntözni, és agricolare, földet mővelni) felszíni réteg, mely nagy üledékanyag tartalmú vízzel való, hosszan tartó öntözés eredménye. A plaggic szint (plag, holland, jelentése: gyep) hosszantartó gyeppel kevert szervestrágya kijuttatásának eredménye.

Diagnosztikai szintek II. A terric szint (terra, latin, jelentése: föld) földes istállótrágya, komposzt, vagy iszap hosszú idın keresztül történı hozzáadása során fejlıdik ki, köveket véletlenszerően osztályozva tartalmazhat. Az anthraquic szint (anthropos, görög, jelentése: emberi és aqua, latin, jelentése: víz) az árasztásos mővelés során kialakuló eliszapolt rétegbıl és tömıdött, eketalp rétegbıl áll. A hydragric szint (hydros, görög, jelentése: víz és agricolare,latin, jelentése: földet mővelni) az árasztásos talajmővelés hatására kialakuló felszín alatti szint.

Technosol FOKOZOTT VÁROSI STRESSZ ÉGHAJLAT DOMBORZAT TALAJKÉPZİ KİZET TALAJOK KORA ÉLİVILÁG VÁROSI TALAJOK FIZIKAI MÓDOSULÁS KÉMIAI MÓDOSULÁS BIOLÓGIAI MÓDOSULÁS Csökkent multifunkcionalitás

Technosol, WRB(2006) Kialakulásukban, fejlıdésükben a technikai eredet vagy valamilyen más emberi behatás játszott meghatározó szerepet. (katonai, városi, ipari, közlekedési stb. talajok)

Jellemzı diagnosztikai anyagok Mőtermék (Artefact) Mesterséges kemény kızet (Technic hard rock)

A városi talajokra leginkább jellemzı minısítık Technosol minısítık Ekranic Spolic Urbic Garbic Toxic Calcaric Arenic Ruptic Densic Jellemzésük Mesterséges kemény kızet (technic hard rock) a felszíntıl 5cm-en belül kezdıdik, és a talaj 95%-át lefedik Olyan szint, amely 100 cm-n belül kezdıdik, vastagsága 20cm és mőtermék tartalma 20, melynek 35% ipari hulladék Olyan szint, amely 100 cm-n belül kezdıdik, vastagsága 20cm és mőtermék tartalma 20, melynek 35% emberi települések maradványai Olyan szint amely 100 cm-en belül kezdıdik,vastagsága 20 cm és mőtermék tartalma 20%,amelynek 35% szerves hulladék A talajfelszín 50cm-én belül elhelyezkedı olyan réteggel rendelkezik, amely szerves vagy szervetlen anyagok toxikus koncentrációjával (Al, Fe, Na, Ca, Mg ionok kívül) rendelkezik. Calcaric anyaggal (olyan anyag, amely 2% vagy több kálcium-karbonátot tartalmaz) rendelkezik 20 és 50cm között a felszíntıl Finom homok vagy durvább szerkezető minimum 30cm vastag réteggel rendelkezik a felszíntıl számított 100cm-en belül Egy litológiai diszkoninuitással rendelkezik a talajfelszíntıl 100cm-en belül Egy természetes vagy mesterséges tömörödöttség a talajfelszíntıl 50cm-ig

Kötöttség 60 50 40 30 20 10 Ekranic Technosol (Ruptic, Toxic, Endoclayic) ph (H 2 O) ph (KCl) K érték Karbonát % Nitrogén % Szerves szén % Mőtermék % 0 8,3 8,2 8,1 8 7,9 7,8 7,7 7,6 7,5 7,4 7,3 14 12 10 8 6 4 2 0 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 0,09 0,08 0,07 0,06 0,05 0,04 0,03 0,02 0,01 0 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 110 120 130 140 150 160 170 180 50 90 115 120 140 150 180

Crysols, Leptosol Sekély talajok, a felszín közelben gyökerezést gátlóréteg van felszín közelben jég ---CRYOSOLS felszín közelben kemény kızet -- LEPTOSOLS

Cryosols CRYOSOLS(A görög kraios Hideg, fagyos szóból) A Cryosolok a sarkköri és magasan fekvı területek talajai, melyekben az altalaj állandóan fagyott. Az idıszakos felszíni olvadás és fagyás hozza létre azokat a folyamatokat melyek,meghatározzák e talajok sajátos megjelenését Cryic szint Legalább 2 évig állandóan fagyott talaj: - Tömör jég, vagy jól látható jégkristályok, vagy - Ha nincs elég nedvesség a jégképzıdéshez a talaj hımérséklete 0 C alatt van, és Legalább 5 cm vastag

LEPTOSOLS (A görög leptos - vékony szóból) Sekély, kemény kızeten kialakult fiatal talajok.elsısorban hegyvidéki talajok. Continuous hard rock (összefüggı kemény kızet) - Nem ázik szét 1 óra áztatás során - Repedések nem töltenek ki 20%-nál többet

Vízhatású talajok Öntés területek talajai FLUVISOLS Váltakozó nedves / száraz, nagy agyagtartalmú talajok VERTISOLS Talajvíz hatása alatt fejlıdı talajok GLEYSOLS Nagy só tartalmú (párologtató) talajok SOLONCHAKS Na (lúgos) talajok SOLONETZ

Vertic szint (duzzadó) agyag > 30 % ék alakú szerkezeti elemek csúszási tükrök vastagság 25 cm

FLUVISOLS Folyóvölgyek, rétegzett talajai

Gleyic Fluvisol (Calcaric, Humic, Eutric, Hyperclayic, Toxic)