Alkalmazott talajtan VI. Gypsisols Durisols Calcisols Albeluvisols Alisols Acrisols Luvisols Lixisols Umbrisols Arenosols Cambisols Regosols

Átírás

1 Alkalmazott talajtan VI. Gypsisols Durisols Calcisols Albeluvisols Alisols Acrisols Luvisols Lixisols Umbrisols Arenosols Cambisols Regosols

2 A tárgyalt referenciacsoportokban előforduló diagnosztikai szintek, tulajdonságok és anyagok petrogypsic, gypsic, argic petroduric, duric (SiO 2 ) petrocalcic, calcic argic (magasabb agyagtartalmú szint), albeluvic tonguing umbric, mollic (sötét színű talajszintek) plinthic, salic, (fragic, irragric, hortic, plaggic, terric), andic, vitric cambic, anthraquic, hortic, hydragric, irragric, plaggic, terric, fragic, petroplinthic, pisoplinthic, plinthic, salic, thionic, vertic, andic, vitric

3 Gypsisols, Durisols, Calcisols általában száraz sivatagi, félsivatagi körülmények között jönnek létre, jellemző bennük (valamely szintjükben) a sók (másodlagos) felhalmozódása (CaSO 4, SiO 2, CaCO 3,) a felszínhez közel (1m-en belül) többnyire gyenge minőségű, sekély talajok e felhalmozódási szint gyakran erősen cementált lehet

4 Gypsisols egyéb talajok, melyeknek 1. a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül petrogypsic szintjük kezdődik; vagy 2. a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül gypsic szintje kezdődik és nincs argic szintjük, kivéve a gipsszel vagy kalcium-karbonáttal átitatott argic szinteket. (gypsic szint: 5 % feletti gipsz, és min. 15 cm vastagság) (argic szint: agyagfelhalmozódási szint)

5 Durisols egyéb talajok, melyeknek 100 cm-en belül petroduric vagy duric szintjük kezdődik (duric szint: legalább 10 cm vastag, szilikátok által cementált szint)

6 Calcisols egyéb talajok, melyeknek 1. petrocalcic szintjük kezdődik a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül; vagy 2. calcic szintjük kezdődik a talajfelszíntől számított 100 cmen belül; és a. amennyiben a calcic szint felső határa 50 cm-nél mélyebben van, úgy a felszíntől számított 50 cm és a calcic szint közötti mátrix végig karbonátos; és b. nincs argic szintjük, hacsak az argic szint gipsszel vagy kalcium-karbonáttal nem átitatott (calcic szint: min. 15 % karbonáttartalom, legalább 5 % másodlagos karbonát, min. 15 cm vastagság)

7 hazai példa: Duna-Tisza-közi réti mészkő

8

9

10 Albeluvisols, Alisols, Acrisols, LUVISOLS, Lixisols közös jellemzőjük az agyagfelhalmozódás (argic szint) Argic szint legfőbb jellemzői: agyagfelhalmozódási szint felette lévő szinthez képest agyagtartalom növekedés (mértékének kritériuma a fizikai féleség függvénye) vályogos homok, vagy finomabb (tehát homok kizárva) legalább 7,5 cm vastag felette nincs rétegváltás jellemzőek az agyagfelhalmozódás morfológiai bélyegei (pl. agyaghártyák)

11 Albeluvisols egyéb talajok, melyekben a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül olyan argic szint kezdődik, melynek felső határán kilúgozott, kifakult nyelves benyúlások (albeluvic tonguing) vannak a másik négy referenciacsoporttól morfológiájában tér el általában degradált argic szintet jelez, vagy fagyhatás (krioturbáció) húzódik a jelenség hátterében EU-ban a balti államokban általános, de elvileg Felvidéken és Romániában is előfordul (Gleyic)

12

13

14 Alisols, Acrisols, LUVISOLS, Lixisols közöttük két kémiai jellemző szerint differenciálunk: kationcsere-kapacitás: adott ph mellett maximálisan adszorbeálható kationok mennyisége egységnyi tömegre vonatkoztatva (T-érték, CEC, mgeé/100g) (WRB-ben csak az agyagtartalomra vonatkoztatva, és cmol/kg-ban) bázistelítettség: a négy alapkation (Na, K, Ca, Mg) százalékos aránya az adszorbeált kationokon belül B% 50% az cmes szint nagy részében B% < 50% az cmes szint nagy részében CEC agyag 24cmol/kg az argic szintben vagy felső 50 cm-ében Luvisols Alisols CEC agyag < 24cmol/kg az argic szintben vagy felső 50 cm-ében Lixisols Acrisols

15 Alisols, Acrisols egyéb talajok, melyeknek 1. olyan argic szintjük van, melynek az agyagfrakcióra vonatkoztatott kationcsere kapacitása (mólos ammóniumacetáttal) legalább/legfeljebb 24 cmol c kg -1 a szint egészében, vagy az argic szint felső határától számított 50 cm mélységig, amelyik a felszínhez közelebb található. Az argic szint felső határának a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül kell lennie, vagy 200 cm-en belül, amennyiben az argic szint feletti szövet a felszínig vályogos homok, vagy annál durvább, és 2. a talajfelszíntől számított 50 és 100 cm közötti réteg nagyobb részében a bázistelítettség (mólos ammónium-acetáttal) kisebb, mint 50% gyakorlatilag alacsony bázistelítettségű, kilúgozott talajok Európában Acrisols előfordul, Alisols csak trópusokon

16

17

18 LUVISOLS 1. olyan argic szintjük van, melynek az agyagfrakcióra vonatkoztatott kationcsere kapacitása (mólos ammónium-acetáttal) legalább 24 cmol c kg -1 a szint egészében, vagy az argic szint felső határától számított 50 cm mélységig, amelyik a felszínhez közelebb található. Az argic szint felső határának a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül kell lennie, vagy 200 cm-en belül, amennyiben az argic szint feletti szövet a felszínig vályogos homok, vagy annál durvább a korábbiakból következik, hogy bázistelítettsége 50% feletti (sorrendiség!!!)

19 Hazai Luvisol-ok barna erdőtalajaink jelentős része ide tartozik, legtipikusabban az ABET-ek, de az erősebben kilúgzott Ramann-féle barnaföldjeink, podzolos, illetve pszeudoglejes barna erdőtalajaink, sőt még kovárványos BET-jaink egy része is a besoroláshoz a legfontosabb vizsgálat terepen az agyagvándorlás jeleinek felismerése (agyaghártyák), laborban a szintenkénti (akár több) szemeloszlás-vizsgálat B%-hoz ld. következő két dia

20 forrás:

21 a ph és a B% közötti összefüggés kevésbé szoros, mint azt az előbbi összefüggésen láthattuk ami biztos: 5-ös ph alatt B% < 50% 7-es ph felett B% > 50% 5-7 között óriási szórás! jelentősége: ph mérése lényegesen egyszerűbb, mint B%-é (hazai gyakorlatban általában 50% feletti B%-ot tételezünk fel) forrás: Gyarmati Sz., 2012: A bázistelítettség és a ph közötti összefüggés. Szakdolgozat, Szeged.

22 A E B tc C Haplic Luvisol (Clayic)

23

24 Lixisols egyéb talajok, melyeknek argic szintjük van, melynek felső határa a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül van, vagy 200 cm-en belül amennyiben az argic szint feletti szövet a felszínig vályogos homok, vagy durvább korábbiakból következik, hogy CEC < 24 cmol c kg -1 és B% 50% kilúgozott trópusi talajok

25

26 Umbrisols egyéb talajok, melyeknek umbric vagy mollic szintjük van (mindkét szint jó szerkezetű, sötét színű, 1 % szervesanyag-tartalom feletti talajszintet jelöl, de a mollic B%-a 50 % feletti, az umbricé 50 % alatti) jobbára umbric szintjük van, a mollic-kal rendelkezők döntő többsége legkésőbb a Phaeozemsnél kisorol nagy szilikáttartalmú kőzeten (homokkő, gránit) kialakult savanyú talajok (ranker, nyiroktalaj)

27

28 Arenosols egyéb talajok, melyeknek 1. textúrája (súlyozott átlag) a talajfelszíntől számított 100 cmes mélységig vagy az 50 és 100 cm között megjelenő petroplinthic, pisoplinthic, plinthic,vagy salic szintek mélységéig vályogos homok vagy durvább, és az annál finomabb textúrájú rétegek összesített vastagsága kevesebb, mint 15 cm; és 2. valamennyi rétegükben kevesebb, mint 40 v/v% kőzettörmeléket vagy durva vázrészt tartalmaznak a talajfelszíntől számított 100 cm-es mélységig vagy az 50 cm és 100 cm között megjelenő petroplinthic, pisoplinthic, plinthic, vagy salic szintek mélységéig; és 3. nincs fragic, irragric, hortic, plaggic vagy terric szintjük; és 4. amennyiben andic vagy vitric tulajdonságú rétegek fordulnak elő, azok összesített vastagsága nem haladja meg a 15 cm-t.

29 plinthic: magas vas (mangán) tartalmú felszín alatti szint salic: legalább 15 cm vastag másodlagos sófelhalmozódási szint fragic: természetes felszín alatti szint, amely a gyökérnövekedést (is) gátolja irragric: tartós öntözés következtében kialakult felszíni szint, sok trágyával, vízoldható sóval, szerves anyaggal, környezete fölé magasodik hortic: intenzíven művelt antropogén hatás alatt álló felszíni szint, számos antropogén eredetű felhalmozódási termékkel (pl. trágya, konyhai hulladék) plaggic, terric: hosszú ideje művelt felszíni szint jelentős antropogén úton belekerült anyaggal (trágya, komposzt, iszap, műtermékek stb.), környezete fölé magasodik andic, vitric tulajdonság: jobbára vulkáni eredetű anyagok

30 alapvetően a gyengén fejlett homoktalajok tartoznak ide, felszíni diagnosztikai szint nélkül hazai futóhomokjaink, humuszos homokjaink, lepelhomokok, kovárványos BET-ok (Lamellic)

31

32 Cambisols egyéb talajok, melyeknek 1. olyan cambic szintjük van, amelynek felső határa a talajfelszíntől számított 50 cm-en belül van, alsó határa pedig a felszíntől számított legalább 25 cm, vagy a szántott réteg alsó határától számított 15 cm-nél mélyebben van; vagy 2. anthraquic, hortic, hydragric, irragric, plaggic vagy terric szintjük van; vagy 3. a talajfelszíntől számított 100 cm-en belül fragic, petroplinthic, pisoplinthic, plinthic, salic, thionic vagy vertic szintjük kezdődik; vagy 4. van olyan egy vagy több andic vagy vitric tulajdonságú rétege, melyek összesített vastagsága a felső 100 cm-es rétegben legalább 15 cm

33 cambic: átmeneti szint, mely az alatta és felette található szintekhez képest az átalakulás jegyeit mutatja (pl. színben, szerkezetben, textúrában, kilúgzásban) legtöbb egyéb szintnek nem lehet a része! (pl. argic) anthraquic, hydragric: antropogén hatásra degradálódott szintek (pl. eketalp-réteg, eliszapolódott felszíni szint) thionic: magas kéntartalmú, extrém savanyú szint vertic: magas agyagtartalmú, csúszási tükrökkel jellemezhető szint Mo-n ide tartozhatnak: kőzethatású talajok, Ramannféle, ill. savanyú, nem podzolos BET, réti talajok egy része

34

35 Regosols Bármely egyéb talaj, amelyik eddig még nem sorolt ki sehol ( futottak még kategória) általában málladékon, üledéken kifejlődött, gyengén fejlett ásványi talajok pl. földes kopárok, lejtőhordalékok, kövessziklás-kavicsos váztalajok

36 helyenként porlódó, üde dolomit Állapítsuk meg az alábbi talaj referenciacsoportját, elő- és utóminősítőit! (1) Talajjellemzők VAR1 A-szint B-szint R-szint 0 25 cm cm 90 cm-től a) K A és fizikai féleség 58, agyag 70, agyag b) Agyagtart. (<0,002 mm) 60,8 % 64,2 % c) Durva vázrész (%) < 1% < 1% d) Szerkezet szemcsésrögödiós szemcsés- e) Száraz szín 5YR4/3 5YR4/4 f) Nedves szín 5YR3/3 5YR4/4 ph (H 2 O) 4,96 5,61 ph (KCl) 4,12 4,41 g) Karbonáttart. (m/m%) 0,25 0,04 h) Humusztart. (m/m%) 3,78 0,63 i) Bázistelítettség (S/T, %) 80,1 84,4 j) Gyökérzet kevés alig k) Átmenet fokozatos éles l) Hidr. vezkép. (mm. h -1 ) 0,8-1,3 0,3-0,45 m) Max. vízkap. (v/v%) 45,2 44,1 n) Min. vízkapacitás (v/v%) 36,4 36,0 o) Térfogattömeg (g. cm -3 ) 1,47 1,53

37 Előminősítők Lamellic Cutanic Albic Escalic Technic Leptic Vertic Gleyic Vitric Andic Nitic Stagnic Calcic Haplic Luvisols Utóminősítők Anthric Fragic Manganiferric Ferric Abruptic Ruptic Humic Sodic Epidystric Hypereutric Turbic Gelic Oxyaquic Greyic Profondic Hyperochric Nudiargic Densic Skeletic Arenic Siltic Clayic Rhodic Chromic Transportic Novic Leptic Luvisol (Humic, Hypereutric, Clayic, Chromic)

38 Felhasznált irodalom, ábrák, weboldalak World Reference Base for Soil Resources, A Framework for International Classification, Correlation and Communication. Rome. Novák Tibor 2013: Talajtani praktikum. Meridián Alapítvány, Debrecen. Soils of the European Union. JRC Scientific and Technical Reports. Ispra (IT), 2008 Michéli E. et al., Classification of the major soils of Hungary and their correlation with the World Reference Base for Soil Resources (WRB). Agrokémia és Talajtan erence+base/pictures.htm egyéb